Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tüsszögés a görögdinnyétõl?

Érdekességek2026. július 06.

Fotó: pixabay.comTöbben megfigyelhették már, hogy allergiás panaszaik, fõleg allergiás szezonban, olyankor is erõsödnek, amikor nincs semmilyen jel arra, hogy az allergén-koncentráció emelkedett lenne a környezetben. Ennek hátterében sokszor a keresztallergia jelensége áll.

A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, utánozni, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti. Egyik leggyakoribb, és talán legismertebb a görögdinnye-parlagfû keresztallergia. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük.

Mi az a keresztkallergia?

Aki tüsszög a görögdinnyétõl, az allergiás rá, tehát nem keresztreakcióról van szó. Dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus orvosa elmondta, hogy a keresztallergiáknak ez esetben az orális allergia szindróma kialakulásában van szerepe. A parlagfû allergiások csekély százalékánál görögdinnye fogyasztása után szájüregi viszketés, ajak, nyelv, garat vizenyõ, néha hasi görcsök lépnek fel. A nyírfapollen allergiásoknál jóval gyakoribb a pollen-étel keresztreakció.


Jellemzõ keresztallergiák

Az immunterápia megoldást jelenthet

Az immunterápia hatékony megoldás mind az allergiás, mind pedig az orális allergia szindróma tüneteinek kezelésében. A kezelés eredményességéhez elengedhetetlenül fontos, hogy az allergiás tüneteket már most, az allergén növények virágzásának idõpontjában megfigyeljük, hogy a szakorvossal egyeztetve õsszel, a tünetek elmúltával megkezdhessük az immunterápiás kezelést.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.

Zsírosodik a haja? - Praktikák a zsíros haj ápolására

2026. június 26.

A haj zsírossága nem betegség, legfeljebb kozmetikai probléma, hajunknak ugyanis bizonyos mennyiségû zsírra szüksége van. A többéves élettartalma alatt a hajszál számtalan roncsoló külsõ hatásnak van kitéve, és egyik védelmi vonala a hajhagymák felett elhelyezkedõ faggyúmirigyek által termelt zsírréteg.

Némelyeknél azonban túl sok zsír termelõdik, ennek következtében a hajszálakra is túl sok rakódik le, amelyek egy kanóchoz hasonlóan magukba szívják azt, és a haj nehézzé, zsíros tapintásúvá válik, a frizura hamar elveszti tartását. A zsíros haj ráadásul még gyorsabban is piszkolódik, ugyanis magához vonzza a levegõben lévõ port és egyéb szennyezõdéseket.

A zsíros haj ellen többféle módszerrel is lehet küzdeni. Az egyik legegyszerûbb és legtermészetesebb a rövidre vágott frizura, amely nem tapad olyan szorosan a fejbõrhöz, így a hajszálak sem tudják annyira megszívni magukat zsírral, mint hosszabb haj esetén.

Vizeletvizsgálattal a prosztatarák ellen

2026. június 25.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot.

Az agresszív prosztatatumor egy olyan vegyületet termel, amelynek a vizeletbõl való kimutatásával meghatározhatóak lehetnek majd a legveszélyesebb daganatok - közölték amerikai kutatók.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot, 250 ezer páciens pedig meghal a betegségben. Nem minden eset igényel azonban azonnali beavatkozást.

Az orvosokra hárul az a nehéz feladat, hogy megállapítsák, kinek van szüksége szoros ellenõrzésre a sebészi beavatkozás után, és kinek sugárterápiára.