Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kézfájdalom-és zsibbadás pajzsmirigyzavar esetén?

2024. június 13.

Kézfájdalom-és zsibbadás pajzsmirigyzavar esetén? post thumbnail image

A pajzsmirigy alulműködése igen gyakori probléma a magyar lakosság körében, melynek tünetei közt általában normál étkezés melletti hízás, fáradékonyság, hajhullás, menstruációs zavarok szerepelnek. Azonban kevesen tudják, hogy bizony a kéz zsibbadása és fájdalma is gyakran utal pajzsmirigyzavarra. A témáról bővebben dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Nem múló kézzsibbadás-és fájdalom

A kéz fájdalma igen gyakori probléma, melyért az esetek egy részében a túlzott számítógép használat tehető felelőssé. A jellemzően éjszaka, a csuklónál jelentkező, és a felkarba is kisugárzó fájdalom és zsibbadás legtöbbször csukló alagút szindrómára utal, melynek hátterében a túlerőltetésen kívül autoimmun gyulladás, sérülés, és olyan hormonális változásokkal járó állapotok állhatnak, mint a terhesség, klimax és a pajzsmirigy alulműködése. Ez utóbbira csak ritkán gondolnak, pedig sokszor a nem múló zsibbadás és fájdalom oka a nyak elülső részén található szerv zavara. Pajzsmirigy alulműködés következtében ugyanis olyan anyagok halmozódhatnak fel a csukló szöveteiben, melyek nyomhatják a környező idegeket- mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

További tünetek, melyek pajzsmirigy alulműködésre utalnak
• normál étkezés melletti hízás
• menstruációs panaszok
• meddőség
• hajhullás
• fáradékonyság/álmosság
• depresszió

Hormonpótlással a probléma megszüntethető

Sajnos amennyiben pajzsmirigyzavar okozza a vissza-visszatérő problémát, úgy gyakran felderítetlen marad a kiváltó ok, ugyanis sokan nem hormonális zavart sejtenek a csuklófájdalom mögött. Pedig egy egyszerű vérvétellel igazolni lehetne az állapotot, és amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy csökkent hormontermelése, azt az esetek többségében gyógyszeres terápiával könnyen orvosolni lehet. Ez hamar véget vethet a kellemetlen panaszoknak, így a beteg újra nyugodt és pihentető éjszakáknak nézhet elébe, és ismét fájdalmak nélkül élheti mindennapjait.



Csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai betegségei

2024. június 13.

A gyermekortopédia teljesen más betegségcsoportot taglal, mint általánosságba véve a felnőtt ortopédia. Éppen ezért arra kértük dr. Lajos Évát, a Budai Egészségközpont orvosigazgatóját és ortopéd szakorvosát, hogy meséljen a csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai problémáiról.

Csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai betegségei post thumbnail imageMelyek a csecsemők jellemző ortopédiai betegségei?

Két csoportra oszthatjuk a csecsemőkori ortopédiai betegségeket:

  • Vele született fejlődési rendellenségek: lehetnek mozgásszervi (csont, izom, vázrendszeri) elváltozások, különböző végtag, gerinc, koponya anomáliák, pl. csípőficam vagy dongaláb. Csak ritka esetben fordulnak elő az élettel összeegyeztethetetlen betegségek.
  • „Vele született” deformitások: ezek többnyire a méhen belüli elhelyezkedéssel, a méhen belüli téraránytalansággal függenek össze. Ezen esetekben általában a csontvázrendszer ép, de izom és ínszalag letapadásokat, rendellenségeket, csökkent vagy fokozott izomtónust, túl laza vagy túl kötött ízületeket észlelünk. Ide sorolhatjuk az alábbi problémákat: ferde fej-, nyak-, törzstartás, felcsapott láb, befelé forduló láb, előlábdeformitás, felkar, kulcscsont vagy váll tartási hibák. A vele született deformitások legtöbbször jóindulatúak, időben észlelve, megfelelő mozgásterápiával, esetleg eszköz használatával nyomtalanul gyógyulnak. Persze ehhez nagyon fontos, hogy időben észre kell venni a problémát, ugyanis az időnk limitált. Pl. az alsóvégtag esetében, ha a baba már felállt, és jár, akkor bizonyos segédeszközöket – mint pl. külső sín – nem tudunk használni a gyógyítás során, ezért praktikus, hogyha még ezelőtt diagnosztizáljuk és kezeljük ezeket a deformitásokat.

Melyek a kisdedek jellemző ortopédiai betegségei?

Kisdedeknek nevezzük az 1 és 6 év közötti gyerekeket. Ennek a korosztálynak a mozgásfejlődése során azt figyeljük, hogy a megfelelő mozgásminták a megfelelő időben alakulnak-e ki. Például a baba időben átfordul-e, felül-e, feláll-e és elindul-e. Ám tudnunk kell, hogy ezek az időintervallumok nagyon egyéniek. Gyakran jönnek a szülők aggódva, hogy még nem fordult át a kicsi, de a szomszéd hasonló korú gyereke már igen és biztosan nagy a baj. Szerencsére legtöbbször nincs ok az aggodalomra. Mi, ortopéd szakorvosok úgy tartjuk, hogy a kisdednek minden mozgásfejlődési fázison – kúszás, mászás, ülés, állás, járás – át kell mennie, de a fázisok sorrendje és időpontja esetenként eltérő lehet.



A mozgás hatalma – A mozgás 40%-kal növeli a rákbetegek túlélési esélyeit

2024. június 12.

Bebizonyosodott, hogy a mozgás a daganatos betegségek kezelése során is jelentősen növeli a túlélés esélyeit.

tongpatong321 © 123RF.com - Mesterséges intelligencia (AI) által generált képA Roswell Park Comprehensive Cancer Center kutatói jelentős eredményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni a daganatos betegek kezelésében. Tanulmányuk a fizikai aktivitás és a rákbetegek halálozási kockázata közti összefüggést vizsgálta. Különleges hangsúlyt kaptak a passzív életmód egészségi kockázatai és a rákbetegek kezelése alatti és utáni mozgás szerepe is. Míg a korábbi kutatások elsősorban az egész életen végighúzódó inaktivitás és bizonyos daganatfajták összefüggéseit vizsgálták, addig az új, releváns tanulmány kifejezetten a daganat diagnózisa előtti és utáni inaktivitást és a túlélés esélyeit hasonlította össze.

Az eddig is ismert volt, hogy a fizikai aktivitás csökkenti számos betegség kialakulásának rizikóját, beleértve a daganatos betegségeket is, de a mozgásszegény életmód hatásait korábban kevésbé tanulmányozták. Az amerikai tudósok viszont arra alapoztak, hogy az inaktivitás az egészséges személyek és a daganatos betegek közt is rendkívül tipikus életforma, miközben utóbbiak betegségük és kezelésük során is speciális fizikai nehézségekkel néznek szembe. Éppen ezért 5807 rákos beteg adatait vizsgálták meg, amelyek a 2003 és 2016 közti időszakban keletkeztek. A szakemberek a fizikai aktivitás szintjét mérték fel abban a periódusban, amely egy évtizeddel a diagnózis előtt kezdődött és egy évvel a diagnózis után fejeződött be. Azokat a pácienseket, akik közepes vagy annál intenzívebb mozgást végeztek az adott időszak alatt (tehát pl. gyalogoltak, futottak, aerobikoztak vagy más, kardiojellegű mozgást végeztek), aktívnak minősítették, akik pedig nem mozogtak rendszeresen, azokat inaktívnak.

Döbbenetes eredmények

Az eredmények azt mutatták, hogy kezelés előtt és alatt is aktív személyek 40%-kal nagyobb arányban élték túl a daganatos betegséget, mint az inaktívak! Ez az eredmény érvényes volt számos különböző rákfajtára, beleérve a mell-, a vastagbél-, a prosztata-, a petefészek-, a vese-, a nyelőcső-, az endometriális és a bőrdaganatot is. Ráadásul az inaktivitás és a halálozás összefüggései akkor is érvényesek voltak, ha tekintetbe vették a páciens nemét, a tumor stádiumát, a dohányzást és a testtömegindexet is. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alkalmankénti mozgás is jobb, mint a semmi, de a rendszeres fizikai aktivitás lehet az eredmények kulcsa. A heti 3-4 alkalommal edzők érték el a legnagyobb egészségnyereséget, nagyobbat, mint a heti 1-2 alkalommal. További nagyon fontos megállapítása a tanulmánynak, hogy azok a korábban inaktív páciensek, akik a diagnózis után kezdtek el mozogni, 30%-kal növelték a túlélési esélyeiket, és ebből a szempontból már a heti 1-2 alkalom is sokat számított. Ezek a megállapítások mindenképpen nagy lendületet kell, hogy adjanak a rákbetegeknek, hiszen ilyen egyszerű módon rengeteget tehetnek magukért.



Tudjon meg mindent a tüszőéréstől a menstruációig!

2024. június 12.

Tudjon meg mindent a tüszőéréstől a menstruációig! post thumbnail image

A nők immáron évtizedek óta használják a fogamzásgátló tablettákat a nem kívánt terhesség megelőzésére.

A női menstruációs ciklust két hormon szabályozza. Egyikük az ösztrogén, melyet a petefészek termel, a másik a progeszteron, mely a tüszőrepedést követően kialakuló sárgatestben képződik. A ciklusos működést azonban nem a petefészek, hanem az agyalapi mirigy vezérli. Ennek megértéséhez meg kell ismerkednünk további két – az agyalapi mirigy által termelt – hormonnal. Az egyik az FSH (folliculusstimuláló hormon), a másik az LH (luteinizáló hormon). Az FSH hatására fokozódik a petefészek ösztrogéntermelése és egy tüsző érésnek indul, az LH hatására pedig bekövetkezik a tüszőrepedés.

A menstruációs ciklus alakulása

Mindezen ismeretek birtokában nézzük meg, hogyan is alakul a menstruációs ciklus. (A ciklus napjait a vérzés jelentkezésétől – ez az első nap – számoljuk.) A menses befejeződése után az agyalapi mirigy fokozza az FSH termelését, ennek hatására fokozódik az ösztrogéntermelődés, és érésnek indul egy petesejt. Körülbelül a 10. naptól emelkedik az LH-termelés és ennek hatására a 14. napon bekövetkezik a tüszőrepedés.

A kialakuló sárgatest progeszteront termel. Körülbelül a 20. naptól a magas ösztrogén- és progeszteronszint miatt az agyalapi mirigy csökkenti hormonjainak termelését. Ennek következtében kevesebb lesz az ösztrogéntermelés; a sárgatest elöregedésével és sorvadásával párhuzamosan a progeszteronszint is csökken. A hormonszintek csökkenése következtében a 28. napon a méhnyálkahártya menstruációs vérzés keretében lelökődik.



Fűszerrel a tüdőgyulladás és a candida ellen (recepttel)

2024. június 11.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A szegfűszeg kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják. Kitűnően alkalmazható az eltömődött tüdők kitisztításában. Eltávolítja a nyálkás váladékot a szervezetből, amely olyan betegségeknél jelentkezik, mint a köhögés, asztma, hörghurut és mellhártyagyulladás. Specifikus gyógynövénynek számít a gégegyulladás és a torokgyulladás esetében. Tulajdonsága, hogy segít a láz leküzdésében.   

A szegfűszeg (Syzygium aromaticum) már 18. századig csak őshazájában, a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta csempészni. Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron termesztik.

Megjelenése, termesztése
Ennek a 15–20 méter magasra is megnövő, meleg és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak. A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név. Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9—12 éves korukban kezdenek virágozni.



Nőhet a fiatalok szívbetegsége, ha a kismama cukorbeteg

2024. június 11.

Nőhet a fiatalok szívbetegsége, ha a kismama cukorbeteg post thumbnail image

Fokozott lehet a kockázata a szívbetegség kialakulásának azoknál a fiatal felnőtteknél és kamaszoknál, akiknek az édesanyja cukorbetegséggel küzdött a várandósság idején – derült ki egy friss tanulmányból.

A winnipegi Manitoba Egyetem kutatói megállapították, hogy azoknál az embereknél, akiknek az édesanyja terhességi cukorbeteg volt, 50-200 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki szívbetegség még 35 éves koruk előtt, mint azoknál, akik nem voltak kitéve a cukorbetegségnek a méhen belül – olvasható a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) című orvosi folyóiratban.

 „Ezek a megfigyelések alátámasztják azt a feltételezésünket, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kamaszkori és fiatal felnőttkori kialakulása összefüggésben van az anyai cukorbetegséggel” – húzta alá Jonathan McGavock, a manitobai gyermekkórház kutatóintézetének munkatársa, a Manitoba Egyetem docense.

A szakemberek csaknem 190 ezer anyától született több mint 290 ezer olyan gyerek adatait elemezték, akik 1979 és 2005 között jöttek világra a Kanada déli középső részén lévő Manitoba tartományban.

A gyerekek 2,8 százaléka volt kitéve gesztációs diabétesznek (terhességi cukorbetegség) és 1,1 százalékuknál az anya már a terhesség előtt is 2-es típusú cukorbetegséggel küzdött.

A két érintett cukorbetegségnek való kitettség gyakorisága egyre nőtt a tanulmány ideje alatt, és a tendencia a világ más területein is megfigyelhető volt.

Az anya cukorbetegségének kitett fiatalok körében a három leggyakoribb diagnózis a magas vérnyomás (8713 ember), a 2-es típusú diabétesz (3568 ember) és az iszkémiás szívbetegség (715 ember) voltak.



Medárd napi megfigyelések

2024. június 10.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A néphit szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor 40 napig folyamatosan esős lesz az idő. Ez a jóslat valószínűleg évszázados megfigyeléseken alapul. 

Még manapság is az emberek sokszor hagyatkoznak erre a Medárd napi megfigyelésre, és sokszor be is jön. A lényeg, hogy ha Medárd napon esik az eső, negyven napos, hűvösebb, esős, borús időjárás lesz. Ha azonban szép napos idő van ekkor, akkor negyven napig aszály várható.

Egyes vidékeken a várható szőlő- és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor.

De vajon miért is esik Medárd napján az eső, ha esik?

Ennek a megfigyelésnek tudományos magyarázata van, hiszen a meteorológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy általában ebben az időben éri el hazánkat az a légáramlat („nyári monszun”), amelyből legtöbbször csapadék is keletkezik. Így találkozik a népi megfigyelés a meteorológiai megfigyelésekkel.



,,Sokkolta a családot, amikor cukorbeteg lett a 9 hónapos kislányunk” – Egy apa gondolatai a cukorbetegségről

2024. június 10.

Az Izeli család addigi élete a feje tetejére állt, amikor kisbabájukról kiderült, hogy 1-es típusú cukorbeteg.

Fotó: www.egycseppfigyelem.huAz édesanyát sokként érte a hír, így férje próbált higgadt maradni, és megnyugtatni őt. De számára is idő kellett, hogy elfogadja az új helyzetet, hiszen rövid időn belül kellett elsajátítania a vércukormérést, az inzulinadást, azt, hogy Luca mit ehet, és ha leesik a vércukra vagy éppen túl magas, mi a teendő. De hogyan élik meg a mindennapokat a cukorbeteg Lucával?

„Úgy kezelem a lányomat, mintha egy teljesen egészséges gyerek lenne. Az én szememben az is. Próbáljuk úgy élni a hétköznapokat, hogy Luca egy percig se érezze, nekünk a cukorbetegségével problémát okozna. Persze odafigyelünk rá, számoljuk az étkezéseknél a szénhidrátot, és ahhoz az inzulinmennyiséget. Naponta 10-12 alkalommal mérjük a cukrát, éjjel is. 1 óráig én vagyok fenn a kislányom mellett vércukrot mérni, utána a párom. Nem könnyű, de az ember mindent megtesz a gyermekéért” – meséli Izeli Róbert, az édesapa Erős Antóniának, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány létrehozójának, aki pár hónappal ezelőtt meglátogatta a cukorbeteg kislányt az óvodában.

A gyermeket az óvodában nagy szeretettel fogadták az óvónők, akik közül néhányan elvégezték az alapítvány és az Oktatási Hivatal közös diabétesz-továbbképzését, a DiabMentort. Ezáltal megtanulták, mire van szüksége egy cukorbeteg kicsinek, és hogy ők hogyan tudják támogatni. Naponta többször megmérik a vércukrát, segítenek az inzulin beadásában, és nyomon követik az étkezését is.



Júniusi lendület: napi fél kiló zöldség-gyümölcs

2024. június 09.

A tavasszal beindult természet júniusban turbó fokozatra kapcsol! A piacon sétálva azt sem tudjuk hova nyúljunk, melyik színes, lédús gyümölcsöt válasszuk, melyik roppanós zöldséget tegyük kosarunkba. Válogassunk kedvünkre és használjuk ki a szezon bőségét, mert naponta minimum fél kiló zöldség, gyümölcs az ajánlott mennyiség ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket és elkerüljük a betegségeket.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Még tart az eperszezon, de már itt a málna, a piros és fehér ribizli és az egyelőre kevésbé fogyasztott, de feltörekvőben lévő, C-vitaminban és antioxidánsokban különösen gazdag testvérük a fekete ribizli. Ne ijedjünk meg a fanyar egrestől, azaz köszmététől vagy piszkétől sem, az érett gyümölcsök húsa édes, frissítő. Készíthetünk belőle lekvárt, szörpöt, mártást, felhasználhatjuk gyümölcsturmixokban is.

Zöldségeink között itt a friss zöldborsó, a zöldbab, a zöld és a fehér spárga, a hazánkban is egyre változatosabb formában megvásárolható saláta-félék: a madársaláta, cikória, az endívia, a radikkio (vörös cikória), a jégsaláta, a rukkola. Érdemes próbálkozni az olyan különlegességekkel is, mint a mángold, a kínai kel, az édeskömény-gumó és a burgonyára emlékeztető csicsóka. A mángold leveleit kevés olajon fonnyasztva felhasználhatjuk meleg salátákhoz, vagy hagyományos módon, a spenóthoz hasonlóan. A kínai kell friss roppanós leveleit hideg salátákhoz, az édesköményből enyhe ánizsos ízű krémlevest készíthetünk, a csicsókát a burgonyához hasonlóan sokoldalúan használhatjuk fel.

A gyümölcsök és a zöldségek szerepe a kiegyensúlyozott táplálkozásban

A gyümölcsök, zöldségek szerepe egészségünk megőrzésében, a krónikus (pl. szív- és érrendszeri, daganatos) betegségek elkerülésében kiemelten fontos. Mérsékelt energia-, zsír-, és szénhidráttartalmuk segíti a megfelelő napi energiabeviteli érték, az ideális testsúly elérését és fenntartását. Bőséges vitamin (pl. C, B1, B2, K, folsav), ásványi anyag (pl. kálium, magnézium) és antioxidáns (pl. C-, E-vitamin, karotinoidok, flavonoidok), valamint alacsony nátriumtartalmukkal hozzájárulnak szervezetünk optimális működéséhez. Nagy élelmi rosttartalmuk segíti emésztőrendszerünk megfelelő működését, hozzájárul egyes daganatos betegségek, illetve a zsírok, a koleszterin felszívódásának gátlásán keresztül a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez. Jelentős víztartalmuk segíti a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyát.

A gyümölcsök, zöldségek sokféleségükkel, számtalan elkészítési módjukkal szolgálják étrendünk változatosságát, szezonban vásárolva könnyen, megfizethető áron elérhetőek (arról nem is beszélve, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket szezonjukban vásárolva, fogyasztva még a környezetet is védjük).

A napi fél kilogrammnyi mennyiség első pillanatra soknak tűnhet, de ha minden étkezéskor eszünk zöldséget vagy gyümölcsöt, könnyen be tudjuk tartani a fenti ajánlást.

Kora nyári reggelinkhez, vacsoránkhoz fogyasszunk friss, szezonális kerti veteményeket – zöldsalátát, madársalátát, endíviát, paradicsomot, paprikát, retket, uborkát. Rakhatjuk ezeket szendvicseinkre is, de készíthetünk belőlük gyorsan egy kis adag salátát is.

Ne hagyjuk ki a tízórait, uzsonnát sem, hiszen fontos szerepet töltenek be a napi energia- és tápanyagszükséglet egyenletes biztosításában. A paradicsom és az uborka talán kevésbé alkalmas arra, hogy csomagolt uzsonnáink részei legyenek, de minden szendvics gond nélkül elbír pár fejessaláta levelet, egy félmaroknyi madársalátát, ha valaki kedveli karakteres ízét, akkor néhány szál rukkolát.



Versengés és együttműködés – A sport mint társas tevékenység

2024. június 09.

Fotó: melnyk58 © 123RF.com

A sportnak, néhány sportjátékon kívül, sokáig nem volt valódi jelentősége a nyugati civilizációban, pontosabban az ókor és a XIX–XX. század fordulója között nem nagyon. A középkor és a kora újkor európai embere a túléléssel volt elfoglalva, „sportteljesítménynek” az számított, különösen háborús időkben, amik viszont gyakran előfordultak.

És mivel ez a történet is úgy kezdődik, hogy „már az ókori görögök is”, nem lehet kikerülni azt, hogy a görög városállamok is jobbára a háborúk helyett rendeztek sportversenyeket, legfőképp olimpiát. Mert bár persze háborúztak egymással, de legalább az olimpiák idejére felfüggesztették a fegyveres harcokat, hogy egy kicsit kevésbé erőszakos módon döntsék el, mégis, ki a jobb a partvidéken.

És valójában az újkori olimpiák megálmodója, Pierre de Coubertin is ezt a gondolatot vette elő, de volt ennél földhözragadtabb oka is az olimpia újjáélesztésére. Ugyanis Coubertin úgy vélte, hogy 1871-ben a franciák azért veszítették el a porosz–francia háborút, mert katonáiknak nem volt megfelelő az erőnléte, amit tehát fejleszteni kell. Így két irányból is a háború (ill. annak elkerülése) volt az ok a sport nemzetközivé válásához, miközben természetesen nemzeti keretek között már korábban is voltak számottevő kezdeményezések.

De mégis, a sport vajon mi?

Maga a kifejezés a francia „desporter” (mulatságoknak élő) szóból származik, ami jól jelzi, bár a sport annyiféle, hogy nagyon nehezen definiálható, de valamiképp mindig a mindennapokból való kiszakadáshoz kapcsolódik. Sokféle funkciója lehet az egyén és a közösség számára egyaránt (ezekről majd később), de az biztos, hogy a sportolás kilépést jelent a hétköznapok kötelező taposómalmából, akkor is, ha valaki épp a hétköznapjai részévé teszi azt. Mert – a hivatásos sportolók egyes élethelyzeteit leszámítva – az ember önként választja, mint ahogy azt is, hogy most épp nem megy el futni, kosarazni vagy úszni, mert nincs hozzá kedve, és nem kényszeres módon csinálja. Ilyen értelemben a sport igazán pozitív értelemben öncélú tevékenység, ahol az egyén vagy egy csoport (praktikusan csapat) magáért a tevékenységért csinálja, és minden pozitív hozadék, amit a sportolás magával hoz, nem eleve szükséges hozzá. Jó, ha az ember egészségesebb lesz tőle, ha jobb lesz az állóképessége, de alapvetően nem ezért csináljuk. Ezzel együtt érdemes számba venni, mégis, mire jó az egész, milyen alapvető funkciói vannak.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...533
hírek, aktualitások

A harmonikus kapcsolat 7 alapköve

2024. június 03.

Rendszerint párkapcsolati válságokról, válásokról, kapcsolaton belüli problémákról olvashatunk. Kevés szó esik azonban jól működő együttélésekről, harmóniában élő párokról. Azt mondják, a boldogság unalmas, és a drámákról szeretnek olvasni az emberek. Igen, ebben van valami...  

Szemléletváltásunk egyik apró lépcsőjeként érdemes minél több jó dologról, követendő példákról is tudnunk, amik inspirálnak, bátorítanak bennünket, megőrzik a hitünket, reményünket abban, hogy igenis létezik jó kapcsolat. Már az elején elárulom a jó hírt: igen, létezik örömteli, hosszantartó, szeretteljes párkapcsolat.

A kevésbé kényelmes hír azonban az, hogy mindez nem hullik az ölünkbe csak úgy. Még ha sikerül is egy csodás találkozásnak kapcsolattá fejlődnie, azt bizony meg is kell tudni tartani, tenni kell érte.

Ismerős-e az a szó: játszmázás?
Azt jelenti, hogy különféle energetikai pingpongmeccseket játszunk egy másik emberrel (legyen az párkapcsolat vagy egyéb ismeretség) azért, hogy igazolást nyerjünk saját tetteinkre, elvárásainkra, ezáltal – rövid időre – energiát nyerünk.

Na ez az, amit elsőnek el kell hagyni!!
Energiát (jó érzést, kellemes állapotot, kiegyensúlyozottságot) csakis magunk tudunk megteremteni önmagunk számára. Amennyiben egy másik ember figyelméért harcolunk akár tudattalanul, akár tudatosan, abból csak morzsák érkezhetnek és nem hoznak tartós örömöt.

Egy jó kapcsolathoz egyetlen, legfontosabb dolgot tehetsz: kerülj harmóniába önmagaddal. Amennyiben egyedül jól megvagy, elégedettségben tudsz élni, úgy egy párkapcsolatban is meg tudod ezt tenni. Egy másik embert magunk mellé engedni mindenképp egy érdekes és kihívásokkal teli élmény. Akkor tud két ember közös térben békében létezni, ha a szeretet és az elfogadás, a nyitottság adott mindkettejükben egyaránt.

A hétköznapok rutinosak, néha unalmasnak tűnhetnek. Munkába járás, házimunkák, kötelező elintéznivalók szürkíthetik az együttlétet. Azonban apróságokkal megőrizhető a szeretet folyamatos jelenléte. Az alábbi pár példa mindkét félre érvényes, egy kapcsolatban mindig kettőn áll a vásár. Tedd meg a magad részét, mutass jó példát!

Tavaszi megújulás – a lelkünkben is

2024. június 03.



A tavasz nagyon sok kultúrában, néphagyományban a megújulás és a termékenység ünnepe. De hogyan tudunk megújulni lelkileg?

Május az a hónap, amikor már fél lábbal talán a nyárban vagyunk. A napozás, a hűsítő strandolás és a közös vakáció ideje már nagyon közel van. Bár jóleső elringatni magunkat akár a nehezebb napokon a nyár ígéretével, érdemes lehet a késő tavaszt is értékelni. Ugyanis, mint minden évszak és minden ünnep, a május is tartogat számunkra olyan hagyományokat, melyek megélése – a nekünk és a családunk számára szabott módon – növelheti lelki jóllétünket. A tavasz nagyon sok kultúrában, néphagyományban a megújulás és a termékenység ünnepe. Így van ez a magyar népi szokások szerint is, amikor is május havában májusfát állítottak. A színes szalagokkal díszített fa, zöld ág hivatott szimbolizálni a természet megújulását. Ennek a szokásnak manapság már kevesen áldoznak, és sokak számára inkább a pünkösd keresztény ünnepéről szól a május. Bármit és bárhogy is ünneplünk, tavasz alkalmával érdemes lehet átgondolni, hogy mi hogyan tudunk megújulni lelkileg.

Májusfa „hálaszalagokkal”

Az egyik gyakorlat, ill. szemlélet, ami sokaknak ad erőt, „löketet”, amikor meg szeretnének újulni, az a hála. Képzeljük el, hogy felállítjuk a 2024-es évünk májusfáját, ami mindenféle színes szalaggal van ékesítve. Minden szalag egy olyan dolgot képvisel, amiért hálásak vagyunk. Mi szerepelne a szalagokon? Esetleg az, hogy idén is együtt tudjuk ünnepelni a pünkösdöt a szeretteinkkel? Netán az, hogy még mindig elég egészségesek és erősek vagyunk ahhoz, hogy a szívünknek kedves kertet megmunkáljuk? Esetleg az olyan dolgokért, hogy a szomszédjainkkal barátságos viszonyt ápolunk? Érdemes időnként elgondolkodni azon, hogy mit aggatnánk a „hálafánkra”.

Legyenek céljaink!

A másik dolog, ami fiatalos lendületet adhat nekünk akkor is, ha már kevésbé vagyunk fiatalok, az az új célok állítása az életünkben. Bizony, akár harminc- vagy hetvenévesek vagyunk, fontos, hogy tűzzünk ki magunk számára célokat. Ez segíthet keretezni a napjainkat akkor is, ha esetleg már nem dolgozunk. Céljaink elérésétől pedig büszkének, élettel telinek tudjuk érezni magunkat. Ezek lehetnek apró célok is. Például, hogy szeretnénk kipróbálni egy új süteményreceptet, mert évek óta ugyanazokat készítjük. Vagy, hogy ültetnénk egy új féle növényt a kiskertünkbe. Esetleg most már tényleg szeretnénk elvinni a kisunokánkat egy olyan helyre, ahol még nem jártunk közösen. Vagy el szeretnénk kezdeni papírra vetni olyan családi történetet, amire már csak mi emlékezünk. A lényeg, hogy a céljaink elérése felé vezető út élvezetes legyen számunkra.

Honnan tudom, hogy ki szeret igazán? – Bajban ismerszik meg az igazi barát…

2024. június 02.

…és örömben! Mert van egy olyan mondás, miszerint barátot, ellenséget örömben-bánatban, testvért örökség osztozásánál ismerünk meg. Igen!

Egy kedves barátom hívott a közelmúltban, hogy nagy öröm érte, és szeretné velem megosztani. Már a bizalma is jólesett, hogy beavat az örömébe! Mikor elmesélte, hogy milyen megtiszteltetés éri, akkor megkönnyeztem örömét, és lehet, hogy jobban örültem, mint ő maga. Hiszen a másik örömének valahogyan fesztelenebbül, könnyebben tudunk örülni, mert nem nekünk kell feldolgozni azt a pozitív stresszt, amit az elismerés okoz. Hiszen kibillenti az embert a hétköznapokból az öröm és a bánat is. Mindenki másképpen dolgozza fel, érti meg és helyezi el a szívében a történéseket. Barátom öröme számomra is megemelte a napot, örültem egy ember örömének, aki végtelen szorgalommal és alázattal évtizedek óta végzi a dolgát, hittel teszi hivatását, és meglepetten tapasztalta, hogy van, aki ezt észreveszi és értékeli. Persze nem mindenki így reagált a környezetében az örömhírre: volt, aki faggatta, hogyan érte el, volt, akit nem is érdekelt a hír, inkább elfordította a fejét. Azt hiszem, abban segített neki ez az eset, hogy pontosan tudja, ki az, aki igazán szereti, és ki az, aki nem.

Néhány éve az anyukám érdemkeresztet kapott 56 évi, egészségügyben végzett, elhivatott gyógyító tevékenységéért, mert az életfeladata volt, hogy mások gyógyulását segítse. Sokan gratuláltak persze, és volt, aki törölte az ismerősei közül, mert nem bírta elviselni, hogy munkatársnőjét kitüntették. Ez is hozzátartozik a felismeréshez és a feldolgozáshoz: ki az, aki velünk együtt örül? Ki az őszinte szívű barát egy ilyen esetben?

Mondják, inkább száz irigyem legyen, mint egy szánakozóm. Igen, csakhogy az irigységért keményen meg kell dolgozni, azt nem adják ingyen! Évtizedek kitartó, szívós és alázatos munkájával elérhető, hogy sokan utálják az embert. Néhányan gyakran mondogatják: könnyű neki! Nem, nem az! Senkinek sem könnyű, hiszen mindenkinek megvan a maga kínlódása, problémája, megoldandó feladata, és persze örömei és sikerei is. Mindenki a maga életének alakítója. Ahogyan mondta egykor egy reneszánsz bölcs ember: „Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa…”. Sosem a másiktól kell elvárni semmit, nekünk magunknak kell szembenézni, küzdeni, továbblépni, elengedni és szeretni. Önmagunkat is, hiszen az önszeretet az alapja mindennek. Hogyan várhatom el a világtól, hogy szeressen és jól érezze magát velem, ha én magamban nem találom meg ezt az érzést?


Ha megtanuljuk elfogadni, szeretni magunkat, ha jól érezzük saját társaságunkat, akkor a világ is jól érzi majd magát velünk, mert ez sugárzik és ez érezhető.