Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ultrahangon, várandósan

Érdekességek2018. augusztus 09.

A gyakori ultrahangvizsgálatok a várandósság természetes velejárói, azonban egyes kismamákban felmerül a kérdés: nem ártanak-e ezzel a magzatnak? Cikkünkben Dr. Molnár László szülész-nőgyógyász szakorvos tájékoztatja olvasóinkat az ultrahangvizsgálattal kapcsolatos tudnivalókról.

Az előírások szerint Magyarországon három alkalommal, az első, a második és a harmadik trimeszterben kötelező ultrahangvizsgálaton részt venni a kismamának. Ezeken kívül is bármikor, biztonságban és fájdalommentesen megnézhető a fejlődő baba, nem született még olyan tanulmány, ami egyértelműen kimutatott volna ultrahang okozta károsodást – mondja Dr. Molnár László szülész-nőgyógyász.

Az orvosi protokoll menete

A szakorvos három-négy alkalommal nézi meg kötelezően a fejlődő magzatot:  először a 12-13. héten, utána a terhesség 18-21. hetében, valamint a 29-32.hét környékén, de ezeken az alkalmakon túl is van lehetőség ellenőrizni, hogy minden rendben van-e a babával.

Az ultrahangos vizsgálat teljesen veszélytelen, fájdalommentes, és akárhányszor megismételhető a terhesség alatt. A vizsgálatoknak köszönhetően pontosan meghatározható a magzat fogantatásának időpontja, időben kiszűrhető a rendellenességek legnagyobb része, és nyomon követhető a kicsi fejlődése. A terhességi ultrahang-vizsgálatok nagy része hasi ultrahanggal történik, gyakorlatilag a 2. és 3. trimeszter alatt csak hasi ultrahangra kerül sor.


Az 1. trimeszterben a kismamák körében a vizsgálatok 98-99%-át is el lehet végezni hasi ultrahanggal, azonban vannak olyan anatómiai helyzetek  – vagy nagyon vastag az édesanya hasfala, esetleg a méhnek olyan a helyzete, hogy a kis magzat közelebb van a hüvelyhez, mint a hasfalhoz (nem előre, hanem hátra hajlik) – amikor  szükség lehet hüvelyi ultrahangvizsgálatra is – tájékoztat a szakember.

Mikor kerülhet sor hüvelyi ultrahangra?

A kötelező vizsgálatok mellett létezik egy nulladik, úgynevezett  terhességmegállapító ultrahangnak nevezett vizsgálat is, ami fele-fele arányban vagy egyik, vagy másik módszerrel zajlik, mivel egy 4-6 milliméteres embriót a has felől nem mindig lehet pontosan látni. A későbbiekben egy esetben történik hüvelyi vizsgálat: ha a szakorvos a méhnyak állapotát szeretné látni. Erre napjainkban a terhesség 22. hétében egyre gyakrabban kerül sor, ugyanis a vizsgálat előre jelezheti az esetleges koraszülést. Egy meghatározott értéknél rövidebb méhnyak esetén nagyobb eséllyel kell számítania koraszülésre, és ezt a mérést csakis ultrahanggal lehet elvégezni.

Bizonyosan veszélytelen?

“Az úgynevezett genetikai ultrahangvizsgálatoknak  nincs káros hatása, hiszen az ultrahang nem sugárzás, hanem hanghullámok kibocsátása, így a magzat és az anya is maximális biztonságban van” – hangsúlyozza dr. Molnár László.

A szülész-nőgyógyász korai terhesség esetén azt tanácsolja a kismamáknak, hogy az ultrahangra közepesen telt vagy telt hólyaggal érkezzenek. Az első vagy nulladik ultrahangvizsgálatnál ez azért hasznos, mert így a képalkotás során jobban látható az anyaméh, illetve a magzat. Ugyanez nem érvényes a későbbiekre, többek közt mert előrehaladottabb terhességben a vizelet visszatartása nehézkesebb, és kellemetlen érzést okozhat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.