Miért lesz sírás, stressz vagy konfliktus a tanulásból?
2026. június 10.
Hamarosan kicsengetnek… A bizonyítványok kiosztásával azonban sok családban nem ér véget az iskola okozta feszültség. Miközben a gyerekek számára elkezdődik a vakáció, a szülők jelentős része továbbra is ugyanazokon a kérdéseken gondolkodik: Miért nem tud a gyermek jobban teljesíteni, ha egyébként okos? Miért tart órákig a házi feladat?
A szakemberek szerint a háttérben sok esetben nem motivációhiány vagy lustaság áll. Gyakran olyan rejtett figyelmi, memória- vagy tanulási nehézségek húzódnak meg, amelyek hosszú ideig felismeretlenek maradnak.
„A szülők többsége nem diagnózist keres. Egyszerűen azt látja, hogy a gyermekében sokkal több van annál, mint amit az iskolai eredményei mutatnak” – mondja dr. Bohács Krisztina intelligencia-kutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.
A mostani nyár eldöntheti az egész jövő évet
A szakértő szerint az elmúlt években különösen látványosan emelkedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik figyelemzavarral, tanulási nehézségekkel vagy iskolai szorongással küzdenek. A problémák ráadásul gyakran együtt jelentkeznek. Az ADHD, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkúlia és a teljesítményszorongás sokszor egymást erősítő folyamatként van jelen. Mindezt tovább súlyosbíthatja a korai és kontrollálatlan digitális eszközhasználat.
„A rövid videókra épülő tartalomfogyasztás folyamatos ingerkeresésre kondicionálja az agyat. A figyelem egyre rövidebb szakaszokra bomlik, miközben a gyermekek egyre nehezebben tudnak tartósan koncentrálni egy könyvre, egy tananyagra vagy akár egy beszélgetésre” – fogalmaz a szakértő. „A nyár ebből a szempontból különösen fontos időszak.”
Miért nem kapok levegőt?
2026. június 10.
Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.
Akut vagy krónikus légszomj?
Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.
„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”
Tünetei lehetnek:
- nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
- szorító érzés a mellkasban,
- fulladás érzés,
- a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.
Allergia, vagy nátha?
2026. június 09.
A légkondicionáló berendezések, hűtött üdítők, vagy a jelenleg is jellemző változékony időjárás miatt nyáron is könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok könnyen összetéveszthetők az ebben az időszakban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértők segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.
Későn fordulunk allergológushoz
A tünetek azonossága miatt a betegek számára problémát okozhat a nátha és a pollenallergia tüneteinek megkülönböztetése. Emiatt fordulhat elő az, hogy gyakran hetek elteltével, több eredménytelen otthoni próbálkozás, recept nélkül beszerezhető készítményektől hiába várt javulás után fordulnak csak hozzánk – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin allergológus főorvosa. Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek is ismerjék, így idejében megkezdett kezeléssel a panaszok mérsékelhetők és a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.
Hogyan válasszunk tábort a gyereknek?
2026. június 09.
Örök dilemma, hova küldjük a csemetét a nyáron, és a kifejezetten bõvülõ kínálat még „nehezíti" is a dolgunkat.
A Táborfigyelõ portál gyûjtötte össze a legfontosabb tényezõket, amelyek jó, ha befolyásolnak minket a döntéskor.
Ne magunkból induljunk ki!
Észrevette ugye, hogy ha ön fázik, akkor a gyermekre is pulóvert ad, függetlenül attól, õ fázik-e? Kerüljük ezt a táboroknál, ha van rá mód.
„A legtöbb szülõ a mindennapos robotolás után arra vágyik, hogy a Balatonon, vagy esetleg egy tengerparton pihenjen, egy jó könyvvel a kezében. Mindez a gyermekeknek borzalmasan unalmas."- állítja Tóth Béla, a Táborfigyelõ.hu vezetõje.
Egy gyermektábor választásánál nagyon ügyeljünk arra, hogy a gyerekeknek jóval több az energiájuk, mint amit tapasztalunk… ezek jó része vagy az óvodában, vagy az iskolában levezetésre kerül, amire nyáron nincs mód. Ennek okán kifejezetten sûrû napi program választása indokolt, de semmiképpen ne legyenek órák, amikben nincs eldöntve mit csinálnak a gyerekek.
A demenciásokért küzdenek
2026. június 08.
Több-kevesebb mértékben, valamennyiünkben vannak úgynevezett ”kényszeres” gondolatok és ezeknek megfelelõ cselekvések.
Amerikai szakértõk legújabb adatai szerint, a lakosság öregedésével 2015-ben - csak az Egyesült Államokban - 16 millió embert ér majd el a ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór. A szakértõk és a szakirodalom becslései alapján, valamint figyelembe véve a demencia-elõfordulás európai gyakoriságát, Magyarországon a 60 év feletti lakosság 12-15 %-nál azaz 250-300 ezer embernél fordul elõ valamilyen demencia.
Ezek akaratunk ellenére mintegy személyiségünk részévé válnak. Napi életünkben szerepet játszanak, magatartásunkat befolyásolják.
A világ nagyobbik részén a demenciát még mindig az öregedési folyamat normális velejárójának tekintik. Világszerte 18 millió ember szenved demenciában. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, a demenciák 60-70 %-át képezi. Az elkövetkezõ 20 évben a demenciával élõk száma várhatóan megduplázódik, így 2025-re már eléri a 34 milliót, ami azt jelenti, hogy mindennap újabb 2000 ember betegszik meg demenciában világszerte, és ebbõl naponta legalább 1200-1400 a rettegett Alzheimer-kór áldozata lesz. Sürgõsen cselekedni kell.
Az Alzheimer-kórban szenvedõk száma elérheti a 160 ezret, de a betegségben érintettek (családtagok) száma viszont ennek a többszöröse, hiszen a 160 ezer beteg ugyanennyi család, gyermek és unoka életét változtatja meg gyökeresen a késõbbiek során. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szûkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.
Zsíros falatok
2026. június 08.
Francia kutatók felfedezték: a szájban levõ szenzor szabályozza a szervezet zsíréhségét, mely egyúttal stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is.
Ha csülökpörköltre, zsíros sültekre fáj a fogunk, ha úgy érezzük, hogy azonnal ennünk kell valamilyen tartalmas, laktató, és nem utolsó sorban zsírdús ételt, az nem véletlen: a szájunkban levõ szenzor – egy speciális protein – szabályozza a szervezet zsíréhségét, ugyanakkor stimulálja is a zsírtartalmú ételek emésztését is.
A Dijon Egyetemen dolgozó Phillippe Besnard vezette francia kutatócsoport a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban publikálta vonatkozó eredményeit.
Korábban japán kutatók már kiegészítették a hagyományos íz-palettát: az édeset, a savanyút, a keserût és a sósat az umami-val, azaz a hús-ízûvel. Tudományos körökben már rég várható volt, hogy a zsírtartalmú ételek szenzorát is fel fogják fedezni – ez történt most meg.
Egyszer csak azt vesszük észre, hogy egy helyen vagyunk – mégsem kapcsolódunk egymáshoz
2026. június 07.
Balatonfüreden egy napra háttérbe kerülhetnek a képernyők, hogy újra előtérbe kerüljenek a közös családi élmények
„A színpadon egyszer csak saját magadra ismersz.”
Balatonfüreden szituációs családi színházzal mutatják meg a digitális hétköznapok konfliktusait
„Csak még öt perc.”
„Figyelsz rám egyáltalán?”
„Miért nem tudja letenni?”
A legtöbb családban ma már ismerősen hangzanak ezek a mondatok. A digitális világ a mindennapok természetes részévé vált, miközben egyre több szülő érzi úgy, hogy az együtt töltött időből lassan eltűnik a valódi figyelem, a kapcsolódás és a közös jelenlét.
Közös játék, mozgás és valódi jelenlét
Erre a jelenségre szeretne közérthető, emberi és élményszerű választ adni az EduTech Hungary által életre hívott és az EdTech Koalíció szakmai közösségével immár hatodik alkalommal megvalósuló „Alfáktól Omegáig” – Családi Piknik következő állomása, amelyet 2026. június 13-án rendeznek meg Balatonfüreden, a Gapa Terasz és Parkerdő területén.
Kefir: tényleg jót tesz a bélflóránknak?
2026. június 07.
A fermentált termékek évek óta az egészségtudatos étrend kedvencei, közülük pedig a kefir is újra egyre nagyobb figyelmet kap. Nem véletlenül: ez a karakteres, enyhén pezsgő ital nemcsak különleges íze, de az emésztésünkre és bélflóránkra gyakorolt pozitív hatása miatt is kitűnik a fermentált készítmények sorából. De vajon valóban olyan jól illeszkedik az egészséges életmódhoz, mint ahogy azt gondoljuk? A kérdésre a Danone Magyarország felkérésére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna segít válaszolni.
Ital a Kaukázusból
A kefir története egészen a Kaukázus hegyeiig nyúlik vissza, ahol évszázadokkal ezelőtt kezdték készíteni tejből és úgynevezett kefirkultúrából. Ezek valójában baktériumok és élesztőgombák különleges együttesei, amelyek fermentáció során alakítják át a tejet savanykás, enyhén szénsavas itallá. Egyes feljegyzések szerint a kefirgombákat olyan nagy becsben tartották, hogy generációról generációra örökítették tovább őket.
Mitől különleges a kefir?
A kefir igazi ereje a benne található mikroorganizmusokban rejlik. A készítése során jótékony mikrobákat, többek között baktériumokat – például Lactobacillus kefirit – és élesztőgombákat alkalmaznak, így nem csak tejsavas, hanem alkoholos erjedés is végbemegy. Ennek köszönhető a kefir jellegzetes, kissé pezsgő íze, és az is, hogy élő baktériumkultúrákat, azaz probiotikumokat tartalmaz.
„A probiotikumok hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztési jóllét szempontjából fontos, de az immunrendszer működésére és így az általános közérzetre is hatással lehet. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztását számos egészségügyi előnnyel összefüggésbe hozták, amelyek közül a legerősebb tudományos bizonyítékok a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinérzékenység területén vannak” – mondta Szűcs Zsuzsanna.
Edzés otthon? Ne hagyd ki a súlyzók használatát!
2026. június 06.
Sokan félnek a súlyzóktól, mert a hatalmasra duzzadt izmokkal vagy a sérülésveszélytől tartanak, pedig a súlyzós edzés az egyik leghatékonyabb módja a testalkat formálásának és az egészség megőrzésének. Legyen szó a klasszikus kézi súlyzókról vagy a dinamikus kettlebellről, ezek az eszközök olyan ellenállást biztosítanak, amelyre a szervezetünk pozitív élettani válaszokkal reagál.
Miért ne hagyd ki a súlyzókat? – Az edzés előnyei
A súlyzós edzés legnagyobb tévhite, hogy csak az izomépítésről szól. Valójában ez a típusú terhelés a csontsűrűség növelésének legfontosabb eszköze, ami kiemelten fontos a csontritkulás megelőzésében. Amikor súlyokkal dolgozunk, az izmaink mellett az inak és szalagok is erősödnek, így a hétköznapi mozdulatok sokkal kisebb megterhelést jelentenek majd a szervezetnek.
A súlyzós edzés az anyagcsere legjobb barátja. Míg a kardió edzés során elsősorban a mozgás ideje alatt égetünk kalóriát, az izomszövet fenntartása nyugalmi állapotban is több energiát igényel a szervezettől. Ez azt jelenti, hogy minél több tónusos izommal rendelkezünk, annál magasabb lesz az alapanyagcserénk, így a fogyás és a testsúly megtartása is jóval egyszerűbbé válik.
Sok tényező állhat az érelmeszesedés kialakulása mögött
2026. június 06.
A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is állhat az érelmeszesedés kialakulásának hátterében – mondta Paragh György, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke.
A magas koleszterinszint hátterében például máj- vagy vesebetegség, illetve a pajzsmirigy rossz működése állhat, továbbá bizonyos gyógyszerek is. Ugyanakkor emögött genetikai okok is lehetnek, ami miatt a férfiaknál már 55, a nőknél pedig 60 év alatt jelentkezhetnek szív- és érrendszeri betegségek. (MTI)
