Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Védőoltások – Életkorhoz kötöttek

Érdekességek2024. július 15.

Milyen betegségek ellen védenek az életkorhoz kötött kötelező védőoltások?

Fotó: yacobchuk © 123RF.comAz első tömeges, kötelező védőoltást 1876-ban vezették be Magyarországon a fekete himlő ellen. Az első megbetegedésmentes év 1979 volt a Földön. Mára már sok súlyos, akár végzetes kimenetelű betegség ellen kapnak Magyarországon a csecsemők, gyermekek védőoltásokat, ingyenesen. Az újszülöttosztályon, de legkésőbb 1 hónapos korukig megkapják a csecsemők az első védőoltást, a BCG-t (Bacillus Calmette–Guérin), ami a súlyos kisdedkori tuberkulózis ellen ad védelmet. Legelőször 1921-ben alkalmazták, és élő legyengített kórokozót tartalmaz. A védelem sajnos nem életre szóló, nem védi ki a felnőttkori tbc terjedését.

DTPa-IPV-HIB

A diphteria, tetanus, pertussis, polio és Haemophilus influenzae B típusa elleni védőoltás egy kombinált oltás.

A betegségek kórokozói védőoltás nélkül életet veszélyeztető vagy maradandó károsodásokat okozhatnak.

  1. A torokgyík (diftéria), melynek védőoltása 1938 óta kötelező, cseppfertőzéssel terjedő baktérium. A nyálkahártyán megtelepedve vastag lepedéket hoz létre a mandulákon, a garatban, a légcsőben. A kórokozó méreganyagot termel, ami a véráramba jutva a szervezet távoli szerveit is károsíthatja.
  2. A tetanus kórokozója baktérium. Védőoltás nélkül a megbetegedés a sokszor hallott tetániás görcshöz, és sajnos halálhoz vezet. Általában földszennyezett sérüléssel kerül a szervezetbe. A betegség emberről emberre nem terjed. Fehérjealapú oltás.
  3. A szamárköhögést (pertussis) cseppfertőzéssel terjedő baktérium okozza, nevét a fertőzés 2. szakaszában jellemző görcsös, rendkívül ijesztő képet mutató köhögési rohamokról kapta. Fehérjealapú oltás.
  4. A járványos gyermekbénulás heveny vírusos megbetegedés, amely átmeneti vagy végleges izombénulásokat okoz. Európában 2002 óta nem volt megbetegedés. Inaktivált vakcina.
  5. A Haemophilus influenzae B (HIB) baktérium gennyes agyhártyagyulladást, gégefőgyulladást, tüdőgyulladást, középfülgyulladást, arcüreggyulladást okoz.

A csecsemőkorban háromszor (a 2., 3., 4. hónap) beadott oltást 18 hónaposan kell ismételni, majd 6 évesen már HIB-összetevő nélkül. VI. osztályban a diphteria, a tetanus és a pertussis emlékeztető, kombinált oltást kapják meg a gyermekek. (dTap2)


PCV13 – konjugáltpoliszacharid-oltás

A baktérium gennyes agyhártyagyulladást, tüdő- és középfülgyulladást okoz. A 2., 4., 12. hónapban adott Pneumococcus elleni védőoltással előzhető meg a megbetegedés.

MMR

A morbilli, mumpsz, rubeola elleni védőoltás élő, attenuált kórokozót tartalmazó.

  1. A kanyarót (morbilli) vírus okozza, amely elsősorban cseppfertőzéssel terjed még a kiütések megjelenése előtt, és rendkívül fertőző. Szövődményeinek száma magas (30%), mely középfülgyulladás, tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás.
  2. A mumpsz, a járványos fültőmirigy-gyulladást okozó vírus cseppfertőzéssel terjed. Idősebb korban a vírus férfiakban a herékben kialakuló szövetpusztulás miatt meddőséget okozhat.
  3. A rubeola (rózsahimlő) vírus gyermekkorban általában enyhe tünetekkel jelentkező betegség (láz, nyirokcsomó-duzzanat, máj, lép megnagyobbodása, majd kiütések megjelenése). Idősebb korban ízületi gyulladást okozhat. Komoly problémát akkor jelent, ha várandós kismama találkozik a vírussal, mert az átjut a placentán. Vetélés, komoly fejlődési rendellenesség alakul ki a babánál: CRS, kongenitálisrubeola-szindróma. Az élő, gyengített vírust tartalmazó védőoltás egyik célja, hogy az átoltottsággal a CRS-szindróma megszűnjön.

A védőoltást 15 hónaposan kapják a csecsemők és VI. osztályos korban ismétlik meg.

Varicella

A bárányhimlő elleni védőoltás elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de a betegséget kísérő hólyagokban megtalálható vírus is fertőzhet. Így általában az egész családon „átvonul” a megbetegedés, a védettséggel nem rendelkező szülőknél is. A szülés körüli időpontban, ha az édesanya elkapja a vírust, a baba is védtelen a vírussal szemben, és a fertőzés a baba elvesztését okozhatja. Mivel 2019 óta kötelező, előtte szabadon választható védőoltás volt, így családtervezés előtt tisztázni kell a leendő édesanya védettségét. A lezajlott gyermekkori bárányhimlő-megbetegedés után a vírus nyugvó, inaktív állapotban a szervezetben marad. Idősebb korban övsömör-megbetegedést okozhat. A védőoltás ez ellen is véd. A védőoltást a 13. és a 16. hónapban kapják meg a kisgyermekek.

Hepatitis B vírus elleni védőoltás

A „csendes gyilkos”-nak nevezett vírus fertőző májgyulladást okoz. Szexuális úton, vérrel és testnedvekkel terjed. Krónikus gyulladáshoz, májzsugorhoz, májrákhoz vezető fertőzés. A HPV-védőoltás mellett olyan védőoltás, mely a rosszindulatú megbetegedésektől is véd. A 2 oltásból álló védőoltást az általános iskolában ún. kampányoltásként kapják meg a gyermekek, az 1985 utáni születésűek már kötelezően.

Huszár Zsoltné dr.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.