Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Védd a veséd, mentsd meg a szíved!

Érdekességek2024. július 10.

A vese működésének támogatásával a szívünknek is segíthetünk, ugyanis a beszűkült vesefunkciók több, mint tízszeresére növelik az idő előtt bekövetkező szív- és érrendszeri eredetű halálozás kockázatát.

Dr. Szűcs László, az Oxygen Medical urológusa vesevédő életmódtanácsokkal szolgál a betegeknek és az egészségeseknek is. Vesebetegség és a szív- és érrendszeri betegség kéz a kézben járnakAz idei World Kidney Day (a vese világnapja) alkalmából, március 10-én a vese és a szív állapotának kevéssé közismert összefüggésre hívták fel a figyelmet. A vesék ugyanis létfontosságú szerepet játszanak az anyagcsere során keletkező salakanyagok kiválasztásában, a testből való kiürítésében, egyes hormonok termelésében, a testnedvek összetételének kialakításában. Éppen ezért a vese elégtelen működése súlyos következményekkel járhat a szervezet egészére nézve.

A Medical Journal of Australia c. magazinban megjelent cikk szerint az elmúlt évtizedekben az egészségügyi szervezetek szinte már csak a végstádiumú vesebetegségekre figyeltek fel. Holott a krónikus vesebetegség ugyanolyan komoly rizikófaktora a kardiovaszkuláris betegségeknek, mint például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás.  Éppen ezért világszerte jelentősen megváltozott a vesebetegségekre irányuló figyelem. Az is kiderült, hogy ez a probléma korántsem ritka, Ausztráliában például a lakosság 10 százalékában kimutatható veseműködési zavar.

Eléggé nyilvánvaló, hogy a vesebetegségek kockázatának csak kevesen vannak tudatában, de a szívbetegségek okozta halálozási ráta már szinte mindenkit megérint. Ez nem véletlen, hiszen globális szinten a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a legnagyobb és legköltségesebb kihívást.


Életmód és szűrés

 A jó hír, hogy a vesebetegségeket meglehetősen könnyen és viszonylag olcsón ki lehet mutatni. Éppen ezért ezeket a szűréseket nagyon hasznos lenne beépíteni a szűrőprogramokba, erre pedig fel kellene hívni a nemzetközi egészségügyi szervezetek figyelmét is. – mondja dr. Szűcs László. Fontos tudni, hogy megfelelő életmódunkkal magunk is befolyásolhatjuk a vesék működését, ezzel pedig az egész szervezetét.

Életmódbeli tanácsok:


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.