Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zsebpénz-e az, amit annak nevezünk?

Érdekességek2018. február 07.

Ez sok mindentől függ. Elsősorban attól, hogy a zsebpénz evolúciójában hol tartotok. Igen, a zsebpénznek is van olyanja.  

A gyerek életkorától függően ugyanis a zsebpénznek megvan a maga evolúciója. Nagycsoportos-első osztályos korában a gyereknek már lehet saját pénze, az ún. perselypénze. Ezt zömében elköltésre használja apróbb dolgok megvásárlására, de alkalmas már arra is, hogy takarékoskodjon belőle valami nagyobb dologra is (pl. SW Lego-készlet). Mi kell ehhez? Szabályok. Takarékossági szabályok: 


A zsebpénz evolúciójának következő szakasza, amikor már költőpénzt kap a gyerek. Ekkor már két részből áll össze a zsebpénz: az ajándékba kapott pénzekből, és a költésre kapott pénzből. Legyen szabály, hogy az ajándékpénzeket igenis félre kell tenni, a költőpénzt pedig beosztani. Így már párhuzamosan halad a beosztás és a takarékosság szokásának kialakítása.

Ezek után pedig jöhet az “igazi” zsebpénz… 

Milyen a zsebpénz a XXI. században? 
Az “igazi” zsebpénz lényegében egy jövedelmi modell a gyerek számára, csak kicsiben: nem a melóhelytől kap fizetést, hanem a szülőktől, de a saját kiadásait, legyenek azok rendszeresek vagy váratlanok, neki kell fedeznie. Legyen továbbra is elvárás a takarékosság, így arra is kell fedezetet találnia majd a gyereknek. Jó, ha a szülők azt is szabályként fektetik le, hogy nem vesznek meg a gyereknek – különösen nagy értékű – holmikat csak úgy, különösen ha ő vágyik rájuk. Legyen az a minimum, hogy ő is “beszáll” az árába, de akár az egészet is ő állhatja.

A zsebpénz tehát lemodellezi a gyerek számára a bevétel, a kiadások, a megtakarítások háromszögét, sőt ha a szülők veszik a fáradságot, és tisztes zsebpénztárgyalást tartanak, ahol kiderül, hogy melyek a gyerek valós pénzügyi igényei, és melyek a személyéhez köthető kiadásai, kalkulálnak a váratlan kiadásokkal, a szórakozással, illetve a megtakarításra fordítandó összeggel, akkor egy korrekt és tartható összeget kapnak, amely valóban képes zsebpénzként funkcionálni. Ebből a gyerek meg tudja oldani azt, hogy mindenre jusson (beosztást tanul), takarékoskodik a nagyobb pénzügyi céljai megvalósítása érdekében (megtakarítás), még vésztartalékot is hajlandó lesz képezni (különösen, ha erre a szülei előtte még fel is hívják a figyelmét, hogy nem ártana… ), sőt egy idő után rájön arra is, hogy gyorsabb a célelérés, ha gyakorolja a több lábon állás nemes pénzügyi eszméjét. Ha pedig mindezt még egy Anyabankkal/Papabankkal is kombináljátok, akkor még a befektetés alapjait is megtanulhatja – akár már felsős korában. (Hatodikig ajánlott várni vele, mert addigra tanul meg a suliban hatványozni és százalékot számolni, ami nélkül nehézkes a kamatos kamat és a hozamok számítása.)

Ezt mind megtanulhatja a gyerek a zsebpénzből. Komolyan. Működő példák bizonyítják. Egy valami azonban mindent tönkre tehet, ha nem figyelsz oda! (Bizony, a zsebpénz szabályai a szülőkre is kötelezőek ám!) A zsebpénznek rendszeresnek kell lennie időben és összegben. Ergo nincs olyan, hogy “Hát, már most elfogyott a pénzem, adjál már még egy kicsit, Anyu!”. Se őzikeszem, se krokodilkönny, se majomhiszti ne hasson meg, ha időnapelőtt, értsd a következő havi/heti zsebpénz esedékessége előtt elfogy a gyerek pénze. Ez egy olyan hiba, amit mindenkinek le kell követnie ahhoz, hogy elhiggye, kifuthat a pénzéből, és csak rajta múlik, hogy ez ne forduljon elő még egyszer. Ha ez mégis megtörténik, akkor három dologra biztathatod a gyereket: 

  1. ossza be jobban a pénzét
  2. kövesse nyomon a pénzét (írja össze, mikor mire mennyit költött)
  3.  növelje a bevételeit – de Rád ne számítson, csak ha komoly melót végez Neked (Helyetted), ami nem házimunka.

Ezek után nyugodtan lezárhatod annyival az egész beszélgetést, hogy Uff, Te beszéltél. A szabályokból fog tanulni a gyerek. Abból nem, ha mindig kihúzod a pácból. (Azért ha belegondolsz, ez nem akkora pác, hogy a gyereknek bármi baja eshetne miatta. Kaját ugyanúgy kap, laknia ugyanúgy lesz hol, és még ruhát is veszel neki a továbbiakban is. Akkor meg hol a probléma?) 


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.