Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért ne diétázzon öndiagnózis alapján?

2022. augusztus 08.

Az allergiás betegségek előfordulása folyamatos emelkedést mutat, sőt a legújabb kutatások már arról számolnak be, hogy az ételallergia nemcsak gyermekeknél, hanem felnőttkorban is egyre gyakrabban jelentkezik. Ezzel együtt megnőtt az utóbbi években azok száma is, akik kizárólag tüneteik alapján, öndiagnózis nyomán kezdenek diétába, vagy vonják ki a problémásnak vélt élelmiszert gyermekük étrendjéből. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a felesleges kiadások és a hiányos táplálkozás mellett ez miért kockázatos.

Fotó: 123rf.comTöbben gondolják magukról, hogy ételallergiájuk van

Egy korábbi svéd kutatás szerint sok szülő tévesen gondolja, hogy gyermekénél problémát okoz valamilyen élelmiszer fogyasztása. A vizsgálatok elvégzése után a kutatók tízből mindössze egy gyereknél mutattak ki ételallergiát. A leicesteri University Hospital dietetikusa pedig egy interjúban arra figyelmeztet, hogy az utóbbi években, Angliában a lakosság 20 százaléka véli magáról, hogy ételallergiás, miközben a valós adatok felnőttek körében 1-2%, gyermekeknél 4-6% között mozognak.

„Érdekesség, hogy voltak szülők akik már kész allergia diagnózissal jöttek, de ha ezt végül nem tudtuk igazolni, szinte csalódottak, időnként mérgesek voltak. Ez elsősorban angliai tapasztalat, mintha ott egyfajta „divat” lenne, hogy a gyermeknek ételallergiája vagy intoleranciája van” – meséli dr. Balogh Ádám, aki az elmúlt hét és fél évben a szigetországban praktizált.

Az is tény azonban, hogy a szülők meglehetősen elcsigázottak, mire a diagnózis kiderül, Angliában ugyanis az elsődleges ellátó helyeken – a háziorvosi rendszerben vagy a sürgősségi osztályokon – az esetek nagy részében a gyermekek először nem gyermekorvossal találkoznak.

Ráadásul a legtöbb háziorvosnak, illetve sürgősségi osztályon dolgozó orvosnak csak minimális gyermekgyógyászati tapasztalata van, vagy egyáltalán nincs. A háziorvos ugyan a járóbetegellátás keretein belül utalhatja gyermekgyógyászhoz a kis betegeket, azonban a várakozási idő az ilyen esetekben a magyar rendszerhez képest időnként szokatlanul sok lehet.

Hová forduljunk, ha ételallergiára gyanakszunk?

Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban sok olyan bizonytalan tünet jelentkezhet, amely első körben allergiás eredetűnek tűnhet. A lényeg, hogy ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, forduljunk első körben gyermekorvoshoz. Amennyiben célzott kivizsgálásra van szükség, a tünetek alapján ő tudja a megfelelő szakemberhez irányítani a kis beteget. Az öndiagnózis alapján kezdett diéta nemcsak felesleges vagy hiányállapotokhoz vezethet, de elfedhet komolyabb betegségeket is.

Ha a gyermek panaszait valóban valamilyen élelmiszer okozza, akkor is lényeges meghatározni, hogy ételallergiáról, korai vagy kései típusú reakcióról vagy intoleranciáról van-e szó. Ez azért lényeges, mert a megfelelő vizsgálatokkal nagy valószínűséggel meg tudjuk állapítani, hogy fennáll-e életveszélyes reakció, anafilaxia esélye, a gyermek kinőheti-e az allergiát, pontosan mi az az összetevő, amit kerülni kell, fogyaszthat-e az allergént nyomokban tartalmazó késztermékeket – ezek ismerete nélkül a diéta még nehezebb vagy akár felesleges is lehet.”

Allergiás tünetek gyermekkorban

Gyermekkorban allergiás tüneteket leggyakrabban a tej, tojás és mogyoró okoz, de allergia kialakulhat szinte bármilyen ételre, ami fehérjéket tartalmaz. Gyakran előfordul légúti allergia is, mely leginkább asztma és szénanátha képében jelentkezik. Ezt követik krónikus urtikáriás (csalánkiütés) tünetekkel jelentkezők és azok, akinek tünetei sokkal inkább bizonytalanok, de allergiás eredetűnek gondolják őket. Ekcéma egy határterület a bőrgyógyászattal, ami sok esetben önálló betegség, de bizonyos esetekben egyes ételallergiák is szerepet játszhatnak a kialakulásában, illetve a betegség fennmaradásában.



Cserepes ajkak nyáron – ekcéma tünet?

2022. augusztus 07.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A nyári erős napsütésben az ajkak érzékeny bőrét is megfelelően védjük a napsugarak ellen. Ha azonban ennek ellenére is száraznak, cserepesnek érezzük az ajkakat, az ajak dermatitisz jele is lehet, mellyel kapcsolatban dr. Schmidt Emese bőrgyógyász, klinikai onkológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Kiújuló panaszok esetén nem elég az otthoni kezelés

Az ajkak érzékeny bőrét a téli hideg, a szeles időjárás és a nyári hőség, az erős napsugárzás is kikezdheti. Az ajkakat ezért nagyon fontos az időjárás megpróbáltatásaitól is védeni, ajakápoló készítményekkel hidratálni. Nyáron a fényvédelemről se feledkezzünk meg, a bőr daganatos elváltozása ugyanis ezen a területen is kialakulhat! Ha azonban a gondos ápolás ellenére az ajkak rendszeresen kiszáradnak, cserepesek, a szájszél bereped, arra is gondolni kell, hogy komolyabb kezelést igénylő bőrprobléma áll a háttérben – hívja fel a figyelmet dr. Schmidt Emese.  

Érzékeny bőrűeknél gyakoribb

Főként atópiás, vagyis allergiára hajlamos, érzékeny bőrű személyeknél fordul elő az ajak környékén is bőrirritáció. Gyakori, hogy nemcsak az ajkak, hanem az ajak körüli területen is jelentkezik irritáció. A bőr kipirosodhat, hámló, száraz, viszkető és gyulladt lehet, fájdalmasan húzódik. 

A kiváltó okot kell megkeresni

Az ajak dermatitiszt az ajkak harapdálása, a hormonszint változása, cigarettafüst, stressz, fokozott verejtékezés is okozhatja, gombás vagy bakteriális fertőzés is kiválthatja, de allergiás eredetre is gondolni kell. Nyáron a bőrre tapadó pollenek miatt is jelentkezhetnek a panaszok, de akár a kozmetikumok, fogkrémek, fogpótlások vagy fogszabályozó valamely összetevőjével szembeni érzékenység is kiválthatja.



Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig

2022. augusztus 07.

Fotó: 123rf.com

Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. Mindenekelőtt meg kell találnunk a motivációt,  azután ajánlott, hogy lassan és fokozatosan kezdjünk hozzá.

5 jó tanács a rendszeres testmozgás/sportolás megkezdéséhez – vagy folytatásához – és a kitartáshoz:

1. Testmozgás a mindennapokban

Már azzal is jót teszünk magunknak, ha változtatunk rossz szokásainkon, ami a testmozgást illeti. Pl. nem autózunk a munkahelyünkre, hanem egy megállóval hamarabb szállunk ki a metróból, buszból vagy egyéb közjárműből; nem használjuk a liftet vagy a mozgólépcsőt, ha egy-két emeletet kell megmásznunk; gyalog menjünk vásárolni, ha nem kell cipekedünk stb. (Az utóbbi esetben ugyanis a nehéz szatyrok, csomagok ismételt hordozása káros lehet a szív- és érrendszer egészségére, sőt, még szívritmus zavart is előidézhet.)

Ha ülőmunkát végzünk, javasolt, hogy minden órában álljunk fel, legalább pár perce, egy kicsit megmozgatni a tagjainkat. (Szükség esetén állítsunk be hozzá figyelmeztető jelzést a mobiltelefonunkon). Hazaérve végezzünk hosszabb testmozgást, nem leszünk tőle fáradtabbak, sőt, ellenkezőleg! Minden számít: kipakolni, amit várásoltunk (ha mégis autóval  mentünk, valószínűleg nagyobb mennyiségről van szól), porszívózni, vasalni, teregetni, vagy akár füvet nyírni, ha van kert. De természetesen még jobb sétálni, gyalogolni vagy labdázni, tollaslabdázni, futni a gyerekekkel.

2. Rutin kialakítása

Ami a legfontosabb: a a rendszeresség, mert a fizikai aktivitás jótékony hatása csak 24 órán át tart … Amellett az idő múlásával ez a fizikai tevékenység nem járhat túl sok korlátozással (pontos időbeosztás, odautazás, felszerelés összekészítése stb.), különben azt kockáztatjuk, hogy megunjuk, és hamar abbahagyjuk… Gyakran előnyösebb beiratkozni egy sportklubba vagy sportegyesületbe, nemcsak az irányításért vagy a társaságért, hanem mert biztosabban tehetünk szert rutinra. 



Kapor, a boszorkányok távol tartója és a szerelmi bájitalok alapanyaga

2022. augusztus 06.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A kaporról általában mindenkinek először a tökfőzelék jut eszébe az iskolai menzáról. Azonban számos jótékony élettani hatása is ismert és elismert. Megmutatom mire jó ez a fűszernövény!  

Története

A kapor a Földközi-tenger vidékéről származik és a rómaiak által jutott be és terjedt el Európában. Már időszámításunk előtt ismerték, adófizető eszközként használták - ez bizonyítja, hogy mekkora értéket képviselt. A középkorban úgy gondolták, hogy e növény segítségével távol tudják tartani a boszorkányokat és a rossz szellemeket. Az ókori görögök a csuklás kezelésére használták. A rómaiak is valami titokzatos erőt tulajdonítottak neki, ezért a gladiátoraik a kapor terméséből sajtolt olajjal kenték be testüket. Ezen kívül szerelmi bájitalok készítésére is használták.

Termesztése

A meleg, napos helyeket kedveli, földje legyen tápanyagdús és jó vízáteresztő.

Élettani hatása

A gyomorbántalmak házi ellenszere már régóta. Csökkenti a puffadást, a gyomorfájást, csillapítja a görcsöket. Ezért használható menstruációs panaszok ellen is. Csuklásra, fejfájásra, álmatlanság ellen is hatásos. A kismamáknak szánt teakeverékek alkotóeleme, hiszen serkenti a tejképződést és a babának is jót tesz, hiszen az első hónapokban jelentkező hasfájást is enyhíti.

Tea készítése: 1 teáskanálnyi termést összetörünk, egy bögre forró vízzel leforrázzuk és 15 percig állni hagyjuk. Leszűrjük és naponta kétszer fogyasztjuk!

Illóolaja gyermekeknek kiváló a meghűléses tünetek enyhítésére. Az összetört magokkal készített áztató víz jótékonyan hat a körömökre, ha 10-15 percig benne pihentetjük kezeinket.


Sóbarlang-terápiák – Mit gondol erről a gyermekpulmonológus?

2022. augusztus 06.

A sóbarlang-terápiák a légutak krónikus gyulladását csökkentik, megelőzve, illetve enyhítve a légúti tüneteket.

Fotó: gettyimages.comA sóbarlangok légúti tünetekre gyakorolt kedvező hatása több évszázados megfigyelés: a sóbarlangban tartózkodó krónikus légúti betegségekben (arcüreggyulladás, asztma, krónikus bronchitis, hörgőtágulat stb.) szenvedők tünetei jelentősen csökkentek, illetve elmúltak.

A sóbarlang-terápia elve

A belélegzett levegő magas NaCl-tartalma, ozmotikus hatása révén, magához vonzza a nedvességet a hörgők felszínén. Az ozmotikus hatás következtében nyákoldás következik be, mely elősegíti a köpet eltávolítását a hörgőrendszerből. A sóbarlang levegője bakteriosztatikus és baktericid hatású.

A sóbarlang-terápia fajtái

1. Száraz sóbarlang-terápia: természetes kősó száraz, tehát nem vízhez kötött NaCl részecskéinek légtérbe juttatása.

2. Nedves sóbarlang-terápia: sót párologtatnak nedves közegben.

3. Természetes sóbarlang-terápia: földalatti üregek, melyek levegőjében sórészecskék vannak. A bánya levegőjének nagyfokú a tisztasága, csíramentessége. A sóbányák páratartalma mind a hideg, mind a meleg évszakban állandó.

Ma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban az asthma bronchiale. Az asztma és az egyéb krónikus légúti betegségek alapja a légúti nyálkahártya krónikus gyulladása.

Gyermekkorban a sóbarlang-terápiák kedvező hatására van példa, azonban azok nem egyértelműen bizonyítottak.

Sóbarlang-terápia a legkisebbeknek nem ajánlott

Számításba kell venni azt is, hogy gyermekkornak számít a csecsemőkortól, kisdedkoron keresztül, a 18 éves életkorig. A csecsemők és kisdedek esetében a sóbarlang-terápia eredményeként főleg a koncentráltabb mesterséges sóbarlangokban a pár mm-es hörgőkben létrejövő intenzív nyáktermelődés és váladékoldás akár előnytelen is lehet, mivel a keletkezett bőséges nyák eltömeszelheti a kishörgőket, így köhögést, nehézlégzést esetleg zihálást is kiválthat. A légúti fejlődési rendellenességben szenvedő csecsemőknél (ezek közül leggyakoribb a porgyengeségből adódó légúti szűkület), a szűkület mögötti túlzott váladéktermelődés és pangás jelenthet fokozott tüneti kockázatot.

A sóbarlangban történő tartózkodás során, különösen a koncentráltabb, száraz só technikák esetében a belélegzett só akár irritatív is lehet, és provokálhatja a fenti tüneteket. További rizikótényező, hogy főként a mesterséges sóbarlangok légtere relatíve kicsi, a terápián résztvevő csecsemők és kisdedek hurutos betegségei az intenzívebbé váló köhögés során cseppfertőzéssel egyik gyermekről a másikra terjedhetnek. A kúrán akut hurutos tünetekkel részt vevő gyermekek légúti fertőzések terjesztői is lehetnek.
Csecsemő- és kisdedkorban ezért a sóbarlang-terápiák nem ajánlottak.



4 ok, ami miatt "szagos" lesz a verejték

2022. augusztus 05.

A verejtékezés fontos élettani mechanizmus, hiszen a párolgása hőt von el, vagyis a test az izzadással hűti magát. A túlzott verejtékezés azonban igen kellemetlen lehet, sőt, egyes betegségek is okozhatnak ilyen tünetet. Dr. Boros-Gyevi Márta, esztétikai bőrgyógyász az okokról és a megoldási lehetőségekről beszélt.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Természetes vs. kóros izzadás

A testünkben működő kétféle verejtékmirigy közül a nagy mennyiségű sós verejték kiválasztásáért felelős ekkrin típusúak főként a tenyéren, talpon és a homlokon találhatóak, a háton jóval kevesebb van. Az apokrin, azaz az illatmirigyek a hónaljakon, a nemi szervek környékén, a szemhéjakon, a száj és az orrnyílások környékén helyezkednek el, számuk jóval alacsonyabb.

A hónalj fokozott verejtékezéséért elsősorban az ekkrin mirigy a felelős, amelynek stresszhatás miatt fokozódik a tevékenysége. És bár a kellemetlen szagot jórészt az apokrin mirigy bomlástermékei okozzák, az ekkrin mirigy tevékenysége miatt kialakuló nedvesség teremt remek táptalajt a baktériumoknak. A dezodorok éppen a baktériumok által okozott szagokat fedik el, nem csökkentik magát az izzadást. Az izzadásgátlóként hirdetett termékek az ekkrin mirigy kivezető csövében húzzák össze a pórusokat, így valóban csökkentik a verejtékezést. Ezek túl gyakori használata azonban irritációhoz vezethet, sőt a hónaljban igen kellemetlen verejtékmirigy-gyulladás alakulhat ki.

Mitől válik kellemetlen szagúvá a verejték?

A verejték alapvetően színtelen, szagtalan, csak néhány esetben válik kellemetlen szagúvá:

  1. Ha baktériumok szaporodnak el benne.
  2. Ha olyan táplálékot vagy italt fogyasztunk, amelyik a verejtékmirigyeken keresztül választódik ki, ilyen például a fokhagyma és az erősebb alkoholok.
  3. Ha olyan gyógyszert vagy vitamint szedünk, ami ezt eredményezi, mint a B- és a C-vitamin.
  4. A ruhából kioldott festékek és a szervezetbe bevitt anyagok hatására a verejték szaga és a színe is megváltozhat.


Már csecsemőkorban megjelennek az agyban az Alzheimer-kór kockázatára utaló jelek?

2022. augusztus 05.

Fotó: gettyimages.comMár csecsemőkorban kimutathatók az agyban azok az eltérések, amelyek az Alzheimer-kórra genetikai hajlammal rendelkezőknél jelentkezhetnek – állapította meg egy új amerikai tanulmány.

A kutatók 162 csecsemő agyáról készítettek felvételeket. Közülük 60 örökölte az APOE-e4 nevű gént, amely növelheti az időskori Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – írta a JAMA Neurology című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál.

A génnövekedés csak hajlamosít, nem jelent automatikusan betegséget

A szakemberek az átlagosnál kisebb növekedést tapasztaltak az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának középső és hátsó részén számos olyan területen, amelyeken a betegeknél jelentkeznek az Alzheimerrel járó elváltozások. Az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának elülső részén egyes területek viszont hajlamosak voltak a nagyobb növekedésre.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az APOE-e4 génnel született gyermekeknél látott agyi elváltozások nem szükségszerűen az Alzheimer-kór első jelei, és nem azt jelentik, hogy mindenképpen kialakul náluk a betegség.

A kutatóknak azonban a vizsgálatok során az APOE-e4 génhez kapcsolódó legkorábbi agyi elváltozásokat sikerült kimutatni, és tanulmányuk számos kérdést is felvet. Milyen szerepet játszhat ez a gén az agyfejlődésben, hogyan függhetnek össze az elváltozások az Alzheimer-kór későbbi fellépésével, és a feltárt elváltozások korai kezelésével vajon megelőzhető-e a betegség kialakulása?



Anyatejes Táplálás

2022. augusztus 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az Egészégügyi Világszervezet először 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az Anyatejes Táplálás Világnapjává, mellyel egy időben kezdetét veszi az anyatejes táplálás világhete is. A Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára, valamint arra, hogy az anyatejes táplálás több, mint a gyermek etetése. A Világnaphoz Magyarország 1993-ban csatlakozott, ennek apropóján pedig országszerte változatos programokkal és előadásokkal várják a szakemberek a kisgyermekes családokat.  

De miért is lényeges, hogy a gyermek legalább féléves koráig csak anyatejet kapjon és milyen szerepe van szoptatásnak a táplálás mellett?

„Az anyatejben rengeteg ásványi anyag, vitamin, életfontosságú ellenanyag és alkotóelem található, így ez a legideálisabb táplálék a kisbabák számára. A benne lévő összetevőknek köszönhetően minőségileg és mennyiségileg is biztosítja a gyermek idegrendszerének és fizikumának megfelelő fejlődést, amely a kisbabák első életévében a leggyorsabb, összetétele a csecsemő igényeihez alkalmazkodva folyamatosan változik, még a szoptatás során is: először hígabb, könnyebben szívható, majd sűrűbbé válik. Így biztosak lehetünk abban, hogy kisbabánk minden életszakaszban a számára szükséges táplálékot kapja” – mondta Dr. Kerepesi Judit, a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosa.

Hogyan védi az anyatej az újszülötteket?

  • Csökkenti az újszülöttkori sárgaság esélyét.
  • A benne található ellenanyagoknak köszönhetően erősödik a gyermek immunrendszere.
  • Ellenállóvá válik a gyermek a betegségekkel szemben.
  • Védelmet nyújt az allergiás megbetegedések kialakulása ellen.
  • A gyermek mindig megkapja a számára szükséges mennyiségű folyadékot és minőségű táplálékot.
  • A szoptatás nemcsak a testi táplálékigényt elégíti ki, hanem a lelki egészséghez, a pszichés fejlődéshez is hozzájárul.

A szoptatás azonban nemcsak a gyermekekre, de az édesanyákra is jótékony hatással van. Segít például a szülés utáni felépülésben, illetve hozzájárul az eredeti testsúly minél korábban történő visszanyeréséhez. Csökkenti az anyukák daganatos megbetegedéseinek – mint például petefészekrák vagy emlőrák – kialakulásának kockázatát, valamint a szülés utáni depresszió kialakulásának esélyét is.

Anyatej már az első órában is

Szerencsére már a legtöbb intézményben lehetőség van az ún. aranyórára, amely meghatározó az anya és a gyermek kapcsolatának alakulásában. Ebben az egy órában a kisbaba az édesanyja testén piheni ki a születés közbeni fáradalmakat, miközben bőr-bőr kontaktusban vannak, hallja és érzi a jól ismert szívhangot. A felszabaduló hormonoknak köszönhetően a kisbaba egyre éberebbé válik, mozgolódni kezd és nagyjából fél óra elteltével az anyamell felé kúszik, körülbelül egy óra múlva pedig önállóan képes a szopásra, amely serkenti a tejtermelést. Az előtejből minden csepp kincs a baba számára, hiszen fontos immunerősítőket tartalmaz. Ráadásul enyhe hashajtó hatása is van, amely segíti a magzatszurok és a felhalmozódott bilirubin távozását, így segíti elkerülni az újszülöttkori sárgaságot.



Segítség, ronda pettyek jelentek meg a bőrömön!

2022. augusztus 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Öregségi foltok? De még nem is vagyok ANNYI éves! Na ne! És most mit tehetek? Egyre több nő veszi észre magán ezeket a jegyeket - mivel az UV sugárzásban bővelkedő napfény előszeretettel csalogatja ki ezeket a foltocskákat az arcunkra, karunkra, dekoltázsunkra, vagy más testrészeinkre. A jó hír - a foltokat el lehet tűntetni!  

Vannak barna és vannak fehér foltok

A barnás foltok számtalan színben előfordulhatnak, a sárgástól egészen a sötét barnáig. Leggyakrabban 35-40 éves kor felett szoktak kijönni, és a gonosz népnyelv „öregségi foltoknak” nevezi őket, noha egy 40 körüli nő még messze nem öreg.

A foltok nem csak az arcon, hanem a két kéz fején, a karok külső oldalán jelennek meg, és nem kímélik a férfiakat sem, bár ők nem szoktak annyira kétségbeesni miatta, mint a nők.

A kismamák kloazmái, májfoltjai utóbb maguktól felszívódnak, ebben a bőrgyógyász, de a tapasztalt nőgyógyász is hatékony segítséget nyújthat.

Fiatalon megjelent foltok – a gond nem csak bőrgyógyászati!

Előfordul, hogy fiatalabb korban jönnek elő ilyen foltok – ezek hátterében szinte kivétel nélkül valamilyen altesti megbetegedés áll. Ha az alap betegség elmúlik, akkor a kis foltok is eltűnnek, tehát nem kell aggódni, csak orvoshoz kell fordulni. A kozmetikus bőrgyógyász gyakran tovább irányít a megfelelő szakorvoshoz.

Vigyázzunk a napozással!

A magas UV sugárzás hatására sok nő arcán megjelennek ezek a kis foltok, és nagyon zavarónak találják őket. A nem megfelelő UV fényvédő szemüveg, a fényvédő faktor nélküli arckrém használata súlyosabbá teheti a helyzetet, ám megnyugtatásul közöljük, hogy van megoldás, nem kell hogy örökké így maradjon bőrünk. A legelső szabály, hogy a kezelés ideje alatt egyáltalán ne menjünk a napra, de később is tartsunk mértéket és legyünk elővigyázatosak.

Az A vitaminos krémek használata hatékony segítséget nyújt, segít megóvni a hámréteget. Ha a foltok komolyabbak, kérjük bőrgyógyász, kozmetikus tanácsát, vagy használjunk fényterápiás lámpát.



Kerülje a tejet és az ízfokozókat, ha teherbe akar esni

2022. augusztus 03.

Fotó: 123rf.com

Sok nő hosszú hónapokat, éveket vár arra, hogy teherbe essen. Akár van a hátterében szervi elváltozás, akár nem, megfelelő táplálkozással nagyon sokat tenni azért, hogy mihamarabb megfoganjon a baba. Dr. Bérczy Juditot, endokrinológus főorvost kérdeztük, hogy pontosan milyen étrendet is érdemes ekkor követni, illetve miket kéne kerülni.

Tilos a tej?

Bár sokan úgy gondolják, hogy a tej fogyasztása a magas kalcium tartalma miatt kiemelten fontos is, viszont ez nincs teljesen így. Magyarországon ugyanis nagyon sokan küzdenek laktóz-intoleranciával, illetve tej allergiával, melyek gyakori tünete a haspuffadás, hasmenés, illetve a székrekedés.

Hogy ez mégis miért alakul ki? Dr. Bérczy Judit endokrinológus főorvos szerint röviden azért, mert a tejben lévő kazein nevű fehérje lebontásáért felelős kazeináz enzim csecsemőkor után már nem termelődik. Éppen ezért a tej megemésztése nehézkessé válik, nyálkatermeléssel jár, és hogy az anyagcsere folyamatok a lehető legjobban tudjanak működni, nagy energiákat kell a szervezetnek mozgósítania – amit persze máshonnan, más valami rovására szerez, például a teherbeeséstől. Tehát amennyiben nehezen jön össze a baba, érdemes táplálkozási szokásait alaposabban megfigyelni, és ha úgy veszi észre, hogy a tejfogyasztás után az említett tüneteket tapasztalja, ajánlott csökkenteni a mennyiségén, vagy teljesen elkerülni.

Kerülje az ízfokozókat

Bizonyára már ön is hallott róla, hogy az ízfokozók kellemetlen tüneteket okozhatnak, például migrént, heves szívdobogást, hányingert, hányást, vagy hasi görcsöket. Sőt, egyes elméletek szerint a rák kialakulásában is szerepet játszanak. Azonban a felsorolás itt még nem ér véget, ugyanis az ízfokozók, főleg az idegméregként elhíresült natrium-glutamát a teherbeesést is megnehezíti, mivel megemelheti a prolaktin szintet, ami gátolhatja a tüszőérést és a beágyazódást is. Sajnos szinte minden ételízesítőben, felvágottban, készételben, tartós élelmiszerben benne van – főleg a kínai menükben-, így lehetőleg házi készítésű ételeket fogyasszon, és ne csak a teherbeesés előtt, hanem a várandósság alatt, és lehetőleg utána is!



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...398
hírek, aktualitások

Gőzölve, pirítva, párolva: A sütés-főzés 13 módszere

2022. július 29.

Párolás, pirítás, dinsztelés, abálás, forralás, gőzölés. Száraz, zsiradékos, és vízben történő főzési eljárások. Mikor melyiket célszerű választani a tápérték megőrzéséhez, hogy egészséges és finom ételeket kapjunk? Mikor mennyi a vitaminveszteség? Trükkök konyhatündéreknek!  

Ételkészítési eljárások
Ha finom és egészséges ételeket szeretnénk az asztalra varázsolni, az alapanyagok okos kiválasztása mellett arra is érdemes figyelnünk, hogy milyen módon készítjük el ezeket. A továbbiakban bemutatjuk a konyhában főzés, sütés során bevethető módszereket és azt is eláruljuk, hogyan mérsékelhető az ételekhez adott zsiradék mennyisége és a vitaminveszteség.

Vizes ételkezelési módszerek
 
1. Gőzöléses és forralásos ételkészítés
A gőzöléses és forralásos alapú főzési eljárások során többnyire valamilyen folyadék segítségével készítjük el az ételeket – általában vízben, ízesített alaplében vagy gőzben. A gőz (azaz a párolás) előnye, hogy adott hőmérsékleten nagyobb hőenergia átadására alkalmas, így az étel hamarabb megfő, és kisebb a tápanyagveszteség. A főzési hőmérséklet 70° és 120°C között változhat. Ezek az eljárások elsősorban tészta, rizs, hüvelyesek vagy más zöldségfélék elkészítésére alkalmasak. Az alábbiakban – a teljesség
igénye nélkül – bemutatjuk a leggyakoribb módszereket. 
 
2. Forralás: 
Főzés nagy mennyiségű, kb. 100°C-os folyadékban.
Ötletek: 
•  Használjuk a lehető legkevesebb vizet, ezáltal csökkenthetjük a vitamin- és ásványianyag-
veszteség mértékét!
•  Ha van rá mód, tartsuk meg a főzővizet, és használjuk fel leves-alapként, mártásokhoz vagy
rakott ételek elkészítéséhez!
•  A vitamintartalom növelése érdekében az elkészült ételt hintsük meg kevés friss, finomra vágott zöldfűszerrel (pl. petrezselyemmel vagy kaporral)! 
 
3. Lassú főzés (abálás): 
Főzés a forráspontnál alacsonyabb hőmérsékletű (75°– 95°C-os) folyadékban.
A zöldségek és a burgonya elkészítéséhez nem ideális módszer, mivel a hosszú főzési idő miatt nagyobb mennyiségű tápanyag távozik az ételből, mert a tápanyagok egyszerűen „kifőnek” a főző folyadékba.
Ötletek: 
•  Használjunk nagy átmérőjű lábost!
•  Amennyiben az étel jellege engedi, a sót és  a cukrot részben kiválthatjuk szárított és
zöldfűszerekkel!

Nyirokérnövekedést serkentő rendszert dolgoztak ki

2022. július 28.




A Semmelweis Egyetem kutatói – nemzetközi együttműködésben – olyan mRNS alapú rendszert dolgoztak ki, amellyel szervspecifikus nyirokérnövekedés váltható ki; ez a jövőben alapját képezheti egy új típusú terápia kidolgozásának.

Az egyetem közleményében azt írta, a koronavírus elleni vakcinafejlesztés során használt mRNS alapú rendszer alkalmas lehet a károsodott nyirokerek növekedésének a serkentésére is, így például a nyiroködéma kezelésére, amelynek jelenleg nincs végleges megoldást nyújtó terápiája.

A nyirokrendszer fő feladata a folyadékegyensúly szabályozása, a zsírok felszívása a bélből, valamint lényeges az immunvédekezésben is. A nyirokrendszer részét képezik a nyirokerek, amelyeknek számos új funkciójára derült fény az elmúlt években, szerepük van például a vérnyomás szabályozásában, de az idegrendszerhez kapcsolódó betegségekben is.

A kutatás elsődleges célja az volt, hogy jobban megértsék a nyirokerek szervspecifikus funkcióit.

Jakus Zoltán, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense elmondta, az mRNS alapú koronavírus elleni védőoltás lényege, hogy hírvivő RNS segítségével a vírusra jellemző fehérje kerül a szervezetbe, melyet az immunsejtek felismernek, így később szükség esetén az immunrendszer el tudja pusztítani a szervezetbe jutott vírust.

A kutatás során ugyanezt a rendszert használják, csak nem vírusfehérjét termeltetnek, hanem egy nyirokérnövekedési faktort visznek be az mRNS rendszeren keresztül, és ezáltal tudnak szervspecifikus nyirokérnövekedést kiváltani az adott szervben – ismertette a munkát vezető kutató.

Kutatásaik során eljutottak odáig, hogy hatékony szervspecifikus nyirokérnövekedést tudnak kiváltani, így jobban megértik a nyirokerek egyes szervekben játszott szerepét, valamint állatokban képesek visszafordítani a nyiroködémát, és ez alapját képezheti egy későbbi terápia kidolgozásának.

Testvérkapcsolat: agresszív rivalizálás vagy természetes versengés?

2022. július 28.



Általánosságban azt szoktuk mondani, mi szakemberek, hogy a testvéri kapcsolat a legszorosabb, legtartósabb kapcsolat. Mégis felmerül a gyakorlatban az a kérdés, hogy két testvér miért feszül egymásnak, miért jelenik meg agresszív, ellenséges viszonyulás.
Talán meglepődnek azon, ha azzal kezdem cikkemet, hogy a testvér-rivalizáció természetes, sőt normális jelenség egy családban.

A gyermekek többségénél, egy fiatal testvér születése képes valós érzelmi zavart okozni. A változást nem csak a szülők élik meg, gondolok itt arra, hogy új szerepek, új problémák léphetnek fel akár párkapcsolati szinten is, hanem az idősebb gyermek is elszenvedi. Eddig ő volt a trónörökös, de most valaki fenyegeti a biztos pozíciót. Tipikus mintázat az elsőszülött dominanciája. Ezek a gyerekek koruknál fogva erősebbek, így ösztönösen, erejüket kihasználva próbálnak helyezkedni a család hiearchikus rendszerében. Bizonyított tény tehát, hogy a születés sorrendje hatással van a személyiség alakulására, befolyásolja a gyermek viselkedését, egymással való viszonyát.

Rivalizáció a testvérek között – hol a határ?

Jogosan tehetik fel a kérdést, hogy egy szülő meddig engedheti meg a nagyobb gyereknek, hogy a kisebben uralkodjon vagy erejével visszaéljen. Erre a válasz, hogy ezt soha nem engedheti meg, azonban a versengés egész életükön át tartani fog. A szülőnek azt kell megtanítani a nagyobbnak, hogy ne éljen vissza erejével, önös célból ne helyezzen nyomást a kisebbre.

Pszichológusként nem a rivalizációt tartom károsnak, hanem azt, ha egy testvérkapcsolatban megjelenik az agresszió, amit a szülő nem képes vagy nem akar kontrollálni. Nekem sincs illúzióm, hogy egy nagyobb gyerek soha nem fog “odacsapni” a kisebbnek, azonban azt viszont hiszem, hogy a szülő felelőssége elmagyarázni és megértetni mindkét fél számára, hogy a versengés lehet békés is.

Mikor patológiás a reakció?

A kisebb és a nagyobb gyerek is stratégiát fog kialakítani, annak érdekében, hogy a szülőtől ő kapja a legtöbb figyelmet, ő legyen a kedvenc. A fiatalabb gyerek előnyben van, hiszen automatikusan azzal, hogy kisebb, nagyobb figyelmet kap az anyától. Erre egy jó példa, hogy a csecsemő, azzal, hogy csecsemő (nem tudatosan) a gondozás miatt több érintést fog kapni nagyobb testvéréhez képest, több simogatást és több ölelést.

Itt jegyzem meg, hogy az apák nagymértékben tudják ellensúlyozni ezt az alapvető különbséget, azzal, hogy többet foglalkoznak, játszanak a nagyobb gyerekükkel. Lényegében tehát a kisebb nagyon könnyen tud az anya “kedvence” lenni, amit később ki is tud használni furmányos módon. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy a kisebbet se féltsük, feltalálja magát a testvérrivalizációban. Érdemes a szülőnek odafigyelni, hogy szélsőséges módon változik-e a nagyobbik viselkedése, személyisége, az újszülött születése után.