Nem csak az asztma okozhat nehézlégzést

2021. augusztus 18.

A fizikai terhelésre jelentkező fulladás, nehézlégzés gyakran az asztma jellegzetes, első tünete. A probléma hátterében azonban egy ritka elváltozás – a hangszalagok rendellenes működése – is állhat, melynek orvoslása eltérő típusú kezelést igényel.

Rosszul működő hangszalagok

Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. A gyakran nehézlégzéssel, köhögéssel jelentkező tünetek kapcsán légzésfunkciós vizsgálattal állapítható meg a betegség diagnózisa. Kevésbé ismert és ritka kórkép a paradox hangszalag működéssel járó megbetegedés, mely szintén okozhat légzési nehézséggel járó tüneteket – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A panaszokat a fizikai megerőltetés mellett stressz is kiválthatja, melyek következtében a hangszalagok megfeszülnek, összeszorulnak és ilyen módon megnehezítik a normál légzést. A ritka elváltozás az Ohio State University Medical Center által elvégzett kutatás nyomán került előtérbe.

Kettős probléma

A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a sportolók néhány százalékát érinti ez a típusú hangszalag mozgási rendellenesség. A kezeletlen elváltozás a teljesítményüket is negatívan befolyásolja. Élsportolók esetében a betegség diagnózisát nehezíti, hogy kiváló kondíciójuk sokszor kompenzálja a tüneteket, így az elváltozás akár hosszabb ideig is lappanghat. A betegség megállapítását tovább bonyolítja, hogy a két betegség gyakran együtt van jelen: az asztmás betegek egy részénél a hangszalagok paradox mozgási rendellenessége is megfigyelhető, a betegek azonban többnyire csak az asztma tünetei ellen részesülnek kezelésben.

Köhögés és nehézlégzés

A panaszok nem csak az élsportolókat, vagy rendszeresen edző hobbi sportolókat érintik: a tünetek gyakran a hirtelen megkezdett fizikai aktivitás hatására jelentkeznek először. Természetesen senkinek sem tanácsoljuk, hogy mondjon le a mozgásról, a szokatlan tüneteket azonban vegyük mindig komolyan. A testmozgás közben fellépő nehézlégzés és köhögés intő jel lehet. A panaszok hátterében az esetek döntő többségében asztma áll. Ha azonban fény derül arra, hogy a tünetek létrejöttében a hangszalagok rendellenes mozgásának is szerepe van, a probléma műtéti úton, vagy beszédterápiás, illetve az élettani működések tudatos irányítását célzó foglalkozásokkal megszüntethető.

Lázcsillapítás gyerekeknek

2021. augusztus 17.

Kell-e egyáltalán a lázat csillapítani? Ez mostanában olyan kérdéssé vált, amelyet sokan vitatnak az orvosok közül is…A lázcsillapítást ellenzők azzal érvelnek, hogy a láz nem betegség, hanem a szervezet reakciója a betegség legyőzése érdekében, ezért ezt nem kéne mesterségesen megakadályozni.

A szakemberek többsége ennél árnyaltabban látja a kérdést. Elismerik, hogy a lázas állapot felfokozott alapanyagcseréje bizonyos fokig valóban serkenti a védekezőképességet a vírusok és baktériumok ellen, ám ennek komoly ára van. A lázzal együtt járó erőteljesebb, gyorsabb szívmunka ugyanis megtereli a vérkeringést, ami — különösen idősek, bizonyos krónikus alapbetegségben szenvedők esetében — veszélyes lehet.

Mi akkor a teendő, ha megjelent a láz?

• A magas, 39 C feletti lázat csillapítani kell

Abban mindenki egyetért, hogy a magas, 39 C fok feletti lázat mindenképp csillapítani kell, még az egyébként egészséges embereknél is. A magas láz elesettséggel, gyengeséggel, fejfájással jár, a már említett keringésre gyakorolt káros hatásáról nem is beszélve. Ám arra nem kell törekedni, hogy a normális szintig teljesen levigyük a hőmérsékletet. Elég, ha 38- 38,8 körüli szinten tartjuk.
Egyre többen gondolják úgy, hogy a hőemelkedést, vagyis a 37-38 C fok közötti hőt nem kell csillapítani, kivéve, ha rossz közérzettel, fejfájással jár együtt.
A 38 és 39 fok közötti alacsony-közepes láz csillapítása meggondolás kérdése. Ha emellett a gyerek (vagy felnőtt) nem érzi nagyon rosszul magát, nincs valamilyen krónikus betegsége, nem hajlamos lázgörcsre, nem kell feltétlenül, mondhatni „rutinszerűen” csillapítani. Persze, gyakran meg kell újra mérni, nem megy-e feljebb.

• Fontos a folyadékpótlás és a szellőző, pamut öltözet

Fontos tudnivaló, hogy a lázas betegeknek sok (langyos) folyadékot kell innia. Betakarni nem szabad, mert hő pangás léphet fel, ami fokozza a lázat.

• Lázat kétféle módon lehet csillapítani: fizikálisan, és gyógyszeresen

1. A fizikális lázcsillapítás alatt a test lehűtését értjük. Két módon tehetjük: hűtőfürdővel, és prizniccel, azaz állott vizes törzsborogatással. 39 C fokos láz felett mindkét módon, azaz fizikálisan és gyógyszeresen is csökkenteni kell a lázat.

Hűtőfürdő

Engedjünk a fürdőkádba kifejezetten meleg, kb. 37 °C hőmérsékletű vizet. Ültessük bele a gyereket, illetve, ha még ülni nem tudó csecsemőről van szó, alkarunkkal támasszuk a testét alá. A lábánál eresszünk be a hideg vizet, állandó kevergetés mellett. Legyünk kíméletesek: ne hűtsük le túl gyorsan a kádvizet, és ne legyen nagyon hideg, 22 °C alá semmiképp se menjünk. A hűtőfürdő kb. öt percig tartson, és ha kell ismételjük meg többször is.

Gyengédebb lelkű szülők megtehetik, hogy csak langyosra, 25-26 fokra hűtik le a vizet, viszont hosszabban hagyják bent a kicsit. (Esetleg maguk is beülnek a kádba, és eljátszanak a csemetével.) Egy biztos: magára hagyni egy pillanatra sem szabad, még a nagyobbacska gyereket sem.

Mikor a beteg gyerek lázát csillapítjuk, sose törekedjünk arra, hogy az teljesen lemenjen, hiszen a nagy hőmérséklet ugrás is megviseli a szervezetet. Emlékezzünk rá: egy kis láz amúgy is segít a gyógyulásban. Ha például a 39,5 C fokos láz lemegy 38,5 C fokra, elégedettek lehetünk. (És kivehetjük végre szegény gyereket a kádból.).

Priznic  – állott vizes borogatás

Ezt a lázcsillapítási formát feltalálójáról, egy 18. századi német természet-tudósról nevezték el. A következőképen kell elvégezni: egy lavórba engedjünk langyos vizet, tegyünk bele egy törölközőt, jól nedvesítsük át, csavarjuk ki, majd a gyermek törzsét hónaljtól combközépig tekerjük be vele. Erre egy vékony száraz ruhát tegyünk. Ha a nedves törölköző átvette a test hőmérsékletét (kb. 10 perc múlva), cseréljük ki egy másik langyos vízbe mártott törölközővel. Ezt mindaddig folytassuk, míg a gyermek láza le nem megy.

A borogatással kapcsolatban nemzedékről nemzedékre száll egy tévhit: nevezetesen, hogy azzal is le tudjuk vinni a gyerek lázát, hogy ha csak a csuklóra, és bokára teszünk vizes ruhát. Bár nagyon csinosak a kicsik a színes masnikkal a kezükön-lábukon, sajnos ez a módszer nem használ: a csukló, és a boka felszíne ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy hűtés hatásos legyen. Bármilyen kegyetlennek tűnik is: a gyermek egész törzsét be kell ahhoz tekerni, hogy a láza lemenjen.

Teljes értékű étrend tejmentesen

2021. augusztus 17.

Előfordulhat, hogy allergia vagy intolerancia miatt a tejtermékeket akár hosszabb időre is mellőzni kell a gyermek étrendjéből. Rajcsik Enikő dietetikust, a Budai Allergiaközpont gyermek táplálkozási szakértőjét arról kérdeztük, hogy mire kell figyelni a tejtermékek helyettesítése kapcsán.

Mi van a tejben?

A tehéntej jelentős arányban vízből áll, mely ásványi anyagokat – kalcium foszfor és szelén -, tejcukrot (laktózt) és vitaminokat – nagyobb mennyiségben D-vitamint, B2 és B12 vitamint – tartalmaz. Ezen kívül zsírsavak és fehérje található benne nagyobb mennyiségben. Arányait tekintve 1dl tej elfogyasztásával megközelítőleg 3-3g zsír és fehérje, illetve 5g szénhidrát jut a szervezetünkbe. Az ajánlások szerint a gyermek 3 éves korától napi 0,5l tej vagy azzal egyenértékű tejtermék fogyasztása javasolt, a kérdés, hogy mivel helyettesíthetjük ezt a mennyiséget tejmentes étrendben?

Kisebbeknek tápszer

Kisgyermekkori tejfehérje allergia esetén a növényi tejek nem alkalmasak a tehéntej helyettesítésére. Alacsony fehérjetartalmuk miatt az ezekkel történő hosszú távú táplálás nem biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, esszenciális aminosavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat.

Csecsemőkortól kezdődően a tehéntej helyett az extenzíven hidrolizált tápszer jelent biztonságos alternatívát, mely legalább kettő, de akár hat éves korig is javasolt. Mivel ezeknek a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek felírására a gyermek hat éves koráig van lehetőség, és ezek minden, a fejlődéshez szükséges tápanyagot biztosítanak, ezért amennyiben szívesen fogyasztja a gyermek, ezeket ajánljuk a tej kiváltására.

Ha nem a tápszeres pótlást választjuk, akkor a tejben levő fehérje pótlására alkalmasak még a húsok, ezek közül is a szárnyasok, valamint a tojás. Marhahús és borjúhús fogyasztása esetén azonban figyeljünk az esetleges keresztallergiák kialakulására. Az ételkészítéshez jól használhatók a növényi tejitalok, tejszínek, főzőkrémek a tehéntej és a tejtermékek helyett, ám ezek tápanyag és vitamintartalma jelentősen eltér az állati eredetű tejtermékektől.

Létezik ideális növényi tejhelyettesítő?
Egy korábbi vizsgálatban a Quebec-i McGill University kutatói cukormentes növényi „tejeket” összehasonlítva megállapították, hogy habár a kókusztej kalóriatartalma alacsony, fehérjét alig, telített zsírsavakból viszont sokat is tartalmaz. A mandulatej kalóriatartalma szintén alacsony, ám zsír- szénhidrát- és fehérjetartalma a tehéntejhez hasonlóan magasabb. Fogyasztása azonban problémát okozhat az olajos magvakra érzékenyeknél.

A rizstej kalóriatartalma a tehéntejjel közel megegyezik, ám szénhidrát, zsír és fehérjetartalma alacsonyabb, viszont több cukrot tartalmaz. A szójatej fehérjében, zsírokban és szénhidrátban is a tehéntejhez hasonló mennyiséget tartalmaz, ám allergizáló hatásánál fogva – főként gyerekek számára – fogyasztása nem javasolt. Rajcsik Enikő elmondta, hogy a zabtejnek magas a fehérje és a rosttartalma is, kalciumot azonban csak hozzáadva tartalmaz.

Keveset tudunk a helyes szájhigiéniáról

2021. augusztus 16.

Egy országos, reprezentatív kutatás igazolja és lesújtó eredményeket mutat a 14 és 50 év közötti lakosság e témában való ismereteiről, attitűdjéről és szokásairól.

A kampány elsődleges célkitűzése a magyar lakosság megfelelő és informatív tájékoztatása a fogápolással, valamint a teljes körű szájhigiénia fenntartásával és javításával kapcsolatban annak érdekében, hogy az emberek jóval nagyobb figyelmet fordítsanak a fogak és a száj tisztítására és a rendszeres ellenőrzésre.

Rettenetes állapotban van a szánk

A kampány szükségességét az a megközelítőleg 1300 fős országos, online reprezentatív kutatás igazolja, amelyet az MFE 2014. január-februárjában kezdeményezett. Az eredmények elkeserítő képet mutatnak a 14 és 50 év közötti magyar lakosság szájápolással kapcsolatos ismereteiről, attitűdjéről és szokásairól.

• A kutatás többek között rámutat, hogy a többség ritkábban mos fogat annál, mint amennyiszer azt fontosnak tartja, ráadásul a 14-50 év közötti lakosság közel egyharmada a szükséges kettő helyett csupán napi egy alkalommal mos fogat, s különösen a férfiakra igaz az, hogy nem megfelelő gyakorissággal tisztítják fogaikat.
• A férfiak, illetve az alacsony státuszúak nemcsak emiatt tartoznak szájápolás szempontjából „kockázatos” csoportba, hanem amiatt is, hogy körükben szignifikánsan nagyobb arányban vannak azok, akik évente csak egyszer, vagy ennél is ritkábban cserélik le fogkeféjüket, amikor is már nemcsak a sörteszálak használódnak el túlságosan, hanem a fogkefe is jelentősen befertőződik.
• Szintén aggasztó eredmény, hogy noha a szakemberek szerint legalább két percig javasolt fogat mosni, a kutatásban részt vevők majdnem fele ennél kevesebb időt szán fogmosásra.
• Ezenkívül, annak ellenére, hogy évente legalább egy alkalommal tanácsos fogászati szűrésre menni, a kutatásban részt vevők csaknem feléről derült az ki, hogy csak akkor látogat meg fogorvost, ha valamilyen panasza van, s további 4 százalék egyáltalán nem megy el szakemberhez, még probléma esetén sem.
• A magyar lakosság szájápolási ismereteinek alacsony szintjét támasztja alá továbbá, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyedének hiányos a fogselyem használatának előnyével kapcsolatos ismereteik.

Védje meg kisbabáját a pelenkakiütéstől!

2021. augusztus 16.

A kicsik bőre különösen érzékeny az irritáló anyagokra, így a pelenkakiütés hamar megkeserítheti a csecsemők napjait. Mindez azonban gondos ápolással megelőzhető. Íme néhány gyakorlati tanács.

• A vizeletet vagy székletet tartalmazó pelenkát cserélje le, amint lehet!
• Mossa meg a baba bőrét.
• Rendszeresen kenje alkalmas védőkrémmel.Fürdés után is mindig kenje be a baba fenekét popsikrémmel. Ezáltal csökkenti a fertőzés kialakulásának veszélyét és segíti a pelenkakiütés megelőzését. Fokozottan figyeljen azon esetekben, amikor nincs lehetőség gyakori pelenkacserére. Így például éjszaka, amikor sokáig van a baba ugyanabban a pelenkában. Ilyenkor feltétlenül alkalmazzon védőkrémet, hogy elkerülje a pelenkakiütés kialakulását.
• Amikor lehetséges, hagyja kicsit szellőzni a baba fenekét (ne hagyja emiatt kihűlni).
• Gondoljon arra, hogy az eldobható pelenka nem biztosítja a pelenkakiütés elkerülését. A bőr tisztán tartása és a megfelelő védőkrém használata alapvetően fontos.
• Ha újrafelhasználható pelenkát használ, mosás előtt ajánlott sterilizálni, s kerülje a biológiailag detergens mosószer alkalmazását vagy illatosított öblítő használatát, mert ezek mind irritálhatják a baba bőrét.
• Ha a pelenkakiütés nem javul vagy rosszabbra fordul, keresse föl kezelőorvosát, orvosi terápia szükséges a kezelésre.

A pelenkakiütés felismerése

Ha a gyermek sír és nyugtalan, ennek oka gyakran a pelenkakiütés.

A pelenkakiütés kialakulásakor a baba bőre a comb és a fenék környékén kipirosodik, nedvessé válik. Amikor a baba bőre száraz, a gyulladt területek kipirosodnak. Ha a pelenkakiütés súlyosabbá válik, akkor hólyagok, duzzadt foltok jelenhetnek meg.

Mi okozza a pelenkakiütést?

1. Meleg, nedves környezet a pelenka alatt

• A baba finom bőre ilyenkor érzékeny, könnyen hámsérülést szenvedhet.
• A hámsérülés nagyon hamar kialakul kimelegedés vagy hőemelkedés esetén.

Gondoljon a pelenkakiütés kialakulására, ha…

• A baba megfázott vagy valamilyen fertőzése van.
• A védőoltás utáni napokban.
• Fogzáskor.

2. A baba finom bőrével érintkező irritáló anyagok

A pelenkával fedett bőr nagyon érzékeny az irritáló anyagokra, mint például a széklet vagy a vizelet. A bélmozgások által felszabaduló organizmusok a vizelettel érintkezésbe lépve ammóniát szabadítanak fel, amely megtámadja a baba bőrét.

• A tej vagy a szilárd táplálék összetételének megváltozásakor vagy egyéb gyomorbántalmak esetén a vizelet és a széklet összetétele megváltozhat, amely sokkal irritálóbb a baba bőrére.
• Hasmenés esetén a felszabaduló gázokban levő anyagok újabb irritáló tényezők lehetnek.

Akkor is gondolni kell a pelenkakiütés kialakulására, ha…

• Az anyatejes táplálás megszűnik.
• A tápszer összetétele változik.
• A gyermek elkezd tehéntejet inni.
• Új étel kerül az étrendbe.

A fertőzést okozó baktériumok és gombák

Ha a baba bőrének természetes védőrétege sérül, akkor a mikroorganizmusok megfertőzhetik a bőrt a pelenka alatt.

Magas triglicerid szint? Gyógyszerként használható az omega 3

2021. augusztus 15.

Immár gyógyszerként is ajánlja a legnagyobb amerikai szakmai szervezet az omega 3 zsírsavakat magas triglicerid szint esetén. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta áttekintette az okokat.

Miért emelkedik a triglicerid szint?

A trigliceridek (neutrális zsírok) a táplálkozás során bevitt zsírok legfőbb alkotóelemei, illetve a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. Optimális esetben a vérben csak minimális mennyiségű triglicerid van jelen, emelkedettnek számít a 1.7 mmol/l (kb. 150 mg/dl) fölötti érték. Az értéket számos életmód tényező meg tudja emelni, elsősorban a zsírban gazdag étrend, valamint a túlzásba vitt alkoholfogyasztás.

A szintén életmódbetegségeknek tekintett inzulin rezisztenciának, a 2-es típusú diabétesznek, az elhízásnak, a köszvénynek szintén van triglicerid szint emelő hatása, de azzal is tisztában kell lenni, hogy bizonyos gyógyszerek (például vérnyomáscsökkentők, hormontartalmú szerek) szintén hatással lehetnek a vérzsírszintre.  

– A magas triglicerid szint azért veszélyes, mert más tényezőkkel együtt megnöveli a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, tehát mindenképpen a csökkentésére kell törekedni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. 

Mi segíthet a triglicerid szint csökkentésében?

Az orvos által elrendelhető szerek eddig főként fibrát tartalmukkal csökkentették a triglicerid szintet, szerencsés esetben akár 50 %-kal. Ugyanerre a célra használják a sztatinokat is, amelyek a vérzsírok további összetevőit is képesek redukálni.

Sokan ismerték korábban is az omega 3 zsírsavak hasonló hatását, hiszen az American Heart Association már 2002-ben ajánlotta étrend kiegészítőként ezeket a készítményeket. Egész pontosan a halolajként is ismert anyagból kinyert eikozapentaénsavról (EPA) és dokozahexaénsavról (DHA) bizonyosodott be, hogy alkalmasak a triglicerid szint csökkentésére. Az is számos tanulmányból tudható, hogy a többszörösen telítetlen zsírok, így az omega 3 és az omega 6 úgy képesek redukálni az LDL („káros”) koleszterinszintet, hogy közben nem csökkentik a HDL („hasznos”) koleszterin szintjét. Ugyanakkor arról is szó esett, hogy a bevitelt egy bizonyos egyensúlyban kell tartani, ugyanis túl sok omega 6 zsírsavval éppen ellentétes hatás érhető el.

A dietetikusok ezért elsősorban a diófélék, a halak – különösen a tonhal, a lazac és a pisztráng -, valamint a hidegen sajtolt növényi olajak fogyasztását ajánlották.  Egy 2017-es tanulmány szerint már arra is van bizonyíték, hogy az halolajból származó többszörösen telítetlen zsírokban gazdag étrend a szívritmuszavarok egyes típusait is megelőzheti. 

Hogyan lesz ebből gyógyszer?

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Szervezet, az FDA nemrégiben két, omega 3 tartalmú készítmény gyógyszerként való forgalmazását engedélyezte. Az egyikben EPA és DHA is van, a másikban csak EPA, és mindkettőből napi 4 g a szükséges dózis.
Érdekes adalék, hogy míg az FDA 500 mg/dl fölötti triglicerid értéknél engedélyezte a gyógyszereket, addig az American Heart Association (AHA) már 200 mg/dl fölött. Igaz, ez utóbbi szervezet az emelkedett triglicerid szint alapján két csoportba sorolta a betegeket.

Akiknél 200-499 mg/dl közt van az érték, azoknál az omega3 gyógyszerek az ajánlás szerint önmagukban képesek 20-30 százalékkal redukálni az értéket, akiknél viszont 500 mg/dl fölötti eredményeket mértek, ott ez a kezelés önmagában már kevésnek tartott, és az AHA szerint egy más gyógyszerekkel együtt alkalmazott kombinációs kezelés vezethet eredményre.  

Kincs, ami legtöbbször orvosi hulladékként végzi

2021. augusztus 15.

Évente átlagosan 90.000 gyermek születik Magyarországon, azonban a szülések során csak kis számban gondoskodnak a szülők a köldökzsinórból származó őssejtek megőrzéséről, és ezáltal arról, hogy biztosítsák gyermekeik számára a legkorszerűbb, regeneratív gyógyászat nyújtotta lehetőségeket.

Ennek okait vizsgálta kutatásában három egészségügyi szakember szombathelyi és budapesti kismamák körében, és arra a következtetésre jutottak, hogy „bár az őssejtek levételének számos előnye van, a megkérdezett kismamák ismeretszintje hiányos, többségében nem hiteles forrásból szerzik az információkat és a tájékoztatásuk nem kielégítő.

Az őssejtek képesek szervezetünk bármilyen sejttípusává alakulni, éppen ezért használhatóak sérült sejtek pótlására, helyettesítésére. Az őssejttranszplantáció több mint 80 féle betegség gyógyításánál része az alkalmazott orvosi eljárásoknak, és napjainkig a világon közel másfél millió őssejtbeültetést végeztek. Magyarországon évente körülbelül 250 kezelés történik őssejt-transzplantációval, ezek egynegyedét gyermekeken végzik.

Köldökzsinórvér eredetű őssejteket először 1988-ban használtak transzplantációra Franciaországban, azóta több mint 40 000 köldökzsinórvér eredetű őssejtbeültetés történt világszerte. Az őssejttranszplantációk egyharmadát napjainkban már köldökzsinór eredetű őssejtekkel végzik. 

Az őssejtkezeléseket alkalmazó regeneratív medicina világszerte a figyelem középpontjába került, jelenleg is több ezer klinikai vizsgálat zajlik új, őssejt-alapú kezelések kifejlesztése érdekében. A kutatók szerint az őssejtterápia jelentheti az egyik hatékony gyógymódot a diabétesz, a szívinfarktus, a születéskori oxigénhiányos állapot, időskori degeneratív betegségek, több autoimmun betegség, trauma okozta idegrendszeri sérülések és egyéb súlyos kórképek esetén a jövőben.

Ennek ellenére csak a magyar családok töredéke gondoskodik a köldökzsinórvérből és a köldökzsinór-szövetből származó őssejtek megőrzéséről, így a köldökzsinór orvosi-biológiai hulladékként szemétbe kerül, ezáltal a gyerekek és családtagjaik elesnek a regeneratív medicina nyújtotta hosszútávú lehetőségektől.

A Védőnő című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban Dr. Karácsony Ilona Hajnalka adjunktus, Kőhegyi Rebeka szülésznő és Máthé-Póhr Kitti erre az ellentmondásra kereste a választ, a szerzők azt vizsgálták, milyen okok miatt nem választják a kismamák a köldökzsinór eredetű őssejtek levételét és megőrzését, annak ellenére, hogy az őssejtek „ígéretes gyógyászati lehetőséget jelenthetnek a jövőre nézve, segítségükkel megváltozhat a gyógyításról alkotott képünk, illetve lehetőség nyílik az életfontosságú szövetek és szervek megújítására.”*

Az általuk megkérdezett 200 várandós 94,5%-a hallott már a köldökzsinór őssejtlevételről, 16,5%-uk pedig élt a lehetőséggel és levetette az őssejtet. Azt is vizsgálták a szakemberek, kitől kaptak felvilágosítást a kismamák az őssejtek tárolásának lehetőségeiről: 47,5% a médián keresztül, 7,5% rokontól vagy ismerőstől, 7,0% szülész-nőgyógyásztól, 6,0% szülésznőtől, 5,5% védőnőtől szerzett információt, míg 16,0%-uk egyáltalán nem kapott tájékoztatást ezzel kapcsolatban. A válaszadók véleménye szerint a birtokukba került információk nem elégségesek ahhoz, hogy a levétel kérdésében döntést hozzanak, és a megfelelő ismeretek hiánya miatt nehezebben mérik fel az előnyöket, felhasználási lehetőségeket.

Az információhiány mellett a másik tényező, ami miatt kevesen döntenek az őssejtlevétel mellett, az az ár. A megkérdezett kismamák 88,5%-a drágának tartja az őssejtbankok árait, 92,0% élne a lehetőséggel, ha államilag finanszírozott lenne. Nem meglepő módon azok a kismamák, akik saját bevallásuk szerint jó vagy nagyon jó anyagi körülmények között élnek, gyakrabban döntenek úgy, hogy a szülés során levetetik a köldökzsinór eredetű őssejteket.

Óvja ereit az öregedéstől – evéssel

2021. augusztus 14.

Az erek öregedése érelmeszesedéshez, érszűkülethez, agylágyuláshoz, szívinfarktushoz – számos, az életet korán veszélyeztető betegséghez – vezet. Új tanulmányok szerint a súlyos következmények étkezéssel is megelőzhetőek. Az étrend öregedést lassító hatásáról beszélt dr. Babai László, a Trombózisközpont életmód orvosa.

Káros hatások

Az öregedés természetes élettani folyamat, melyet sorozatos apró sejtkárosodások kísérnek. A károsodások érintik a sejtek minden alkotóelemét: az örökítő anyagot, a sejtmembránt felépítő anyagokat, az energiatermelésben részt vevő fehérjéket. A sejtkárosodás legfontosabb kiváltója a szabadgyökök jelentette oxidatív stressz, mely amellett, hogy megtámadja a sejtek működésében alapvető fontosságú építő-anyagokat, rombolja ezek sérülésekeit javító mechanizmusokat is. A sorozatos károsodások érelmeszesedéshez, szív-érrendszeri betegségek és rosszindulatú daganatok kialakulásához, öregedéshez vezetnek.

Anti-aging diéta az ereknek

Ha képesek vagyunk csökkenteni az oxidatív stresszt, azzal jelentősen lassítani tudjuk az öregedést. Erre egy kiváló eszköz a mediterrán diéta, mely gazdag halakban, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonában, olívaolajban, míg szegény vörös húsokban, tejtermékekben. Orvosi tanulmányok kimutatták, hogy a mediterrán diéta csökkenti az étkezést követő oxidatív stresszt jelző kémiai anyagok szintjét, mint a lipid-peroxidok, hidrogén peroxid, tumor nekrózis faktor, valamint növeli a szervezet saját antioxidáns rendszerének, a SOD-nak aktivitását,

Mozgás és étrend

A mediterrán diéta védő hatása elsősorban a gyümölcsökben, zöldségekben, dióban, mogyoróban, teljes kiőrlésű gabonákban lévő antioxidánsoknak – polifenoloknak, rezveratrolnak, ómega-3 zsírsavnak köszönhető. A mediterrán étrend, különösen rendszeres mozgással kombinálva, fokozza az érfalvédő nitogén-monoxid mennyiséget.

A hosszú, teljes élet titka

Az étrend sejtvédő hatását mutatja az a megfigyelés is, mely szerint az így étkező emberek sejtjei hosszabb telomerrel bírnak. A telomer a DNS szálak végén lévő “farok”, mely hossza az életkorral fokozatosan csökken. Gyorsabb csökkenés gyorsabb öregedést jelent. A mediterrán diéta telomer-hosszt megtartó hatásában a többszörösen telítetlen zsírsavak – elsősorban a linolsav, a C- és E- vitamin, a béta-karotin játszanak szerepet.

A mediterrán diéta tehát csökkenti a sejtkárosodást, párhuzamosan támogatja a károsodásokat javító mechanizmusokat, lassítja a öregedést. Az erek védelmével pedig amellett, hogy segít megelőzni a szívinfarktust, agylágyulást, javítja – többek között a szexuális képesség fiatalon tartásával – az életminőséget.

Aki ügyesen mozog, jól fog beszélni, és élesen gondolkodni

2021. augusztus 14.

Tombol a nyár, itt a lehetőség arra, hogy a gyerekeket „száműzzük” a szobából, a számítógép elől, s rávegyük egy kis mozgásra (ami persze nekünk is jót tenne)! Átfogó kutatások igazolják ugyanis, a testi aktivitás nem csupán a szívet és az izomzatot, hanem a szellemi teljesítő- és állóképességet is erősíti, s a rendszeres mozgás serkenti a gyermekek intellektuális fejlődését. 

A mozgás fejlettsége és az intelligencia összefügg

Sokáig úgy tartották, hasznosabb, ha a könyveket bújják, idegen nyelveket sajátítanak el vagy hangszeren tanulnak játszani, ahelyett, hogy a focilabdát kergetnék – aki pedig idősebb korban szeretné szellemi frissességét fenntartani, jobban teszi, ha fejtörőkkel, nem pedig a futócipő befűzésével foglalkozik. Ám mindez téves elképzelés: az új tudományos eredmények azt jelzik, hogy egyik a másikkal szorosan összefügg.
A modern társadalmak – sajnálatos módon – a gyermeki fejlődés szempontjából nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a mozgásnak. Már a legkisebbeket is arra próbáljuk rávenni, hogy maradjanak nyugton, ahelyett, hogy össze-vissza rohangálnának; koncentráljanak, ahelyett, hogy tombolnának. A tévé, számítógép és játékkonzol meg is teszi a magáét, elvéve a mozgáshoz kapcsolódó természetes örömöt. Ennek elsősorban az általános közérzet és egészség látja kárát, pl. testtartási zavar alakul ki, elhízik a gyerek.

A test és elme fejlődése azonban nem független egymástól:

• A nem kellőképpen fejlett motorikum az intellektust is fékezi,
• ugyanis minél biztosabban deríti fel környezetét a gyermek, annál könnyebben reagál az új kihívásokra, annál jobban fejlődik az önbizalma is,
• a játék, a mászás és aktivitás ily módon önmegerősítő „körfolyamatot” indít el.
• Kisebb korban a mozgásos repertoárt, a beszédet és gondolkodást kell kibontaniuk, az idősebb gyerekek és fiatalok egyéb fejlődési feladatokkal is szembesülnek: szociális kompetenciák elsajátítása, saját határok tesztelése, s önbecsülésük felépítése az elért sikerek révén. Ezeket mind megkönnyítheti a mozgás.
• A testi aktivitás a pszichés közérzetet is javítja, ez pedig hosszabb távon segíthet a pozitív énkép kialakításában. Egy amerikai kutatás szerint a mozgékony gyerkőcök jobb iskolai érdemjegyeket és bizonyítványt szereznek – pl. a számolás és olvasás terén nyújtott teljesítményük testi kitartásuk mértékével egyenes arányban nő.

Trombózishajlammal repülni?

2021. augusztus 13.

A hosszas repülőút fokozza a vérrögösödés kialakulásának kockázatát, ezért ha valaki túl van már egy trombózison, speciális kezelésre szorul, ha repülőre akar ülni.

A mélyvénás trombózis potenciálisan egy életveszélyes állapot, mely során a vér alvadékonyságában zavar keletkezik, és kisebb-nagyobb vérrögök alakulnak ki, főleg a láb és a medence mélyen fekvő vénáiban. Ez jellemzően fájdalommal, a bőr elszíneződésével és lábdagadással jár, és rossz esetben a vérrög a véráramba kerülve a tüdőbe juthat, embóliát okozva, ami akár halállal végződhet.

Vannak fokozott trombóziskészséggel járó állapotok, mint pl. egy régebbi trombózis, trombofília (genetikai hajlam), visszerek és tartós mozdulatlanság, továbbá a hosszabb repülőút is nagy veszélyeket rejt. Akiknél korábban előfordult trombózis, azok repülés előtt speciális kezelést igényelnek – leggyakrabban heparininjekció formájában, amit az út előtt kell beadnia magának a betegnek.

Repülés trombózisra való hajlammal

Akiknek már volt korábban trombózisuk, azoknál a helyzet egyértelmű, és mindenképp szükséges számukra a megelőző terápia. Ám felvetődhet a kérdés, hogy azoknál mi a teendő, akiknél még nem következett be a mélyvénás trombózis, de tisztázott, hogy fokozott hajlamuk van rá.

A véralvadást gátló injekció alkalmazása szükséges lehet, attól függően, hogy milyen hosszú a repülés.

Természetesen 1-4 órás utazás előtt nem kell megböknie magát annak, akinek még nem volt trombózisa, hosszabb utazáshoz azonban célszerű a megelőző injekció alkalmazása.

Tudni kell továbbá, hogy vannak súlyos öröklött trombóziskészségek, mint pl. a Leiden-mutáció homozigóta formája, amikor figyelembe kell venni, hogy még milyen tényező jöhet szóba az utazáskor, ami további trombóziskockázat-növelő (lázas megbetegedés, enyhe izomhúzódás, ütéses sérülés, fogamzásgátló szedése, menstruáció kimaradása, ami esetleg terhességet is jelenthet).

Ebben az esetben akár 2-3 órás utazáshoz is – főleg, ha éjszakai járaton történik –, javasolt az injekció alkalmazása, 4 óra feletti utazásidőnél pedig mindenképpen szükséges a trombózismegelőző kezelés, akkor is, ha az illetőnél még nem következett be mélyvénás trombózis.
Általános szabály, hogy az utazás ne szűk nadrágban, kényelmetlen fehérneműben történjen, ami leszoríthatja a láb keringését. Kellő mennyiségű folyadékot kell fogyasztani (nem alkoholt), és amikor csak lehetséges, felállni fel és sétálni pár lépést.