Müzli, ami nem müzli
2023. március 04.
A müzlit sokan az egészséges táplálkozással azonosítják, míg mások nem tudják elképzelni, hogy „madáreledel” kerüljön a tányérjukba. Hívei naponta fogyasztják, ez a tendencia évről évre növekszik. A müzli az egészséges étrend részeként valóban számos előnyös tulajdonsággal bír: gyorsan elkészíthető, tápanyagdús, laktató, olcsó.
Egészségünk megőrzése céljából tudnunk kell, mit veszünk le a boltok polcairól, hiszen nem minden „müzli” egyenlő az egészséggel, sőt, nem minden müzlinek látszó élelmiszer felel meg a müzli „kitalálója” szerinti kritériumoknak.
A müzli szó eredete a német kása (Mus) szóra vezethető vissza, amely svájci dialektus szerint Müesli. A XIX. század végéig a svájci pásztorok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss és aszalt gyümölcsökből, tejből, valamint dióból álló keverék. A táplálkozástudomány és a korszerű táplálkozás számára éppen száz évvel ezelőtt fedezte fel dr. Maximilian Oskar Bircher-Benner (1867–1939) zürichi körzeti orvos, majd indult világot meghódító útjára.
Az orvos receptje szerinti klasszikus müzli a következőkből készül: két evőkanál gabonapehely (zab-, köles- vagy búzapehely), két evőkanál tejszín vagy joghurt, egy evőkanál aprított mogyoró vagy mandula, egy friss reszelt alma, egy teáskanál citromlé, méz, barnacukor, ízlés szerint melasz és tej. Ennek az összeállításnak a tápanyagaránya 12% fehérje, 27% zsír és 61% szénhidrát. Ez a tápanyagarány majdnem megegyezik az egészséges táplálkozásban ajánlott napi tápanyagaránnyal (fehérje: 12%, zsír: 30%, szénhidrát: 58%), továbbá sok rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, kevés benne a telített zsírsav (különösen, ha tejszínt nem használunk) és a cukortartalmát is minimálisra lehet csökkenteni.
Egy adag müzli hosszú órákon át teltségérzetet és egyenletes vércukorszintet biztosít, ezt a benne található rostok és lassan felszívódó szénhidrátok és növényi olajok okozzák. A müzlit először fogyasztók akár hasi diszkomfortérzetet is tapasztalhatnak a nagy rosttartalom (a 10 grammot is elérheti) miatt. Ekkora rostbevitelnél fontos tisztában lenni a folyadékfogyasztás szükségességével, hiszen kevés folyadékfogyasztás mellett székrekedést is okozhat.
A GfK Hungária Piackutató Intézet szerint az elmúlt másfél évtizedben a hazai müzli- és gabonapehely-fogyasztás folyamatosan nőtt. A müzlik és gabonapelyhek különösen a fiatal felnőttek, a nők és a magas iskolai végzettséggel rendelkezők körében hódít. Minden harmadik nő és minden ötödik férfi legalább heti egyszer fogyasztja ezt a rostokban gazdag reggelit.
A gabonapehely nem müzli
A fenti kutatás is erősíti azt a hiedelmet, hogy a müzlit és a gabonapelyheket együtt kell tárgyalni, táplálkozásbiológiailag nincs köztük nagy különbség. Ez azonban nagy tévhit, hiszen míg a müzli egy természetes gabonapelyhekből – azaz a hengerekkel szétlapított teljes gabonaszemből –, gyümölcsből, magvakból és tejtermékből álló nagy tápanyagtartalmú reggeli, addig az ízesített gabonapelyhek a legtöbb esetben finomított lisztből nagy mennyiségű cukorszirup felhasználásával készülnek, és az eredeti müzlihez képest – többek között – kis rosttartalmú élelmiszerek. A jelenleg a piacon kapható termékek rosttartalma között négyszeres különbség van: 3 g és 11,9 g között változnak (100 g termékben). A cukortartalomban is nagy különbségek vannak, a legkisebb cukortartalmú termék 10 g-ot, míg a legtöbb cukrot tartalmazó müzli 33,8 g-ot tartalmazott 100 grammonként.
Tudjunk meg többet a kakaóról és a csokoládéról!
2023. március 04.
Az étcsokoládénak 50%-nál magasabb a kakaótartalma, a tejcsokoládé mintegy 30% kakaót tartalmaz. A fehércsokoládéban egyáltalán nincs kakaó, kizárólag zsiradékok, cukor és tejszármazékok összessége, tehát lényegében csak nevében csokoládé. Az alábbiakban ezért a fehér csokoládé összetevőivel nem foglalkozunk.
A csokoládé legfontosabb összetevői (100 grammra vonatkozó adatok):
Energiatartalom: 510–520 kcal (2145–2170 kJ)
Szénhidrátok: Igen magas a csokoládé szénhidráttartalma (étcsokoládé: 51 g, tejcsokoládé: 57 g). A csokoládéban található szénhidrátok többsége hozzáadott cukor, bár a kakaóbabban nagyon kis mennyiségű keményítő is megtalálható.
Zsírok: A kakaóvaj, így a csokoládé is jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz, melynek mintegy 30%-a a telített zsírsavakhoz tartozó sztearin- és palmitinsav. Emellett jelentős mennyiségben egyszeresen telítetlen olajsav is szerepel az összetevők között.
Fehérje: Az étcsokoládénak alacsony (kb. 4%), a tejcsokoládénak kissé magasabb (6–8%) a fehérjetartalma.
Rostok: A kakaóbab jelentős mennyiségű étrendi rostot is tartalmaz. A kevés rendelkezésre álló adat alapján úgy tűnik, hogy ez nagyrészt lignin, melynek fiziológiai jelentősége alig ismert. Ezenkívül cellulózszerű és nem cellulózszerű poliszacharidok is jelen vannak mind a tej-, mind az étcsokoládéban, 1,0 g/100 g, illetve 3,0 g/100 g arányban.
Ásványi anyagok és vitaminok: Első pillantásra a csokoládé gazdag vasforrásnak tűnhet (az étcsokoládé több mint 2 mg, a tejcsokoládé mintegy 1 mg vasat tartalmaz). Azonban a csokoládéban található vas rosszul szívódik fel, ezért nagy része nem hozzáférhető a szervezet számára. A tejcsokoládénak viszonylag magas (200–250 mg) a kalciumtartalma, az étcsokoládéban nincs tej, ezért kalciumtartalma alacsony (30 mg). A csokoládé nem túl jelentős vitamin- és nyomelemforrás. Mindazonáltal viszonylag magas az A-vitamin-, thiamin-, riboflavin- és niacintartalma, a nyomelemek közül pedig magnéziumot és rezet tartalmaz említésre méltó mennyiségben. Szintjük a csokoládéfajták függvényében változó.
Gyomor- vagy bélhurut kezelése homepátiával
2023. március 03.
A gyomor- és bélhurut általában könnyű lefolyású és rövid ideig tartó betegség, a mai kor kényelmes embere ebben az esetben is könnyen nyúl a „nehézfegyverzethez”, vagyis az antibiotikumokhoz. Pedig van más megoldás is!
Ez az alapvetően jóindulatú kór például egyedül Franciaországban 5 millió embert érint évente, időseket és fiatalokat egyaránt. Minden előjel nélkül lép fel, és általában nem tart tovább három napnál. Ez alatt az idő alatt viszont olyan súlyos fájdalommal és fáradtsággal jár, hogy az illető képtelen kikelni az ágyából.
A betegség legjellemzőbb tünete a gyakori hasmenés és hányás. Mint említettük, szerencsére nem súlyos betegségről van szó, de mindenképpen vegyük komolyan! A fő veszély, ami ellen védekeznünk kell, a kiszáradás, a veszélyeztetett korcsoport pedig a gyerekek (különösen a csecsemők) és az idős emberek.
Annak ellenére, hogy a panaszok kiváltó oka az esetek 90%-ában vírusos eredetű – amikor az antibiotikumok tudvalevőleg nem használnak – az orvosok egy tekintélyes része mégis ilyen típusú gyógyszert ír fel a betegeknek. Sajnos a homeopátiás szerek alkalmazása még nem nyert igazán polgárjogot ezen a területen.
A homeopátiás kezelés kipróbálása
Ez a hasonszenvi gyógymód korunkban az érdeklődés és a viták középpontjába került, de a legkülönbözőbb területeken vannak már sikeres példák az alkalmazására.
A szóban forgó betegség egyénenként eltérő tüneteket produkálhat, egyik esetben hasmenés, máskor inkább hányás lép fel, émelygés, vagy például lázas állapot, elesettség, fáradtság. A homeopátiás kezelés előnye éppen az, hogy a tünetektől függően alakítható ki, a betegség lefolyása szerint. A legfontosabb cél mindig az, hogy a megfelelően ellensúlyozzuk a kiszáradási folyamatot, figyelembe véve a gyomor- és bélrendszer sajátosságait.
A kezelés rövid ideig tart és hatékony, elsősorban a fertőzés kezdeti stádiumában, amikor még csak enyhe panaszok jelentkeznek: émelygés, hasfájás. A homeopátiás kezelésnél is kérjük ki a szakember tanácsát! Vigyázat: súlyosabb esetben, erőteljes kiszáradáskor ez a módszer már nem alkalmazható, ilyenkor speciális és hatásos gyógyszert kell felírnia az orvosnak. Ne feledjük azt se, hogy a homeopátiás kezelés mellett is be kell tartani az étkezésre vonatkozó előírásokat, melyek ebben az esetben is ugyanazok, mintha szokásos orvosi kezelést, gyógyszereket kapnánk.
Lisztérzékeny a gyermekem. Kell kontrollra vinnem?
2023. március 03.
A lisztérzékenység, másnéven cöliákia jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható, a tünetek megszűnéséhez az érintettnek örökre száműznie kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étrendjéből. Jogosan merülhet fel a kérdés a szülőben, hogy ha a diétát élethosszig kell tartania, akkor szükség van-e időnként orvosi ellenőrzése. Erről kérdeztük dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.
Csak a diéta szünteti meg a tüneteket
A cöliákia első tünetei a gluténtartalmú ételek bevezetését követően hónapokkal később jelentkeznek gyermekeknél. Glutént a búza, rozs és az árpa tartalmaz, tüneteket ezekből a gabonákból készült pékáruk, kásák, kenyerek, sütemények fogyasztása okozhat. A szülők általában arra figyelnek fel, hogy a gyermek hasfájós, megváltozott a széklete, gyakran hasmenése van, többször puffad.
„A cöliákia diagnózisát gyermekeknél a tünetek megléte mellett, vérből kimutatható ellenanyag meghatározással és genetikai vizsgálattal tudjuk igazolni, de bélbiopsziás vizsgálatra is szükség lehet. Ezt követően, ha a beteg szigorúan tartja a gluténmentes diétát, akkor a tünetei megszűnnek és idővel a laborértékei is rendeződnek. Mivel a cöliákia esetén fokozott a családi hajlam, ezért ha a gyermeknél pozitív az eredmény, fontos elvégezni a többi családtag (testvérek, szülők, sőt akár nagyszülők) szűrését is.”
Fél-egy év múlva kontroll
A diagnózist követően meghatározott időn belül a kezelőorvos kontroll vérvizsgálatot rendel el, (a bélbiopsziát nem kell megismételni), s ebből ellenőrzik, hogy a szöveti transzglutamináz (tTG) értéke elérte-e már a normál tartományt. Ezt azért fontos tudni, mert a tünetek megszűnése mellett ezzel igazolható, hogy a diéta eredményes. „A számokban is kifejezett változás mindig nagyon megnyugtató a szülők számára, akik erre az időszakra ugyan már többnyire belerázódtak a gluténmentes étkezésre történő átállásba, ám öröm látni, hogy valóban jól csinálják, diétahiba nélkül haladnak ezen a kezdetben még igen rögös úton.”
Mit csináljak, ha vérszegény vagyok?
2023. március 02.
A vörösvérsejtek képzéséhez vasra van szükség – ennek hiánya az anémiák leggyakoribb oka. A vas a hemoglobin legfontosabb alkotórésze, ez köti meg és szállítja a sejtekhez az oxigént. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vas, akkor nem képződik elegendő hemoglobin, és vérszegénység alakul ki.
A vérszegénység (anémia) leggyakoribb tünetei a sápadtság, fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, izomgyengeség, szédülés, fejfájás, aluszékonyság, a figyelem és a koncentrálóképesség romlása.
Mi okoz vérszegénységet?
Vérszegénység okai két fő csoportba oszthatóak: vagy azért csökken a vörösvértestek száma, mert kevés termelődik, vagy mert túl sok vész el. A termelés csökkenthet a csontvelő károsodása, pl. sugárterhelés vagy mérgező anyagok következtében, vagy ha a képzéshez nem áll rendelkezésre valamilyen anyag, pl. vas, B12-vitamin, folsav. A vörösvérsejtvesztés kialakulhat vérzés következtében, illetve ha a vörösvértestek fokozott mértékben esnek szét.
Számos krónikus betegséghez is társulhat vérszegénység. A leggyakrabban veseelégtelenség, májelégtelenség, daganatok, illetve hormonális betegségek következtében jelentkezik.
Hogyan előzhetem meg a vérszegénységet?
Magas vastartalmú növények: búzacsíra, zabpehely, napraforgómag, bab, borsó, lencse, spenót, köles, petrezselyem. Vas nagyobb mennyiségben a húsfélékben is található. Minél sötétebb a hús, annál több vasat tartalmaz.
A vas hasznosulását egyéb élelmiszerek is befolyásolhatják, ha olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a vassal a bélben oldhatatlan komplexet képeznek, és ezzel megakadályozzák a felszívódást. Ilyen a csersav (kávéban, fekete teában), a fitinsav (gabonában, korpában), a foszfát (üdítőitalokban, felvágottakban). Ezzel szemben a C-vitamin mintegy négyszeresére növelheti a vasfelszívódást, mivel megakadályozza az oldhatatlan komplexek kialakulását.
Vashiányt okoz az elégtelen vasbevitel (pl. fogyókúra vagy nem kellő hozzáértéssel összeállított vegetáriánus étrend), de anémia oka lehet vasfelszívódási zavar (pl. gyomorsavhiány, bélbetegségek), vérveszteség (nőknél az erős vagy elhúzódó menstruáció), és a megnövekedett szükséglet (terhesség, szoptatás) is. Nagyon fontos a vashiány okának felderítése, mivel esetenként súlyosabb betegségek, pl. a gyomor, bélcsatorna alig észrevehető, de folyamatos apró vérzései állhatnak a háttérben.
Táplálkozási zavarok
2023. március 02.
A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.
Mi a bulimia?
Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.
A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.
A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).
Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.
Egyéb szokatlan, az étellel kapcsolatos szokások is kialakulhatnak. Némelyek játszanak a tányérjukon lévő étellel (pl. pici darabkákra vágja fel a húst), vagy rengeteg mennyiségű cukorkát vásárolnak. Amikor ezekre a rossz szokásokra figyelmeztetik őket, hajlamosak a tagadásra. Az önértékelésre – akárcsak az anorexiásoknál – aránytalanul nagy hatást gyakorol a testforma és a testsúly, ezért naponta többször is mérhetik a súlyukat. A bulimiások mivel gyakran normál testsúlyukat megtartják, és falás-hányás rohamaikat általában sikerül titokban tartaniuk, nagyrészt leplezni tudják betegségüket.
Árulkodó jelek lehetnek azonban az önhánytatástól kialakult bőrkeményedések a kézháton, a fogak hirtelen gyors elromlása (ezért a rejtett zavar felismerésében a fogorvosok szerepe jelentős lehet), étkezések utáni eltűnés, rossz lehelet, közös mellékhelyiség túlzott illatosítása. Közös háztartásban megfigyelhető a falásrohamokhoz kötött nagy mennyiségű étel „eltűnése” is.
A szobanövények nem javítják a beltéri levegőminőséget
2023. március 01.
Az otthonokban és irodákban elhelyezett cserepes növények nem javítják hatékonyan a levegőminőséget – állapították meg a philadelphiai Drexel Egyetem kutatói, akik több évtizednyi kutatási eredményt átvizsgálva jutottak arra a megállapításra, hogy egy egyszerű szellőztetés messze túlszárnyalja a szobanövények teljesítményét, ha a beltéri levegő megtisztításáról van szó.
“A növények csodásak, ám nem képesek elég gyorsan megtisztítani a beltéri levegőt ahhoz, hogy tényleges hatással legyenek az otthoni vagy irodai környezet levegőminőségére” – idézte az Eurekalert tudományos hírportál Michael Waringet, az egyetem munkatársát.
Waring és egyik doktorandusza, Bryan Cummings 30 év kutatómunkáját felölelő tucatnyi tanulmányt vizsgált át és eredményeit a Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology című folyóiratban közölte.
A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy a természetes vagy szellőztető-berendezés általi levegőcsere sokkal gyorsabban szétoszlatja az illékony szerves vegyületek (VOC) koncentrációit egy beltéri környezetben ahhoz képest, amilyen gyorsan a növények ki tudnák szűrni őket a levegőből.
A szobanövények levegőtisztító hatásának mítosza az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 1989-es, az űrállomások levegőjének hatékony tisztítási módjait kereső kísérletéig nyúlik vissza, amelynek nyomán a kutatók kijelentették, hogy a növények segítségével el lehet távolítani a levegőből a rákot okozó kemikáliákat.
A nadrágzsebben hordott mobil rontja a spermiumok minőségét?
2023. március 01.
A mobiltelefonok rohamos elterjedése és gyakori használata a mindennapi környezetünkben minket körülvevő elektromágneses tér megváltozásához is vezet. A mobiltelefonálás egyelőre nem tekint vissza több évtizedes/évszázados múltra. Emiatt a mobiltelefonálás során alkalmazott elektromágneses hullámok emberi szervezetre kifejtett hatásainak tanulmányozásához rövidnek mondható az az időtartam, amely rendelkezésre áll.
Lehetséges, hogy bizonyos negatív hatások csak 10-20 év vagy még több idő elmúltával jelentkeznek. Felmerült többek között annak a lehetősége, hogy a mobiltelefonok elektromágneses hullámai hatással lehetnek az intenzíven osztódó ivarsejtekre, azaz befolyásolhatják a spermiumok minőségét, a férfiak megtermékenyítőképességét. Ennek a megítélésére számos kutatást, vizsgálatot végeztek.
Úgy tűnik, hogy a nadrágzsebben hordott mobiltelefonok által okozott felmelegedés mértéke nem jelentős, a herékben csak maximum 0,01 °C-os hőmérséklet-emelkedést okoz. Ennek ellenére – talán a rádióhullámok egyéb hatásaira visszavezethetően – a több mint 1500 férfi bevonásával végzett vizsgálatokból az derül ki, hogy a sok mobiltelefonálás negatív hatással lehet a spermiumok koncentrációjára, mozgékonyságára és élettartamára, illetve a normális felépítésű spermiumok arányát is csökkenti.
A kutatásokat vezetők javaslata alapján a férfiaknak nem a nadrágzsebükben kellene hordaniuk a mobiltelefont, különösen nem a herékhez közeli helyen.
Glutén-, cukor- és laktózmentes chips tele proteinnel
2023. február 28.
Létezik egy otthon is könnyen elkészíthető glutén-, cukor- és laktózmentes recept, amellyel a paleo étrendbe is beilleszthető chips készíthető. Egy fehérjedús chips, ami a filmnézés és a baráti beszélgetések örömét a burgonyaszirmokhoz hasonlóan, ámde jóval egészségesebben fokozza. Ennek az ínycsiklandozó, proteindús nassolni valónak az egyik fő összetevője az a magyar találmány, amely zsírmentes, cukormentes, és tojásfehérjéből készülve tejmentesen tudja pótolni a rögös tehéntúrót. Ez a ToTu.
„Sokak álma a bűntelen nassolnivaló. Egy olyan chips, amit bűntudat nélkül fogyaszthatunk egy baráti beszélgetés közben. Ami egészséges, és akármennyire jól esik, nem eteti magát. Egy ilyen rágcsálnivaló a ToTu chips, amely tejmentessége lévén a tejfehérje-allergiások, laktózérzékenyek számára is fogyasztható proteindús finomság, amely cukorbetegeknek, sportolóknak, diétázóknak is megfelelő burgonyaszirom-alternatívát nyújt.” – mondta Dr. Németh Csaba, a ToTu termékeket gyártó Capriovus Kft. részéről.
Aki a chips elkészítése előtt szívesen megkóstolná, mi fog ebből az egészből kisülni, a MentesFeszten február utolsó hétvégéjén megkóstolhatja a glutén-, cukor- és laktózmentes ToTu chipset.
Orrdugulás, arcüreggyulladás és orrpolip? Poratka miatt is lehet!
2023. február 28.
*Légúti allergiára a legtöbben akkor gondolunk, ha heteken át szénanáthás panaszaink vannak: főként tüsszögés, orrfolyás, orr- és szemviszketés. Fontos tudni, hogy nem minden légúti allergia okoz ilyen tipikus tüneteket. Poratka allergia esetén például a makacs orrdugulás a legjellemzőbb panasz. További tüneteiről és kezeléséről dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa számolt be.
Most van szezonja
A pollenallergiások fellélegeznek, ahogy a hidegebb napok beköszöntenek. A szezonális allergiák mellett azonban léteznek egész évben tüneteket okozó allergiák is, ilyen a háziállat-, a penészgomba- vagy a poratka allergia.
„Egész évben tüneteket okoz, mégis inkább ősztől tavaszig jelent problémát a poratka allergia. Ebben az időszakban töltjük a legtöbb időt zárt térben, így nagy koncentrációban lélegezzük be az allergént. A helyzet súlyosbodik, ha a fűtési szezonban a lakásban magas a páratartalom, a meleg, párás levegő ugyanis nagyon kedvez a poratkák elszaporodásához.”
Honnan ismerhetjük fel?
A poratka allergia jellegzetessége, hogy kevésbé a klasszikus tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés tünetei mutatja. Jellemzőbb a makacs orrdugulás, de az ismétlődő arcüreggyulladások és az orrpolip képződés kapcsán is gondolni kell rá.
„A légúti allergia miatt az orrnyálkahártya gyulladásban van, ez okozza az orrdugulást. Kezelés nélkül a tartós orrdugulás miatt gátolt orrlégzés, a melléküregek nem kielégítő szellőzése következtében visszatérő arcüreggyulladás jelentkezhet. A tartósan gyulladt orrnyálkahártyán pedig idővel szőlőszemre emlékeztető kinövések jelennek meg, vagyis orrpolip alakul ki.”
