Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zsírok és olajok – Szükség van rájuk!

Érdekességek2018. április 22.

Előítéletek és fenntartások? Információhiány vagy épp túl sok információ a zsírokkal és olajakkal kapcsolatban? Miért legyünk tisztában ezekkel? A zsírok elengedhetetlen részét képezik a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, ugyanakkor sokak által az elhízás és több betegség okozójának egyikeként számon tartottak. A zsírok és olajok mértékletes napi bevitele ugyanolyan fontos táplálkozásunkban, mint a fehérjéké vagy a szénhidrátoké. A lényeg tehát a forrás, a mennyiség és a megfelelő arányok. Tudatosítsuk az alapokat, hogy elősegítsük kiegyensúlyozott táplálkozásunkat és megőrizzük egészségünket.

A zsírok és olajok táplálkozásunkban létfontosságú szerepet töltenek be, akárcsak a szénhidrátok, vagy a fehérjék. A zsírok alapvetően energiát biztosítanak, tartalék tápanyagként szolgálnak és nélkülözhetetlenek a zsírokban oldódó vitaminok felszívódásában, valamint a hormontermelődéshez, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlenek, így sokféle módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetünk megőrizze az egészségét. Nélkülözhetetlenek ételeink minőségi elkészítéséhez, azok textúrájának, megjelenésének kialakításához.

A WHO  ajánlása alapján a maximális napi beviteli arányok az energia százalékában: szénhidrátból 55%, fehérjéből 15% és zsírokból 30%, melyből a telített zsírok aránya maximum 10%, az egyszeresen telítetleneké 12-14% és a többszörösen telítetleneké 10% körül optimális. A mértékkel és az arányokkal érdemes tisztában lenni, mert a túlzott zsírbevitel betegségek előidézője lehet, elsősorban a szív-, és keringési megbetegedéseké.

Táplálkozásunk zsírbevételét állati és növényi eredetű zsiradékokból egyaránt biztosíthatjuk, de ezek egészségre gyakorolt hatása eltérő.


A szervezet egészséges működéséhez fontos a zsírban oldódó vitaminok megfelelő hasznosíthatósága is, mely az optimális zsírbevitel nélkül nem valósul meg. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a szem, a bőr és a nyálkahártyák nedvességtartalmának beállításában. A D- vitamin – többek között – a fogak és csontozat normál felépítését biztosítja. Az E-vitamin erős antioxidáns hatásának köszönhetően segít a sejtek öregedésének gátlásában, míg a K-vitamin a vese működése, a csontképzés, és az ún. véralvadási faktorok bioszintézise során nélkülözhetetlen.

A divatos kókuszzsírról

Ma, az egyik táplálkozási irányzatnak köszönhetően nagy divat lett a kókuszzsír használata. A kókuszzsír, pálmazsír növényi eredetű, telített zsírsavakat nagy arányban tartalmazó zsírforrás. A telített zsírsavak bevitele pedig, (a növényi, és állati eredetűek egyaránt) az egészséges táplálkozás irányelveit tekintve korlátozás alá esnek, a bevitelük nem haladhatja meg a teljes zsírbevitel maximum 10%-át. A telített zsírsavak lerakódásra hajlamosak, az érelmeszesedésben, szív- és, és keringési rendszer betegségeinek kialakulási rizikói között nagy szerepet játszanak. Ezért semmiképpen nem előnyös, ha egy háztartás teljes egészében kókuszzsír fogyasztására áll át, mert akkor a létfontosságú egyszeresen, és többszörösen telítetlen zsírsavak, esszenciális zsírsavak hiányozni fognak a táplálkozásukból. Tehát, ha a kókuszzsír fogyasztása mellett döntünk, akkor nyugodtan alkalmazzuk változatosan, más növényi olajok, pl. napraforgóolaj, olívaolaj, kukoricacsíraolaj, stb. mellett.

A kókuszzsír egyetlen előnye, hogy úgynevezett közepes láncú zsírsavakat (Medium Chain Triglycerides; MCT) tartalmaz, tehát a telített zsírsavak közepes lánchosszúságokba rendeződnek. Az MCT zsírok könnyen emészthetőek, ezért pl. májbetegségek, krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén előtérbe kerülhet a fogyasztásuk, a kicsit nehezebben emészthető, hosszú láncú telítetlen növényi zsírsavakhoz képest. De egészséges emberek esetén ennek nincs különösebb jelentősége, hátránya viszont annál inkább van. MCT zsírokat tartalmaz a kókuszzsíron kívül a tejzsír is, tehát a tejtermékek fogyasztásával ugyanilyen MCT zsírok jutnak a szervezetünkbe.

Így használjuk a zsírokat a táplálkozásunkban

Biztosítsuk tehát a zsírok rendszeres helyét táplálkozásunkban és figyeljünk oda azok forrásaira, olajok esetén pedig használatuk mennyiségére és étrendi hatásaikra. Részesítsük előnyben a tengeri halakat, növényi olajokat és magvakat, ugyanakkor csökkentsük az egyéb állati eredetű zsírok fogyasztását – és a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett ne feledjük a rendszeres testmozgás fontosságát sem!

Telített és telítetlen zsírsavak aránya néhány gyakori háztartási zsiradékban.

 

Telített zsírsavak (%)

Telítetlen zsírsavak (%)

Napraforgóolaj

11

89

Olívaolaj

13,6

86,4

Szőlőmagolaj

10

90

Kókuszzsír

94

6

Tejzsír

58

42

A cikket lektorálta: Héder Éva dietetikus.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.