COPD: vedd vissza az irányítást!

2021. december 01.

A COPD-ben szenvedő emberek számára komoly terhet jelenthet betegségük, melynek mindennapi hatásait gyakran alábecsülik.¹ Ha az ember légszomjjal küzd, az olyan tevékenységek, mint egy rövid lépcsőzés vagy egy bevásárlótáska cipelése, küzdelmessé válik. Még a rutinszerű tevékenységek is megterhelővé válhatnak, mivel a betegség fokozatosan súlyosbodik.² 

A COPD-ről

A Global Burden of Disease felmérései szerint a COPD a harmadik vezető halálok, világszerte manapság 384 millió ember él ezzel a betegséggel. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a felnőtt lakosság körülbelül 4-7%-át érinti. Magyarországon csak a becsült betegszám 400-500.000 közé tehető, ami a tüdőgondozókban nyilvántartott szám körülbelül 2-3- szorosa.³

A krónikus obstruktív tüdőbetegség során a fokozatos és visszafordíthatatlan súlyosbodás a jellemző. A tüdő funkciója folyamatosan csökken, a betegség lefolyása azonban hörgőtágítókkal jelentősen lassítható. A legismertebb tünetek közé tartozik a szűnni nem akaró köhögés, a nehézlégzés és a fáradékonyság. A tünetek általában 45 éves kor felett jelennek meg, legtöbbször dohányosoknál, azonban a folyamatos kitettség a kémiai anyagoknak is növeli a betegség kialakulásának esélyét.³

A COPD hatása az általános közérzetre

Egy krónikus betegség fizikai kihívásai gyakran befolyásolhatják az ember érzelmi állapotát is. Valójában a nehézlégzés a hátrányosság-érzet és a szorongás fő oka a COPD6-ben szenvedő embereknél, akik ezt a fokozott légzési erőfeszítések, mellkasi nehézség, légszomj vagy zihálás érzésének tulajdonítják. Egy globális felmérés, amely fiatalabb és idősebb felnőtteknél vizsgálta a COPD mindennapi hatásait, megállapította, hogy a 45–54 éves korosztályhoz tartozók érzik leginkább a COPD általános közérzetre tett hatását, és azt, hogy tüneteik miatt gyakran változtatniuk kell megszokott napi rutinjukon. 

Krónikus betegséggel élni önmagában is megterhelő lehet, nem beszélve a légszomj megtapasztalásáról, amely még nagyobb szorongást okozhat, ezért a beteg még nagyobb légszomjat érezhet.⁴  Ez ördögi körré válhat, és akár pánikrohamhoz is vezethet. Ezért a COPD-ben szenvedő emberek számára nagyon fontos a nehézlégzés és az ezzel összefüggő szorongás kezelési módjainak megtalálása. Különböző légzési technikák és pozíciók léteznek, amelyek segíthetnek, ha egy személy aktív vagy hirtelen légszomjat érez.⁵

Irányított légzés⁵ 

Az irányított légzés lényege, hogy a legkevesebb erőfeszítést vegyük igénybe a légzéshez, miközben a lehető legjobban kihasználjuk a rekeszizmot – vagyis a fő légzőizmot. Ezt a légzési technikát laza testtartással, ülve érdemes gyakorolni. A hangsúly a test feszültségének csökkentésén, valamint a váll és a nyak izmainak ellazulásán van. Kezdésnek vegyünk fel egy kényelmes testhelyzetet, ez lehet akár ülve, akár fekve. Ezután helyezzük karjainkat az ölünkbe, hogy a vállaink lazák legyenek. Az egyik kezünket a mellkasunkra, a másikat pedig a gyomrunkra helyezzük, hunyjuk le a szemünket, és koncentráljunk saját légzésünkre. Lassan, orron keresztül lélegzzünk ki-be, szánkat tartsuk csukva. Ha sikerült ellazulnunk, a hasnak kifelé kell mozdulnia, a ráhelyezett kézzel szemben, ha a légzés irányított, a mellkason lévő kéz légzés közben alig mozdul meg. 

Varjak védelmében

2021. december 01.

Megérkeztek a fővárosba a varjak. Ezek a gyönyörű madarak igen fontos szerepet töltenek be környezetünkben. Hagyományos telelőhelyük az Újköztemető, Rákospalotán. A madár igen magas intelligenciájú, és impozáns méretű, közismertnek ható, mégis ismeretlen ismerős. Néha teleki varjú, pápista varjú néven is emlegetik őket  

Dolmányos varjú

A dolmányos varjú háta és testalja hamvasszürke. Feje, szárnya és farka fekete. Erős, vaskos csőre és lába fekete. Röpte egyenes vonalú; szárnycsapása kimért. A kormos varjú alakja, hangja stb. olyan, mint a dolmányos varjúé, de tollazata egyszínû fekete. A két madár ugyanazon faj két alfaja; Magyarországon a kormos varjú csak ritka fészkelőként és kóborlóként fordul elő, főleg az ország nyugati szélén.

A dolmányos varjú szétszórt, laza csapatokban jár; gyakran a vetési varjú csapatai közé vegyül. Rendkívül éber, vigyázó madár. Gyakorlatilag mindenevő; tavasszal a friss szántásokon pajorokat, rovarokat szedeget. A madárfészekből elrabolja a tojásokat, fiókákat; elfogja a fiatal nyulat; a vízparton békát s a sekély vízben kisebb halat fog. Felnyitogatja a partra került kagylókat. Ősszel egerészik, de rájár a gyümölcsre, érő kukoricára is.

Hangja: Rekedt károgás; érdesebb és szárazabb, mint a vetési varjú hangja.
Élőhelye: Elszórt fákkal tarkított mezőgazdasági területek, vízpartok, mocsarak stb. Páronként vagy laza csoportokban költ. Magányos fákon, erdőszéleken, fasorokban stb. fészkel. Magyarországon nagyon gyakori költőfaj.

Gyógyszer helyett: az egészség 12 alappillére

2021. november 30.

Manapság egyre többet költünk betegségeink kezelésére, egészségünk helyreállítására, gyógyszerekre, terápiákra. Az az igazság, hogy nincs az a tabletta vagy orvosi kezelés, ami többet segítene az egészség tartós megőrzésében, mint az életmódunk: az, hogy napról napra mennyire egészséges életet tudunk élni. Ma már számtalan módszer és eszköz áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy visszatérjünk eredendő állapotunkba, a tökéletes testi-lelki jólétbe. Az alábbiakban azokat gyűjtöttem össze, amelyeket bárki könnyen megvalósíthat egy kis odafigyeléssel, különösebb időbeli vagy anyagi ráfordítás nélkül.  

Mi a helyzet a genetikával?
Sokan gondolják azt, hogy azok az öröklött betegségek, amelyekben a felmenőik szenvedtek, szükségszerűen megjelennek majd az ő életükben is, ebbe jobb hát beletörődni. Pedig egyáltalán nem vagyunk a génjeink áldozatai!
A Humán Genom Projekt nevű hatalmas kutatás, melynek során feltérképezték a teljes emberi génállományt 1996 és 2006 között, rávilágított, hogy minden egyes génünk 30.000 fehérjét képes létrehozni, amelyek különböző módon jelennek meg végleges formájukban a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy lehet ugyan egy genetikai hajlamunk egy bizonyos betegség tekintetében, de egyáltalán nem szükségszerű, hogy az valóban ki is alakuljon az életünkben.
Az életmód ugyanis a génjeinkre is hatással van: ha folyamatosan stresszben élünk, génjeink egész mást valósítanak meg, mintha a pozitív dolgokra összpontosítanánk. Ehhez hasonlóan, ha egészséges, friss, teljes értékű ételeket eszünk,  egész mást valósítunk meg génkészletünkből, mintha gyorsételeken élünk.

Mely betegségek előzhetőek meg az egészséges életmóddal?
Talán helyesebb lenne úgy feltenni a kérdést, hogy ’Melyek nem?’. Minden egyes döntés ugyanis, ami napi életminőségünket érinti, hatással van a szervezetünkre és így a lehetséges betegségekre is. Még az alábbi súlyos betegségek is kivédhetők a megfelelő étkezéssel, elegendő mozgással és az érzelmi egyensúly kialakításával:

• Rák
• Szívbetegségek
• Diabétesz
• Alzheimer- és Parkinson-kór
• Magas vérnyomás
• Hormonális zavarok

Anyajegyek a bababőrön?

2021. november 30.

 Az anyajegyeket mi, felnőttek sem szeretjük, de ha a kisbabánk bőrén látjuk, az mindannyiunkat sokkal jobban zavar.

Vannak olyan foltok, csomócskák, melyek már a születéskor jelen vannak, mások pedig az évek során alakulnak ki. Akár bőrszínűek, akár vörösek vagy barnák, gyakori, hogy a gyermekkel együtt nőnek. Ha ennek mértéke nem haladja meg a pici fejlődésének mértékét, általában nincs szükség beavatkozásra. Szerencsére fiatalkorban nem gyakori a rosszindulatú elfajulás, inkább az esztétikai szempontok, vagy a lokalizáció az, amely esetleg az anyajegy eltávolítását szükségessé teszi. Az újszülöttkorban meglévő növedékek közül leggyakoribbak az ér eredetűek.

Eper anyajegy, málna anyajegy

A közvetlenül születés után csak halvány, pirosas foltként látható elváltozások a második-negyedik hétre szembetűnőbbé válnak. A bőr felszínéből félgömbszerűen előemelkedő, vöröses színű, egyenetlen felszínű elváltozások neve eper vagy málna anyajegy, mivel ezekre a gyümölcsökre hasonlítanak.

• Háromszor gyakrabban fordul elő lányokon, mint fiúkon, és koraszülötteknél is többször látjuk.
• Az esetek közel 40%-ában a fejen és a nyakon, kb. 30%-ban a törzsön jelenik meg.
• Lehet felületi, mély, vagy kevert típusú, bár ezt ránézésre nem könnyű megmondani.
• Az első négy hónapban gyorsan növekedhetnek, nem kis ijedelmet okozva ezzel a szülőknek.
• Sebészi beavatkozást, lézeres vagy gyógyszeres kezelést csak akkor javaslunk, ha a növedék kisebesedik, vagy olyan területen – pl. a szemhéjon, szájon – helyezkedik el, ahol az életfunkciókat akadályozza. Ha nagy méretű az érdaganat, vagy a mélyben, pl. a gégében fordul elő, MRI-vizsgálattal kell diagnosztizálni, nem okozhat-e létfontosságú területen problémát.
• Ötéves korra az értágulatok fele, tízéves korra pedig kb. 90%-a visszafejlődik. A nagyobb éranyajegyek visszafejlődése után területén a bőr kissé sorvadt, ráncos, szürkés színű, de esztétikailag általában szebb, mint a műtét után visszamaradó heg.
• Ha a csecsemő bőrén többszörös, apró ér eredetű daganatot látunk, az orvosnak gondolni kell arra, hogy a belső szervekben, pl. a májban, szívben is lehetnek értágulatok. Ilyen esetekben alapos kivizsgálásra, rendszeres ellenőrzésre van szükség.

Van más lehetőség: erőszakmentes kommunikáció

2021. november 29.

A konfliktusban nem csak hozzáállásunkat, szavainkat is mi magunk választjuk meg. Az erőszakmentes kommunikáció módszere segít az örömtelibb kapcsolatok kialakításában, legyen szó baráti, párkapcsolati, iskolai vagy éppen szülő-gyermek viszonyról.  

Egy hirtelen tavaszi fronthatás, a klasszikus szerepeinkben ránk nehezedő elvárások, vagy akár a súlyosbodó megélhetési problémák – a mindennapok folyamatosan olyan helyzetek elé állítanak, amelyek során nem csak egy új megközelítési módra, de gondosan megválogatott szavakra is szükség van. Az Erőszakmentes kommunikáció mára mind az általános iskolai gyerekek között, mind az anya-gyermek kapcsolatokban bizonyította, hogy konfliktusokkal terhelt szituációkban is van más lehetőség, mint újabb sérelmek begyűjtése. A tudatos kommunikáció pedig kapcsolataink építését hozza magával.

Az ingerültség, türelmetlenség vagy düh csak néhány azok közül az érzések közül, amelyekkel egy nehéz helyzetben mindenki szembesül; a vezető és az alkalmazott, a pedagógus és a tanítvány, a férj és a feleség, a szülő és a gyermek. Ilyenkor saját, vagy társaink szükségletei a nélkül sérülhetnek, hogy észrevennénk, és ez gyermekek esetén még szomorúbb következménnyel jár. Arra is van mód azonban, hogy a másik utat válasszuk és ezekben az éles szituációkban is építsük akár az anya-gyermek, akár egyéb, számunkra meghatározó kapcsolatainkat. Ehhez elengedhetetlen egy olyan fajta kommunikáció, ahol mindenki elmondhatja, amit szeretne és azt éli meg, hogy ő is számít – épp ahogy a „szemben álló” fél is.

Nagyszüleinknél nem volt vitatéma, hogy ki fürdeti meg a gyereket, egyértelmű volt a férfi-női szereposztás. A szülők magabiztosabbak voltak abban is, mit várjanak el gyermekeiktől. A modern anya viszont elbizonytalanodik, ha felteszi magának a kérdést; vajón jó megoldás-e, ha a lányomat arra tanítom, legyen engedelmes. Ha ez azzal jár, hogy kevésbé tud kiállni magáért, mint a többiek, akkor nyilván nem ez a jó megoldás. Akkor talán álljon be az agresszív, egymást gátlástalanul letaposó érdekérvényesítők közé? „Sajnos elég sokan csak ezt a két lehetőséget ismerjük: üss vagy fuss.” – mondja Rambala Éva, az Erőszakmentes Kommunikáció nemzetközi trénere, és gyakran a gyerekek is ezt utánozzák le. Kevés olyan szülő van ugyanis, aki példát mutat abban, hogyan állhat ki a gyermek magáért, miközben figyelembe veszi a másik véleményét is.

Csúcstechnológiás gép szolgálja a gének vizsgálatával foglalkozó kutatókat

2021. november 29.

A lakosság genetikai jellemzőinek meghatározásában és gyógyszerfejlesztésekben is szerepet kaphat a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által csaknem 800 millió forintért beszerzett csúcstechnológiás berendezés – írta a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A gépet és a hozzá kapcsolódó rendszert a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) támogatásával vásárolták, a berendezést az egyetem keretein belül működő Szentágothai János Kutatóközpont genomika és bioinformatika kutatóintézete használja majd – derül ki a PTE kommünikéjéből.

A gének feltérképezésére alkalmas olyan rendszer jött létre Pécsen, amely Közép-Európában csak Prágában és Bécsben működik. A fejlesztés nyomán a kutatóközpont átfogó, összehangoltan működő, több tudományt, szakterületet érintő, nemzetgazdasági érdekeket is képviselő program elindítását kezdeményezte – írták.

A várhatóan akadémiai és piaci résztvevőkkel induló Magyar Nemzeti Genom Program céljai között szerepel a magyar populáció genetikai jellemzőinek meghatározása és új gyógyszercélpontok azonosításának elősegítése.

Relaxálj! - Hangzatos, de hogyan csináld? A lélek teleltetése

2021. november 28.

Amiképpen az ősz a megnyugvás, a természet magába szállásának évszaka, ugyanúgy hangoljuk át ilyenkor a lelkünket egy csendesebb, visszafogottabb, az otthonunk falai közé terelő évszakra - a télre.  

De míg a hideg és a fehérség el nem következik, átadjuk magunkat az ősz színei kavalkádjának. Nyáron a zöld szín hihetetlen sok árnyalatát fedeztük fel, most a barna és a sárga megannyi változatát szemlélhetjük elcsodálkozva. Hívogat a természet, hogy a lanyhuló napsütésben fürdőzve gyűjtsünk erőt a közeli napokra, a rövidülő nappalokkal egy ritmusban hosszabbodó, sötétebb órák megélésére.

A komorabb színek, a kevesebb fény nem ritkán megüli lelkünket. Manapság egyre többünket veszi elő a szezonális depresszió, aminek legfontosabb előidéző oka a fény hiánya. A borongós ég látványa, a homály eluralkodása áthangolja kedvünket, magunkba fordítja gondolatainkat – az állandósulónak induló melankólia a búskomorság édestestvére.

A fény hiánya, a színek tompulása, a hulló falevelek kavargása próbára teszi a magány hangjaira fogékonyakat. Mindennek tudatunk szüntelen edzése, mentális erőnk megőrzése az ellenszere. A megváltoztathatatlan tudomásulvétele, saját praktikáink most is segítenek rajtunk. Itt az idő: engedjük el a testünket-lelkünket markoló szorongásainkat, figyelmesen mélyedjünk magunkba, tegyünk rendet érzéseinkben és szerteszét kószáló, nem ritkán fájdalmakkal teli gondolatainkban. Leginkább ez lehet a fény hiánya miatti letörtségünk eloszlatásának a fegyvere.

Relaxált állapotunk jótékony következménye, hogy képessé válunk a feladataink között utat vágni, sorrendet felállítani, s elvégzésüknek nekifogni. Kinek-kinek magának kell megtalálnia azt a módszert, segítséget, amelyre támaszkodva naponta képes megújulni, erejét összeszedni, cselekvő elgondolásaival harmóniába rendezni. E képességeinkkel felvértezve erőveszteség nélkül nézhetünk szembe az elmúlás üzenetével. Ilyenkor a valóság nem riaszt, de megoldásra ösztökél, a kihívás nem ijeszt, de előhívja életerőnket, a próbatétel nem fenyeget, de felkészít a küzdelemre.

A természet a maga teljességével hívogat mindannyiunkat. Találjuk meg benne a helyünket, leljük meg kérdéseire a válaszainkat. Elcsendesedés, eltöprengés, elgondolás – majd összpontosítás, akarat, cselekvés lendít át bennünket megannyi vélt vagy valós holtpontunkon.

Minden negyedik ember pszichés gondokkal küzd

2021. november 28.

Nemzetközi és magyar kutatások is ugyanazokra a megállapításokra jutottak: a több mint egy éve tartó világjárvány nemcsak a lelkünket, hanem a testünket is megviseli, függetlenül attól, hogy megfertőződtünk-e a koronavírussal. Idehaza átlagosan 2-5 kilóval nőtt a testsúly, miközben a mozgásszegény életmód miatt egyre többen küzdenek mozgásszervi panaszokkal. A magány és a bizonytalanság érzésével pedig majdnem minden második ember szembesült a járvány kezdete óta.

Lassan majdnem másfél éve életünk mindennapi része a koronavírus, amely gyökeresen megváltoztatta a mindennapokat, a szokásainkat, a jövőről alkotott elképzeléseinket. Bár a vakcinák megoldást jelenthetnek a járvány további terjedésére, csak lassan éri el a világ az immunitást. A korlátozások a világ legtöbb országában súlyos fizikai és mentális problémákat okoztak a lakosság körében.

Az Egyesült Államokban tíz felnőttből négy szorongásról, vagy depresszióról számolt be, a megkérdezettek 36%-a szenved alvási, 32% evési zavaroktól, az alkoholfogyasztás mértéke pedig 12%-kal nőtt. A megkérdezett 18-24 év közötti amerikaiak 26%-ának fejében fordult meg az öngyilkosság gondolata. Az Egyesült Királyságban – ahol április 12-én kezdték meg a korlátozások enyhítését -, hasonló kutatási eredményekről számoltak be: több alkohol és nagyobb mennyiségű egészségtelen étel fogyott otthon, a lakosság rosszabbul aludt és kevesebbet mozgott. Olaszországban hasonló eredménnyel zárult egy tavalyi kutatás.

Magyarország sem marad el a nemzetközi átlagtól. A Budapesti és Salgótarjáni Mozgásszervi Magánrendelők közös, nem reprezentatív kutatásából kiderül, a megkérdezettek majdnem felének, 44 %-ának változtak a táplálkozási szokásai, 46%-uk többet főzött az elmúlt évekhez képest, ugyanakkor több mint 38 %-uk többet is nassolt. Minden tizedik személy több alkoholt fogyasztott. A testsúlynövekedéssel a magyaroknak is meggyűlt a baja: minden harmadik személynek nőtt a súlya, a legtöbben 2-5 kg (25%), míg a megkérdezettek 13%-a 6-9 kg pluszsúlyról számolt be.

A korlátozások miatt idehaza is csökkent a mozgási hajlandóság, sokan lemondtak a sport örömeiről otthonaik fogságában: a megkérdezettek 63%-a kevesebbet mozgott a vírus kezdete óta és 43%-uk több időt töltött semmittevéssel. Nem véletlen, hogy a fentiek miatt nőtt a mentális- és mozgásszervi panaszok száma: 82% egy éve rosszabbul alszik, 45% érezte magányosnak magát, de csak kevesen kértek bárkitől segítséget (11,6%). A megkérdezettek 65%-a tervezi, hogy a korlátozások feloldásával változtat az életén: több mozgás, utazás, családi- és baráti látogatások, kulturális programok, elhalasztott orvosi vizsgálatok, vagy műtétek szerepelnek a magyarok kívánságlistáján.

„Magyarországon, a járványtól függetlenül kicsi a hajlandóság a mozgásra, a Covid-19 ezen pedig tovább rontott. Az otthoni tanulás és munka még azt a lehetőséget is elvette, hogy legalább annyit mozogjanak az emberek, ameddig elmennek az iskolába, vagy a munkahelyre. Az ingerszegény környezet pedig kedélyállapot romlásához és mozgásszegény életmódhoz vezet. Ez azonban egyáltalán nincs jó hatással az ízületekre, amelyeknek szükségük van a rendszeres átmozgatásra.

A jól járás szégyene és büszkesége

2021. november 27.

A jól járás fura dolog. Én nagyon szeretek jól járni. Szeretek kapni, nagyon is! Adni is, ugyanannyira, de kapni is nagyon! Arra törekszem, hogy akikkel kapcsolatba kerülök, azok jól járjanak. Velem ők, s végül én velük - ez sokszor főleg rajtam múlik. Megfigyeltem azonban, hogy különösen a spirituális emberek körében van egy furcsa fukarság. Valami aljas irigység arra, ha valaki jól jár, nem is nagyon, csak legalább egy kicsit jobban, mint holmi misztikus értékrend szerint ők maguk jártak. Beindul a fejükben a számológép, jönnek a beszólások, az irigység, egóval dobálódzás. Akik szerint úgy sem fog menni, akik szerint úgy ahogy vagy, csak probléma vagy, s bezzeg ők, az érdemtelen mellőzöttek, őrájuk kifigyel oda? Persze amikor már fent vagy ezredszer is a siker sísáncának napfényben fürdő tetején, és esélyes vagy a nyerésre, akkor olyan könnyűnek látszik. Sífelvonó, megfelelő öltözék, lámpafény, műhó, hűhó ...  

A korábbiaknál hatékonyabb Lyme-kór diagnosztika

2021. november 27.

Piacra lépett a legújabb, magyarok által fejlesztett innovatív labordiagnosztikai eljárás a DualDur, amely azonosítja a kullancsok által terjesztett Lyme-kór okozóját a betegség bármely időszakában, akár már a csípést követően egy héten belül is – közölte a fejlesztő Lyme Diagnostics Kft. az MTI-vel.

A Lyme-kór évente 10 ezer embert érint Magyarországon, és az országban minden második-harmadik kullancs fertőzött. “Ha a betegséget nem ismerik fel a kezdeti szakaszban, és hosszabb ideig kezeletlen marad, később szívizomgyulladás, szívritmuszavar, ideggyulladás, vagy akár bénulás is kialakulhat” – mondta el Kolbenheyer Erik főorvos a közleményben.

A betegség diagnosztizálására a magyar Lyme Diagnostics Kft. innovációs fejlesztése jelenthet megoldást, amely Európa-szerte egyedülálló módszerrel képes korán, akár már a csípést követően néhány napon belül felismerni a kórokozót. Ennek egyik oka, hogy az új módszer a baktériumok kimutatásán alapul, nem pedig az immunválaszon, amely sok betegben későn vagy egyáltalán nem alakul ki. Ezt a módszert Bózsik Béla Pál főorvos, a Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója fejlesztette ki, sötétlátóteres mikroszkópia alapján, az Országos Közegészségügyi Intézetben.

A Lyme-kórt a laboratóriumban direkt és indirekt vizsgálatokkal tudják tesztelni: az indirekt vizsgálatok a szervezet immunválaszát mutatják ki, a direkt vizsgálatok pedig magát a kórokozót, vagy annak egy részét. Egy átlagos betegségnél a hagyományos módszerek a tenyésztés vagy az ellenanyag-teszt, ezek viszont nem sikeresek a Lyme-kór esetében, tenyészteni ugyanis kis eséllyel, hónapok alatt lehet, az immunválasz pedig az esetek többségében nem mérhető, vagy ki sem alakul – mondta Bózsik András Pál, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a DualDur nem csak kimutatja a kórokozót, de statisztikai elemzésekkel és mesterséges intelligenciával megbecsüli annak a szervezetre gyakorolt hatását is – tünetes vagy tünetmentes -, így felülmúlja a direkt módszereket is. A rendszer által közölt információmennyiség lényegesen meghaladja az eddigi analitikai eljárások információtartalmát.     

A projekt során a Lyme Diagnostics Kft. elvégezte Európa legnagyobb Lyme-diagnosztikai klinikai kutatását 6 közép-európai ország 8 vizsgálóhelyén, 400 alany bevonásával. A vizsgálat igazolta, hogy a teszt érzékenysége 60 százalékkal magasabb a jelenleg leggyakrabban alkalmazott, specialista szolgáltatótól beszerzett Lyme-teszthez viszonyítva. A DualDur a betegek 96 százalékát tudja azonosítani, így nagy biztonsággal lehet használni szűrővizsgálatként a klinikákon, a jelenlegi eljárásokat kiegészítve.

Az MTI kérdésére elmondták, a Lyme Diagnostics Kft. 2012 óta foglalkozik a DualDur sejttechnológiai folyadék és módszer piaci bevezetésének előkészítésével, klinikai vizsgálatának megtervezésével, lebonyolításával és az engedélyek megszerzésével.

A Kft a vizsgálatokat elsősorban laboratóriumi partnereken keresztül végzi, négy világszinten egyedülálló, saját fejlesztésű vizsgálata van, melyeket nemrég vezettek be: a DualDur automata vizsgálat ezek közül a vezető termék, amely a Lyme-kórt okozó Borrelia-fertőzés tényét állapítja meg. A kapacitások az automatizált rendszereknek köszönhetően éves szinten minimálisan 20 ezer vizsgálatot jelenthetnek automatánként, jelenleg két automata áll rendelkezésre.

Ezeken kívül  a cégnek vannak olyan vizsgálati csomagjai, amelyek más laboratóriumokban is elérhetők. Ezeket laborpartnereik szolgáltatásaiból válogattuk ki és rendezték egyedi csomagokba, hogy a kullancsok által okozott fertőzések további lehetséges jeleit tárják a diagnosztizáló orvos elé.

Jelenleg csak fizetős teszteket tudnak biztosítani, a társadalombiztosítási finanszírozás egy többéves folyamat lehet.