Aludj jól – élj jobban!
2026. április 08.
Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.
Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.
A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.
Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.
Fontosak az egészségügyi szűrések
2026. április 08.
Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is
Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!
– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?
– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.
Rohanó világunk
2026. április 07.
A márciusi Patika Magazin egy különleges szám volt, melyben a nőkkel foglalkozunk többféle megközelítésben.
Ehhez kapcsolódóan jutottak eszembe a gondolatok arról a megfoghatatlan, felfoghatatlan dologról, ami a legértékesebb a mai rohanó világunkban, amiből a nőknek általában sosincs elég.
Mi ez?
Az idő. Ezt nem lehet pótolni, le-, vagy elcserélni, nem lehet pénzért többet venni belőle, nem lehet hajtani vagy visszaforgatni. Csak élni lehet benne.
Még egy további különlegessége, ami csak miránk, emberekre vonatkozik, hogy a vágy, előre látni a következő hetet, a hónap történéseit, kimondottan emberi tulajdonság.
Az állatok csak élnek az időben, míg mi a tudatában is vagyunk annak. Tudjuk, hogy van múlt, jelen és jövő.
A jó élet, a teljes, gazdag élet olyan, amelyben vannak célok és élvezetek is. Az élet akkor jó, ha elégedettek vagyunk a jelennel, reményeink, céljaink vannak a jövőnkkel kapcsolatban, és megbékéltünk már a múltunkkal.
Biztonságos az ivóvíz?
2026. április 07.
Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.
A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.
A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.
A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.
Halláscsökkenés – Így ismerhetjük fel időben!
2026. április 06.
A családtagok szerepe kulcsfontosságú, hogy időben szakemberhez kerüljön az érintett.
„Nincs baj a hallásommal” – szokták azonnal rávágni az idősebb páciensek, ha megkérdezem, hogy jól hallanak-e? Arra pedig, hogy járt-e mostanában hallásvizsgálaton, csak alig néhányan felelnek igennel. Ha éppen családtag is jelen van a rendelőben, akkor nem ritkán ők azért jelezni szokták, hogy ha van rá mód, vizsgáljuk meg a hallást is egy fülmosás és a fülészeti vizsgálat után.
A halláscsökkenés jelei először inkább a közeli hozzátartozóknak tűnnek fel. Hangosabban szól a tévé, gyakrabban kérdez vissza a rokon: Tessék?
Gyermekként – a születésünktől kezdve – szerencsére évente szűrik, hogy van-e valamilyen probléma a fülünkkel.
Felnőttkorban csak bizonyos munkahelyeken alkalmasság kapcsán vagy panasz esetén. Körülbelül 55-60 éves korunkban akkor is érdemes meglátogatni egy hallással foglalkozó szakértőt, ha nem tapasztalunk magunkon halláscsökkenést.
Itt a húsvét és itt a tojásallergia is
2026. április 06.
Hazánkban a tej mellett a tojás az egyik leggyakoribb táplálék-allergén, kisgyermekek és felnőttek körében is. Összeállításunkban a tojásallergiával kapcsolatos gyakori kérdésekre keresünk válaszokat.
Csecsemőkorban is elkezdődhet?
Az anya által fogyasztott ételek bizonyos mennyiségben átjutnak az anyatejen keresztül a baba szervezetébe is, az ételallergia tünetei tehát már a szoptatás időszakában is jelentkezhetnek. Érdemes ezért megfigyelni, hogy a panaszok mely ételek fogyasztását követően jelentkeznek és a továbbiakban teljesen kizárni az étrendből a gyanús élelmiszert-magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermek gasztroenterológusa. Ha így nem jelentkeznek a tünetek, akkor az egész szoptatási idő alatt érdemes a tojásmentes diétát tartani. Amennyiben az ekcémás tünetek továbbra sem múlnak, akkor lehet más élelmiszerek mellőzésével is próbálkozni, de ilyenkor mindenképpen javasolt egy szakorvost felkeresni.
Könnyed húsvéti menüsor
2026. április 05.
Bár a Húsvét nagyrészt az eszem-iszomról szól, de ilyenkor sem szükséges nehéz ételekkel elcsapnunk a gyomrunkat. Patocskai Niki, a Harmonet háziasszonya egy könnyed tavaszi menüt állított össze azoknak, akik idén újítanának a bevált sonka-tojás kombináció után.
Húsvéti saláta - tormával és sonkával
Hozzávalók: 1 fej jégsaláta, 1 csomag újhagyma, 1 csomag retek, 1 kis doboz tejföl, 2-3 ek. reszelt torma, só, bors, 20 dkg főtt, füstölt sonka
A zöldségeket megmosom, megtisztítom, a salátát kis darabokra tépkedem, a hagymát és a retket felkarikázom. A sonkát kis kockákra vágom fel, a tejfölt pedig összekeverem a tormával, sóval és borssal. Egy nagy tálban összekeverem a zöldségeket és a sonkát. A tejfölös öntetet pedig külön kínálom hozzá, hogy mindenki a saját ízlése szerint adagolhassa.
Húsvéti finomságok
2026. április 04.
A húsvéti asztalunk csakúgy roskadozik a finomságoktól: tojás, bárányhús, kalács, sonka, tarja, hagyma, paprika, és megannyi nyalánkság. Vajon miért ezek az élelmiszerek, nyersanyagok a jellemzõ húsvéti alapanyagok? No, és a finomságokból mindenki mindent ehet?
Húsvét ünnepe
A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe: ezen a napon Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. A kereszténység ünnepe mellett a megújulás, a tavasz, ünnepe is. Így a húsvéthoz kapcsolódó ételeknek, tevékenységnek megvan a maga vallási és természeti háttere, amit sokan már nem ismernek, s csak a húsvéti ételekre koncentrálnak.
Állati fehérje fogyasztása időskorban
2026. április 04.
Az ajánlás hangsúlyos eleme az állati fehérjék (hal, hús, tojás, tej, tejtermék) és ezen belül is kiemelten a (csontok egészségének megőrzéséhez hozzájáruló kalciumot és az ennek beépülését segítő D-vitamint tartalmazó) tej, tejtermékek mindennapos fogyasztása, amellyel – többek között – az időseket érintő esendőség kockázata is csökkenthető.
Javasolt, hogy minden főétkezés tartalmazzon 1 adag (alacsonyabb zsír-, só- és cukortartalmú) állati eredetű fehérjeforrást (tej, tejtermékek, hal, tojás, hús és húskészítmények) de ajánlott előnyben részesíteni a tejet, tejtermékeket, halat és tojást.
Naponta 0,5 l tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű (600 mg) kalciumot tartalmazó tejtermék (pl.: joghurt, kefir, aludttej, sajt, túró, túrókészítmény) minél változatosabb fogyasztása mindenképpen javasolt.
Sport, mozgás, aktív életmód – mást jelentenek, de mindegyik fontos az egészséghez!
2026. április 03.
A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. 
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, az OKOSTÁNYÉR® is arra hívja fel a figyelmet a táplálkozási útmutatás mellett, hogy „válassz olyan mozgásformát, amit szeretsz és csináld egyhuzamban legalább 10 percig! Fokozatosan növeld az időtartamot, mert ez további egészségi előnyökkel jár.” A szakmai szövetség most azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kéne végeznie, hogy megőrizze az egészségét.
Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma, mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kilokalóriákban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a házkörüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint például a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás. A testmozgás a nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést. A sport pedig ennek az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül.
