Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudta ezt a kalciumról és a D-vitaminról?

Érdekességek2017. november 30.

A csontok védelme elsősorban a csontritkulás és a következményes csonttörések megelőzését jelenti. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a D-vitamin önmagában való alkalmazása ehhez kevés. Ellenben a D-vitamin és a kalcium kombinációja segíthet leküzdeni a csontritkulás jelentette „néma kórt”, és jelentősen mérsékelheti a csonttörések gyakoriságát.

Mekkora bevitelre kellene törekedni?

A következőkben a kalciummal és a D-vitaminnal kapcsolatos néhány friss, nemzetközi kutatási eredményt mutatunk be:

Mégsem árt a „sok” kalcium!

Sokan – hibásan gondolkodva – tartanak a kalcium fogyasztásától. Mindezt arra alapozzák, hogy a kalcium székrekedést okozhat, felelőssé tehető a vesekövességért, továbbá növelheti a szívinfarktus és a stroke rizikóját. Tudni kell azonban, hogy számos tudományos vizsgálat eredményei igazolják, hogy kalciumra igenis szüksége van a szervezetnek, és az előírásszerűen szedett dózisai kedvező hatásúak. Megjegyzendő, hogy a hazai kalciumbeviteli adatokat tekintve korábban sem kellett egy esetleges „túlfogyasztás” okozta szív- és érrendszeri rizikótól tartani, ugyanis – sajnálatos módon – az átlagos hazai napi kalciumbevitel még az ajánlott napi referenciaértéket sem éri el. Az ajánlott napi 800-1200 mg-os kalciumbevitellel szemben a magyar felnőttkorú lakosság napi kalciumbevitele csak kb. 733 mg.


A többéves vitát lezárandó 2017-ben a csontritkulással foglalkozó szakmai szervezetek 31 vizsgálat eredményeinek az áttekintése alapján megnyugtató következtetésekre jutottak kalciumügyben. Kiderült, hogy nem igazolható dózis–hatás összefüggés a napi kalciumbevitel, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel járó elhalálozás tekintetében.

A vizsgálat szerzői szerint napi 2000-2500 mg-os határig a kalcium bevitele biztonságos. Nincs ugyanakkor bizonyíték arra, hogy az ajánlott napi dózisok feletti plusz-kalciumbevitelnek extra hozadéka lenne a csontok egészsége szempontjából. Másként fogalmazva: a csontok egészsége érdekében is törekedni kell arra, hogy naponta 800-1200 mg kalcium bejusson a szervezetbe, de fölösleges túlzásokba esni, és napi 2500 mg fölötti adagok bevitelét megcélozni.

Az állati eredetű D-vitamin hatásosabb, mint a növényi

A csontok szempontjából kulcsfontosságú kalcium + D-vitamin kombináció másik tagját, a D-vitamint tekintve szintén aggodalomra adnak okot a statisztikák. A D-vitamin-hiány már-már járványszerűen terjed, a hazai lakosság jelentős része is D-vitamin-hiányos, és pótlásra szorul. Sokan próbálnak javítani a helyzeten, és pótlásra törekednek. A legfrissebb kutatási eredmények alapján úgy tűnik, nem mindegy, hogy milyen formában jut a szervezetbe a D-vitamin.


A legújabb eredmények alapján a növényi vagy gombaeredetű D2-vitamin (ergokalciferol) kevésbé képes a szervezetben hasznosulni, mint az állati forrásból, így a halból, májból vagy tojásból nyert D3-vitamin (kolekalciferol). Úgy tűnik, hogy azoknál, akik vitaminpótlás céljából D3-vitamint kapnak, kétszer nagyobb mértékben emelkedik a vérszérum D-vitamin-szintje (74-75%), mint azoknál, akik növényi eredetű D2-vitamint (33-34%) kapnak. Másként fogalmazva: a halat, tojást vagy D3-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítőket fogyasztóknál a D-vitamin-szint nagyobb mértékű emelkedése várható, mint a D2-vitaminban gazdag gombák vagy a D2-vitaminnal dúsított pékáruk fogyasztásakor. Jó tudni, hogy a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek és étrend-kiegészítők jellemzően D3-vitamint tartalmaznak, de több, pl. az USA-ból beszerezhető étrend-kiegészítő termékben D2-vitamin található.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.