Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy ne legyen esélye a HPV-nek

2022. január 12.

Csaknem 20%-kal nőtt a magyar nők körében a humán papillómavírus (HPV) okozta rákos megbetegedések száma, és 8%-kal több halálos áldozatot szed évente a fertőzés, mint korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Fotó: gettyimages.comA férfiak esetén ennél is riasztóbb a tendencia: a vírussal kapcsolatba hozható halálesetek száma 35%-kal emelkedett az adott időszakban.

Az eredmények hátterében továbbra is  az áll, hogy a lakosság ötöde még mindig nem hallott az orális és anális szex útján is fertőző HPV-ről, így az elérhető védőoltásokról sem. Pedig tavaly óta Magyarországon is elérhető a legújabb, kilenckomponensű HPV-elleni vakcina, amely közel 100%-os védelmet nyújt a vírus okozta megbetegedésekkel szemben. A HPV-prevenciót segíti a megújult a hpvdoktor.hu weboldal is, amely az online tanácsadás mellett az elérhető védőoltásokról is tájékoztatást nyújt a látogatóknak.

Ezért veszélyes

  • A nők körében vezető haláloknak számító méhnyakrákért szinte teljes mértékben a HPV felel, de tízből hét esetben – a férfiakat is érintő – szájüregi és garati rákot is a vírus okozza.
  • Szintén a HPV tehető felelőssé a jóindulatú kinövésnek számító nemi szervi szemölcsért (amellyel minden tizedik ember találkozik élete során legalább egyszer, valamint a hüvely-, a szeméremtesti és a végbélnyílás körül rákok jelentős részéért.

Melyik korosztály a legveszélyeztetettebb

A HPV okozta megbetegedések a férfiak esetén az 55-75 éves korosztályt veszélyeztetik leginkább, a nők körében viszont már fiatalkorban, a 15-25 évesek között is kiemelkedően magas a fertőzöttek száma. Később ugyan a felére csökken a HPV-fertőzés gyakorisága, de 56 éves kor felett ismét emelkedik azoknak a száma, akiknek a szervezetében kimutatható a vírus. ” – hívta fel a figyelmet a nemzeti rákellenes nap alkalmából Dr. Szőnyi György, szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.

A nők körében a méhnyakrák a leggyakoribb, évente közel 500 halálos áldozatot szedő HPV okozta megbetegedés, míg a férfiaknál nyelvgyöki rák alakul ki legtöbb esetben, amelyben tízből hatan életüket vesztik. Az 55-69 éves korosztályban az orrgarat rák, az idősebb férfiak körében pedig a pénisz- és a végbélnyílás-körüli rákok szerepelnek a három leggyakoribb megbetegedés között.



Gyakran beteg a gyerek?

2022. január 12.

Fotó: gettyimages.com

Az őszi-téli időszakban gyerekeknél nem ritka, hogy akár 5-6 alkalommal is megbetegszenek: torokfájás, nátha, köhögés, esetleg láz jelentkezik. A szülőknek ilyen esetben érdemes arra is gondolni, hogy a lakás, a gyerekszoba levegője is hozzájárulhat a gyakori betegségekhez…

Allergiás vagy beteges?

Az óvodás-kisiskolás korú gyerekek napi 9-10 órát, vagy többet is a szobájukban töltenek, az éjszaka folyamán belélegzett levegő minősége ezért fontos, hogy megfelelő legyen – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A doktornő szerint különösen a levegőben lévő allergének jelenléte okoz gondot. Ilyen esetben a gyakran beteg, elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedő gyereknél többnyire csak későn, jó néhány betegség után derül ki, hogy allergiás. „Az allergének folytonos jelenléte ingerli a nyálkahártyát, ezáltal egy állandósult gyulladást képes előidézni. Ebben az állapotban az érzékeny nyálkahártya sokkal sérülékenyebb, nem tudja ellátni megfelelően védő szerepét, a kórokozók könnyebben a szervezetbe jutnak.”

Allergének a lakásban

Téli időszakban elsősorban a lakásban élő háziállatok okozhatnak tüneteket, illetve a fűtési szezonban, ha a meleg mellett a páratartalom is magasabb az ideálisnál, akkor a háziporatka és penészgomba koncentráció is nő, mert a magas páratartalom kedvez az elszaporodásuknak – figyelmeztet dr. Somogyi Éva. „Érdemes allergiára gondolni, ha a gyermek a lakásban gyakran köhög, tüsszög, vagy orrdugulásról, orrfolyásról panaszkodik. Mivel a háziporatka fő táplálékát az emberi lehullott hám jelenti, ezért a tünetek főként éjszaka, az ágyban jelentkeznek. A háziporatka bőrtüneteket is okozhat az arra érzékenyeknél. Érdemes ezt is vizsgálni, ha a gyermeken kiütések jelennek meg vagy ekcémás bőrtünetei fokozódnak.”

Rejtett búvóhelyek

Poratka-allergia esetén az ágynemű, plüssállatok 60-90 fokon történő rendszeres átmosásával csökkenthetjük a tüneteket. A gyerekszobában csak egy kisebb, mosható játszószőnyeget helyezzünk el. A háziporatka ellen tehát alapos és rendszeres takarítással vehetjük fel a harcot, ellenben a penészgomba esetén már nem ennyire egyszerű a helyzet – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva. A penész gyakran jelenik meg a házak hidegebb, északi falain, sarkokban, hőhidaknál, vagy a fürdőszobában a kád, zuhanyzó és a csempe találkozásánál. Emellett azonban olyan helyeken is megbújhat, amit a mindennapos takarítás során nem, csak némi utánjárással fedezhetünk fel. Vizsgáljuk meg az ajtók, ablakok környékét, szobanövények cserepeit is, a falvédők, északi falra tolt szekrények mögötti területet is!



Miben segít a születési képletünk?

2022. január 11.

Tudta, hogy mindenkinek egyedi életútja van? Hogyan ismerhetjük meg és hogyan lehet megtalálni a saját helyes irányunkat? A születési képletünk fontos támaszunk lehet ebben…

Fotó: gettyimages.comA karma asztrológia fontos tudomány. Alapos ismerete segítséget nyújt számunkra abban, hogyan ismerjük meg önmagunkat, személyiségünket. Az előző cikkben a csillagok rejtélyes világát mutattam be, most pedig szeretném a kedves olvasókat megismertetni a születési képletünkben rejlő lehetőségekkel.

Az asztrológia felosztja az égbolt ekliptika alatt és felett 20-20 fokra elhelyezkedő szakaszát állatövi jegyekre, ez a zodiákus. Ez alapján 12 állatövi jegyet különböztethetünk meg egymástól (Kos, Bika, Ikrek stb.) A pontos születési időpont (óra, percre) és hely alapján meghatározható a születési horoszkópunk (radix), amely megmutatja, hogy a világra érkezésünk pillanatában az égitestek hogyan helyezkedtek el az állatövön. Ezekből a szimbólumokból következtethetünk az alábbi területekre.

1. Életút keresése

Ki ne találta volna magát már olyan élethelyzetbe, hogy szeretett volna valamin változtatni, de nem tudta pontosan megfogalmazni mi az és azt sem tudta milyen irányba induljon el. Érezte, hogy nem érzi jól magát az adott helyzetben, de fogalma sem volt, merre menjen. Valaki már a pályaválasztás útvesztőjében eltéved, mások sok évet ledolgoznak egy munkahelyen és utána jönnek rá, hogy valamit máshogyan kellene. Vannak, akik azon töprengnek, hogy kezdjenek-e bele egy új vállalkozásba, merjék-e feladni az addig megszokott életüket. 

Az asztrológiai képlet elemzése során jól meghatározható az életfeladatunk, pontosan látjuk az életutat, megtaláljuk az életcélunkat. Többen beszámolnak az asztrológiai konzultáció végén arról, hogy soha ilyen tisztán még nem körvonalazódott az életútjuk.

2. Szorongások, fóbiák

Mindenki ismer olyan embert, aki fél a víztől, a repüléstől, nem mer a liftbe beszállni vagy bezártság érzése van. Olyanok is vannak, akik úgy érzik a munkában nem elég jók, vagy azon aggódnak, hogy tudnak-e elegendő pénzt félretenni. Sérülhet a biztonságérzetünk is, ilyenkor többször leellenőrizhetjük, hogy be van-e zárva az ajtó. De félhetünk a sötétben, a szellemektől, a haláltól, és ezt még hosszasan sorolhatnánk. 

Az elemzés által napvilágra kerülnek az ösztönös és tudatos szorongásunk okai, melyek főleg a múltból hozott sebek, előző életünk lenyomatai. Látjuk, milyen életterületen fordulnak elő leginkább, hogyan lehet mindezeket könnyebbé tenni és oldani.

3. Anyagi javak, tehetség kibontakoztatása

Sokan keresnek meg azzal a problémával, hogy úgy érzik, nem tudják a bennük rejlő tehetséget felszínre hozni vagy kibontakoztatni. Hiába jobb képességűek, mint a kevésbé rátermett munkatársaik, mégsem tudnak karriert befutni. Másoknak anyagi nehézségeik vannak. Nehezen tudnak pénzt keresni, vagy mindig történik az életükben valami, ami miatt a megszerzett pénz „elúszik”. 

Ezeknek a problémáknak számos oka lehet. Feltételezhetően asztrológiai szempontból számukra nem megfelelő az a munka, hivatás, amit végeznek. Lehet nehezítés a karrier, pénz házában. Mindig személyre szabottan keressük meg a válaszokat és a megoldási lehetőségeket.



Így védekezzünk az otthoni bacik ellen

2022. január 11.

Mikroszkóp alatt minden másnak látszik, mint ami valójában. Gondolta volna, hogy alaposabban megnézve egy tisztának tűnő konyhapulton vagy akár a saját kezünkön is annyi izgő-mozgó apróság nyüzsöghet, mint ahány ember egy zsúfolt bevásárlóközpontban?

Környezetünk telis-tele van apró mikroorganizmusokkal, melyek mindenütt megtalálhatóak; a vízben, a talajban, az ételekben, a megérintett felületeken, sőt még a belélegzett levegőben is. Ezek az aprócska vírusok, baktériumok szabad szemmel nem, csupán mikroszkóp alatt láthatóak. A többség ártalmatlan az emberi szervezetre, sőt, közülük jó pár jelentős szerepet játszhat egészségünk megőrzésében is, azonban vannak köztük olyanok, melyek számos kellemetlen betegséget okozhatnak. Utóbbiakat nevezzük kórokozóknak. Ha ezek a szervezetünkbe jutnak és szaporodni kezdenek, akkor beszélünk fertőzésről.

Ételmérgezés otthon

A kórokozók gyakorlatilag mindenütt megtalálhatóak környezetünkben, de különösen szeretik a meleg, nyirkos helyeket. Elővigyázatosnak kell lennünk az olyan helyzetekben, amikor sok emberrel tartózkodunk egy légtérben, például irodában, tömegközlekedési eszközön, repülőgépen, vagy akár kórházban, hiszen ezen esetekben a kórokozók könnyedén cserélnek gazdát. Sokan nem is gondolnák, de az otthonunk is tökéletes táptalaja a baktériumok és vírusok terjedésének – meglepő adat például, hogy az ételmérgezések leggyakrabban otthonunkban történnek.



5 ok, ami véres székletet okozhat a bébiknél

2022. január 10.

Nagy riadalmat kelt a szülőben, ha a pelenkán véres, vagy nyálkás székletet lát. A problémát azonnal jelezni kell a védőnőnek és a gyerekorvosnak, főként ha a baba láthatóan nincs jól, mert a véres széklet néha súlyos állapotot is jelezhet. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát az ijesztő jelenség lehetséges okairól kérdeztük.

Fotó: gettyimages.comFertőzések

A véres, nyálkás széklet gyomor- és bélrendszeri fertőzést is jelezhet. A tettes általában a Salmonella, Shigella vagy E.coli baktérium. A kórokozó jelenlétére utal, ha a csecsemőnél hasmenés, haspuffadás, hasfájás is jelentkezik, magas láza is lehet. Ha ilyen tünetek jelentkeznek, akkor a kis beteget mutassuk meg gyermekorvosnak, aki a kiváltó októl és a tünetektől függően fog kezelést javasolni. Sok esetben csak az segít, ha kivárjuk a fertőzés lefolyását, amíg a tünetek elmúlnak. Eközben arra figyeljünk, hogy a kiszáradást megelőzzük. Ennek kockázata nő, ha a hasmenés mellett hányás is jelentkezik. A súlyos kiszáradással járó esetek kórházi, infúziós kezelést igényelhetnek. Kiszáradásra utalhat, ha a csecsemő bágyadt, a kutacsa besüpped, szemei karikásak, bőre száraz, szája repedezett és hatnál kevesebb nedves pelenkát kell cserélnünk egy nap.

Ételallergia

Véres székletet bizonyos ételekkel szembeni érzékenység is okozhat. Leggyakoribb kiváltó okai a tejben lévő fehérjék, így akár már az anyatejes, vagy tápszeres időszakban is jelentkezhetnek a tünetek, de később más ételek is okozhatják. (Anyatejes babáknál azért, mert az allergizáló fehérjék az anyatejjel a csecsemő szervezetébe is átjutnak.) A hozzátáplálás időszakában ezért fontos, hogy mindig csak egy új ételt vezessünk be a csecsemő étrendjébe, hogy a tettest könnyen beazonosíthassuk. Vérből elvégzett allergia vizsgálattal ki lehet mutatni, hogy pontosan mi okozza a tüneteket. Ha a kicsi az adott ételt nem fogyasztja – anyatejes csecsemő esetén az anya diétája jelent megoldást – akkor a tünetek is megszűnnek.

Székrekedés

A végbél területén sok kis ér található, a túl kemény széklet távozása közben pedig ezt könnyen felsértheti. A vérzést ilyen esetben ez a sérülés okozza. Az így keletkezett apró sebek kezelés nélkül könnyen gyógyulnak. Ha a gyermek széklete nem rendszeres, erőlködik, gyakran fáj a hasa, puffadt, akkor érdemes konzultálni a gyermekorvossal. A táplálkozási szokások átalakításával – bő folyadék fogyasztás, rostban gazdag étrend – a székrekedést is meg lehet előzni.



Visszértágulat – nem csak ronda, de veszélyes is!

2022. január 10.

Fotó: gettyimages.com

Esztétikai hibaként tekintünk a seprűvénákra, amelyek elsősorban a combon, lábszáron jelennek meg.  Dr. Szabó Attila érsebész szerint azonban a seprűvéna gyakran csak a jéghegy csúcsa, a mögötte levő, sokszor szabad szemmel nem látható kitágult érszakasz tovább tágulhat, hajlamos a gyulladásra és akár trombózis, visszeres vérzés, lábszárfekély is kialakulhat egy egyszerűnek tűnő „szépséghibából”.

Télen több réteg ruhát veszünk magunkra, nadrágok, harisnyák takarják el testünk szépséghibáit, tavasszal azonban mi magunk is újjászületünk és többet mutatunk meg magunkból. Sokan azonban éppen ebben az időszakban kezdik el rosszul érezni magukat, hiszen végtagjaikon megjelent elszíneződött, megdagadt ereket, a seprűvénákat már nem tudják tovább takargatni. Az egészen kicsi, a bőrben normálisan is meglévő kapillárisok kitágulnak és láthatóvá válnak: ezek az úgynevezett pókhálóvénák, seprűvénák.

Nem szabad félvállról venni!

„Nevezhetjük civilizációs betegségnek is, hiszen több tényező is befolyásolhatja a seprűvénák kialakulását – fogalmazott Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. – A mozgásszegény életmód, várandósság, fogamzásgátló szedése, testsúlygyarapodás és öröklött hajlam is okozhatja. Sokan nem tulajdonítanak nagyobb figyelmet a seprűvénáknak, pedig ez komplex érsebészeti kezelést igényel, hiszen idővel súlyosabb érsebészeti problémákat is okozhatnak”.

Többféle orvosi beavatkozás is létezik a seprűvéna kezelésére

A házi gyógymódokhoz, vadgesztenye alapanyagú krémekhez sokan fordulnak, de a tapasztalatok azt mutatják, nem lehet elkerülni a kisebb orvosi beavatkozásokat. A technika fejlődésének köszönhetően ma már olyan modern visszérműtétek is léteznek, amelyek fájdalommentesek és nem tart hetekig a gyógyulási időszak. A seprűvénák kezelésére háromféle módszert szoktak alkalmazni – intézménytől, technikai felszereltségtől, emberi erőforrástól függ, orvos és páciens melyiket választja.



Így csökkentheted a csokoládé iránti vágyat!

2022. január 09.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha legközelebb rátör valakire a csokoládé iránti vágy, ám szeretne ellenállni a kísértésnek, induljon el egy rövid, de intenzív gyaloglásra - idézte brit kutatók javaslatát a LiveScience című ismeretterjesztő portál.  

Egy negyedórás élénk séta után csak feleannyi csokoládét fogyasztanak el az emberek, mint akkor, ha pihenten látnak neki - állapították meg tanulmányukban az Exeteri Egyetem munkatársai.
Adrian Taylor és csoportja 78 csokoládérajongó önkéntest vont be kísérletébe. A résztvevőket - akik két napig megtartóztatták magukat szenvedélyüktől - négy csoportba osztották.

Az első két csoport 15 percen át erőteljesen gyalogolt a futópadon, majd az egyik tagjai könnyű feladatokat kaptak, a másik csoporté pedig nehezebb, nagyobb igénybevételt jelentő munkát végeztek. A harmadik és a negyedik csoport tagjai gyaloglás helyett pihentek, majd az egyik tagjai ugyanazokat a könnyű, a másiké pedig a nehéz feladatokat kapták.

Munka közben valamennyi résztvevő keze ügyében ott volt egy tál csokoládé, ebből csipegethettek. A kutatók megállapították, hogy azok, akik korábban gyalogoltak, átlagosan 15 gramm csokit ettek meg, míg azok, akik nem gyalogoltak, ennek közel kétszeresét, átlagosan 28 grammot. Kiderült az is, hogy a munkafeladat nehézségi foka nem befolyásolta, hogy mennyi csokoládét evett valaki.



Az agysebészek és a rakétatudósok sem nagyobb lángelmék, mint más

2022. január 09.

Fotó: gettyimages.com

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték.

A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre.

A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi fölényben vannak-e. Mivel az előrejelzések szerint mindkét ágazatban létszámhiány várható az elkövetkező évtizedekben, a kutatók szerint a sztereotípiák megkérdőjelezése jótékony hatással lehet a tudományos területek jövőbeli utánpótlására.

A feladatok a megismerés különböző szempontjait vizsgálták, beleértve a tervezést és az érvelést, a munkamemóriát, a figyelmet és az érzelemfeldolgozási képességeket. A kutatók ezután összehasonlították az eredményeket a korábban a brit lakosság több mint 18 ezer tagjától gyűjtött eredményekkel.

A British Medical Journal (BMJ) ünnepi számában megjelent tanulmány megállapításai szerint csak az idegsebészeknél mutatkozott jelentős különbség, akiknél a problémamegoldás sebessége gyorsabb, de az emlékek felidézése lassabb volt a népesség átlagához képest.

Az idegsebészek gyorsabb problémamegoldási képességét az idegsebészet gyors tempója magyarázhatja, mivel ez a terület nyilván azokat vonzza, akiknek már eleve érzékük van a gyors reagálásra, valamint az is lehetséges – bár ez kevésbé valószínű -, hogy felkészültek a korlátozott idő alatti gyors döntéshozatalra – jegyezték meg a kutatók.

A kutatócsoport azonban kevés különbséget talált a repülőmérnökök és az idegsebészek kognitív képességei között, noha az eredmények szerint az előbbiek magasabb pontszámot értek el a figyelem és az olyan, fejben végzett feladatok terén, mint a tárgyak képének forgatása, viszont az idegsebészeknek magasabb pontszáma lett a szemantikai problémamegoldásnál, például ritka szavak meghatározásában.

Aswin Chari, a Great Ormond Street kórház idegsebész-gyakornoka, a tanulmány egyik szerzője szerint a kutatás arra világított rá, hogy mindenkinek különbözőek a készségei, egyesek jobbak bizonyos dolgokban, mások más dolgokban, de mindenben jobbnak lenni másoknál nagyon nehéz.



A magzatvíz visszafordíthatja a csontok öregedését?

2022. január 08.

Fotó: gettyimages.com

A magzatvízben lévő őssejtek újjáéleszthetik az öregedő és gyenge csontokat – állítják brit kutatók, akik szerint felfedezésük segíthet genetikai betegséggel született gyerekeken, idős embereken és űrhajósokon is.

A Scientific Reports című folyóiratban közölt vizsgálathoz terhesség idején végzett szűrések során, valamint közvetlenül a szülések előtt begyűjtött mintákkal dolgoztak a kutatók – olvasható a BBC News honlapján.

A londoni Great Ormond Street Hospital és a University College London együttműködéséből született Gyermekegészségi Intézet szakemberei súlyos genetikai betegségben, üvegcsontúságban (osteogenesis imperfecta) szenvedő egerekbe fecskendezték be a mintákból kinyert őssejteket.

Az emberek esetében nagyjából minden huszonötezredik csecsemő ezzel a betegséggel, vagyis többszörös csonttöréssel jön a világra. Azok, akik túlélik, a későbbiekben akár évi 15 csonttörést is szenvedhetnek, fogaik törékenyek, hallásuk rossz lehet és fejlődési problémákkal is küzdhetnek.

Az egereken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az őssejtek befecskendezésével az állatok csontjai megerősödtek, és rugalmasságuk, valamint szerkezetük is javult. A csonttörések száma 80 százalékkal csökkent.

“Rendkívül izgatott vagyok, mivel olyan jelentős áttörésről van szó, amely akár mindenki életére hatással lehet” – mondta a kutatást vezető Pascale Guillot. Hozzátette: “már hozzászoktunk, hogy krémet kenünk az arcunkra bőrünk öregedésének lassítása érdekében, itt ugyanez történik, csak épp csontvázunk a célpont”.

“Úgy vélem, hogy pár éven belül meglesznek a módszereink csontvázunk öregedésének lassítására, hogy csökkentsük a törések és egyéb fájdalomforrások számát” – jegyezte meg a szakember, aki szerint a mostani eredmények az űrhajósok csonttöréseinek kivédésében is segíthetnek.

A csontok folyamatos átépüléséért a csontfaló sejtek (osteoclast) és a csontképző sejtek (osteoblastok) a felelősek. Guillot szerint az üvegcsontúság, a csontritkulás és az űrutazásokkor bekövetkező csonttörések hátterében a csontképző sejtek “ellustulása” áll.

Az eredmények szerint a magzatvízből nyert őssejtek növelték a csontképző sejtek természetes aktivitását, ahelyett, hogy közvetlenül maguk hoztak volna létre új csontokat.



Lehetséges változtatni személyiségünkön?

2022. január 08.

Személyiségjegyeink nem biztos, hogy olyan állandóak, mint gondolnánk – állítják egyes kutató pszichológusok.  Bár vitatott a kérdés, annyi bizonyos, hogy külső hatásra vagy akaratlagosan is történhetnek módosulások hozzáállásunkban, viselkedésünkben, reakcióinkban…  De saját döntésünk alapján vajon mennyire vagyunk fogékonyak a változásra?

Smiling female employee sit in coworking space and working on the project. Front viewA személyiség aszerint definiálható, hogy miképpen lépünk kapcsolatba a világgal. Míg különböző elméletek léteznek arról, hogy mi is valójában a személyiség, és hogyan alakulnak ki alapvető személyiségvonásaink, abban a kutatók többnyire egyetértenek, hogy a személyiséget a korai élettapasztalatok, élmények alakítják, és hajlamos az idő múlásával stabil maradni. Vagy mégsem?

Számos kutatás arra mutat rá, hogy a személyiségjegyek nem feltétlenül állandók. A legszélesebb körben elfogadott személyiségmodell szerint öt alapvető személyiségvonás létezik, amelyek egyénként határozzák meg viselkedésünket. A „nagy öt vonás” mindegyikének, a nyitottságnak, a tudatosságnak, az extraverziónak, az elfogadhatóságnak és a neurózisnak van egy sor kapcsolódó vonása, amelyek alakítják érzelmeinket, reakcióinkat.

A személyiségvonások kialakulása

A felnőttkori személyiségjegyek általában abból a temperamentumból alakulnak ki, amely már csecsemő- és kisgyermekkorban jellemző volt ránk. Csakúgy, mint a felnőtt személyiségtényezők (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus), különböző típusú temperamentumok is léteznek, amelyek úgy tűnik, hogy a genetikánk és a gyermekkorban kapott nevelésünk kölcsönhatásából fakadnak.

A temperamentumbeli különbségek befolyásolhatják, hogyan bánnak a gyermekekkel a gondozók vagy a saját korú gyermekek. Ami olyan élettapasztalatokhoz juttatja az adott gyermeket, amelyek megerősíthetik a korai temperamentumbeli különbségeket, és meghatározhatják a felnőttkori személyiségtípust. Ugyanakkor ez diszfunkcionális személyiségminták kialakulásához is vezethet, amelyek később az életben személyiségzavarokká fejlődhetnek.

Ahogy életünk változik, úgy személyiségünk is

Személyiségváltozások tehát az új élettapasztalatoktól függően is előfordulhatnak az évek múlásával. Azok az emberek, akik pl. súlyos érzelmi traumát, vagy az életüket megváltoztató eseményeket éltek át, jelentős személyiségváltozásokat mutathatnak. Emellett az általunk elfogadott társadalmi szerepek is megváltoztathatják a személyiséget. Pl. az új szülők, vagy azok az emberek, akik sokat fektetnek egy új munkába, a korábbinál lelkiismeretesebbek lehetnek.

Mivel új feladataik arra kényszerítik őket, hogy módosítsák gondolkodásukat, érzéseiket és általában a viselkedésüket. Vagy akár mindazon személyek, akik új érzelmi kapcsolatokban vesznek részt, lelkiismeretesebbé válhatnak partnereik jóllétét illetően, miközben megváltozik a világról alkotott képük. Ahogy változik életünk, úgy tűnik, személyiségünk sem marad változatlan.

Az idősödés hatása személyiségünkre

Ahogy múlnak az évek, egyszerűen csak az öregedés is nagy változásokat jelenthet személyiségünkben. Ahogy egyre érettebbek leszünk sokunk pl. barátságosabb vagy lelkiismeretesebb lesz, és nagyobb érzelmi stabilitás alakul ki bennünk. Ahogy fokozatosan megtaláljuk identitásunkat, személyiségünk is változhat, annak érdekében, hogy megfeleljünk saját elvárásainknak.

Ezt szem előtt tartva számos kezelési módszer magában foglalja a páciensek rávezetését a romboló személyiségminták módosítására (pl. egyes személyiségzavarok esetén). Noha ezeket a személyiségmintákat gyakran rendkívül nehéz megváltoztatni, ami általában attól függ, hogy az emberek mennyire motiváltak az ilyen próbálkozásra.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...279280281...635
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)