Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zsebkendőt elő, itt a tavaszi allergiaszezon!

Érdekességek2018. április 19.

Végre megérkezett a tavasz. A különösen hosszúra nyúló tél után nincs is jobb dolog, mint elzárni a szekrénybe a télikabátokat és élvezni a napsütést, a virágzó természetet. Ám néhányan nem tudnak felhőtlenül örülni ennek. Az allergiával küzdőknek ugyanis nem a csodás napsütés, hanem sokkal inkább az orrfújás, a zsebkendők és a gyulladt szem jut eszükbe. Elkerülni ugyan nem lehet az allergiával járó kellemetlenségeket, de egy kis odafigyeléssel enyhíthetők a tünetek, és a szabadtéri programok is élvezhetővé válnak.
 

„Az allergia szinte bármikor ránk törhet, tavasszal leggyakrabban a különféle növények váltják ki. Egyesek már gyermekkoruk óta küzdenek vele, másoknál csak felnőttként jelentkeznek a tünetek. A megfelelő készítmények alkalmazásával azonban enyhíthetők a kellemetlen tünetek. A hatásos kezelési mód kiválasztásában segít a szakorvos, így érdemes a panaszok jelentkezésekor felkeresni. Fontos, hogy ne hanyagoljuk el a kezelését, mert a tünetek súlyosbodhatnak, akár asztma is kialakulhat” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont allergológus szakorvosa.


Mit kell tudnunk az allergiáról?

Az allergia napjainkban már a népbetegségek közé tartozik. A világon több mint 400 millió ember szenved a tünetektől, számuk a statisztikák szerint egyre csak növekszik. Kialakulásában a genetikai hajlam mellett a környezeti hatásoknak – beleértve a lelki tényezőket is – lényeges szerepe van.

Pontosan mire vagyok allergiás?

Egyeseknél már a tavasz első napjaiban, másoknál azonban csak nyáron jön elő az allergia. Ha szeretnénk tudni, hogy pontosan mi okozza a panaszokat, érdemes átnézni az éves pollennaptárat. Ha szénanáthához hasonló tüneteket, mellkasnyomást érzünk, köhögünk, a kiváltó okot leggyakrabban a virágporok jelentik. Hazánkban 3 kiemelt pollenszezon van az év folyamán:

Ezek a növények minden évben ugyanakkor virágoznak, így a szezonon kívül nem kell aggódnunk. Ha a pollenszezonon kívül is jelentkeznek a tünetek, forduljunk allergológushoz, ugyanis lehetséges, hogy állatszőr, háziporatka, penészgomba okozza azokat.

A pollenallergia kezelése

A tünetek kezelésére számos természetes gyógymód és kezelés áll rendelkezésünkre.

Mindezek mellett tájékozódjunk napi szinten a pollenkoncentrációról, amely a száraz, szeles időben a legmagasabb. Ezekben az időszakokban kerüljük a szabadban tartózkodást, a szellőztetést, sportolásra pedig válasszuk a zárt tereket, edzőtermeket. Érdemes a nyaralásunkat is úgy tervezni, hogy minél kevesebbet legyünk az allergiát okozó pollen közelében.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.