Nizzai padlizsán

2023. április 08.

Könnyen elkészíthető vegetáriánus étel. Nem csak egészséges, de egyben finom is. Nizza kedvence. Mindössze néhány egyszerű összetevőre lesz szükséged a padlizsánon kívül. Próbáld ki! Imádni fogod!  

Hozzávalók:

padlizsán 1 kg
olívaolaj 8 cl
vaj 5 dkg
liszt 5 dkg
tej 5 dl
reszelt sajt 20 dkg
gomba 20 dkg
oregánó
őrölt fehér bors
só

Elkészítése:

A héjas padlizsánt fa vagy műanyag késsel kb. 1 cm vastag karikákra szeleteljük és besózva 1 órát állni hagy-juk. Ezután a szeleteket vízzel leöblítjük, leszárítjuk és felforrósított olívaolajban mindkét oldalukat aranybarnára sütjük. A padlizsánkarikákat egy tűzálló tál aljába fektetjük. Elkészítjük a besamelmártást, sóval, őrölt fehér borssal, oregánóval ízesítjük, bőségesen keverünk bele reszelt Pannónia sajtot és vajon párolt champignon gombát. A besamelt a padlizsánágyra terítjük, tetejét megszórjuk a maradék reszelt sajttal és forró sütőben pirosra sütjük.

Méhátültetéssel is lehet babát vállalni

2023. április 07.

Nyolc gyereke született eddig olyan nőknek, akik méhátültetésen estek át 2014-től napjainkig a svéd Göterborgi Egyetemen 1999 óta folyó kutatások keretében.

A legnagyobb érdeklődés az első újszülöttet övezte, a hetedik és a nyolcadik idén nyáron jött a világra egy hét különbséggel, ám sokkal kisebb felhajtás közepette – számolt be róla a medicalxpress.com portál. Olyan édesanya is volt, akinek két gyereke született, miután a donor méhét beültették a szervezetébe.

Becslések szerint a világon több mint 200 ezer nő a méh rendellenessége vagy hiánya miatt terméketlen. Az első élő donoros átültetést Szaúd-Arábiában végezték 2000-ben, a szervet nem sokkal később eltávolították.

Törökországban 2011-ben egy agyhalott donor méhét transzplantálták, ezután számos embriót ültettek be. Két terhességről is beszámoltak a híradások, mindkettő vetéléssel végződött a korai szakaszban.

A további kilenc méhtranszplantációt a Göteborgi Egyetemen végezték a világ első szisztematikus, tudományos alapokon nyugvó kutatása keretében, amely azt vizsgálta, lehetséges-e átültetett méhben gyereket kihordani. A kutatás „első babája” 2014-ben született.

A kutatócsoport egyik új projektje a robotokkal végzett műtét, tíz ilyen operációt terveznek, közülük ötöt még idén.

Boldog akarsz lenni, vagy boldogtalan? Döntsd el!

2023. április 07.

Nagyon sok szempontból magunk döntjük el, hogy miben rejlik a boldogság és miben nem. Magunk építjük boldogságunkat, kovácsoljuk szerencsénket. Ha nagyon igyekszünk, a legjobb élményeinkből is kiemelhetjük azokat a részleteket vagy pillanatokat, amik a legkevesebb örömöt nyújtották. Kudarcainkat pedig megélhetjük tragédiaként, de esetleg megtalálhatjuk bennük akár az épülés, a továbblépés lehetőségét is.  

Mi a jó és mi a rossz, mi a szerencse és mi a szerencsétlenség – lássunk erről először egy kínai tanmesét.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kínai faluban egy szegény földműves. Mindenki nagyon szegény volt ebben a faluban. A mi emberünket a szomszédjai gazdag embernek tartották, mert volt egy lova.
Egy napon ez a ló elcsatangolt. Hiába keresték nap, nap után, sehol sem találták. Összefutottak a hír hallatán a szomszédok, sajnálkoztak a történtek felett.
– Micsoda szerencsétlenség – mondogatták.
– Az is lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem – felelte a földműves.
És mit tesz Isten? Egy hét múlva hazajött a ló és hozott magával hat vadlovat.
– Micsoda fantasztikus szerencse – lelkendeztek a szomszédok.
– Az is lehet, hogy igen és az is lehet, hogy nem.
Másnap a földműves fia megpróbálta megülni az egyik vadlovat, de az ledobta a hátáról. A fiúnak eltört a lába. Szomszédok ismét csak összeszaladtak, sajnálkoztak:
– Micsoda borzasztó szerencsétlenség!
– Az is lehet, hogy igen, az is lehet, hogy nem.
Ezt már végképp nem értették a falubeliek.
– De hát a fiad nem fog tudni dolgozni, te már öreg vagy, nem fogjátok tudni megművelni a földet!
Másnap toborzók érkeztek a faluba, és összeterelték az összes fiatal férfit. Besorozták őket a császári serégbe, és már vitték is őket a háborúba. Egyedül a földműves a fia maradhatott otthon, hiszen törött lábbal nem mehetett harcolni.

Ebből is látszik, hogy soha nem tudhatjuk pontosan, válhat-e, és ha igen mikor és hogyan, szerencse a szerencsétlenségből.

Újrakezdés új városban - 5 tanács a gyors beilleszkedéshez

2023. április 06.

Sokan vannak, akiket munkájuk, vagy életük időnként egy új városba, új településre szólít. Ha mindez hazánkon belül történik, úgy nem kell nyelvi nehézségekkel megküzdenünk, mégis nagyon nehéz egy másik városhoz - Budapesten belül egy új városrészhez - szoknunk. Új emberek, új hangulat, új követelmények.  

Az új helyen nem csupán azt kell felderítenünk, hol kapható a kedvenc kávé márkánk, hol a cipész, a jobbik gyógyszertár, vagy éppen hol érdemes nagy bevásárlást tartanunk. Amikor jószerivel senkit nem ismerünk, akkor hatalmas nagy kincs lehet, ha néhány kapcsolatot szerzünk.

1. Kezdd a szomszédokkal! – A szomszédok, minden országban, városban, vagy faluban kíváncsiak arra, ki is költözött ide, vajon milyen ember. Erre a természetes kíváncsiságra alapozhatunk, ha az odaköltözés utáni napokban, mikor már nagyjából rendeződtünk, áthívjuk magunkhoz a szomszédokat. (Jobbról, balról és szemben lakó szomszédokat illik legalább, de ahogy érezzük.) A szomszédokkal való ismerkedést érdemes egy időkerethez szabni, ha nem akarjuk, hogy még éjjel egykor is a részeg Szabó urat kelljen hazamesterkednünk. Hivatkozz az életmódodra vagy, hogy korán le szoktál feküdni aludni… A szomszédságot ne kínáljuk soha rövid itallal (pláne ne a párjával!). Egy pohár üdítő, víz és némi sütemény, keksz elegendő. Invitáljuk őket egy félórára, és a félóra végén kedvesen jelezzük, hogy vége a látogatásnak. Később, aki kellemes társalgó partner volt, akár gyakoribb vendég is lehet, elsőre azonban ennyi elég. Ha bizalmatlanabb típus vagy, kezdheted egy 5 perces felütéssel vagy 10 perces párbeszéddel a kert előtt a lépcsőházban. Ha egyszerre két kül. Szomszédod hívod meg a direkt csapódás éreztetése is kizárva.

2. A postás mindig mindent tud! – Ha az új lakóhelyünkkel kapcsolatos kérdéseink vannak, vagy akár egyes személyek iránt tudakozódnánk, a postást érdemes jobban megismerni. A postás ugyanis mindenhová bejáratos, minden információ eljut hozzá. Ugyanilyen személy gyakran az újságos, vagy a sarki boltos esetleg a gondnok. Ez nem jelenti a pletykák végtelen áradatát (bár gyakori) csupán egy az átlagnál jobb tájékozottságot. Az ő jóindulatuk kivívása már fél siker.

3. Ismerd meg az új hazádat! – Nem kell szégyenkezned, akárhonnan is érkeztél. A boltban, a cukrászdában, a gyógyszertárban, vagy ahol éppen jársz, köss ismeretségeket, bátran mesélj arról, hogy nem régen laktok errefelé. Kérdezz bátran a helyi szokásokról, jellemző rendezvények, ünnepek felől. Ha valaki kalauzodul szegődik, bátran elfogadhatod. Könnyebb helyzetben vannak a gyerekesek, a kutyások, hiszen a játszótereken, a séta ösvényeken mindig könnyebben megy az ismerkedés. (Hova jár oviba, jártok-e zenebölcsire, stb.) Tanulmányozd a térképet! A gyalog bejárható távok után járd be az egész települést, vagy az egész városrészt, ismerd meg a főbb útvonalak nevét. Meglátod, ennyi elég lesz hozzá, hogy otthonosabban érezd magad!

Vajon eleget fogyasztunk belőlük?

2023. április 06.

Keressük azokat az élelmiszereket, amelyek rendszeres fogyasztása segíti egészségünk megőrzését. Figyelmünk elsők között a zöldségek és gyümölcsök felé fordul.

Az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás a gyomor- és bélrendszeri daganatos betegségek hozzávetőlegesen 14%-ához járul hozzá globálisan. Alacsony bevitelük az iszkémiás szívbetegség 11%-áért, míg a stroke 9%-áért felelős [1].

Zöldség, gyümölcs frissen, fagyasztva, aszalva

A 2019-es adatok alapján az Európai Unió 15 éves és 15 évnél idősebb lakosságát tekintve 33% nem eszik elegendő zöldséget és gyümölcsöt naponta, csupán 12%-uk fogyasztja el a felnőttajánlásnak megfelelő 5 vagy annál több adagot. A nemek arányát vizsgálva elmondható, hogy a nők zöldség-gyümölcs felvétele átlagosan nagyobb a férfiakénál [3]. A hazai lakosság vonatkozásában is hasonlóak az adatok: 2019-ben a 15 évesek és annál idősebbek körében a nők 61%-a, míg a férfiak 49%-a evett naponta legalább egyszer gyümölcsöt (friss, fagyasztott, szárított vagy konzerv formában), míg zöldséget ennél is kevesebben. A fogyasztási gyakoriságok mindkét nemet illetően az életkor előrehaladtával nőnek [4].

Ha valaki nem fogyaszt elegendő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt, annál nem vagy jóval kisebb mértékben érvényesülnek azok a védőhatások, amelyek szerepet játszanak a krónikus, nemfertőző betegségek (pl. elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek) kialakulásának megelőzésében. Világszerte évente 1,5 millió haláleset hozható összefüggésbe az alacsony zöldségfogyasztással, míg 2,4 millió haláleset az elégtelen gyümölcsfogyasztáshoz köthető [5].

A gyorsfagyasztott élelmiszerek meghatározása

A 89/108/EGK irányelv meghatározása alapján „A »gyorsfagyasztott élelmiszerek« olyan élelmiszerek, amelyeket a »gyorsfagyasztás« néven ismert olyan fagyasztási eljárásnak vetnek alá, amely által azok a lehető leggyorsabban túllépik a maximális kristályosodás hőmérséklet-tartományát, és az eljárás következményeként hőmérsékletük (a termikus kiegyenlítődést követően) a termék minden pontján –18 °C vagy ennél alacsonyabb lesz” [6]. Az irányelv főbb pontjai között a tárolásra vonatkozóan a következő szabályt fogalmazza meg: „A –18 °C-nál alacsonyabb hőmérséklettől való eltérések a gyorsfagyasztott élelmiszerek esetében megengedettek a szállítás és a helyi forgalmazás során, valamint a kiskereskedelmi hűtőpultokban. Az eltérés ilyen esetekben nem haladhatja meg a 3 °C-ot.” [6]

Hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv 2-604-es számú irányelve szól az „egyes gyorsfagyasztott élelmiszerekről”, amely „a tartósított élelmiszerekre vonatkozó általános, és egyes termékekre vonatkozó részletes, ajánlott irányelveket tartalmazza, elsősorban növényi eredetű élelmiszerekre vonatkozóan” [7]. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy leírja az adott termék összetételét, jellemzőit, az ajánlott gyártástechnológiát. Pl. a gyorsfagyasztott gurulós málna felhasználható összetevője kizárólag a málnagyümölcs. Minőségét tekintve egyenletesen érett, ép, egészséges málnaszemekből tevődik össze, melyek zömmel külön állnak, de legfeljebb 4 málnaszemet tartalmazó csomó előfordulása megengedett. Ez egy fontos kitétel, hiszen a gyakorlatban, ha ettől nagyobb mértékű tömbösödés történik a termékben, az kiolvadásra, majd újrafagyasztásra utal, ami élelmiszer-biztonsági szempontból kedvezőtlen.

A túlsúlyos anyák gyermekeinél nagyobb a bélrák kialakulásának kockázata

2023. április 05.

A terhességük idején túlsúlyos vagy elhízott anyák gyermekeinél nagyobb a kockázata annak, hogy felnőtt korukban bélrák alakuljon ki náluk – állapította meg egy amerikai kutatás 18 ezer ember egészségi állapotát követve.

Az eredmények magyarázattal szolgálnak arra is, hogy az olyan fejlett térségekben, mint Európa, miért nő a bélrák előfordulása a fiatalabb felnőttek körében.

A tanulmány szerint az anyák elhízásának gyakorisága az 1960-as évek óta mintegy hatszorosára nőtt, és a következő évtizedekben megfigyelhető a korai stádiumban jelentkező bélrákos esetek megszaporodása.

Az amerikai kutatók a Gut című folyóiratban számoltak be arról, hogyan elemezték a kaliforniai Oaklandben 1959 és 1966 között terhesgondozásban részesült nők adatait, a terhességüket megelőző hat hónaptól a szülésig az orvosi dokumentációjukból nyert információkból.

A kutatócsoport ezután több mint 18 ezer gyermek egészségi állapotát követte nyomon 2019-ig, és a felnőtté válás után kialakult bélrákos eseteket vizsgálták.

Az eredmények alapján a gyermekek közül 68-nál felnőttként bélrák alakult ki, és a diagnózisok felét még azelőtt állították fel, hogy az illető elérte volna az 50. életévét. A bélrákos esetek 20 százalékának családjában korábban előfordult ez a betegség.

A faji és etnikai hovatartozás figyelembevétele után a kutatócsoport megállapította, hogy a terhességük alatt elhízott nők felnőtt utódainál körülbelül 2,5-szer nagyobb volt a bélrák kialakulásának kockázata, mint a sovány vagy egészséges testsúlyú anyák gyermekeinél, és valamivel kisebb kockázatnövekedést tapasztaltak a terhességük alatt túlsúlyos nők felnőtt utódainál.
    A túlsúlyosság vagy elhízás köztudottan növeli a bélrák kockázatát, a brit rákkutató szervezet, a Cancer Research UK szerint az esetek 11 százalékát okozza. Korábbi tanulmányok azt is megállapították, hogy az elhízott szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak, mint a többi gyermek.

A vitaminfogyasztás napirendje

2023. április 05.

Gyakran olvashatunk arról, hogy a rendszeres testmozgás, valamint a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás az egészséges életmód alapja. Vajon mikor együnk zöldséget, gyümölcsöt? Mikor hasznosul leginkább a vitaminkomplexum a szervezetünkben? Erről kérdeztük Szász Máté biológust, a Scitec Nutrition szakértőjét.

Bár vitamin- és ásványianyagbevitel szempontjából a friss, nyers zöldségek és gyümölcsök egyaránt nagyon egészségesek, nem egyformán építik szervezetünket. Zöldséget fogyaszthatunk bármikor, hiszen többségük könnyen emészthető és alacsony kalóriatartalmú. Sőt, akkor teszünk legtöbbet alakunkért, ha a nap utolsó étkezése, a vacsoránk nagy része inkább zöldségből áll.

A gyümölcsökkel már más a helyzet. Egy finom, édes barackkal vagy banánnal ugyan kiválthatjuk az ebéd utáni hizlaló desszertet, de édes íze azt is jelzi, hogy magasabb a gyümölcscukor benne, mint mondjuk egy savanykás almában.  „Gyümölcsöket bátran fogyaszthatunk, de nem szabad megfeledkeznünk azok cukortartalmáról. Az édes, magas rost tartalmú gyümölcsöket célszerű a fő étkezésektől elkülönítve, külön időpontban fogyasztani – javasolja a szakértő –, így kevésbé terheljük emésztőrendszerünket, és hatékonyabban szívódhatnak fel az értékes tápanyagok, vitaminok.”

Egy pohár víz segíti a felszívódást

A zsírban oldódó vitaminok (például D-vitamin, E-vitamin) felszívódására rásegíthetünk, ha azokat olyan táplálék mellett fogyasztjuk el, amely sok zsiradékot tartalmaz. A vízben oldódó vitaminoknál (C-és B-vitaminok) értelemszerűen folyadékra van szükségünk. „Gondoljunk mindig arra, hogy egy nagy pohár víz mellett hasznosul leginkább az étkezést kiegészítő tablettánk” – tanácsolja a szakértő.

Egy ideális világban, amelyben mindenki kizárólag friss és minőségi zöldséggel, gyümölccsel, sovány húsokkal és sok belsőséggel lakna jól, nem lenne szükség multivitaminokra. Aki a mindennapokban így étkezik, elméletileg nem igényel különösebb plusz vitamint. Még számára is kivétel azon időszak, amikor beteg vagy betegségből lábadozik, rendszeres edzésmunkát végez, gyermeket vár, éjszakázik, vagy túl sok stressz éri.

„Legnagyobb vitaminigényük a gyermekeknek van, főként serdülőkorban, ekkor épül be ugyanis a szervezetbe a legtöbb tápanyag. Időskorban pedig a bél felszívó funkciója lesz gyengébb, ezért ilyenkor az átlagosnál kevesebb vitamin és ásványi anyag hasznosul, ezért jobban oda kell figyelni a rendszeres pótlásukra” – mondja Szász Máté biológus.

Fontos leszögezni, hogy vitaminigényünket nem az időjárás, hanem főként az anyagcserénk befolyásolja. Rendszeres, heti 2-3 intenzív edzés mellett például már mindenképpen ajánlott multivitamin készítmények fogyasztása, amelyek nem csak aktívan tartanak, de a regenerációban is fontos szerepet játszanak. „A vitaminfogyasztásod mennyiségét és napirendjét tehát elsősorban az életviteled és étrended határozza meg!” – tanácsolja a Scitec Nutrition szakértője.

Ájurvédikus fogyókúra - próbáld ki!

2023. április 04.

Az egészségmegőrzés éllovasai részéről gyakran hallható mondat, hogy a méregtelenítés, tisztítás akár veszélyes vagy káros is lehet a szervezetre. Ritkán megemlített információ e kérdésben, hogy csak a túlzásba vitt, vagy helytelenül alkalmazott méregtelenítéstől kell óvakodnunk, és hogy ha mértéktelen életmódot folytatunk, az jóval kockázatosabb.  

Méreg nélkül, karcsúbban!
Amióta tudósok rájöttek, hogy az emberi testben legalább 3-4 kg méreganyag található - sőt egyes meglátások szerint minden csepp feleslegesen eltárolt zsír a kötőszöveteinkben valójában valamilyen betokozódott toxikus, felesleges zsírsav, szénhidrát, mesterséges anyag, színezék - a méregtelenítést gyakran alkalmazzák fogyókúrás eljárásként is.

Hogy kerül mindez belénk?
Természetesen élelmiszerekből, amelyek rendkívül károsak, vagy éppen tökéletesen haszontalanok számunkra. A szervezet ezeket az anyagokat nem képes hatástalanítani. A máj azzal foglalatoskodik, hogy elkülönítse a hasznos-káros anyagokat, vagyis pl. ha beszedünk egy egyébként haszonnal is járó fájdalomcsillapítót, azzal együtt különböző mérgeket is magunkhoz veszünk, és a máj dolga a káros anyagok kivonása a szervezetünkből. Ugyanakkor nem képes minden káros anyagot kvionni. Azokat az anyagokat amikben semmi hasznosat nem talál, izzadtság formájában igyekszik kiüríteni, illetve a béltraktus felé tereli. Ha egy anyag egyértelműen káros, pl. romlott, stb. akkor a szervezet képes azonnal hányás vagy hasmenés formájában kiüríteni a szert, ha viszont a be van csapva, mert az étel íze elfogadható, a táplálék mégis haszontalan, akkor az étel lassabban ürül ki. A benne található mérgek elzárásra, bebörtönzésbe kerülnek - a zsírszövetekbe. A helytelen táplálkozás miatt így alakulhat ki akár egy esztendő alatt narancsbőr, plöttyedt has vagy toka. Ezeken a területeken mind-mind méreganyagokat tárolunk, ez kiteheti testsúlyunk akár 1/20-ad részét is.

Mi következik mindebből?
Természetesen az, hogyha nem szeretnénk ezeken a területeken feleslegesen kialakult zsírpárnákat, illetve szeretnénk ledobni pár kilót, akkor egy méregtelenítéssel, a méreganyagok kitakarításával megtehetjük. Okosan, jól tervezetten. Úgy, hogy ne vizet, hanem valóban mérgeket veszítsünk.

Hogy jön ide az Ájurvéda?
Az Ájurvéda ősi indiai orvoslási mód, amely nem csupán a gyógyászatot, hanem teljes étrendjavaslatot és életmódot is magában foglal. Az Ájurvéda eredetileg a 4 Véda része, ezen belül főként az Atharva–véda foglalkozik vele. A hagyomány szerint ez a tudás Istentől szállt alá, s így az orvoslási módszer, amely a Védákban rejlik, nem csupán gyógyítás, megelőzés, hanem világkép, életszemlélet is, ami az egészséghez is hozzájárul.

Tavaszi újjászületés: csak teáznod kell hozzá! (Receptekkel!)

2023. április 04.

A tavasz beköszöntével gyakran némi üröm vegyül az első napsugarak okozta örömünkbe. A legtöbben három alapvető problémával küzdünk ilyenkor: ezek a nyugtalanság, fáradékonyság és a napsütéses idő ellenére a rosszkedv. Ezeket a tüneteket azonban saját készítésű teakeverékekkel is orvosolhatjuk, amelyek még az egészségünknek is kedveznek!  

Teajavaslatok tavaszi fáradtságra
A tél nemcsak plusz kilókat hagyott maga után, hanem gyakran érezhetjük magunkat kimerültnek, reggel pedig kész kínszenvedésnek tűnik kikelni az ágyból. Noha a jól ismert tavaszi fáradtság természetes, nem muszáj tétlenül tűrnünk a kellemetlen velejáróit. Ilyenkor a reggeli energizáló teákat érdemes fogyasztani, amelynek köszönhetően már pár nap elteltével érezni fogjuk, hogy kevésbé megerőltetőek azok a dolgok, amelyekhez eddig semmi kedvünk sem volt.

Illatos gyümölcsök a jó közérzetért
A vörös és a fekete áfonya, valamint az eper rengeteg antioxidánst és C-vitamint tartalmaz, melynek köszönhetően a sejtek megújulnak. Vérképző, tisztító hatásuk révén felpörgetik a fáradt szervezetet, így méregtelenítő kúrákhoz is javallott fogyasztásuk. Mi magunk is készíthetünk saját teakeveréket, ha az alapanyagul szolgáló aszalt, szárított gyümölcsöket a piacokon szerezzük be a magvakat kínáló árusoknál. Jóval olcsóbb, mintha a szupermarketben kapható előrecsomagolt fajtát választjuk, és még a tartósítószerek hatásaitól is megkímélhetjük magunkat.

A hozzávalókat alaposan mossuk meg, majd hagyjuk egy napig langyos vízben állni a gyümölcsöket, később pedig friss citrommal és mézzel ízesíthetjük a teánkat. További előnye ennek a variációnak, hogy a gyümölcsöket meg is ehetjük utána.

Méregtelenítésben elsőrangú: a csalán
Ha kevésbé rajongunk a gyümölcsökért, akkor reggel csalánteával is indíthatjuk a napot – ez egész napra elegendő energiával tölt fel, ugyanakkor élvezhetjük további jótékony hatásait is. A csalán ugyanis az egyik legkedveltebb gyógynövényünk, tisztító, májvédő és emésztést javító szerepe miatt. Ha harmonikusan és jókedvűen szeretnénk látni a világot, akkor a bodzavirág is alkalmas erre, aromája pedig mézzel keverve páratlan.

Ha nem jön álom a szemünkre
Noha nappal nincs elég energiánk és este alig várjuk, hogy ágyba kerüljünk, valahogy mégsem sikerül kellőképpen kipihenni magunkat, és az álmatlanságból fakadó fáradtság rányomja a bélyegét a másnapi teljesítményre. Ilyenkor érdemes este egy bögre nyugtató teát elkortyolgatni. A kamillát már évezredek óta használják, és talán ez a legismertebb pihentető gyógynövény.

A tojássztori

2023. április 03.

A Tojásszövetség már néhány éve rehabilitálta az évtizedekkel ezelőtt tévesen elítélt tojást, és felfedte a korábbi tévedés eredetét. A szövetség állítja: napi 3 tojással az ajánlott vitamin- és ásványianyag-szükséglet több mint egyharmada fedezhető. A tojás tehát maga az élet, valóságos ételcsoda.

Tojástörténelem

Az ember tojásfogyasztásának több ezer éves múltja van, ami minimum egyidős a tyúk faj háziasításával (Kr. e. 3200–3000 körül), de még arra vonatkozóan is vannak írásos bizonyítékaink, hogy eleink szívesen gyűjtötték be a vadmadarak tojásait. E bizonyíték nem más, mint maga a Biblia, ugyanis Mózes 5. könyvében (22,6-7) a „madárfiakat vagy tojásokat” begyűjteni szándékozó ember intelme olvasható, ami akár az első állatvédelmi törvénynek is felfogható. Ugyanakkor az Ószövetség egy másik írása – a Jób könyve (6,6) – kimondottan a tojásfehérje ízéről emlékezik meg, ami alapján joggal állíthatjuk, már abban a korban kellett, hogy legyen ilyen tapasztalat.

Az Indiából és Délkelet-Ázsiából származó tyúk széles körű elterjedését mutatja az antik időkben, hogy Hérodotosz (Kr. e. 484–425) görög történetíró szerint az ókori Egyiptomban már foglalkoztak a tyúktojások mesterséges keltetésével. Gyorsan tegyük hozzá, hogy volt idő, amikor Egyiptomban vallási okok miatt nem tartottak tyúkot, hanem a fáraó madarának titulált, szent állatként tisztelt gyöngytyúk állt a baromfi népszerűségi csúcsán. A hellén kultúrában a tyúk széles körben elterjedt háziállat volt, melynek tenyésztési színvonalát jól jelzi, hogy Arisztotelész (Kr. e. 384–322) már 60 tojásnál többet termelő tyúkokat említ, miközben a vadtyúk ősök tojástermelése mindössze 2–10 db volt fészekaljanként.

Az eseményekben kronologikusan haladva – ugyancsak a Bibliában – az oknyomozó görög orvos, Lukács evangélista (I. század) egy ellentétpárban a tojást kifejezetten mint jó ajándékot és mint élelmiszert említi (Lk. 11,12). A korszaknál maradva, a Római Birodalomban a tyúktenyésztés jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Moderatus Columella (I. század), a kor legjelentősebb mezőgazdasági szakírója A mezőgazdaságról című munkájának Nyolcadik könyve a baromfi tartásáról és külön a tojás eltarthatóságáról szól.

A tojásnak az étkezésben betöltött jelentőségét érzékelteti, hogy a rómaiak főétkezése, a cena három részből állt, ami általában tojással kezdődött és gyümölccsel fejeződött be. Innen a római költő, Horatius (Kr. e. 65–8) mondása: „Ab ovo usque ad mala”, azaz a tojástól az almáig, ami átvitt értelemben azt jelenti, hogy valaminek az elejétől a végéig, vagy röviden csak ab ovo, tehát a kezdetektől fogva. A rómaiak a latin kultúra minden elemét, így a baromfi tartását is valamennyi meghódított provinciában elterjesztették, még a távoli Brit-szigeteken is.

A feudalizmus évszázadaiban nehéz lett volna a jobbágyság adóztatását tojás és baromfi nélkül elképzelni, hiszen a falusiaknak egész Európában kötelességük volt tyúkot, kappant és tojást adni az uraságok háztartása számára. Geoffrey Chauser (c. 1343–1400) azt írja: „Parasztasszony, akinek kis birtoka, egy kakasa, hét tyúkja volt, szegényes ételeket evett, de a tojás mindig ott volt az asztalán.” Magyarországon még a török hódoltság idején is szedtek a falvakból terménytizedet, amit számos kötelezettség mellett a tojásadó egészített ki. Ezzel együtt különösen a mezővárosokban virágzott a tojáskereskedelem.