Meddig tarthat a fájdalomtűrő képesség?
2018. december 07.
A fájdalom bizonyos fokig a sport része, a fájdalomtűrő képesség a siker egyik záloga. Ugyanakkor dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arra figyelmeztet, hogy a sportolóknak ismerniük kell a testük jelzéseit és egy bizonyos pontnál segítséget kell kérniük.Milyen fájdalmak vannak?
A sportban az eredményességnek számos kritériuma van, az egyik a sportoló saját testének, reakcióinak, határainak pontos ismerete. A fájdalommal kapcsolatban is tudni kell, mi az a pont, ami még az edzés, a verseny velejárója és segíti a teljesítményt és mi az, amikor már orvoshoz kell fordulni. Ehhez érdemes elkülöníteni a fájdalom típusait.
– Fáradtság és diszkomfort érzet
Ezeket az érzéseket nyilvánvalóan az erőkifejtés, az edzésmunka szüli, de nem elég erősek ahhoz, hogy fájdalomnak lehessen nevezni őket. A sportolóknak meg kell tanulniuk „kényelmesen érezni magukat a kényelmetlenségben”, és folyamatosan tágítaniuk kell a határaikat.
– Edzéssel járó pozitív fájdalom
Állóképességi edzések alkalmával természetesnek tekinthető az izomfájdalom, a tüdőben, a szívben megjelenő kényelmetlenség. Ezek a jelek tulajdonképpen a fejlődésre utalnak, csupán annyit kell tudni róluk, hogy az edzésmunka intenzitásának változtatásával befolyásolhatók.
Koszorú advent idején
2018. december 06.
Az advent a várakozás, a bűnbánat ideje, felkészülés Jézus születésének ünnepére. Maga a szó latin eredetű, jelentése: megérkezés, az Úr érkezése. Az adventi négy hét az ünnepre való lelki ráhangolódást szolgálja, kezdete az András naphoz - november 30. - legközelebb eső vasárnap.
Régen éjféli harangszó jelezte kezdetét, egyúttal pedig az egyházi év megnyitását is. Advent idején a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére jártak, amit - a középkorból eredeztetett kifejezésekkel - angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Máriának ajánlottak.
Az adventi koszorú története
A mai advent varázsos hangulatát, a karácsonyi várakozást hosszú évszázadok mitológiája alakította. Az adventi koszorú készítésének hagyománya is évszázadokra nyúlik vissza. A vesszőből, fűzfából, fenyőágakból font koszorút arany vagy piros színű szalaggal díszítettek.
- Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé.
- A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik. Úgy tartották, hogyha ilyen "szent" koszorúkkal veszik körbe a házakat, az elűzi a gonosz szellemeket.
Aztán ezek a szimbólumok lassan feledésbe merültek...
Csak 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és az adventi időszakban minden nap az istentiszteletek alkalmával egy-egy gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. Évről-évre szebben és szebben díszítették fel ezeket a koszorúkat.
A Télapó a Mikulás szomszédja?
2018. december 06.
Annak a Mikulásnak a lakhelyét, akinek eljövetelét nagy izgalommal várja napjaink sok millió kisgyereke, különböző korok és kultúrák egyvelege teremtette meg.
Az eredeti Szent Miklós legendához kapcsolódó szokásokat ( Sinter Klaas, Saint Nik-klaas) az Új-Amszterdamba (New-York) bevándorló holland telepesek honosították meg az Újvilágban a XVII. században.
Az amerikai Mikulás-image (Santa Claus) azonban csak később, egy vers illusztrációjának nyomán született meg. Clement Clarke Moore 1823-ban íródott, "Szent Miklós látogatása" című verséhez Thomas Nast rajzolt képeket a Harper’s magazinba 1860 és 1880 között. Nast fantáziájának köszönhetően olyan titkos részletek kerültek a köztudatba a Mikulás életéről, mint hogy a műhelye az Északi-sarkon található. Moore verséből pedig az ajándékszállításban segédkező rénszarvasok nevei is ismeretessé váltak. Egészen 1925-ig senkinek nem tűnt fel, hogy az Északi-sarkon nemigen akad fű, amiből a hűséges szánhúzók legelészhetnének. Igazándiból erre még az sem lehet mentség, hogy ezt a pólust csak 1909-ben fedezték fel.
A temperamentumvonások és a szív- és érrendszeri betegségek
2018. december 05.
A személyiség egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálva a Semmelweis Egyetem kutatói azonosítottak olyan temperamentumtípusokat, amelyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel.A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő kezdeményezésükre indult meg mintegy tíz éve együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív-és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására. A Családorvosi Tanszék oktató családorvosa, Nemcsik János ötlete nyomán négy évvel ezelőtt induló projektben a Maurovich-Horvat Pál vezette Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoporttal együtt azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúér-betegség jelenlétével és kiterjedésével.
Az affektív temperamentumok olyan veleszületett személyiségjellemzők, amelyeknek öt típuscsoportja ismert: depresszív, ciklotím, hipertím, ingerlékeny és szorongó. Egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya.
A kutatáshoz 200 CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet.
Milyen sorsot rejt a neved?
2018. december 05.
Régóta tudjuk: nomen est omen, vagyis a név kötelez, a nevünk előjel, mely hűen tükrözi a személyiségünket és a sorsunkat, a nekünk kirótt életet. Nézd meg, mit tartogat neked a sors neved betűinek jelentése lapján!
Azt a nevet - teljes nevet - próbáld ki, amit általában használsz. (Például ha Pistának hív mindenki, akkor ne az Istvánt nézd, hanem a Pistát!)
Ha asszony vagy, azt a nevet vizsgáld, amit felvettél - ha felvetted a férjed nevének egy részét vagy egészét - ha pedig nevet szeretnél változtatni, játszd végig a lehetőségeidet.
Ha van beceneved, akkor azt vizsgáld meg!
Jópofa játék lehet, ha a születendő gyermek nevének betűit is sorba rakjuk, és megnézzük, vajon az Anasztázia, vagy az Éva a megfelelő név, ha a vezetéknevünk éppenséggel Reichenberger.
Három tanács:
- A kezdőbetűk "duplán számítanak", vagyis erősebben nyomnak a latban.
- A dupla betűk nyomatékot kapnak. Nem csak akkor, ha egymás mellett állnak, hanem ha azonos név tagban kétszer szerepelnek (György nevében például kettő gy betű van, Kelemen nevében 3 e betű, stb..)
- A becenevet érdemes lehet külön vizsgálni, értelmezni! Ez mutathatja meg választott énünket, küldetésünket.
A siker kulcsa és ami mögötte van
2018. december 04.
Erős Antónia és Baji Balázs teljesen különböző területeken váltak eredményessé. Ami mégis közös bennük: a pontos célok meghatározása és a tervezés, valamint hogy mindketten a Scitec Institute szakembereit hívták segítségül sportcéljaik eléréséhez.Az Institute a sportteljesítmény és az egészségfejlesztés elit intézménye, amely a magyar sportban hiánypótló és egyedülálló keretrendszert biztosít olimpikonok, élsportolók, és most már szabadidő-sportolók számára is. A teljes mértékben egyénre szabott program az egészséges életmódot rendszerben kezeli úgy, hogy közben hosszútávon betartható, élhető és megvalósítható étrendet és edzéstervet biztosít.
A céljait mindenki maga választja meg az életben, és ezek nagyon eltérőek, sokfélék lehetnek, ám a feléjük való törekvés, a siker élménye mindenki számára ugyanolyan fontos, legyen szó mindennapi kötelességeink elvégzéséről vagy világot jelentő deszkákról ‒ egyesek esetében pedig akár mindkettőről. Erős Antónia műsorvezetőnek és Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutónak is több területen kell nap mint nap helytállnia, a magánéletükben, az edzőteremben és ország-világ előtt is.
Mitől vagy bepörögve? Nézz utána itt!
2018. december 04.
A mai rohanó világban hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy bepörgésünk oka a stressz. Ha az ember betegségekkel fordul háziorvosához, kezelőjéhez, gyógyszerészéhez, szinte minden esetben azt mondják neki, a betegséged hátterében a sok feszültség áll.
A stressz ma nagyon felkapott fogalom, s ezért aztán előfordulhat, hogy bajaink okán előbb kerülünk a pszichiáter kutató tekintetei elé, mint egy alapos kivizsgálásra, vagy egy önismereti tanácsadóhoz. Valóban, a stressz szinte minden betegség forrása, legfőbb tulajdonsága, hogy elsavasítja a szervezetet, s miként a savas eső is felemészti a legelőket, mezőket, úgy az ember ph egyensúlyzavara is tönkreteszi a szervezetet.
Vizsgálódj!
A stressz azonban nem maga a betegség, hanem egy válaszreakció, amely mentesíteni próbálja a szenvedő egyént. Egy felfokozott állapot, folyamatos várvédelem lelkünk, testünk körül.
A stressz fogalma gyakorlatilag több dolgot lefed, mint ahányat valóban okoz. Ha úgy érezzük, be vagyunk pörögve, nehéz napjaink vannak, "be vagyunk sózva", nem árt megvizsgálni érzéseinket, mert a háttérben több probléma is állhat.
1. A túlterhelődés:
A leggyakoribb stresszforma a túlterhelődésből kialakult feszültség. Ez a folytonos védelemmel, lelassult reakciókkal, viszont felfokozott idegállapottal írható le a legkönnyebben. Többnyire elég egy kiadós, több hetes, vagy hónapos pihenés ennek megszüntetésére. Legfőbb jele, hogy a kevéske szabadidőnkben, amikor épp nincs tennivalónk, nem tudunk magunkkal hirtelenjében mit kezdeni.
Mennyi D-vitamint kell szedni?
2018. december 03.
Bár az utóbbi években javultak a magyarok D-vitamin-pótlási szokásai, egy friss kutatás szerint minden harmadik lakos továbbra is extrém D-vitamin-hiányban szenved. A hiányállapot többek között csontfogyáshoz vezethet, valamint növeli a depresszió, az autoimmun betegségek, fertőzések és bizonyos cukorbetegségek kockázatát. A szakértők a D-vitamin nap alkalmából a tudatos pótlás jelentőségét hangsúlyozzák, nemcsak az élet első 1000 napjában, hanem azon túl is.A D-vitamin hiánya nemcsak a csontokra van hatással, de növeli az autoimmun betegségek és fertőzések kialakulásának lehetőségét, valamint az emlő- és vastagbéltumor kockázatát is. A riasztó szövődmények ellenére a hiányállapot még mindig meglehetősen gyakori. Február végére – azoknál, akik nem részesülnek D-vitamin-pótlásban – csaknem minden esetben kialakul a D-vitamin-hiány, tízből három magyart pedig kritikus mértékben érint az állapot.
A nők és a fővárosban élők tudatosabbak
Egy közelmúltban publikált kutatás szerint jelentősen javult hazánkban a D-vitamin-pótlás gyakorisága: míg 2013-ban a népesség csupán 12 százaléka szedett valamilyen D-vitamint tartalmazó készítményt, ez az arány napjainkra több mint háromszorosára emelkedett. A kutatás eredményei alapján a budapesti lakosok az átlagosnál tudatosabbak a D-vitamin-pótlás terén, és hasonló arány figyelhető meg a női és férfi lakosság között is: a kutatás szerint feleannyi férfi szed D-vitamint, mint nő.
„Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen ügyelnek a tudatos pótlásra, azonban az eredmények még mindig nem érik el a kívánt mértéket – sokan nem tudják, hogy a téli hónapokban életkortól és nemtől függetlenül mindenkinek szüksége van D-vitamin-pótlásra. Érdekesség, hogy az utóbbi években egy újabb jelenség is felütötte a fejét: a túlzott D-vitamin-bevitel, ez pedig pont olyan káros lehet, mint a hiány” – hívta fel a figyelmet dr. Gomez Izabella, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) főtitkára.
Kevés a zöldség és gyümölcs a világon
2018. december 03.
Ha mindenki egészséges étrendet akarna követni, nem lenne számukra elegendő zöldség és gyümölcs a világon – tárták fel tanulmányukban a Guelphi Egyetem szakemberei.A kanadai kutatók egybevetették a globális mezőgazdasági termelést a táplálkozási szakemberek által ajánlott és környezetvédők által előnyben részesített egészséges étrenddel, és “lényeges eltérést” mutattak ki a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a világ lakosságának jelenlegi szükséglete között.
“A jelenlegi globális mezőgazdasági rendszerben nem követhet mindenki egészséges étrendet” – idézte Evan Fraser professzort, a PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.
“Eredményeink azt mutatják, hogy globálisan a mezőgazdaság túl sokat termel gabonafélékből, zsírokból és cukorból, de keveset zöldségből és gyümölcsből” – tette hozzá a professzor.
A kanadai tanulmány készítői kiszámolták, mennyi élelmiszert állítanak elő világszerte és összehasonlították azt a Harvard Egyetem Egészséges tányér elnevezésű táplálkozási ajánlásával, amely azt javasolja, hogy bármilyen étrend felét zöldség és gyümölcs, 25 százalékát teljes kiőrlésű gabona alkossa, és a többi legyen fehérje, zsír és tejtermék.
Az élelmiszercsoportokat a szakemberek adagokra osztották és azt találták, hogy a világ jelenleg egy személy számára 50 százalékkal többet termel gabonából, miközben csak harmadát termeszti zöldségből és gyümölcsből, és a szükségesnél négyszer többet cukorból.
Mézes-narancsos csirke
2018. december 02.
Egyszerűbb elkészíteni, mint hinnéd!
Hozzávalók:
1 konyhakész csirke, hány darabba vágva
4 evőkanál méz
1 evőkanál (lehetőleg friss) mentalevél
1 narancs karikára vágva
2 nagy narancs leve leszűrve
4 evőkanál olívaolaj vagy 2 kanál margarin
fél dl rum
só, bors
Elkészítés:
A csirkedarabokat sózzuk, borsozzuk, bekenjük a narancslé harmada és a méz keverékével együtt serpenyőben közepes lángon sütjük. Ha kell, kevéske vizet aláöntve, amíg meg nem puhul.
Amikor már pirulni kezd, meg kell öntözni a második harmad narancslével. Ha megsült a csirke, hirtelen ráöntjük és meggyújtjuk a rumot (ez a flambírozás), majd tálra tesszük.
A visszamaradt lét a maradék narancslével feleresztjük, nagy lángon besűrítjük, és a csirkére locsoljuk. Narancskarikákkal és mentalevéllel díszítjük, rozskenyérből készült pirítóssal tálaljuk.