Az időskori demencia könnyebb előrejelzése

2021. november 21.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) munkatársai a kóros agyi öregedés mesterséges intelligenciával történő hatékonyabb előrejelzésében értek el fontos előrelépést.

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott vizsgálat eredményeiről a GigaScience című tudományos folyóiratban számoltak be a TTK Agyi Képalkotó Központ kutatói.

Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy hány éves az ember agya valójában.

“Agyunk az életünk során folyamatosan változik, fiatalkorunkban az agy hálózatainak szerkezete és működése egyre összehangoltabbá és kifinomultabbá válik, ahogy pedig öregedni kezdünk, ellenkező irányú folyamatok játszódnak le benne. A változások nemcsak az agy fizikai szerkezetében tapasztalhatók, hanem az egyes agyterületek működése közti összehangoltság mértékében is, amely az agyterületek között mérhető funkcionális kapcsolatok erősségének megváltozásával jól jellemezhető” – olvasható a közleményben.

A kutatás szerint e kapcsolatokat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) jól vizsgálhatóak, és az eredmények megmutathatják, hogy a vizsgált agy kapcsolati mintázatának jellemzői mennyire felelnek meg a vizsgált személy valós életkorának. Ha az eltérés jelentős, az a kutatások szerint jól előre jelzi a kóros agyi öregedési folyamatokat, köztük a demenciát. Fontos, hogy az efféle folyamatokra idejében fény derüljön, mivel a korai gyógyszeres beavatkozások és életmódváltás sokkal hatásosabb, mint a súlyosabb tünetek megjelenése utáni “tűzoltás”.

A kutatás szerint az agyterületek működése közti kapcsolatok meglehetősen bonyolult hálózatot alkotnak, így egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy milyen tulajdonságaik vannak kapcsolatban az életkorral. Ennek elemzésére mesterséges intelligenciát vetettek be a kutatók.

Vidnyánszky Zoltán kutatócsoportja a mélytanulásos rendszerek működési elvét használta fel a vizsgálatok során. Az ilyen elven működő tanuló rendszerek ugyanis több egymásra épülő absztrakciós szinten dolgozzák fel a bemenet információit. Míg a legelső szinteken még sokat számítanak a bemenő adatok konkrét részletei, a felsőbb szinteken egyre elvontabb összefüggések jelennek meg a tanulás során.

A kutatócsoport eljárása sikeresnek bizonyult, eredményüket az egészségügyi informatika területének legrangosabb folyóirata, a GigaScience közölte tavaly decemberben.
Az eljárás segítségével 5 évvel sikerült javítani a funkcionális konnektivitáson alapuló agyéletkorbecslés átlagos pontosságát.

Változást szeretne az egészségügyben? Most a véleményével tehet érte!

2021. november 20.

Járt Ön vagy hozzátartozója kórházban, netán szakrendelőben az elmúlt egy évben? Mennyire volt elégedett az ellátással? Nekünk számít a véleménye! Ossza meg tapasztalatait akár név nélkül is a jobbulast.info honlapon! Néhány rövid kérdés megválaszolásával Ön is hozzájárulhat az egészségügyi ellátás jobbításához és fejlesztéséhez. Ráadásul véleménye a leendő pácienseknek is rendkívül hasznos információkkal szolgálhat.

A Jobbulást! Alapítvány azért jött létre, hogy kis lépések sorával kézzelfogható változást idézzen elő az egészségügyben. Az Alapítvány arra biztat mindenkit, aki segíteni szeretne, hogy látogasson el a jobbulast.info oldalra, és mondja el véleményét az egészségügyi ellátása során szerzett tapasztalatairól – ezt név nélkül vagy névvel is megteheti. A honlapon már 125 intézmény több mint 3000 nyilvános értékelése megtalálható.

Az Alapítvány egyaránt hisz a szemléletváltás és a szemléletformálás fontosságában. Az adatok begyűjtése, a visszacsatolás, majd a célirányos fejlesztés az értékalapú egészségügy kulcsa. Az Alapítvány egyik törekvése az is, hogy a páciensek visszajelzései alapján célzott fejlesztések valósuljanak meg. 

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy pontosan miként fog az Ön véleményétől fejlődni az ellátás? Mi változik attól, ha Ön megírja a tapasztalatait? A honlap egy lehetőség, hogy páciensként megossza véleményét az ellátásáról, illetve tájékozódjon az állami fenntartású kórházakról és szakrendelőkről. A Jobbulást! Alapítvány meggyőződése, hogy a pozitív vélemények motiválják a dolgozókat, a kritikák pedig rámutatnak egyes – addig esetleg szőnyeg alá söpört – kisebb-nagyobb problémákra. Így felszínre kerülhetnek a helyi szinten orvosolható gondok, továbbá olyanok is, amelyek megoldásához rendszerszintű változtatásokra van szükség.

Az Alapítvány nemcsak a véleményekkel, pályázatokkal is segíti a változásokat 

Szeptember 17. a Betegbiztonság Világnapja. Idén a kiemelt téma a biztonságos szülészeti ellátás volt. Ebből az alkalomból az Alapítvány elküldte a kórházigazgatóknak, illetve a döntéshozóknak a szülészeti ellátással kapcsolatos visszajelzéseket, valamint két pályázatot is kiírt az intézmények számára. Az egyik olyan tárgyi eszközök beszerzésére irányult, amelyek hiányára a páciensek hívták fel a figyelmet, míg a másik a szülészeti és újszülött osztályok dolgozóira fókuszált. Utóbbi olyan csoportos tréninget kínál számukra, aminek célja, hogy az egészségügyi szakszemélyzet képzett trénerektől kapjon támogatást a páciensekkel való kommunikációhoz, valamint a tájékoztatás módjainak fejlesztéséhez.

Kendermagfehérje tartalmú húskészítményeket fejlesztettek

2021. november 20.

Magas biológiai értékű, kendermagfehérje és -olaj tartalmú sertéshús termékcsaládot fejlesztett a felgyői vágóhidat működtető Gulyás János és Társa Kft. uniós támogatással – tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t.

A fejlesztés során valamennyi húskészítmény kategóriában – vörös áru, sonkák, májasok, szárazáru – új magas biológiai értékű, funkcionális élelmiszer prototípus termékeket hoztak létre, amelyek közös jellemzője, hogy bennük az egészségre jótékony hatással bíró kendermag készítményeket használtak föl.

A kendermagfehérje, az edesztin és a kendermagolaj fogyasztása beltartalmi paramétereik alapján jótékonyan befolyásolja az emberi egészség megőrzését és fenntartását. Az edesztin teljes értékű fehérje, amely valamennyi, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, esszenciális aminosavat tartalmaz. A kendermagolajban pedig nagy mennyiségben és megfelelő arányban találhatók telítetlen zsírsavak.

A szakemberek a prototípusok előállítása során olyan technológiát dolgoztak ki, amely jelentős mértékben növeli a hasznos tápanyag mennyiségét az étkezés szempontjából nagyon fontos feldolgozott húsféleségekben. Az új eljárások lehetővé teszik olyan növényi alkotórészek – szója, repce – elhagyását a gyártási folyamatából, amelyek az emberi szervezet számára kevésbé előnyös összetevőket vagy fitohormonokat tartalmazhatnak.

Szülés és elhízás is hajlamosíthat stressz inkontinenciára

2021. november 19.

A stressz inkontinencia kifejezés nem a pszichés terhelésre, hanem a fizikai nyomásra utaló megnevezés, amely vizeletszivárgással jár, és amely nagyon kellemetlenül érintheti a pácienseket. Dr. Csutak Magdolna, az Urológiai Központ szakorvosa a probléma gyakori okaira és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Stressz inkontinencia – a leggyakoribb típus

Az akaratlan vizeletszivárgás olyan gyakori probléma, hogy az Amerikai Urológiai Társaság szerint a 30-60 év közti nők közel 30 %-a, a férfiaknak 1,5-5 %-a tapasztalja. Magának az inkontinenciának 6 típusa ismert: a késztetéses, a túlfolyásos, a funkcionális, a kevert, a teljes és a stressz inkontinencia. Ez utóbbi a leggyakoribb típus, amely a fizikális nyomást érti stressz alatt, egész pontosan azt a helyzetet, amikor a húgyhólyag és az vizeletkontrollért felelős izmok valamiért nagyobb nyomás alá helyeződnek. Ilyenkor az érintettnek akaratlanul szivárogni kezd a vizelete, elcseppen néhány csepp.

Jellemző helyzetek, amelyek kiválthatják a stressz inkontinenciát:
– köhögés,
– nevetés,
– tüsszentés,
– ugrálás,
– edzés,
– nehéz súlyok emelgetése,
– szexuális együttlét.

Természetesen nem mindenkinél jelentkezik minden ilyen helyzetben vizeletszivárgás, előfordulhat, hogy valaki csak egyszer-egyszer tapasztalja a stressz inkontinenciát, másnál már akár egy székből való felállás is kiválthatja. 

A nőknél kétszer olyan gyakori

Nem meglepő, hogy a nők kétszer gyakrabban szenvednek a stressz inkontinenciától, mint a férfiak, hiszen az egyik legnagyobb rizikófaktor a terhesség és a szülés, amely kapcsán a záróizmok és a medence izmai is megnyúlnak és meggyengülnek. Ugyanakkor a probléma természetesen a férfiakat is érintheti, különösen prosztataműtét után. A további hajlamosító tényezők közt található a mindkét nemet érintő idősödés, a dohányzás vagy más ok miatt kialakuló krónikus köhögés, a nagy mennyiségű koffein és alkoholfogyasztás, az elhízás, a székrekedés miatti erőlködés, az ugrálással, nagy megterheléssel járó fizikai aktivitás, a medencét érintő műtétek, és bizonyos hormonális eltérések. 

Kezelési lehetőségek stressz inkontinencia esetén

Ahhoz, hogy eldönthessük, milyen kezelés a leghatékonyabb, pontosan tudnunk kell, mi váltja ki a stressz inkontinenciát. Sok esetben kombinálnunk kell a különböző lehetőségeket, mint például a gyógyszeres kezelést a medencefenéki izmok tornájával – hangsúlyozza dr. Csutak Magdolna, az Urológiai Központ urológusa.

10 hang, amit a legjobban utálunk

2021. november 19.

Iskoláskorunkból a leggyűlöltebb hang talán az volt, amikor valaki végighúzta a körmét a táblán. Vajon ez az iszonyatos hang helyet kapott a top 10-es listán?

A Newcastle-i Egyetem kutatói állították össze azt a 10-es listát, mely a legkellemetlenebb hangokat gyűjti egy csokorba. Lássuk, melyek ezek!

Vajon miért viszolygunk ennyire ezektől a hangoktól?

Képalkotó vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy ha valamilyen irritáló hangot hallunk, akkor az agy érzelmekért felelős része, az ún. amygdala területe sokkal aktívabbá válik. A kutatók szerint, ha az amygdala és a hallásért felelős agyterület között növekszik az aktivitás, akkor egy számunkra kellemetlen hang undort és nyugtalanító érzést vált ki belőlünk.

Az agyunk az idegesítő hallási ingereket negatív reakciók útján dolgozza fel. A legutálatosabb hangok elemzésénél a kutatók azt is megállapították, hogy ezek mindegyike 2000 és 5000 Hz közötti frekvenciatartományba tartozik, melyről ismert, hogy fülünk ebben a tartományban a legérzékenyebb.

A felfedezés segíthet közelebb vinni annak megértéséhez, hogy miért érzékenyebbek az autisták a hangokra, és mi okozza a túlhallás (hyperacusis) vagy éppen a mizofónia (hanggyűlölet) jelenségét.

Herpesz a hidegben?

2021. november 18.

A hőmérséklet és az immunrendszer kapcsolatban áll egymással. Az alacsonyabb hőmérséklet gyengíti az immunválaszt, pl. a téli megfázások idején támadó és hidegben jobban szaporodó rhinovírussal szemben.

Hidegben az immunsejtek gyengébben védekeznek a kórokozók ellen, és a vérellátás is romlik, mert a szervezet arra koncentrál, hogy a létfontosságú szerveket tartsa melegen. Ez megakadályozza az immunitás fenntartásáért felelős sejtek (pl. a fehérvérsejtek) megfelelő reakcióját.

A további rossz hír még az, hogy az arra érzékeny egyéneknél a hidegben legyengült immunrendszer nem tud gátat vetni a szervezetben szunnyadó, lappangó herpeszvírusoknak. Ezért ezek azonnal „láthatóvá” válnak az ajkak környékén. Az alacsony aktivitású immunrendszer több más betegség kialakulását is elindíthatja.

Ezért kell a vitaminokat pótolni a kicsiknél és a nagyoknál is

2021. november 18.

Szervezetünk kiürült vitamin- és ásványianyag-raktárát is fontos feltölteni. Sajnos a magyarok még mindig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő pótlásra, a hiányos bevitel pedig már gyermekkorban riasztó méreteket ölt:

• az 1-3 éves gyerekek kétharmadának alacsony a D-vitamin-¹ és 42 százalékuknak a vasbevitele¹,
• a 11-18 éves korosztályban pedig kivétel nélkül minden kamasznál alacsony a D-vitamin² és minden ötödiknél a vas beviteli aránya.²

Ezek a hiányosságok nagy szerepet játszanak számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is.

Életünk egyik szakaszában sem figyelhető meg olyan mértékű fejlődés, mint az élet első 1000 napjában, ezért ez az időszak kiemelt jelentőségű nemcsak a gyermekkori, de a felnőttkori egészség szempontjából is. Ennek ellenére sajnos csak a magyar édesanyák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt, és míg újszülöttkorban nagy figyelmet fordítanak a megfelelő vitaminbevitelre, 1 éves kor felett már csak töredékük pótolja az olyan elengedhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, mint például a vas vagy a D-vitamin.¹

A koraszülést és az agy fejlődését is befolyásolja a vitaminbevitel

Az élet első 1000 napja a fogantatás pillanatával kezdődik, a várandósság idején pedig fokozottan ügyelni kell a megnövekedett vitaminszükséglet kielégítésére: akár 30-50%-kal magasabb lehet a kismama jód-, vas-, folsav-, magnézium-, B6-, B12-, C- és D-vitamin-, valamint cinkszükséglete.⁴

A pótlás mind az anya, mind a magzat számára nélkülözhetetlen: vashiány esetén például a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, továbbá az állapot növeli a koraszülés esélyét, és az első trimeszter megismételhetetlen kognitív fejlődési folyamatát is veszélyezteti. Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékok vastartalma mindössze 25%-ban képes a szervezetbe épülni³, ezért a külső pótlásról is gondoskodni kell, a megfelelő felszívódást pedig C-vitaminnal segíthetjük elő. Terhesség idején az ajánlott bevitel napi 105 mg.⁴

Az ómega-3 zsírsavak szintén kulcsszerepet töltenek be a baba agy- és látásfejlődésében (a fogantatástól kezdve egészen a szoptatás végéig), a szív egészségének megőrzésében, valamint csökkentik a koraszülés veszélyét is.⁵

Elhízás, hiperaktivitás, cukorbetegség: mindhárom állapot megelőzésében segíthet a D-vitamin

Nem lehet eleget hangsúlyozni a D-vitamin-pótlást sem, amely a csontfejlődés mellett csökkenti az 1-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát is. Az 1 éves korig előírt D-vitamincseppeknek köszönhetően az első 12 hónapban a kisbabák többsége megfelelő mennyiségű vitaminhoz jut, az első születésnapot követően azonban már csak a szülők kevesebb mint fele tudja, hogy folytatni kell a pótlást (1-3 éves kisgyermekek esetén napi 400 NE a javasolt beviteli mennyiség⁶, de 3 éves kor után sem szabad abbahagyni a D-vitamin kiegyensúlyozott pótlását.)

Reggel kicsi, este nagy pocak- a puffadás hormonális okai

2021. november 17.

A hasi zsírpárnákkal a legtöbb nő állandó küzdelmet folytat, ám sokszor megesik, hogy a nagyobb pocak nem (csak) a sok zsíros és cukros étel eredménye, hanem a puffadásé, melyet valamilyen hormonális probléma okoz. Dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától megtudhatja, vajon milyen kóros állapotok vezethetnek fokozott gázképződéshez.

Reggeli kicsi, este nagy pocakkal

A puffadás egyik legszembetűnőbb jele a gyorsan változó haskörfogat, így az érintettek azt tapasztalhatják, hogy a reggel még normális nagyságú pocak estére jelentősen megnő. Ezt természetesen nem a hirtelen felszedett plusz kilók okozzák, hanem a puffadás, mely gyakran jár együtt székrekedéssel, gázképződéssel, bélgörccsel, teltségérzéssel.

Hátterében számtalan tényező állhat, ám gyakran a helytelen életmód okolható érte, viszont nem ritka, amikor IBS, ételintolerancia, illetve különböző hormonális zavarok okozzák. Első körben ezért érdemes a rendszeres testmozgáson túl odafigyelni a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra, valamint az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra. Fontos, hogy ekkor kerüljük finomított szénhidrátokat, a kelt tésztákat, a cukrot, a zsíros és fűszeres fogásokat, valamint fogyasszunk minél több rostban gazdag ételt- természetesen nem kapkodva, hanem lassan, hogy minél kevesebb levegőt nyeljünk evés közben.

Miért jó, ha a gyerekeket is bevonjuk a házimunkába?

2021. november 17.

A házimunka a boldog felnőttkor záloga?

Jó, ha tudjuk, hogy már tudományosan is megalapozott a gyermekkori házimunka létjogosultsága. Nem csak nekünk jelent segítséget, ha a munkából hazatérve nem kell még levinni a szemetet, megsétáltatni a kutyát, vagy elmosogatni, de az elvégzett munkától a gyerekek is boldogabb felnőttek lesznek – ezt állítja legalábbis a Harvard Grant Study. A University of Minnesota vizsgálata szerint pedig akiket gyermekként, már 3-4 évesen bevontak a ház körüli feladatok elvégzésébe, a 20-as éveikben sikeresebbek voltak, és kortársaikhoz képest többek közt jobb ítélőképesség és a mások szükségletei irány nagyobb fogékonyság jellemezte őket.

Türelemre szükségünk lesz

A gyerekeknek életkorukból adódóan is eltérőek a képességeik, éppen ezért ne számítsunk arra, hogy minden pont úgy fog kinézni, mintha mi csináltuk volna. Ennek ellenére: ne javítgassuk ki őket feleslegesen, és ne is kapjuk ki a kezükből azzal, hogy majd mi megcsináljuk, mert úgy gyorsabb lesz.

Sokan esnek abba a hibába, hogy a kisgyerekek természetükből fakadó lelkesedését és az utánzás időszakát nem használják ki a tanításra,  vagy később is inkább megcsinálják maguk, mintsem hogy százszor szóljanak a kamasznak. Ők azok a szülők, aki idővel azt veszik észre, hogy minden munka rájuk maradt.

Vonjuk be, bátorítsuk és tanítsuk türelemmel a gyerekeket. Ha a gyerekek az életkoruknak megfelelő feladatokat sikerrel oldják meg, nem csak a szülők feladata lesz kevesebb, de a gyermekek önbizalma is erősödik – hangsúlyozza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője.

Jó, ha a házimunkát, ház körüli tevékenységeket közösen végezzük a gyerekkel, és annak játékos kereteket adunk. Takarítás közben együtt énekelhetünk, hallgathatunk zenét, mókázhatunk – így könnyen múlik a munkával töltött idő idő is. A lényeg, hogy a kisgyermek ne tehernek, hanem inkább vidám küldetésnek érezze a feladatokat.

2-3 évesek

Ebben az életkorban még a legegyszerűbb feladatok elvégzésére gondoljunk csak, mint például a játékok elpakolása, esetleg az ágy bevetése. Teregetésnél az ilyen korú kisgyerek segíthet adogatni, kirázni a ruhákat, vagy a takarításnál nedves ronggyal letörölni az alsó polcokat. Étkezésnél tegyük az asztalra a tányérokat, evőeszközöket, szalvétát, és tanítsuk meg neki, melyiket hova, melyik oldalra kell tenni. Az óvodában az önálló öltözködés tudományára is szükség lesz, ezt is gyakoroljuk vele.

4-5 évesek

Az ebben az életkorban lévő kisóvodás többnyire már önállóan öltözik, beveti az ágyát, megteríti az asztalt, és elpakol maga után. A kicsik szívesen segítenek a főzésben: a panírozást, a sütemények gyúrását, szaggatását nyugodt szívvel rájuk bízhatjuk. Segíthetnek szétválogatni a ruhákat mosáshoz, vagy összepárosítani a zoknikat. Ha megkérjük őket, ügyesen elpakolják a tiszta evőeszközöket, letörlik az asztalt, polcokat,sőt,  kis segítséggel rájuk bízhatjuk a házi kedvencek etetését is.

A fülbemászó zenék úgy terjednek, mint egy vírus

2021. november 16.

A fülbemászó dallamok úgy terjednek, mint egy vírus – állapította meg egy brit tanulmány, amely szerint “egyes zenék egyenesen fertőzők, és a kórokozókhoz hasonlóan ugrálnak egyik gazdatestről a másikra”.

A nagy-britanniai kutatáshoz használt adatokat még a streamingkorszak előtt gyűjtötték, de az eredmények azt sugallják, hogy a fülbemászó dallamok és a fertőző betegségek között több a hasonlóság, mint gondolnánk – írta a tanulmányt ismertető ScienceAlert portál.

A kutatók 2007 és 2014 között vizsgálták a Nokia mobiltelefonokra letöltött dalokat. Az elemzés azt mutatta, hogy néhány dallam jól illeszkedik a fertőző betegségek általános modelljébe, az úgynevezett fogékony-fertőző-gyógyult (SIR) modellbe.

A kutatók ebből kiindulva arra a megállapításra jutottak, hogy a betegség és a dalok terjedésében is hasonló társadalmi mechanizmusok játszhatnak szerepet. “A népszerű dalokat gyakran ‘vírusként terjedőnek’ vagy ‘fülbemászónak’ írják le, mintha ‘megfertőzhetnék’ az embereket, és talán ez a leírás találóbb is, mint azt korábban gondoltuk” – írták a tanulmány szerzői.

A kutatók szerint az általuk vizsgált számos népszerű dal letöltéseinek időgörbéi hasonló alakúak, mint a fertőző betegségeké. A SIR-modell a betegségek átadása mögött meghúzódó mechanizmusokra tud rávilágítani, és a kutatók szerint a könnyűzenével kapcsolatban is hasonló következtetéseket lehet levonni belőle.

Bár lehet, hogy egy dallam a természetéből fakadóan terjed nagyobb valószínűséggel, az új kutatás arra is rámutatott, hogy a közösség szerkezete is befolyásolja egy dal népszerűségét.

Korábbi kutatásokban például, amikor ugyanazokat a dalokat játszották le különböző csoportoknak, nehéz volt megjósolni, hogy melyik lesz a legnépszerűbb. Egyes vizsgálatok pedig arra az eredményre jutottak, hogy a tinédzserek valószínűleg megváltoztatják a véleményüket egy dalról, ha mások véleményét is ismerik róla.

A kanadai McMaster Egyetemen matematikából és statisztikából diplomázott Dora Rosati által vezetett kutatócsoport szerint mindezeket a szempontokat figyelembe véve a dallamok akkor válnak vírussá, ha maga a dal eléggé ragályos, és ha adottak a megfelelő társadalmi feltételek.

Amikor a tanulmány szerzői különböző műfajú dalokat hasonlítottak össze, különböző típusú letöltési és zenei megosztási viselkedést figyeltek meg a rajongóknál.