Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zöld tea az egészség szolgálatában

Érdekességek2019. május 29.

Több koffeint tartalmazhat, mint a kávé, és hosszabban is tart a hatása. A zöld tea, mint élvezeti szer számos jótékony hatással is rendelkezik.

A tealevelet szolgáltató növény, a teacserje (Camellia sinensis) Ázsia trópusi területein honos. Fő termesztői Kína, India, Srí Lanka és Japán, azonban manapság Afrika és Dél-Amerika egyes területein is termesztésbe vonták. A termesztett példányokat a könnyebb betakarítás érdekében 1–1,5 méter magas cserjévé vágják vissza, amelyekről 7–10 naponta gyűjtik a fiatal hajtásokat és leveleket. Ezt követően a leveleket alapvetően kétféle kezelésnek vethetik alá. Az egyik eljárás során a leveleket fonnyasztják, fermentálják, ami során a jellegzetes illatú és ízű fekete teát kapjuk.

A jelen cikkben górcső alá vont zöld teát egy másik eljárással készítik. A leszedett tealeveleket azonnal, 70 °C-on szárítják, ezzel megelőzve az enzimatikus bomlást. Az így kezelt levelekből készült tea zöldessárga színű, szagtalan, fanyar, kesernyés ízű.

Élénkítő hatás

A zöld tea legfőbb, a hatásért felelős tartalomanyaga a valószínűleg mindenki számára ismerős koffein, amelyet 1–5%-nyi mennyiségben is tartalmazhat a növény.


Koffeintartalom
• Egy csésze teában akár 110 mg
• Egy csésze kávé 80–100 mg
• Egy átlagos energiaital 40–80 mg

Ennek köszönhető élénkítő, fizikai és szellemi teljesítőképesség növelő hatása, amelyet fáradtságérzet és kimerültség leküzdésében aknázhat ki a fogyasztó. Magas koffeintartalma ellenére a kávéval ellentétben a tea koffeinhatása nem hirtelen jelentkező, lökésszerű, sokkal inkább elnyújtott, órákon át kitartó, ami a teában található egyéb komponensek a koffein felszívódását gátló hatásával magyarázható.

Amennyiben az élénkítő hatás elérése a cél, úgy egy adag zöld tea kb. 2 g tealevélből 1,5–2,0 dl forró vízzel történő 2–4 perces forrázással majd áztatással készíthető, amelyet napi 3–5 alkalommal fogyaszthatunk. Egy másik – ámde talán kevésbé élvezetes – beviteli forma lehet, a növény őrleményét tartalmazó kapszula fogyasztása. A tea, ezáltal a koffein túladagolása (átlagos embernél 300 mg fölötti dózis egyszerre) remegéshez, izgatottsághoz, izzadáshoz, álmatlansághoz, de akár hányáshoz, görcsökhöz és szívritmuszavarhoz is vezethet.

Mivel a teacserje levele koffeint tartalmaz, gyermekek részére megfelelőbbek az élénkítő hatással nem rendelkező teák (pl. gyümölcsteák, rooibos). A zöld és fekete tea ellenjavallt továbbá szívbetegségben (magas vérnyomás, szívritmuszavar) gyomor- és nyombélfekélyben szenvedőknek, valamint pajzsmirigy-túlműködés esetén. Mivel a koffein átjut a placentán és kiválasztódik az anyatejbe, terhesség és szoptatás alatt nem javasolt a zöld tea (és egyéb koffein tartalmú termék) fogyasztása. Fontos megjegyezni, hogy a zöld tea élénkítő hatása miatt csökkentheti a nyugtatók/altatók hatását.

A cseranyag jelentősége

Míg a fekete teában a fermentálás során jelentősen lecsökken a cseranyagtartalom, addig a zöld tea nagy mennyiségben, akár 5–30%-ban is tartalmazhat cserzőanyagokat. Ezen vegyületek enyhe összehúzó hatással rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően a zöld tea eredményesen használható kisebb szájüregi sebek kezelésére, valamint enyhe gyomor- és bélhurut enyhítésére. Hasmenésgátlás céljából a teafüvet 10–15 percig tartó áztatással érdemes kivonni, így maximalizálva a cseranyagok kioldódását. Az így készült kivonatból napi 2-3 alkalommal is fogyaszthatunk. Fontos megjegyezni, hogy a cserzőanyagok számos gyógyszeranyag és a kétértékű fémionok (kalcium, magnézium) felszívódását gátolhatják.

Egyéb hatások

A zöldteafogyasztás pozitív hatásainak talán egyik legmeggyőzőbb bizonyítékai a Japánban és Kínában folytatott epidemiológiai vizsgálatok, miszerint a teafogyasztók körében kisebb százalékban voltak megfigyelhetők gyomor-bélrendszeri daganatos megbetegedések. Egy másik, Japán tanulmány alapján pedig kimondható, hogy a rendszeres zöldtea-fogyasztók körében a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága is alacsonyabb. A jelenség magyarázata a zöld teában megtalálható nagy mennyiségű polifenolos anyagokban rejlik. Ezen vegyületek közül gyógyászati szempontból a legfontosabb az epigallockatechin-gallát (EGCG) amely jelentős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik.

Egészségünk megőrzése céljából azonban érdemes megválogatni, milyen formában alkalmazzuk a teát. Habár a piacon számos zöldteakivonat-tartalmú termék kapható, talán mégis érdemesebb egy csésze frissen főzött tea mellett döntenünk. A kivonatokat tartalmazó termékek egy részében ugyanis a növény alkoholos kivonata található, így belátható hogy a megszokott vizes kivonattal ellentétben más összetevők fordulnak elő a termékekben, így a hatásuk is más, mint egy csésze forró italé.

Látható tehát, hogy a zöld tea mindamellett, hogy értékes élvezeti szer, számos jótékony élettani hatással is rendelkezik, valamint fontos szerepet játszhat egészségünk megőrzésében.
Egészségünkre!

Dr. Zomborszki Zoltán Péter
gyógyszerész doktorandusz


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A depresszió kezelhetõ betegség

2026. október 19.

Életünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
 
 Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.

A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.

A depresszió a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai zavar, a felnõtt lakosság 8-17 %-a él át legalább egy epizódot élete során. A depressziós epizód megismétlõdhet, egyes esetekben krónikus lefolyást mutat.

A depresszió legjellemezõbb tünetei: levert hangulat a nap nagy részében, az érdeklõdés és az örömérzés elvesztése, étvágycsökkenés, alvászavar, meglassult gondolkodás, energiavesztés és fáradtság, bûntudat érzése, lelassult cselekvés és beszéd, koncentrációs zavarok, visszatérõ öngyilkossági gondolatok. Amennyiben ezen tünetek közül legalább négy jelen van legalább két héten keresztül, valószínûsíthetõ a depresszió diagnózisa.

Párban vagy egyedül...

2026. október 19.

Megõrizni a szóló élet elõnyeit, profitálva a szerelmi kapcsolat szenvedélyébõl... Lehetetlen? Nem feltétlenül, ha elhatározzuk, hogy nem lakunk közös fedél alatt a partnerünkkel, és ilyen életforma mellett törekszünk a tartós kapcsolat fenntartására. Egyes párok számára az ilyen, újfajta szerelmi szerzõdés egyre tovább érvényes... Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
Külön lakás: a jó választás?

Kik tartoznak a hívek csoportjába? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

Napjaink szerelmi, párkapcsolati kódexe mind jobban különbözik a szüleink, nagyszüleink követte irányelvektõl. Szeretni egy férfit vagy nõt, aki szerelme minden jelével elhalmoz minket, ma már nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt kellene élni vele. Szerelmi kapcsolatban élni, de külön lakni - miért is ne? Ez az egyelõre még nem jellemzõ gyakorlat a régi kötöttségek, társadalmi elvárások, évszázados tradíciók béklyóját magáról lerázó, új szellemben gondolkodó párok esetében lassan kezd elterjedni.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 18.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.