A tüdőszűrés jelentősége

2024. február 28.

Magyarországon a tuberkulózis (tbc) visszaszorítására az 1960-as években kötelező tüdőszűrési rendszer került bevezetésre.

A kötelező lakosságszűrés évenkénti mellkasi röntgenvizsgálaton, ernyőképszűrésen alapult. A tüdőszűrés célja elsősorban a tbc-s betegek megtalálása, a tüdőrákos betegek korai felismerése ennek „melléktermékeként” jelenik meg. A gümőkóros megbetegedések gyakoriságának 25‰-es határ alá csökkenése a lakossági kötelező tüdőszűrés változását vonta maga után. 2013. július 1-jétől az általános lakossági tüdőszűrés helyett rizikócsoportos szűrés valósul meg.

A fejlett nyugati országokban és hazánkban is vezető haláloknak számít a tüdőrák, és sajnos már nem csak a férfiak körében; a nők esetében a 2. vezető halálok. A tüdőrák kialakulásának legfontosabb rizikófaktora a dohányzás.

Hogyan változott meg a tüdőszűrés rendszere?

Az új tbc-s megbetegedések alacsony száma indokolta a hazai kötelező tüdőszűrési rendszer átalakítását. Megszűnik a lakosság egészére (30 év feletti korcsoportra) vonatkozó, általánosan kötelező tbc felderítésére irányuló tüdőszűrés. Ernyőképszűrés elvégzésére az állandó lakcím szerinti tüdőszűrő állomáson van lehetőség. A tüdőszűrés nem igényel előkészületet, fájdalommentes. Terhesség esetén: az első 3 hónapban a magzat érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra, de elővigyázatosságból a terhesség végéig kerülni kell a röntgenvizsgálatokat. Szoptató kismamákra nem jelent veszélyt a tüdőszűrés során ért röntgensugárzás.

2014. január 1-jétől évente egyszer kötelesek tüdőszűrésen részt venni:

• hajléktalanok,

• hajléktalanokat befogadó menedékhelyek dolgozói, utcai szociális munkát végzők,

• azok az önkéntesek, akik hetente min. 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak,

• büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozói,

• büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottjainál a befogadás napjától számított 15 napon belül, valamint a befogadás napjától számítva évente egy alkalommal,

• befogadó állomások, közösség szállások dolgozói,

• rendőrségi fogdák és őrzött szállások dolgozói,

• egészségügyi szolgáltatók patológiai és sürgősségi osztályainak dolgozói,

• pulmonológiai osztályok és mikrobiológiai laboratóriumok egészségügyi dolgozói,

• tbc-s betegekkel érintkező személyek.

Tüdőszűrés ajánlott:

• 40 év felett – térítésmentesen igénybe vehető!

Tüdőszűrés igénybe vehető a következő esetekben:

• 18–40 éves kor között, foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat céljából – beutaló és 1700 forint térítés ellenében!

• Szakképzési intézményekben vagy felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai céljából – beutaló szükséges, de ingyenes.

Milyen tünetek utalhatnak tuberkulózisra?

• Véres köpet.

• Állandó kínzó, száraz köhögés, krákogás.

• Mellkasi fájdalom.

• Fogyás.

• Éjszakai izzadás.

A megyei tiszti főorvos elrendelheti a kötelező tüdőszűrést (ingyenes) a 30 év feletti lakosság körében, ahol 100 ezer főre vetítve a tbc-megbetegedések száma meghaladja a 25-öt. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2013. december 31-ig kötelező, Hajdú-Bihar vármegyében jelenleg elemzések folynak, így visszavonásig kötelező a tüdőszűrés.

Demencia és Alzheimer-kór – így előzd meg!

2024. február 27.

A felnőttkori feledékenység megnehezítheti a munkavégzést és a mindennapi teendők hatékony elintézését, de negatív hatással lehet a társas kapcsolatokra is. 

Világszerte februárban tartják az átlagéletkor növekedésével globálisan egyre többeket érintő demencia- és Alzheimer-kór tudatosításának hetét. Fontos téma, mivel az emlékezetvesztés, zavarodottság és az önellátási képességek csökkenése mind az érintettek, mind családtagjaik mindennapi életét jelentősen megnehezíti. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében a tudatosság kulcsfontosságú.  

Mit jelent pontosan a demencia? 

A demencia az agy működésének jelentős csökkenése, a memória zavaraival, a gondolkodás és a szociális képességek hanyatlásával járó tünetegyüttes. Bár a feledékenység önmagában nem feltétlenül jelent demenciát, akár a legelső tünetek egyike is lehet. A demencia kialakulásának kockázata 65 éves kor fölött már igen magas, de fiatalabb korban is vannak a kialakulására hajlamosító tényezők. Magyarországon a demenciával élők száma folyamatosan növekszik, részben az elöregedő népesség miatt.

A 65 évesek 10%-át érinti valamilyen formában a demencia, majd a kialakulásának valószínűsége nagyjából ötévente megduplázódik, és a 85 év feletti korosztálynak már  50 százalékát érinti. A demencia négy stádiumát különböztetik meg, az enyhe feledékenységtől a teljes leépülésig.

Az Alzheimer-kór és hajlamosító tényezői

 Az időskori demencia, azaz szellemi és fizikai leépülés hátterében az esetek 80 százalékában az Alzheimer-kór áll. Az Alzheimer-kór esetén a központi idegrendszer gyulladások és kóros elváltozásai az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnéséhez, illetve az idegsejtek pusztulásához vezetnek. Ennek következtében romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége, egészen addig, míg a legegyszerűbb hétköznapi feladatokat sem képes már elvégezni.

A betegség gyakorisága folyamatosan nő a várható élettartam emelkedésével. Az életkor előre haladtával súlyosabbá váló agyi betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Ugyanakkor a szakértők kiemelik az életmód fontosságát, mivel az olyan „civilizációs betegségek”, mint az elhízás, diabétesz, magas vérnyomás és koleszterinszint, erősen hajlamosítanak az Alzheimer-kór kialakulására. Kevesen tudják, hogy az Alzheimer-kórt 3-as típusú diabétesznek is nevezik, ez a betegség szorosan kötődik a vércukor szinthez és az inzulinszabályozáshoz.

A kognitív rendellenességek (ideértve a demenciát és az Alzheimer-kórt is) egyértelműen összefüggnek az alvás minőségével. Összességében kimondható, hogy a rosszul alvóknál ilyen jellegű agyi betegségek 68 százalékkal nagyobb arányban fejlődtek ki, mint a jó alvóknál. Számos tanulmány rámutat, hogy az egyedül élők, vagy akik csak kevés szociális kontaktussal rendelkeztek, 60 százalékkal nagyobb arányban váltak demenssé. 

Az elfogadás művészete

2024. február 27.

Az elfogadás, a tolerancia természetesen nem művészet, hanem ma már egy bizonyos mértékig természetes emberi viselkedés, amely nélkül aligha tudnánk egymás mellett élni. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez valami modern dolog – ami részben igaz is –, miközben persze régóta része a nyugati kultúrának, elég csak a jézusi tanítás felebaráti szeretetére utalni. Hisz bizonyos mértékű tolerancia nélkül semmilyen emberi kapcsolat nem lehet működőképes, sem az egyén, sem a nagyobb közösség szintjén.

Thomas Hobbes XVII. századi angol filozófus szerint az emberre természeti állapotában a „mindenki harca mindenki ellen” helyzete jellemző, azaz bárki bármit megtehet a másikkal, amit érdekében állónak gondol. De Hobbes szerint pont azért élünk társadalmakban, hogy ne ez legyen, hogy túllépjünk az állatvilágon, és megtanuljunk valóban együttműködni.

Ehhez kell a másik elfogadása, alapesetben valamiféle külső kényszer hatására (mint, mondjuk, az uralkodó törvényei), de a többiekkel szembeni tolerancia kisebb-nagyobb mértékben belsővé is válhat, mikor már kényszer nélkül is elfogadjuk a másikat.

Definíció szerint a tolerancia lényege épp a mások hitével, véleményével, viselkedésével szembeni türelem (hisz az eredeti latin szó is türelmességet jelent), annak belátása, hogy nem kell mindenkinek pont úgy élnie és gondolkodnia, mint nekünk. Illetve annak belátása, hogy ez eleve nem is lenne lehetséges.

Ez nem jelenti a másfajta gondolkodással való egyetértést vagy azonosulást, pusztán annak elfogadását. Ellentéte az intolerancia, amely nem feltétlen negatív fogalom, hisz pl. a náci eszmékkel szembeni intolerancia kifejezett elvárás a jelen társadalmaiban. Vagyis, hogy a tolerancia vagy az intolerancia kap pozitív töltetet, az helyzet- és kontextusfüggő.

Az elfogadás fontossága

Nyilvánvaló, hogy modern emberi közösségek és társadalmak működésképtelenek lennének a különböző területeken megjelenő tolerancia egy minimális szintje nélkül. Képzeljük el, milyen lenne, ha, mondjuk, katolikusok és protestánsok ma is vallásháborúkat vívnának egymással, ha a helyiek együttesen összevernék azt, aki a kocsmában idegen nyelven szólal meg, vagy általános gyakorlat lenne a gyengébbnek kinéző újszülötteket egy szakadékba hajítani. Pedig mindegyikre volt példa korábban, és egyik sem számít elfogadható viselkedésnek ma. Mert az erkölcsi normák részletszabályai is folyamatosan változnak, az elmúlt évtizedekben jellemzően épp a tolerancia irányába. Hiszen nagy többségünk már rég nem azokban a kicsi, személyes ismeretségeken alapuló (falu)közösségekben él, mint őseink, a mai társadalmak (társadalmak, és nem közösségek!) nagyok, tagoltak és sokszínűek, és már jó ideje az „elidegenedés” fogalmával írják le őket. Márpedig ezek tolerancia nélkül működésképtelenek lennének, miközben pl. egy-egy megmaradt őserdei törzs a mai napig épp az idegenek kiutálásával tudja megőrizni a maga sajátos világát, közösségi identitását.

Tükröm, tükröm mondd meg nékem!

2024. február 26.

Elterjedt hiedelem, hogy ha a tükör összetörik, bajt jelent. Ha egy lány törte el, 7 évig nem megy férjhez. Hiedelmek és babonák a tükörrel kapcsolatban.  

Természetesen nem csak nálunk ismeretesek ilyen jellegű babonák a tükörrel kapcsolatban, de akadnak rokonai világszerte. Az afrikai zuluk például azért félnek a vízbe nézni, mert attól tartanak, hogy ott megjelenő tükörképüket egy krokodilus elragadhatja.

A tükor szelleme

Ősi társadalmakban különös tisztelet övezi a tükröt. Számukra a tükör nem egy fizikai jelenség, hanem egy félelmetes valami, amiben lakik egy ismeretlen lény, szellem. Azért kell a tükör épségére nagyon vigyázni, mert ha összetörik, akkor a benne lakó szellem bosszút áll azon, aki a tükröt tönkretette. Ezek az elképzelések magyarázzák, hogy a kőkorszaki, nekünk szinte elképzelhetetlenül nehéz viszonyok közt élő emberek miért készítettek fáradságos munkával tükröket; s ha már annyi időt pazaroltak készítésükre, miért temették el a halottakkal.

Amerika aztékjai például obszidiánból csiszoltak tükröket s e tükrök nagy számban kerültek elő a feltárt sírokból, de egyiptomi ókori emlékei között is sok tükör akadt. A holtak tehát magukkal vitték a sírba a tükrök szellemét.

Ha nem elég érett az idegrendszer

2024. február 26.

Jelen cikkben az SPD-ről, vagyis a szenzoros zavarokról írok, ezek hogyan befolyásolják a gyermek mindennapi életét, tanulását, sőt felnőttként a mi életünket is. Bemutatom saját idegrendszeri éretlenségemet, és hogy ez hogyan hat a mindennapi életemre.

Saját példámmal szeretném demonstrálni, hogy mi történik akkor, ha nem vagyunk tisztában azzal, ha valami nem jól működik a gyermek szabályos és szabálytalan fejlődésével. Bízom benne, hogy miközben ezt a cikket olvassák, sokan magukra ismernek, hogy: „ja, ez nekem is probléma”. Ezáltal jobban tudatában lesznek annak, miért is fontos az, amit mindig hangsúlyozok: ha látunk valami atipikus viselkedést a gyermeknél, a legjobb, ha elvisszük kivizsgálásra, felmérésre. Azzal semmi rosszat nem teszünk. Maximum kiderül, hogy semmi baj, és csak mi reagáltuk túl. De ha kiderül, hogy igazunk volt, akkor meg sokat segíthetünk gyermekünk későbbi életének alakulásában.

Rólam…

Én a ’80-as évek közepén születtem koraszülöttként. Emiatt a könnyvezetékeim a jobb szememnél nem fejlődtek ki megfelelően, ezért amikor folyt az orrom vagy sírtam, semmi könny nem jött. Hozzá kell tennem, hogy mindig szembetegségem volt. 3 éves koromig számos műtéten estem át, melyek végeredményeként beültettek egy könnyvezetéket az arcomba, ami a mai napig ott van.

Az általános iskolában, amikor tanultam írni és olvasni, ez utóbbi nem jelentett nagy problémát, bár lassan haladtam vele, de biztosan. Az írásom viszont kibogarászhatatlan és értelmetlen volt. Számos vizsgálat után kiderült az igazság: diszgráfia! Ezzel meg lettem bélyegezve, és az akkori rendszernek köszönhetően 9 éves koromtól nem kellett írnom, se nyelvtanórán megjelennem (amiért ezt elrendelték, azt sosem értettem, de ez volt a döntés). Ezért sosem tanultam meg sem jól írni, sem pedig a magyar nyelvtant. A mai napig érzem a súlyát, mert nem tudom, hogyan kell helyesen írni egyes szavakat, mikor kell vesszőt tenni, mikor pontot, a többi nyelvtani szabályról nem is beszélve.

El lehet képzelni, hogy ez mekkora hátrány nekem!

Pár éve úgy döntöttem, megpróbálom megszerezni a jogosítványomat. Kiderült, hogy félek a vezetéstől, mégpedig azért, mert a szemem miatt nem érzem biztonságosnak a jobb oldali perifériámat.

Emellett még impulzív is vagyok és egy örökmozgó. Idegrendszeri éretlenségem – ami így felnőttkoromig elkísér – kihat a mindennapjaimra, kisebb-nagyobb akadályokat okozva, amiket, igaz, az évek alatt sikerült megtanulnom kompenzálni és együtt élni velük, de azért el lennék nélkülük.

Ahogy mélyebben beleástam magam az idegrendszeri éretlenség témájába, rá kellett jönnöm, elképzelhető, hogy rejtett kancsalságom (heterophoriám) van. Ez röviden azt jelenti, hogy a jobb szememet nem használom úgy, ahogy kellene, és az agyam kissé eltolja a jobb szememet, hogy több energiát adjon a balnak a látáshoz. Ez a magyarázata annak, hogy a szem-kéz koordinációm nem fejlődött úgy, ahogy kellett volna, és amikor írni kellett, ott teljesen szétesett az egész. A vezetésnél is megmagyarázza, hogy miért nem éreztem az autó jobb oldalát. Valószínű, ez is segített abban, hogy impulzív vagyok.

Jó lett volna, ha ezekről többet tudhattunk volna, amikor gyerek voltam, és foglalkozhattunk volna velük. Úgy gondolom, hogy ha ezeket időben észrevették és megadták volna a fejlesztést mind a szememnek, mind a szem-kéz koordinációs éretlenségemnek, akkor most ezek enyhébbek lennének vagy teljesen el is múltak volna.

Azt kívánom, hogy a következő generáció életét kevésbé terhelje az ilyen jellegű nehézség, Én tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül!

Mindenkinek más az idegrendszeri érettsége, kinek tipikus, rendezett, kinek kicsit éretlen. Biztos vagyok benne, hogy most mindenki elgondolkodik magán, lehet, hogy észre is vett érdekes dolgokat, amik lehet, hogy befolyásolják a napi életvitelét. Ezért tartom fontosnak a korai felmérést, a felismerést és a segítségnyújtást. Hiszen a gyerek idegrendszere még fejlődik, gyorsabban tud tanulni és alkalmazkodni.

Tegyük meg gyermekünkért azt az esélyt, hogy foglalkozunk vele, amíg még gyerek, így nem kell majd szembenéznie pluszkihívásokkal. Hiszen az élet már maga egy kihívás, szerintem elég azzal szembenézni.

Magas a pulzusa, de alacsony a vérnyomása? Ezért kell kivizsgálni

2024. február 25.

Sokan tapasztalhatják a sűrűn jelentkező szapora szívverés, a magas pulzus érzését, és nem kevesen küzdenek az alacsony vérnyomás okozta tünetekkel. De vajon lehet összefüggés a két érték közt? Okozhatja-e betegség a két jelenséget együtt? Milyen vizsgálatokra lehet szükség? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta válaszolt a kérdésekre.  

Van kapcsolat a vérnyomás és a pulzus közt 

A vérnyomás és a pulzus igen gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például akut stresszhelyzetben mindkettő megugrik. Ám ez nem jelenti azt, hogy ha a vérnyomás megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a pulzus vagy fordítva. A magas pulzusszám ugyanis sokszor éppen alacsony vérnyomással jár együtt. Ennek az az oka, hogy ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, ezért fel kell gyorsulnia a szívverésnek, hogy több vér juthasson a szervezetbe.

Ez megfigyelhető például a sportolóknál, akiknél az izmok, és különösen a szívizom edzettsége miatt gyakran az alacsonyabb pulzus és vérnyomás tekinthető természetesnek. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást.

A szívritmuszavarnak ugyanis két fő formája van (amennyiben a szívverés sebessége és nem az eredője alapján kategorizálják azt): vagy túl lassan, vagy túl gyorsan ver a szív. Utóbbi esetben. ha 100-nál többet ver a szív egy perc alatt, tachycardiáról van szó. Ez egy olyan állapot, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.

Mit jelent a tachycardia?

A tachycardia a szív pitvaraiban vagy kamráiban jelentkező gyors szívverés 

• Ha a szív pitvarait érinti a tachycardia, kialakulhat pitvarfibrilláció, pitvarlebegés, ún. szinuszcsomó-függő supraventricularis tachycardia, és a Wolff-Parkinson-White szindróma. Ezek közül leggyakoribb a pitvarfibrilláció, amelyre a gyors, szabálytalan és gyenge szívverés lehet jellemző, és kísérheti gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás. Előfordul, hogy ez a probléma csak néha-néha, átmenetileg jelentkezik, de ekkor is ki kell vizsgáltatni, mert bizonyos esetekben nem múlik el magától és a szövődmények is megjelenhetnek, melyek közül az egyik legkomolyabb a stroke.
• Amennyiben a kamrákban jelentkezik tachycardia, az is különböző problémákat okozhat.  Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyessé is válhat, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a típusú ritmuszavar azért is veszélyes, mert kamraremegéssé válhat, ami a szívleállás egy típusa. A kamraremegést jobbára egy mögöttes szívbetegség vagy egy súlyos trauma okozza. Gyermekkorban egy veleszületett genetikai rendellenesség miatt alakulhat ki az ún. hosszú QT-szindróma, amely a szív ingervezető rendszerének zavara, felnőttkori megjelenése azonban bizonyos betegségeknek vagy gyógyszereknek tudható be. A hosszú QT-szindrómás betegekben gyakrabban alakul ki szokatlanul gyors szívverés, általában fizikai vagy érzelmi megrázkódtatás hatására. A túl szapora szívműködés rontja az agy vérellátását, ami pedig eszméletvesztéshez vezethet.  

Bőrtünetek melyek cukorbetegségről árulkodnak

2024. február 25.

A cukorbetegség rengeteg embert érint, de legfőképp a kezeletlen cukorbetegség vezethet súlyos problémákhoz, mert minél tovább késik a diagnózis, annál inkább valószínű valamilyen szövődmény kialakulása. Ezért nem mindegy, milyen korán, melyik stádiumban ismerjük fel a diabéteszes problémát. Néha az általános első tünetek (mint a gyakori vizelés, állandó éhségérzet, nehezen gyógyuló sebek, fáradékonyság és a végtagok zsibbadása) vagy nem jelennek meg, vagy észrevétlenül maradnak, de ha ezeket nem észleljük, a bőrtünetek is segítségünkre lehetnek. Ezek a látványos jelzései szervezetünknek eltéveszthetetlenek, ezért ha felismerjük őket, tudjuk, hogy orvoshoz kell fordulnunk, mert cukorbetegség állhat a háttérben.

A tartósan magas vércukorszint miatt kialakuló bőrbetegségek egyes esetekben a perdiabéteszt, más esetekben a még fel nem ismert, de már kialakult cukorbetegséget jelezhetik, illetve utalhatnak arra is, hogy a cukorbetegségünk jelenlegi kezelésén módosítani szükséges, mert az nem megfelelő. 

A legtöbb esetben a vércukorszint beállítása után a bőrtünetek enyhülnek vagy teljesen el is tűnhetnek. 

Számos bőrtünet kísérheti a cukorbetegséget, de a leggyakoribbak az alábbiak:

Barnás foltok a lábszáron (diabéteszes dermopátia): Ezek a barnás foltok diabéteszes láb néven is ismertek. Kerek vagy ovális formájúak, színük a vörösesbarna és a teljesen barna között váltakozik. A foltok a vércukorszint beállítása után 1,5-2 év alatt általában eltűnnek.

Kivizsgálásuk rendkívül fontos, mert komolyabb szövődmények is könnyen kialakulhatnak belőlük, mint például a diabéteszes neuropátia (idegek károsodása).

Sötét, bársonyos jellegű foltok (acanthosis nigrican): Elsősorban a nyakon hónaljban vagy a lágyékon jelennek meg és általában olyankor, ha túl sok az inzulin a vérben. Leginkább a prediabéteszt jelzik.

Megvastagodott, kemény bőr (scleredema diabeticorum): Ha önnek gondosan be van állítva a vércukorszintje, akkor is előfordulhat, hogy a bőre megkeményedik, megvastagszik és duzzadttá válik. Ezek a típusú bőrelváltozások lassan, több év alatt alakulnak ki, általában a hát felső részén. Előfordulhatnak még a vállon és a nyakon is.

Nyílt sebek (diabéteszes fekély): A magas vércukorszint egy idő után idegi károsodáshoz vezethet és rossz vérkeringést okozhat. Mindez azt eredményezi, hogy még a kisebb sebek is nehezen gyógyulnak be főként a lábakon, emiatt kialakulhatnak nyílt sebek is.

Apró, pirosas, sárgás kiömlések (eruptive xanthomatosis): A kezeletlen diabétesz miatt a vérünkben keringő zsírok egyik fajtájának, a triglicerideknek a szintje rendkívül magasra emelkedhet. Ez okozza a szóban forgó „kiömléseket”. Általában sárgás színezetűek, viszkető érzéssel járnak együtt és főként fenéktájon, combokon, térden, illetve fenékhajlatban jelennek meg. Ha a vércukorszintet sikerül stabilizálni, ezek a kiömlések eltűnnek.

Sárgás lerakódások (xanthelasma): Ezek a sárgás lerakódások szintén a magas vérzsírszint miatt alakulnak ki, ami a tartósan magas vércukorszint következménye.

Fertőzések: A cukorbetegség az immunrendszert is legyengíti, emiatt a szervezet nehezebben küzd meg a baktériumokkal, így a fertőzések kialakulásának esélye is nagyobb lesz. A fertőzések közül a gombás fertőzések, a szájpenész a hüvelygomba vagy a candida a leggyakoribbak.

Függő szemölcsök: Bárhol megjelenhetnek a bőrön, de legjellemzőbb a nyakon, szemhéjon, hónaljban és a lágyékban.

Kiütéses foltok: Bár nem mindenki cukorbeteg, akinek piros foltokban kiütések jelennek meg a bőrén, de akinek rendszeresen megjelennek ilyen foltjai, jobb, ha kivizsgáltatja magát, mert számos esetben a diabétesz okozza.

Női élet, női lélek: a ciklus viszontagságai és csodái

2024. február 24.

Minden hónapban megjelenik, és hol nagyon örülünk neki, hol fájdalommal tölt el, hol pedig csak a világ legtermészeteseb módján megtörténik. Jön és megy, mégis rendkívül fontos szerepe van. Amolyan központi téma a nő életében. De tudjuk-e pontosan, hogyan zajlik egy ciklusunk? Mi történik ilyenkor a szervezetünkben?  

Az egész már az anyaméhben elkezdődik. Amikorra a lány magzat fejlődésében eléri a 4. hónapot és méretében a kb. 10 cm-t, addigra kifejlődnek a petefészkei, bennük a kb. 4-500 ezernyi tüszővel, melynek mindegyike egy-egy kis petesejtet tartalmaz. Természetesen ebből élete során csak nagyjából 500 fog megérni, de a szervezet nagyon okos és jól beraktároz belőlük, felkészülve minden eshetőségre.

Akkor most nézzük mi is történik velünk minden hónapban. Egészséges esetben az agyunkban található hipotalamusz a hipofizis segítségével fogja figyelemmel kísérni és irányítani a petefészek hormontermelését, és ezáltal, mint egy jól képzett karmester vezényelni a női ciklus lezajlását.

A normálisnak mondható ciklus hosszúsága 28-36 nap közé tehető.  A ciklus szó jelentése kör, vagyis ebben az értelemben a menstruációs ciklusnak nincs sem eleje sem vége. De mégis most válasszuk ki az első napnak a vérzés megérkezését.

Amikor egy menstruációs vérzés végére értünk, mely átlagban 4-5 napig tart, akkor a hipotalamusz egy un. GnRH (GonadotropinReleasingHormon) termelésébe kezd, melynek az lesz a feladata, hogy a hipofízisünket rávegye FSH (Follikulus Stimáló Hormon) és LH (Lutheinizáló Hormon) kiválasztására. Az FSH hormon fogja a petefészkeket ösztönözni arra, hogy termeljenek ösztrogént (é skis androgént) a tüszők érleléséhez. Az LH hormon pedig majd a beérett tüsző megrepesztését és így az ouláció megtörténtét fogja biztosítani. A termelődő ösztrogénnek további feladata, hogy a méhnyálkahártyát megfelelő vastgságúra építse fel, hogy a majd megtermékenyülő petesejtnek kényelmes kis fészke legyen a beágyazódáshoz.

Ciklusonként mintegy 120 tüsző igyekszik beérni, de amint 1 (esetenként 2) érésnek indul, a többi szunnyadásban marad, és várja a következő lehetőséget egy hónap múlva. Amikor megtörténik az ovuláció, azaz a tüsző fala megreped és az érett petesejt kipattan belőle, ezzel megkezdi egészséges esetben 12-14 napig tartó vándorlását a petevezetőn keresztül a méhnyálkahártya felé, ahová majd, ha a megtermékenyülés megtörtént, be fog ágyazódni.

Tudta ezt a kalciumról és a D-vitaminról?

2024. február 24.

A csontok védelme elsősorban a csontritkulás és a következményes csonttörések megelőzését jelenti. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a D-vitamin önmagában való alkalmazása ehhez kevés. Ellenben a D-vitamin és a kalcium kombinációja segíthet leküzdeni a csontritkulás jelentette „néma kórt”, és jelentősen mérsékelheti a csonttörések gyakoriságát.

Mekkora bevitelre kellene törekedni?

• D-vitaminból napi 600 NE bevitele javasolt a fiatal férfiaknak és a menopauza előtti korban lévő nőknek; míg napi 800 NE adag ajánlott az idősebb korúaknak.
• A menopauza előtt a nőknek, illetve a férfiaknak napi 1000 mg kalcium bevitele javasolható. A menopauza utáni időszakban a nők kalciumigénye fokozott, napi 1200 mg-ra tehető.

A következőkben a kalciummal és a D-vitaminnal kapcsolatos néhány friss, nemzetközi kutatási eredményt mutatunk be:

Mégsem árt a „sok” kalcium!

Sokan – hibásan gondolkodva – tartanak a kalcium fogyasztásától. Mindezt arra alapozzák, hogy a kalcium székrekedést okozhat, felelőssé tehető a vesekövességért, továbbá növelheti a szívinfarktus és a stroke rizikóját. Tudni kell azonban, hogy számos tudományos vizsgálat eredményei igazolják, hogy kalciumra igenis szüksége van a szervezetnek, és az előírásszerűen szedett dózisai kedvező hatásúak. Megjegyzendő, hogy a hazai kalciumbeviteli adatokat tekintve korábban sem kellett egy esetleges „túlfogyasztás” okozta szív- és érrendszeri rizikótól tartani, ugyanis – sajnálatos módon – az átlagos hazai napi kalciumbevitel még az ajánlott napi referenciaértéket sem éri el. Az ajánlott napi 800-1200 mg-os kalciumbevitellel szemben a magyar felnőttkorú lakosság napi kalciumbevitele csak kb. 733 mg.

A többéves vitát lezárandó 2017-ben a csontritkulással foglalkozó szakmai szervezetek 31 vizsgálat eredményeinek az áttekintése alapján megnyugtató következtetésekre jutottak kalciumügyben. Kiderült, hogy nem igazolható dózis–hatás összefüggés a napi kalciumbevitel, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel járó elhalálozás tekintetében.

A vizsgálat szerzői szerint napi 2000-2500 mg-os határig a kalcium bevitele biztonságos. Nincs ugyanakkor bizonyíték arra, hogy az ajánlott napi dózisok feletti plusz-kalciumbevitelnek extra hozadéka lenne a csontok egészsége szempontjából. Másként fogalmazva: a csontok egészsége érdekében is törekedni kell arra, hogy naponta 800-1200 mg kalcium bejusson a szervezetbe, de fölösleges túlzásokba esni, és napi 2500 mg fölötti adagok bevitelét megcélozni.

Ne csak arcunkat nézegessük a tükörben!

2024. február 23.

Arcunkat minden nap gondosan ápoljuk, sminkeljük, hosszú percekig nézegetjük a tükörben és a legapróbb pattanásokat, változásokat is azonnal észrevesszük rajta. Testünknek is legalább annyi odafigyelésre és törődésre van szüksége, mint arcunknak! A mellrák elleni küzdelem egyik élharcosaként ismert globális szépségmárka, az AVON február 4-én, a Rákellenes Világnap alkalmából csak úgy, mint az év minden napján, igyekszik minden nő figyelmét felhívni a rendszeres emlőönvizsgálat és a mellrákszűrések fontosságára. Ne csak arcunk szépségére fordítsunk nagy hangsúlyt és időt, ne hanyagoljuk el egészségünket, figyeljük testünk változásait és vegyük észre jelzéseit!

Világszerte évente 10 millió ember veszíti életét daganatos megbetegedés következtében, amely szám a szakértők előrejelzései szerint 2030-ra elérheti a 13 milliót. A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) által 2000-ben életre hívott Rákellenes Világnap egy globális kezdeményezés, amely célja a világméretű figyelemfelhívás, az oktatás fejlesztése, valamint a személyes, kollektív és kormányzati cselekvés ösztönzése révén egy olyan világ születésének támogatása, ahol a rákszűrések, az életmentő rákkezelések és a szükséges orvosi ellátás mindenki számára egyenlően elérhető. Magyarországon is jelentős a rosszindulatú daganattal kezelt betegek száma, a rákregiszter adatai alapján 2022-ben 70 816 új rákos megbetegedést regisztráltak hazánkban, amelynek jelentős része, 11,8%-a nők körében kialakult mellrákos megbetegedés volt (8391 fő).

Az emlőrák világszerte és hazánkban is egyaránt a nők körében leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, amely 6 daganatos halálesetből 1-et tesz ki, és több európai nő életét követeli, mint bármely más rák, holott az időben felismert emlődaganat jó eséllyel gyógyítható. A drasztikus számok jó eséllyel csökkenthetők lennének, ha a nők rendszeresen végeznének emlőönvizsgálatot és legalább 2 évente részt vennének emlőrákszűrésen, mégis sokan gondolják, hogy ha nincs semmilyen panaszuk, akkor nem is érdemes egészségügyi szűréseken megjelenniük.

Mitöbb, az AVON 2020-as kutatásából az is kiderült, hogy a nők 26%-a egyáltalán nem tudja, milyen jelek utalhatnak emlődaganatra, és hogyan kell az önvizsgálatot elvégezni. Az AVON éppen ezért választotta küldetésének, hogy adományain keresztül támogassa a rákgyógyítás fejlesztését és világszerte minél több nő figyelmét felhívja a súlyos betegségre és arra, hogy a rosszindulatú emlődaganat kialakulása nem megelőzhető, de a szűrővizsgálatokon való részvétellel és rendszeres emlőönvizsgálattal időben kiszűrhető.