A kutyaugatás bosszantó hatásai
2019. április 18.
A Bioacoustics című folyóiratban megjelent tanulmányukban Jégh-Czinege Nikolett PhD-hallgató, valamint Faragó Tamás és Pongrácz Péter, a tanszékének kutatói arra kerestek választ, miért leszünk többnyire idegesek, ha kutyaugatást, főként ha a szomszéd kutyájának ugatását halljuk és vannak-e olyan emberek, akiket az átlagosnál jobban zavar, amikor ugatást hallanak?
A kutatók 153 résztvevőt toboroztak vizsgálatukhoz, amelynek során az embereknek 12 különböző kutyaugatást kellett meghallgatniuk, majd pontozniuk aszerint, mennyire találták azokat idegesítőnek, a hang alapján a kutyát mennyire gondolták mérgesnek, ijedtnek, vidámnak.
Három korcsoport tagjait vonták be a kutatásba: 10-11 éves gyerekeket, 18-35 éves és 50-70 év közötti felnőtteket. A tesztek során az etológusok vizsgálták a lakókörnyezet esetleges szerepét is. Mindhárom korcsoportban voltak falusi, kertvárosi és városközpontban élő lakosok.
Eredményeik szerint a lakóhelynek nem volt hatása a kutyaugatás által kiváltott bosszankodás mértékére. Vagyis nem igazolható, hogy a nagyvárosi, “természetből kiszakadt” embereket jobban idegesítené a kutyák által keltett zaj. Az életkor viszont összefüggést mutatott a bosszankodással: a fiatal felnőttek tartották a legidegesítőbbnek az ugatásokat, különösen, ha azok magas hangon szóltak. A férfiakat jobban bosszantotta az ugatás, mint a nőket.
Kapszulába zárt inzulininjekció
2019. április 18.
Szederméretű, injekciót tartalmazó kapszulát fejlesztettek ki amerikai tudósok, mely a gyomron át juttatja a vérbe az inzulint. A kapszula formáját a leopárdteknős páncélja ihlette.A kapszula apró, összepréselt inzulintűt tartalmaz, így a tabletta felválthatja az injekciót, melyet a 2-es típusú cukorbetegek naponta adnak be maguknak – számolt be a medicalxpress.com a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai vezette kutatásról.
A kis inzulintű akkor fejti ki hatását, amikor a kapszula a gyomorba ér. Állatkísérletekben kimutatták, hogy a kapszulával elég inzulin jut a szervezetbe a vércukorszint olyan csökkentéséhez, mint amilyet a bőrön át adott injekcióval érnek el.
Azt is bizonyították, hogy az eszköz más gyógyszerek beadásához is átalakítható. “Reméljük, hogy az újfajta kapszula segíthet majd azoknak, akik ma csak injekcióban vagy infúzióban juthatnak orvosságukhoz” – mondta Robert Langer, a MIT David H. Koch Intézetének professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője.
A kutatók sok évvel ezelőtt kifejlesztettek egy apró tűk borította tablettát, amellyel a gyomor és a vékonybél falába tudtak gyógyszer injekciózni. Az új kapszulát úgy alakították ki, hogy csak egyetlen tűt tartalmazzon. Azt akarták elkerülni, hogy a gyógyszer a gyomor belsejébe jusson, ahol a gyomorsavak lebontanák, mielőtt kifejti a hatását.
Az immunterápia eredményre vezet a rákbetegeknél
2019. április 17.
A daganatos betegségek immunterápiával történő gyógyításával kapcsolatos 19 klinikai kísérlet elemzésekor kiderült, hogy az újfajta kezelés átlagosan a betegek 25 százalékánál jár tartós eredménnyel – közölte pénteken a párizsi székhelyű, rákkutatással és gyógyítással foglalkozó Curie Intézet.
A szervezet immunválaszának beindítására irányuló immunterápiás gyógyszerek forradalmat idéztek elő a daganatos betegségek gyógyításában, de csak a páciensek kisebb részénél hatékonyak és a különböző ráktípusok esetében különböző a hatásuk.
“Meg akartuk határozni azoknak a pacienseknek az arányát, akik tartósan reagálnak az immunellenőrzőpont-gátlókkal történő kezelésre, és ezt összehasonlítani más gyógyszercsaládokkal” – fejtették ki a Curie Intézet és más francia rákkutatóközpontok tudósai a JCO Precision Oncology című szakfolyóiratban közölt cikkükben.
A kutatók meghatározása szerint a kezelésre adott tartós válasz azon pácienseknek a daganatmentes túlélési időszaka, amely a háromszorosa az összes beteg átlagos daganatmentes túlélési időszakának.
A különböző daganatos betegségektől szenvedő 11 ezer 640 betegen elvégzett 19 nemzetközi kutatás elemzésekor megállapították, hogy az immunterápiával kezelt betegek 25 százalékánál volt tartós válasz, míg a másfajta kezelésekben – kemoterápiában, célzott kezelésben – részesülő betegeknél ez arány csak 11 százalék volt.
Az e-cigaretta mégsem alternatívája a dohányzásnak
2019. április 17.
A Dél-Kalifornia Egyetem kutatásában 93 résztvevőt vizsgáltak meg és arra az eredményre jutottak, hogy az e-cigarettázók szájszöveteiben ugyanolyan rákkal kapcsolatos molekuláris változások zajlanak le, mint a dohányosoknál. Az e-cigaretta tehát – amelyet sok korábbi tanulmány a dohányzásról való leszokás lehetséges útjaként emlegetett – mégsem olyan ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak – hangsúlyozták a kutatók.
Az International Journal of Molecular Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Ahmad Besaratinia hangúlyozta, hogy az e-cigaretták párája nem teljesen vízpára, ahogy azt sokan képzelik. “Bár az e-cigaretta termékekben a legtöbb rákkeltő vegyület koncentrációja jóval alacsonyabb, mint a cigarettafüsté, a rákkeltő anyagoknak nincs biztonságos szintje” – idézte a tudóst a tanulmányt ismertető medicalexpress.com.
Beraratinia aláhúzta, hogy a tanulmányban leírt molekuláris változások nem rákos elváltozások voltak, még csak nem is a rák jelei, inkább korai figyelmeztetést jelentettek egy olyan folyamatra, amely potenciálisan rákhoz vezethet, ha nem figyelnek rá.
A kutatásban 42 e-cigarettázó, 24 hagyományosan cigarettát szívó és 27 egyáltalán nem dohányzó ember szájából származó sejtek génkifejeződését vizsgálták meg. A génkifejeződés az a folyamat, amelynek során a génben rejlő információ megjelenik valamilyen fehérjében vagy RNS-ben, és ennek eredményeként a sejt szerkezete/funkciója megváltozik. A génexpresszió bizonyos változásai rákhoz vezethetnek.
A rostokban gazdag táplálkozás csökkenti a betegség kockázatát
2019. április 16.
A rostokban és teljes kiőrlésű ételekben gazdag táplálkozással jelentősen csökken a szívbetegségek, a stroke, a diabétesz és más krónikus betegségek kialakulásának kockázata – állapította meg egy új tanulmány, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából készült.Ha emeljük az élelmi rostok mennyiségét az étrendben, naponta minden újabb nyolc grammnyi rost fogyasztása 5-27 százalékkal csökkenti az idő előtti halálozás, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák kockázatát. Emellett a stroke és a mellrák kockázata is alacsonyabb lesz – állapította meg a tanulmány.
A kutatás szerint az egészség megőrzéséhez ajánlott legalább napi 25-29 gramm rostot fogyasztani, de az ennél nagyobb mennyiségű rost fogyasztásának még nagyobb az előnye.
A The Lancet orvosi folyóiratban közölt tanulmány egyik vezető kutatója, Jim Mann, az új-zélandi Otagói Egyetem professzora hangsúlyozta: kutatásuk meggyőző bizonyítékkal szolgált arra, hogy a táplálkozási útmutatókban a rostokban gazdag étrendet és a teljes kiőrlésű gabonákat kell a középpontba állítani, mivel ezek egy sor komoly betegség kockázatát csökkentik.
A kutatás megállapította, hogy a legtöbb ember világszerte napi 20 grammnál kevesebb rostot fogyaszt. Nagy-Britanniában 2015-ben egy táplálkozással foglalkozó bizottság napi 30 grammnyi rost fogyasztásának elérését tűzte ki célul, ám ez csupán a britek 9 százalékának sikerült. Az Egyesült Államokban a felnőttek napi átlagos rostfogyasztása 15 gramm.
A szívet védő jó éjszakai alvás rejtélye
2019. április 16.
Amerikai kutatók közelebb kerültek annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miként védi a szívet egy jó éjszakai alvás.
Egérkísérleteikben felfedeztek egy eddig ismeretlen mechanizmust az agy, a csontvelő és az erek között, amely véd az érelmeszesedés, az artériák megkeményedésének kialakulásától, de csak akkor, ha az alvás teljes és mély.
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók kiemelték, hogy ennek az útnak a felfedezése rávilágít az elégséges mennyiségű, minőségi alvás fontosságára az szív-és érrendszer egészségének fenntartása érdekében, valamint új célokat jelölhet ki a szívbetegségek elleni harcban. A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálozási ok a nők és a férfiak körében az Egyesült Államokban.
“Azonosítottunk egy mechanizmust, amelyben egy agyi hormon kontrolálja a gyulladásra hajlamos sejtek termelődését a csontvelőben oly módon, hogy segít megvédeni az ereket a károsodástól” – magyarázta Filip Swirski, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard Egyetem ofvostudományi karának adjunktusa. “Ezt a gyulladás elleni mechanizmust az alvás szabályozza, és ha rendszeresen széttöredezett az alvás, vagy rossz annak minősége, ez a mechanizmus megszakad. Ez egy nagyobb kirakójáték egy kicsiny darabja” – tette hozzá a kutató.
A rossz étkezéstől is fájhat az ízületünk?
2019. április 15.
Védjük az ízületeket!
A következőkben megtudhatjuk, mit tegyünk, hogy az említett fájdalmakat megelőzzük. Dr. Babai László prevenciós szakértő segítségével annak is utána jártunk, vajon táplálkozásunk hogyan befolyásolja a tünetek kialakulását.
Az első figyelmeztető jel: a fájdalom
A két ízlap csúszik egymáson, mire a két csontdarab irányát megváltoztatja: hajlításba, nyújtásba, közelítő vagy távolító állásba jön. Valljuk be, kevesen gondolunk arra nap, mint nap, vajon hányszor ismétlik meg ízületeink a fent leírt folyamatot minden mozdulat közben, amit akár az utcán járva, a számítógép előtt ülve, vagy otthon, a házimunka végzése közben végrehajtunk. Ízületeink működését természetes folyamatnak tartjuk, többnyire csak akkor vesszük észre őket, ha fájdalom jelentkezésével adnak hírt létezésükről.
Mi okozhatja a fájdalmat?
Az ízületi fájdalmak hátterében számos tényező állhat. Okozhatja sérülés, fertőzés, gyulladás, autoimmun betegség és porckopás egyaránt. A fájdalom az egyik testrészből a másikba sugározhat, így sokszor azt sem könnyű megállapítani, a hiba mely ízületben rejlik.
A panaszokat kiválthatja, vagy a meglévő tünetek súlyosbodását okozhatja még:
· Túlerőltetés, vagy egyoldalú terhelés.
· Nedves, hideg levegő.
· Az időjárás változásai is provokálhatják a tüneteket.
· Mozgásszegény életmód.
· Túlsúly miatti fokozott terhelés.
· Dohányzás.
Éveken át megmarad a mézben a növényvédőszer
2019. április 15.
Bizonyos neonikotinoidok akár 40 hónapon át is stabilak maradnak a mézben, nem esnek szét – derül ki a svájci Neuenburgi Egyetem kutatásából.Ezeknek a növényvédőszereknek a hosszan tartó stabilitása veszélyt jelenthet a méhek és az emberek egészségére.
A kutatáshoz a tudósok nagyon precíz méréseket végeztek, ezzel az eddigi legpontosabb eredményeket érték el. Sikerült megmérniük a kiindulási anyagban – ez esetben a mézben – lévő anyag két pikogrammnyi koncentrációját (1 pikogramm 10 a mínusz 12-en gramm). Ezzel a mérési módszer érzékenysége ezerszer precízebb lett, mint az eddigi eljárásoké, és lehetővé teszi a környezetben lévő növényvédőszerek pontos elemzését.
“Az emberi fogyasztáshoz megengedett maximális mennyiség grammonként 50 ezer pikogramm, miközben már a 100 pikogramm per grammonkénti koncentráció is veszélyezteti a méhek és más, az ember számára hasznos rovarok egészségét” – közölte Edward Mitchell, az egyetem munkatársa, az Environmental Pollution című szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
Ez a nagyon kis mennyiség a méhek agyának több milliárdnyi molekulájának felel meg. “Ha ezek az anyagok a nektárral a méhkaptárba kerülnek, az azt jeleni, hogy a királynővel együtt az egész kolónia egész életében idegmérgek hatásainak van kitéve” – mondta el Blaise Mulhauser, a neuenburgi botanikus kert igazgatója.
“Az emberi fogyasztásra szánt méz hónapokon át ugyanolyan koncentrációban tartalmaz növényvédőszereket. Bár jelenleg csak kevés vizsgált minta lépi túl az emberi fogyasztásra vonatkozó határértékeket, még nem tudjuk, milyen hatással vannak ezek az anyagok hosszú távon az egészségre” – fejtette ki Mitchell.
Tesztelhetik sérült gerincvelő őssejtes gyógyítását
2019. április 14.
Az iPS-sejteket úgy hozzák létre, hogy eltávolítják egy ember érett sejtjeit – például a bőrből vagy a vérből – és újraprogramozzák, hogy úgy viselkedjenek, mint egy embrionális őssejt, vagyis az emberi szervezet többféle szövete fejlődhessen ki belőlük.
A tokiói Keio Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja Okano Hidejuki és Nakamura Maszaja vezetésével négy olyan, 18 évesnél idősebb pácienst keres, akik 2-4 héttel korábban szenvedtek sport- vagy közlekedési balesetben gerincvelő-sérülést, amely végtagjaik mozgatásában korlátozza őket. Úgy vélik, a kezelés a baleset utáni 2-4 hétben lehet hatásos. Egy-egy páciens gerincvelőjének sérült területére fognak befecskendezni mintegy kétmillió iPS-ből programozott idegsejtet a tervek szerint.
“Húsz évvel a kutatás kezdete után végre elindíthatjuk a klinikai teszteket. Szeretném, ha minél hamarabb biztonságos gyógymódot tudnánk kínálni a betegeknek” – mondta el a magánegyetem sajtótájékoztatóján Okano. A páciensek keresését ősszel kezdhetik.
A beavatkozás utáni rehabilitáció nagyjából egy éve alatt a kutatók figyelemmel kísérik a sejtbeültetés hatásosságát és biztonságát. A beültetendő sejteket a Kiotói Egyetemen fagyasztva tárolt iPS-sejtekből fogják létrehozni. A Japán Gerincvelő Alapítvány becslései szerint az országban több mint százezer gerincvelősérült él.
Okano és csapata korábban egy lebénult majmot kezelt ezzel a módszerrel, a gyógyítás sikeres volt, az állat újra tudott járni. A Kiotói Egyetem tudósa, Jamanaka Sinja és kutatótársa, John Gurdon 2012-ben orvosi Nobel-díjat kapott, mert érett sejtekből iPS-sejteket hozott létre.
100 éven felülieknek engedélyeznék a dohányzást
2019. április 14.
Százéves korra emelnék a legálisan dohányzók alsó korhatárát Hawaiin, ugyanakkor az elektromos cigaretták használatára, a dohányrágásra és a szivarozásra nem terjedne ki a korlátozás.
A törvénytervezetet előterjesztő Richard Creagan demokrata párti politikus szerint fokozatosan kellene emelni a korhatárt 2020 és 2024 között – adta hírül a BBC hírportálja.
A korábban sürgősségi szakorvosként dolgozó Creagan az “emberi történelem leghalálosabb gyártmányának” nevezi a cigarettát törvényjavaslatában.
2017 januárjában Hawaii lett az első amerikai állam, amely 21 évre emelte a korhatárt a dohánytermékek birtoklására és élvezetére. Az Egyesült Államok többi államában általában 18-19 év a legálisan dohányzók alsó korhatára.
Creagan törvényjavaslata szerint 2020-ban 30, 2021-ben 40, 2022-ben 50, 2023-ban 60, míg végül 2024-ben 100 éves korra kellene emelni a dohányzás korhatárát.
A Hawaii Tribune-Herald című napilapnak nyilatkozva a politikus hangsúlyozta, hogy a dohányipar szándékosan úgy tervezte meg a cigarettát, hogy az függőséget okozzon, noha tisztában van a termék egészségkárosító hatásával.