Ha újra itt a nyár, az ember strandra jár

2022. június 24.

Egész évben várjuk a nyara. Viszont nem mindegy, miket cipel magával (vagy épp mit felejt otthon) az ember lánya. Az alábbiakban összeállítottunk egy listát arról, hogy miket kell, vagy érdemes vinni magunkkal, ha strandra megyünk.  

Ha végre lehetőségünk van strandolni, a lehető legjobban szeretnénk tölteni az évnek eme várva várt szakaszát. Sok kellemetlenséget okozhat, ha egy fontos holmi otthon marad. Segítünk, hogy mit vigyél magaddal.

A lista:
(lehet persze tetszőlegesen bővíteni, illetve kurtítani)

- Pokróc, gyékény, törölköző, napozó szivacs, amire fekszünk

- Egy másik törülköző, természetesen törölközni, vagy egy csábos strand kendő

- Naptej, bőrtől függően, megfelelő faktorszámú, a káros sugarak ellen (ezen belül lehet még napozás utáni balzsam, bőrnyugtató, és napozás előtti kencefice, spray is)

Naptejjel általában napozás előtt legalább negyed órával érdemes bekenni a bőrt, hogy hasson is... Ezekben a bőrvédőkben bőséges a választék; vízlepergetős, testápolós, rengeteg faktorszámú és márkájú, csak válogatni kell igény (és pénztárca) szerint

- UV-szűrős napszemüveg.

- Kényelmes fürdőruha, vagy bikini, amiben jól is érezzük magunkat.
Nem az a lényeg, hogy lehetőleg minél több mindent "ki tegyünk" - hacsak nem elszántan ismerkedni akarunk a strandon - hanem, hogy ne érezzük magunkat kényelmetlenül a fürdőruhánkban
Érdemes otthon, vagy vásárlásnál tükör előtt megnézni, milyen fazon áll jól (és ne felejtsük el, ha mégsem tetszik a látvány, arról nem mindig a fürdőruha tehet - lehet pár kilót le kéne adni...) Megjegyzés: a fürdőruhát fel vehetjük a ruha alá is, így csak a ruhát kell le dobni, vagy a strandon öltözőben is fel lehet húzni.

Gyümölcsök - mikor, mit és hogyan adjunk a gyerekeknek?

2022. június 24.

Itt a gyümölcsszezon, a piacok roskadásig vannak eperrel, cseresznyével, meggyel, sárgabarackkal. Már kapható a dinnyék széles választéka. Mi a helyzet akkor, ha az éltető gyümölcsöket inkább csak piszkálja, mint falja finnyás gyermekünk?  

A gyümölcsök a szervezet számára rengeteg nélkülözhetetlen és fontos anyagot tartalmaznak, köztük vitaminokat, enzimeket, rostokat és antioxidánsokat.

Ezeknek az anyagoknak  kiemelkedő szerep jut a gyermekek egészséges fejlődésében. Minden korosztály számára ajánlott, hogy legalább napi 2-3 adag gyümölcsöt fogyasszon el. Ez az adag jól beilleszthető tízóraira és uzsonnára a zsíroskenyér vagy a nasik helyére. A legtöbb gyümölcs különféle gyógyhatásokkal is rendelkezik. Az alma például vérnyomáscsökkentő, erős antioxidáns, szerepet játszik az asztma megelőzésében és csonterősítő hatása sem elhanyagolható.  Nem árt, ha tisztában vagyunk a gyümölcsök szervezetünkre gyakorolt hatásával, mert bizonyos szituációkban esetleg hatásuk lehet nemkívánatos is. Mert például a cseresznye nagyon jó székrekedés ellen, viszont 3 éves kor alatt ne adjuk nagy mennyiségben, mert ekkor erős hashajtó hatással bír.

Ha gyermekünket gyümölccsel kínáljuk, érdemes odafigyelni, hogy honnan származnak.
Részesítsük előnyben az idénygyümölcsöket, és azokat, amiket nem messziről szállítanak hozzánk. Sajnos a legtöbb gyümölcs erősen szennyezett vegyi anyagokkal, ezért ha tehetjük, vásároljunk biotermelőktől. A kisebb gyerekeknek még ezek után is alaposan mossuk meg, vagy hámozzuk meg, annak ellenére is, hogy a héjban rengeteg hasznos anyag is található.

A gyümölcs az első élelmiszer csoport, amivel a gyermek életében először találkozik az anyatejen kívül.

5-6 hónapos korában elkezdhető az anyatejes táplálás bővítése egyéb élelmiszerekkel, vagyis a hozzátáplálás. Annak, hogy a pici elég érett mindehhez, különböző jelei vannak, amire érdemes odafigyelni, mert a túl hamar bevezetett ételek növelhetik az allergiás reakciók előfordulásának kockázatát. Természetesen a hozzátáplálás megkezdését meg kell beszélni a védőnővel és a gyermekorvosunkkal.

A jelek, amik megmutathatják, hogy itt az idő valami mással is megkínálni a picit:

• nem nagyon akar szopni, vagy éppen túl mohó (és mindez nem függ össze betegséggel, fogzással)
• állandóan éhes, tehát valószínűleg az anyatej önmagában már nem elégíti ki az igényeit
• a baba segítség nélkül jól ül
• tetszenek neki az étkezések, érdeklődő
• képes felcsippenteni az ételt a mutató- és hüvelykujjával
• nyelvével nem löki ki az ételt

Az első étel, amivel babánkat megkínáljuk, lehet például alma vagy őszibarack pép.
Érdemes napi egyszer, kis adagban adni, legelőször csak egy- egy teáskanálnyit. Erőltetni nem szabad. Ezután sorra jöhet a többi zöldség, gyümölcs. Az új ételek sorrendjében nincs szigorú kötöttség, de arra ügyeljünk, hogy egyesével, szépen lassan (3-5 nap teljen el kettő között) vezessük be őket, hogy lássuk, valamelyikkel nincs-e problémája a picinek (allergia, hasfájás stb.). Egy éves kora előtt tilosak az aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, szőlő, áfonya stb.).

Ha éppen nem áll rendelkezésre többféle friss gyümölcs, akkor előkerülhetnek a bébiételek, amelyekből csak a cukormentes változatot válasszuk. Semmiféleképen ne felejtsük el, hogy az anyatej a csecsemő számára egy éves koráig az elsődleges tápláléka.

A dackorszakkal kezdetét veszi az ételek közötti válogatás is. Ilyenkor elkezdik visszautasítgatni azokat az ételeket, amiket eddig szerettek vagy akár a kedvenceik között volt. Lehet, hogy valamit elfogad ma, de holnap már nem. Ez minden anyukát megvisel.

A gyümölcsök édes ízük miatt általában sokkal kedveltebbek a gyermekek között, mint a zöldségek, de itt is adódhatnak problémák. Érdemes ilyenkor elővenni a kreativitásunk és ötletesen tálalni a finomságokat. A leleményes szülők tálalhatják a gyümölcsöket aranyos állatka-,  virágformákban vagy készíthetnek belőle arcot is.

Probiotikummal a nyaralás alatti gyomorpanaszok ellen

2022. június 23.

A nyaralás alatt, vagy hazaérkezés után kezdődő hasmenés felnőtteknél többnyire inkább csak kellemetlen, de gyermekeknél, időseknél akár kórházi kezelést igénylő kiszáradást is okozhat. A megelőzésben a probiotikumok szedése is segíthet.

Rossz higiéniás viszonyok

Külföldi tartózkodás során, elsősorban a fejlődő országokban gyakori a betegség előfordulása, de nem feltétlenül kell kizárólag a higiéniás körülményeket okolni a tünetek megjelenéséért. Hasmenést a szennyezett étel vagy ivóvíz mellett egy nem megfelelően elmosott gyümölcs vagy zöldség, félig átsült húsok, halak vagy tejtermékek is okozhatnak. A hasmenések kiváltó oka többféle mikroorganizmus lehet: baktériumok, vírusok, élősködők egyaránt előidézhetik a betegséget. Átlagosan egy hét alatt múlnak el a tünetek.

Az utazók hasmenése az utazás, nyaralás alatt kezdődhet, de előfordulhat, hogy a tünetek csak a hazaérkezést követően jelentkeznek. A hasmenéshez társulhatnak egyéb panaszok is: hasfájás, puffadás, hányinger, hányás, gyengeség, láz – sorolja dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász,  gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A betegek többségénél átlagosan 6-7 nap alatt rendeződnek a panaszok, de előfordulhat ennél hosszabb lábadozási idő is. Különösen kisgyermekekre veszélyes, ha a hasmenés nagyon intenzív, vagy mellette hányás is jelentkezik. Iilyenkor akár kórházi tartózkodásra, infúzió adására is szükség lehet  a kiszáradás kezelésére.

Probiotikumok a megelőzésért

A probiotikumok olyan jótékony baktériumok, melyek számos kedvező élettani hatással bírnak. A szervezetbe jutva a bélben segítik az egészséges bélflóra kialakítását, ezáltal játszanak fontos szerepet többek közt az utazási hasmenés megelőzésében is. A probiotikumok kettős védelmet biztosítanak: egyfelől gátolják a káros baktériumok megtelepedését a bélben, másrészt fokozzák a bélhártya védelmét biztosító nyák, a mucin nevű összetett fehérje termelését. A probiotikumok kedvező hatásait már egy 1989-es kutatás is igazolta – magyarázza dr. Polgár Marianne. A randomizált dupla vak, placebokontrollált vizsgálatban megállapították, hogy az utazók hasmenésének gyakoriságát csökkentette a négy különböző Lactobacillus törzs együttes alkalmazása: a probiotikumot szedő csoport tagjainál a készítmény 40 százalékkal csökkentette a hasmenés előfordulását. Egy másik, 2011-es kutatás pedig azt igazolta, hogy a preventív hatás gyermekek esetében még hatványozottabban érvényesül.

Így szőrtelenítenek a nők világszerte

2022. június 23.

A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, és túl elfoglalt ahhoz, hogy szépségszalonba menjen gyantáztatni - derül ki a Braun globális felméréséből. A alkar szőrzete leginkább az orosz nőket zavarja, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők pedig az ázsiai nők.  

Európai, amerikai és ázsiai nőket kérdezett a Braun egy nemrégi felmérésében arról, hogy milyen szépségápolási szokásaik vannak, például, hogy hogyan szőrtelenítenek. Egyértelmű, hogy a nők napi rutinjába világszerte beletartozik az arc hidratálása (78%), az otthoni szőrtelenítés (76%), a sminkelés (71%) és a test hidratálása (70%). Ha a szőrtelenítés kerül terítékre a nők elsősorban a lábaikat (96%) és a bikinivonalukat (93%) kezelik, ezzel szemben legkevésbé az arc (38%) és a kezek (43%) szőrszálaival foglalkoznak.

Érdekes, hogy Oroszországban majdnem minden nő (99%) szőrteleníti az alkarját, ameddig az osztrák, svájci és német nők kevesebb mint a nők fele (47%) tesz ezen testrész simaságáért. Azok a nők, akik otthon szőrtelenítenek legalább heti egyszer epilálnak, borotválkoznak (61%), míg a nők 41 százaléka havi egyszer jár szépségszalonba, hogy gyantáztasson.

A felmérésben megkérdezett nők világszerte egyetértenek abban, hogy a hosszan tartó hatás (84%), a kényelem (83%), és az állandó hozzáférhetőség (83%) a legfontosabbak a számukra, ha szőrtelenítésről van szó. A nők majdnem háromnegyedének fontos a fájdalommentesség is (73%), de az ázsiai országokban élő nőknek a legmagasabbak az elvárásai: 89 százalékuk szeretne hosszan tartó hatást és fájdalommentességet is.

A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, 93 százalékuk bevallotta, hogy rendszeresen előfordul vele, hogy az utolsó pillanatra hagyja a kezelést. Leginkább az orosz nők várnak az utolsó pillanatig a felmérés szerint, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők a brit és az ázsiai nők, ők hagyják legkevésbé az utolsó pillanatra az epilálást, vagy a borotválkozást.

Ezen a nyáron járjunk többet mezítláb

2022. június 22.

Vajon tudjuk-e, milyen előnyökkel jár, ha az előttünk álló nyári időszakban, amikor csak tehetjük, gyakrabban járunk mezítláb? Ha nemleges a válaszunk, érdemes összegyűjtenünk néhány információt ezzel kapcsolatban.

Amikor alkalom adódik rá, hogy cipő nélkül járkáljunk, valójában másképpen, azaz környezetünkkel harmóniában mozgunk. Ami meglepő módon védelmet nyújt lábunknak és egész testünknek, így pl. sokkal kisebb lesz a sérülések esélye. 

A normál emberi láb a lábujjaknál szélesebb, a saroknál keskenyebb formájú, ugyanakkor gyakori, hogy a cipőket ezen jellemzőkkel ellentétes módon tervezik. Ez azt jelenti, hogy a lábunkat sokszor olyan cipőkbe szorítjuk, amelyek megváltoztatják a láb alakját, deformációt okoznak.

Amellett a vastag talpú cipő sem előnyös, mert „elzárja” a talpon lévő receptorokat (idegvégződéseket, melyek továbbítják a talp által érzékelt információkat az agynak), ami kevésbé természetes járást eredményezhet. Amikor módunkban áll mezítláb járni, elkerülhetővé válik az ezzel összefüggő, további problémák megjelenése. 

Ezért törekedjünk rá, hogy a jó idő beköszöntével, amikor csak tehetjük, minél többet járkálunk mezítláb pl. a kertünkben vagy más, alkalmas helyen (ahol változatos a talaj), hogy megtapasztaljuk a láb földdel való közvetlen érintkezésének előnyeit.

Idegvégződések jelzései az agynak

A lábunk hihetetlenül érzékeny testrészünk, mivel a talp idegvégződései jeleket közvetítenek az agynak, de cipőben tompítjuk ezeket a visszajelzéseket. Ha viszont többet járunk mezítláb, észre fogjuk venni, hogy javul az egyensúlyérzetünk (ahogy a lábfej izmai megfeszülnek és ellazulnak), valamint a különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése (propriocepció).

Ha pl. földúton, vagy köves talajon járunk, a proprioceptív reflexeinknek köszönhetően akkor is megtartjuk az egyensúlyunkat, és nem esünk el, amennyiben az előttünk lévő útra figyelünk.

Pszichésen hihetetlen érzés megtapasztalni a földet a lábunk alatt. Amikor  módunkban áll pl. homokos talajon járni (tóparton, tengerparton), valószínűleg alig várjuk, hogy levegyük a cipőnket, és mezítláb érezzük a homokot a lábujjaink között. A különböző szemcséjű,szerkezetű és hőmérsékletű talaj megtapasztalása mezítláb élményszámba megy. Ahogy egy vidéki séta földúton kellemesebb, mint a városi betonon, úgy sokkal többet jelent a természetben pl. iszapot, füvet, kavicsot érezni a lábunk alatt, ha mezítláb vagyunk.

A mezítláb járás segít felszínre hozni a föld jótékony hatásait

Amikor lábunkkal közvetlenül érintjük a talajt (földelés), jótékony hatást gyakorolunk a szervezetünkre, így többek közt a keringésre, az alvásminőségre, az immunrendszerre. Továbbá csökkenthetjük a stresszt vagy a gyulladást, javíthatunk hangulatunkon. A mezítlábas séta egyúttal olyan földelési elem, melynek gyógyító erejét tekintve egyre több kutatás folyik. De a harcművészek és a jógik már évezredek óta felismerték ennek a kapcsolatnak a jelentőségét…

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2022. június 22.

A kismamákban gyakran felmerülő kérdés,  hogy a várandósság idején jelentkező panaszok kezelésében milyen gyógynövények/növényi készítmények fogyaszthatók vagy használhatók biztonsággal, valamint az, hogy a gyógyszerek helyettesíthetők-e gyógynövényekkel és gyógynövényalapú készítményekkel.

A szülésre és a babanevelésre való felkészülés során szinte minden nő elolvas néhány könyvet és több kisebb-nagyobb cikket annak érdekében, hogy a lehető legtöbb ismeretanyagot összegyűjtse arról, hogy miként érdemes táplálkozni és milyen gyógyszert szabad szedni a várandósság idején. Emellett sokakban merül fel az a kérdés is, hogy a várandósság idején jelentkező panaszok kezelésében milyen gyógynövények/növényi készítmények fogyaszthatók vagy használhatók biztonsággal, valamint az, hogy a gyógyszerek helyettesíthetők-e gyógynövényekkel és gyógynövényalapú készítményekkel.

Ez utóbbi kérdés megvitatása különösen azért fontos, mert vannak, akik úgy vélik, hogy a gyógynövények és a növényi (természetes) alapú készítmények ártalmatlanok, így azok a szintetikus gyógyszerek helyettesítésére alkalmasak. Ez utóbbi vélekedés sajnos téves, ugyanis a magzati ártalom esélye a gyógynövényeknél sem zárható ki minden esetben, bár több, évszázadok vagy évezredek óta használt gyógynövény, illetve korábban táplálékként (zöldségként, gyümölcsként, fűszerként) fogyasztott és ma „gyógynövényként” is ismert növény esetében a kockázat minimális, vagy kizárható.

Dédanyáink gyógyító füvei

Mielőtt azonban a fentebb felvetett kérdésekre néhány példával válaszolnánk, érdemes néhány évszázadra visszatekintve megnézni azt, hogy milyen gyógynövényeket ajánlottak a XVII–XIX. századi füves- és orvosló könyveink szerzői, valamint a múlt században élt népi gyógyítók és bábák.

A füves- és orvosló könyveinkben az alábbi panaszokra találhatók gyógynövényes ajánlások, mégpedig gyógyteák, boros kivonatok, gőzölések és borogatások formájában (a zárójelben megnevezett növényeknek az adott célra történő használata a fitoterápiás ismereteink birtokában ésszerűnek, biztonságosnak és hatásosnak mondható):

• várandósság idején jelentkező rosszullétek (citromfű: Melissa officinalis, fahéj: Cinnamomum sp.) ellen,
• szülés alatti vérzések (útifű: Plantago sp., pásztortáska: Capsella bursa pastoris, cickafark: Achillea sp.) megszüntetésére
• a szülési utófájások (rozmaring: Rosmarinus officinalis, majoránna: Majorana hortensis, szurokfű: Origanum vulgare, cickafark) megszüntetésére,
• a gyermekágyi panaszok (szülési/gáttájéki sebek: vöröshagyma: Allium cepa; láz, vizelési zavar: varjúmák: Hibiscus trionum; lábdagadás és depresszió) kezelésére,
• a tejelválasztás serkentésére (barátcserje: Vitex agnus castus),
• a mellgyulladás és a mellbimbó-berepedés kezelésére (pl. görögszénamag és útifűlevél: Trigonella foenum-graceum és Plantago sp.), valamint a tej elapasztására találhatók.

Szintén nagyon gazdag és sok gyógynövény használatát érintő utalást tartalmaz a fogamzástól az elválasztásig terjedő időszakhoz kapcsolódó, hiedelmekről és gyógyító cselekvésekről összegyűjtött XX. századi néprajzi, illetve népi növényismereti anyag. Ezekből tudhatjuk meg például azt, hogy

• a várandósság idején jelentkező panaszokat különféle táplálék- és gyógynövénnyel (pl. alma; citrom; borsmenta: Mentha piperita, gyömbér: Zingiberis officinale, fehérüröm: Artemisia absinthium) próbálták megszüntetni;
• a vajúdó asszonyok fájásait pedig forró vizes, gyógynövényes gőzöléssel, masszírozással és különféle gyógynövények (pl. kapor: Anethum graveolens, kamilla: Matricaria recutita, kakukkfű: Thymus sp., boróka, cickafark) fogyasztásával enyhítették.
• A szülés után jelentkező panaszok közül gyógynövényekkel például az utófájásokat (pl. kapor; kamilla; örvénygyökér: Inula helenium),
• a vizelési zavart (boróka, petrezselyem, zeller) és a különféle sebeket, sérüléseket kezelték (pl. cserfa: Quercus sp., fokhagyma: Allium sativum, hársfa: Tilia sp.).

Miért kell a kismamáknak gyakran WC-re menni?

2022. június 21.

A terhesség viszonylag korai jelei közé tartozik a gyakori vizelési inger. Zavaró, hogy szinte óránként kell a mellékhelyiséget felkeresni, akkor is, ha nem iszik a megszokottnál többet a kismama.

Jobb azonban hozzászokni a gyakori WC-re menésekhez, mert a terhesség végéig ez általában nem változik. Bár a várandósság trimeszterei során az okok különböznek, a végeredmény ugyanaz: gyakori vizelési inger és vizeletürítés. A terhes nők mintegy felénél vizelettartási problémák is kialakulhatnak, és néhányuknak inkontinencia betétet célszerű használni.

Kezdetben hormonális

A terhesség első heteiben a kismamáknak gyakran kell WC-re menniük. Ekkor a méh még nem nyomja a húgyhólyagot, nem az okozza a gyakori vizelési ingert. A terhesség korai jelei közé tartozó tünet oka az, hogy a hormonháztartás megváltozása a húgyhólyag izomzatára is kifejti a hatását, gyengíti a záróizmokat, illetve a vese tevékenysége kismértékben fokozódik, aminek eredményeként több vizelet termelődik.

A második trimesztertől a méhlepény nyomja a húgyhólyagot

A második trimeszterben átmenetileg fellélegezhet a kismama, csökkenhet a vizeletürítés gyakorisága, ekkor a szervezet már hozzászokik a terhességi hormonszintekhez, ugyanakkor a méhben fejlődő magzat még nem akkora nagy, hogy az jelentősen nyomja a húgyhólyagot.

A második trimeszter végétől a növekvő magzat, a magzatvíz és a méhlepény egyre nagyobb súlya nehezedik a húgyhólyagra, ami mintegy összepréselve tartja azt. A húgyhólyagra kifejtett szinte állandó nyomást fokozza az, hogy a magzat – fekvésétől függően – vagy a fejével, vagy a végtagjaival megütheti meg, vagy netán megrúghatja a húgyhólyagot. Ez a hirtelen magzati mozgás nemcsak gyakori vizeletürítéshez, de akár akaratlan vizeletvesztéshez, vizeletcsorgáshoz is vezethet.

Amikor orvoshoz kell fordulni

A sokat rugdalózó magzatok miatt a kismamák már-már attól tartanak, hogy összekeverik a magzatvíz elfolyását az akaratlan vizeletvesztéssel. Kétes esetekben szülészorvoshoz kell fordulni.

• inkontinencia

A terhesség alatt a nők mintegy fele tapasztalja az inkontinencia gyengébb vagy erősebb formában való jelentkezését. A hüvelyi úton való szülés tovább rontja a helyzetet: az anyák több mint fele a szülést követően tüsszentés, köhögés alkalmával, vagy akár egy erősebb nevetéskor is vizeletcsepegést tapasztal.

A gyermekágyas időszak végére (a szülést követően hat héttel) a panaszok általában rendeződnek, egyes esetekben azonban a vizeletvesztés, a vizeletcsepegés a továbbiakban is megmarad. Ez különösen a többször szült nőkre jellemző. Inkontinencia tünetei esetén szülész-nőgyógyász, háziorvos vagy urológus szakorvos felkeresése javasolt, a probléma önmagától való megoldódására, elmúlására nem szabad várni!

A panaszok megszűnéséig/orvoslásáig a mindennapi életet zavaró kellemetlenségek elkerülésére nem a tisztasági vagy menstruációs betéteket, hanem a kifejezetten a vizelet elvezetésére kifejlesztett ún. inkontinencia betéteket célszerű használni. Ezek a betétek – széles méretválasztékban – a gyógyszertárakban recept nélkül is megvásárolhatók, és segítik a kismamákat a vizeletvesztés okozta problémák átvészelésében.

A terhesség alatti akaratlan vizeletvesztés megelőzésének egyetlen módja a medencefenék- és gátizomzat torna révén történő megerősítése. A medencefenék- és gátizomzat tudatos összehúzásával, elernyesztésével járó intim tornát ideális esetben már a teherbeesést megelőzően is napi gyakorisággal végzik a nők, és a várandósság hónapjai alatt tovább folytatják.

Több üvegházhatású gázkibocsátást okoz a férfiak étrendje, mint a nőké

2022. június 21.

Negyven százalékkal több klímakárosító gáz kibocsátását okozza a férfiak húsban gazdag étrendje, mint a nőké egy brit kutatás szerint.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy az élelmezéssel kapcsolatos kibocsátás negyede olyan élvezeti ételekből származik, mint a kávé, az alkohol és az édességek.

Egy másik kutatás a nyugati országokban azt találta, hogy a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja azt a vélekedést, amely szerint a növényi étrend a “kiváltságos középosztály privilégiuma” – írta a The Guardian.

Az élelemtermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékát okozza, és korábbi kutatások kimutatták, hogy a gazdag országokban látványosan csökkenteni kell a húsfogyasztást a klímaváltozás mérsékléséért. A globális felmelegedésben nagy szerepet játszik az állattartással kapcsolatos metánkibocsátás és az erdőirtás. Ezek a tanulmányok azonban az élelmiszerek átfogó kategóriáinak átlagkibocsátását vizsgálták.

A Plos One tudományos lapban megjelent új tanulmány több mint 3200 ételféleséghez kapcsolódó emissziót vizsgált meg, valamint tanulmányozta 212 brit ember étrendjét, akik három teljes napon át feljegyezték mindazt, amit ettek-ittak.

A kutatók megállapították, hogy az átlagos étrendhez köthető kibocsátás majdnem felét állati eredetű élelmiszerek okozzák: 31 százalék származik húsból és 14 százalék tejtermékekből. Az ital a kibocsátás 15, a torták, kekszek, cukorkák a 8 százalékát okozták.

Kiderült az eredményekből, hogy a nem vegetáriánus étrendek 59 százalékkal több kibocsátásért felelnek, mint a növényi alapúak. A férfiak étrendje 41 százalékkal vezet több kibocsátáshoz, ami jórészt a nagyobb húsfogyasztás és a több alkohol számlájára írható.

A The Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent kutatás a különböző étrendek árát elemezte. Hét fenntartható étrend árát hasonlította a tipikus étrendéhez 150 országban, a Világbank élelmiszerárait használva.

Azt találták, hogy a magas jövedelmű országokban a vegán étrendek a leginkább megfizethetők, az átlagos étrendhez képest 21-34 százalékkal csökkentik a táplálkozás költségeit attól függően, hogy milyen ételeket választ az ember. A második legolcsóbb a vegetáriánus étrend lett, amely 27-31 százalékkal olcsóbb az átlagosnál.

A zöld otthon csak egy újabb hóbort, vagy valóban hasznos váltanunk?

2022. június 20.

Manapság egyre több figyelmet kap a zöld életvitel. Mindennapi döntéseinkben is meghatároz minket: azt, hogy mit vásárolunk, mit használunk, hogy ezek zöldek, illetve fenntarthatóak-e. A természet kizsákmányolása olyan méreteket öltött, hogy csak tudatos életmóddal tudjuk fenntartani az erőforrásainkat és biztosítani a jövőt a felnövekvő generációk számára.  

Mit jelent, hogy egy otthon zöld? 

Készházak

Napelemes házak

Biofil házak

Passzívházak

Fáradtság elleni tippek

2022. június 20.

A COVID-19 világjárvány megjelenése óta eltelt időt figyelembe véve sokunk érzi úgy, hogy egészségi állapota romlott, rosszabbul alszik, állandóan fáradt… A krónikus fáradtság, kimerültség mégsem elkerülhetetlen: íme néhány tipp a gyors  regenerálódáshoz, korábbi erőnlétünk visszanyeréséhez.

Senki sem szereti, ha nap mint nap fáradtnak érzi magát… Hiszen ez az állapot korlátokat szab, akadályoz feladataink elvégzésében, olykor azok feladására késztet, és emiatt pihenést kívánna. A kellemetlen érzésen túl a fáradtság lényeges, élettanilag hátrányos jelenség is.

Vészjelzés, amely arra figyelmeztet, hogy szükségessé vált a lassítás, a teher csökkentése túlzsúfolt napirendünkben. Lehetővé teszi számunkra, hogy korlátozzuk fizikai vagy szellemi tevékenységeink számát, növeljük pihenőidőnket, nehogy egészségi állapotunk romlása mellett akár a kiégést (burn-out) kockáztassuk.

Így, ha hallgatunk a fáradtság szervezetünknek küldött üzeneteire, akkor kikerülhetünk az életünket megkeserítő állapotból.  Ehhez sokszor elég, ha változtatunk több, egymással összefüggő (rossz) szokásunkon.

Ilyen pl., hogy rátaláljunk a valóban pihentető, elegendő időtartamú alvásra, válaszoljunk a relaxálás hívó szavára, vitamindús ételeket fogyasszunk, mozogjunk többet, enyhítsünk a stresszen, végezzünk légzőgyakorlatokat, adjunk magunknak időt arra, hogy csak magunkkal törődjünk, kötelezettségek nélkül. Nem túl bonyolult tehát leküzdeni az átmeneti fáradtságot, amely annak állandósulásával fenyeget. 

Amikor nem múlik a fáradtság

Természetesen nem minden fáradtság egyforma jellegű és mértékű. Amikor a végére érünk egy hosszú munkanapnak, vagy pl. a legkisebb csemete miatt egy kevés alvással töltött éjszakának, egy hosszabb, intenzív sportolásnak, egy baráti társasággal eltöltött hosszú estének, a fáradtság teljesen normális jelenség. De ha az enerváltság rendszeressé válik, és három hétnél tovább tart, konzultálnunk kell orvosunkkal, a hátérben esetleg meghúzódó, komolyabb okok tisztázására. A fáradtság számos betegség tünete lehet, ilyen pl. a pajzsmirigy alulműködés, a depresszió vagy a fibromyalgia (reumás kötőszöveti és izomfájdalom).

A fáradtság élen jár az ún. hosszú COVID-19 betegségben is, amely sokak életét megkeseríti. Egyes felmérések szerint a vírussal fertőzöttek több mint 10%-a három hónappal később is tapasztalja a tüneteket. De amikor az intenzív fáradtság nem múlik el, bármit is teszünk ellene, egyéb ok is fennállhat. Ha pedig fájdalom, koncentrálási nehézség vagy fejfájás kíséri, krónikus fáradtság szindrómát lehet azonosítani.  Ezt a korábban kevéssé ismert betegséget néha lekicsinylik, alábecsülik, pedig nagyon is valódi szenvedést okoz az érintetteknek, feltétlenül orvoshoz kell fordulni vele.

Az 5 tippet tartalmazó, alábbi regenerálódási terv lehetővé teheti, hogy akár egy hónapon belül visszanyerjük jó erőnlétünket, vitalitásunkat.

1. Vegyük számba a fáradtság okait

Szokványosnak tűnhet, mégis elengedhetetlen, hogy amikor fáradtak vagyunk, először tegyük fel magunknak a kérdést, mi válthatta azt ki. A kimerültség azt jelenti, hogy túlléptük a határainkat, nem hallgattunk szervezetünk szavára. Tanácsolható, hogy szánjunk időt „helyzetfelmérés” készítésére. Ebből a gyors és egyszerű mozzanatból tudatosság bontakozhat ki, amely a változáshoz vezet.

2. Sportoljunk, ha fáradtak vagyunk

Ritkán gondolunk a sportra, amikor fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat. Pedig a sportolás nagyszerű módja az energikusság visszanyerésének. Az izmok erősítésével a fizikai aktivitás megemeli a fáradékonysági küszöböt, amellett segíti a jobb alvást. Kulcsszavak: a sport szeretete, a rendszeresség és a progresszivitás…