Minden negyedik ember pszichés gondokkal küzd
2021. november 28.
Nemzetközi és magyar kutatások is ugyanazokra a megállapításokra jutottak: a több mint egy éve tartó világjárvány nemcsak a lelkünket, hanem a testünket is megviseli, függetlenül attól, hogy megfertőződtünk-e a koronavírussal. Idehaza átlagosan 2-5 kilóval nőtt a testsúly, miközben a mozgásszegény életmód miatt egyre többen küzdenek mozgásszervi panaszokkal. A magány és a bizonytalanság érzésével pedig majdnem minden második ember szembesült a járvány kezdete óta.Lassan majdnem másfél éve életünk mindennapi része a koronavírus, amely gyökeresen megváltoztatta a mindennapokat, a szokásainkat, a jövőről alkotott elképzeléseinket. Bár a vakcinák megoldást jelenthetnek a járvány további terjedésére, csak lassan éri el a világ az immunitást. A korlátozások a világ legtöbb országában súlyos fizikai és mentális problémákat okoztak a lakosság körében.
Az Egyesült Államokban tíz felnőttből négy szorongásról, vagy depresszióról számolt be, a megkérdezettek 36%-a szenved alvási, 32% evési zavaroktól, az alkoholfogyasztás mértéke pedig 12%-kal nőtt. A megkérdezett 18-24 év közötti amerikaiak 26%-ának fejében fordult meg az öngyilkosság gondolata. Az Egyesült Királyságban – ahol április 12-én kezdték meg a korlátozások enyhítését -, hasonló kutatási eredményekről számoltak be: több alkohol és nagyobb mennyiségű egészségtelen étel fogyott otthon, a lakosság rosszabbul aludt és kevesebbet mozgott. Olaszországban hasonló eredménnyel zárult egy tavalyi kutatás.
Magyarország sem marad el a nemzetközi átlagtól. A Budapesti és Salgótarjáni Mozgásszervi Magánrendelők közös, nem reprezentatív kutatásából kiderül, a megkérdezettek majdnem felének, 44 %-ának változtak a táplálkozási szokásai, 46%-uk többet főzött az elmúlt évekhez képest, ugyanakkor több mint 38 %-uk többet is nassolt. Minden tizedik személy több alkoholt fogyasztott. A testsúlynövekedéssel a magyaroknak is meggyűlt a baja: minden harmadik személynek nőtt a súlya, a legtöbben 2-5 kg (25%), míg a megkérdezettek 13%-a 6-9 kg pluszsúlyról számolt be.
A korlátozások miatt idehaza is csökkent a mozgási hajlandóság, sokan lemondtak a sport örömeiről otthonaik fogságában: a megkérdezettek 63%-a kevesebbet mozgott a vírus kezdete óta és 43%-uk több időt töltött semmittevéssel. Nem véletlen, hogy a fentiek miatt nőtt a mentális- és mozgásszervi panaszok száma: 82% egy éve rosszabbul alszik, 45% érezte magányosnak magát, de csak kevesen kértek bárkitől segítséget (11,6%). A megkérdezettek 65%-a tervezi, hogy a korlátozások feloldásával változtat az életén: több mozgás, utazás, családi- és baráti látogatások, kulturális programok, elhalasztott orvosi vizsgálatok, vagy műtétek szerepelnek a magyarok kívánságlistáján.
„Magyarországon, a járványtól függetlenül kicsi a hajlandóság a mozgásra, a Covid-19 ezen pedig tovább rontott. Az otthoni tanulás és munka még azt a lehetőséget is elvette, hogy legalább annyit mozogjanak az emberek, ameddig elmennek az iskolába, vagy a munkahelyre. Az ingerszegény környezet pedig kedélyállapot romlásához és mozgásszegény életmódhoz vezet. Ez azonban egyáltalán nincs jó hatással az ízületekre, amelyeknek szükségük van a rendszeres átmozgatásra.
A jól járás szégyene és büszkesége
2021. november 27.
A jól járás fura dolog. Én nagyon szeretek jól járni. Szeretek kapni, nagyon is! Adni is, ugyanannyira, de kapni is nagyon! Arra törekszem, hogy akikkel kapcsolatba kerülök, azok jól járjanak. Velem ők, s végül én velük - ez sokszor főleg rajtam múlik. Megfigyeltem azonban, hogy különösen a spirituális emberek körében van egy furcsa fukarság. Valami aljas irigység arra, ha valaki jól jár, nem is nagyon, csak legalább egy kicsit jobban, mint holmi misztikus értékrend szerint ők maguk jártak. Beindul a fejükben a számológép, jönnek a beszólások, az irigység, egóval dobálódzás. Akik szerint úgy sem fog menni, akik szerint úgy ahogy vagy, csak probléma vagy, s bezzeg ők, az érdemtelen mellőzöttek, őrájuk kifigyel oda? Persze amikor már fent vagy ezredszer is a siker sísáncának napfényben fürdő tetején, és esélyes vagy a nyerésre, akkor olyan könnyűnek látszik. Sífelvonó, megfelelő öltözék, lámpafény, műhó, hűhó ...
A korábbiaknál hatékonyabb Lyme-kór diagnosztika
2021. november 27.
Piacra lépett a legújabb, magyarok által fejlesztett innovatív labordiagnosztikai eljárás a DualDur, amely azonosítja a kullancsok által terjesztett Lyme-kór okozóját a betegség bármely időszakában, akár már a csípést követően egy héten belül is – közölte a fejlesztő Lyme Diagnostics Kft. az MTI-vel.
A Lyme-kór évente 10 ezer embert érint Magyarországon, és az országban minden második-harmadik kullancs fertőzött. “Ha a betegséget nem ismerik fel a kezdeti szakaszban, és hosszabb ideig kezeletlen marad, később szívizomgyulladás, szívritmuszavar, ideggyulladás, vagy akár bénulás is kialakulhat” – mondta el Kolbenheyer Erik főorvos a közleményben.
A betegség diagnosztizálására a magyar Lyme Diagnostics Kft. innovációs fejlesztése jelenthet megoldást, amely Európa-szerte egyedülálló módszerrel képes korán, akár már a csípést követően néhány napon belül felismerni a kórokozót. Ennek egyik oka, hogy az új módszer a baktériumok kimutatásán alapul, nem pedig az immunválaszon, amely sok betegben későn vagy egyáltalán nem alakul ki. Ezt a módszert Bózsik Béla Pál főorvos, a Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója fejlesztette ki, sötétlátóteres mikroszkópia alapján, az Országos Közegészségügyi Intézetben.
A Lyme-kórt a laboratóriumban direkt és indirekt vizsgálatokkal tudják tesztelni: az indirekt vizsgálatok a szervezet immunválaszát mutatják ki, a direkt vizsgálatok pedig magát a kórokozót, vagy annak egy részét. Egy átlagos betegségnél a hagyományos módszerek a tenyésztés vagy az ellenanyag-teszt, ezek viszont nem sikeresek a Lyme-kór esetében, tenyészteni ugyanis kis eséllyel, hónapok alatt lehet, az immunválasz pedig az esetek többségében nem mérhető, vagy ki sem alakul – mondta Bózsik András Pál, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a DualDur nem csak kimutatja a kórokozót, de statisztikai elemzésekkel és mesterséges intelligenciával megbecsüli annak a szervezetre gyakorolt hatását is – tünetes vagy tünetmentes -, így felülmúlja a direkt módszereket is. A rendszer által közölt információmennyiség lényegesen meghaladja az eddigi analitikai eljárások információtartalmát.
A projekt során a Lyme Diagnostics Kft. elvégezte Európa legnagyobb Lyme-diagnosztikai klinikai kutatását 6 közép-európai ország 8 vizsgálóhelyén, 400 alany bevonásával. A vizsgálat igazolta, hogy a teszt érzékenysége 60 százalékkal magasabb a jelenleg leggyakrabban alkalmazott, specialista szolgáltatótól beszerzett Lyme-teszthez viszonyítva. A DualDur a betegek 96 százalékát tudja azonosítani, így nagy biztonsággal lehet használni szűrővizsgálatként a klinikákon, a jelenlegi eljárásokat kiegészítve.
Az MTI kérdésére elmondták, a Lyme Diagnostics Kft. 2012 óta foglalkozik a DualDur sejttechnológiai folyadék és módszer piaci bevezetésének előkészítésével, klinikai vizsgálatának megtervezésével, lebonyolításával és az engedélyek megszerzésével.
A Kft a vizsgálatokat elsősorban laboratóriumi partnereken keresztül végzi, négy világszinten egyedülálló, saját fejlesztésű vizsgálata van, melyeket nemrég vezettek be: a DualDur automata vizsgálat ezek közül a vezető termék, amely a Lyme-kórt okozó Borrelia-fertőzés tényét állapítja meg. A kapacitások az automatizált rendszereknek köszönhetően éves szinten minimálisan 20 ezer vizsgálatot jelenthetnek automatánként, jelenleg két automata áll rendelkezésre.
Ezeken kívül a cégnek vannak olyan vizsgálati csomagjai, amelyek más laboratóriumokban is elérhetők. Ezeket laborpartnereik szolgáltatásaiból válogattuk ki és rendezték egyedi csomagokba, hogy a kullancsok által okozott fertőzések további lehetséges jeleit tárják a diagnosztizáló orvos elé.
Jelenleg csak fizetős teszteket tudnak biztosítani, a társadalombiztosítási finanszírozás egy többéves folyamat lehet.
Önéletrajzküldés e-mailben
2021. november 26.
Az álláspályázatok küldésének egyik gyors és praktikus eszköze az elektronikus levél. Az Internetes közegben az önéletrajz küldés ezen formája megszokott, így megnyugodhat, ugyanis az önéletrajzok elektronikus postázása nem csodaszer, sőt önmagában az interjúra való behívás esélyeit sem növeli.
Ha önmagunk mesterségének, felsőfokú szaktudásának vagy diplomájának értékesítéséről van szó, az Internetes álláshirdetés-bányászat és a számszerűen több elküldött CV vagy resumé a sikeres találatok esélyét megsokszorozhatja.
A kapcsolatépítő folyamatok, networking
Azt igazolja a világháló: minél többen ismernek, ha csak magánlevelezés szintjén is, - pláne, ha egyéb csatornáink is vannak - és tudnak szakmai kínálatunkról, annál többen vevők lehetnek rá(nk). Ezért érdemes ma már nem csak egyetlen dokumentumot tartani erre a célra, de minél több olyan adatbázisban ott lennünk, ahol az álláskereséshez szükséges infók hozzáférhetővé válnak azok számára, akik bennünket keresnek.
Diplomás pozíciók esetében ma már szinte kötelező a Linkedinen jelen lenni, sőt szakmai publikációkat is érdemes kitenni, az esély növelése érdekében.
Ha pedig munkát keresünk, jó, ha készítünk egy oldalt, ami zárt elérésű, de akinek szüksége van az adatainkra, az bepillantást nyerhet.
A célirányos önéletrajz-küldés
Fontos szabály, hogy mindig tudjuk, hogy mely cégnek illetve mely vezetőnek küldjük a levelet, de legalább azt, hogy a HR osztály, vagy a főnök titkárnője gyűjti az anyagokat.
Az e-mail lehetőség szerint legyen névre szóló, és csatolt dokumentumok ellenére mindig tartalmazzon egy rövid felvezető szöveget, amely a levél küldésének apropójáról (nem csak hirdetéshre, hanem pl. találkozásra vagy telefonbeszélgetésre hivatkozva), az álláshirdetés lelőhelyéről, a megpályázott munkakörről és esetleg egy rövid személyes ambícióról (kulcs- illetve ún. hívószavakkal) szól. Nem szabad hosszú lére ereszteni, maximum három mondat (hivatkozás, hogy miért küldöm, ki vagyok és hogy mit küldök csatolva.)
A nevünk és a pontos e-mail elérhetőség mellett egy telefonszámunkat is praktikus ideírni.
Ha netes szörfözés közben találtuk az ajánlatot, akkor érdemes a hirdetésből kikopizni a cég és a munkakör adatait a saját levelünk elejére, hasonlóan a klasszikus üzleti levélnél, mert ez számunkra is megkönnyíti a visszakeresést. ha van az állásnak hivatkozási száma, azt mindenképp tüntessük fel.
A csatolt anyag ékezetes magyar helyesírású legyen, sőt előny, ha legalább a helyesírás ellenőrzőt végigzavarjuk rajta, de még jobb, ha egy jó helyesírású ismerőssel átnézetjük.
Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére
2021. november 26.
Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) munkatársainak közreműködésével.
Az iToBoS az Európai Unió (EU) Horizont 2020 kutatási és innovációs programja által finanszírozott kutatási projekt, amelynek célja egy olyan, új diagnosztikai eszköz létrehozása a melanóma korai felismerésére, amely a betegről rendelkezésre álló összes információt hasznosítja – olvasható a SZTAKI közleményében.
“Ennek az úgynevezett holisztikus értékelőeszköznek minden egyes beteg sajátos jellemzőit meg kell értenie, ezzel megnyílik az út a melanóma személyre szabott, korai felismerése előtt” – tették hozzá a közleményben.
A bőrrákok általános kategóriáján belül pedig a melanóma okozza a legtöbb halálozást. A legfrissebb statisztikák szerint a bőrmelanóma jelenleg a hatodik leggyakoribb ráktípus Európában, 2018-ban több mint 144 ezer új esetet diagnosztizáltak.
A melanóma gyógyítható, ha korai stádiumban kezelik. Ebben az esetben a melanómás betegek több mint 90 százaléka még 5 év múlva is életben van. Ha a rákos sejtek terjedése megtörtént (áttétes melanóma), az 5 év után életben lévő betegek aránya 23 százalék, vagy még ennél is alacsonyabb. Ezért a gyors diagnózis elengedhetetlen ahhoz, hogy a kezelésre még a helyi és áttétes terjedés előtt sor kerüljön – írták.
Az iToBoS projekt célja egy olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszer létrehozása, amely képes a különböző forrásokból származó információk integrálására, a dermoszkópiás képektől kezdve a teljes orvosi nyilvántartáson át a genomikai adatokig.
Az iToBoS projektben új diagnosztikai eszközt fejlesztenek, emellett elkészül egy MI-t használó kognitív asszisztens is. Ezekkel az eszközökkel az egészségügyi szakemberek képesek lehetnek a bőrrák átfogó, betegre szabott diagnózisára, illetve nagyobb arányban felismerhető lesz a melanóma. “A nagyszabású nemzetközi projektben kutatóink hasznosíthatják az adatmenedzsment, az informatikai felhők és a mesterséges intelligencia területén eddig megszerzett tapasztalataikat” – idézték a közleményben Lovas Róbertet, az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatóhelyettesét.
Az új diagnosztikai eszközben a mesterséges intelligencia legújabb vívmányait is felhasználják, hogy ezzel megkönnyítsék a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal (dermoszkópiás felvételek) már kinyert adatok, illetve az iToBoS-ban javasolt új hardverrel szerzett adatok felhasználását.
Az alapul szolgáló algoritmusok integrálni fogják a különböző forrásokból származó további beteginformációkat (ilyen például a beteg kórtörténete, genomika, minden anyajegy elhelyezkedése, életkor, nem satöbbi) azért, hogy figyelembe véve az egyes betegek sajátosságait, átfogó, holisztikus értékelést adjanak az egyes anyajegyekről.
A fájdalomtest - miért okozunk fájdalmat egymásnak?
2021. november 25.
Azt gondoljuk, amikor egy gyermek megszületik, tiszta lappal indul az életbe. Pedig korántsem. A gyermek sejtszinten, tudatalatt a fogantatás pillanatától kezdve őrzi az emlékeket, az anyaméhben őt ért hatások mintáját. Az anya, az apa hangulati mintáit, félelmeit, fájdalmait. Mikor megszületik, már egy kész kis "fájdalomcsomagot" hoz magával.
Ha tovább megyünk, akkor rájövünk, hogy nem csak a szülők fájdalmait hordozza a gyermek, hanem távolabbi ősök fájdalmas emlékeit is. Hisz az anya és az apa ezeket az emlékeket őrzi sejtszinten, amely továbbadódik a gyermeknek. Családállításokon éppen ezeket a generációs blokkokat, fájdalmas mintákat oldjuk.
Megszületése után a gyermeket aztán további hatások érik. Növekedve rá is hatnak az élet dolgai, az óvoda, iskola, később a párkapcsolat, baráti kapcsolatok, ahol további sérüléseket szerez. Ezek a sérülések fájdalom- és energiamező-maradékot hagynak hátra. A hasonló érzelmi fájdalmak pedig egy energiamezővé állnak össze és azonos frekvencián mozognak. Ezt a becsomósodott energiamezőt nevezzük fájdalomtestnek, amely néha passzív és néha aktív.
Ennek az energiamezőnek folyamatosan utánpótlás kell, további fájdalmas élményeket létrehozva. A fájdalomtest is életenergia, de olyan életenergia, melynek a szabad áramlása elakadt. Az utánpótlást pedig leginkább a párkapcsolatból nyeri. Amikor két ember találkozik, és kialakul a szerelem, a fájdalomtest még alvó állapotban van. Később, kinél rövidebb, kinél hosszabb idő múlva kezd el aktiválódni.
Egy példa arra, hogyan hatunk egymásra. Van egy férfi, aki gyermekkorában sosem tudott megfelelni az anyjának, mert az mindig többet és jobbat várt tőle. Ezért később, felnőve a férfi úgy érzi, nem tud megfelelni egyetlen nőnek sem.
Van egy nő, akivel az apa nem törődött, ezért elhanyagolva, elutasítva érezte magát. Később, kapcsolataiban keresi azt a szeretetet és törődést, amit apjától nem kapott meg. Ha ez a férfi és ez a nő találkozik, fájdalomtestjeik előbb utóbb aktiválni fogják egymást. A nő folyamatosan a férfitől fogja várni a visszaigazolást arra, hogy ő szerethető, tőle szeretné megkapni azt a törődést, amit az apától nem kapott meg. Mivel azonban itt az érzelmi rendszer sérült, a férfi bárhogy mutatja ki a szeretetét, a nőnek nem lesz elég, nem fogja elhinni. Ismét az elutasítottság érzése fog eluralkodni rajta. A férfi pedig ebben a szituációban ismét szembetalálkozik azzal az érzéssel, hogy ő nem elég, nem felel meg.
Egy elemzés szerint vezérelhető lehet az öregedés mechanizmusa
2021. november 25.
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.
Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak közreműködésével készült elemzés a PLOS Computational Biology című szaklapban jelent meg – közölte az MTI-vel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Sajtóosztálya pénteken.
A kor előrehaladtával testünkben különböző változások zajlanak. A kisgyermekeknek például kihullik a tejfoguk és tartós fogak nőnek helyettük, a kamaszoknál beindulnak a nemi érés folyamatai, majd később megáll a növekedés, a bőr ráncosodni kezd és a regeneráló folyamatok is lelassulnak. Az utóbbi évtizedek kutatásai során kiderült, hogy ez nem csupán a szervezet elhasználódása, “kopása” – olvasható az összegzésben.
A változásokat jelentős mértékben meghatározza a sejtjeinkben lévő molekuláris program, melynek központi eleme a DNS-lánc, hogy a DNS-láncban van kódolva mindaz, ami az egyes átalakulásokhoz, biológiai folyamatok elindításához és végrehajtásához szükséges. Ahogy telnek az évek, a DNS különböző részein tárolt “program kódok” válnak aktívvá vagy kapcsolódnak ki. Ezekben a ki/be kapcsolási folyamatokban fontos irányító szerepet játszanak az úgynevezett metilációs jelek. Ha a DNS-lánc egyes részei metilálódnak, akkor az adott DNS-szakasz által kódolt gének aktivitása megváltozik, és így beindulnak vagy leállnak egyes biológiai folyamatok.
A vizsgálatok nagyon erős összefüggést találtak az életkor és a metilációs mintázat között; a metilációs mintázatból pár év pontossággal meghatározható az életkor. A kutatók azonban úgy vélik, a szoros összefüggés nem jelent feltétlen okozati kapcsolatot.
“Például a fejünkön lévő ősz hajszálak aránya erősen korrelál az életkorral, de minden bizonnyal az öregedés eredménye az őszülés, nem pedig fordítva. Viszont a metilációról számos esetben bebizonyosodott, hogy úgy nevezett +epigenetikai+ vezérlő funkciója van” – mutattak rá. Ezért az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóiban felmerült az az ötlet, hogy a metilációs “DNS-kapcsolók” állapotának optimális átbillentésével befolyásolható lenne az öregedés folyamata.
Becsüld meg magad, lányom!
2021. november 24.
Ez volt nagymamám első számú tanácsa, gyerek majd kamaszkorom idején, és ezzel is távozott, akkor, amikor én épp házasságom felé igyekeztem. Gyerekfejjel ez teljesen mást jelentett, mostanság kezd új értelmet kapni ez a mondat. Kislányként azt gondoltam, hogy akkor teszek eleget a szülői, nagyszülői intésnek, ha megfogadom a jó szót és úgy viselkedem, ahogyan megmondják nekem előre.
Aztán teltek az évek, és egyre jobban kezdett szorítani a jó-kislány cipőm... Két gyerek anyjaként, felnőtt, józan ésszel és egyensúllyal megáldott nőként már eszembe sem jut megpróbálni felvenni...
Mit is jelent az, hogy becsüljem meg magam? Nem azt semmiképp, hogy vonuljak sarokba, húzzam meg magam addig, amíg rájövök döntéseim helytelenségére... ez a mondat egy olyan ősi női bölcsesség, ami magába foglalja a pszichológia legfontosabb tanítását. Hiszen mindennek a kulcsa az önbecsülés. Addig, amíg nem tanuljuk meg magunkat becsülni, nem is vagyunk képesek másokhoz így viszonyulni.
Alaptörvény, hogy abból tudsz adni, ami neked is van, sokszor hallottam anyutól, ha olyasmit kértem, amit nagyon nem akart megadni nekem, hogy húzzak szőrt a tenyeréből... Ha neked nincs önbizalmad, ha nem szereted magad, hogyan is tudnál mást szeretni? Hogyan tudnál örömet, boldogságot, szenvedélyt adni másnak, ha te kimaradsz a saját osztásodból. Ha egy zsákba csak kígyót, békát gyűjtünk, nem tudunk virágot kivenni belőle.
Sok páciensem nem is tudja, hogyan kezdje el magát szeretni... Értetlenkedve néznek rám, amikor megkérdezem, hogy Te szereted-e önmagad? És akkor is zavar van a szemekben, ha azt kérdezem, milyen érzés, amikor megsimogatod a saját alkarod? Ha nem tudsz magadból érzéseket kiváltani egy apró érintéssel akár, hogyan tudnál egy másik emberből bármit is kiváltani?
Honnan ered bennünk az a tévhit vagy hibás gondolatmenet, hogy tudunk őszintén, tisztán, szeplőtlenül szeretni másokat akkor is, ha önmagunkat kínozzuk, bántjuk, ostorozzuk és megvetjük? Miért olyan nehéz azt az embert elfogadni, akinek megszülettünk? Miért olyan nehéz árnyaltan nézni ezt a földi lét nevű színjátékot? Hiszen, ha jól körbenézünk, nem sok igaz arc vesz minket körül... A színházi „mintha” van mindenhol... Olyan, mintha élnénk, olyan, mintha boldogak lennénk, olyan, mintha tökéletes párkapcsolatunk lenne, olyan, mintha kiegyensúlyozott gyerekek szülei lennénk... Az Arckönyv telve van tökéletesebbnél tökéletesebb minthákkal... Aztán egyszer csak a felfújt rózsaszín illúziólufi kipattan és kiömlik belőle a felgyülemlett tartalom... Aztán szépen lassan újra épül a vár, majd aztán borul... Újra és újra... Ez a mókuskerék...
Kutatás az idegrendszert érintő krónikus betegségek hatékonyabb kezeléséért
2021. november 24.
Egyebek mellett az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, valamint az epilepszia kezelése is hatékonyabbá válhat egy most záruló, három hazai intézmény együttműködésével négy éven át zajló kutatási program eredményeinek köszönhetően – derül ki a Pécsi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott közleményéből.
A kutatások során a látás, a depresszió, az agyi jutalmazó rendszerek területén, illetve az olyan ismertebb agyi megbetegedések, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, valamint az epilepszia kapcsán vizsgálták a gyulladásos folyamatokat.
A négy éven át zajló programnak köszönhetően a gyógyítás területén a betegek hatékonyabb, jobb ellátását szolgáló eredmények is születtek.
Dóczi Tamást, a PTE Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika egyetemi tanárát, a projekt szakmai vezetőjét az epilepsziás betegek körében végzett országos vizsgálat megállapításaival kapcsolatban idézve azt írták: ma Magyarországon körülbelül 100 ezer epilepsziával élő ember 70 százalékát lehet rohammentessé tenni. A kutatások során azokat a műtéti úton gyógyítható betegeket igyekeztek felkutatni.
Az Emberi erőforrásfejlesztési operatív program (Efop) 1,26 milliárd forintos keretéből megvalósult – klinikai és felfedező idegtudományi kutatásokat magában foglaló – programban a PTE Idegtudományi Centruma, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház és az Állatorvostudományi Egyetem vett részt.
Környezetbarát és megújuló energia? Igen, felelős erdőgazdálkodással
2021. november 23.
Sokakban nem az a kép él a fatüzelésről, hogy környezetbarát fűtési mód lenne. Ezen nem is kell nagyon meglepődnünk az elavult fűtőrendszereknek és a nem megfelelő minőségű fűtőanyagoknak hála, leginkább mindenkinek a füstokádó kémények és a téli szmog jut eszébe, mintsem egy környezetbarát és megújuló, tiszta energiaforrás. Pedig, lehetne másképp is csinálni. Lássuk, hogyan!
Megújulás és karbonsemlegesség
