Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezek a praktikus dolgok segíthetnek a kisgyerekes szülőknek

2024. november 02.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A kisgyermekes szülők élete tele van kihívásokkal: a mindennapok logisztikai feladatai, a gyermekek ellátása és nevelése sokszor fárasztó lehet. A mai világ azonban számos olyan megoldást kínál, amelyek jelentősen megkönnyíthetik a szülők életét. Ezek az egyszerű, de hatékony praktikák hozzájárulnak ahhoz, hogy a szülők jobban tudják menedzselni a mindennapi teendőiket, és több minőségi időt tölthessenek a családjukkal. Nézzük, milyen megoldások segíthetnek a kisgyerekes családoknak a mindennapokban!  

Intézzük online a bevásárlást!

Az online bevásárlás hatalmas idő- és energiatakarékosságot jelenthet a szülők számára. Nem kell boltokba járni, sorban állni vagy nehéz szatyrokat cipelni, hiszen a szükséges élelmiszereket és háztartási cikkeket egyszerűen, néhány kattintással egy élelmiszer webshop házhoz hozza nekünk.

Sőt, az első időszakokban nagy mennyiségben fogyó pelenka, babaápolási szerek vagy épp babaolaj is egy kattintással a kosárba tehetők és kifizethetők, és még cipekedni sem kell. Az online bevásárlással akár heti szinten több órát is meg lehet spórolni, amit a családra lehet fordítani.

Tervezzük meg előre a menüt!

Az előre megtervezett heti menü és az étkezések előkészítése szintén segíthet abban, hogy kevesebb idő menjen el a konyhában. Ha előre elkészítjük az étel alapanyagokat vagy akár előre főzünk néhány napra, könnyebben összeállítható egy egészséges ebéd vagy vacsora.



Mit tegyünk, ha nincs étvágyunk?

2024. november 02.

Gyakori az ízérzés elvesztése és az étvágytalanság néhány napon át, pl. kisebb meghűlés esetén. De amikor egy tartós betegség vagy kezelés felelős érte, az már hosszabb ideig csökkentheti az étvágyat. Javaslatok az evés élvezetének visszanyerésére, étvágyunk visszatértének elősegítésére.

Fotó: 123rf.comAz ízlelőbimbók általában 10 naponként regenerálódnak, és állapotukat több tényező befolyásolhatja: pl. szájszárazság, cink- vagy B3-vitamin-hiány, gombásodás, gyógyszerek, kemo- vagy sugárterápia stb. Emellett az életkor is: 50 év felett az ízérzékelés és a szaglás is romlik. Egyes betegségek (pl. Alzheimer- vagy Parkinson-kór, agyi érkatasztrófa, fejsérülés stb.) szintén megváltoztathatják az ízérzést és az étvágyat.  

De a leggyakrabban olyan étvágycsökkenésről van szó, amelyen lehet segíteni. Pl. a dohányzás abbahagyásával, cinkben gazdag ételek (több bab, dió, cereáliák, tejtermék stb.) vagy B3-vitaminban bővelkedő táplálékok (állati eredetű táplálékok, dúsított gabonafélék stb.) fogyasztásával, illetve azon gyógyszerek lecserélésével, amelyek elveszik az étvágyat. Így visszanyerhetjük az étvággyal együtt az evés élvezetét is. De mit tehetünk ennek érdekében?

Ha az ételek kevésbé ízletesek számunkra

Együk úgy az ételt, ahogy jólesik!

Az életkor előrehaladtával a sós íz érzékelése csökken először, a cukrosé utoljára. Emiatt az idős emberek jobban sózzák az ételeiket, és előnyben részesítik a meglehetősen cukros desszertet. Ha mi is az idősebb korosztályba tartozunk, amíg nem jelent egészségi kockázatot (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség esetén), illetve nem visszük túlzásba a dolgot, ez ne jelentsen problémát. Fogyasszuk úgy az ételt, ahogy az élvezetes számunkra, és megjön az étvágy.

Fokozzuk az ízeket!

Egyéb esetekben a só hozzáadása helyett használjunk inkább aromás fűszernövényeket, amelyek fokozzák az ízeket (pl. petrezselyem, kakukkfű, citromfű, zsálya, zsázsa, bazsalikom…). Emellett enyhén cukrozzuk a sós ételeket is, vagy kevés sót tegyünk a süteményekbe – készítsünk olykor cukros-sós ételeket, ahogyan az jellemző az ázsiai konyhára. Ily módon összességében kellően fűszeresek, ízletesebbek, étvágygerjesztőbbek lehetnek az ételeink.

Segítsük elő a nyálképződést!

A szájszárazság – pl. egyes gyógyszerek, alkohol vagy cigaretta hatására – csökkenti az ízérzetet. Így fontos a szervezet és a szájüreg megfelelő hidratáltságának fenntartása a nyálképződés elősegítésére, ami összefügg az étvággyal. Étkezés előtt pl. kiöblíthetjük a szánkat, vagy ihatunk néhány korty szénsavas italt, citromos vizet, savanykás gyümölcslét stb. A savanyú vagy savanykás íz élénkíti a nyálképződést, de még a hideg/jeges élelmiszer (pl. fagylalt) és a forró étel is (inkább, mint a langyos).  Mentolos rágógumi is enyhítheti a szájszárazságot és a rossz szájízt. 

 A tányéron szépen elrendezett étel és annak többféle állaga (kenhető, lágy, omlós, grillezett, ropogós stb.) étvágygerjesztő hatású. A hosszabb ideig történő rágás is fontos, mivel ennek során az ízek nagyobb hangsúlyt kapnak. Élénkíthetjük a többi érzékünket is (szaglás, látás), játszadozva a színekkel és illatokkal az étel tálalásakor. Emellett a kedélyes légkör megteremtése étkezés közben szintén serkentheti az étvágyat.



Tanulj meg jól aludni!

2024. november 01.

Egyre több helyen olvasni arról, hogy a nem megfelelő alvás legalább annyira egészségromboló tényező, mint például az állandó stressz vagy a helytelenül rögzült táplálkozási szokások. És nem csak az alvással töltött órák számáról van szó, hanem az alvás minőségéről is, ami legalább annyira fontos tényező, mint a mennyiség!  

Mire érdemes figyelni, ha nem nyúzottan és morcosan, hanem valóban kipihenten szeretnénk felébredni? Adunk pár tippet!

1. Lefekvési rituálék

Adjuk meg a módját az alvásnak, vagyis az alváshoz készülődésnek! A régmúlt emberei általában napnyugtakor feküdtek, napkeltekor ébredtek, de a modern kor szülötteinél ez teljesen átalakult. Mi már nem fújjuk el a gyertyát, nem zárjuk be a spalettát, nem verjük fel a dunnát. Pedig az ehhez hasonló hétköznapi rituálék a tudatalattinknak azt üzenik, hogy mindjárt jön a pihenés, ideje nyugovóra térni. Szóval ne érezzük rigolyásnak magunkat amiatt, hogy minden lefekvés előtt végigmegyünk ugyanazokon a lépéseken!

2. Ne a telefon ringasson álomba!

Az okoseszközök kékes háttérfénye ébrenlétre, figyelemre késztet, nem pedig a lenyugvásra! Szóval, ha gyorsan szeretnénk elaludni, akkor ne a közösségi oldalakat pörgessük bele-bele olvasgatva ismerőseink különféle posztjaiba! Némítsuk le a telefont, vegyük le a rezgést is róla, hogy a különféle alkalmazások értesítései se zavarják meg a nyugodt pihenést!

3. Délután 4 után már semmi koffein!

A koffein alaposan bezavarhat az alvásminőségbe! Lehet, hogy elaludni eltudunk majd akkor is, ha késő délután megittunk egy kapucsínót, de az alvás könnyen lesz tőle túl éber, rövid marad a mélyalvási szakasz! Szóval a legjobb, ha délután már jóval kevesebb koffeintartalmú italt iszunk, mint délelőtt, sőt ha lehet, délután 4 után már egyáltalán ne fogyasszuk ilyeneket!



Nem csak mellkasi fájdalom, de hátfájás is lehet koszorúér-betegség tünete

2024. november 01.

A mellkasi fájdalom hátterében sokféle probléma meghúzódhat, így például ez a koszorúér-betegség legjellemzőbb tünete is. Ugyanakkor kevésbé jellegzetes panaszok oka is lehet ez a szív-érrendszeri kór, különösen nőknél jelentkezhetnek olyan atipikus tünetek, mint például a hátfájás, a gyomorégés. A korai felismerés és kezelés jelentőségére dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTipikus tünet a mellkasi fájdalom

Szívkoszorúér- vagy koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ezek azért alakulhatnak ki, mert nem jut elég vér a szívbe, ami emiatt nem képes megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát. Mindennek közvetlen következménye az oxigén ellátási zavar, ami elsősorban fizikai terhelés kapcsán okoz tünetet. Hiszen, ha a szív nem dolgozik megfelelően, nyilvánvaló, hogy a fizikai munkát sem fogjuk tudni a régi energiával végezni. Ilyen esetekben kimerültség, terhelhetőség-csökkenés jelentkezik, illetve megjelenik a tipikus tünet: a mellkasi fájdalom, szorítás. Ez akár angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom is lehet, ami néhány perc alatt elmúlik.

Súlyosabb esetben azonban jóval komolyabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.

Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen például a nőknél gyakoribb a késői diagnózis, az esetleges atipikus tünetek vagy a tünetek hiánya miatt. 

Milyen atipikus tünetek utalhatnak koszorúér-betegségre?

  • Bizonyos szempontból szerencsés, ha a koszorúér-betegség feltűnő tünetekkel hívja fel magára a figyelmet, hiszen egy erős mellkasi fájdalom, különösen, ha kisugárzik a karba, a nyakba, a vállba, az állkapocsba, annyira meg tud ijeszteni egy embert, hogy orvoshoz fordul. Így pedig még jó eséllyel korábban felismerhető és kezelhető a probléma – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa.
  • – Ugyanakkor vannak olyan kevésbé jellemző tünetek, amelyekre sokan legyintenek, mert nem gondolják, hogy kardiológusra tartozik a kivizsgálásuk. Ilyen például a nyilvánvaló ok nélküli hátfájás, a gyomorégés, a hasi diszkomfort, a hányinger – ezek valamivel nagyobb arányban jelentkeznek nőknél, akik sokszor nem is veszik komolyan a saját egészségüket. Így mire orvoshoz kerülnek, gyakran az első tünetek megjelenéséhez képest jóval később, már komplexebb kezelésre lehet szükség. Vagyis nem lehet eléggé hangsúlyozni a tünetek esetén szükséges kivizsgálás jelentőségét, különösen azoknál, akik valamilyen rizikófaktorral rendelkeznek. 


Sok kicsi sokra megy: mit tegyél, ha nem fér bele másfél óra edzés a napodba?

2024. október 31.

A “Szeretnék, de sajnos nincs rá időm." az egyik leggyakoribb válasz, amit az emberek arra a kérdésre adnak, hogy miért nem sportolnak valamit. Egy másfél órás edzés valóban nem mindenkinek fér bele a napjába, de szerencsére már a 20-40 perces testmozgás is jelentősen hozzá tud járulni a testi és szellemi egészség megőrzéséhez, különösen, ha rendszeresen végezzük azt.  

Napi 20 perc is elég lehet
Hogy pontosan milyen hosszú legyen az edzés, arra nehéz egzakt választ adni, hiszen ez függ a saját testi adottságaidtól, céljaidtól és időbeosztásodtól is. A jó hír viszont az, hogy a rövidebb, de rendszeres edzések szinte minden téren a hasznodra tudnak válni. Napi 20-30 perc mozgás beiktatása már érezhetően hozzá fog járulni az egészséges életmódhoz, mert segíti az anyagcsere serkentését, javítja a hangulatot és csökkenti a stresszt.
 
Egy 20 perces séta a nap végén szinte biztosan támogatja a jobb alvást, vagy egy gyors tekerés reggel a szobabiciklin segít, hogy beinduljon a metabolizmusod, és energikusan láss neki a napnak. Ráadásul ehhez tényleg elég csak egy fél órával korábban kikelni az ágyból.
Miért hatékony a rövid, de rendszeres edzés?
Akár izomépítésről, akár kalóriaégetésről van szó, az edzések intenzitása fontosabb, mint az időtartam. Egy 20-30 perces intervallumos edzés hatékonyabb lehet, mint egy hosszabb, de alacsonyabb intenzitású tréning.
A rövid edzések segítenek az izomerő, állóképesség és általános fittség megőrzésében, az erőnlét fenntartásában, de a rövid, dinamikus mozgás felfrissíti az elmét és javítja a koncentrációt is. A rövid testmozgás másik nagy előnye, hogy sokkal könnyebben beépíthető a napi rutinba, így egyszerűbben válik az életed részévé a sport.
Az otthoni edzéssel még több időt spórolsz
Noha megvan a maga hangulata, és sokaknak a motivációban is segít, tény, hogy az edzőtermi látogatások sok időt vehetnek igénybe: eleve el kell jutni az edzőterembe, ott át kell öltözni, utána zuhanyozni, hajat szárítani, mielőtt a következő találkozónkra indulnánk. Az otthoni edzéssel időt takaríthatsz meg, így a testmozgás ténylegesen csak annyi időt vesz el a napodból, amennyit a kalóriaégetésre és izomépítésre fordítasz. Fél órát lazán kocoghatsz a futópadon, míg a gyerekek a másik szobában játszanak, megsül a vacsora, vagy akár nézel egy részt a kedvenc sorozatodból.


A laktózmentes tejből kiveszik a laktózt? – 6 tévhit, ami a laktózintoleranciát övezi

2024. október 31.

Laktózérzékenység esetén a tejcukrot nem tudja megfelelően megemészteni a szervezet, ami emésztőszervi tüneteket okoz. Magyarországon a felnőttek közel harmadánál okoz panaszt a tejtermékek fogyasztása, ám még mindig sok mítosz övezi a laktózintoleranciát. Dr. Hidvégi Edit, a Gasztroenterológiai központ gasztroenterológus, gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász szakembere segítségével hat gyakori tévhitet tisztázunk.

Fotó: 123rf.comA tejcukorérzékenység azonos a tejallergiával

-Bár ezeket a fogalmakat gyakran összekeverik, két nagyon különböző betegségről van szó. A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia) tüneteit a tejcukrot lebontó laktáz enzim hiánya vagy csökkent működése okozza. Ez a vékonybél kefeszegély rétegében termelődő enzim bontja le a laktózt egyszerű cukrokká, melyek ebben a formában felszívódásra képesek. Mivel laktózérzékenység esetén a tejcukor lebontása a vékonybélben nem történik meg, ezért emésztetlenül halad tovább a vastagbélbe, ahol zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le. Ezek az anyagcseretermékek és gázok okozzák a kellemetlen emésztőszervi tüneteket (bélgörcsöket, hasmenést, puffadást) – mondja Dr. Hidvégi Edit. Ezzel szemben a tejallergia (tejfehérje allergia) egy túlzott immunreakció a tejben lévő fehérjére, melynek során a szervezet idegennek ismeri fel a tejfehérjét, és immunglobulin-E ellenanyagokat kezd ellene termelni.

A tejfehérje allergia változatos tüneteket mutat: az emésztőszervi panaszok mellett (hányinger, hányás, hasmenés) különböző bőr- és légúti tüneteket is okoz. A bőrtünetekkel gyakorabban találkozunk, mint az emésztőszervi panaszokkal. A legsúlyosabb tünet az életet is veszélyeztető anafilaxia. Mivel a páciens a laktóztartalmú tejtől vagy tejtermékektől érez panaszt, azokat teljesen kihagyja, nemcsak a laktóztartalmat csökkenti alacsonyabb tejcukor tartalmú tejtermékek fogyasztásával vagy tejcukor bontó enzim bevételével. 

Tejallergia és laktózérzékenység esetén nyugodtan fogyasztható a kecsketej

A kecsketejre egyre többen tekintenek olyan szuperélelmiszerként, amit a laktózérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatnak. Bár sokan hiszik úgy, hogy a kecsketej laktózmentes, de valójában ebben is közel annyi laktóz található, mint a tehéntejben. A kecskesajtban – mivel az savanyított tejterméknek számít –, valóban kevesebb laktóz van, mint a kecsketejben. A kecsketej allergiát okozó fehérjéi 95 százalékban azonosak a tehéntej fehérjéivel, ezért allergia esetén sem helyettesíthető egyik termék a másikkal.

A laktózmentes termékekben nincs laktóz 

-A hiedelemmel ellentétben a laktózmentes tejből nem vonják ki a laktózt a gyártók, hanem hozzáadják a laktáz enzimet, ami a tejcukrot lebontja, így azt könnyebben fel tudja dolgozni az emberi szervezet – mondja a doktornő. A laktózmentes termékeket a laktózérzékenyek biztonsággal fogyaszthatják, csak annyiban különböznek a hagyományos tejtermékektől, hogy némileg édesebbek.



A kimerültség mely szintjén állsz? Teszteld magad!

2024. október 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az ősz beköszöntével és a tél közeledtével egyre többen érezzük úgy, hogy reggelente nehezünkre esik kikelni az ágyból, és hiába iszunk kávét, ásítozva megyünk be a munkahelyünkre, ahol napközben majd elalszunk a számítógépünk előtt, hogy aztán hazaérve a gyerekekkel és házimunkával töltött esti órák után a tévé előtti díványon nyomjon el bennünket az álom.  

A fáradság természetes velejárója mindennapi életünknek, jelzi, hogy szervezetünk kimerült és hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége.

Mi a teendő azonban olyankor, ha a kimerültség minden pillanatunkat meghatározza, mert hosszú távon figyelmen kívül hagyjuk szervezetünk vészjelzéseit? 

A alábbi tesztünk segítségével bárki gyorsan felmérheti, mennyire érzi magát kimerültnek.

Ha az alábbi kérdésekre legalább háromszor igen választ adott, akkor biztos lehet benne, hogy önnél is nagy a fáradság kialakulásának kockázata.

  1. Nagy felelősség vagy komoly teher hárul önre munkahelyén?
  2. Dohányzik vagy naponta fogyaszt alkoholt?
  3. Napi nyolc óránál többet dolgozik?
  4. Kevés gyümölcsöt és zöldséget eszik?
  5. Csak elvétve sportol?
  6. Rendszertelnül táplálkozik? 
  7. Ingerlékenyebb, még akkor is, ha nem akar feldühödni? 
  8. Hiába fogyaszt kávét, az már nem segít? 
  9. Kevesebbet alszik napi hat óránál, vagy rendszertelenül alszik? 
  10. Gyakran kap el fertőzéseket? 
  11. Nehezebben tud koncentrálni, figyelme szórtabb, mint szeretné? 
  12. Ugyanolyan táplálkozás mellett hízott - nehezebben tud lefogyni?


A csípőficam

2024. október 30.

A csecsemőkori csípőszűréssel időben kiszűrhetők a csípőízület rendellenességei, és megelőzhetők a fiatal felnőttkorra kialakuló súlyos szövődmények, a csípőfájdalom és járásnehezítettség. Dr. Bánhegyi Barbarát, a Gyermekgyógyászati Központ radiológus szakorvosát arról kérdeztük, miért van szükség a babák fizikális vizsgálata mellett az ultrahangos szűrésre is.

Fotó: 123rf.comA csípőrendellenességek korai szűrésének jelentősége

Bicebóca – mondták régen a sántító, bicegő emberre a népnyelvben. Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című ifjúsági regényében pedig külön fejezetet szentel a feltehetően csípőfejlődési rendellenesség miatt sántító, mankót használó kisfiú történetének. A csípőt érintő rendellenességek sajnos nem feltétlenül ismerhetők fel a szülő számára, ezért gondos fizikai vizsgálat, valamint kiegészítő ultrahangvizsgálat is szükséges ahhoz, hogy időben kiszűrhessük és kezelhessük őket – hangsúlyozza dr. Bánhegyi Barbara, a Gyermekgyógyászati Központ szakembere.

Miért van jelentősége az ultrahangvizsgálatnak is?

Magyarországon a csípőficam szűrése egy életkorhoz kötött szűrővizsgálat. Az első csípővizsgálatra a gyermek születését követő napokban kell sort keríteni, amit a hazaadás után 4-6 hetes korban kell megismételni, majd 4-6 hónapos korban újabb ismétlő vizsgálatra kerül sor. 

„Fontos tudni, hogy a csípőszűrés nemcsak a ficam, hanem az ún. éretlen csípő (csípő diszplázia) időben történő felismerése miatt is fontos. Normál esetben a combcsont feje a medencecsont mélyedésében, az ízületi vápában ül. A combfej egy ún. gömbízület, ami különböző irányokban képes mozogni, de mindig a vápában marad. Fejletlen csípő esetében azt tapasztaljuk, hogy bár a combcsont feje a vápában van, de annak sekélysége miatt könnyen kicsúszik vagy kinyomható belőle. A csípőficamot az különbözteti meg ettől az állapottól, hogy a combcsont feje nem a vápában, hanem felette helyezkedik el. Ez utóbbi szerencsére egy viszonylag ritka állapot.”

A csípődiszplázia diagnózisa az első 4 hónapban ultrahanggal, majd a combfej csontosodása után (~ 4-6 hónap) röntgenfelvétellel igazolható. A csípő ultrahangos szűrővizsgálatát 4-6 hetes korban ajánlott elvégezni. A szonográfiás vizsgálat azért is fontos, mert – szemben a csípőficammal – a diszpláziának nincsenek jellegzetes tünetei, és előfordulhat, hogy a rendellenesség a gyermekortopédiában jártas szakorvos előtt is rejtve marad.

Azok esetében, akiknél a fizikális vizsgálat nem mutatott ki eltérést, ám magas kockázatúnak számítanak, mindenképpen javasolt a hathetes korban elvégzett ultrahangvizsgálat is a csípő fejlettségének pontos detektálásához – hangsúlyozza Bánhegyi doktornő. Ide tartoznak azok a gyermekek, akiknek a családjában már előfordult ez a rendellenesség, illetve javasolt a vizsgálat a várandósság és szülés kapcsán jelentkező komplikációk (farfekvés, ikerterhesség, téraránytalanság, magzati kényszertartás) esetén is, hiszen ezek szintén befolyásolja a csípőízület fejlődését. 

A csípőultrahang akár többször is elvégezhető, teljesen fájdalommentes és biztonságos vizsgálat. A gyermeket derékig le kell vetkőztetni, és egy speciális fektető ágyban oldalt fekvő helyzetben nézzük meg a jobb, illetve a bal oldali csípőt alkotó struktúrákat, a csontos és porcos részek fejlettségét.



A pilates több mint edzés! Amitől nőként jól érzed magad a bőrödben

2024. október 29.

A pilates nemcsak egy edzésforma, hanem egy olyan életmód, amely segíthet a nőknek újra kapcsolatba lépni saját testükkel és nőiességükkel. A modern világban sok nő tapasztalja, hogy a mindennapi stressz és az időhiány eltávolítja őket a belső harmóniától, és kevés figyelmet fordítanak saját testük megismerésére és önmaguk ápolására. A pilates azonban lehetőséget nyújt arra, hogy újra megéljék nőiességüket és növeljék önbizalmukat. Ezeket a hatásokat ismerteti Tóth-Leiner Andrea, az Everflow Reformer pilates stúdió alapítója, aki a hosszú évek versenysport-tapasztalata és a mozgás iránti személyes elkötelezettsége révén sokakat motivál arra, hogy önmagukra találjanak a sport által. Milyen pozitív hatásokkal rendelkezik a pilates gyakorlása?  

Nagyobb figyelem önmagunkra

– A pilates gyakorlása során a testtudatosság folyamatosan fejlődik. Ez az edzésforma megköveteli, hogy a figyelmünket a mozdulatainkra és a testünk minden apró jelzésére összpontosítsuk. Ahogy a nők egyre inkább kapcsolatba lépnek saját testükkel, jobban érzik, mi jó nekik, és megtanulják, hogyan érdemes mozogniuk anélkül, hogy károsítanák az ízületeiket. Ez a tudatos jelenlét segíthet újra felfedezni a nőiességünket, amely sokszor elvész a mindennapok rohanásában – kezdte Tóth-Leiner Andrea, az Everflow Reformer pilates stúdió alapítója, aki hisz abban, hogy sokáig meg tudjuk őrizni egészségünket a rendszeres sport által.

Mély izmok és a saját test alaposabb megismerése

A pilates különösen a mély izmokat célozza meg, amelyek erősítése nemcsak fizikai szempontból fontos, hanem hozzájárul az önbizalom növekedéséhez is. Ahogy egy nő jobban megismeri, és kontrollálja a testét, könnyebben talál rá belső erejére és nőiességére. Ez az alaposabb testismeret a mozdulatok kifinomultságában és a testtartás javulásában is megnyilvánul, ami segít jobban megélni a női energiákat.

Gyorsan látható eredmények és növekvő önbizalom

A pilates rendszeres gyakorlása gyorsan látható eredményeket hoz: erősebb, tónusos izmok és formásabb, esztétikus alak. Ezek a változások nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is pozitív hatással vannak. Az önbizalom növekedése az egyik legnagyobb ajándéka ennek a mozgásformának, hiszen amikor egy nő jól érzi magát a bőrében, ez észrevehető a kisugárzásában is.



Véralvadásgátló típusok: pro és kontra

2024. október 29.

A véralvadásgátlóknak igen nagy szerepük van a mélyvénás trombózis kezelésében és prevenciójában. Ezen készítményeknek több típusa is létezik, melyeknek megvan a pozitív és a negatív oldala is. Ezeket ismertette prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. 

Fotó: 123rf.comA véralvadásgátlók típusai

A véralvadásgátlók nagyon fontos szerepet töltenek be a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kezelése és megelőzése érdekében. Több típusuk is létezik, melyek más-más hatásmechanizmuson keresztül gátolják a fokozott véralvadást, és így az életveszélyes vérrögök kialakulását. Hogy mikor melyikre van szükség, az több tényező függvénye: befolyásolják többek között az illető egyéb betegségei, más gyógyszerei, várandós-e, állandó jelleggel kell-e alkalmazni a terápiát, tapasztal-e mellékhatásokat, milyen az INR értéke stb. Látható tehát, hogy több minden szempontot figyelembe kell venni a készítmény megválasztásánál, de szerencsére lehetőség van időközben is az addigi terápia módosítására (természetesen orvosával egyeztetve). 

A véralvadásgátlók típusai

  • Közvetettek (amikor kell még egy plasma-faktor hatásukhoz: Heparin/LMWH, kumarin-származékok (régi típusú véralvadásgátlók)
  • Közvetlenek: amikor követlenül gátolják az alvadási faktorokat NOAC/DOAC (új típusú véralvadásgátlók)

Heparin, LMWH

A heparint eredetileg a laboratóriumi vizsgálatokhoz használták, hogy a vérvétel során vett vér alvadását megakadályozzák. Az 1940-es években kezdték mélyvénás trombózis terápiája során is alkalmazni, majd az 1960-es évek elejétől pedig kevesebb mellékhatással rendelkező, alacsony molekulasúlyú heparin kezelést (LMWH) vezettek be a vérrögképződés megelőzésére olyan betegeknél, akiknél magas a thromboemboliás betegségek kockázata. A heparin elősegíti az ún. antitrombin III nevű fehérje aktivitását, amely inaktiválja a thrombint, ami egy a véralvadást elősegítő enzim. Ezen kívül az aktivált Xa-faktor inaktivációját is gyorsítja, ezzel is hozzájárulva a vérrögképződés csökkentéséhez. A heparin nagyon rosszul szívódik fel a bélben, ezért injekcióval szükséges a bőr alá bejuttatni, a bőrön keresztül és a gyomor-béltraktuson át nem szívódik fel.

PRO KONTRA
Terhesség, szoptatás során is alkalmazható Injekcióval kell bejuttatni
Ideiglenes használatra is (pl. gipsz, repülő) Mellékhatások (vérzés, heparin indukálta thrombocitopénia, megemelkedett májenzim értékek)
Gyorsan hat  


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...561
hírek, aktualitások

Rózsaszín köd időskorban

2024. október 23.

Vitathatatlan, hogy a kor előrehaladtával sok minden megváltozik az ember életében. A gondolkodásunk a világról, az önmagunkról alkotott képünk vagy akár biológiai értelemben a testünk is átalakul, még ha sokszor ennek nem is örülünk. Kérdés, hogy a szerelemnek hasonlóképpen át kell-e alakulnia. Egy idősebb ember valóban csak szeretni tud, és nem szerelemmel szeretni?

Eddig csak az 50-es, 60-as korosztály kereste az örök ifjúság titkát, ma már a huszonévesek is ránctalanító krémeket használnak. A fiatalok mintha megrettentek volna az idő múlásától. Egyesek a néhány szál ősz hajukat is befestetik, mások bőrfeszesítőkkel küzdenek a narancsbőr ellen. Bár ez a probléma elsősorban a nőket, vagyis inkább fogalmazzunk úgy, hogy a lányokat érinti, de bizony a fiúk is beszállnak a küzdelembe.

Az átlagéletkor emelkedése nagyszerű, de egyben komoly kihívást jelentő jelenség napjainkban. A fiatalságot idealizáló társadalomban az időskorral kapcsolatos tévhit, hogy az idős ember csak depressziós lehet, és minden oka megvan arra, hogy izoláltan élje le életének hátralévő részét. Mindez azt a kérdést is felveti, hogy mit jelent és hány évet, amikor azt mondjuk, hogy „életének hátralévő része”. Az ilyen és ehhez hasonló torz gondolkodás nem ad valós képet, sőt úgy gondoljuk, hogy a társadalom nyomása, valamint a hibás ok-okozati következtetés befolyásolni képes az idős ember hangulatát, saját magához való viszonyát.

Az időskor a 65 év és az azon túli időszak. Egy adott civilizáció értéke lemérhető azon, hogy milyen értelmet kölcsönöz a teljes életciklusnak. Ugyanis ez az értelem áthatja az új generációk életét és esélyeit arra, hogy képesek lesznek-e szembenézni a végső kérdésekkel.

Az öregedés diagnózisa csődöt mond, ha csupán a naptári életkorra támaszkodik. Az életkori szakaszok eltolódása miatt szükség van az öregségről és az öregedésről alkotott nézetek felülvizsgálatára. Nemcsak az orvostudomány, de a pszichológia és a gerontológia is egyetért abban, hogy tudományos szempontból tarthatatlan, ha az ember életkorát csupán az évei száma alapján akarjuk meghatározni.

Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

2024. október 23.



A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy mikor kell a fázékonyságot komolyan venni, milyen betegségeket jelezhet.

Játék a hőfokkal

Épp csak elcsendesedtek a nyári viták a légkondicionáló körül, máris komoly nézeteltérésre ad okot a fűtési szezonban a termosztát beállítása. A férfiak rendszerint az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a nők pedig inkább a meleget. Ennek oka egy, a Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint pedig nem más, mint az anyagcsere.

A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A tanulmány szerint a nők többségének a 25oC, a férfiak számára pedig a 22oC volt az ideális.

Fázékonyság: betegséget jelez?

Influenza, légúti fertőzések kezdetén fázósabbak lehetünk, a magas láz mellett is jelentkezhet vacogás, hidegrázás. Ez egy természetes jelenség, az első pár napot követően, ahogy a gyógyulási folyamat zajlik, rendszerint el is múlik.  Problémát az jelez, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy látszólag minden ok nélkül a korábban beállított hőmérséklet mellett fázunk, egyre vastagabban öltözünk. 

„Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.”

A zen meditáció

2024. október 22.

A zen (kínaiul csan, szanszkritül dhjána) szó elmélyülést, meditációt jelent. A szó az évszázadokon keresztül meghonosodott használat alapján egy bizonyos módszer segítségével való elmélyülést jelenti: a légzés figyelésén keresztől való elmélyülést.  

Mivel egy, évszázadok alatt egészen Buddháig Buddha koráig visszanyúló, sőt az azt megelőző időkben kicsiszolt, valláshoz nem kötődő gyakorlatról van szó, szabadon végezhetjük, felekezeti, vagy hitbéli hovatartozástól függetlenül. Tehát a zen valójában egy tárgyas meditáció, melynek tárgya a légzés. Ez maga a gyakorlat: a légzés figyelése, s ebben is a nagyobb hangsúly a kilégzés figyelemmel kísérésére esik.

A zen nem vallás, a hagyományos értelemben, hanem egy gyakorlat, Buddha tanításán és és az azt követő nemzedékek tapasztalatán kicsiszolódott gyakorlat. A zen meditáció, egy bizonyos testtartás felvéve a légzés figyeléséből, a légzés folyamatának figyeléséből áll. A légzést természetesen mindenféle testtartásban lehet figyelni, de a zenben ez inkább ülést jelent. Ennek neve zazen.

A testtartás

Az ülésnek több formája lehet, de mindegyikben az a legfontosabb, hogy a csípőnk egy kissé, mintegy 15 fokban előredőljön, éppúgy mikor állunk, mert ha megfigyeljük, állás közben a csípő kissé előredől. Általában a széken ülve a csípőnk berogy, ami itt, a gyakorlat szempontjából helytelen, mert a csípő előredőlése biztosítja a szabad energia áramlást, s segíti azt is, hogy az idegrendszer nyugodtabb allapotba kerüljön, valamint a hátunkat sem kell megfeszítenünk, hogy egyenes legyen - a csípő dőlése ezt a feladatot is elátja.

Az ülés

A csípőnek ezt a dőlését úgy érhetjük el, ha - amennyiben a földön ülünk, a fenekünk alá teszünk egy 5-15 cm magas nem túl puha párnát. A lábunkat négyféleképpen tehetjük, nehézségi sorrendben:

a,1 
Üljünk a párna szélére, s lábainkat helyezzük lótusz ülésbe, azaz egyiket a másik combra, és viszont. Ez a legkényelmetlenebb, számunkra legszokatlanabb,de a leghatékonyabb is, s egyben ez a legszabályosabb ülésmód is.

A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,2
Üljünk a párna szélére törökülésben, majd az egyik lábunkat helyezzük a másik láb vádlijára, vagy combjára. (Un. féllótusz ülés) A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is igaz az, hogy a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,3
Üljünk a párna szélére. Az egyik sarkunkat magunk alá húzzuk, körülbelül a gát elé, (ez azért lehetséges, mert a párna szélén, és magasabban ülünk, mint a sarkunk ), a másik sarkunkat tegyük a gát elé helyezett sarkunk elé, s a csípőt, ahogy már mondtuk toljuk előre, hogy a has egy kissé kidülledjen. (ennek a légzésnél lesz szerepe) Ebben az ülésben a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,4
Ha túlnehéz lenne bármelyik tartás, akkor üljünk egy magasabb párnára lovaglóülésben úgy, hogy a csípőt itt is döntsük kissé előre! (Ha nem elég magas a párna ez nem fog menni) Európaiaknak általában ez az ülés a legkényelmesebb. Előfordulhat, hogy kissé merev a lábunk s túl kényelmetlen, olyannyira, hogy már a meditáció rovására megy, akkor ülhetünk széken is.

a,5
Ha széken ülünk - csússzunk egészen előre a szék szélére, egészen addig, amíg a csípönket előre tudjuk dönteni úgy, hogy a hasunk egy kissé kidülled. Ebben az esetben lábunkat kis terpeszbe nyissuk szét, a talpunk feküdjön a talajra. A test itt is három ponton nyugszik: farcsontok, és a két talp.