Új módszerrel gyógyítják a májdaganatot

2019. február 14.

Új módszerrel gyógyítják a májdaganatot a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján – mondta Bánsághi Zoltán, az intézmény igazgatóhelyettese.

Az igazgatóhelyettes elmondta, az eljárás lényege, hogy mikroszkopikus méretű sugárzó szemcséket juttatnak a véráramon keresztül a daganatba, amelyek elpusztítják azt.

Ezt szinte kizárólag a májdaganatoknál, illetve az innen induló áttéteken alkalmazzák, mivel a szerv kettős vérellátása lehetővé teszi, hogy ne károsodjon a kezelés során.

Elsősorban olyan pácienseken használják a terápiát, akik nem műthetőek, és több, hagyományos kezelésen átestek már, de ezeknek nem volt eredménye.

Az első és eddig egyetlen beteg, akin az új eljárást alkalmazták, jól van – mondta Bánsághi Zoltán.

Az egyetem korábban azt közölte az MTI-vel, hogy egy 72 éves férfin végezték el először az úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát.

A társadalombiztosítás által egyedi méltányosság alapján finanszírozott beavatkozást a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján a Nukleáris Medicina Központtal közösen, az egyetem Onkológiai Központjával és Sugárvédelmi Szolgálatával közreműködésben, 2018. december elején végezték el. A beteget másnap hazaengedték.

Gluténmentes sört dobtak piacra Pécsett

2019. február 14.

Aki gluténérzékeny, annak a (legtöbb) sörről le kell mondania. Pedig nyáron - amit már nagyon várunk - milyen jól tud esni... Egy magyar fejlesztésnek, egy átalakított receptnek és rengeteg laboratóriumi vizsgálatnak köszönhetően már elérhető az első olyan, itthon készülő sör, amelyet a gluténérzékenyek is bátran fogyaszthatnak.  

A sörgyártáshoz használt árpa a leginkább ételintoleranciát kiváltani képes alapanyagok listáján szerepel, miközben egyre többet hallani arról, milyen sok embert érint a gluténérzékenység. A betegség nem más, mint a gabonanövényekben található gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység.

A glutén- vagy lisztérzékeny betegek igen kellemetlen tünetekkel szembesülnek: leggyakrabban emésztőszervi problémák jelentkeznek náluk, de a fel nem ismert gluténérzékenység okozhat akut fejfájást, bőrbetegségeket is. Magyarországon egyre nő a diagnosztizált gluténérzékenyek száma, de rengetegen vannak olyanok is, akik még nem tudják, mi okozza a kellemetlen tüneteket. A betegség sajnos nem gyógyítható, és egy életre szól, viszont a glutén étrendből történő teljes kiiktatásával a panaszok megszűnnek. A gluténérzékenyeknek eddig le kellett mondaniuk a legtöbb sörről is, hiszen annak legfontosabb alapanyaga az árpamaláta. Kapható ugyan néhány import gluténmentes sör a magyar piacon, ám azok ára igen magas, és rendkívül nehéz beszerezni őket.

A lisztérzékenyek számára tehát remek hír, hogy újból élvezhetik a sörözés örömeit, hiszen egyre több helyen, a hagyományos sörökkel azonos áron érhető el a Pécsi Gluténmentes Lager. Persze rögtön felmerül a kérdés: hogyan lehet egy sör, amihez rengeteg árpamaláta szükséges, gluténmentes?

A Parkinson-kór és a vakbélműtét összefüggése

2019. február 13.

Tizenkilenc százalékkal kisebb valószínűséggel lépett fel Parkinson-kór azoknál, akiknek fiatalon kivették a vakbelét, pontosabban a féregnyúlványát – állapította meg egy nagyszabású kutatás.

A Science Translational Medicine című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányban több mint egymillió svéd adatait elemezték. Az eredmények azt az elméletet erősítik újabb bizonyítékokkal, amely szerint a bélrendszer és az immunrendszer szerepet játszik a súlyos, gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség kialakulásában.

A michigani Van Andel Kutatóintézet professzora, a tanulmány vezető szerzője, Viviane Labrie szerint a felfedezés új gyógymódokhoz vezethet. A kutatás azt is feltárta, hogy a féregnyúlványban nagy mennyiségben halmozódnak fel abnormális formájú fehérjék, úgynevezett alfa-szinukleinek, amelyek szorosan kapcsolódnak a Parkinson-kór fellépéséhez, ami magyarázatot adhat az összefüggésre.

A kutatók azonban – meglepetésükre – egészséges emberekben is megtalálták az abnormális fehérje felhalmozódásait, ami azt jelenti, hogy önmagukban nem elegendőek a Parkinson-kór kialakulásához.

Kidolgozták az “ideális étrendet”

2019. február 13.

A vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztásának felére csökkentése, valamint a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztásának megkétszerezése jelenti a kulcsot az emberek és a bolygó egészségének megőrzéséhez – állítják kutatók.

A szakemberek szerint az úgynevezett Planetary Health (A Föld egészsége) étrend követésével több mint 11 millió idő előtti elhalálozást lehetne megelőzni évente, csökkenne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és segítené a földterületek, vízkészletek és a biológiai sokféleség megőrzését.

“Az étel, amelyet megeszünk és a mód, ahogyan előállítjuk az élelmet, hatással van az emberek és az egész bolygó egészségére, jelenleg azonban nagyon rossz úton járunk mindkét tekintetben” – mondta Tim Lang, a Londoni Egyetem professzora.

A bolygó népessége 2050-re várhatóan eléri a 10 milliárd főt és egy egészséges, fenntartható étrend kialakításához muszáj lesz átalakítani az étkezési szokásokat, fejleszteni az élelmiszertermelést és csökkenteni az élelmiszerhulladékot.

“A globális élelmiszerrendszer olyan mértékű átalakítására van szükség, amelyre még soha nem volt példa” – mondta Lang.

Az olyan krónikus betegségek, mint az elhízás, a diabétesz, az alultápláltság és a rák számos fajtája mind a nem megfelelő étrenddel vannak összefüggésben. A kutatók szerint az egészségtelen táplálkozás jelenleg több halálozásért és betegségért felelős világszerte, mint a védekezés nélküli szexuális aktus, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, valamint a dohánytermékek használata együttvéve.

A Planetary Health elnevezésű étrendet a The Lancet című orvosi folyóirat megbízásából dolgozta ki az elmúlt három évben 37 szakértő 16 országból.

A kutatók szerint a vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztását 50 százalékkal kellene csökkenteni, míg a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztását megkétszerezni.

Nehézláb-érzés állapotosan

2019. február 12.

A vénás rendellenességek elleni harcban vegyünk fel jó szokásokat, és profitáljunk a növények jótékony hatásaiból.

A fogamzásgátló tabletta fokozza a visszér kockázatát?
IGAZ
Az ösztrogén női nemi hormon elősegíti az értágulat és az ödéma megjelenését. Ami a progeszteront (sárgatesthormont) illeti, csökkenti a vénás tónust, ami következésképp súlyosbíthatja a nehézláb-érzés tüneteit. Így, ha fogamzásgátló tabletta szedése mellett visszérproblémákkal küzdünk, konzultáljunk nőgyógyászunkkal, aki valószínűleg változtatni
fog a gyógyszeren.

A terhesség kockázatot jelent?
IGAZ
A várandósság első hónapjaiban – a terhességi hormonok hatására – lassul a keringés, csökken a visszerek tónusa, kitágul a véna. Ehhez hozzájárul, hogy a terhesség második-harmadik szakaszától a magzat növekvő súlya összeszorítja a kismedencei vénákat is, ami tovább rontja a vénás vér visszaáramlását. Segíthet többek közt, ha a kismama kerüli a hosszan tartó állást, és kompressziós harisnyát visel.

Illem és trend Valentin-napra

2019. február 12.

Közeleg a Valentin-nap, mely sokak számára csupán egy szép rózsacsokor vagy egy doboz bonbon ajándékozását jelenti. De honnét ered a szerelmesek ünnepe, és miért pont Valentin?  

A Valentin-nap hagyománya

Az ünnep gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza, mai formája pedig csak a 19-20. században alakult ki. A legenda szerint, Valentin az időszámítás előtti 3. században élt római pap volt, aki titokban adott össze párokat a házasságkötést tiltó császári rendelet ellenére. Valentint ezért bebörtönözték és a legenda szerint üzeneteket küldött a barátainak, mint például: „Ne felejtsétek el Valentint” vagy „Szeretlek Benneteket”.

Szokások, trendek

Egy igencsak kedves gesztus is kötődik február 14-hez, amely nem csak a szerelmesek, hanem a jó barátok között is szokássá vált, és ami egyúttal bizonyítja, a Valentin nap megünneplése nem a mai kor divatja.

Bár kevés írásos emlék maradt fent az ünneppel kapcsolatban, de arra vannak bizonyítékok, hogy a középkori Franciaországban és Angliában divatos hagyomány volt. Mégpedig azért, mert a szerelemesek általuk írt versekkel köszöntötték egymást, innen ered a kézműves üdvözlőkártyák ajándékozása.

Kezdetben a Valentinnapi megemlékezés a képeslapküldésre korlátozódott, és csak később terjedtek el a mai közismert és népszerűségnek örvendő egyéb formái, mint egy romantikus vacsora, kisebb utazások ajándékozása.

A jódhiány 5 gyakori tünete

2019. február 12.

A jód egy nagyon fontos szervünk, a pajzsmirigy megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, ám nem mindegy, hogy mikor és mennyit fogyasztunk, mert akár árthatunk is vele. Hogy pontosan milyen tünetek esetén gyanakodjuk jódhiányra, és melyek a biztonságos jódpótlás szabályai, Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa foglalta össze.

A túl kevés és a túl sok jód is káros

A pajzsmirigynek ahhoz, hogy hormonjait elő tudja állítani, jódra van szüksége. Mivel hazánkban a termőföld jódban szegény, ezért az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek automatikusan jódtartalmú táplálékkiegészítőket kellene szednie, sőt Balázs professzor épp arra figyelmeztet, hogy a túlzásba vitt jódfogyasztás épp úgy felboríthatja a pajzsmirigy működését, ahogyan a jódhiány. Annyi különbséggel, hogy míg utóbbi esetben jellemzően pajzsmirigy alulműködés alakul ki, addig a túlzott jódfogyasztás autoimmun pajzsmirigybetegségeket és túlműködő göbös pajzsmirigybetegség esetén súlyos túlműködést is kiválthat.

„A szervetlen jód kétélű fegyver. Jóllehet a pajzsmirigy működéséhez valóban szükséges, de túlzott bevitelével a pajzsmirigygyulladás kialakulását, ill. fellángolását lehet kiváltani. Ez különösen fontos a terhesek esetében. Az alkalmazott “magzatvédő” készítmények között gyakran sok jódot visznek be, ez akár ismételt vetéléseket is okozhat!”

A vizelési problémára beépíthető műszer

2019. február 11.

A vizelési problémákat csökkentő, beültethető műszert fejlesztettek amerikai kutatók. Az eszköz észleli a húgyhólyag túlzott tevékenységét és egy mikro-LED fényét használva elfojtja a vizelési ingert.

A műszer működött inkontinenciában szenvedő és gyakran vizelési ingert érző patkányokon, valamikor a jövőben embereken is alkalmazható lesz – vélik a kutatásban részt vevő Washingtoni Egyetem, az Illinoisi Egyetem és az Észak-Nyugati Egyetem kutatói.

Egy kisebb sebészeti beavatkozás során beültettek a kutatók egy puha eszközt, mely övszerűen fogja át a húgyhólyagot. A hólyagba opszin nevű proteineket is fecskendeztek. Az opszinokat egy vírus szállítja, amely a húgyhólyagban lévő idegsejtekhez kapcsolódik, ezáltal érzékennyé teszi őket a fényre. Ez lehetővé teszi a kutatók számára, hogy optogenetikát használjanak, vagyis az élő szövetben a sejtek viselkedését fény használatával befolyásolják és így aktiválják a sejteket.

“Ha a húgyhólyag túl gyakran ürül, a külső eszköz jeleket küld, amely aktiválja a hólyagon lévő műszer mikro-LED-jét. Ez csökkenti a szenzoros idegek aktivitását és helyreállítja a normál hólyagműködést” – mondta Robert W. Gereau IV, a Washington University School of Medicine kutatója.

Nincs kockázata a bőrön keresztüli hormonpótlásnak

2019. február 11.

A hormonpótló terápia (HRT) egészségi kockázatairól készült újabb nagyszabású brit tanulmány kimutatta, hogy nincs kockázata a hormontapasz, -gél vagy -krém alkalmazásának, a tabletta formában történő hormonpótlás azonban növeli a trombózis kialakulásának lehetőségét.

A Nottinghami Egyetem kutatói a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban mutatták be eredményeiket. A szakemberek a nőgyógyászati praxisokban 1998 és 2017 között regisztrált több mint 470 ezer nő HRT-adatait elemezték, közülük több mint 80 ezer 40-79 éves nő esetében alakult ki vérrög, míg 390 ezer esetében nem tapasztaltak ilyet.

A HRT-t a menopauza tüneteinek csökkentésére alkalmazzák, a tünetektől függően rendelnek el az orvosok különböző kezeléseket, köztük ösztrogén vagy ösztrogén és progeszteron hormonokat tartalmazó tabletták szedését, vagy bőrön keresztül hormontapaszok, -krémek, gélek alkalmazását.

Korábbi kutatások már kimutatták a trombózist okozó vérrögök keletkezésének magasabb kockázatát a terápiában részesülő nőknél, de kevés adat létezik a különféle terápiákkal kapcsolatos kockázatokról.
A nottinghami kutatók is megerősítették a trombózis kialakulásának magasabb kockázatát (58 százalék) a hormonpótló tablettákat szedő nőknél szemben azokkal, akik nem részesültek semmilyen terápiában. 40 százalékkal volt magasabb a kockázat azoknál, akik ösztrogén tartalmú tablettákat szedtek és 73 százalékkal azoknál, akik ösztrogén-progeszteron hatóanyagú tablettákat.

A bőrön keresztüli alkalmazásnál egyetlen formában – legyen az tapasz, krém vagy gél – sem mutattak ki semmilyen kockázatot a trombózisra” – írták a szakemberek tanulmányukban.

Herpesz a hidegben?

2019. február 10.

A hőmérséklet és az immunrendszer kapcsolatban áll egymással. Az alacsonyabb hőmérséklet gyengíti az immunválaszt, pl. a téli megfázások idején támadó és hidegben jobban szaporodó rhinovírussal szemben.

Hidegben az immunsejtek gyengébben védekeznek a kórokozók ellen, és a vérellátás is romlik, mert a szervezet arra koncentrál, hogy a létfontosságú szerveket tartsa melegen. Ez megakadályozza az immunitás fenntartásáért felelős sejtek (pl. a fehérvérsejtek) megfelelő reakcióját.

A további rossz hír még az, hogy az arra érzékeny egyéneknél a hidegben legyengült immunrendszer nem tud gátat vetni a szervezetben szunnyadó, lappangó herpeszvírusoknak. Ezért ezek azonnal „láthatóvá” válnak az ajkak környékén. Az alacsony aktivitású immunrendszer több más betegség kialakulását is elindíthatja.