Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Versenyport és súlyzós edzés gyerekeknek?

Érdekességek2017. június 13.

Köztudott, hogy a rendszeresen sportoló gyermekek kiegyensúlyozottabbak, koncentrációs képességük javul, s jobban teljesítenek az iskolában. A sport javítja a szívműködést és a légzés hatékonyságát, ezáltal nő a gyermek állóképessége is…

Azt azonban kevesebben tudják, hogy rendszeres mozgás hiányában jelentősen megnő a különféle tartáshibák (hanyagtartás, előrehelyezett fejtartás, SMS-nyak) és a gerincferdülés kialakulásának esélye, amelyek a későbbiekben komoly mozgásszervi betegségekhez vezethetnek.

A gyermekkori mozgás hiánya jóvátehetetlen kárt okoz a csontrendszernek is. Csontjaink a rájuk ható különféle erőhatások következtében erősödnek, sőt vastagságbeli növekedésüket is a terhelés segíti elő. A csonttömeg ugyanakkor csupán 25-30 éves korig nő, ezután egy darabig egyensúlyban vannak a felépítő- és lebontófolyamatok, majd idősebb korban egyre inkább a lebontás válik hangsúlyossá. Minél nagyobb csonttömeget érünk el gyermek- és fiatalkorban, annál hosszabb ideig tart a csontszövet lebontása, azaz annál kisebb a csontritkulás kialakulásának esélye. Mozogni tehát kötelező, de vajon mit, mikor és hogyan?

Szabadidős vagy versenysport?

Tévhit, hogy a gyermeknek/serdülőnek feltétlenül szüksége van arra, hogy versenysportot űzzön. Elegendő, ha rendszeresen kiegyensúlyozott, harmonikusan terhelő és változatos mozgásokat, mozgásformákat végez. Szabadidős vagy hobbisportként szinte bármilyen sportágat választhatunk már gyermekkorban is, azonban érdemes odafigyelni arra, hogy a mozgás változatos legyen. Nem csak azért, hogy ne unja meg a gyermek.
Az egészséges és harmonikus fejlődéshez többféle terhelésre – állóképesség- és erőfejlesztésre, a hajlékonyság növelésére, egyensúly- és koordinációfejlesztésre – van szükség.


Hogy csupán egyetlen példát említsek a változatosság előnyeire: bizonyos, ún. „féloldalas” sportok (tenisz, kosárlabda, kenu stb.) jelentősen növelik a gerincferdülés kialakulásának esélyét, így a káros hatások semlegesítése érdekében érdemes más, rendszeresen végzett, kiegyensúlyozottabb mozgásformákkal, tornával, úszással, túrázással vagy akár biciklizéssel kompenzálni az aszimmetrikus terhelést.

A versenysportokkal ugyanakkor célszerű óvatosan bánni.

A versenyzés hatalmas előnye, hogy szerencsés esetben óriási sikerélményt nyújt. Megtanít a küzdelemre, a kitartásra, erősíti a csapatszellemet, a gyerek elsajátíthat számos olyan készséget, amelynek élete során hasznát veheti.
A versenyszerű sportolás azonban jelentős megterhelést is jelent a szervezet számára.
A versenysportot 10 éves kor alatt nem ajánlott elkezdeni, és ezután is csak folyamatos sportorvosi ellenőrzés mellet űzhető. Ebben a korban ugyan sokkal jobban fejleszthetők egyes képességek, ugyanakkor az egyoldalú vagy túlzott terheléssel jelentős károkat okozhatunk. Serdülőkorban még nincs arányban az izom gyarapodása a csontok hosszának hirtelen növekedésével, ráadásul a hormonháztartás is óriási változáson megy át. Nem véletlen, hogy a legtöbb veleszületett eltérés – gerincferdülés, Scheuermann-kór stb. – is ilyenkor válik láthatóvá (ezért elengedhetetlen, hogy a gyermek rendszeresen részt vegyen átfogó mozgásszervi állapotfelmérésen). A túl nagy igénybevétel megzavarhatja a csontfejlődést, a növekedési, érési folyamatokat, igen fontos tehát, hogy az edzésprogram szakszerűen összeállított és kiegyensúlyozott legyen, maximálisan alkalmazkodjon a gyermek fejlettségi szintjéhez, és feltétlenül szükséges a folyamatos sportorvosi ellenőrzés is.

Mi a helyzet az erőedzésekkel, a testépítéssel?

Tízéves kor fölött érdemes a fizikai erőnlétet javító, a testet harmonikusan terhelő edzésformákat is végezni, ilyen például a futás és a kerékpározás vagy a saját testsúllyal végzett erőfejlesztés (pl. fekvőtámasz, guggolások, pókmászás stb.). Ezek a mozgásformák egyoldalú izomtömeg-növelés helyett elsősorban az ideg-izom kapcsolatok fejlesztésével érnek el eredményt. Specifikus erőedzésekkel (súlyemelés, body-building) azonban gyermek- és serdülőkorban nem célszerű, és teljesen felesleges is terhelni a szervezetet, épp a csont-, izom- és hormonrendszer fejletlensége miatt. Az intenzív növekedési fázisban lévő szervezet nem képes a mesterséges izomtömeg-növeléssel lépést tartani, így károsodhat a csontok felépítése és teherbírása, sőt deformálódhatnak is. A túlzott izomerősítés gátolhatja a növekedést, az egyoldalú, bizonyos izmokra, izomcsoportokra koncentráló terhelés pedig különféle gerinc- és más mozgásszervi elváltozások, betegségek kialakulásához vezethet. Ha a gyermek ragaszkodik a súlyzós edzéshez, 13-14 éves kortól lassan belekezdhet, de lehetőleg maximum 1 kg-os súlyt használjon, és a súlyzós edzés csupán kiegészítése legyen az egyébként sokoldalú, a testet harmonikusan terhelő mozgásformákat tartalmazó edzéstervnek.

Az öncélú, kizárólag a látványra – azaz bizonyos izmok tömegének növelésére – törekvő, az egészséges testmozgás alapelveit figyelmen kívül hagyó testépítés egyébként felnőttkorban is hasonló veszélyeket rejt. Az izmokat diszharmonikusan edző, a funkcionalitást figyelmen kívül hagyó mozgásformák testszerte izomegyensúly-megbomlásokhoz, kopásos, degeneratív folyamatok beindulásához és komoly mozgásszervi problémák – porckopás, gerincferdülés, porckorong-ellapulás, porckorongsérv stb. – kialakulásához vezetnek.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a súlyzós edzésnek felnőttkorban nincs létjogosultsága. Ha a célunk nem csupán izmaink „felpumpálása”, a súlyokkal végzett, az életkornak és az edzettségi szintnek megfelelő, szakszerű edzés más típusú, a testet harmonikusan terhelő mozgásformákkal kombinálva (és természetesen hangsúlyt fektetve a megfelelő nyújtásra is) szinte minden felnőtt számára ajánlható. Semmiképp ne kísérletezgessünk azonban az internetről ellesett gyakorlatokkal! Az edzésterv összeállításához, valamint a pontos, tudatos és gerinckímélő végrehajtás elsajátításához mindenképp érdemes sporttudományi végzettségű edző/személyi edző vagy gyógytornász, mozgásterapeuta segítségét kérni.

Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgásterapeuta,
funkcionális gerinctréner


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.