2025. március 23.
A tejcukor érzékenység valójában nem allergia, hanem tejcukor(laktóz)bontási zavar. Hasonló tünetei vannak, mint az allergiának. Az örökölhetőség mindkét esetben előfordulhat, de a későbbiekben is kialakulhat bármelyik betegség. Az időben történő felismerés óriási jelentőségű, mivel ezen zavarok a tápanyagfelvételt is befolyásolják, és megelőzhető a vitaminhiány és más hiányállapotok.
A tejcukor
A tejcukor (laktóz) egy természetes cukor, ami a tejben és egyes tejtermékekben fordul elő. Felszívódásához a szervezet laktáz enzimet termel és így alakítja glükózzá és galaktózzá. A tejcukor- érzékenység esetében ennek a bontó enzimnek a hiányáról vagy csökkent működéséről van szó.
Vitaminhiány kialakulás lehet a következmény
A tejcukor érzékenység nem allergia, hanem a bélfalban levő tejcukor bontó enzimek kisebb mennyiségben történő jelenlétének vagy ezek csökkent működésének következtében létrejövő tejcukorbontási zavar. Ennek következtében a tejben lévő tejcukornak csak kisebb-nagyobb mennyisége bomlik el, amit pedig nem tud lebontani a szervezet, az erjedni kezd. Természetesen ennek következtében kialakulnak a bélben a bomlástermékek gázok és savas anyagok. Ezek egyenes következménye a hasmenés, puffadás, hasfájás. További problémákat az okoz, hogy egyéb tápanyagok emésztési zavara is kialakulhat, vagy tápanyag felszívódási zavar lép fel. Azaz nem jut megfelelő vitaminhoz ásványi anyagokhoz, nyomelemekhez stb, a szervezet.
Tejcukor-érzékenységet hidrogén kilégzési teszttel lehet vizsgálni
A kilélegzett levegő hidrogén koncentrációját mérik. Az eredményből pedig a vékonybél bakteriális viszonyaira, szénhidrát felszívódási zavarokra, illetve a vékonybél mozgászavarára lehet következtetni. A normál anyagcsere-folyamatok során hidrogén egyáltalán nem keletkezik, így ennek bármilyen mértékű megjelenése a kilélegzett levegőben kóros állapotra utal. A vizsgálat során a páciens szájfertőtlenítővel öblöget, majd éhgyomri kilégzést végez a műszerbe (belefúj egy csőbe) ezután pedig meg kell inni egy folyadékot mely tejcukrot tartalmaz és megadott időközönként ismét fújni kell. Ezek után lehet a tejcukor érzékenységet megállapítani.
Örökölhető vagy később alakul ki?
A tejcukor érzékenység lehet veleszületett, vagy szerzett, azaz a későbbi élet folyamán kialakuló. Ez utóbbi minden olyan betegség után előfordulhat, ami károsította a bélfalat és az ott található bélflórának az egyensúlyát felborította. Gyakori például bakteriális, vírusos, vagy ún. protozoonok, férgek által okozott fertőzés, lisztérzékenység, ételallergiák vagy bizonyos gyógyszerek, sugárkezelés után. A veleszületett, korai forma rendkívül ritkán előforduló probléma. Az idősödés folyamatával egyre gyakrabban fordulhat elő. Iskolás korban kb. 9.2%, 30-50 évesek között kb. 36.6%-ban fordul elő Magyarországon.
2025. március 23.
A vallási böjt jelen van minden vallási irányzatban, évezredek óta: célja a testi-lelki-szellemi harmónia megtalálása és felállítása, az év meghatározott időszakában.
A természet közeli népeknél ma is természetes velejárója az életnek a böjt, csakúgy mint ahogyan a ki,- és belégzés, az alvás és az ébrenlét, úgy a böjt és a táplálkozás is szorosan összefügg.
A vallási böjt célja mindig a benső magasztosság elérése, vagyis a böjtölőket nem egészségügyi szándék vezérli, hanem általában áldozatvállalás, vezeklés vagy elszakadás a testi síktól a mély lelkiség felé, az Istenhez vezető úton.
A böjt megtörése a vallásos hagyományokban mindig valamilyen szent dologhoz kötődött. Az újra befogadott ételből azonban nem lehetett sokat és mértéktelenül enni, így megóvták szervezetüket a hirtelen túlevéstől.
A régi vallásos népek, köztük a magyarok is, sokáig elfogadták a gyógyító embereket, kenőasszonyokat, hályogkovácsokat, a javasasszonyokat és a szent embereket, táltosokat, véleményüket, segítségüket kérték, amikor szükségük volt rá.
A vallási böjt számos kultúrában és vallási hagyományban jelen van, és általában a testi megtisztulás mellett a lelki és szellemi harmónia elérését célozza. A böjt során az ember megtapasztalhatja az önuralom és az önfegyelem gyakorlását, amely az önismeret fejlesztésének fontos eszköze lehet. Az ételről vagy bizonyos tevékenységekről való lemondás segíthet felfedezni belső erősségeinket és gyengeségeinket, valamint rávilágíthat az életünkben jelen lévő függőségekre vagy automatikus mintákra.
Lelki szempontból a böjt lehetőséget ad a befelé fordulásra és az elcsendesedésre, ami lehetővé teszi, hogy jobban megértsük saját érzelmi világunkat és alapvető szükségleteinket. A böjt gyakran mélyebb kapcsolatot tesz lehetővé önmagunkkal és a minket körülvevő világgal, ami hozzájárulhat a spirituális növekedéshez és az életcél tisztázásához. Az ilyen mélyebb önismeret segíthet abban, hogy tudatosabban és hitelesebben éljünk, jobban összhangban saját értékeinkkel és elveinkkel.
2025. március 22.
A prosztatagyulladás, amely lehet akut és krónikus is, az esetek többségében feltűnő tünetei miatt orvoshoz „kényszeríti” a férfiakat, bár előfordulhatnak tünetmentes megbetegedések is. De vajon a krónikus prosztatitisznek is ugyanolyan tünetei lehetnek, mint az akut típusnak? Hogyan lehet diagnosztizálni és kezelni a prosztata tartós gyulladását? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Bajor Gábor, az Urológiai Központ urológusa.
Három hónapnál tovább tartó fájdalom
A prosztata vagy dülmirigy a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye nagyságú és alakú, tokkal körülvett mirigy, amely elhelyezkedése és funkciói miatt egyaránt hatással van a vizeletürítésre és a szexuális életre. A szervet akut és krónikus gyulladás is érintheti, amelyek közük a krónikus betegség az, amely három hónapnál tovább tart és nem feltétlenül reagál megfelelően az első kezelésekre, az akut pedig rövid, legfeljebb néhány hétig tartó betegség, amely jellemzően a kezelés elkezdését követően gyorsan gyógyul.
A krónikus prosztatagyulladás okozóját nem mindig könnyű beazonosítani, de az biztos, hogy először azt érdemes tisztázni, bakteriális eredetű-e, ugyanis a betegségnek két fő kategóriája van.
– Krónikus bakteriális prosztatitisz: a bakteriális eredetű fertőzés néhány esetben húgyúti fertőzés vagy akut bakteriális prosztatitisz talaján alakul ki. Ez utóbbi leginkább úgy érzékelhető, hogy az akut gyulladás tünetei mérséklődnek, de nem szűnnek meg teljesen. Néhány beteg úgy érezheti, hogy a gyulladás állandósult, aminek hátterében az is állhat, hogy az antibiotikumos kezelés túl rövid ideig tartott vagy a baktériumok rezisztenssé váltak az adott antibiotikummal szemben.
– Krónikus nem bakteriális prosztatitisz: a betegség konkrét oka nagyon nehezen beazonosítható, emiatt pedig a kezelés sem mindig könnyű. Sok feltételezés van a kiindulópontra vonatkozóan, egyes szakértők szerint a baktérium, vírus vagy gomba okozta fertőzés után visszamaradó hegesedés és ezeknek az idegsejtekre gyakorolt nyomása lehet a gyulladás oka. Más elképzelések szerint a feszes, váladékkal teli prosztata is okozhat gyulladást, sőt az is felmerülhet, hogy krónikus kismedencei fájdalom szindróma és a stressz is állhat a háttérben.
Tünetek: égő vizeléstől a fájdalmas ejakulációig
A krónikus prosztatagyulladás tünetei jellemzően enyhén indulnak és idővel növekszik az intenzitásuk. Olyan tünetekre kell gondolni, mint:
állandó vagy nagyon gyakori vizelési inger,
égő érzés vizeléskor,
nehézség a vizelés indításakor, majd akaratlan szivárgás,
esetleg vér megjelenése a vizeletben,
a hólyag teltségérzete közvetlenül a vizelés után is,
fájdalmas ejakuláció.
Idővel a krónikus gyulladás további tünetei is megjelenhetnek, mint például a derékfájdalom, az alhasi fájdalom, illetve fájdalom alakulhat ki a herékben és az ánusz környékén is. (Ha a gyulladás bakterális eredetű, láz és hidegrázás is jelentkezhet.)
Ugyanakkor létezik úgynevezett aszimptomatikus (vagyis tünetmentes) prosztatagyulladás is, amikor csak a laboratóriumi tesztekkel igazolható a betegség.
Itt a tavasz! A naptár szerint mindenképp, hiszen már márciust írunk. A naptárt pedig a kozmosz történései, a csillagok, a Nap, a Hold tevékenysége alapján készítették a régiek. 
