A férfiszív egészségét a munka és a magánélet is befolyásolja
2024. február 18.
A munka kapcsán fellépő stresszen túl az is régóta bizonyított tény, hogy a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre és a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Kétirányú kölcsönhatások
Évek óta köztudott, hogy a jó házasság kifejezetten egészségvédő hatású, de egy nemrégiben készült tanulmány szerint most már az is feltételezhető, hogy a kapcsolati hullámvölgyek és – hegyek is befolyásolhatják az szív-érrendszert – különösen a férfiakét.
Az eredeti elmélet támogatói szerint az összefüggés abban keresendő, hogy a partnerek támogatják egymás pozitív viselkedésmintáit és segítenek a stressz leküzdésében. A Journal of Epidemiology & Community Health szaklap cikke azonban egy új megközelítéssel fordult az összefüggések felé.
A kutatók egy 19 éven át tartó követéses kutatás adatait vették górcső alá és a középkorú nős férfiak kardiovaszkuláris egészségének hosszú távú alakulását tanulmányozták.
Azért éppen a szív-érrendszeri rizikót vizsgálták, mert ez egy nagyon gyakori és meglehetősen jól feltérképezett terület, és azért a középkorú férfiak lettek a célcsoport, mert náluk nagyobb ez a kockázat, mint a középkorú nőknél. A 19 éven át rendszeresen kitöltött kérdőívekben az egészségi státuszra és a kapcsolati státuszra is rendszeresen rákérdeztek, ez utóbbit az alábbi kategóriákba sorolva: „tartósan jó”, „tartósan rossz”, „javuló” és „romló”.
A változások hatnak legerősebben
Az összegzésekből kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik tartósan rossz vagy jó kapcsolatban éltek, nem voltak nagy változások a szív-érrendszeri rizikófaktorok tekintetében. A jelentősebb eltérések inkább az egyes javuló és romló időszakokban voltak megfigyelhetők.
A javuló kapcsolatban élőknél például csökkent az LDL (vagyis a „rossz” koleszterin) szintje és a BMI (vagyis testtömeg-index). Azoknál viszont, akik romló házasságról számoltak be, határozottan emelkedett a diasztolés (második) vérnyomásérték. Vagyis a kapcsolatban beálló változás volt az, ami az értékek változását leginkább kiváltotta. Hogy mi következik mindebből? Annyi egészen bizonyosan, hogy negatív stressz esetén – legyen szó munkahelyi vagy magánéleti mélypontról -, a férfiaknak érdemes rendszeresen kivizsgáltatniuk magukat, esélyt adván a komolyabb betegségek megelőzésének.
Lelked ura: a Hold
2024. február 17.
A Hold mitológiája igen gazdag. Ez annak köszönhető, hogy állandóan változtatja az alakját, miközben mi mégis mindig ugyanazt az oldalát látjuk (vagy nem látjuk) innen, a Földről. Az asztrológiában a nőiség, az anyai minőség szimbóluma.
Földünk kísérőjének keringési ideje 27,3 nap. Ugyanannyi idő körül fordul meg a saját tengelye körül, mint amennyi idő a Föld körül keringése alatt eltelik. Ezért van az, hogy mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földről. A Holdon nincs levegő és víz, és noha mindez barátságtalannak hangzik, a Hold mégis hűséges és tevékeny kísérőnk.
A görög holdistennő Szeléné, Héliosz – a napisten – felesége. A nők, a család és az otthon istennője, de az alvásé és a halálé is. Thétisz görög tengeristennő is a Holdat jeleníti meg, a víz ősi energiáját szimbolizálja. A druida tanok szerint, amikor növekszik a Hold, akkor a Hold legyőzhetetlen, fiatal istennő. Teliholdnál az anyai, termékeny aspektusa kerül előtérbe. Fogyó Holdnál, pedig félelmetes banyává változik, aki az alvilágot és a halált uralja.
A Hold az asztrológiában a nőiesség anyai minőségét szimbolizálja. A személyes horoszkópokban anyánkat, saját gyermeki énünket mutatja meg. Jelöli a hangulatainkat, érzékenységünket, termékenységünket is.
Egészségünk szempontjából a gyomrunkat uralja, valamint a melleinket. A műtéteket nem szabad telihold idejére időzíteni, mert ilyenkor nagyobb a vérzés mennyisége! Lelkünkre is hatással van, támadott Holdnál gyakoriak a lelki problémák.
A Hold a vizek ura, hatással van a tengerekre, óceánokra (árapály). Életünk szinte minden területét befolyásolja. Beleszól a kertészek munkájába, - korántsem mindegy, hogy mikor, mit ültetünk, metsszünk, szaporítunk. Hajunk, bőrünk állapotára is hatással van, megvan az ideje annak, hogy mikor érdemes fodrászhoz, vagy kozmetikushoz menni. Táplálkozásunkat is érdemes a Hold járásához igazítanunk, erre kiváló a Hold-diéta!
Reggel kicsi, este nagy pocak- a puffadás hormonális okai
2024. február 17.
A hasi zsírpárnákkal a legtöbb nő állandó küzdelmet folytat, ám sokszor megesik, hogy a nagyobb pocak nem (csak) a sok zsíros és cukros étel eredménye, hanem a puffadásé, melyet valamilyen hormonális probléma okoz. Dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától megtudhatja, vajon milyen kóros állapotok vezethetnek fokozott gázképződéshez.
Reggeli kicsi, este nagy pocakkal
A puffadás egyik legszembetűnőbb jele a gyorsan változó haskörfogat, így az érintettek azt tapasztalhatják, hogy a reggel még normális nagyságú pocak estére jelentősen megnő. Ezt természetesen nem a hirtelen felszedett plusz kilók okozzák, hanem a puffadás, mely gyakran jár együtt székrekedéssel, gázképződéssel, bélgörccsel, teltségérzéssel.
Hátterében számtalan tényező állhat, ám gyakran a helytelen életmód okolható érte, viszont nem ritka, amikor IBS, ételintolerancia, illetve különböző hormonális zavarok okozzák. Első körben ezért érdemes a rendszeres testmozgáson túl odafigyelni a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra, valamint az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra. Fontos, hogy ekkor kerüljük finomított szénhidrátokat, a kelt tésztákat, a cukrot, a zsíros és fűszeres fogásokat, valamint fogyasszunk minél több rostban gazdag ételt– természetesen nem kapkodva, hanem lassan, hogy minél kevesebb levegőt nyeljünk evés közben.
Hormonzavar is okozhatja
Amennyiben az életmódváltás nem vezet eredményre, úgy meglehet, hogy hormonális rendszerünk a felelős a problémáért.
Terhesség: várandósság során számtalan hormonális változás meg végbe a szervezetünkben, melyek mind a magzat fejlődést támogatják. Ekkor az ösztrogén és a progeszteronszint is megemelkedik, melynek hatására lassul a bélműködés, hogy a baba megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jusson hozzá. Ez viszont székrekedéssel, puffadással járhat.
6 tévhit az akupunktúráról
2024. február 16.
A közel 3000 éve alkalmazott akupunktúra olyan módszer, amelynek hatékonyságát számtalan klinikai vizsgálat igazolta, mégis néhány tévhit él vele kapcsolatban. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr ezeket igyekszik eloszlatni.
1. tévhit: Európában nincs hagyománya
Eredetileg a Sárga Császár Belgyógyászati Könyvében szerepelt az akupunktúra leírása, és ma is a Tradicionális Kínai Gyógyászat (TCM) részeként tekintünk rá, de már a XVII. században eljutott Európába a módszer híre. Első ízben 1939-ben írt egy könyvet az akupunktúráról egy francia diplomata, Soulié de Morant, aki egy ideig Kínában élt. Ebben a könyvben, Európában elsőként mutatta be ezt a gyógymódot, mint igen fejlett kezelési módszert. Hazánkban először dr. Lahner Antal írt könyvet az akupunktúráról 1830-ban, 1987 óta legális az alkalmazása, a WHO 2007-es állásfoglalásában számos mozgásszervi betegség esetében ajánlja ezt az ősi kínai módszert fájdalomcsillapításra.
2. tévhit: Az akupunktúra és az akupresszúra ugyanaz
Az akupresszúra annyit jelent, hogy pontnyomás, míg az akupunktúra szó jelentése pontszúrás vagy tűszúrás. Az akupresszúrának és az akupunktúrának közös a története. Mindkét gyógymód a kínai gyógymasszázs és a kínai energiatan évezredes tradícióin fejlődött ki. Ám míg az akupresszúrában az ujjakkal történik a nyomás, az akupunktúra a test felületén, a 12 meridiánon és 2 vezetéken levő több száz energiapontnak finom tűkkel való ingerléséből áll. Míg a tűkezelés speciális és mély ismereteket igényel, addig az akupresszúrát könnyű megtanulni.
3. tévhit: Aki fülakupunktúrát végez, az testakupunktúrát is alkalmazhat
Fontos tudni, hogy fülakupunktúrát (pontosabban fülakupunktúrás addiktológiai kezelést) bárki végezhet, aki részt vesz egy vizsgával záruló továbbképzéssel megszerezhető képesítő tanfolyamon. A test (corporalis) akupunktúrát viszont csak szakorvos végezheti – többéves képzés után. Ennek az az oka, hogy az akupunktúrás tű eret, ideget szúrhat át, nem megfelelő energetikai pontot érinthet, éppen ezért komoly anatómiai ismeretek birtokában lehet biztonságosan és hatékonyan alkalmazni.
Az ókor immunrendszer-erősítője: a fokhagyma
2024. február 16.
A fokhagyma (Allium sativum) fogyasztásának már az ókorban különleges jelentőséget tulajdonítottak.
Több ezer éves tapasztalat
Az első javallatot i. e. 5000 körül vésték a sumér ékírásos agyagtáblákba. Egy i. e. 1500-ban írt papiruszra az egyiptomi tudósok az illatos gumó 22-féle orvosi alkalmazását jegyezték fel. A növényt Tutanhamon sírjában is megtalálták. A piramist építő munkások azért bírták a nagy igénybevételt, mert táplálékuk egyik legfontosabb összetevője a fokhagyma volt. A görög atléták és a görög katonák is fokhagymával javították erőnlétüket, Homérosz Odüsszeiájában pedig fokhagymától nyertek erőt Kirké boszorkányságai ellen.
A fokhagyma származási területe – sok más pikáns fűszerféléhez hasonlóan – a mai Irán, illetve Afganisztán; más feljegyzések szerint a növény Kirgízia sztyeppjeiről származik. Fogyasztása Japánban és Kínában ősidők óta ismert. Kínában ma is az egyik legfontosabb gyógynövény.
Összetétele, hatóanyaga
Tápértéke jelentős: szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, illóolajat, B1– és B2-vitamint tartalmaz. Több mint kétszázféle biológiailag aktív anyag – vitamin, ásványi anyag, aminosav és enzim – található a fokhagymában. Egyik legfontosabb hatóanyaga a mintegy 1% kéntartalmú alliin (illóolaj), mely közismerten antibiotikus hatású. Mára az egyik legfontosabb gyógynövényünkké vált.
A fokhagyma hatóanyagai egyaránt sikeresen veszik fel a harcot a baktériumokkal, a vírusokkal, a gombákkal és az élősködőkkel, ezenkívül serkentik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, tisztítják az érfalat, valamint erősítik az immunrendszert, normalizálják a szapora szívműködést. kiem
Február, Böjtelő hava - Népi megfigyelések és teendők
2024. február 15.
Számos népi megfigyelés és hagyományos teendő kötődik februárhoz. Őseink még összeköttetésben éltek a természettel és az isteni renddel. Ünnepeink ennek a kapcsolatnak a jelentőségéről adnak bizonyságot. A február még nevében is hordozza az elmúlást és a megtisztulást, felkészülést az újjászületésre.
Február neve
Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó hónap volt, a végzés, a befejezés ünnepe. Ez magyarázza, hogy részben a halállal, részben a termékenységgel kapcsolatos kultuszok fűződnek hozzá. Az ókorban pedig az engesztelés hónapjaként tartották számon. Ovidius által a római naptárban fellelhetők a február ünnepei. Februa névvel illettek minden olyan anyagot, ami a tisztító szertartásokhoz kell. A hónap latin neve, Februarius, ami lehetséges, hogy a szabin februm, azaz tisztulás szóból ered. Való igaz, hogy február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki megtisztulás idejének számított.
A régieknél Böjtelő hava
Február régi magyar (katolikus) neve Böjtelő hava. A farsang utáni és húsvét előtti időszakot jelöli, mivel ez a katolikus vallásban böjti időszak. Vannak írások, ahol télutó néven tartják számon. A régi székely-magyar naptár szerint Jégbontó havának nevezik, illetve őseink Szarvastor havának is nevezték februárt.
Népi megfigyelések
Ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni. Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja.
Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő, hideg lesz, tartja a mondás, de ha keményen fagy, vége a télnek. Ugyanez vonatkozik Péter és Mátyás napjára is.
Égő érzés a nyelven és a szájpadláson – mi okozhatja?
2024. február 15.
Ha nemrég fogászati kezelésen járt és ilyen tüneteket tapasztal, elképzelhető, hogy allergiás valamelyik felhasznált anyagra. Tartós tünetek lehetnek az implantátum, a fogtömés miatt, de átmeneti panaszokat okozhat az érzéstelenítő vagy fertőtlenítőszer is. Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.
Fémallergiás tünetek
Az implantátumok, a tartós fogpótlások, koronák, hidak és a kivehető protézisek is gyakran okoznak allergiát, ezért annak, aki ilyen komoly beavatkozásra készül, érdemes ellenőriztetnie, hogy nem allergiás-e az implantátumra. Mivel ez egy költséges és hosszadalmas procedúra, még a beültetés előtt javasolt megbizonyosodni arról, hogy a fém nem fog allergiás tüneteket okozni. Ha az allergia csak később derül ki, akkor a kellemetlen panaszok megszüntetéséhez mindenképp el kell távolítani az implantátumot.
A fémallergia vizsgálata epicutan teszttel történik. Az allergént kamrás tapaszra viszik fel, majd ezt ráragasztják a beteg bőrére. Bizonyos időközönként – 24-48-96 óra és 1 hét múlva – ellenőrzik, hogy a tapaszok alatt jelentkezett-e bármilyen allergiára utaló tünet – bőrpír, viszketés, kiütés. Amennyiben igen, akkor arra az adott fémre a beteg szenzitizált, azaz túlérzékenyített. (Allergiát akkor lehet megállapítani, ha a betegnek vannak olyan tünetei, ami a pozitív teszttel egybevág.) Ilyen esetben a pótlást úgy kell megválasztani, hogy az adott fémet ne tartalmazza.
Egy fogtömés is kellemetlen tünetekkel járhat
Az implantátumok mellett sok egyéb, a fogászati kezelések során használt anyag is allergiás tünetet okozhat. Gyakran okoznak kellemetlen tüneteket például a fényre kötő tömőanyagok. A fogpótlások rögzítéséhez használt ragasztók, a kezelésekhez szükséges fertőtlenítő szerek, a lenyomatok készítéséhez használt alapanyagok, polírozó szerek, sőt még a fogkrémek egyes összetevői is allergiás tüneteket okozhatnak.
A fogászati allergiák kivizsgálása a fémallergiával megegyező módon történik. Lehetőség van a kettőt egy időben is vizsgálni, ez esetben a teljes fém és fogászati epicutan teszt elvégzésére kerül sor.
Gyümölcsfogyasztási kisokos cukorbetegeknek
2024. február 14.
A gyümölcsök és a zöldségek nagy választékban, frissen állnak rendelkezésre. Azonban ha valaki cukorbetegséggel küzd, mindenképpen be kell tartania néhány fontos szabályt! A témában Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa van a segítségünkre.
Kerti vetemények és cukorbetegség
Azok, akik kénytelenek együtt élni a cukorbetegség valamelyik típusával, pontosan tudják azt, hogy nem mindegy, mikor, mennyi szénhidrátot is juttatnak be a szervezetükbe. A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaszolgáltatói, ám mivel az emésztés során minden szénhidrátot egyszerű cukorrá bomlik le, egyáltalán nem mindegy, mennyit is fogyaszt belőlük a cukorbeteg!
Fontos tudni, hogy a gyümölcsök, de bizonyos szénhidrát-tartalom felett zöldségek esetén is számolni kell szénhidrát-tartalommal, ráadásul előbbiek a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjához tartoznak. Ez azt jelenti, hogy bár nagy a csábítás, mégsem lehet ezeket a nyári, lédús finomságokat egyszerre nagy mennyiségben fogyasztani, sőt, arra is figyelni kell, mikor falatozunk belőlük!
A cukorbetegek számára is mérvadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közel három évtizede közzétett ajánlása, amely napi ötadagnyi, összesen mintegy 40 dekányi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. A WHO szerint ilyen mennyiségű zöldség és gyümölcs elfogyasztásával már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, az elhízás kockázata.
A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ezt, vagy ennél egy kissé nagyobb napi mennyiséget javasolnak fogyasztani. Cukorbetegeknek azonban ezt a mennyiséget úgy el kell osztani, hogy arányaiban több legyen a zöldség, mint a gyümölcs, illetve ne egyszerre fogyassza el az ajánlott mennyiséget, hanem széthúzva azt az étkezések között (a reggeli, kora délelőtti órákban és késő este lehetőleg kerülje a gyümölcsöket).
Gyümölcsök szénhidrát-tartalma
Fontos azt is tisztázni, hogy a gyümölcsök összetételük alapján rendszertanilag a friss, lédús gyümölcsök (pl. alma, cseresznye, málna) és a száraztermésű, héjas gyümölcsök (pl. mandula, dió) csoportjába sorolhatók, és ennek megfelelően kémiai összetételük, tápanyagtartalmuk is különböző: előbbi csoport szénhidráttartalma 2-25% között mozog, míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10% körüli.
Lehetőleg friss, szezonális kerti veteményeket fogyasszunk, illetve mindig tartsuk szem előtt a szénhidrát-tartalmukat.
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 7 g vagy annál kevesebb a szénhidrát: alma, citrom, grépfrút, málna, földieper, szeder, görögdinnye, ribizli
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 8-10 g a szénhidrát: egres, birsalma, őszibarack, sárgabarack, őszibarack, nektarin, sárgadinnye, narancs
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 11-15 g a szénhidrát: cseresznye, meggy, kivi, körte, mandarin, szilva, áfonya
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 15 g vagy annál magasabb a szénhidrát: szőlő, banán, datolyaszilva, gránátalma, mangó
(Az adatok tisztított mennyiségre vonatkoznak, vagyis barack magja nélkül, dinnye héja nélkül stb.)
Járványok régen is voltak
2024. február 14.
Bár még mindig a Covid-járvány hatása alatt vagyunk – és még itt is van velünk, de nem is olyan rég gyakoribbak voltak a világjárványok. Akkoriban is védekeztek, és a gyógyítók ugyancsak furcsa ruházatot viseltek, reménykedve, hogy azok megvédik őket a fertőzéstől.
A pestist vagy fekete halált a Yersinia pestis baktériumfertőzés okozza. A kórt főként a patkányokon élősködő bolhák terjesztik. A bolhák közreműködésével a betegség emberekre is átragadhat. A XIX. század végén azonosították a betegség terjesztőjeként az élősködő bolhát, miután 1894-ben Alexandre Yersin svéd orvos felfedezte a pestisbaktériumot.
A betegség következményei elborzasztóak: a világtörténelem legszörnyűbb járványaiként tartják számon a megbetegedéshullámokat. A VI., a XIV. és a XIX. században nagy észak-afrikai és eurázsiai járványok voltak, melyeknek később „utórengéseit” is észlelték. Magas volt a halálozási ráta, 5 megbetegedettből 4 személy elhunyt. Eleink az akkori tudásukkal igyekeztek védekezni.
A pestisdoktor
Az európai pestisdoktor a XVII. században jelent meg Franciaországban és Olaszországban. Az öltözék feltalálója Charles de Lorme volt, és így írták le kinézetét: az orr fél láb hosszú, csőr alakú, illatokkal teli. A kabát alatt marokkói bőrből készült csizma és puha pantalló volt, amely a csizmákhoz van kapcsolva. Puha, rövid-ujjú ing, amely a pantallóba van tűrve. A kalap és a kesztyűk is ugyanilyen bőrből készültek, a tekintetet szemüveg fedte. A csuklyán lévő csőr vagy orr gyógynövények és más összetevők átható illatú keverékével volt megtöltve. (Fahéj, bors, terpentin, porított viperahús.) Az egész testfelületük védett volt, hogy semmi se tudjon a bőrükön keresztül behatolni. A kor orvostudománya szerint a betegség a betegek testéből kipárolgó áporodott, bűzös levegővel terjedt.
Az öltözet hasonlít egy modern vegyvédelmi ruházatra. Tehát volt fogalmuk arról, hogy a pestis egy terjedő betegség, csak az okát nem tudták. És azt sem lehet tudni, hogy ez az öltözet mekkora védelmet adott a bolhacsípések ellen, mely a pestist okozó baktériumot hordozza. A védőruha jelmezként nagy karriert futott be a színpadon, itt már a halált szimbolizálta.
Hidegben nő a felfázás esélye
2024. február 13.
Télen nem csak a megfázás és az influenza kockázata nő meg, de a felfázásé is. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa a hólyaghurut kialakulásának rizikófaktorait vette számba.
Így függhet össze a hideg és a felfázás
A felfázásnak nevezett bakteriális húgyhólyag-gyulladás főként a nőket érintő betegség, amelynek számos rizikófaktora van. Ilyenek többek közt bizonyos fejlődési rendellenességek, a nem rendszeres vizeletürítés, közös meleg vizes medence és nyilvános WC használata, a személyes higiéné hiányosságai (a húgyutak immunvédekezésének romlása és a kórokozók elszaporodásának elősegítése miatt), hüvelyi és egyéb nőgyógyászati gyulladások, a menopauza, és minden, az immunrendszer működését gátló betegség, pszichés stressz, gyógyszer.
Ezeken felül sokaknak elsősorban a hideghatás tűnik fenyegetőnek, a felfázás szó is erre az összefüggésre utal. Norvég kutatók egy korábbi tanulmányban már bizonyították is a kapcsolatot a láb felől érkező hideghatás és a hólyaghurut kialakulása közt – erre egyébként is hajlamos nőknél. Más magyarázatok szerint annak, hogy télen gyakrabban újul ki a felfázás, az lehet az oka, hogy a hideg, száraz levegőben a szervezet hajlamosabb a dehidrációra, ami azt egyik legnagyobb rizikófaktor e tekintetben. Akármi is az oka a dehidrációnak – leggyakrabban egyébként a kevés folyadék fogyasztása – ez mindenképpen hozzájárul a kockázat növekvéséhez, ugyanis a kevesebb folyadék miatt kevesebb vizelet is termelődik, így kisebb az esély, hogy a kórokozók kimosódjanak a vizelettel.
Összességében igaz tehát, hogy a felfázásra hajlamos személyeknek télen fokozott figyelmet ajánlott fordítaniuk a folyadékfogyasztásra és a réteges, meleg öltözködésre is.
