Mit adhatunk tej helyett tejallergia esetén, csecsemő- és kisgyermekkorban?

2024. április 18.

Tejallergia esetén minden tejtartalmú élelmiszer fogyasztását ki kell iktatni a gyermek étrendjéből. A kezdeti nehézségek leküzdéséhez és a teljes értékű tejmentes étrend kialakításához érdemes szakember segítségét kérni. A tejmentes diétával kapcsolatban Sarnyai Tünde gyermek dietetikust, a Budai Allergiaközpont szakemberét kérdeztük.

Anya és baba diétája

Tejallergia anyatejes csecsemőnél is jelentkezhet, ilyenkor az édesanyának kell tejmentesen étkeznie. A szoptatás időszakában a tehéntejből készült tejtermékek helyett növényi alapú készítményeket lehet fogyasztani. Ezek ma már széles választékban megtalálhatóak a boltok polcain, de a dietetikus az otthoni elkészítésükhöz is tud hasznos praktikákkal szolgálni, így akár a tejmentes étrend miatt növekvő kiadásainkat is csökkenteni tudjuk. 

Meglepő tejtartalmú élelmiszerek

A tejmentes diéta során nemcsak az ismert tejtermékeket, hanem minden olyan egyéb élelmiszert is kerülni kell, amely tejet tartalmaz. Tejszármazék előfordulhat például péksüteményekben, felvágottakban is. Fontos ezért mindig alaposan átolvasni az összetevőket, illetve tájékozódni az üzletben vagy vendéglátóhelyen arról, hogy az adott ételek tejet tartalmaznak-e.   

Az egyértelmű jelölések mellett, mint a tejpor, tej vagy joghurt olyan összetevőkkel is találkozhatunk bevásárlás során, amelyekről nem tudjuk elsőre egyértelműen eldönteni, hogy pontosan mit jelent – magyarázza Sarnyai Tünde. Tejszármazékot jelöl például az összetevőknél többek között a citopánpor, a kazein, a laktóz, a laktalbumin és a laktoferrin is. Fontos még ismerni a tejsav és a tejsavó közötti különbséget, a tejmentes diétában ugyanis csak az utóbbi az egyértelműen kerülendő. A tejsav nem minden esetben tiltólistás, csak ha vastagon szedett vagy dőlt betűvel jelölik a csomagoláson – ahogyan a többi allergént is – mert ez azt jelenti, hogy ez esetben tejszármazékot is felhasználtak az elkészítése során. 

Nagyon lényeges még ismerni a különbséget a laktózmentes és a tejmentes termékek között, tejallergia esetén ugyanis csak az utóbbi a megfelelő. A laktóz tejcukor, vagyis a laktózmentes termékek laktózintolerancia esetén, tejcukor érzékenyek számára megfelelőek. Tejallergia esetén nem fogyaszthatók.

Tápszerek és növényi tejpótlók

Tejallergiás csecsemőnek a gyermekorvos speciális, tejfehérjementes tápszert ír fel receptre, mely fedezi a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyag, fehérje és vitamin mennyiséget. Sütéshez és főzéshez használhatunk növényi italokat tej helyett, de ügyeljünk rá, hogy a mandula és a szója erős allergének, ezért gyerekek számára fogyasztásuk nem javasolt. A zabtej vagy zabtejszín ideális választás: magas a fehérje és a rosttartalma is, azonban kalciumot csak hozzáadva tartalmaz.

Mosolytervezés felsőfokon: már a fogászatban is hódít az AI

2024. április 17.

A mesterséges intelligencia a mosolytervezésben is utat tört magának, és egy olyan forradalmi technológiát alkalmaz, amivel a tervezés nem csak egyszerű és gyors, de a leghatékonyabbnak is bizonyul. De mit is jelent mindez?

Egy kutatás azt mutatja, hogy a nők átlagosan 62 alkalommal mosolyognak naponta, míg a férfiak átlagosan csak nyolcszor. Pedig az emberek több mint 37%-a számára az első dolog, amit észrevesznek egy személyen, a mosolya – derül ki a Today’s Dental cikkéből.  A mosoly tehát fontos, a fogak állapota azonban nem csak esztétikai kérdés. A szájüregi megbetegedések világszerte a leggyakoribb nem fertőző betegségek közé tartoznak, és a WHO szerint 466 millió embert érintenek az európai régióban.

Áttörés a fogászati esztétikában: mosolytervezés mesterséges intelligencia segítségével

A mosolytervezés során a fogorvos és a páciens együttműködik annak érdekében, hogy feltérképezzék, milyen változtatásokat és beavatkozásokat szükséges alkalmazni a szebb mosoly érdekében. Kezdetben a mosolytervezés a fogorvosi tapasztalaton és a pácienssel való konzultáción alapult, majd a digitális technológia megjelenése forradalmasította az eljárást korszerű digitális eszközökkel és szoftverekkel. A digitális mosolytervezési programok (DSD) legújabb innovációja pedig a mesterséges intelligencia (AI) integrálása. 

Egy törökországi tanulmány összehasonlította a fogorvosok, fogorvostanhallgatók és laikusok esztétikai preferenciáit a kézzel és az AI segítségével készített mosolytervek tekintetében, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a nem, a szakmai tapasztalat és a szakterület. A felmérés általános észlelési különbséget mutatott ki a fogorvosok és a laikusok között, azonban a szimmetrikus arcok esetében a mesterséges intelligencia által generált minták mind a fogorvosok, mind a laikusok számára elfogadhatóak voltak. Az AI matematikai modellekre támaszkodik a szimmetrikus mosolyok létrehozásához.

Mivel azonban az arcáramlás, azaz az arc vonalainak és kontúrjainak természetes áramlása figyelembe veszi az emberi érzékelést, természetesebb mosolytervezést tesz lehetővé mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus arcok esetében. Míg a mesterséges intelligencia által vezérelt DSD jól működik szimmetrikus arcok esetében, a manuális technikák jobbak lehetnek aszimmetrikus esetekben. Mivel a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár az egészségügyben, az algoritmikus korlátok miatt előfordulhatnak félreértelmezések, de az jól látható volt az eredményekből, hogy a digitális mosolytervezés a legtöbb esetben a mesterséges intelligencia segítségével is használható.

“A beszélgetések 49%-ában egymás száját figyeljük, a fogak állapota tehát rövid időn belül a másikról alkotott kép meghatározó elemévé válik. Míg egy évtizeddel ezelőtt csak a fogtechnika számára volt adott a digitális technológia, addig manapság már segítségül hívhatjuk a mosolytervezést végző programokat és azonnali mosoly szimulációt mutathatunk a pácienseknek” – mondja Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum tulajdonosa, aki szerint láthatóan nő azok száma, akik a mosolyukat “terveztetni” szeretnék. 

Tüdőgyulladásra tüdőfű?

2024. április 17.

Az egyre növekvő antibiotikumrezisztencia szükségessé teszi új hatóanyagok és új terápiás útvonalak keresését. A növények által előállított természetes eredetű vegyületek számos jelenleg még feltáratlan és kiakanázatlan lehetőséget rejtenek. Egyes források tüdőgyulladásra a tüdőfüvet ajánlják. Az Európa-szerte elterjedt tüdőfű foltos, a beteg tüdőre emlékeztető leveleiről kapta a nevét. A növény népi gyógyászati felhasználását azonban meglehetősen kevés modern vizsgálat igazolja.

Az alábbi cikkben annak jártunk utána, hogy lehet-e tüdőbetegségekre tüdőfüvet ajánlani.

A tüdőfűről

A borágófélék családjába tartozó tüdőfű (Pulmonaria officinalis) 25–30 cm magas, évelő növény, amely a nedves, agyagos talajt kedveli. Közép-Európában mindenütt megtalálható Németországtól egészen Romániáig, Dániától Olaszország északi részéig, de Bulgáriában, Belgiumban és Nagy-Britanniában is őshonos. Márciustól április végéig virágzik, virágai bimbóként pirosak, kinyílva bíbor színűek, majd fokozatosan megkékülnek, ritkán fehérek. Mutatós virágai miatt gyakran dísznövényként termesztik. A magok májustól júniusig érnek, és 3–5 mm hosszúak. Ovális levelei körülbelül 16 cm hosszúak és 10 cm szélesek, és foltosak. A növény hosszú, vékony gyöktörzse horizontális állású.

A 16. században fedezték fel, hogy a növény foltos levelei hasonlítanak a tüdőhöz, ezért a hasonlót hasonlóval gyógyítani elv alapján elkezdték a tüdő és a légzési betegségek kezelésére használni. A népi gyógyászatban a légzőrendszeri megbetegedések mellett használták még gyomor-bélrendszeri és vesebetegségek esetén is, de vizelethajtásra, összehúzószerként és sebgyógyításra is alkalmazták. A növény manapság elsősorban tea formájában érhető el.

Egy tanulmány során 73 gyógynövény népi gyógyászati felhasználásáról gyűjtöttek adatokat és nem meglepő módon azt találták, hogy a tüdőfűvet teaként köptető és köhögéscsillapító célból alkalmazzák. A növény használata nem azonban veszélytelen, több leírás is beszámolt arról, hogy a házilag készített tüdőfűtea elfogyasztása atropinmérgezéshez vezetett. Mivel a tüdőfű nem tartalmaz atropint, ezért feltételezhető, hogy a mérgezést okozó növény a gyűjtés során keveredhetett a tüdőfű közé.

A tüdőgyulladás lehetséges okai

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légző rendszer betegsége, gyulladásos állapota, amelyre jellemző a hörgőnyálkahártya produktív köhögéssel járó gyulladása, amit gyakran véres köpetürítés kísér. Tünetként társulhat hozzá láz, mellkasi fájdalom, fáradékonyság, rossz közérzet, alacsony vérnyomás. Kiterjedése (lebenyes vagy gócos) és kórokozói alapján számos fajtája lehet. Okozhatja vírus, baktérium, gomba vagy parazita, de ritkán keringési rendellenesség, maró gőzök, gázok, vagy egyéb tüdősérülés következtében alakul ki. Megkülönböztetjük az otthon/közösségben szerzett, kórházban (nosocomiális) szerzett, illetve lélegeztetéssel összefüggő pneumoniát. A közösségben szerzett pneumonia leggyakoribb kórokozói a Streptococcus pneumoniae (30-40%), a Mycoplasma pneumoniae (10-15%), a Haemophilus influenzae (4-15%), a Chlamydia pneumoniae (5-10%) és a Staphylococcus aureus (2-10%).