A boldogságindex nyomában

2025. június 14.

A boldogság kétségtelenül szubjektív kategória, igazából mindenkinek mást és mást jelenthet, ezért elsőre furcsának hathat, hogy kutatók mégis rendszeresen igyekeznek azt objektív, tudományos eszközökkel megmérni. Pedig az efféle vizsgálatoknak tényleg van alapjuk, mert bár a boldogság lehet egyéni, de társadalmi szinten már vannak benne jellegzetes, megfigyelhető mintázatok.

Boldogság alatt legáltalánosabban egy pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapotot értünk, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet. Vagyis a boldogság az a létállapot, mikor alapvetően elégedettek vagyunk az életünkkel, ill. annak különböző összetevőivel.

Önmagában már ez is mérhető, nem elsősorban mennyiségi, mint inkább minőségi módszerekkel, mint amilyen pl. egy mélyinterjú. Aminek előnye, hogy valóban közel lehet férkőzni ahhoz, hogy mennyire boldog egy-egy ember, és fel lehet térképezni általa, hogy pontosan mit is jelent számára a boldogság. Érzelmi biztonságot, anyagi kiszámíthatóságot, a szorongásoktól, aggodalmaktól való mentességet, vagy épp intenzív élmények megélését?

Valószínűleg mindezeket, és még számos más elemet, melyek aránya, fontossági sorrendje jellemző lehet az egyes emberekre.

• Van, akinek egy szerényebb, de biztos jövedelem is elégedettséget okoz, mert nem kell folyton a holnap miatt aggódnia, van, aki viszont pont a gazdagságra vágyik, és nem fél ezért kockázatokat vállalni sem.
• Van, akit a mély és szoros érzelmi elkötelezettség tesz elégedetté.
• Van, aki ez elől menekülne, mert alapvetően magának való, akit kielégítenek a változó és felszínesebb kapcsolatok is.

És egyik változat sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak más, hisz értékek, értékválasztások közt „igazságot” tenni nem lehet. (Mert mindenki csak a saját értékei alapján tud megítélni bármit, de a különböző értékvilágok felett nem létezik valamiféle „metaértékrend”.)

Öröm és elégedettség

A fentiekből is látszik, hogy a boldogságot akár a vallások vagy a filozófia, akár a tudomány minimum kétféle nézőpontból igyekszik megközelíteni:

• Az első szerint boldognak lenni egy alapvető örömérzést jelent, méghozzá itt és most. Nem véletlen, hogy olyan gyakran emlegetjük azokat a bizonyos boldog pillanatokat. (Mint mikor megkaptuk a diplománkat, kiderült, hogy mégsem reménytelenül vagyunk szerelmesek, vagy amikor először láttuk a tengert.) A boldogság fogalma ebben az értelemben egy konkrét tapasztalat leírására szolgál. Nem véletlen, hogy bizonyos vizsgálatok épp úgy igyekeznek mérni azt, hogy annyit kérdeznek az emberektől: volt-e valami pozitív élményük, örömük az előző napon? Nevettek-e pl. egy jót?
• A második megközelítés viszont abból indul ki, hogy a boldogság leginkább életminőség kérdése, mert nem elsősorban a pillanatnyi helyzetet, mint inkább az életünkkel való általános megelégedettséget írja le. Vagyis a boldogság – ebben a megközelítésben – valami tartós, nagyjából állandósult állapot, egy a mindennapokat átható mentális meghatározottság. (Erről szólt az ókori görög filozófia eudaemonia kifejezése is, melyet gyakran fordítanak egyszerűen boldogságnak, miközben jelent jóllétet is, ill. egyfajta „áldott” állapot, persze nem a terhesség értelmében.)

Könnyebb haladni az életben, ha mindenben a jót látjuk

2025. június 14.

– Ahogy beléptem hozzád a helyiségbe, láttam, hogy az van kiírva: Nővarázsoló Műhely. Mit jelent ez?
– Ez már egy 18 éves program. Alapjában véve egy fotóstúdió nevét takarja, de ennél azért sokkal többet jelent. Régen volt egy saját tervezésű kismamaruha-kollekcióm, amit folyamatosan fotózni kellett. Mivel én amatőr fotós is voltam, ezért elgondolkodtam, hogy kellene csinálni egy fotóstúdiót, mert ez megkönnyítené a munkát. Az eszközöket kellett hozzá beszereznem, és beindítottam. Egyszer aztán jött egy hölgy, hogy csináljak róla kissé szexisebb fotókat, amit a párjának ajándékozna. Ez annyira jól sikerült, hogy terjedt a hír, és egyre csak jöttek-jöttek a nők fotózásra. És jöttek a kérdések is: sminkes van? Fodrász van? Stylist van? Hát akkor lesz, gondoltam, s már csak azt vettem észre, hogy egy működő fotóstúdióm van. De kellett egy név is. Így született meg a Nővarázsoló Műhely. Nyilván azóta már számtalan módon fejlődött ez a program.

– A Nővarázsoló Műhely fotózása a külsőnkre és a lelkünkre is hat?
– Igen, nagyon is! S a nők nemcsak azért festenek jól a kész fotókon, mert jó a smink, a haj, a ruha, hanem azért, mert amikor ebben a „felturbózott” állapotban belenéznek a tükörbe, maguk is meglátják önnön csodálatosságukat! Kérdik: „Te jó ég, ez én vagyok?” Az a mélységes hála, önelfogadás és önszeretet kiül az arcukra, megjelenik a tekintetükben, a kisugárzásukban, és már ragyognak is a képen.

– Amikor olvastam az önéletrajzodat, az fogalmazódott meg bennem, hogy te egy komplex nő vagy, annyi mindennel foglalkozol. Tudatosan váltál ilyenné?
– Emlékszem, hogy már a húszas éveim elején volt bennem egyfajta tudatosság. Úgy gondoltam, az a biztos, ha több dologgal foglalkozom. Kevesebb az esélye annak, hogy egyszerre mindegyikre kevés az igény. De a legfőbb oka ennek, hogy nagyon sok mindent szeretek csinálni. Nyitott és kíváncsi ember vagyok. És mindig többet akarok tudni, ezért folyamatosan képzem is magam. Amit szeretek, azt szeretném csinálni is.

– A sok tevékenységed közül van, amelyik elsőbbséget élvez? Mit mondasz magadról, te ki vagy, mit csinálsz?
– Azt hiszem, egyfajta „Adó” vagyok, én adok az embereknek. Ezen sokat gondolkodtam, hogy mi az én életfeladatom. Hiszek benne, hogy ezt mindenkinek meg kell találnia. Történhet az emberrel sok nehéz dolog, nekem is többször kellett újraépítenem az egzisztenciámat a három gyermekemmel. Nem volt könnyű az életem nekem sem, most kezd egy kicsit könnyebb lenni, de ebben sok szellemi munka is van. Alapvetően énekesnő vagyok, műsorvezető, rádióztam is, 31 éve éneket oktatok, 18 éve fotóstúdióm van, és 2 éve dolgozom családállító terapeutaként is. Ezen elgondolkodva, hogy ezekben mi a közös, és mindezt a holisztikus, a tudatos gondolkodásommal szemlélve, rájöttem, hogy mindegyikben adok valamit az embereknek. Sokszor érzem azt, hogy nagyon szeretném átadni az embereknek az én gondolkodásmódomat. Azt, ami nekem segít, ha nem vagyok jól, kibillenek az egyensúlyomból vagy netán dühöt, félelmet érzek. Szeretném, hogy mindenkinek könnyű legyen elengedni embereket, helyzeteket, hogy az emberek csak addig legyenek szomorúak, amíg az felismerést, megértést hoz, és így a szükséges megélést. Hogy a lehető leggyorsabban legyenek képesek visszanyerni stresszhelyzetben a belső békét. Mindig kell tudnunk másik szemszögből, másik oldalról is ránézni a dolgokra, különösen a rossz dolgokra, amik velünk történnek. És ha tudunk úgy gondolkodni, hogy ez a számunkra rossznak tűnő dolog vajon mit akar nekünk mutatni? Miért történik ez velünk? Mire akar tanítani? Akkor tudunk úgy élni, hogy megértjük, mi mit tanít nekünk, és mi az a jó, amit magával hozott. Így nem temetkezünk önsajnálatba. Azzal előbbre jutunk, ha csak kesergünk? Semmiképpen! Inkább tegyünk fel jó, előre vivő kérdéseket önmagunknak: „Miért jött ez a rossz dolog az életembe? Mit tudok belőle kamatoztatni? Vajon milyen pozitív hozadéka lesz? Miképpen lehetek ettől jobb, erősebb, értékesebb ember?” Ezzel a gondolkodással, szerintem, sokkal gyorsabban lehet előrejutni, és kevesebb lesz a fájdalom. Sok szomorú nőt látok, mert pl. elhagyta a férje egy fiatalabbért. Én erről úgy gondolkodom, hogy ha engem valaki elhagyott, nem kellek neki, akkor az a valaki nekem sem kell. Vagy azt is lehet gondolni, hogy eddig tartott a közös utunk, beteljesült a karmánk, ennyi volt a közös tanulási idő. Most már más lesz az utunk.
Azt hiszem, én az elengedésben elég jó vagyok, nem ragaszkodom feleslegesen a dolgokhoz. látom, hogy 15-20 éve élnek emberek társas magányban, nem is beszélgetnek már egymással, arról nem is szólva, hogy meg sem ölelik egymást. Akkor miért vannak együtt? A gyermekek miatt, a vagyon miatt? Ez az ÉLET, nem valami kis jelentéktelen, átmeneti esemény! Én többször is döntöttem úgy, akkor inkább egyedül vagyok, mintsem egy kapcsolatban rosszul. Rosszabbul nem akarok lenni csak azért, hogy legyen egy párom.

144 évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Vöröskereszt

2025. június 13.

Az ország legrégebben tevékenykedő humanitárius szervezete május 16-án ünnepelte megalapításának 144. évfordulóját. A Magyar Vöröskereszt az elmúlt majdnem másfél évszázad során hét alapelve által meghatározott módon dolgozott azért, hogy a Magyarországon segítségre szorulókat ellássa a szükségben. 

A Magyar Nemzeti Múzeumban 1881. május 16-án alakult meg a Vörös-kereszt Férfiegylete. Másnap a Magyar Országos Segélyező Nőegylettel egyesülve immár Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete néven kezdte meg működését a Magyar Vöröskereszt elődje. A jeles alkalom 144. évfordulóján a Magyar Vöröskereszt országos és vármegyei szervezetei az ország számos pontján tartanak megemlékezéseket. A humanitárius szervezet tevékenységének célja az elmúlt évtizedekben mit sem változott: mindenkori önkéntesei és munkatársai azért dolgoznak, hogy a segítségnyújtáshoz való hozzáférés a lehető legszélesebb körben váljon elérhetővé.

„A Magyar Vöröskereszt mindig ott van, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik a támogatásra” – fogalmaz Fodor Antalné dr., a Magyar Vöröskereszt elnöke. – „Legyen szó szociális- vagy menekültellátásról, elsősegélynyújtásról, véradásokról, katasztrófahelyzetek elhárításáról, szétszakadt családok újraegyesítéséről, segélyezésről vagy a fiatalok humanitárius és egészségtudatos neveléséről, mi itt voltunk, itt vagyunk, és itt leszünk, hogy az emberek segítségére legyünk.”

A május hónap hagyományosan a vöröskeresztes értékek ünneplésének hónapja a szervezet életében. Május 8-án a Vöröskereszt és Vörösfélhold világnapon a szervezet az emberiesség alapelve mentén a szolidaritást és összetartozást hangsúlyozta, valamint átadta éves kitüntetéseit a 2024-es évben példaértékű humanitárius teljesítményt nyújtó önkénteseinek, támogatóinak és kollégáinak. Május 24-én a Humanitárius Települések Találkozójára és az idei címek átadására is sor kerül. 

COPD-s betegeknek a testmozgás gyógyszer

2025. június 13.

Bár a COPD-s betegek általában tartanak a mozgástól, mert fizikai terhelés hatására gyakran légszomjjal és fáradtsággal küzdenek, mégis fontos lenne bevezetniük az életükbe a rendszeres aktivitást. Egy tanulmány szerint ugyanis azoknál, akiknél a fizikai aktivitási szint csökken, a relatív halálozási kockázatok nagyobbak, mint azoknál, akiknél romlik a tüdő funkciója! Az összefüggésekről dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza beszélt.

A COPD elsősorban a dohányosokat fenyegeti

A COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease, azaz krónikus obstruktív tüdőbetegség) a hörgők beszűkülésével és a tüdőszövet átépülésével járó progresszív betegség, amely hosszú évek alatt alakul ki, és mire fény derül rá, a betegeknek jellemzően már súlyosabb tüneteik vannak.
A tüdőben a gázcsere a kis léghólyagocskák hajszálerekkel gazdagon átszőtt falában történik. Oda az egyre vékonyodó hörgőkön, hörgőcskéken jut az oxigéndús levegő, majd kilégzéskor a széndioxiddal keveredett levegő ezeken keresztül távozik. COPD-nél azonban a hörgők nyálkahártyájában tartós gyulladás alakul ki, ami miatt az megduzzad, sok váladék termelődik, a hörgők falában levő izmok pedig összehúzódnak. Mindez együttesen eredményezi a hörgőszűkületet, ami miatt sípoló légzés, nehézlégzés alakul ki. A betegség előre haladása és a kezelés elmaradása miatt később tüdőtágulás és maradandó hörgőszűkület is kifejlődhet.
A COPD elsősorban (kb. 80%-ban) a dohányzás következtében alakulhat ki, de jelentős kockázati tényező a környezetszennyezés, a városi szmog, a munkahelyi ártalom és genetikai eltérés is állhat a háttérben.

A betegség és a fizikai inaktivitás ördögi köre

A COPD-s betegek általában kerülik a mozgást, mert a terhelés gyakran kimerültséget, légszomjat vált ki náluk. Ez azonban beindít egy ördögi kört: a fizikai inaktivitás miatt kondíciójuk és fittségük nagymértékben csökken, ami az idő előrehaladtával csak fokozódhat és a légszomj erősödésével, fokozatos gyengüléssel járhat. A rendszeres mozgás általánosan előnyös hatásai már jól ismertek, de érdemes azt is látni, hogy mit jelent ez a COPD esetében. Több kutatási eredmény is igazolta, hogy a pulmonológiai rehabilitáció, a fizikai aktivitást serkentő programok és a motivációt növelő személyre szabott mozgásterápiák csökkenthetik a COPD-s betegeknél a betegség okozta rohamokat és mérséklik a tüneteket. Ez az összefüggés fordítva is igaz: a mozgáshiány miatt a vázizomzat gyengülése és fogyása (sarcopenia) negatív hatással van a COPD kimenetelére. Olyannyira érvényes ez, hogy egy követéses tanulmány szerint a fizikai inaktivitás a COPD-s betegeknél az összes okból bekövetkező halálozás legfőbb előrejelzője lehet, vagyis komolyabb rizikófaktor, mint a tüdő funkciójának romlása.

Bőrszépítő táplálkozás

2025. június 12.

A kutatások szerint az antioxidánsok rendszeres bevitele nemcsak belülről véd, de javíthatja a bőr szerkezetét, rugalmasságát is, és csökkenti az UV-sugárzás okozta károkat. Ezeket természetes formában javasolt bevinni, mivel pl: az A-vitamin étrend-kiegészítőt összefüggésbe hozták a tüdődaganat előfordulásának gyakoriságával. Változatos étrenddel az antioxidánsokat túladagolni nem lehet, a szervezet a megfelelő mennyiséget használja fel. (1)

A bőr állapota nem csupán esztétikai kérdés, a bőr testünk legnagyobb szerve, amely tükrözi a belső egyensúlyt vagy annak hiányát.

A bőrrel kapcsolatos problémák sokszor nem csak lokálisak: a székrekedés, a rossz emésztés, a nem megfelelő bélflóra vagy a megnövekedett oxidatív stressz (szabadgyökök száma meghaladja az antioxidánsok számát) mind-mind előidézhetnek pattanásokat, rosaceát, ekcémát vagy bőrszárazságot is. Selye János stresszelmélete szerint a szervezet válaszreakciója a tartós fizikai vagy pszichés stresszre általános adaptációs szindróma formájában jelenik meg, amelynek egyik szakasza a kimerülés. Ez az állapot gyengíti az immunrendszert és elősegíti a gyulladások kialakulását – így közvetve, de jelentősen befolyásolja a bőr állapotát is. (2)

A stressz és a környezeti tényezők – mint a dohányzás, a túlzott napozás és szoláriumozás (káros UV sugárzás) – fokozzák a szabadgyökök képződését. Ezek a szabadgyökök a bőrben roncsolják a sejteket, elősegítve a szervek funkcióromlását, az öregedést, a bőr minőségének megváltozását, mind kinézetben mind működésben. (3)

Milyen az egészséges fogyás?

2025. június 12.

Magyarország lakosságának több mint fele súlyproblémákkal küzd. Enyhébb formában ez lehet néhány kilogrammos, csupán esztétikai gondot jelentő többlet, de bizonyos esetekben a 30–40 kg-ot meghaladó is. Az ilyen felesleg már komoly egészségi kockázatokkal jár rövid és hosszú távon egyaránt.

A hízás folyamata lehet drasztikusan gyors, de szinte észrevétlen is: az évente csupán egy kiló plusz – gondoljon bele – 5–10 év alatt mennyit jelent. A hízás alapvetően attól következik be, hogy a testben található lebontási és felépítő folyamatok egyensúlya felborul. Ennek számos oka lehet, mint például hormonális változás, gyógyszermellékhatás, egyes betegségek, de leggyakrabban arról van szó, hogy feleslegesen sok energiát visz be valaki a szervezetébe – tehát sokat eszik –, mellette pedig nem mozog eleget. Eleget, vagyis annyit, amennyi segít elégetni a napi felvett kalóriát. A genetika is közrejátszik a folyamatban, így például vannak hízékonyabb adottsággal rendelkezők. Azt azonban nem lehet pontosan eldönteni, hogy vajon a megváltozott génállományt, vagy a szülők rossz étkezési szokásait vitte-e tovább az utód.

Biztosan hallotta már, hogy valaki a genetikára, illetve anyagcsere-problémákra hivatkozik, ha szóba kerül a fogyókúra. Sajnos kijelenthető: a bizonyítottan ilyen eredetű hízás nagyon ritka, százból talán egy embert érint.

A megoldás az előbb említett energiamérlegben rejlik. Ezen múlik, vagy bukik az egész folyamat, hiszen az energialeadás, azaz a mozgás oldalát növelve, vagy a felvételt (evést) csökkentve, a végeredmény fogyás lesz.

Mikor egészséges a fogyás? 
A fogyás akkor egészséges, ha megfelelő gyorsasággal éri el a reális célt, de közben a szervezet nem szenved hiányt a létfontosságú tápanyagokból, nem merülnek ki a raktárak, az immunrendszer védekezőképessége nem csökken, a bőr és az alatta található kötőszövet feszessége megmarad. Továbbá talán a legfontosabb: hogy közben kellemesen érezze magát a diétázó, és hiánytalanul el tudja végezni mindennapi feladatait. 

Mindkét irányból megközelítve, a szervezet arra lesz kényszerítve, hogy tartalékaihoz nyúljon, és elkezdje felhasználni az évek során a zsírszövetben felhalmozódott felesleget.

Ezzel azonban a probléma nem ér véget, hiszen ebben a pillanatban merül fel a nagy kérdés: mindezt hogyan?

A „hogyan” kérdés megválaszolására nem elég néhány felületes információszerzés, hiszen az egészségről van szó.

Sok diéta nem azt tartja szem előtt, hogy hosszú távon optimális legyen a testtömeg, és az egészség egyre jobb legyen, hanem gyors és látványos eredményt ígér. Ezekkel a drasztikus kúrákkal bizony néha többet árt magának a fogyókúrázó, mint a súlyfelesleggel.

Az egészséges fogyás azt a személyre szabott, egyedi segítséget jelenti, ami csak önnek szól, abban az ütemben, ahogy biológiai órája megkívánja.

A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog

2025. június 11.

Dr. Lukács Mária
MGYK vármegyei elnök
Zala vármegye

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse. Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.

Elégedettek legyenek a betegek

Én alapvetően olyan ember vagyok, akiben erősen dolgozik az empátia. Nagyon átérzem az embereknek azt a szerencsétlen helyzetét, amikor nem találják a megfelelő utat, és szükségük van a támogatásra. A betegség kapcsán az egészségügyben egyébként is kicsit elhagyatottak, és ha csak iránymutatást kapnak, egy-két kedves jó szót, ha megértjük, amit ők szeretnének, akkor ezzel máris segítünk. Azonkívül, hogy a gyógyszeres terápiát rendezzük, elmagyarázzuk, hogyan szedjék a gyógyszereiket.

Pontos utasításokkal látjuk el őket, megerősítjük bennük azt, hogy biztosan jól értsék, amit mondunk nekik. Ezek nagyon fontosak a számunkra. Az emberek tisztán értsék és tisztán lássák, hogy mit, miért, hogyan és mennyit kell az adott gyógyszerből bevenni.

Nekem az is különösen fontos, hogy minden kollégám úgy bánjon az emberekkel, ahogyan azt az embertársainktól mi is elvárnánk. Mert az élet, úgy gondolom, visszaadja azt, amit mi adunk a másiknak. Úgy érzem, a betegek szeretnek is bennünket, mert azt kapják, amire vágynak, ami nekik segít, és ami nekik fontos.

Érzik a törődést. És érzik a segítséget, hogyha nem találják a megfelelő utat, akkor abban is próbálunk segíteni, mit tegyenek a betegségük, az egészségük érdekében. Tanácsokkal látjuk el őket, kicsit még pszichológusok is vagyunk ilyenkor. Ha kell, akkor egy kis külön helyiségben tudunk négyszemközt beszélgetni velük, pár jó szóval megnyugtatni őket, mert sokszor már ez is nagy segítség nekik.

Coeliakia

2025. június 11.

A Coeliakia Egyesületek Európai Szövetsége kezdeményezésére minden év május 16. a Coeliakia Világnapja. Az idei fókusz a gyerek és felnőttellátás közötti váltáson, illetve az egészségügyi szakemberek körében elterjedt tévhiteken van.

Ahogy a korábbi években már hagyománnyá vált, az AOECS (Coeliakiás Betegek Egyesületeinek Európai Szövetsége) idén májusban is egy webinar-sorozattal hívja fel a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel a coeliakiás betegek gyakran találkoznak az egészségügyi ellátásuk során: a diagnózis utáni strukturált gondozás és követés hiányával, valamint az egészségügyi szakemberek széles körében elterjedt tévhitekkel.

A coeliakia krónikus betegség, ami nem gyógyítható, de kezelhető, ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta. A betegség a népesség 1,5%-át érinti – ez Magyarországon több mint 140 ezer embert jelent –, bár többségük ma még diagnosztizálatlan.

A coeliakia késői diagnózisa hosszú távon súlyos egészségkárosodáshoz vezethet, növelheti más autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát, míg korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú a potenciális szövődmények és társult betegségek megelőzésében.

Az AOECS tagszervezete, a Magyar Coeliakia Egyesület képviselője is részt vett a UEG (Európai Gasztroenterológusok Szervezete) által, az emésztőrendszeri betegségekben szenvedők folyamatos ellátásának jelenlegi helyzetéről és annak javításáról szóló jelentésének elkészítésében. Ennek legfontosabb megállapítása az volt, hogy kritikus hiányosságok vannak a gyermekkori és felnőttkori ellátás átadás/átvételének szabályozásában.

Az összefoglaló szerint a coeliakia egyike azon emésztőrendszeri betegségeknek, amelyek esetében sürgősen megoldást kell találni a hiányosságok kiküszöbölésére. Súlyos gondot jelent, hogy a kezelőorvosok több mint kétharmada nem foglalkozik „kiöregedő” páciensei átadásának megtervezésével, a gyermekkori ellátásból a felnőttkoriba történő átadásával. A jól szabályozott és folyamatos ellátás hiánya vezet ahhoz, hogy a fiatal betegek felnőve kimaradnak az egészségügyi ellátásokból, ami a gluténmentes diéta követésének zavaraihoz, a gondozás elmaradásához és súlyos szövődményekhez vezet.

A coeliakiában szenvedő betegek számára a gyermekgyógyászati ellátásból a felnőttkori egészségügyi ellátásba történő áttérés nem csupán orvosváltást jelent, hanem egy kritikus pillanat, ami meghatározhatja a betegek hosszú távú egészségügyi állapotát.

Ezt tegyük foghúzás után – A legfontosabb tanácsok a fogorvostól

2025. június 10.

A foghúzás az egyik leggyakrabban végzett fogászati beavatkozás, amely után a gyógyulási idő és annak minősége jelentősen befolyásolja a páciens közérzetét és életminőségét. Mindenki gyors és problémamentes gyógyulást szeretne.

Bár a kezelőorvos minden esetben elmondja, hogy mire számíthatunk a műtét után, sajnos azonban sok páciens annyira fél, hogy később nehezen tudja felidézni az elmondottakat.

Dr. Farkas Mariann, a Fehér Dental fog- és szájbetegségek szakorvosa most részletes útmutatást ad arra vonatkozóan, hogyan támogathatjuk otthonról is a sebgyógyulást, és mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni.

Foghúzás után a tünetek, problémák és azok megoldási módja így könnyen követhető lesz. A legtöbb dolgot otthon is el tudjuk végezni, míg vannak olyan problémák, amikhez orvosi segítség kell.

„Fontos tudni, hogy bár a gyógyulási események, amik lezajlanak, minden esetben hasonlóak lesznek, de a körülmények egyénre szabottak, ezért kisebb-nagyobb eltérések előfordulnak.” – emelte ki a fogorvos.

Amit mindenképpen be kell tartani a foghúzás után

• A sebet nyalogatni, öblögetni, szívogatni nem szabad! Ha a felső állcsonton történő húzásnál az arcüreget zárták, akkor tilos az orrfújás is!
• Alkohol, kávé, dohányzás kerülendő!
• Kis magvas ételeket, joghurtot, tejterméket ne fogyasszon!
• Szauna, erőteljesebb emelés, cipelés kerülendő!
• Magas párnán aludjon!

A kritikus első 24 óra

A foghúzást követő első 24 óra kulcsfontosságú. Ilyenkor megindul a vérrögképződés, amely a gyógyulás első lépése.

„Fontos, hogy a páciensek kerüljék a szívóhatást kiváltó tevékenységeket – például a szívószál használatát, vagy öblögetést –, ezek ugyanis eltávolíthatják a frissen képződött vérrögöt, ami „száraz seb” kialakulásához vezethet, komoly fájdalmat okozva.” – javasolta a szakorvos.

A duzzanat (ödéma) normális posztoperatív szöveti reakció a műtétre, például a foghúzásra. Egyes esetekben (mint például egy bölcsességfog eltávolítása) a kialakuló megnagyobbodás mértéke nagyobb lehet, más esetekben (egyszerű fogeltávolítás) a kialakuló ödéma jelentéktelen és lényegében észrevehetetlen.

Bőrápolás belülről

2025. június 10.

Hogyan támogathatjuk a bőr tavaszi megújulását étrenddel és életmóddal?

Tavasszal a természet változása bennünket is változásra inspirál. A bőr állapota, amely testünk és egészségi állapotunk tükre, ilyenkor különösen érzékenyen reagál. A hideg hónapokat követően gyakori a bőrszárazság, -fakóság, -érzékenység, amit a fűtött terek, kevés napfény, alacsony vitaminbevitel és a téli nehéz ételek is felerősítenek. A bőrápolás tavasszal nem csupán külső kezeléseket jelent, hanem tudatos, célzott belső támogatást is.

A bőröregedés és a sejtkárosodás hátterében jelentős szerepet játszanak az ún. szabadgyökök – instabil molekulák, amelyek károsítják a sejtek szerkezetét. Az antioxidáns vegyületek képesek semlegesíteni ezeket a szabadgyököket, így kiemelten fontos szerepet játszanak a bőr védelmében és fiatalon tartásában. Bár szervezetünk hatékony enzimatikus, antioxidáns-rendszerrel rendelkezik, érdemes megtámogatni azt táplálkozási, illetve bőrápolási oldalról is. A tavaszi időszakban friss zöldségekben és gyümölcsökben különösen bővelkedik a piac, így a C-vitaminban gazdag paprika, brokkoli, spenót, a béta-karotin forrásaként szolgáló sárgarépa, valamint az E-vitaminban gazdag olajos magvak és hidegen sajtolt növényi olajok fogyasztása ajánlott. (6)

Emellett a bőrvédelem szempontjából kiemelt fontosságú a szelén, a cink és a koenzim Q10, melyek szerepet játszanak a bőr egészségének megőrzésében, különösen antioxidáns- és regeneráló tulajdonságaik révén.

Szelén

Erőteljes antioxidáns, amely védi a bőrsejteket a káros szabadgyökök ellen, lassítva az öregedési folyamatokat és csökkentve a gyulladásos bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Főként tojásban, dióban, tonhalban, tenger gyümölcseiben és teljes értékű gabonafélékben található.

Cink

Fontos a bőr regenerációjában, gyulladáscsökkentő hatású, elősegíti a sebgyógyulást, csökkenti az irritációt, és szabályozza a faggyútermelést, ami előnyös pattanásos bőr esetén. Ez az ásványi anyag főként húsokban, tökmagban, májban, lencsében, csicseriborsóban van nagyobb mennyiségben.

Koenzim Q10

Ami marhahúsban, csirkehúsban, halakban található, antioxidánsként védi a bőrt a környezeti ártalmaktól, serkenti a sejtek energiatermelését és a kollagénszintézist, javítva ezzel a bőr rugalmasságát és egyben csökkenti a ráncok megjelenését. (7)