Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Miért nem kapok levegőt?

2019. szeptember 23.

Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.

Fotó: 123rf.comAkut vagy krónikus légszomj?

Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.

„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”

Tünetei lehetnek:

  • nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
  • szorító érzés a mellkasban,
  • fulladás érzés,
  • a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.


A lelki állapot újrahangolásának titkai

2019. szeptember 22.

A jóga világképe úgy tartja, hogy minden pillanatban, amikor gondolunk valamire, megerősítünk bizonyos mentális mintákat, melyek az emlékezetünkben egyfajta "energia lenyomatként" megmaradnak. Ezek a minták az érzelmek segítségével vésődnek be elménkbe, majd maguk is érzelmeket hoznak létre, kialakítva egy állandó energetikai körforgást. Ez befolyásolja azt, amit a köznyelv lelkiállapotként ismer.Vajon mi a legegyszerűbb módja, hogy a "lelki állapot" minél békésebb és örömtelibb legyen?  

Fontold meg egy régi szufi mese tanulságát: „Ha puha, kellemes felületen akarsz járni és nem szeretnéd, hogy megszúrja a talpad egy tüske, akkor húzz fel egy puha bársonnyal bélelt cipőt. Ne pazarold az energiád arra, hogy az egész világot meg akarod tisztítani a tüskéktől.”

Ugyanígy sokkal bölcsebb és célszerűbb a szemléletmódot, s az abból létrejövő lelkiállapotot megváltoztatni, mint az egész világot átalakítani. Hiszen ha átalakul a nézőpontod, annak természetes eredménye lesz a Valóságod változása. Hiszen a Világ nem más, mint egy „Tükör”.

Mára már egyre többen ismerik fel az ősi bölcsességet, melyet a modern tudomány is megerősít: „Minden ember minden egyes pillanatban teremti a SAJÁT Valóságát.” Ennek alkalmazása azonban még keveseknek megy mesteri szinten. A legtöbben inkább öntudatlanul hozzák létre az élethelyzetüket. Ennek eredményeképp aztán reagálnak a külső hatásokra. Úgy képzelik, elsősorban a körülményeket kell megváltoztatni, ha el szeretnék érni a céljukat, vagy meg akarják oldani a problémájukat.



Meddig kell cipelnünk a múltunk keresztjét?

2019. szeptember 22.

Legtöbbünk élete, még ha nem is nyitott könyv, nem tartalmaz olyan fejezeteket, melyekről kényelmetlen volna beszélnünk. Könnyen lehet azonban, hogy másoké igen, talán épp azoké, akikről a legkevésbé gondolnánk, hogy bármi szégyellnivalójuk volna. Vajon mi lehet az oka annak, hogy korábban olyasmit tettek, amire a mai értékrendjükkel tekintve a legkevésbé sem büszkék? S főként, meddig kell cipelniük a múltjuk keresztjét?  

Gyermekkorban sok mindent elnéz vagy megbocsát számunkra a gondozói környezet. Egyfajta tolerancia a társadalom részéről is érvényesül, melyet a törvényalkotó a nagykorúság eléréséig jogi értelemben is biztosít az egyén számára. A kamasz így bizonyos fokú védelmet élvez az olykor deviáns viselkedése esetén, a társadalom ugyanis bízik abban, hogy az identitás kialakulása, valamint a normák megszilárdulása után az egyén képessé válik beilleszkedni a társadalomba, hogy annak hasznos tagjává váljon.

Az értékrend sokat formálódik ebben az időszakban, és arról, hogy később mit tartunk helyesnek és helytelennek, a fiatal felnőttkor érzékeny évei nem mindig adnak megfelelő visszajelzést. Így aztán könnyen előfordulhat, hogy később szégyenkezve gondolunk vissza olyasmire, melynek helyességét huszonéves korunkban még csak meg sem kérdőjeleztük.

Kamaszkorban és fiatal felnőttkorban életkori sajátosságnak tekinthető a határok feszegetése, a társadalmi szabályok esetleges megkérdőjelezése, a különböző énélmények intenzív megélésére irányuló törekvés. A legtöbb fiatal ezt a szülőkkel való csatározás, a szabadságkeresés, és a szórakozás megannyi formája révén éli meg. Akadnak azonban, akik korábbi érzelmi sérülések, instabil gondozói háttér, vagy negatív mintakövetés okán akár a deviancia határát is súrolhatják egyes cselekedeteikkel.



Boldogok a sajtkészítők, hát még a fogyasztók!

2019. szeptember 21.

Bár a gasztrokultúra egyre nagyobb teret nyer, azonban a sajtok ezidáig nem kaptak elég hangsúlyos szerepet. Ezen szeretnének változtatni a közelgő sajtfesztivál szervezői: megmutatják a közönségnek a legfinomabb külföldi sajtokat, ezzel párhuzamosan pedig versenyeztetik és bemutatják, vagyis erősítik és kiemelik a magyar termékeket.  

Sajtmennyországban érezhetik magukat azok, akik 2019. október 19-én ellátogatnak a II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiváljára: a világ 25 országából több mint 400 féle sajtot, valamint kiváló borokat kóstolhatnak, megismerkedhetnek a hazai sajtmanufaktúrák termékeivel, valamint színes gasztronómiai és szórakoztató programokban vehetnek részt.

„A 2017-ben tartott első rendezvényünk minden várakozást felülmúlt. A hatalmas érdeklődés azt bizonyította számunkra, hogy van igény a minőségi sajtokra, éppen ezért haladunk tovább a megkezdett úton, és folytatjuk a kultúrált, minőségi sajtfogyasztás misszióját. Immár egy sokkal nagyobb helyszínen tartjuk meg hazánk legnagyobb sajtünnepét, ahová több, mint 20 európai országból, valamint Amerikából és persze hazánkból is érkeznek sajtkülönlegességek Budapestre. Ezúttal a sajtokat nem típusok, hanem országok szerint tárjuk a látogatók elé, a kor elvárásaihoz igazodva applikációt fejlesztünk, és minden sajtról egy-egy QR kód leolvasása után kaphatnak információt az érdeklődők, egyúttal szavazhatnak is: melyik különlegesség ízlett a legjobban” – mondja Gábossy Ádám, az II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiváljának főszervezője.



5 érdekesség a tüdőről

2019. szeptember 21.

Fotó: 123rf.com

Hány liter levegő fér el a tüdőnkben? Mire valók a csillószőrök és miért betegszenek meg gyakrabban a dohányosok? A tüdővel kapcsolatos érdekességekről dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Az egyik kisebb, a másik nagyobb

A jobb tüdőfél mérete nagyobb. A bal azért kisebb, mert egy jelentős területet elfoglal a mellkas bal oldalán a szív. A jobb tüdőfél három lebenyből – alsó, felső és középső – áll, míg a bal csak alsó és felső lebeny részekre tagolódik. A két tüdőfél súlya együttesen megközelítőleg 1,5 kg.

A korral egyre fogy a levegő 

Az ember tüdeje naponta több ezer liter levegőt lélegez be és fúj ki, az átlagos tüdőkapacitás – az egy belélegzésre beszívható maximális levegő – nagyjából 3,6 liter. Edzettségtől függően ez lehet akár több is, egyes sportágakban elérheti a 6-8 litert is. A kor előrehaladtával azonban a tüdőkapacitás rendszerint csökken. A csúcson a 20-as és 30-as éveink között jár, ezt követően, ahogy romlik a tüdőszövet rugalmassága, a tüdőkapacitás is csökken.

Mi a rekeszizom szerepe?

A két tüdőfél alatt húzódó izom a rekeszizom. A mellkast a hastól elválasztó izom munkája nélkülözhetetlen a légzéshez. Belélegzésnél lefelé nyúlik, a has irányába, hogy minél több levegő kerülhessen a tüdőbe. Kilégzésnél pedig felfelé nyomódik, így segítve, hogy megszabaduljunk a tüdőben lévő szén-doixidtól.



Egyre több halált okoz az elektromos cigaretta

2019. szeptember 20.

Az amerikai kormányzat az aromatizált elektromos cigaretták betiltására készül – jelentette be Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságírókkal tartott beszélgetésén.

Fotó: pixabay.com“Ez rengeteg problémát okoz, emberek, főleg fiatalok halnak meg emiatt, ezt nem engedhetjük meg” – fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette: Alex Azar egészségügyi miniszter hamarosan közzéteszi az ezzel kapcsolatos szabályozást.

Az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb az elektromos cigaretta szívása, ám egyre nagyobb figyelmet kapnak ennek komoly egészségügyi következményei is. Az ország 33 tagállamában eddig mintegy 450, a tüdőt és a légzőszerveket súlyosan károsító megbetegedést diagnosztizáltak, kedden pedig Idahóban újabb két fiatal hunyt el az elektromos cigaretta használatának következtében, s ezzel a halálos áldozatok száma hat főre emelkedett.

A szakemberek a tüdő- és légúti betegségek okaként egyértelműen az e-cigaretta egyik, de meg nem határozott összetevőjét jelölik meg.

Az amerikai közvéleményt szinte sokkoló egyik eset bejárta a sajtót: egy fotón Simah Herman, 18 éves lány látható a kórházi ágyon, miután magához tért a kómából. Egy óriási lapot tart maga előtt, rajta a felirattal: “elektromos cigaretta elleni kampányt akarok indítani”.

Egyértelműen járványról van szól, amelyre sürgősen reagálni kell” – írta a napokban David C. Christiani, a Harvard Egyetem egészségügyi tanszékének professzora a New England Journal of Medicine című szaklapban. A szakember arra buzdította az orvosokat, hogy beszéljék le pácienseiket az e-cigaretta szívásáról, és tegyenek még több erőfeszítést annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is tisztában legyen nagyon kártékony hatásaival.



Rákkockázatot jelent a menopauzális hormonterápia

2019. szeptember 20.

Több mint tíz évvel a kezelés befejezését követően is fokozott a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik a menopauza tüneteinek enyhítésére alkalmazott hormonterápián esnek át – derült ki egy nagyszabású tanulmányból, amely szerint a kockázat mértéke kétszerese az eddig gondoltnak.

Fotó: 123rf.comAz Oxfordi Egyetem kutatói 58 tanulmány adatait elemezték. A vizsgálatokba bevont több mint 108 ezer nő mindegyikénél kialakult az emlőrák – olvasható a BBC News honlapján.

A tabletta, gél, tapasz és hüvelykrém formájában is elérhető menopauzális hormonterápia (MHT) a hiányzó hormonok pótlásával enyhíti a változókor tüneteit. Különböző hormonokat tartalmazhat: néhányuk csupán ösztrogént, mások progesztint (szintetikus progeszteron) is.

A menopauzális hormonterápia és a mellrák kockázata közötti kapcsolat már régóta ismert. A The Lancet című orvostudományi lapban megjelent mostani tanulmányból azonban az is kiderült, hogy a mellrák fokozott kockázata még több mint egy évtizeddel a kezelés befejezését követően is fennáll.

Az eredmények szerint a terápia bármely életkorban, valamint szinte minden formájában – tabletta, gél és tapasz – alkalmazva növeli az emlődaganat kockázatát. A hüvelyen keresztül alkalmazott ösztrogénterápia ugyanakkor nem növeli a kockázatot, mivel a terápiás hormonok ilyenkor nem érik el a véráramot.



Bírod a kritikát? Elmondod a véleményed?

2019. szeptember 19.

Mindig kapcsolatban állunk egymással, nem tudunk nem kommunikálni, nem szigetelhetjük el magunkat. A kommunikáció így is, úgy is átitatja az életünket. Nagy kérdés, Te hogyan tudsz kommunikálni? Ezer meg ezer vonatkozásban átgondolhatnánk ezt a témát, most azonban egyetlen elemét nézzük meg közelebbről: a visszajelzést.  

Lehetünk profi célkitűzők, elérhetjük az önismeret magasabb fokát, kialakíthatjuk magunkban a belső harmóniát. Az ilyen és ehhez hasonló, rendkívül hasznos tulajdonságok, képességek vagy belső állapotok elsősorban saját magunkról szólnak. A célkitűzés során azt vizsgáljuk, hogy az áhított célt hogyan vagyunk képesek saját magunk elérni. Az önismeret, saját belső harmóniánk középpontjában is mi magunk állunk. Mindezek ellenére egyik esetben sem lehetünk sikeresek, ha nem vesszük figyelembe a körülöttünk élő embereket, azokat, akikkel kapcsolatban állunk.

A célkitűzés egyik alapvető szabálya, hogy másoktól függetlenül is képes legyél elérni a kitűzött célt, de ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyhatod a többieket. A megfelelő önismeret kiterjed a másokkal való érintkezésre is. Hogyan viselkedek a többi emberrel, milyen módon tudok velük kapcsolatot teremteni? Adok-e visszajelzést, és ha igen, milyet? A kapott visszajelzést hogyan kezelem?



Felmérik a gyerekek tápláltsági állapotát

2019. szeptember 19.

Ismét felméri a gyermekek tápláltsági állapotát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) – közölték az MTI-vel.

 

Fotó: 123rf.comA Gyermek Tápláltsági Állapot Vizsgálatot (COSI) a 2019/20-as tanév első félévében harmadik alkalommal végzik el. A felmérés az éves iskolai egészségügyi szűrések részeként várhatóan október 1. és 31. között lesz. A vizsgálat a Magyar Védőnők Egyesülete, az iskolavédőnők és az OGYÉI közreműködésével az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) támogatásával valósul meg.

Tervezetten 7200 hétéves általános iskolás testtömegét és testmagasságát nézik meg. Továbbá megvizsgálják az iskolai táplálkozási környezetet és kikérik a szülők véleményét is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2007-ben indított COSI (Childhood Obesity Surveillance Initiative) rendszeresen felméri a gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulását az európai régióban, a 6-9 évesek körében. Így a változások időben követhetőkké válnak. A napjainkban már több mint 40 országban zajló vizsgálat mindenhol azonos definíciók és protokoll alapján, ugyanolyan mérőműszerekkel történik.

Magyarországon mostanáig két alkalommal, 2010-ben és 2016-ban volt COSI felmérés. Az eredmények azt mutatják, hogy bár Magyarországon hozzávetőlegesen minden ötödik  hétéves túlsúlyos vagy elhízott, 2010 óta nem emelkedett a gyermekkori elhízás gyakoriságának előfordulása ebben a korosztályban. Ezzel Magyarország azon néhány európai ország közé tartozik, ahol úgy tűnik, hogy a “bevezetett intézkedésekkel sikerült megfékezni a túlsúly előfordulásának növekedését“. A három évvel ezelőtti eredmények alapján Magyarország a gyermekkori túlsúly és elhízás tekintetében a középmezőnybe tartozik. Legmagasabb előfordulást a déli országokban mértek, ahol van, hogy az arány eléri a 40 százalékot is – írta az OGYÉI.



Célszerű tízórait, uzsonnát csomagolni

2019. szeptember 18.

Fotó: 123rf.com

Célszerű a szülőnek csomagolnia iskolás gyermeke tízóraiját, uzsonnáját – mondta Csengeri Lilla dietetikus.

Jellemző, hogy a szülők nem csomagolnak a gyermeknek uzsonnát, tízórait, hanem pénzt adnak, amelyből a gyermek a büfében vásárolja meg az ennivalót. Ez nem jó gyakorlat  – jegyezte meg.

Ha a szülő csomagolja az ennivalót, akkor például jó megoldás egy szendvics, amelyben a sovány felvágott biztosítja a szükséges fehérjét, a kenyér vagy pékáru pedig lehetőleg teljes kiőrlésű legyen, ami lassabban felszívódó szénhidrátot tartalmaz, így a gyermek több órára “jól lakik”. Jobban is tud a gyermek koncentrálni, figyelni, ha kiegyensúlyozott a vércukorszintje – tette hozzá a szakértő.

A dietetikus szerint szükséges, hogy legyen a szendvics mellett idényzöldség is. Fontosnak nevezte, hogy a gyümölcs mellé olajos magvakat is csomagoljanak, amelyek hasznos ásványi anyagot tartalmaznak, de mivel magas a kalóriatartalmuk, heti két-három kis maréknál ne adjanak a szülők többet és lehetőség szerint a sótlan változatot válasszák. Elmondta azt is, ha a zöldség, gyümölcs össze van vágva, akkor szívesebben fogyasztja a gyermek, és érdemes a gyümölcsre citromlevet csepegtetni, hogy ne barnuljon meg.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...188
hírek, aktualitások

Közösségben könnyebb elkapni a fertőzéseket

2019. szeptember 13.



Az iskolakezdés stresszt jelent a gyermekek szervezetének és a közösségbe kerüléssel megnő a fertőzéses megbetegedésekre való fogékonyságuk – mondta a Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem I-es számú Gyermekgyógyászati Klinikájának adjunktusa.

A gyermekorvos szerint a pedagógusok azzal tehetnek sokat, ha a szünetekben gyakran szabad levegőre viszik a gyerekeket, az osztálytermeket pedig rendszeresen szellőztetik. A szülők pedig az egészséges életmód és étkezés biztosításával tehetnek a legtöbbet gyermekük immunrendszerének erősítéséért – tette hozzá. Egyúttal szólt arról is, hogy a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni.

Cseh Áron felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyerekek gyakori fertőzéses eredetű felső légúti megbetegedése egyáltalán nem jelent kórós állapotot, ha más komolyabb tünet nem kapcsolódik hozzá. Példaként említette, hogy az óvodáskorúak esetében az évi 10-12 “lázas epizód” teljesen normálisnak tekinthető, egyúttal ezek a megbetegedések az immunrendszer érésének sajátos módját is jelentik.

Kóros tüneteknek azt kell tekinteni a gyermekorvos szerint, amikor például a gyerek súlygyarapodása, idegrendszerének fejlődése elmarad a kortársaiétól. Ezek az immunzavarok azonban nagyon ritkák – mondta.

Akár szívet is építhetünk őssejtekből

2019. szeptember 12.



A születéskor gyűjthető őssejtek gyógyászatban betöltött szerepe állt a Czeizel Intézet által szervezett tudományos szimpózium fókuszában. A rendezvényen az Intézet vezetője, Merhala Zoltán mellett előadást tartott az őssejteket érintő laboratóriumi kutatások eredményeiről prof. Sarkadi Balázs kutató, a perinatális őssejtek új alkalmazási területeit pedig prof. Sean Murphy, a Wake Forest University oktatója ismertette.

A születéskor gyűjtött és megőrzött őssejteket már a gyógyászat számos területén alkalmazzák, a regeneratív medicinában betöltött szerepükben azonban még mindig rengeteg új lehetőség rejlik. „Az őssejtterápia jelenleg is több mint 80 betegség kezelésében játszhat fontos szerepet: főleg a vérképző szerveket érintő problémák esetében merül fel az alkalmazásuk, a jövőben pedig a cukorbetegségtől a bőrgyógyászatig kínálhatnak megoldást, a felhasználási területek listája pedig a folyamatos orvosi áttöréseknek köszönhetően napról-napra nő” – mondta el Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője. „Ma már a köldökzsinórvéren kívül a köldökzsinórszövetből, a magzatburokból, vagy akár a méhlepényből is tudunk őssejteket gyűjteni, ezekkel a kincset érő alkotóelemeinkkel pedig a koraszülött gyermekek tüdejét is kezelhetjük, vagy a magzatban ultrahangon felfedezett szájpadlásfejlődési hibát korrigálhatjuk.”

Prof. Sarkadi Balázs, az MTA – TTK Enzimológiai Intézetének kutatója a laboratóriumi kísérletek kínálta új távlatokról számolt be. Az elmúlt tíz év kutatásainak eredményeképpen ma már sikeresen hoznak létre és tenyésztenek indukált pluripotens őssejteket, amelyekből minden szövetforma létrehozható. Így készülhet szívizomszövet, foggyökér, vagy emberi idegsejtekből álló „miniagy” is, ami jelenleg a toxikológiai vizsgálatok és a gyógyszerfejlesztés terén nyújt hatalmas előrelépést, de a 3D nyomtatásnak köszönhetően a jövőben akár egy teljes szív is születhet laboratóriumi körülmények között.

A horkolás nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet

2019. szeptember 12.

Rengeteg feleség, és nem kevés férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. Azonban dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás nem csak kellemetlen, de légzéskimaradás miatt veszélyes is lehet.



Ezért horkolunk

Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol és a nőknek is több, mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.

A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni – ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Mivel pedig minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást és egy idő garantált a tartós kimerültség, fáradtság. 

 

 

A légzéskimaradás nem csak a fáradtság miatt veszélyes

Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára.

Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a diabéteszé, a szívinfarktusé vagy stroke-é.  Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.