Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Véralvadásgátló típusok: pro és kontra

Érdekességek2024. október 29.

A véralvadásgátlóknak igen nagy szerepük van a mélyvénás trombózis kezelésében és prevenciójában. Ezen készítményeknek több típusa is létezik, melyeknek megvan a pozitív és a negatív oldala is. Ezeket ismertette prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. 

Fotó: 123rf.comA véralvadásgátlók típusai

A véralvadásgátlók nagyon fontos szerepet töltenek be a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kezelése és megelőzése érdekében. Több típusuk is létezik, melyek más-más hatásmechanizmuson keresztül gátolják a fokozott véralvadást, és így az életveszélyes vérrögök kialakulását. Hogy mikor melyikre van szükség, az több tényező függvénye: befolyásolják többek között az illető egyéb betegségei, más gyógyszerei, várandós-e, állandó jelleggel kell-e alkalmazni a terápiát, tapasztal-e mellékhatásokat, milyen az INR értéke stb. Látható tehát, hogy több minden szempontot figyelembe kell venni a készítmény megválasztásánál, de szerencsére lehetőség van időközben is az addigi terápia módosítására (természetesen orvosával egyeztetve). 

A véralvadásgátlók típusai

Heparin, LMWH

A heparint eredetileg a laboratóriumi vizsgálatokhoz használták, hogy a vérvétel során vett vér alvadását megakadályozzák. Az 1940-es években kezdték mélyvénás trombózis terápiája során is alkalmazni, majd az 1960-es évek elejétől pedig kevesebb mellékhatással rendelkező, alacsony molekulasúlyú heparin kezelést (LMWH) vezettek be a vérrögképződés megelőzésére olyan betegeknél, akiknél magas a thromboemboliás betegségek kockázata. A heparin elősegíti az ún. antitrombin III nevű fehérje aktivitását, amely inaktiválja a thrombint, ami egy a véralvadást elősegítő enzim. Ezen kívül az aktivált Xa-faktor inaktivációját is gyorsítja, ezzel is hozzájárulva a vérrögképződés csökkentéséhez. A heparin nagyon rosszul szívódik fel a bélben, ezért injekcióval szükséges a bőr alá bejuttatni, a bőrön keresztül és a gyomor-béltraktuson át nem szívódik fel.

PRO KONTRA
Terhesség, szoptatás során is alkalmazható Injekcióval kell bejuttatni
Ideiglenes használatra is (pl. gipsz, repülő) Mellékhatások (vérzés, heparin indukálta thrombocitopénia, megemelkedett májenzim értékek)
Gyorsan hat  

Kumarin-származékok

Igen széles körben elterjedt véralvadásgátlók voltak az ún. kumarin-származékok, melyek több mint 50 éve az antikoaguláns terápia alappillérei. K-vitamin-antagonistáknak is nevezik, mivel a véralvadási faktorok aktiválásához szükséges K-vitamin hatását gátolják (a K-vitamin ugyanis szerepet játszik a thrombin és más alvadási fehérje képzésében). Hosszútávon is alkalmazható, akár élethosszig tartó terápiaként is. Fontos, hogy ha valaki ilyen típusú kezelésben vesz részt, rendszeresen ellenőriztesse INR értékét! Emellett fontos odafigyelni arra, hogy naponta azonos mennyiségű K-vitamint fogyasszon, valamint ügyelni kell az étel/gyógyszer-kölcsönhatásokra is, mivel vannak, melyek fokozzák és vannak, melyek gyengítik a kumarin-származék hatását! 

PRO KONTRA
Szájon át szedhető Rendszeres INR ellenőrzés
Hosszútávon is alkalmazható Gyógyszer/ételkölcsönhatások
Olcsó Mellékhatások (vérzés, hajhullás, 
  Terhesség során tilos (súlyos magzati károsodásokat okoz)

NOAC/DOAC

A véralvadásgátlók legújabb típusa, mely a véralvadáshoz hozzájáruló thrombint a dabigatran és az Xa-faktor hatását (rivaroxaban, edoxaban) közvetlenül gátolja. Számos előnnyel rendelkezik a K-vitamin antagonistákkal szemben, ráadásul NOAC készítmények esetén kevesebb mellékhatással kell számolni- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy ennek ellenére fontos tisztában lenni azzal, hogy az összes véralvadásgátló némileg növeli a vérzés rizikóját, így ez a veszély -ha kisebb mértékben is- a NOAC szereknél is fennáll.

PRO KONTRA
Gyors hatáskezdet Drága
Nincs étel/gyógyszerkölcsönhatás Drága antidótum (ellenszer)
Nem kell INR ellenőrzés Ritkán veseműködési zavar
Kevesebb mellékhatás  
Tartósan is alkalmazható  
   

A legfontosabb az antikoaguláns kezelésnél, hogy hatékony, de biztonságos dózist alkalmazzunk ellenőrzötten! Az aluldozírozás veszélyezteti a beteg életét, mivel ekkor hatástalan a kezelés, a túldozírozás pedig a vérzés fokozottabb kockázatával jár. Bízzuk szakorvosra a gyógyszerválasztást, dózist és az ellenőrzést!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...