Kérdezze meg gyógyszerészét
2024. január 20.
Vajon mit kell értenünk a reklámokból már annyiszor hallott mondaton? Miben segíthet a gyógyszerészünk?
A gyógyszer: termék (pl. tabletta) + információ. És egyben fontos a gyógyszerészek tudásába vetett bizalom is a betegek részéről. Az információ egy fontos része a megfelelő gyógyszerhasználatnak, mire kaptuk, meddig kell szedni, mikor, és hogyan. Krónikus betegek esetében jó, ha nemcsak saját háziorvosuk van, hanem egy olyan általuk választott patika is, ahol rendszeresen váltják ki gyógyszereiket.
Itt ismerik őket, és ez segítségére van a gyógyszerésznek is, pl., hogy felismerjen gyógyszerelései problémákat, a beteg számára megfelelő nem vényköteles gyógyszert tudjon ajánlani, ha szükséges. Nem kell előtte külön kikérdezni a beteget, milyen gyógyszereket szed. A rendszeres gyógyszerkiváltás miatt a patika is „számít” a betegre, így a receptkiváltáskor nagy valószínűséggel készleten lesznek a szokásos gyógyszerei, nem kell visszamenni érte.
Mit kérdezzek gyógyszerészemtől a gyógyszer kiváltásakor?
Mire és hogyan kell szedni a gyógyszert? Itt fontos tájékoztatást kaphatunk: csak az orvos által előírt, sokszor évekig tartó rendszeres gyógyszerszedés hozhatja meg a kívánt terápiás eredményt a krónikus betegségeknél. Természetesen lehet, hogy olyan gyógyszert írnak fel, amit pár napig kell csak szedni, itt érdemes rákérdezni, akkor is szedjem-e a gyógyszert, ha már úgy érzem, meggyógyultam.
Fontos információk
1. Naponta hányszor?
2. Mikor (étkezés előtt – ez fél órát jelent –, után, vagy akár közben, este, mint pl. a koleszterinszint-csökkentők, vagy reggeli étkezés előtt, pl. a pajzsmirigy gyógyszerek)?
3. Milyen folyadékkal vegyem be? Legjobb a víz, de sokszor ennek mennyisége is fontos lehet. A grépfrútlével való bevétel azonban a legtöbb gyógyszernél nem ajánlott.
4. Sok esetben a gyógyszerek bevétele nem történhet egyszerre. pl. egyes hurutoldó és antibiotikum bevétele között 2 órának kell eltelnie.
5. Fogyaszthatok-e alkoholt a gyógyszer szedésekor? Van olyan gyógyszer, ami mellett tilos, mert súlyos mellékhatásokat okozhat.
Megoldások puffadás ellen: gyógyszereken innen és túl
2024. január 20.
Leggyakrabban a puffadás csak átmeneti panasz, ami alkalmanként jelentkezik. Elsősorban akkor léphet fel, ha puffasztó ételeket fogyaszt valaki. Káposzták és babok fogyasztása után nem meglepő, ha gázokkal teli a has. A mozgásszegény életmód sem kedvez az emésztésnek, és az elősegíti a székrekedés és a kínzó puffadás kialakulását. Rossz szokások (pl. kapkodva evés, rágógumizás) is okozhatnak „gázos” tüneteket. Bizonyos gyógyszerek, pl. az antibiotikumok szedése is megzavarhatja a bélflóra egyensúlyát és kiválthat puffadást. Sok nő számára pedig ismert lehet a menstruációs ciklussal összefüggésben, időszakosan jelentkező „felfúvódás”.
10 tanács puffadás ellen
1. Legyen fizikailag aktív, mozogjon, sportoljon! A fizikai aktivitás, akár egy séta vagy kertészkedés formájában is, fokozza a bélmozgást, ami elősegíti a megrekedt béltartalom és a szelek távozását. Próbálkozhat jógával is. Bizonyos jógapózok hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a puffadás enyhüljön. A legtöbbet ajánlott póz ebből a célból a boldog baba póz.
2. Masszírozza meg a hasát! A bélmozgásokat serkentő masszázs javíthatja a bélműködést. Az alhas jobb alsó területéről körkörös irányba haladó mozdulatok (jobb oldalon fel, majd vízszintesen át a bal oldalra, majd le a bal oldalon, az alhas irányába) enyhíthetik a hasi kellemetlenséget.
3. Ha gyógynövényekkel szeretné a panaszát mérsékelni, a borsmenta jó választás lehet. Fordulhat illóolajokhoz is. Az édeskömény illóolaja vagy a kapormagolaj régóta ismert szerek, amelyek hatásosak lehetnek a puffadás csökkentésében.
4. Vegyen egy meleg fürdőt és relaxáljon! A meleg és az ellazulás segíthet a gázoktól való megszabadulásban.
5. Étkezzen rendszeresen! Kerülje a habzsolást, a gyorséttermi ételeket és a szívószállal ivást! Inkább többször egyen keveset, mint egyszerre túlságosan sokat! Ügyeljen a rostfogyasztásra! Érdemes lépésről lépésre megemelni a napi rostbevitelt azáltal, hogy fokozatosan több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű pékárut szerepeltet az étlapján. Ha a rostbevitel növelése pusztán a táplálkozással nem sikerül, akár rostkészítményeket is fogyaszthat. A diéták közül az alacsony FODMAP-diétát próbálhatja ki, mert az pozitív hatású lehet puffadásos tünetekkel rendelkezőknél is.
Egészségpénztár vs. nyugdíjbiztosítás: az 5 fő különbség
2024. január 19.
Időskori anyagi stabilitásunk megteremtésére a nyugdíjbiztosítás az egyik legoptimálisabb eszköz, ám nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egészségünk megőrzésére is kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Sajnos pont ez a két kérdés az, amire még mindig a szükségesnél jóval kisebb figyelem irányul, hiszen a mindennapi teendők forgatagában kevesen tudnak ennyire előre tervezni. Hazánk nyugdíjrendszere azonban elavult, lévén a juttatások fedezetét az aktívan dolgozók járulékai adják, ez azonban évről évre egyre nagyobb terhet jelent.
Ráadásul azt is szem előtt kell tartani, miszerint az állami egészségügy finanszírozása is ebből az összegből történik, ami még tovább gyengíti a társadalombiztosítási rendszer stabilitását. Ezek az okok a szolgáltatások és a juttatások színvonalának csökkenéséhez vezetnek, ám a jó hír, miszerint ezt egyéni szinten megelőzhetjük. A grantis.hu weboldalon erre külön is kitérnek. Kiváló megoldás például a nyugdíjbiztosítás, illetve a piacon elérhető további öngondoskodási formák alkalmazása.
A kulcs a tudatos tervezésben rejlik
A legnehezebb feladatot az jelenti, hogy egyszerre kell felkészülnünk a váratlan események okozta kihívásokra, emellett pedig egy olyan portfóliót kell összeállítanunk, amivel biztosíthatjuk passzív éveink nyugalmát. Szerencsére a folyamatosan növekvő igényekre a szolgáltatók nagyon gyorsan reagáltak és ennek megfelelően ma már számtalan kiváló eszköz érhető el a kínálatban. A nyugdíjbiztosítás több szempontból is rendkívül előnyös, tudniillik nem csupán egy remek megtakarítási forma, de emellett kockázatviselési szolgáltatást is tartalmaz, ami hatalmas segítség, ha velünk esetleg történik valami.
A vég tagadása, avagy van-e halál az életben?
2024. január 19.
Mindenki által ismert közhely, hogy a halál az élet természetes része, vicces megfogalmazásban az élet egy nemi úton terjedő betegség, 100%-os halálozási aránnyal. A modern társadalmakban azonban rendre igyekszünk eltávolítani magunktól nem csak a halál tényét, de a gondolatát is. Egyszerűen nem vagy csak nagyon ritkán és esetileg eleme a közös létünknek, még nem teljesen tabu, de bizonyos helyzetekben már szinte az.
A tradicionális társadalmakban a halálhoz való viszony is természetesebb volt, a közeli hozzátartozók, barátok, ismerősök eltávozását nem feltétlen tragédiaként élték, hanem szomorú, de elkerülhetetlen eseményként. Ehhez képest manapság a halál eleve kényes téma, különösen, ha valaki közelgő, várható haláláról van szó, és tényleg szinte elképzelhetetlen felhozni az érintettnek, vagy akár csak a jelenlétében is. A közelgő végről legfeljebb maga az érintett kezdeményezhet beszélgetést, ám azt is sokszor azzal ütik el a hozzá közel állók, hogy ugyan már, korai lenne erről beszélni, hisz annyi időd van még…
De hogy lett a halál ilyen tabutéma, miközben épp ez az egyetlen biztos pont mindannyiunk életében? Nos, erre a kérdésre többféle válasz is adható.
A modernitás dilemmái
Az első kézenfekvő megfejtést a nyugati civilizáció története, azon belül is a modern társadalmak kialakulása szolgáltatja. Az iparosodó társadalmakban javarészt felbomlottak azok a kis (falu)közösségek, melyek korábban az élet keretét adták a legtöbb ember számára, megjelent a modernitást jellemző elidegenedés, elkülönültek egymástól a korábban többgenerációs nagycsaládokat alkotó nemzedékek, és mindeközben felgyorsult az élet. A másik halála pedig egy aktuálisan megoldandó problémává vált, amin gyorsan „túl kell esni”, egyrészt, hogy magunk mögött tudhassuk a temetéssel (örökléssel, ügyintézéssel) járó gondokat, másrészt, hogy ezzel a rapid folyamattal a magunk számára is lerövidítsük a gyászidőszakot. (Miközben ez utóbbi persze döntően nem azon múlik, milyen gyorsan tudjuk le a gyász külsődleges, formális részeit, bár látszólag segíthet, ha legalább rituálisan magunk mögött tudhatjuk egy hozzánk közel álló személy elvesztését.)
Vagyis mások halálával találkozni alapvetően kényelmetlen számunkra, elkerülhetetlenségével együtt is természetellenes dolognak éljük meg a halált, így aztán nem csoda, hogy a saját elkerülhetetlen végünkkel még kevésbé szeretnénk szembenézni.
A halál életünk nagy részében valami olyasmi, ami mindig csak másokkal történik meg, és bár tudjuk, hogy ránk is vár valahol a jövőben, de ezt a tényt igyekszünk kizárni a gondolkodásunkból. Ami nem is csoda, hisz a modern civilizáció a jelenben létezik, a jelenre fókuszál, jövőképe pedig lényegében nem más, mint az előrevetített, gyakorlatilag végtelen fejlődés és növekedés.
Idegrendszer, immunrendszer, hormonok és bélflóra – a bélrendszer különleges alakulata
2024. január 18.
Bélrendszerünknek az emésztésen túl rendkívül összetett feladata van. Biztosítania kell az ételek és italok révén a szervezetbe kerülő idegen, káros anyagokkal és kórokozókkal szembeni védelmet, de hatással van az anyagcsere-folyamatokra és az agyműködésre is. Minderről a bél saját idegi, hormonális, immunrendszere és a bélflóra gondoskodik – tudtuk meg Dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvostól, az Allergiaközpont orvosától, akivel erről a különleges védelmi rendszerről beszélgettünk.
Leg…leg…leg
Ezt a négyszereplős rendszert nevezhetjük a legek rendszerének is. Nézzük csak, miért!
- A bélben található a szervezet idegsejtekben második leggazdagabb hálózata
- Hormontermelő sejtjei összességében a szervezet legnagyobb endokrin szervét alkotják
- A bélben található az immun-apparátus 80 százaléka
- A bélflórát alkotó sejtek száma legalább annyi, mint az emberi testé.
- Ismerkedjünk meg velük közelebbről!
A bélidegrendszer
A bél falában levő idegsejtek hálózata irányítja a bélmozgásokat, az emésztőnedv-termelést, és érzékeli a bél állapotát. Önállóan végzi feladatát, működését az agy irányából érkező impulzusok legfeljebb módosítják. Az agy és a bél között testünk leghosszabb idege, a bolygóideg révén folyamatos párbeszéd zajlik, ezért a bélidegrendszert gyakran nevezik második agynak is – mondta el dr. Pászthory Erzsébet.
Tudta? A bél és agy kölcsönösen befolyásolja egymás állapotát. Ezt tapasztaljuk például akkor, mikor feszült lelkiállapotban „nem megy le egy falat sem a torkunkon”. Depressziós betegek állapotára ugyanakkor a mediterrán diéta tartós alkalmazása jótékony hatású lehet.
A bél hormon-apparátusa
A bélcsatorna teljes hosszában elszórtan elhelyezkedő hormontermelő sejtek alkotják. Az itt termelődő hírvivő anyagok nem csak az emésztést irányítják, de a véráram útján hatással vannak az anyagcsere-folyamatokra, az immunrendszer és az agy működésére is.
Tudta? Jelenleg, mintegy 30-féle bélhormont ismerünk, intenzív kutatások zajlanak gyógyszerként történő alkalmazásuk kifejlesztésére:
Az inkretin-hatású készítmények serkentik az inzulin-elválasztást és csökkentik az étvágyat, így új lehetőséget jelentenek a cukorbetegség és talán az elhízás kezelésében.
Az elhízás, mint népbetegség esetében ígéretes az éhség-érzetet szabályozó ghrelin (éhség-érzet) és leptin (jóllakottság) hormonok kutatása.
A tökmagolaj
2024. január 18.
A számtalan étolaj közül az egyik legegészségesebb a tökmagolaj.
A Magyar Élelmiszerkönyv definíciója szerint az étolajok olyan élelmiszerek, amelyeket étolajok előállítására alkalmas olajmagvakból vagy olajtartalmú növényi részekből sajtolással, esetenként finomítással, sajtolással és/vagy oldószeres extrakcióval, valamint finomítással állítanak elő. Az étolajok előállítási technológia szerint lehetnek:
• szűz étolaj,
• hidegen sajtolt étolaj és
• finomított étolaj, míg az előállításukhoz felhasznált alapanyagok szerint 16-féle (napraforgómag, repcemag, szójabab, kukoricaszem-csíra, földimogyorómag, amerikai pálma gyümölcsmagja, kókuszdiómag, gyapotmag, szőlőmag, mustármag [ami lehet fehér, barna vagy fekete], olajpálma friss gyümölcsének húsa, olajpálma magja, sáfrányszeklice magja, szezámmag, olajtökmag, lenmag) lehet.
A hazánkban legnagyobb mennyiségben fogyasztott napraforgó-étolajat napraforgómagból állítják elő.
A tökmag
A tökmag jelentős biológiai értéket képvisel. Az olajos magvak közül legnagyobb a fehérjetartalma, zsírtartalmának kedvező a zsírsavösszetétele – esszenciális, telítetlen zsírsavakban gazdag –, és említésre méltó mennyiségű élelmi rost található benne. A tökmag ásványianyag-összetétele – kiemelkedő a magnézium és a kálium mennyisége, kis nátriumtartalma – figyelmet érdemel, főként, hogy e két ásványi anyag fontos szerepet játszik a szív-ér rendszeri betegségek kivédésében. A tökmagot a természetes gyógymód hívei hashajtóként és béltisztítóként is ajánlják nagy zsír- és rosttartalma miatt.
A manapság az üzletekben kapható tökmag tulajdonképpen az olajtök magja. Ez a kabakosok (tök- félék) közé tartozó zöldség Közép- és Dél-Amerikából származik. Állítólag az ősidőkben már a mexikói és a texasi indiánok ültetvényeinek egyik kultúrnövénye volt. Hazánkban is régóta termelik és kedvvel fogyasztják. Elmondható, hogy táplálkozás-élettani szempontból a tök legértékesebb része a magja, mivel kis mennyiségben is komoly tápértéket képvisel.
Gyógynövények fejfájás ellen
2024. január 17.
Egyes gyógynövények már bizonyítottak a fejfájás kezelésében. Ismerjük meg közülük a rozmaring, ginkgo biloba, a kamilla és borsmenta jótékony hatásait.
A kék kamilla (Matricaria recutita L.) szeszkviterpén-lakton nevű vegyületeket tartalmazó gyógynövény, mely fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. Szabályozza az idegrendszert, és így a fájdalomingereket továbbító idegekre is hat.Hasznosnak bizonyul a megelőzésben a különböző okokból, pl. a menstruációhoz kötődő vagy a szellemi túlterheltség miatt bekövetkező fejfájás ellen.
Alkalmazás:
Főzete: 3-5 gr szárított kamillavirágot forrázzunk le, majd hagyjuk állni kb. 10 percig. Ezután szűrjük le. Igyunk belőle 1-szer naponta, 3 hónapon át.
Friss növény: Migrén esetén 2-3 levelet rágjunk el naponta.
Illóolaj: A kamilla kevés szárrésszel gyűjtött virágjából vízgőz-desztillációval nyerik. Nyugtató hatása enyhítheti a fejfájást.
Rozmaring
A rozmaring (Rosmarinus officinalis) stimulálja az agyi vérkeringést, és fájdalomcsillapító hatású kámfort tartalmaz (mely egyik biokémiai összetevője, és egyúttal erőteljes jellemző illatát is adja). A növény többek közt hat a (tavaszi) fáradtság ellen, növeli a vitalitást, és antimikrobiális, fertőzésgátló, gyulladáscsökkentő tulajdonsággal is rendelkezik. Így pl. enyhíti a télen gyakran előforduló, felső légúti fertőzések tüneteit. Közéjük tartozik, több más előidézője mellett, a fejfájás is.
Idősödés? Na nem!
2024. január 17.
Nem az éveink száma a fontos, hanem az, hogyan éljük meg őket. Sokféle természetes módszerrel elérhető, hogy az évek múlásával korunkhoz képest kiválóan tartsuk magunkat, minél tovább fiatalosak maradjunk.
Amit ma megteszünk fiatalosságunk megtartása érdekében, tíz, húsz, harminc éven át érezteti hatását – mondják az anti-aging törekvések hívei. Ennek szellemében fontos figyelmeztetni és figyelni is értékes egészségtőkénkre már a gyermekkortól kezdve, azzal a céllal, hogy ne kezdjünk el hibákat elkövetni a korosodás tüneteit „elősegítve”, és ezt folytatni egész életünkben. De soha nem késő változtatni az életvitelünkön – minden visszafordítható. Csak tudatosítani kell magunkban, hogy a mindennapi kis lépések megtétele is javíthat az életminőségünkön, általános egészségi állapotunkon, tartásunkon, ha sikerül testünk egészével törődnünk.
Az öregedés nemcsak fizikai, hanem lelki, szellemi folyamat is
Életenergiánk megőrzése többek közt egyik fontos kulcsa az idősödés késleltetésének, annak, hogy a lehető leghosszabb ideig maradjunk fiatalosak. Az energiával való feltöltődés lehetővé teszi, hogy folyamatosan „karbantartsuk” magunkat. Emellett amikor életenergiánk csökken, immunrendszerünk is gyengül, és ez számos baj forrása lehet, többek közt siettetheti az idősödést.
A kihívás abban rejlik, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a testben és lélekben megnyilvánuló jóllét terén. De melyek lehetnek a további kulcsok ahhoz, hogy minél tovább tudjuk „jól tartani” magunkat?
Az életöröm megőrzése
Ne hagyjuk, hogy negatív gondola taink eluralkodjanak rajtunk a mindennapokban. Fontos, hogy profitáljunk az öröm és a boldogság pillanataiból. Töltsünk több időt szeretteinkkel, barátainkkal, emellett ajánlott, hogy pl. tegyünk minél több szívességet másoknak, ha az elégedettséget okoz. Fontos még, hogy ne feledkezzünk bele a ma gondjaiba, hanem törődjünk többet a holnappal.
Az ülő életmód káros hatásainak ellenszere a rendszeres nyújtózás
Órákig ülünk egy helyben, és rendszeresen kezd fájni a hátunk, elmerevedni a nyakunk? Tegyünk ellene, és végezzünk minél sűrűbben nyújtó gyakorlatokat. Álljunk fel az íróasztal, a munkaasztal mellől, és helyezkedjünk el terpeszállásban, majd emeljük fel mindkét karunkat. Ezután engedjük le őket lassan előrehajolva a két comb között a talaj irányában. Fejünket is hajtsuk előre, a nyakat jól megmozgatva. Ismételjük a gyakorlatot.
Szülő-gyermek viszonyok: a megbocsátás
2024. január 16.
Problémáink, főleg párkapcsolati gondjaink forrása a szülőkkel való viszonyunk. Szinte nem is találkoztam olyan családdal, ahol a gyermek, akkor is, ha már felnőtt, ne hordozna feldolgozatlan sérelmeket a lelkében. Életünk problémái miatt a felelősséget szeretjük másra hárítani, legfőképp a szüleinkre. Ha ők másképp viselkedtek volna, másképp neveltek volna, több szeretetet adtak volna, akkor most sokkal boldogabb lehetne az életünk. Igazából nem az ő tetteik, hanem a mi ítéleteink okozzák a legtöbb bajt.
Van egy nagyon fontos törvényszerűség, amit legtöbbször felborulni látunk a családállítások folyamán. Ez a sorrendiség törvénye. Vagyis a szülő a nagy, a gyermek a kicsi. Amikor valakivel szembeállítom az édesanyja/édesapja képviselőjét, és megkérem, hogy mondja ki a mondatot: „lehetek olyan, mint az anyám/apám”, legtöbbször a kliens képviselője néma marad. Nem tudja kimondani ezt a mondatot, mert semmiképp nem szeretne olyan lenni, mint édesanyja vagy édesapja. Jobbnak, nagyobbnak gondolja magát náluk.
„Amikor egy gyermek azt mondja: „Semmiképp nem akarok olyan lenni, mint ti”, titokban követi őket, és épp az elutasításnak köszönhetően válik olyanná, mint a szülei. Félelme, hogy olyanná válhat, mint szülei, oda vezet, hogy állandóan őket figyeli. Amit nem akarok, azt folyamatosan szem előtt kell tartanom. Így nem csoda, hogy egyre nagyobb a befolyása.” (Gunthard Weber: Kétféle boldogság)
Míg szüleinket elutasítjuk, nagy esélye van, hogy pontosan olyanná válunk, mint ők. Igazából nem is lehetünk másmilyenek, hiszen 50%-ban édesanyánk, 50%-ben édesapánk vagyunk. Amikor ki tudjuk azt mondani, hogy: „lehetek olyan, mint az anyám/apám", nagyon lépünk előre a fejlődés útján. Ettől a pillanattól kezdve van meg az esélyünk arra, hogy valóban ne az ő életüket mintázzuk.
Ezért érdemes legalább évente laboratóriumi vérvizsgálatot kérni
2024. január 16.
A vér laboratóriumi elemzése az egyik legrégibb, ugyanakkor a mai napig az egyik legjobb diagnosztikai eljárás. Az egészségünk megőrzése miatt is érdemes évente legalább egyszer laboratóriumi vérvizsgálatot kérni, hiszen a vér összetevőinek esetleges eltéréseiből számos elváltozásra, betegségre még az előtt következtetni lehet, hogy tünetet okozna – hívja fel a figyelmet dr. Fehér Ágnes, a Trombózis és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa.
A vérképből sok minden látszik
A laborvizsgálatoknak a legtöbb esetben a vérkép elemzése is része. A teljes vérvizsgálat információval szolgál a vörösvértestek, a fehérvérsejtek, és a vérlemezkék/ trombociták alakjáról, mennyiségéről, nagyságáról. A minőségi/kvalitatív vérkép a fehérvérsejtek százalékos megoszlását reprezentálja. A normálistól eltérő eredmények olyan állapotváltozásokra engednek következtetni, amilyenek például a vérképzőrendszer betegségei, a véralvadási zavarok, a vérszegénység vagy a vitaminhiány – magyarázza dr. Fehér Ágnes.
A mennyiségi vagy kvantitatív elemzés pedig megmutatja a vér alakos elemeinek abszolút számát. A kvantitatív és a kvalitatív vérkép értékeiből lehet következtetni egyebek mellett a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességére vagy akár allergiás kórképekre is.
Miért hasznos a vérkép elemzése?
A vérvizsgálat lehet egy rutin kivizsgálás része, vagy célzott vizsgálat, amennyiben a páciensnek valamilyen tünete van, és az annak hátterében meghúzódó problémát szeretnék felderíteni. Krónikus betegség esetén számos esetben a laborvizsgálattal nyomon követhető a terápia hatásossága, a szervezetben végbemenő változások. Ez utóbbi okból nemcsak a krónikus betegségben szenvedőknél, de a várandósoknál is rendszeresen ír elő a kezelőorvos labor- és ezen belül vérvizsgálatot.
Mindenki másnak is érdemes azonban legalább évente egyszer vérképet nézetnie, mert ha bármilyen eltérés látható a vér összetevőiben, az hiányállapotokra és/vagy sokféle megbetegedésre utalhat még az előtt, hogy bármiféle tünetet okozna. A betegségek időbeni felismerésében tehát szintén jelentős szerepe van a vérképelemzésnek, ahogyan szűrővizsgálatként az egészségmegőrzésben is.
