Önzésből alakul ki? – Szendi Gábor az empátiáról (2.)

2022. október 08.

Az empátia mások érzelmeinek átélését jelenti, ezért szokták ezt érzelmi empátiának is nevezni. De nézzük, mit jelent a kognitív empátia fogalma és mit jelentenek az emberre nézve az empátia zavarai!

A kognitív empátia

Az empátia mások érzelmeinek átélését jelenti, ezért szokták ezt érzelmi empátiának is nevezni. Ezzel szemben áll a kognitív empátia, amit szokás naiv tudatelméletnek, elmeteóriának vagy elmeolvasási képességnek is nevezni. Az emberek a körülöttük levő emberek szándékaira, gondolataira folyamatosan feltevéseket fogalmaznak meg, amelyeket a visszajelzések alapján módosítanak, és új feltevéseket fogalmaznak meg. Ez egy dinamikusan változó megismerési üzemmód, ami nem igényel különösebb erőfeszítést, automatikusan zajló folytonos elemzésről van szó.

Egyes emberekben ez a képesség oly fokra fejlődik, hogy cirkuszban fellépve valóban a gondolatolvasás látszatát tudják kelteni.

• 2. eset

Fiatal koromban részt vehettem Király József pszichológus egyik médiumának bemutató előadásán. A médium kiment a szobából, majd a társaság kieszelt egy bonyolult cselekvési sort, kezdve egy elrejtett üvegpohár megkeresésétől annak földhöz csapásáig. A médium csak azt kérte, hogy egy személy álljon mellé, és mindig a következő cselekvési mozzanatra koncentráljon. Mindent végrehajtott, majd a pohárral a kezében megállt a szoba közepén és azt mondta: tudja, hogy a poharat most földhöz kéne vágnia, de ezt nem szeretné végrehajtani. Mindenki misztikus borzongással figyelte az eseményeket, de a médium elmondta, hogy gyerekkora óta képes az emberek apró, akaratlan mozdulataiból a szándékaikra következtetni.

A nemi különbségek abban is megragadhatók, hogy a nők inkább az érzelmi, a férfiak inkább a kognitív empátiában jobbak. Ez rendjén is van így, hiszen a kisgyermekek megértéséhez sokkal hatékonyabb eszköz az érzelmi oldal, a férfiak esetében pedig a kooperatív tevékenységekhez, vagy a másik szándékainak kifürkészésében a kognitív empátia a hasznosabb.

Az empátia és az agy

A modern agyi képalkotó eljárásokkal vizsgálható, mi történik az agyban érzelmi és kognitív empatikus folyamatok során. Kiderült, hogy ez valóban két különálló rendszer, azaz egy személy lehet egyikben jó, másikban gyenge, mindkettőben erős, vagy mindkettőben gyenge. Legalább 10 agyi struktúrát beazonosítottak, amelyek részt vesznek az empatikus folyamatokban, így meglehetősen leegyszerűsítő elképzelés, hogy az un. tükörneuronok volnának az empátia alapjai. Az is kiderült, hogy az empátia-deficites állapotokban bizonyíthatóan alulműködnek az empátiában érintett agyterületek.

Önzésből alakul ki? – Szendi Gábor az empátiáról (1.)

2022. október 07.

Az empátiát természetes emberi tulajdonságnak tekintjük, és úgy gondolunk rá, mint a kulturált, illedelmesen viselkedő emberek egy tulajdonságára. Jó, ha van, de azért nem tragédia, ha valakibe kevés szorult, ettől még lehet jó ember.

Ha valaki érzéketlen, azt mondjuk rá, gyenge az empátiája, aki meg gyorsan megérzi a másik ember érzelmi állapotát arcából, viselkedéséből, az meg empatikus. Természetesen állatoknak is tulajdonítunk empatikus érzéket, akinek van vagy volt kutyája, tudja, milyen érzékenyen tud reagálni a kutyus a gazdi lelkiállapotára. Ennyiből azonban csak azt gondolhatnánk, az empátia arra való, hogy az emberek jobban megértsék egymást, nagyobb legyen köztük a harmónia, gördülékenyebb legyen a kommunikáció. Valójában sokkal többről van szó.

Az altruizmus

Az emberi társadalom alapja a kooperáció, a kölcsönösség és az altruizmus. Ezek a fogalmak némiképp átfedik egymást, közös lényegük, hogy az emberek a közvetlen jutalom hiányában is hajlamosak másokkal együttműködni vagy másokon segíteni. Ezt a darwini túlélésért folytatott harc vagy a dawkinsi önző gén szempontjából nem könnyű megérteni. Miért pazarolnák erőforrásaikat az emberek mások megsegítésére, nem egyszer kockára téve saját egészségükett, sőt életüket is? Mi hasznuk lenne abban, ha az utcán segítenek egy vadidegennek megtolnia az autóját, mert az nem indul? Miféle erő hajtja az embereket másokat segítő tevékenységekre, legyen a keret az önkéntes segítés, vagy az alulfizetett karitatív pálya?

Az evolúcióban azok a sikeresek, akiknek minél nagyobb számban terjednek el a génjeik, azaz a tulajdonságaik. Hajdanán azok az élőlények ebben előnyt élveztek, akik élelemmel, védelemmel segítették génrokonaikat, mivel ezzel saját génjeik fennmaradását támogatták. Emiatt az ő génjeik a segítésre ösztönző génekkel együtt jobban elterjedtek, mint a másokon nem segítő állatoké. Így alakult ki az elvileg önző „génterjesztő” viselkedésből az önzetlen magatartás. Mára az altruizmus-gének minden emberben jelen vannak, bár nem feltétlen működnek.

A segítés mértéke persze nem mindenkivel szemben azonos. Minél közelibb rokon valaki, annál több vele a közös gén. Ez magyarázza, hogy az emberek a gyermekeikkel és unokáikkal a legönzetlenebbek. Persze, az emberi faj meglehetősen egységes, minden ember génrokona a többi embernek, ezért vagyunk hajlamosak idegeneken is segíteni. A koldusok nagy bajban lennének, ha nem dolgozna sokakban az adakozási vágy.
A gének persze önmagukban nem képesek közvetlenül önzetlen viselkedést kiváltani.

Az önzetlenség motorja az empátia

Kérdés, hogy az evolúciósan hasznos, de az egyén számára nem átlátható célú altruizmus milyen közvetítőmechanizmuson keresztül lép működésbe? Honnan tudjuk, hogy valaki éppen segítségre szorulna? Vagy kooperáció esetén honnan tudjuk fél szavakból is, ki hogyan álljon hozzá a dologhoz, miként hangoljuk össze a munkát? Az evolúció során e viselkedések közvetlen kiváltására alakult ki az empátia és az elmeolvasás képessége. A két jelenség összefügg, de nem azonos egymással.

Gyenge szív, avagy zavar a bal szívkamra működésében

2022. október 07.

A szív a keringési rendszerünk központja, fő feladata, hogy tápanyagban gazdag vérrel és oxigénnel lássa el szervezetünk összes létfontosságú szervét. A szív négy üregből épül fel – két pitvarból és két kamrából. A szív bal oldala felelős azért, hogy az oxigéndús vért a tüdőből összegyűjtse és a szervezet felé továbbítsa. Ha bal kamra nem működik megfelelően és a szív nem képes hatékonyan pumpálni a szervezet számára szükséges vért, akkor szívelégtelenség lép fel. Az ebben a betegségben érintettek már egy olyan enyhébb fizikai megterheléstől is kimerültnek érezhetik magukat, mint például a lépcsőzés vagy egy rövid séta.

Tünetekkel járó vagy tünetmentes szívelégtelenség?

A bal kamra működészavarának két típusa van. A szisztolés, azaz a tünetekkel járó bal kamrai működészavar: amikor nem megfelelő mennyiségű vért pumpál a szív az erekbe, mert nem tud jól összehúzódni a szívverések alatt. Ez a meglehetősen gyakori kór a felnőtt lakosság 2-3%-ánál fordul elő, vagyis Magyarországon körülbelül 150-200 ezren élnek ezzel a betegséggel.¹ A másik fajtája diasztolés, vagyis a tünetmentes bal kamrai működészavar, ami azt jelenti, hogy a szív nem tud ellazulni a szívverések között. Ennek következményeként megvastagodik a szívfal, és kialakul az ún. merev szív jelenség. Ez a fajta működési zavar nagyjából ugyanannyi embert, a lakosság 2-3 %-át érinti. A diasztolés szívelégtelenség egy hosszú távú (krónikus) állapot, amely kétszer annyi nőt érint, mint férfit², továbbá nagyobb valószínűséggel fordul elő az életkor előrehaladtával – a 65-70 évesnél idősebb emberek akár 5-10 százalékánál is felléphet ez a fajta szívelégtelenség³.

Ki számít veszélyeztetettnek?

A legtöbb szívelégtelenségben szenvedő embernek már a betegség kialakulását megelőzően is volt valamilyen szívbetegsége. A magas vérnyomás, koszorúér- vagy szívbillentyű-problémák, szívizomgyulladás, illetve az obstruktív alvási apnoe fokozhatják a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. De, mint sok más betegség esetében az elhízás, a diabétesz illetve a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárulhatnak a kór kialakulásához. Ezen állapotok megelőzése, kezelése, már apró életmódbeli változtatásokkal lehetséges – a fogyás, a testmozgás, a só mennyiségének csökkentése az étrendben vagy a stressz kezelése jelentősen javíthatják az életminőségét.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A kórós fáradtság, keringési zavarok – mint például lábfej, a boka vagy a lábak duzzanata – légzési problémák, mellkasi fájdalom, tartós köhögés vagy hirtelen súlygyarapodás mind aggodalomra adhatnak okot. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk magunkon, érdemes mielőbb felkeresni háziorvosunkat, aki szükség esetén továbbirányít bennünket a megfelelő szakrendelésre.

Kedvenc őszi gyümölcsünk kellemetlen tüneteket okozhat

2022. október 06.

Ősszel indul az almaszezon, ilyenkor frissen magában, kompótként vagy süteményben is sok almát fogyasztunk. A változatos felhasználhatóság ellenére sokan mégis kénytelenek a népszerű gyümölcsöt száműzni az étlapról, az érintettek közt pedig többségben vannak a nyírfapollen allergiások. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mi az összefüggés oka.

Milyen tüneteket okozhat az alma?

Nyírfapollen allergiások körében, a többi allergiához képest viszonylag gyakori a keresztallergia előfordulása. Ez azt jelenti, hogy ha a pollenallergiás személy bizonyos ételeket fogyaszt, akkor különböző panaszai jelentkeznek. A keresztallergia tünete lehet ajakduzzanat, viszkető, égő érzés a szájüregben, torokviszketés is. A panaszok kellemetlenek, zavaróak, ezért idővel jellemző, hogy a bizonytalan tünetek miatt a betegek egyre több élelmiszer fogyasztását mellőzik.

Nyírfapollen allergiások esetében az alma mellett tüneteket okozhat a mogyoró, dió, mandula, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack és burgonya is.

Hasonló szerkezetű anyagok

A keresztallergia oka az anyagok szerkezeti hasonlósága. Jelen esetben a nyírfapollen és az alma fehérjék kémiai szerkezete közötti eltérés olyan kicsi, hogy a szervezet nem tud különbséget tenni közöttük. Ilyenkor azonban nem a szénanáthás tünetek erősödnek fel, hanem az adott étel fogyasztása során az említett szájüregi tünetek jelentkeznek. A panaszok bármikor kialakulhatnak az év során, nem kizárólag nyírfapollen szezonban.

Nyírfapollen allergiásoknál a leggyakoribb

A keresztallergia az allergiások 5-10 százalékánál fordul elő, ezen belül is kiemelkedő a nyírfapollen allergiások száma. Esetükben jóval gyakoribb, előfordulása megközelíti a 30 százalékot.

Ételallergia vagy keresztallergia?

Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy a szájüregi tünetek kapcsán felmerülhet az ételallergia gyanúja is. Ilyen esetben egy teszt elvégzésével vizsgálható, hogy az adott beteg esetében ételallergia vagy keresztallergia áll-e a háttérben. Az IgE alapú multiplex allergiateszt azt is megmutatja, hogy pontosan melyik élelmiszerekkel szemben áll fenn keresztallergia, így a továbbiakban csak annak a fogyasztását kell mellőzni, a többit nem kell feleslegesen száműzni az étlapról.

Táplálkozási tanácsok savas reflux, gyomorégés ellen

2022. október 06.

Égő érzés, amely a nyelőcsőben a gyomorból történő savas visszafolyás hatására keletkezik. A reflux a magyar lakosság  mintegy 30%-át érinti. Időszakosan jelentkezik, és ha nem túl súlyosak a tünetek, a legtöbb esetben megfelelő táplálkozási szokásokkal segíthetünk rajta.

A gyomor savat termel a táplálék megemésztésére, és ha mennyisége emelkedik,  kellemetlen égő érzést okoz, ami hosszú távon károsíthatja  a  nyelőcső nyálkahártyáját is. Az egyik gyakori emésztési probléma, a savas reflux akkor jelentkezik, amikor a nyelőcső alsó záróizma nem működik megfelelően, és emiatt a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Amennyiben a reflux csak időszakos jelenség, a savhatás és égő érzés megszűnését követően a nyelőcső nyálkahártyája képes regenerálódni.

Milyen okok lehetnek?

Egyes dietetikusok 4 fő okot különböztetnek meg: mechanikai, kémiai, idegi és táplálkozási jellegűt.

A mechanikai okok közé tartozik a rekeszsérv (hiatus hernia – a gyomor egy részének áthaladása a rekeszizmon). A túlzott hasi nyomás a túlsúllyal, székrekedéssel, túlevéssel vagy rossz (pl. görnyedt) testtartással hozható összefüggésbe. A kémiai okok között szerepelnek az ún. antikolinerg anyagokat tartalmazó gyógyszerek (bizonyos antidepresszánsok, szorongásoldók, antihisztaminok stb.), a növényvédőszer-maradványok, valamint a dohány és az alkohol, amelyek hozzájárulnak a nyelőcső alsó záróizmának ellazulásához. 

Idegi ok lehet a fizikai és/vagy pszichés stressz. Végül bizonyos élelmiszerek lassítják a gyomor kiürülését és/vagy elősegítik a nyelőcső záróizmának ellazulását.

Táplálkozási jó tanácsok

AMIT KERÜLNI KELL

Nem megfelelő mennyiségű és minőségű ételek/táplálkozási szokások, melyek lassítják a gyomor kiürülését:

– bő zsírban és/vagy olajban sütött/főzött ételek

– túl kiadós fogások

– nem megfelelően megrágott étel

– nagy mennyiségű folyadék fogyasztása étkezés közben

Élelmiszerek, amelyek elősegítik a nyelőcső záróizmának ellazulását:

– Kávé, kóla és energiaital a koffein miatt

– Csokoládé a teobromina hatóanyag miatt (különösen kerülendő: étkezés végén a kávé egy darab csokoládéval!)

– Egyes növényvédőszer-maradványok ún. antikolinerg anyagai bizonyos gyümölcsökben és zöldségekben

A nyelőcső nyálkahártyáját irritáló élelmiszerek:

– savas élelmiszerek: ecet, citrom, narancs, pomelo (citrancs), paradicsom, rebarbara…

– ropogós élelmiszerek: kenyér héja, kétszersült, puffasztott gabonafélék, bizonyos nyers zöldségek

– csípős fűszerek

– nyers hagyma, fokhagyma

Anti-aging táplálkozás és életstílus: mire figyeljünk?

2022. október 05.

A helyes táplálkozás – megfelelő életmód mellett – az egészséges élet egyik kulcsa. Hiszen nem mindegy, hogy mi kerül naponta a tányérunkra, különösen, ha szeretnénk lassítani szervezetünk idősödésének folyamatát. Az anti-aging táplálkozási szokások elsajátítása is segíthet benne.

Az egészségünket minél tovább megőrző, anti-aging (a sejtek öregedését gátló) táplálkozás-életmód egyik kulcsa a hosszú, jó erőben eltöltött élet megvalósulásának. Ha megszabadulunk helytelen táplálkozási szokásainktól, és követjük e táplálkozási forma-életstílus ajánlásait, jól választjuk meg élelmiszereinket, jelentős eredményeket érhetünk el életéveink meghosszabbítása terén. Pl. egy nemrégiben közzétett amerikai tanulmány, amely mintegy 5800 amerikai lakos rendszeres élelmiszer vásárlási és fogyasztási szokásainak vizsgálatára terjedt ki, ismét megállapította, hogy bizonyos termékek mérhetően csökkentik, míg mások megnövelik a várható élettartamot. 

Milyen tényezők játszanak közre az idősödési folyamat alakulásában? 

Kutatók szerint a terhesség alatti étrend hatással van a születendő gyermek egészségére és öregedésgátló képességére is. Azután az élet első hónapjainak táplálkozása játszik szerepet benne.  Azt is megállapították, hogy 25 éves kor körül minden szervünk a „topon” van, szervezetünk jelzései zöldet mutatnak.. Ezen időszak után viszont biológiai funkcióink lassú, fokozatos hanyatlása következik be. Az évek folyamán ezért célszerű elkerülni a túlsúlyt, a rossz zsírok felhalmozódását az artériákban (érelmeszesedés) vagy a magas vércukorszintet (hiperglikémia), hiszen ezek megannyi kockázatát jelentik e hanyatlásnak, a korral járó krónikus betegségeknek és gyulladásoknak.

Sajnos gyakran csak 50 év körül jelentkeznek az öregedés első kézzelfogható jelei pl. fáradtság, talpra állási/felépülési nehézségek, ízületi zavarok stb. formájában, amikor néhány hasznos változtatást feltétlenül végre kell hajtanunk táplálkozási-életviteli szokásainkban – ha egészségben, hosszan szeretnénk élni. Noha éppen ebben a korban rögzülnek leginkább a (rossz) beidegződések, de soha nem késő javítani rajtuk. A fizikai aktivitással együtt a táplálkozás az egyik olyan paraméter, amelyen változtassunk. 

Egyes kutatások szerint a genetika csak 20%-ot tesz ki az öregedési folyamat alakulásában, amelyre életmódunk-táplálkozásunk nagy befolyást gyakorol, sőt bizonyos gének megjelenését is módosíthatja (ennek vizsgálatát nevezik epigenetikának). Ebből következően életünkben nincs minden előre megírva, ami motiváló lehet a változtatásra…

Az anti-aging táplálkozás néhány kulcsa

– Együnk változatosan és „színesen”

Testünk, a csodálatos gépezet, idővel elhasználódik. Sejtjeink és szöveteink korrodálódnak a szabad gyökök, „anyagcsere-gyárunk” salakanyagai hatására. Szerencsére szervezetünk biztosítja az ellenszert: antioxidánsok formájában, melyek különösen a növényvilágban találhatók meg. A feltöltődéshez tervezzünk gyümölcsöt és zöldséget minden étkezéshez, és koncentráljunk a színekre. Az antioxidánsok valójában az élelmiszerek pigmentjeibe fészkelnek: a paradicsom azért piros, mert likopint tartalmaz, egy erős antioxidánst, amelynek hatása főzés közben még jobban érvényesül. A béta-karotin az A-vitamin probiotikuma felelős a sárgarépa narancszínéért, az antocianin nrvű antioxidáns flavonoid pedig apadlizsán lila árnyalatáért.

Az öregedésgátló vegyületekben a leggazdagabb élelmiszerek a piros bogyók, pl. a gránátalma, káposzta, fokhagyma, hagyma, tea, fűszerek. A C-vitamin is erős antioxidáns, megtalálható természetes formában a citrusfélékben, de a paprikában, kiviben, aromás fűszernövényekben is… Szintén előnyben részesítendők az E-vitaminban gazdag élelmiszerek (pl. növényi olajok, olajos magvak) a cinkben (osztriga, búzacsíra, kagyló) vagy szelénben (brazil dió, tonhal, szardínia stb.) bővelkedők – megannyi mikrotápanyag antioxidáns tulajdonságokkal, melyek védik bőrünket és idegsejtjeinket. Ne feledkezzünk meg a D-vitaminról sem (zsíros halak, gomba, tojássárgája stb.), amely nélkülözhetetlen immunitásunkhoz, csontjaink szilárdsága megőrzéséhez, megfelelő szívműködésünkhöz. Színek és változatosság tehát: ez a két kulcsszó. 

A székrekedés női betegség

2022. október 05.

Többnyire a nők érintettek, mivel a fogyókúrázás inkább náluk elterjedtebb. Van, aki túlzásba viszi a hashajtást, és több doboz hashajtót bevesz, felborítva ezzel bélműködését. Vajon elég-e, ha csupán rostdúsan táplálkozunk?  

A székrekedés gyakori probléma, főleg a nők körében. Rontja az életminőséget, kihat a munkaképességre és a magánéletre. Ennek ellenére a problémával küzdőknek csak fele keres tünetei megszüntetésére hatékony megoldást, főleg azért, mert a székrekedéssel kapcsolatban számos megfigyelésen alapuló hiedelem és tévhit él a köztudatban. Egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány  bebizonyítja, hogy ezeknek a hiedelmeknek jelentős része, beleértve a hashajtók használatára vonatkozó elképzeléseket is, hamis.

"Már a székrekedés meghatározása is problémás: a betegek nagy része ugyanis már magát az erőlködést is székrekedésnek tekinti" - kezdte előadását Dr. Király Ágnes gasztroenterológus, egyetemi docens. 

Ugyanakkor orvosi értelemben a legfőbb kritérium, hogy a megelőző egy évben legalább 12 héten át a következő tünetekből kettő vagy több teljesüljön (az úgynevezett római kritériumok szerint):

• heti három alkalomnál kevesebbszer van spontán székletürítés,
• székletürítés több mint egynegyedében erőlködni kell a kiürítéshez,
• a székletürítés több mint egynegyedében kemény székletet ürít a beteg,
• a székletürítések több mint egynegyedében elégtelen kiürítés érzete marad fenn,
• a székletürítések egynegyedében a széklet elakadását érzi a páciens a végbél valamely szakaszán,
• ujjal vagy kézzel kell segíteni a széklet távozását a székletürítések több, mint egynegyedében,
• hashajtó nélkül nincs laza széklet.

A székrekedés olyan téma, amelyről nem szívesen beszélnek az emberek, ugyanakkor kialakulását és kezelését a mai napig rengeteg tévhit övezi, mind a betegek mind pedig az orvosok részéről.

Egy 12 országban készített nemzetközi felmérés szerint az emberek legnagyobb része meg van győződve arról, hogy a székrekedés elsődleges oka a rostszegény étkezés és a mozgáshiány, továbbá, hogy a megnövelt folyadék- és rostbevitel biztosan megszünteti a problémát (Meta-Analysis 1995-2001, CHC Market Research WM – Omnibus Quantitative and Qualitative Studies). E meggyőződés nyomán sokan érzik magukat hibásnak és felelősnek tüneteik kialakulása miatt, azt hiszik ugyanis, székrekedésük oka kizárólag a helytelen életmódjukban keresendő. Ugyanakkor egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány cáfolta ezt az elképzelést.

Káros az önkielégítés, ha gyereket szeretnénk?

2022. október 04.

Ez a kérdés meglepően sokszor merül fel a babára vágyó párok esetében, és sajnos sokszor teljesen fals információkba futnak bele. Hogy a válasz a kérdésre egyértelmű lehessen, ismerni kell a spermaképzés folyamatát, ennek megismerésében pedig Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember van a segítségünkre.

Maszturbálás

Sokáig tabu volt, sőt, egy ideig tiltani is próbálták, pedig az egészséges szexualitás része. Sokan hiszik, hogy azok a férfiak, akik párkapcsolatban élnek, már nem maszturbálnak, ez azonban nem igaz. Nem a szex hiánya, vagy annak minősége az ok, egyszerűen az, hogy ez egészen más élmény, így mind a hölgyek, mind az urak esetében tökéletesen normális.

A férfiak szexualitáshoz fűződő viszonya egyszerűbb, mint a hölgyeké. Számukra az orgazmus szinte mindig párosul az ejakulációval, vagyis a kielégülés csak így valósul meg. Sokan azonban lemondanak a maszturbálásról is, hogy minél több spermájuk legyen a családalapítási együttlétekhez. Ebben azonban van némi ellentmondás.

Mennyi és mikor?

A sperma mennyisége csak egészen minimálisan növelhető önmegtartóztatással, a minőségre azonban nincsen jó hatással a tartogatás. Sajnos tény, hogy ma a férfiak igen nagy hányada küzd meddőségi problémákkal, és az átlag spermaszám is drasztikusan lecsökkent. Mindezek hátterében a legtöbbször a nem megfelelő életmód, és az ezzel karöltve jelentkező tápanyaghiány áll.

Megfelelő tápanyagellátottság hiányában a szervezet nem képes megfelelő mennyiségben előállítani a spermiumokat. Ezen lehet egy egész keveset javítani az önmegtartóztatással, csakhogy a spermiumok minősége az idővel romlik. Mivel egy hímivarsejt élete nem kifejezetten hosszú, és képzése is eltart 74 napig, így az önmegtartóztatással sajnos romlik a minőség is. Ez pedig megnehezíti a megtermékenyítést, és növeli a megfogant magzatok esetében a genetikai rendellenességek kialakulásának lehetőségét, a koraszülés és a vetélés kockázatát – mondja Ratkó Tünde.

Tápanyagok

A megoldást tehát nem az önmegtartóztatás, hanem a tápanyagok pótlása jelenti, amihez jó megoldást jelentenek a férfivitaminok. De csak abban az esetben, ha a készítmény komplex, valamint szerves kötésű, biológiailag aktív anyagokat tartalmaz.  ezek praktikusan -citrát és -glükonát kötéseket jelentenek, így pedig a bevitt anyagok akár 80%-kal is jobban hasznosulnak, amit tovább fokoz a készítmény komplexitása.

Milyen elvárásnak akarsz megfelelni?

2022. október 04.

A legtöbben olyan kimondott és/vagy kimondatlan elvárásoknak próbálunk megfelelni a mindennapok során, melyek csupán időt és energiát rabolnak el attól, hogy megtaláljuk önmagunkat. Folyton az jár a fejünkben, mit gondolhatnak rólunk mások, mit tennének a helyünkben, ahelyett, hogy felfedeznénk és felépítenénk az önmagunkkal való harmonikus kapcsolatot.  

MÁR AZ ANYATEJJEL
A közösséghez való alkalmazkodás, és normákhoz való igazodás szükséglete olyasvalami, melyet gyermekkorunktól kezdve folyamatosan tapasztalunk. Ezt látjuk a környezetünkben, ezt az elvárást tapasztaljuk a szüleink, a családunk részéről, illetve azokban az intézményekben, ahová az évek előrehaladtával belépünk.

Ahhoz, hogy képesek legyünk beilleszkedni a mindenkori közösségbe, melynek tagjai vagyunk, szükségünk van arra, hogy felismerjük, megértsük és igazodjunk az adott csoportot irányító szabályokhoz.

Ezeknek a kimondott és kimondatlan elvárásoknak az észlelése tehát hasznos. Nem szabad hagynunk ugyanakkor, hogy szerepük kizárólagossá váljon az életünkben.

AZ ARANY KÖZÉPÚT
Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a környezetünk velünk szemben támasztott követelményrendszere, illetve a saját magunkkal kapcsolatban megfogalmazott elvárások között.

Ideális esetben a gyermekként tapasztalt szabályokat beépítjük, észrevétlenül elsajátítjuk, melyek így az énünk részévé válva automatikusan irányítják a viselkedésünket.
Gond akkor van, ha ezek túl nagy befolyást gyakorolnak az életünkre.

A szoptatás alatt szedhető fájdalom- és lázcsillapítók

2022. október 03.

A fájdalom- és lázcsillapító, illetve gyulladáscsökkentő hatású gyógyszerek a leggyakrabban alkalmazott patikaszerek közé tartoznak. Nincs ez másként szoptatás alatt sem, azonban a szoptatás miatt külön figyelmet kell fordítani az alkalmazható hatóanyagokra.

Olyan hatóanyagokat szabad és kell alkalmazni, amik a tejelválasztást nem csökkentik/gátolják, illetve nem okoznak problémát a szoptatott csecsemőnek. A kezelőorvos és a gyógyszerész tanácsaira támaszkodva a megfelelő készítmény megtalálható, a fájdalom, a láz és a különféle gyulladások szoptató anyukák esetében is eredményesen kezelhetők.

A legbiztonságosabb hatóanyag

Szoptatás alatt elsődlegesen választandó hatóanyag az ibuprofen. A hatóanyag fájdalomcsillapító, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Szoptató anyáknál különböző fájdalmak, pl. fejfájás, fogfájás, menstruációval együtt járó fájdalom kezelésére egyaránt alkalmazható.

Előírásszerű alkalmazása biztonságos, a szoptatást nem kell a szedése alatt felfüggeszteni, a csecsemő tovább szoptatható,- jelenlegi ismereteink szerint nem káros a csecsemőre. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy az ibuprofen a csecsemőknél is alkalmazható láz- és fájdalomcsillapításra – több, csecsemők- és kisgyermekek számára készült készítmény is forgalomban van.

Szoptató anyák számára különféle gyógyszerformákban, pl. filmtabletta, granulátum recept nélkül is megvásárolható. Egyszeri dózisa 200-600 mg, a napi dózisnál az 1600 mg-os mennyiséget nem ajánlott túllépni. A gyógyszert étkezés után kell bevenni. Mellékhatásként, főként gyakori alkalmazás eredményeként, gyomorirritáció, gyomorégés alakulhat ki. Azoknak a szoptató anyukáknak, akik fokozott gyomorsavtermeléstől szenvednek, reflux-betegségük van, az ibuprofen helyett másik hatóanyag választása javasolt.

Paracetamolt tartalmazó szerek használata

Amennyiben az ibuprofen nem alkalmazható, paracetamolt lehet választani. A paracetamol fájdalom- és lázcsillapító hatással rendelkezik, gyulladáscsökkentő hatása azonban nincs. Egyszeri dózisa 500 mg, napi dózisa nem szabad, hogy túllépje a 4000 mg-ot.

Azoknak a nőknek, akiknek vese- vagy májbetegségük van, a paracetamol alkalmazása nem javasolt. A paracetamol tartalmú patikaszerek gyakran több hatóanyagot tartalmazó, ún. kombinációs készítményként kerülnek forgalomba, amik a fő hatóanyag, a paracetamol mellett egyéb hatóanyagot vagy hatóanyagokat is tartalmaznak pl. koffeint, érösszehúzó hatású fenilefrint, allergiaellenes feniramint. Mivel az alkalmazott egyéb komponensek esetenként befolyásolhatják a tejtermelést (pl. a fenilefrin megszüntetheti a tejelválasztást), a monokomponensű, azaz csak paracetamolt tartalmazó szereket ajánlott a szoptató anyukáknak alkalmazniuk.

Diklofenak hatónayagú szer csak rövid ideig alkamazható

Szoptatás alatt a diklofenak hatóanyag rövid ideig történő, alkalomszerű használata megengedett; a rendszeres diklofenak-használat szoptatás mellett nem javasolt.