Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Új szuperfegyver az öregedés elleni harcban - ismerjük meg a kendert!

Érdekességek2018. július 11.

Üldözött drogalapanyag, az ipari felhasználás révén az egyik legtöbbet használt növényi rost, 2000 éves papíralap, mostanság pedig XXI. századi szuperfood. Mindez a kender, amelynek számtalan alfaja létezik, érdemes megismerni különleges sztoriját és utolérhetetlen összetevőit. Nézzük, mire is jó a kendermag és olaja.  

Jól kifizetődő haszonnövény

Az ipari, táplálkozási és kozmetikai felhasználású nemesített kendernek nem sok köze van a marihuánaként ismert indiai vadkenderhez. Bár növénytanilag közvetlen rokonai egymásnak ezek a növények, sőt még a leveleik is igen hasonló formájúak, a drog alapját képező THC-tartalom a nemesített kendertípusokból teljesen hiányzik. Világszerte mintegy 30 ezer tonna kendert állítanak elő, ezek a növények a nemesített fajtákhoz tartoznak. Az ipari kender indiai vad rokonánál jóval több rostot tartalmaz, ez a tulajdonsága pedig már 2000 évvel ezelőtt is az egyik leggyakrabban használt haszonnövénnyé tette az ókori Kínában. Itt ugyanis papíralapanyagként szolgált. Mi magyarok is igen korán, ázsiai vándorlásaink során találkoztunk ezzel a jól hasznosítható növénnyel, i.e. 950-ből is találtak olyan textilmaradványokat, amelyek kenderből készültek. A ruhagyártás a mai napig az egyik legfontosabb összetevőként tekint a nemesített kenderre. Európában egyébként pont Franciaországban termesztik a legtöbb kendert, a világ termelésének ¾-e ugyanis innen származik. Bár a gallok földje élen jár a divatvilágban is, elsősorban nem a ruhaiparnak, hanem egyéb iparágaknak adják el a rengeteg kendert. Manapság papírt, különböző fához hasonló lemezeket, falborítást és autókarosszériát is szívesen készítenek kenderből, mivel rostjai ellenállóak és rugalmasak egyszerre. Egy időben kísérleteztek a kendermagból készült biodízel előállításával is, de időközben rájöttek, hogy a kendermag és annak olaja olyannyira értékes összetevőket tartalmaz, ami miatt érdemesebb inkább táplálkozási és kozmetikai célokra használni ahelyett, hogy elégetnénk az autóinkban.


Kendermag, a jövő tápláléka

A kendermag összetétele igen különleges, ezért tartják a legújabb szuperfoodnak a táplálkozástudósok. Négy evőkanál kendermag – ami kb. 42 grammnak felel meg – 15 gramm fehérjét tartalmaz, ez egyes kutatások szerint jobban felszívódik, mint a húsban lévő fehérje, ráadásul a szervezetünknek szükséges, összes aminosav-típus megtalálható benne. A magban lévő olajat kétharmadrészt esszenciális zsírsavak – Omega 3 és 6 – alkotják, amelyek jót tesznek a szív- és érrendszeri betegségeknek, az immunrendszernek és segítenek a bőr rugalmasságát is megőrizni. A magok szénhidráttartalma igen csekély, 10%-nyi, ezért fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják. A magokban lévő rost segíti az éhség kordában tartását, a bennük lévő ásványi anyagoknak (kalcium, vas, foszfor magnézium, kálium, cink, mangán, réz) és  vitaminoknak (E-vitamin, B-vitaminok) köszönhetően a diétázók tápanyagbevitele is kiegyensúlyozott lehet. Kellemes diós íze miatt kiváló kiegészítője bármilyen müzlinek, süteménynek és salátának, az egészséges táplálkozás jegyében. Napjainkban több kutatás is zajlik, amely a kendermag egészségügyi előnyeit vizsgálja, ezek kapcsolatot mutatnak a kendermag-fogyasztás és a rákmegelőzés, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, bizonyos bőrbetegségek, például az ekcéma gyógyítása között.

Csúcshatóanyag a kozmetikai iparban

A kendermagból sajtolt olajat fogyaszthatjuk salátaöntetként is, de főzéshez nem igen ajánlott, mert a hőtől károsodik az esszenciális zsírsav tartalma. Ha hozzájutunk egy kis kendermagolajhoz, akkor használjuk ki a lehetőséget, és inkább szépüljünk! Különleges tulajdonságokkal rendelkezik: gyulladáscsökkentő, antioxidáns, kiegyensúlyoz. Számos kutatás kimutatta, hogy a kenderolajban megtalálható linolsav lassítja a sejtek öregedését, így valódi szuperfegyver lehet a bőr öregedés gátlásában. Rendkívül erős hidratáló és bőrpuhító hatású, emellett növeli a bőr rugalmasságát és a szövetek vízmegtartó képességét. Whoopi Goldberg is kendermagolajjal őrzi fiatalos külsejét, bár ő olyannyira a kender híve lett, hogy még az indiai vadkender mellett is szívesen kampányol. A kendermagolaj csodát tesz a hajkoronával és támogatja az egészséges mértékű hajnövekedést.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.