4 jótanács a mikulásvirág gondozásához
2025. december 06.
A legfontosabb tennivalók, hogy növényünk ugyanolyan dús és zöld maradjon, mint ahogy az üzletben megvásároltuk.
Vaskos, zöld lombozat, erős, színes fellevelek, bimbós virágok és finoman elágazó gyökerek: megfelelő körülmények között tartva ilyen a mikulásvirág. Ragyogó szépségét az ünnepek utáni időszakra is megőrizhetjük, egészen Újévig. A lankadó, sárguló vagy lehulló levelek annak a jelei, hogy valami nincs rendben a növény ápolása körül - olykor már a vásárlás előtt -, ám a tünetekből minden esetben kiolvashatjuk, hogy mi állhat azok hátterében.
1. Sárguló és lehulló levelek: hideg vagy pangóvíz
Ha a mikulásvirág zöld lombja sárgára színeződik mielőtt lehullik, biztos jele annak, hogy a növény gyökérrendszere károsodott. Ennek a pangóvíz vagy a hideg a leggyakoribb oka. Ez a kedvelt, télen virágzó dísznövény nem tűri a 15 oC alatti hőmérséklet és ugyanígy a pangóvizet sem. Éppen ezért jól csomagoljuk be a növényt, amikor hazavisszük a virágüzletből, és a lehető leghamarabb érjünk vele haza. Otthon helyezzük 15 és 22 fok közötti hőmérsékletű helyiségbe, és minden második nap gondosan öntözzük meg kézmeleg vízzel.
Vigyázat! A cserépalátétben vagy a kaspó aljában soha ne álljon víz, mert a mikulásvirág azt nem szereti.
2. Előzmények nélkül lehulló levelek: kiszáradás, túlzott napfény vagy fűtés
Ha a mikulásvirág már zölden elhullatja alsó leveleit arra utalhat, hogy a növény kiszáradt, vagy erős napfénynek, esetleg a fűtőtest melegének, illetve száraz levegőnek lett kitéve. A mikulásvirág számára ezért olyan helyet válasszunk, ahol elkerülhetők ezek a hatások. Bár a növény nem szereti az erős közvetlen napsugárzást, a helyiség legyen világos.
Bármi is álljon a háttérben, ha a levelek hullani kezdenek, már túl késő ahhoz, hogy a folyamatot visszafordítsuk. Az elveszített levelek helyére ugyanis nem nőnek újak. Ha a növény felkopaszodott, nincs más hátra, mint beszerezni egy új mikulásvirágot.
Ki hogyan várja a Mikulást Európában?
2025. december 06.
A Mikulásvárás ünnepe számos érdekességet és különbséget rejt Földünk országait tekintve. Íme a Mikulás-napi érdekességek a világ néhány északi országából.
Finnország
Lappföld Joulupukki és Joulumuori, azaz a Mikulás és feleségének hivatalos otthona a keresztény hiedelmek szerint. A ténynek, miszerint az északi-sarkköri Korvatunturi, másnéven Fülhegy rejti a Mikulás házát, csupán az Egyesült Államok hagyománya mond ellent, amely ezt az Északi-sarkra teszi.
Lappföldön található a Mikulás műhelyfalva, ahol egész évben találkozhatnak az oda látogatók az igazi Télapóval, emellett betekintést nyerhetnek egy manókkal és édességekkel teli varázslatos világba. Az Északi-sarkkörön működik az a postahivatal is, ahová a világ összes gyermekének kívánsággal teli levele érkezik magához a Mikuláshoz.
A Mikulás december 5-én éjjel indul szétosztani ajándékait rénszarvas húzta szánján, amelynek a gyermekek december 6-án reggel örülhetnek. Meglepetésként az esetek döntő többségében a tradicionális karácsonyi édességet, a fahéjas, gyömbéres és szegfűszeges finn kekszet ajándékozza a gyermekeknek. Érdekesség, hogy az amerikai és a finn hagyományok ismét különböznek: míg Santa Claus szánja tud repülni, addig ez a lappföldi Mikulás járművére nem igaz.
Természetes segítség migrén esetén
2025. december 05.
A gyógyszerszedésen kívül sokféle módon lehet próbálkozni a fájdalom csökkentésével, sőt megelőzésével.
Elsősorban a kiváltó ok megszüntetésével, például a tenziós (vérnyomás-rendellenesség miatti) fejfájást kiváltó stresszhelyzetek oldásával vagy a migrénes folyamatot beindító, provokáló ételek, italok fogyasztásának elkerülésével.
A legfontosabb a fájdalom eredetét képező feszültség feloldása. Ha a probléma oka izomfeszültség, 1-2 óránként 10 percig nyújtó, lazító gyakorlatokat kell végezni. Lehetséges, hogy a testtartás a bűnös, vagy az a póz, ami a munkavégzéshez szükséges.
Egyszerű gyakorlatok segítségével megőrizhető a nyak és a váll lazasága, helyes tartása. Ha a fejben feszítő a fájdalom, hátra kell dőlni egy kicsit és néhány lassú fejkörzést végezni. Az állat leengedni a mellre, majd lassan forgatni a fejet balra, majd hátra ejteni, azután körözni jobbra és visszaejteni a mellre. Legjobb öt körzést végezni az egyik irányba és még ötöt a másik irányba. Ugyanúgy megmozgathatók a vállak és a törzs is. A legegyszerűbb gyakorlatok rendszeres ismétlése csodákra képes.
Fejtetvesség – mit érdemes tudnunk róla?
2025. december 05.
A rendszeres higiéniára, ruhák tisztán tartására, tisztálkodásra odafigyelő családokban, háztartásokban is előfordulhat a fejtetű megjelenése. Valahol mindenki reménykedik abban, hogy ezzel a problémával nem kell szembe néznie élete során.
Az emberen élősködő vérszívó tetvek az egész világon előfordulnak, így Magyarországon is. Előfordulását tekintve, nem lehet már kimondottan különbséget tenni és összefüggésbe hozni a higiéniai viszonyokkal. Jellemzően a gyermekközösségekben fordul elő, főleg óvodás korban és általános iskola alsó tagozatában. Ennek oka a közvetlen hajjal való érintkezés, amikor a gyerekek játék közben összedugják a fejüket vagy használati tárgyakat (pl. fésű, sapka, hajgumi) osztanak meg egymással.
Mi jellemző a fejtetűre?
Össze lehet téveszteni a korpával, ami a fejbőr viszketését okozhatja ugyan, de amíg a korpát könnyen le lehet söpörni a hajról, addig a serke (pete) nehezen eltávolítható. A fejtetű a petéit (serkéit) a hajas fejbőrön a hajszálak tövében helyezi el, jellemzően a halánték, a fül mögötti és a tarkó tájék területén és egy nehezen eltávolítható cementszerű anyaggal rögzíti. Rendkívül gyorsan szaporodik így a tetvesedés hamar bekövetkezhet.
A haj tövénél, pár mm-es szürkés vagy ezüst színű ovális alakú serke (pete) látható. Szabad szemmel nehezebben észrevehető, inkább az adott területet jól megvilágítva, vagy nagyító segítségével lehet látni. A sötét hajúak esetében jobban, míg a világos hajban nehezebben lehet észrevenni.
Miért érdemes olvasnunk?
2025. december 04.
Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának fantasztikumához – amihez gratulálunk – mindnyájan hozzá tudunk tenni valamit a magunk lehetőségeivel. Vásárolunk egy könyvet, és leülünk olvasni. Mi is mutassuk meg humán műveltségünk erejét.
Próbáljuk meg – a magunk módján – a díjazottakat „követni”, hogy saját, egyéni kultúránkat fejlesszük, szélesítsük, ezzel segítve nemzetünk fejlődését is. Tehát kinyitjuk azt a könyvet. Kipróbáljuk, hogy milyen az, amikor a vibráló impulzusoktól, a folyamatosan, mindenhonnan áramló reklámoktól mentesen, kényelmesen leülünk egy fotelba, elcsendesítjük az elménket, és olvasunk. Amikor a rohanó világ zaját kizárjuk, csak csend és nyugalom vesz körül minket. A könyv szövege, a fizikai valósága, a kézzel foghatósága teljesen más érzelmi kötődést alakít ki bennünk, mint az online betűk görgetése. Jobban emlékszünk arra, hogy mit is olvastunk „ott a lap alján”, mint az online világ határtalan mezejében.
Ha ránk tör a migrén
2025. december 04.
A migrénes fejfájás az ér eredetű, más néven vascularis fejfájások közül a leggyakoribb. Ezek az agyban levő erek átmérőjének gyors változásával hozhatók összefüggésbe. A szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátása valószínűleg szerepet játszik a roham kialakulásában, mely egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, hányással jár.
A látászavar is gyakori tünet, és az arczsibbadás sem ritka kísérőjelenség. Kezelés nélkül a rohamok akár három napon át is tarthatnak. A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, és a fizikai megterhelés csak súlyosbítja a tüneteket. Nem ritka az extrém fokú fény- és hangérzékenység, miközben a beteg fázhat, a külső szemlélő számára pedig sápadtnak tűnhet.
Amennyiben már legalább ötször jelentkezett rohamszerűen a gyakorta féloldali, görcsös vagy lüktető fájdalom, nagy a valószínűsége, hogy ez migrén. Az edzett migrénes már a fájdalom megjelenése előtt fél-egy nappal, az úgynevezett megelőző tünetekből érzi a közelítő fájdalmat. Például megváltozik a hangulata, az étvágya, az ébersége. Közvetlenül a fájdalomroham előtt karikákat vagy szikrákat lát táncolni a szeme előtt.
A migrénes időszakot gyakran kíséri hányinger, a fájdalom pedig a legkisebb mozdulatra, fény- vagy hanghatásra fokozódik.
A leggyakoribb migrénkiváltók: sajt, csokoládé, kávé, tojás, búzatermékek, földimogyoró, citrusfélék és paradicsom, sertéshús, alkohol. Ha hát, nyak vagy koponya eredetű problémák gyanúja merül fel, érdemes masszőrhöz fordulni.
Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése
2025. december 03.
A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.
Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.
Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.
Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!
2025. december 03.
A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.
Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást
A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.
Megelőzhető-e a stroke?
2025. december 02.
Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.
Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)
Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.
Gyógyszermaradványok a talajban
2025. december 02.
Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén
Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.
Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?
Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.
Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.
