Fogászati szorongás
2026. március 19.
A szorongásnak nagyon is pontosan meghatározható ára van. A PubMed globális szinten több mint 350 milliárd dollárra becsüli a fogászati betegségek közvetlen költségeit, amelyek jelentős része a „szorongás miatti halogatás” számlájára írható.
„Magyarországi viszonylatban a dentofóbia ára döbbenetesen jól számszerűsíthető: míg egy kezdődő szuvasodás ellátása esztétikus töméssel 30-50 ezer forintra tehető, a szorongás miatti halogatás két-három év alatt elhalt foghoz vagy súlyos gyulladáshoz vezethet. Ebben a fázisban a költségek drasztikusan megugranak, hiszen a technológiai igényességtől függő gyökérkezelés és fogfelépítés már 150-400 ezer forintra rúghat, ha pedig a fog menthetetlen, az implantáció és a korona ára elérheti a 400-600 ezer forintot is. A félelem miatt elhalasztott vizit így tízszeres vagy akár hússzoros szorzót jelent a kiadásokban, ami egy átlagos, gyermekkori traumák miatt kontrollt hanyagoló magyar családnál éves szinten több százezer, de akár egymillió forintos extra terhet is róhat a költségvetésre – teszi hozzá Dr. Czigler Péter.
Hogyan győzzük le a szörnyet a székben?
Bár a szorongás ősi ösztön, a 2026-os fogászati technológia és a páciensközpontú pszichológia már messze túlmutat a puszta fájdalomcsillapításon. A cél nem csupán a beavatkozás szakszerű elvégzése, hanem egy traumatikus élményektől mentes, új alapokra helyezett, bizalmi viszony felépítése. Ebben a megújult eszköztárban a legfontosabb lépés a kontroll visszaszerzése: ha előre megállapodunk orvosunkkal egy egyszerű “Stop” jelzésben – például a bal kéz felemelésében –, a pánikreakció azonnal enyhül, hiszen tudjuk, hogy bármikor megállíthatjuk a folyamatot.
Miért fontos levenni a cipőt?
2026. március 19.
Egy lépés a tisztaságért
Amikor hazaérünk egy hosszú nap után, az első dolgunk gyakran az, hogy „lerúgjuk” a cipőnket. Ez jó szokás, mert nem is gondoljuk, hogy mi minden kerül be az otthonunkba a cipőtalpunkkal.
Sok kultúrában alapvető higiéniai szabály, hogy az otthonba való belépéskor leveszik a kint hordott lábbelit, cipőt, és a többi helyiségben valamilyen beltéri lábbeliben járnak. Ez a szokás különösen erős a keleti kultúrákban, de egyre elterjedtebb Európában is.
Ez nemcsak higiéniai szokás, hanem a tiszteletteljes viselkedés része is, ami azt jelenti, hogy az ember nem viszi be a külvilág „zaját” és „piszkát” a nyugodt, tiszta otthonba.
Hazánkban is sok családnál bevett szokás a cipőlevétel, a vendégpapucs használata, főként a tisztaság megőrzése miatt.
Alvás Világnapja
2026. március 18.
Egyre tudatosabban keresik a magyarok a pihentető alvás titkát
A minőségi alvás ma már nem luxus, hanem a mindennapi jóllét egyik alapfeltétele. Az Alvás Világnapja alkalmából a skandináv gyökerekkel rendelkező JYSK arra hívja fel a figyelmet, hogy a pihentető éjszakai alvás számos tényezőn múlik – a megfelelő matractól és párnától kezdve egészen a hálószoba hőmérsékletéig. A JYSK 2025-ös vásárlási adatai alapján a magyarok egyre tudatosabban fordulnak az alváskomfort javítása felé.
Az alváskomfort került fókuszba
A JYSK vásárlási adatai szerint 2025-ben a matracok, paplanok és párnák iránti kereslet kiemelkedően alakult. A matracok közül a habszivacs megoldások bizonyultak különösen népszerűnek a vásárlók körében. A vállalat egyik ilyen terméke szakmai elismerést is kapott: az OSELVA habszivacs matrac nemcsak a vásárlók körében vált az egyik legkeresettebb termékké: a Magyar Alvás Szövetség szakértői zsűrije ezt a modellt választotta 2023-ban az Év Alvásbarát Termékének. A szervezet – amely 2018-ban alakult azzal a céllal, hogy hiteles alvásedukációval és egy alvásbarát minősítési rendszer működtetésével támogassa a minőségi regeneráció szemléletének terjedését Magyarországon – a vállalat törekvéseit is elismerte: a JYSK Magyarország 2023-ban elnyerte az Alvásbarát Vállalat Díjat, amelyet az alvásminőség javításáért tett erőfeszítéseikért, a tudatos edukációért és a pihentető alvást támogató termékkínálatért ítéltek oda.
Márciusi maradványtünetek
2026. március 18.
Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres
Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.
1. Belső nyugtalanság
Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.
Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!
Glaukóma világnap
2026. március 17.
Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”
A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.
A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.
„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”
Félelem a fogorvostól
2026. március 17.
A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. 
A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.
Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.
Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat
2026. március 16.
Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor
Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.
A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.
A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.
Csípőkopás, csípőfájdalom
2026. március 16.
Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!
A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.
A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.
Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!
Folyadékfogyasztás időskorban
2026. március 15.
Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.
Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.
Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.
Só, zsír és hozzáadott cukor fogyasztása időskorban
2026. március 15.
Magas zsírtartalmú ételek, részlegesen hidrogénezett vagy hidrogénezett növényi olajat tartalmazó termékek fogyasztása legfeljebb alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott.
Ételkészítés során (az állati zsiradékok, illetve a pálma- és kókuszolaj használatával szemben) a telítetlen zsírsavakban gazdag olajok változatos használata, továbbá zsírszegény konyhatechnológiák alkalmazása (sűrítés, sütőzacskóban sütés stb.) és a zsiradékok túlhevítésének kerülése javasolt.
A hozzáadott cukor és a só bevitelének csökkentése érdekében minél kevesebb csomagolt, feldolgozott élelmiszer fogyasztása, ételek és italok készítéséhez pedig minél kevesebb cukor, szirup, méz, só használata javasolt.
