Csók csaták történelme
2022. június 10.
A csók az intimtás egyik első lépcsője, első jele, mégis rengeteg kultúrában nem alkalmazzák. Akkor mi miért várjuk a kedvessel úgy az elsőt, s akarjuk újra és újra? Ma rengeteg szülő csókot hint gyermeke szájára, amerikai szokás, vajon elvész ettől a varázs felnőttkorban? Kis csóktörtémelem.
Dicső múlt
A csókolózás történetét és annak kulturális indokait kutatja két amerikai professzor. Egyikük, Vaughn Bryant antropológia professzor, a Texas A&M University tanára szerint a csók egyáltalán nem természetesebb dolog, mint az öltözködés. Annak ellenére, hogy őseink is éltek ezzel a szokással, az ajkak ilyen formájú érintkezése nem tartozik genetikailag meghatározott szokásaink közé.
Több népcsoport is van, ahol nem volt szokás a csók. A déli csendes-óceáni területeken lévő Mangia-szigeten élő emberek, annak ellenére, hogy szenvedélyes szeretők voltak, nem ismerték a csókot az európaiak 1700-as évekbeli megjelenéséig. Néhány ázsiai kultúra viszont még most is ódzkodik ettől a szokástól. (Vélhetőleg főként egészségügyi és higiéniai okai miatt. De az energiaáramlásos magyarázattól kezdve az átvett karmáig sok opciót találhatunk.)Kínában és Japánban tabunak számít a nyilvánosság előtti csókolózás, sőt Kínában egy évtizede egy újságcikkben még megdorgálták azokat a fiatalokat, akik átvették a nyugati szokásokat, és káros viselkedésformának nevezték azokat. Amennyiben a csókolózás valóban tanult szokás, már csak az a kérdés, hogy ki volt az első, aki száján puszilta meg azt, akit a legjobban szeretett.
Sokan úgy gondolják, hogy a csók története több millió évvel ezelőttre nyúlik vissza, vélhetően arra az időre, amikor az anyák a megrágott ételt egyenesen csecsemőjük szájába helyezték. Elképzelhető, hogy azért alakult ki ez a szokás, mert így mutatták ki érzelmeiket őseink a legjobban szeretett személy iránt. Az érvelés azonban hibásnak tűnik, mivel az Új-Guineában élő pápua anyák még mindig élnek ezzel a szokással, ám addig ők sem csókolóztak, míg az európaiaktól el nem tanulták.
Az első
Az első csókra vonatkozó utalás az írott forrásokban egyébként Kr. e. 1500 környékéről való, és a védikus szanszkrit nyelven íródott szövegekben található. Ez egészen pontosan az orr összedörzsöléséről és érintkezéséről szól. A Kr. u. 6. századi Káma Szútra viszont már az általunk jól ismert csók három típusáról beszél, annak alapján, hogy milyen viszonzásra talál az aktus.
Ezt a három csók-fajtát ismerték az ókori görögök és a rómaiak is. ( Ne tévesszük ezt össze háromszoros, ötszörös, vagy kilencszeres csók beavatási formájával, mely a természetet tisztelő kultúrkörökben fordul elő). A Római Birodalomban külön elnevezéssel illették őket érzelmi töltetük szerint: osculum, basium és saviolum. A középkorban a katolikus egyház elítélte a csókolózást, csupán az Isten tisztelete jeléül tartották elfogadhatónak.
Felszívódó, átmenetileg használatos pacemakert fejlesztettek ki
2022. június 09.
Teniszütő-formájú, a szív felszínére beültetett, felszívódni képes pacemakert fejlesztettek ki amerikai tudósok – ismertette a The Guardian brit napilap.
A vezeték nélküli pacemakert, amely egy idő után felszívódik a páciens szervezetében, olyan betegek számára készítették, akiknek szívritmusát csak rövid ideig kell szabályozni.
Mióta 1958-ban az első pacemakert sikeresen beültették, páciensek millióinak életminőségét javította a ritmusszabályozó eszköz. Ám miközben vannak olyan betegek, akiknek folyamatosan szüksége van a pacemakerre, más esetekben csak időlegesen van rá szükség, napokra vagy hetekre, például nyitott szívműtétek után.
John A. Rogers, az illinoisi Északnyugati Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője a modellt bemutatva elmondta, hogy az új pacemakert olyan esetekben alkalmazzák, mikor egy kritikus időszak után a szívritmusszabályozásra nincs többé szükség.
Bár a pacemakerek már most is használhatók átmeneti időszakokra, a szakértők szerint ez nem problémamentes, ugyanis a bőr alá behelyezett vezetékek fertőzésveszélyt jelenthetnek. A külső tápegység és a vezérlőrendszer véletlenül elmozdulhat, és az eszköz eltávolításakor megsérülhet a szív.
A kutatók szerint az új, elemmentes pacemakert közvetlenül a szív felszínére lehet beültetni, és a szervezet felszívja, amikor már nincs rá szükség. Az eszköz – amely Rogers szerint körülbelül 100 dollárba (30 ezer forintba) kerül – vezetékmentes, a testen kívülről vezérelhető és programozható.
A Nature Biotechnology folyóiratban publikált tanulmányban Rogers és kollégái beszámoltak a vékony, rugalmas, kevesebb mint félgrammos eszköz kifejlesztéséről. Elkészítéséhez olyan anyagokat használtak – például magnéziumot, volfrámot, szilikont és biológiailag lebomló műanyagot, a tejsav-glikolsav kopolimert (PLGA) -, amelyek kompatibilisek az emberi szervezettel, és idővel képesek feloldódni és eltűnni.
Az apró teniszütőre hasonlító eszköz vezeték nélküli technológiával működik, amelyben a külső eszközről származó rádiófrekvenciát a pacemakerben lévő vevőegységbe küldik, ahol azt elektromos árammá alakulva szabályozza a szívműködést. Rogers megjegyezte, hogy hasonló technológiát alkalmaznak például az okostelefonok és az elektromos fogkefék vezeték nélküli töltésére.
A kutatók egerek és nyulak szívén tesztelték az eszközt, de emberi szívmetszeten, és élő kutyákban és patkányokban is kipróbálták. A patkányokban az eszköz négy napig működött, és a két hét múlva elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az eszköz elkezdett feloldódni. Hét hét után pedig már nem volt látható a felvételeken.
A legtöbben nem is sejtik, hogy mennyire közeli ismerősük a reflux
2022. június 09.
A reflux, mint kifejezés napjainkban a köznyelv részévé vált, szinte nincs olyan, aki ne hallotta volna már. Ami ennél azonban sokkal aggasztóbb jelenség, hogy egyre többen tapasztalják meg a saját bőrükön, mit is takar ez az idegen csengésű szó. Azt sem túlzás állítani, hogy lassan népbetegséggé növi ki magát, rengeteg kellemetlenséget generálva az érintettek mindennapjaiban.
Mi is az a reflux?
Hogyan nyerhet bizonyítást a diagnózis?
A járványos agyhártyagyulladás veszélyei
2022. június 08.
A járványos agyhártyagyulladás (meningococcus) veszélyeire hívják fel a figyelmet a szakemberek.
A csecsemők között gyakoribb a betegség, mert az ő immunrendszerük még éretlen. Cáfolta, hogy az anyatejes csecsemők nem kaphatják el a fertőzést – mondta Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
Epidemiológiai adatok szerint az egy év alatti csecsemők körében fordul elő leggyakrabban a fertőzés, közöttük a gyakoriság 24-szerese az átlagnak.
A betegség “szinte a semmiből” jelentkezik, gyors lefolyású és akár egy nap alatt halált is okozhat, vagy súlyos maradványtünetekkel gyógyul. Ugyanakkor a baktérium okozta fertőzés nehezen felismerhető, a tünetei – a magas láz, erős fejfájás, hányás – hasonlítanak más, gyakori betegségekhez. A védekezés jelenlegi legjobb formája a védőoltás.
Folyamatosan találkoznak újabb és újabb meningococcus megbetegedésekkel, tehát a betegség nem tűnt el. A baktérium cseppfertőzéssel, szoros kontaktus útján terjed, például tüsszentés, csókolózás, köhögés, ezért a szakemberek a csecsemők és öt év alatti gyerekek mellett a zárt közösségekben, kollégiumban, nevelőotthonban élő fiatalok oltását is javasolják.
A járványos agyhártyagyulladást okozó baktériumnak 13 típusát különböztetik meg, a legtöbb megbetegedést az A, B, C, Y, W és X változatok okozzák. Magyarországon a megbetegedések többségét a B típus okozza, a legfrissebb hazai adatok (2017-2018) szerint kétszer annyi fertőzésért felelős, mint a második leggyakoribb C típus.
Magyarországon a 2017-2018-as epidemiológiai évben összesen 42 meningococcus okozta agyhártyagyulladást regisztráltak. Hat beteg belehalt a fertőzés szövődményeibe, azaz hétből egy beteg nem élte túl a súlyos fertőzést. A betegek több mint a fele 6 év alatti gyermek volt.
Magyarországon mind az agyhártyagyulladás B és C típusa ellen elérhető védőoltás. Utóbbit két éves kor alatt száz százalékban támogatja az állam. A menningococcus B típusa elleni védőoltás nem támogatott, bruttó fogyasztói ára nagyjából 30 ezer forint.
A melegebb időjárás miatt vannak új csípőszúnyog fajok
2022. június 08.
A melegebb időjárás miatt telepednek meg új csípőszúnyog fajok Európában; a fertőző betegségeket terjesztő ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) ugyanakkor még nem alkot stabil populációt Magyarországon – mondta Soltész Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.
A zebraszúnyognak is hívott ázsiai tigrisszúnyogot kizárólag a nyári időszakban található meg Magyarországon, a hideg teleket nem éli túl. Ebből arra következtetnek, hogy állománya “mindig újra” betelepül.
Ahhoz, hogy “komolyabb kórokozókat” is terjeszteni tudjon, stabil populációra lenne szüksége – hangsúlyozta Soltész Zoltán, aki szerint teljes szúnyogpopulációkat teljesen kiirtani nem lehet, csak azok gyérítése lehetséges.
A védekezés módjai között mechanikai, kémiai és biológiai módszereket is említett a kutató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes azokat a házkörüli helyeket ellenőrizni, ahol megrekedhet a csapadék, mert abban a szúnyogok – már igen csekély mennyiségű víz esetén is – képesek szaporodni.
Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog
Magyarországról 2014-ről van adat a tigrisszúnyogról Baja mellől, 2015-ben a déli-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az invazív csípőszúnyog fajokat és négy település mellett tudtak a kutatók zebraszúnyogot azonosítani. Magyarországon nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, ezek azonban még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket.
Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az embert, a házi és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat. Legalább 22 féle vírust terjeszthet, ezek közül Európában ebből a csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát, továbbá potenciális terjesztője a zika vírusnak is.
A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él Magyarországon – közölte az MTA Ökológiai Kutatóközpont.
A mintegy 5 milliméter hosszúságú imágók fő megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán. Tojásai körülbelül 1 milliméter hosszúak, sötétbarna vagy fekete színűek. Tojásait a tigrisszúnyog nem a víz felszínére, hanem a felszín fölötti aljzatokra rakja. Tojásai hideg- és szárazságtűrők, például használt gumiabroncsok szállítása során vagy szerencsebambuszok vizében nagy távolságokra el tudtak jutni Délkelet-Ázsiából. A tigrisszúnyogot Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben, mára pedig szinte az egész kontinensen megtalálható.
Valóban meddővé teszi a szűk nadrág a férfiakat?
2022. június 07.
Sokszor olvashatjuk, hogy a férfiak esetében mekkora gondot okoznak a szűk nadrágok, vagy a fecske alsók, mivel hozzájárulnak a meddőség kialakulásához. Ebben van igazság, de azért ennél árnyaltabb a helyzet. A témában Ratkó Tünde van a segítségünkre.
Spermatogenezis és hő
A spermatogenezis az a folyamat, melynek során az őssejtek foszlásával végül életképes spermiumok jönnek létre. Ennek ideje 74 nap, és sikerességének, vagyis annak, hogy életképes, egészséges spermiumok jöjjenek létre, vannak feltételei.
Ezek közül az egyik, hogy a herék alacsonyabb hőmérsékleten legyenek képesek működni, mint a test maghője, mely nagyjából 37.5 °C körül van. ennél kerek egy fokkal kevesebb az ideális a hereműködéshez, ez az oka annak, hogy ez a páros szerv a testen kívül helyezkedik el.
A hőhatás a spermatogenezis folyamán a spermiumok örökítő anyagának károsodásához vezet, vagy mozgékonyságukat rontja. A túl nagy meleg a spermiumok keratinszerkezetére gyakorol hatást. Ez az anyag a DNS-el együtt adja a kromoszómákat.
A spermatozoonok, vagyis az önálló mozgásra és megtermékenyítésre képes spermiumokban a kromatin szorosabb formában van jelen, melyet protaminnak nevezünk. Ez az anyag pedig hőérzékeny, így a túlzottan magas hő hatására sérülések keletkeznek a kromoszómákban, mely genetikai hibákat, meddőséget eredményezhet.
Mekkora ennek a veszélye?
A szűk nadrág, vagy a nem megfelelő alsó – de még a folyamatos ülőmunka is – a heréket közelebb tartja a testhez, így megvan annak az esélye, hogy azok túl melegek lesznek. De ez igazán csak akkor okoz problémát, ha hosszan fennáll a dolog. Innen könnyen leszűrhető, hogy a divat – ha egy-egy napra választunk csak nem megfelelő darabokat – nem okoz lényegi károkat a férfiak termékenységében.
A férfiak körében is egyre gyakoribb meddőség oka a leginkább a nem megfelelő életmód, és az abból adódó tápanyaghiány, melyet azonban viszonylag könnyen lehet orvosolni. a mozgás elengedhetetlen, ám az étkezés sokszor ma már nem elég a tápanyagok megfelelő pótlására az élelmiszerek beltartalmának csökkenése miatt.
Ahogyan a várandósvitamin, úgy a férfiaknak kifejlesztett vitaminkészítmény is éppen ezt a gondot hivatott eltűntetni. És ahogyan a várandósvitamint ma már a szakemberek is javasolják, úgy a férfivitamin szedése is nagyot lendíthet a családalapítási álmok valóra váltásán.
Mi micsoda? A tahini
2022. június 07.
Az arab konyhából már ismerős lehet ez az összetevő, most megtudhatod mi is ez valójában!
Honnan származik a tahini, vagy tahina?
A tahini szezámmagból készül, méghozzá pirított, porrá őrölt, olajjal kevert szezámmagból, amelyet aztán ízesítve fogyasztanak. Magyar elnevezése szezámpaszta, vagy szezámmag krém. Alapanyagát már az egyiptomiak is ismerték, az ókori görögök nem csak élelmiszerként de gyógyszerként is használták. Elterjedt ezen kívül még Kínában, a Közel-Keleten, Mexikóban és Indiában is. A belőle készített krémes ízesítő a keleti konyhában gyakran előfordul.
Mit tartalmaz?
Magas kálcium tartalma miatt fogyasztása javasol. Emellett tartalmaz még mangánt, rezet, magnéziumot, vasat, foszfort, B1 vitamint, cinket, E vitamint. Fiatalító, rákmegelőző hatása bizonyított, érdemes bevezetni étrendünkbe.
Mi készüljön belőle?
Használható ízesítőként főételekhez, keleti fogásokhoz, salátaöntetekhez. Magában kenyérre kenve mint szendvicskrém funkcionálhat, de íze nem túl intezív, ugyanakkor elég tömény, mindenképp ízesíteni érdemes.
Kiválóan illik tésztás, zöldséges, sovány húsos ételekhez, akár diétás étrendbe is. Kis mennyiség is sok hasznos anyagot, telítetlen zsírsavakat tartalmaz! A csicseriborsó krém a hummusz elegedhetetlen kelléke, de a krémlevesek krémesebbé tételére is kiválóan használhatjuk, nagyszerűen passzil a tojáskrémbe is.
Szigorúan a hűtőszekrényben tárolandó, a tetejére érdemes egy réteg olívaolajat, vagy szezámmag-olajat tenni, ami elzárja a levegőtől!
Gyógyszer nélkül is gyógyítható az asztma?
2022. június 06.
Asztma, gyakori megfázás, idült hörghurut esetén jelentős javulást ígér a Buteyko-módszer, amelynek hatására javul a szervezet vér- és oxigénellátása.
Manapság népbetegséggé vált az asztma és allergia, sokaknál felnőtt korban alakul ki, gyakran az orvosok sem értik, hogy miért, gyógyítása hosszadalmas és nehézkes.
Az asztma valószínűleg egyike a nyugati civilizáció leginkább túldiagnosztizált és túlgyógyszerezett betegségeinek. Az asztma kezelésére mindössze kétféle gyógyszer van, a hörgőtágító spray-k és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, illetve ezek kombinációi.
Az asztmásoknak többnyire csökken a tüdő szén-dioxid szintje
Konstantin Buteyko ukrán orvosprofesszor rájött egy jelentős összefüggésre, mely szerint a légzéskönnyítő hörgőtágítók folyamatos használata nemhogy segítene, de éppen, hogy árt az asztmának, az asztmásoknak, ráadásul egyik kiváltó tényezője lehet a szívbetegségeknek. Közismert tény, hogy
az asztmások sokkal többet lélegeznek, mint mások.
Többnyire szájon át veszik a levegőt és zihálnak, lihegnek, levegő után kapkodnak, amikor jön a roham. Mindez csökkenti a tüdő szén-dioxid szintjét, ez pedig a légutak további összehúzódásához vezet.
Buteyko professzor kidolgozott egy légzésterápiás módszert, amelyet ma már Magyarországon is alkalmaznak.
„A mai embert sújtó ártalmak legtöbbet a légzésünknek ártottak. Tíz emberből kilenc helytelenül lélegzik, sokan a szájukán át veszik a levegőt, amitől leromlik a sejtjeik oxigénellátása és ez rendkívül sok problémát okoz a szervezetükben” – mondta el Varga-Szilágyi Gyula légzésterapeuta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Kivétel nélkül minden betegnek javult az állapota, aki elsajátította a Buteyko-módszert – mondta a légzésterapeuta, aki korábban maga is asztmától szenvedett.
Hangsúlyozta, a szájlégzéssel alapvetően az a probléma, hogy a nyelv izomtevékenysége, ami csukott száj esetén megvan, és a szájpadláshoz simul, szinte tolja kifelé a fogakat, az állkapcsot, addig nyitott száj esetén lekerül az alsó álkapocsba, és ezzel megszűnik a belső támasztás.
„Ennek következményeként keskenyedik el az arc, az állkapocs, a fogaknak nem marad hely, összetorlódnak, elferdülnek. A fogszabályzót is akkor van értelme betenni, akkor lesz tartós az eredmény, hogyha megszüntetik a gyereknél a szájlégzést” – mondta.
Hatból egy agyhártyagyulladás halállal végződik
2022. június 06.
A gennyes agyhártyagyulladást és annak következményeit kevesen ismerik hazánkban, hiszen a meningitisz ritka, de rendkívül veszélyes betegség. A Meningitisz Világnapja alkalmából fontos információkra hívja fel a figyelmet a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.
Világszerte 30 ország, köztük Magyarország is csatlakozik a kezdeményezéshez, mely évről évre felhívja a figyelmet erre a ritka, ám annál veszélyesebb betegségre, amelyet a köznyelvben bakteriális agyhártyagyulladásként ismerünk.
A meningitisz sok esetben maradandó károsodást okozhat, akár végzetes is lehet. Kialakulását egy meningococcus nevű baktérium okozza, amelynek típusait A, B, C, W, Y betűkkel jelölik. Európában, így hazánkban is a leggyakoribb megbetegedéseket a B és a C típus okozzák.
Fontos a gyors reagálás
A betegség rendkívül gyors lefolyású, így akár pár óra is sorsfordító lehet. Mindezt súlyosbítják a kezdetben nehezen felismerhető tünetek, amelyek gyakran keverhetők össze influenzás szimptómákkal. Csecsemőknél leggyakoribb jelei a láz, hátrafeszített fej, étvágytalanság, rémült tekintet, fejhangú sírás, eszméletlenség, nyugtalanság, és bőrvérzések. Nagyobb gyerekeknél és fiatal felnőtteknél a betegég más tünetekben is megmutatkozhat. Ezek lehetnek a hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, ízületi fájdalom, vagy eszméletvesztés. A tünetek jelentkezése után a gyors reagálás és az antibiotikum adása életmentő lehet.
Az agyhártyagyulladás hazánkban
Bár a betegség ritka, Magyarországon hatból egy beteg belehal az agyhártyagyulladásba. A statisztikák szerint évente mintegy 50 megbetegedést regisztrálnak, amelyből átlagosan 8 eset végződik halállal, ezzel a számmal pedig Magyarország sajnos élen jár az európai halálozási arányban.
A legveszélyeztetettebbek immunrendszerük fejletlensége miatt a csecsemők, de a gyerekek és a fiatal felnőttek is ki vannak téve a fertőzésnek. Elmondható, hogy minden 5. serdülő és fiatal felnőtt tünetmentesen hordozza a kórokozót orr-garati tájékon, a veszély pedig ott kezdődik, ha a baktérium áttöri az nyálkahártyát és bekerül a véráramba, ahol véráram-fertőzést, majd agyhártyagyulladást okoz. A baktérium emberről emberre terjed, leginkább cseppfertőzéssel vagy szoros kontaktus útján. Így a kamaszoknál az intenzívtársas érintkezés fontos szerepet játszik a baktérium terjedésében.
Szájszárazsággal, fogproblémákkal küzd?
2022. június 05.
A 2-es típus cukorbetegség alattomos kór, hiszen gyakran semmilyen tünetet nem okoz, csak akkor, ha már valamilyen szövődmény fellépett. Ilyenek lehetnek pl. a szájüregi problémák. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa azokat a panaszokat ismerteti, melyek diabéteszre hívhatják fel a figyelmet.
A diabétesz jellemző tünetei közé tartozik a szájszárazság, a csökkent nyáltermelés és a gyakori az ínyduzzanat, melyek következtében a száj nyálkahártyája fokozott kockázatnak van kitéve a különböző fertőzésekkel szemben.
A magasabb vércukorszint miatt ugyanis nagyobb a fertőzésveszély, a káros mikroorganizmusok gyorsabban szaporodnak el. Ekkor nemcsak a vér, hanem a nyál cukortartalma is megnő, ami fokozottan hajlamosít a fogszuvasodásra, különböző fog, fogágy betegségek és szájnyálkahártya-elváltozásokra.
A magas vércukorszint ráadásul lassítja a sebgyógyulást és a csontosodás is zavart szenved. Éppen ezért fontos, hogy a cukorbetegségben szenvedők rendszeresen, lehetőleg fél évente járjanak fogászati szűrésre!
Szájszárazság
A cukorbetegek sokszor tapasztalhatnak szájszárazságot, kevesebb nyáltermelést. Ennek oka többrétű lehet: okozhatja pl. a fokozottabb folyadékvesztés, dehidratáció, a diabétesz miatt fellépő veseelégtelenség, hiperglikémia, de akár gyógyszer mellékhatása is lehet! A szájszárazság nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is, hiszen ezáltal nő a fertőzésveszély, mivel a nyál segít megelőzni a káros mikroorganizmusok elszaporodását, tisztán tartja a szájüreget, semlegesíti a savakat. Ráadásul ekkor könnyebben berepedezhetnek az ajkak, a száj szélei is, mely igencsak fájdalmas érzés!
Fogíny/fogágy gyulladás
Nem ritka, amikor visszatérő fogíny-vagy fogágy gyulladás hívja fel a figyelmet a cukorbetegségre. A magas vércukorszint – ahogy már említettük- kedvez a kórokozók elszaporodásának, ami miatt gyulladás alakulhat ki. Ennek tünetei a vörös íny, fájdalom/érzékenység, gyakori fogínyvérzés, szájszag.
Gombás és egyéb fertőzések
A fertőzések nem csak a fogakat/fogínyt érinthetik, de lényegében bármit, így a szájüreg egyéb részét is, ezért gyakoribb a cukorbetegeknél az afta és a szájpenész is. Ráadásul a kialakult sérülések is nehezebben gyógyulnak be, így egy-egy probléma akár krónikussá is válhat! A fertőzésekre leginkább azok figyeljenek, akik amellett, hogy diabétesszel küzdenek, fogprotézist is viselnek, hiszen, ha rosszul tisztítja, az még nagyobb mértékben növeli a fertőzésveszélyt- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.
