A stressz káros hatása I. rész

2025. március 06.

Gerincproblémák

A stressz természetesen elsősorban az izmokra hat. Szorongás, feszültség, idegesség esetén az izmok megfeszülnek, tónusuk fokozódik. A tónusfokozódás az oxigénigény növekedésével jár, egyúttal több energiát fogyaszt, ezért estére olyan fáradtnak érezheti magát az ember, mintha egész nap követ tört volna. Másrészt a relatív oxigénhiány fájdalmakat is okozhat. Ennek az izomfeszülésnek általában az ember nincs tudatában. Ha például a lakás vagy a munkahely közelében munkagépek dolgoznak, akkor igyekszik mindenki a tudatából kirekeszteni az idegesítő zajt. Amikor a munkagépet kikapcsolják, meglepve, és igen jólesően érzékeli, hogyan lazulnak el az izmok, amik a zaj hatására egész nap öntudatlanul meg voltak feszítve.

A mai világban a legtöbb ember állandó készenlétben él. Mindig ugrásra készen kell reagálnia megannyi váratlan helyzetre, új kihívásra. Nem csoda hát, ha izomzatának tónusa fokozott. Az egész napi ülő munka, értekezletek, tárgyalások után miért érzi magát valaki olyan gyakran fizikailag is fáradtnak? Az izomfeszülés rengeteg energiát igényel, és alig van mód, idő lazítani. Mindehhez hozzájárul az ülőmunka ellenében a testmozgás, a sport hiánya. Az emberek nagy része életének második felében számtalan mozgásszervi panasszal küszködik.

Szezonális depresszió: hogyan ismerhetjük fel, és mit tehetünk ellene?

2025. március 05.

A végeláthatatlanul hosszú január után még egy téli hónap vár ránk, ami már a hátunk közepére sem hiányzik. Messze már a december csillogó fénye, és még odébb vannak az igazán napsütéses órák is. Általános tény, hogy a hideg, borongós idő beköszöntével sokan tapasztalhatják a levertség, fáradtság és kedvetlenség érzését, amely így a tél második felében gyakran fokozottan jelentkezik. Ezek a tünetek azonban bizonyos esetekben egy komolyabb állapot, a szezonális affektív zavar (SAD) jelei is lehetnek. De hogyan különböztethetjük meg a szezonális depressziót az általános depressziótól, és mit tehetünk ellene?

„A szezonális depresszió ciklikusan jelentkezik, évről évre ugyanabban az időszakban, leggyakrabban ősztől tavaszig. Jellemző rá a fáradtság, a fokozott aluszékonyság, a szénhidrátok utáni sóvárgás és az ebből fakadó súlygyarapodás, valamint a társas kapcsolatok iránti érdeklődés csökkenése” – kezdi Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője.

Kik a leginkább érintettek?

A szezonális depresszió gyakrabban fordul elő a mérsékelt és északi éghajlati övezetekben, ahol a téli hónapokban jelentősen csökken a napsütéses órák száma. „A nők kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel érintettek, és leggyakrabban fiatal felnőttek körében fordul elő” – teszi hozzá Pollák Éva.” –„Természetesen gyermekek és idősek körében is megjelenhet, bár náluk gyakran nehezebb felismerni a tüneteket.”

A szakemberek szerint a szezonális depresszió kialakulásában elsősorban a napfényhiány játszik szerepet, amely befolyásolja a melatonin- és szerotoninszintet. „A melatonin túltermelődése fokozott álmosságot okozhat, míg a szerotoninszint csökkenése hangulati zavarokhoz vezethet. Emellett a cirkadián ritmus felborulása is hozzájárulhat a tünetek kialakulásához” – magyarázza a pszichológus.

10 hasznos tanács, amivel megúszhatjuk az influenzát

2025. március 05.

Az új év idén az influenzajárványnak is lendületet adott hazánkban, így az ünnepi kikapcsolódás után sokakat hamar és váratlanul döntött le a lábáról a vírus. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint a légúti megbetegedések közül a negyedik héten is egyértelműen az influenza vezette a listát 43,7 százalékkal. Mintegy 70 000-en fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, 50 000-rel többen, mint január első hetében, és leginkább a 15 év alatti gyerekek között terjed a betegség (42 százalék).[1] A korábbi évek tendenciái és a járványhelyzet alapján valószínűsíthető, hogy az átoltottsági arány a mostani influenzaszezonban is alacsony maradt, különösen a veszélyeztettek körében. De mit tehetünk azért, hogy ne kapjuk el az influenzát, ha nem vagyunk beoltva? A Budai Egészségközpont fül-orr-gégésze, dr. Szőnyi Magdolna PhD az alábbiakban tanácsokat ad a vírus elleni védekezéshez.

„Más betegségekhez hasonlóan az influenza is megelőzhető, de legalábbis enyhíthetők a tünetei. Azonban fontos kiemelni, hogy elsősorban az általános egészségi állapotunk, az immunrendszerünk erőssége határozza meg, hogy oltás nélkül mennyire ellenálló a szervezetünk a vírusokkal szemben, és le tudja-e győzni őket szövődmények nélkül” – mondta a Budai Egészségközpont szakorvosa.

A többek között torokfájással, köhögéssel, orrfolyással, lázzal, izomfájdalmakkal járó influenzafertőzés elkerülése, illetve tüneteinek kezelése érdekében számos hatékony lépést tehetünk, akkor is, ha még nem vagyunk beoltva. Dr. Szőnyi Magdolna szerint ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni:

[1] https://nngyk.gov.hu/hu/tovabbi-hirek/integralt-felugyeleti-rendszer-eredmenyei-2025-4-het 

„Más betegségekhez hasonlóan az influenza is megelőzhető, de legalábbis enyhíthetők a tünetei. Azonban fontos kiemelni, hogy elsősorban az általános egészségi állapotunk, az immunrendszerünk erőssége határozza meg, hogy oltás nélkül mennyire ellenálló a szervezetünk a vírusokkal szemben, és le tudja-e győzni őket szövődmények nélkül” – mondta a Budai Egészségközpont szakorvosa.

A többek között torokfájással, köhögéssel, orrfolyással, lázzal, izomfájdalmakkal járó influenzafertőzés elkerülése, illetve tüneteinek kezelése érdekében számos hatékony lépést tehetünk, akkor is, ha még nem vagyunk beoltva. Dr. Szőnyi Magdolna szerint ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni:

1. Védőoltás

A védőoltás akár 70 százalékos védelmet nyújt az influenza ellen, így ez a leghatékonyabb módszer a vírus elleni védekezésben. A járványgörbe továbbra is emelkedik, az esetszámok járványküszöb alá csökkenése csak február végére valószínűsíthető, ezért, ha korábban nem is adattuk be az influenza elleni védőoltást, még mindig érdemes lehet megtenni. Alapesetben azonban a járvány kialakulása előtt, vagyis novemberben, decemberben javasolt beadatni, mivel a védettség kialakulása körülbelül 2 hétig tart. Különösen ajánlott a védőoltás a kockázati csoportba tartozóknak, így a 60 év felettieknek, 6 hónapnál idősebb gyermekeknek, és minden olyan foglalkozást végző személynek – például kórházi dolgozóknak és pedagógusoknak –, akik közösségben dolgoznak és ezáltal könnyebben megfertőződhetnek. Az oltás által nyújtott védettség normál esetben egy évig tart, de a vírus folyamatos mutálódása miatt évente ajánlott megismételni a védőoltást.

A büdös tojás és az empátia

2025. március 04.

A szakállas vicc szerint, miután már mindenki beletörődött abba, hogy az ifjú lord süketnéma, 18 évesen megszólalt reggeli közben: - Ez a tojás büdös! - Drága fiam! - kiált fel az anyja - Hát te tudsz beszélni!? Miért nem szólaltál meg eddig? - Mert nem volt büdös a tojás - hangzik a logikus válasz.

Mi az empátia?
Az értelmező szótárak és a pszichológia megközelítései szerint a beleélő képességet, az átélést jelenti, ám ne az álmodozás, hanem a művészi katarzis, vagy a másik ember helyzetének belsővé tétele során. Az empátia során egy olyan lelki kapcsolat jön létre, melyben az egyik ember szinte beleéli magát a másik helyzetébe és a másik ettől azt érzi, meghallgatták, és megkönnyebbül.

Ha nem büdös a tojás, minek szólni?
Hát igen. Ha jobban belegondolunk ez a vicc nem feltétlenül nevetséges, mint inkább tanulságos. Hiszen hányszor vagyunk úgy, hogy minek szóljunk? Egyáltalán minek figyelni bármi másra, mint a tojás szagára? Van nekünk elég bajunk, vagy nem?
Számtalan tanulmány készült már az emberi kommunikáció átalakulásáról, esetleges válságáról. Így arról is, hogy hány és hány kommunikációs fórum halt el, szűnt meg. A presszótól a falusi búcsúkig, a kiskocsmáktól a klubokig, szakkörökig, s lett belőlük tóksó, tévénézés. A baráti munkahelyi összejövetelekből pedig politikai vitakör, netán magányos italozás.

Mi veszett el menet közben?
Mert valami kétség kívül elveszett. – Hogy vagy? – kérdezzük a szembejövőtől. A legjobb nyitott kérdés, mely után a válaszadó szabadon dönthetné el, hogy egy – Kösz jól! válasszal elintézi a dolgot, tudatja velünk, hogy ő is agykontrollos, és azt mondja: - Egyre jobban! vagy éppen kitárja a szívét. Ám ha a szemben futó netán komolyan venné érdeklődésünket, már idegesen pislognánk az óránkra. Mire válaszra nyitná a száját, már rohanunk is tovább. Még hogy meghallgassam az ő baját, hisz van nekem is elég!

Ki kíváncsi ránk?
Hatalmas lelki terheket cipelünk, homlokunkat ráncoljuk, s szidjuk a környezetünket, hogy senki nem kíváncsi ránk, pedig csak méltó tükörképét kapjuk saját viselkedésünknek. Nem érdekel senkit, hogy nekünk mi fáj, mi a jó, minek örülünk és miért bánkódunk... Milyen jó volna elmondani! Mert ez fontos, és meg is könnyebbülhetnénk egy kicsit.

A lézer ujjlenyomattól a csontritkulásig – indul a Szenior Akadémia tavaszi évada

2025. március 04.

Tizenkét előadással várja február 10-e és május 5-e között az érdeklődőket a Semmelweis Egyetem főként nyugdíjas korosztálynak szóló online előadássorozata. A Szenior Akadémia idei témái között szerepel egyebek mellett az időskori sürgősségi ellátás, a reumatoid arthritis, a csontritkulás, a pszichoterápia és a lézer ujjlenyomat-kutatás is.

Hétfőnként 18 órától az egyetem vezető professzorai, kutatói mutatják be az orvostudomány legújabb eredményeit és a leggyakoribb betegségekre vonatkozó új ismerteket, új eljárásokat a Szenior Akadémia ingyenes, online előadásain. A sorozat nyitóalkalmán, február 10-én dr. Mandl József, a Molekuláris Biológiai Tanszék professor emeritusa etikai kérdésről és az Egészségügyi Tudományos Tanács feladatairól beszél majd, az ezt követő februári alkalmakon pedig szó lesz Nobel Alfréd munkásságáról és a nanomedicináról is.

A márciusi előadásokon a hallgatók bepillanthatnak majd az integratív medicinába, a reumatoid arthritis kezelésébe, az időskori sürgősségi ellátásba, az értágulatok kezelésébe, illetve a csontritkulás megelőzési és kezelési lehetőségeibe is.

Az április prezentációkon az érdeklődők hallhatnak a rosszindulatú tumoros betegségek várható alakulásának előrejelzéséről a bioinformatika eszközeivel, a pszichoterápia és önismeret témájáról és a gyermek hematológiában rejlő új lehetőségekről is.

A benőtt köröm kezelése

2025. március 03.

A benőtt köröm nemcsak esztétikai probléma, sok ember számára okoz fájdalmat és további betegségek melegágya is lehet a gyulladás miatt. Mikor forduljunk szakemberhez, hogyan tudja kezelni a pedikűrösünk a benőtt körmöket?

A benőtt köröm sok ember számára okoz nagy fájdalmat. Van, aki a fájdalom elkerülése miatt folyamatosan pedikűröshöz jár. Ha időben kitisztítjuk a benövés környékét, illetve megelőzzük a benövést, akkor elkerülhető a kellemetlen probléma, szép és ápolt lábakkal térhetünk haza.
Sajnos előfordul az is, amikor a vendég már nem jut el a saját lábán a pedikűröshöz, mert már járni sem tud a benőtt körömtől.

Ennek általában két oka van:

• A vendég reménykedik, hogy hátha elmúlik magától a dolog

• Negatív élménye van korábbi pedikűrösénél, aki fájdalmat okozott neki

Az igazság azonban az, hogy a benőtt köröm kiemelése nem jár különösebb fájdalommal, maximum a gyulladás miatt minimális érzékenységgel – ha hozzáértő kezek szakszerűen végzik a műveletet. Ahol nincs még erős gyulladás, csak érzékenység, ott semmit nem érez a vendég.

A magyarok háromnegyede csináltatna géntesztet, hogy elkerüljön betegségeket

2025. március 03.

A magyarok 64 százaléka gondolkodás nélkül alávetné magát genetikai vizsgálatnak, ha orvosa ezt tanácsolná neki, további 13 százalék szintén megtenné, bár ők kicsit kényelmetlenül éreznék magukat emiatt. A fennmaradó 23 százalék többsége nem szeretné tudni, hogy milyen kockázatok várnak rá – mutatják a STADA Health Report* adatai. Az öregedés gondolata tízből négy magyart foglalkoztat, ami az európai átlaggal megegyezik, viszont sokkal jobban aggódnak az esetlegesen bekövetkező időskori hanyatlás miatt. A riport rámutat arra is, hogy azok, akik boldogok, elégedettek a megjelenésükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt.

Európai szinten az emberek 43 százaléka aggódik az öregedés miatt, 44 százalékuk nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, további 13 százalékuk pedig bizonytalan ezzel kapcsolatban – mutatják a STADA Health Report adatai, amely Európa-szerte 23 országban, köztük Magyarországon is azt vizsgálta, hogy az emberek mit gondolnak egyes egészségügyi témákról. A reprezentatív felmérés alapján a lengyel (53%), az egyesült királyságbeli (51%) és az ír (50%) lakosok tartanak leginkább az öregedéstől, ami a hollandokat (31%), a svájciakat (32%) és a szerbeket (33%) aggasztja legkevésbé. Magyarország középen helyezkedik el: nálunk az emberek 39 százaléka aggódik az öregedés miatt, 47 százaléka nem, 14 százaléka pedig bizonytalan ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes országok lakóit miért nem zavarja az öregedés, úgy tűnik, hogy az elfogadásnak döntő szerepe van. Azok 79 százaléka, akik azt mondják, hogy nem aggódnak az öregedés miatt, azt az élet természetes részeként írják le. Az öregedés miatt nem aggódók 48 százalékát vigasztalja egyfajta közömbösség a megváltoztathatatlan dolgok iránt, ez különösen igaz ránk, magyarokra és a Cseh Köztársaságban (59%) élőkre. További okok közé tartozik a nyugdíjas évek utáni várakozás és a saját magunkra szánt vagy a szeretteinkkel töltött idő (16%), amelyet az osztrákok (33%), a németek (27%), a svédek (26%) és a svájciak (24%) már nagyon várnak; a magyarok körében 13 százalék ez az arány. A vallás és az a meggyőződés, hogy az emberi lét több, mint ez a földi élet, az európaiak 16 százalékának jelent vigaszt, különösen Ausztriában, Írországban, Magyarországon, Svájcban és Szlovéniában (egyenként 20%). „Azok az emberek, akik boldogok, elégedettek a külsejükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt” – emeli ki az adatok alapján dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

Az európaiak számára a legaggasztóbb forgatókönyv az esetlegesen bekövetkező időskori fizikai hanyatlás (68%), ami különösen a finneket (79%) és a magyarokat (77%) nyugtalanítja. Európa-szerte a második legégetőbb aggodalom az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a demencia: 10-ből 6 európai aggasztónak találja ezeket. Magyarországon ugyanez az arány, de ezzel nálunk ez a negyedik leginkább emlegetett aggodalom. A magyarok inkább (61%) tartanak attól, hogy esetleg teherré válhatnak mások számára. Ez a kérdés a portugálok (74%) és a spanyolok (69%) számára még inkább aggodalmat okoz. A magyarok az átlagosnál jobban (55%) tartanak az olyan krónikus betegségektől is, mint a rák és a szívproblémák. Nálunk 61 százalék a krónikus betegségektől tartók aránya, de vannak, akik jobban félnek ettől: a Portugáliában (68%), a Cseh Köztársaságban (65%), valamint Szerbiában és Svédországban (63-63%) élők. Érdekes módon a fizikai állapot romlása, ha csak kis mértékben is, de jobban vagy éppen ugyanannyira felzaklatja az európaiakat (43%), mint a barátok és a családtagok elvesztése (42%). A magyarokat ezek a kérdések sokkal jobban foglalkoztatják: 53 százaléka aggódik a fizikai állapotának romlása, 49 százalék pedig a barátok és családtagok elvesztése miatt. Az időskori elszigeteltség és magány miatt minden harmadik európai aggódik.

Madár teszt - amelyiket választod, olyan a hangulatod!

2025. március 02.

Kétféleképp használhatod ezt a madaras tesztet. Az egyik, hogy választasz a 6 madárból egy olyat, ami legközelebb áll hozzád, és megnézed a jelentését. A másik, hogy hazafelé figyelsz a madárvilágra. Milyen madarakkal találkozol ma? Melyik madárfajból látod a legtöbbet? Nézd meg az üzenetét!

Az alábbi hat madár a városaink, falvaink lakója, Ősztől tavaszig bent laknak az emberek közt, de a melegebb hónapoban is gyakran találkozunk velük a lakott területeken.A veréb, a rigó, a cinege, a galamb, a varjú és a szarka. 
Ők a legközelebbi madár-szomszédaink.

• Vajon mit jelentenek a szimbolika szintjén ezek a kedves, velünk élő madarak?
• Melyikük a kedvenced?
• Vagy éppen melyiküket látod mostanában nagyon gyakran? 

Keresd ki a képen és nézd meg a szimbolikáját!  

1. Veréb

2. Feketerigó

Ostorcsapás-effektus: nemcsak a testi tüneteket kell gyógyítani!

2025. március 02.

Megfigyelték, hogy Svédországhoz viszonyítva Amerikában gyakrabban fordul elő krónikus nyakfájás az autóbalesetek után. Vajon mi lehet ennek az oka? A válasz talán abban keresendő, hogy amíg Amerikában hajlamosabbak az egészségügyben a probléma katasztrofizálásra, addig Svédországban másképp közelítik meg a kialakult helyzetet – nem azt tudatosítják a betegben, hogy a sérülés olyan súlyos, hogy annak a hatására a nyakban elmozdultak a csigolyák, és megnyúltak a szalagok, hanem a fókuszt a páciens bizalmának az építésére irányítják.

Megnyugtatják a betegeket, hangsúlyozzák a felépülést támogató gondolkodásmód és mozgás fontosságát – azaz nemcsak a testi, hanem a pszichés és szociális tényezőket is figyelembe veszik, azaz más a betegekkel való kommunikáció módja. A Sherlock Rehab két elismert szakembere, dr. Gyenesné Jákob Zsuzsanna gyógytornász, manuálterapeuta és Moldoványi Márton szenior gyógytornász és manuálterapeuta ezért a kezelések során holisztikus megközelítést alkalmaz a páciensek fájdalmának csökkentése érdekében.

Nem mindig a testben kell keresni a megoldást

Egy baleset következtében kialakult fájdalom enyhülése és a felépülés ideje nemcsak a sérülés mértékén múlik, hanem nagymértékben azon is, hogy miként kezelik az érintettek a helyzetet – itt mind a betegek, mind az őket körülvevő szakemberek hozzáállása fontos. Kulcsfontosságú a test és az elme közötti kapcsolat, valamint az, hogy a kezelés során sor kerül-e a félelem csökkentésére, mennyire bátorítják az érintettet az aktív mozgásra, illetve felismerésre kerülnek-e a pozitív felépülési elvárások. Ezek azért lényegesek, mert nagyban hozzájárulhatnak a sikeres gyógyuláshoz.

Mi az ostorcsapás effektus?

Az ostorcsapás effektus olyan mechanikai sérülés, amely általában autóbalesetek következtében alakul ki, – leggyakrabban hirtelen fékezésnél vagy koccanásnál – a fej és a nyak hirtelen előre-hátra mozdulásának az eredményeként. A fej gyors mozgása miatt a nyak izmai és szalagjai megnyúlnak, megsérülnek.

Tükröm, tükröm mondd meg nékem!

2025. március 01.

Elterjedt hiedelem, hogy ha a tükör összetörik, bajt jelent. Ha egy lány törte el, 7 évig nem megy férjhez. Hiedelmek és babonák a tükörrel kapcsolatban.

Természetesen nem csak nálunk ismeretesek ilyen jellegű babonák a tükörrel kapcsolatban, de akadnak rokonai világszerte. Az afrikai zuluk például azért félnek a vízbe nézni, mert attól tartanak, hogy ott megjelenő tükörképüket egy krokodilus elragadhatja.

A tükor szelleme

Ősi társadalmakban különös tisztelet övezi a tükröt. Számukra a tükör nem egy fizikai jelenség, hanem egy félelmetes valami, amiben lakik egy ismeretlen lény, szellem. Azért kell a tükör épségére nagyon vigyázni, mert ha összetörik, akkor a benne lakó szellem bosszút áll azon, aki a tükröt tönkretette. Ezek az elképzelések magyarázzák, hogy a kőkorszaki, nekünk szinte elképzelhetetlenül nehéz viszonyok közt élő emberek miért készítettek fáradságos munkával tükröket; s ha már annyi időt pazaroltak készítésükre, miért temették el a halottakkal.

Amerika aztékjai például obszidiánból csiszoltak tükröket s e tükrök nagy számban kerültek elő a feltárt sírokból, de egyiptomi ókori emlékei között is sok tükör akadt. A holtak tehát magukkal vitték a sírba a tükrök szellemét.

A tudomány és mese

A tükör egyszerű fizikai működését, vagyis a fénysugaraknak a tükörlapról történő szabályos visszaverődését a különböző társadalmak, más-más módon értették és értelmezték:

Hófehérke meséjében a gonosz királyné a tükörben levő szellemtől kérdezi meg, hogy ki a legszebb országában. A tükör mindentudó szelleme pedig mindig az igazat válaszolja.

A régi orosz babona szerint az a lány, aki az újév első percében - kezében égő gyertyával - belenéz a tükörbe, háta mögött meg fogja pillantani jövendőbeli férjét.