Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tuberkulózis világnap - március 24.

Érdekességek2017. március 24.

Miért teremtette meg az Egészségügyi Világszervezet a Tuberkulózis Világnapját?


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tíz éve nyilvánította a tuberkulózist világméretű fenyegetésnek – ez az első betegség a WHO történetében, amelyiket ezzel a meghatározással jelöltek meg. A járványügyi előrejelzések szerint a XXI. század első két évtizedében 200 millió ember betegszik meg és 35 millió hal meg tuberkulózisban.


Milyen gyakori a tbc? – Járványügyi helyzet

A fenyegetés elsősorban a harmadik világban élő embereket érinti - főként Afrikában és Dél-kelet Ázsiában, ahol a lakosság jelentős része HIV-vel is fertőzött –, de a tuberkulózis Európában, így hazánkban sem tekinthető megoldott problémának.
Magyarországon a tuberkulózisban megbetegedettek száma a XX. század közepe óta folyamatosan csökken – az 1990-1995. közötti időszak kivételével, amikor átmeneti emelkedés volt tapasztalható. Bár még egyik évben sem volt olyan kevés az új tébécés beteg, mint az elmúlt, 2005. évben, a 100.000 lakosból 20 megbetegedés még mindig jóval több, mint Nyugat-Európában. Kedvező adat, hogy a gyermekek között évtizedek óta alig van tuberkulózis, ez főként az újszülöttek teljes körű BCG oltásának köszönhető. Kedvezőtlen viszont, hogy a munkaképes korú (40-59 éves) férfiak között van a legtöbb beteg.


A legfontosabb a tbc megelőzése és korai felismerése

A tuberkulózis további sikeres visszaszorításának kulcskérdése a betegség felismerése és eredményes gyógyítása. A korábbi évtizedekben a kötelező tüdőszűréssel fedeztük fel a legtöbb beteget. Mára ennek a jelentősége mérséklődött, de a szűrés nem vált fölöslegessé, és még mindig ez a legkoraibb és legbiztonságosabb módszer a betegek felkutatására.
Ugyanakkor tudatosítani kell az emberekben, hogy bizonyos tünetek esetén – ilyen a tartós köhögés, a hőemelkedés, hátfájás, éjszakai izzadás, vérköpés – haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mert ezek tébécés megbetegedést jelezhetnek. Ha késik a betegség felismerése, az nem csak a betegre, hanem családtagjaira, környezetére is veszélyt jelent. Ezekben az esetekben az orvosnak gondolnia kell tbc lehetőségére, és annak kiderítésére vizsgálatokat kell végeznie.


A hatékony kezelést ingyenesen biztosítja az állam mindenkinek, de tudnunk kell vele élni

A tuberkulózis gyógyítására hatásos gyógyszerek állnak a rendelkezésünkre, és azok korlátozás nélkül, ingyen hozzáférhetők. A kezelés teljes gyógyulást eredményez, ha a beteg kellő ideig rendszeresen beveszi a számára rendelt gyógyszereket. Mivel ezeket több hónapig kell szedni, gyakran előfordul, hogy a beteg – különösen, ha panaszai közben megszűntek – a teljes gyógyulás előtt félbeszakítja a kezelést. Ez a betegség kiújulását okozhatja, és ilyenkor az alkalmazott gyógyszerek gyakran hatástalanná válnak. Ennek a veszedelmes állapotnak a megelőzésére a szakemberek világszerte az ún. „ellenőrzött kezelést” tartják szükségesnek: a beteg minden alkalommal orvosi rendelőben (tüdőgondozó, háziorvos), egészségügyi dolgozó jelenlétében, annak ellenőrzése mellett veszi be gyógyszereit. Ez nem bizalmatlanság, hanem a gyógyítás biztonságát, a beteg és családtagjai érdekét szolgáló módszer. Az ellenőrzött kezelés világszerte sok tízezer beteget segített hozzá egészségének helyreállításához, akadályozta meg a fertőzés terjedését.

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet az egykori Erzsébet királyné Szanatórium helyén működik, melyet 1901 novemberében nyitottak meg a budai hegyvidék gondosan kiválasztott, ideális természeti adottságú lejtőjén, a Pozsonyi hegy és Budakeszi község között. Napjainkban 669 ágyon elsősorban tüdőbetegek ellátása folyik. Intézetünk tüdőgyógyászati szakkórház, e minőségében irányadó országos intézet, valamint járóbetegeket is ellátó poliklinika.

Küldetésünk lényege a szakmai igényesség mellett a szanatóriumi hagyomány: a gondos ápolás és a betegeinkkel való személyes szolidaritás megőrzése. Országos intézeti feladatunkból eredően irányítjuk az egész országban a tüdőbetegségek elleni küzdelmet, kidolgozzuk nemcsak a gyógyítás, hanem a megelőzés, a korai felfedezés legalkalmasabb módszereit is. Mindnyájan arra törekszünk, hogy a betegek érdekeit szolgáljuk kellő megértéssel és tapintattal.


forrás: mcd.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.