Így védekezzünk az otthoni bacik ellen

2022. január 11.

Mikroszkóp alatt minden másnak látszik, mint ami valójában. Gondolta volna, hogy alaposabban megnézve egy tisztának tűnő konyhapulton vagy akár a saját kezünkön is annyi izgő-mozgó apróság nyüzsöghet, mint ahány ember egy zsúfolt bevásárlóközpontban?

Környezetünk telis-tele van apró mikroorganizmusokkal, melyek mindenütt megtalálhatóak; a vízben, a talajban, az ételekben, a megérintett felületeken, sőt még a belélegzett levegőben is. Ezek az aprócska vírusok, baktériumok szabad szemmel nem, csupán mikroszkóp alatt láthatóak. A többség ártalmatlan az emberi szervezetre, sőt, közülük jó pár jelentős szerepet játszhat egészségünk megőrzésében is, azonban vannak köztük olyanok, melyek számos kellemetlen betegséget okozhatnak. Utóbbiakat nevezzük kórokozóknak. Ha ezek a szervezetünkbe jutnak és szaporodni kezdenek, akkor beszélünk fertőzésről.

Ételmérgezés otthon

A kórokozók gyakorlatilag mindenütt megtalálhatóak környezetünkben, de különösen szeretik a meleg, nyirkos helyeket. Elővigyázatosnak kell lennünk az olyan helyzetekben, amikor sok emberrel tartózkodunk egy légtérben, például irodában, tömegközlekedési eszközön, repülőgépen, vagy akár kórházban, hiszen ezen esetekben a kórokozók könnyedén cserélnek gazdát. Sokan nem is gondolnák, de az otthonunk is tökéletes táptalaja a baktériumok és vírusok terjedésének – meglepő adat például, hogy az ételmérgezések leggyakrabban otthonunkban történnek.

5 ok, ami véres székletet okozhat a bébiknél

2022. január 10.

Nagy riadalmat kelt a szülőben, ha a pelenkán véres, vagy nyálkás székletet lát. A problémát azonnal jelezni kell a védőnőnek és a gyerekorvosnak, főként ha a baba láthatóan nincs jól, mert a véres széklet néha súlyos állapotot is jelezhet. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát az ijesztő jelenség lehetséges okairól kérdeztük.

Fertőzések

A véres, nyálkás széklet gyomor- és bélrendszeri fertőzést is jelezhet. A tettes általában a Salmonella, Shigella vagy E.coli baktérium. A kórokozó jelenlétére utal, ha a csecsemőnél hasmenés, haspuffadás, hasfájás is jelentkezik, magas láza is lehet. Ha ilyen tünetek jelentkeznek, akkor a kis beteget mutassuk meg gyermekorvosnak, aki a kiváltó októl és a tünetektől függően fog kezelést javasolni. Sok esetben csak az segít, ha kivárjuk a fertőzés lefolyását, amíg a tünetek elmúlnak. Eközben arra figyeljünk, hogy a kiszáradást megelőzzük. Ennek kockázata nő, ha a hasmenés mellett hányás is jelentkezik. A súlyos kiszáradással járó esetek kórházi, infúziós kezelést igényelhetnek. Kiszáradásra utalhat, ha a csecsemő bágyadt, a kutacsa besüpped, szemei karikásak, bőre száraz, szája repedezett és hatnál kevesebb nedves pelenkát kell cserélnünk egy nap.

Ételallergia

Véres székletet bizonyos ételekkel szembeni érzékenység is okozhat. Leggyakoribb kiváltó okai a tejben lévő fehérjék, így akár már az anyatejes, vagy tápszeres időszakban is jelentkezhetnek a tünetek, de később más ételek is okozhatják. (Anyatejes babáknál azért, mert az allergizáló fehérjék az anyatejjel a csecsemő szervezetébe is átjutnak.) A hozzátáplálás időszakában ezért fontos, hogy mindig csak egy új ételt vezessünk be a csecsemő étrendjébe, hogy a tettest könnyen beazonosíthassuk. Vérből elvégzett allergia vizsgálattal ki lehet mutatni, hogy pontosan mi okozza a tüneteket. Ha a kicsi az adott ételt nem fogyasztja – anyatejes csecsemő esetén az anya diétája jelent megoldást – akkor a tünetek is megszűnnek.

Székrekedés

A végbél területén sok kis ér található, a túl kemény széklet távozása közben pedig ezt könnyen felsértheti. A vérzést ilyen esetben ez a sérülés okozza. Az így keletkezett apró sebek kezelés nélkül könnyen gyógyulnak. Ha a gyermek széklete nem rendszeres, erőlködik, gyakran fáj a hasa, puffadt, akkor érdemes konzultálni a gyermekorvossal. A táplálkozási szokások átalakításával – bő folyadék fogyasztás, rostban gazdag étrend – a székrekedést is meg lehet előzni.

Visszértágulat – nem csak ronda, de veszélyes is!

2022. január 10.

Esztétikai hibaként tekintünk a seprűvénákra, amelyek elsősorban a combon, lábszáron jelennek meg.  Dr. Szabó Attila érsebész szerint azonban a seprűvéna gyakran csak a jéghegy csúcsa, a mögötte levő, sokszor szabad szemmel nem látható kitágult érszakasz tovább tágulhat, hajlamos a gyulladásra és akár trombózis, visszeres vérzés, lábszárfekély is kialakulhat egy egyszerűnek tűnő „szépséghibából”.

Télen több réteg ruhát veszünk magunkra, nadrágok, harisnyák takarják el testünk szépséghibáit, tavasszal azonban mi magunk is újjászületünk és többet mutatunk meg magunkból. Sokan azonban éppen ebben az időszakban kezdik el rosszul érezni magukat, hiszen végtagjaikon megjelent elszíneződött, megdagadt ereket, a seprűvénákat már nem tudják tovább takargatni. Az egészen kicsi, a bőrben normálisan is meglévő kapillárisok kitágulnak és láthatóvá válnak: ezek az úgynevezett pókhálóvénák, seprűvénák.

Nem szabad félvállról venni!

„Nevezhetjük civilizációs betegségnek is, hiszen több tényező is befolyásolhatja a seprűvénák kialakulását – fogalmazott Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. – A mozgásszegény életmód, várandósság, fogamzásgátló szedése, testsúlygyarapodás és öröklött hajlam is okozhatja. Sokan nem tulajdonítanak nagyobb figyelmet a seprűvénáknak, pedig ez komplex érsebészeti kezelést igényel, hiszen idővel súlyosabb érsebészeti problémákat is okozhatnak”.

Többféle orvosi beavatkozás is létezik a seprűvéna kezelésére

A házi gyógymódokhoz, vadgesztenye alapanyagú krémekhez sokan fordulnak, de a tapasztalatok azt mutatják, nem lehet elkerülni a kisebb orvosi beavatkozásokat. A technika fejlődésének köszönhetően ma már olyan modern visszérműtétek is léteznek, amelyek fájdalommentesek és nem tart hetekig a gyógyulási időszak. A seprűvénák kezelésére háromféle módszert szoktak alkalmazni – intézménytől, technikai felszereltségtől, emberi erőforrástól függ, orvos és páciens melyiket választja.

Így csökkentheted a csokoládé iránti vágyat!

2022. január 09.

Ha legközelebb rátör valakire a csokoládé iránti vágy, ám szeretne ellenállni a kísértésnek, induljon el egy rövid, de intenzív gyaloglásra - idézte brit kutatók javaslatát a LiveScience című ismeretterjesztő portál.  

Egy negyedórás élénk séta után csak feleannyi csokoládét fogyasztanak el az emberek, mint akkor, ha pihenten látnak neki - állapították meg tanulmányukban az Exeteri Egyetem munkatársai.
Adrian Taylor és csoportja 78 csokoládérajongó önkéntest vont be kísérletébe. A résztvevőket - akik két napig megtartóztatták magukat szenvedélyüktől - négy csoportba osztották.

Az első két csoport 15 percen át erőteljesen gyalogolt a futópadon, majd az egyik tagjai könnyű feladatokat kaptak, a másik csoporté pedig nehezebb, nagyobb igénybevételt jelentő munkát végeztek. A harmadik és a negyedik csoport tagjai gyaloglás helyett pihentek, majd az egyik tagjai ugyanazokat a könnyű, a másiké pedig a nehéz feladatokat kapták.

Munka közben valamennyi résztvevő keze ügyében ott volt egy tál csokoládé, ebből csipegethettek. A kutatók megállapították, hogy azok, akik korábban gyalogoltak, átlagosan 15 gramm csokit ettek meg, míg azok, akik nem gyalogoltak, ennek közel kétszeresét, átlagosan 28 grammot. Kiderült az is, hogy a munkafeladat nehézségi foka nem befolyásolta, hogy mennyi csokoládét evett valaki.

Az agysebészek és a rakétatudósok sem nagyobb lángelmék, mint más

2022. január 09.

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték.

A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre.

A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi fölényben vannak-e. Mivel az előrejelzések szerint mindkét ágazatban létszámhiány várható az elkövetkező évtizedekben, a kutatók szerint a sztereotípiák megkérdőjelezése jótékony hatással lehet a tudományos területek jövőbeli utánpótlására.

A feladatok a megismerés különböző szempontjait vizsgálták, beleértve a tervezést és az érvelést, a munkamemóriát, a figyelmet és az érzelemfeldolgozási képességeket. A kutatók ezután összehasonlították az eredményeket a korábban a brit lakosság több mint 18 ezer tagjától gyűjtött eredményekkel.

A British Medical Journal (BMJ) ünnepi számában megjelent tanulmány megállapításai szerint csak az idegsebészeknél mutatkozott jelentős különbség, akiknél a problémamegoldás sebessége gyorsabb, de az emlékek felidézése lassabb volt a népesség átlagához képest.

Az idegsebészek gyorsabb problémamegoldási képességét az idegsebészet gyors tempója magyarázhatja, mivel ez a terület nyilván azokat vonzza, akiknek már eleve érzékük van a gyors reagálásra, valamint az is lehetséges – bár ez kevésbé valószínű -, hogy felkészültek a korlátozott idő alatti gyors döntéshozatalra – jegyezték meg a kutatók.

A kutatócsoport azonban kevés különbséget talált a repülőmérnökök és az idegsebészek kognitív képességei között, noha az eredmények szerint az előbbiek magasabb pontszámot értek el a figyelem és az olyan, fejben végzett feladatok terén, mint a tárgyak képének forgatása, viszont az idegsebészeknek magasabb pontszáma lett a szemantikai problémamegoldásnál, például ritka szavak meghatározásában.

Aswin Chari, a Great Ormond Street kórház idegsebész-gyakornoka, a tanulmány egyik szerzője szerint a kutatás arra világított rá, hogy mindenkinek különbözőek a készségei, egyesek jobbak bizonyos dolgokban, mások más dolgokban, de mindenben jobbnak lenni másoknál nagyon nehéz.

A magzatvíz visszafordíthatja a csontok öregedését?

2022. január 08.

A magzatvízben lévő őssejtek újjáéleszthetik az öregedő és gyenge csontokat – állítják brit kutatók, akik szerint felfedezésük segíthet genetikai betegséggel született gyerekeken, idős embereken és űrhajósokon is.

A Scientific Reports című folyóiratban közölt vizsgálathoz terhesség idején végzett szűrések során, valamint közvetlenül a szülések előtt begyűjtött mintákkal dolgoztak a kutatók – olvasható a BBC News honlapján.

A londoni Great Ormond Street Hospital és a University College London együttműködéséből született Gyermekegészségi Intézet szakemberei súlyos genetikai betegségben, üvegcsontúságban (osteogenesis imperfecta) szenvedő egerekbe fecskendezték be a mintákból kinyert őssejteket.

Az emberek esetében nagyjából minden huszonötezredik csecsemő ezzel a betegséggel, vagyis többszörös csonttöréssel jön a világra. Azok, akik túlélik, a későbbiekben akár évi 15 csonttörést is szenvedhetnek, fogaik törékenyek, hallásuk rossz lehet és fejlődési problémákkal is küzdhetnek.

Az egereken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az őssejtek befecskendezésével az állatok csontjai megerősödtek, és rugalmasságuk, valamint szerkezetük is javult. A csonttörések száma 80 százalékkal csökkent.

“Rendkívül izgatott vagyok, mivel olyan jelentős áttörésről van szó, amely akár mindenki életére hatással lehet” – mondta a kutatást vezető Pascale Guillot. Hozzátette: “már hozzászoktunk, hogy krémet kenünk az arcunkra bőrünk öregedésének lassítása érdekében, itt ugyanez történik, csak épp csontvázunk a célpont”.

“Úgy vélem, hogy pár éven belül meglesznek a módszereink csontvázunk öregedésének lassítására, hogy csökkentsük a törések és egyéb fájdalomforrások számát” – jegyezte meg a szakember, aki szerint a mostani eredmények az űrhajósok csonttöréseinek kivédésében is segíthetnek.

A csontok folyamatos átépüléséért a csontfaló sejtek (osteoclast) és a csontképző sejtek (osteoblastok) a felelősek. Guillot szerint az üvegcsontúság, a csontritkulás és az űrutazásokkor bekövetkező csonttörések hátterében a csontképző sejtek “ellustulása” áll.

Az eredmények szerint a magzatvízből nyert őssejtek növelték a csontképző sejtek természetes aktivitását, ahelyett, hogy közvetlenül maguk hoztak volna létre új csontokat.

Lehetséges változtatni személyiségünkön?

2022. január 08.

Személyiségjegyeink nem biztos, hogy olyan állandóak, mint gondolnánk – állítják egyes kutató pszichológusok.  Bár vitatott a kérdés, annyi bizonyos, hogy külső hatásra vagy akaratlagosan is történhetnek módosulások hozzáállásunkban, viselkedésünkben, reakcióinkban…  De saját döntésünk alapján vajon mennyire vagyunk fogékonyak a változásra?

A személyiség aszerint definiálható, hogy miképpen lépünk kapcsolatba a világgal. Míg különböző elméletek léteznek arról, hogy mi is valójában a személyiség, és hogyan alakulnak ki alapvető személyiségvonásaink, abban a kutatók többnyire egyetértenek, hogy a személyiséget a korai élettapasztalatok, élmények alakítják, és hajlamos az idő múlásával stabil maradni. Vagy mégsem?

Számos kutatás arra mutat rá, hogy a személyiségjegyek nem feltétlenül állandók. A legszélesebb körben elfogadott személyiségmodell szerint öt alapvető személyiségvonás létezik, amelyek egyénként határozzák meg viselkedésünket. A „nagy öt vonás” mindegyikének, a nyitottságnak, a tudatosságnak, az extraverziónak, az elfogadhatóságnak és a neurózisnak van egy sor kapcsolódó vonása, amelyek alakítják érzelmeinket, reakcióinkat.

A személyiségvonások kialakulása

A felnőttkori személyiségjegyek általában abból a temperamentumból alakulnak ki, amely már csecsemő- és kisgyermekkorban jellemző volt ránk. Csakúgy, mint a felnőtt személyiségtényezők (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus), különböző típusú temperamentumok is léteznek, amelyek úgy tűnik, hogy a genetikánk és a gyermekkorban kapott nevelésünk kölcsönhatásából fakadnak.

A temperamentumbeli különbségek befolyásolhatják, hogyan bánnak a gyermekekkel a gondozók vagy a saját korú gyermekek. Ami olyan élettapasztalatokhoz juttatja az adott gyermeket, amelyek megerősíthetik a korai temperamentumbeli különbségeket, és meghatározhatják a felnőttkori személyiségtípust. Ugyanakkor ez diszfunkcionális személyiségminták kialakulásához is vezethet, amelyek később az életben személyiségzavarokká fejlődhetnek.

Ahogy életünk változik, úgy személyiségünk is

Személyiségváltozások tehát az új élettapasztalatoktól függően is előfordulhatnak az évek múlásával. Azok az emberek, akik pl. súlyos érzelmi traumát, vagy az életüket megváltoztató eseményeket éltek át, jelentős személyiségváltozásokat mutathatnak. Emellett az általunk elfogadott társadalmi szerepek is megváltoztathatják a személyiséget. Pl. az új szülők, vagy azok az emberek, akik sokat fektetnek egy új munkába, a korábbinál lelkiismeretesebbek lehetnek.

Mivel új feladataik arra kényszerítik őket, hogy módosítsák gondolkodásukat, érzéseiket és általában a viselkedésüket. Vagy akár mindazon személyek, akik új érzelmi kapcsolatokban vesznek részt, lelkiismeretesebbé válhatnak partnereik jóllétét illetően, miközben megváltozik a világról alkotott képük. Ahogy változik életünk, úgy tűnik, személyiségünk sem marad változatlan.

Az idősödés hatása személyiségünkre

Ahogy múlnak az évek, egyszerűen csak az öregedés is nagy változásokat jelenthet személyiségünkben. Ahogy egyre érettebbek leszünk sokunk pl. barátságosabb vagy lelkiismeretesebb lesz, és nagyobb érzelmi stabilitás alakul ki bennünk. Ahogy fokozatosan megtaláljuk identitásunkat, személyiségünk is változhat, annak érdekében, hogy megfeleljünk saját elvárásainknak.

Ezt szem előtt tartva számos kezelési módszer magában foglalja a páciensek rávezetését a romboló személyiségminták módosítására (pl. egyes személyiségzavarok esetén). Noha ezeket a személyiségmintákat gyakran rendkívül nehéz megváltoztatni, ami általában attól függ, hogy az emberek mennyire motiváltak az ilyen próbálkozásra.

A Viagra hasznos lehet az Alzheimer-kór ellen

2022. január 07.

Amerikai agykutatók szerint az impotencia elleni Viagra tabletta hatásos kezelés lehet az Alzheimer-kórban szenvedők számára.

A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány szerint a clevelandi kutatók a Viagra hatását vizsgálták az agyban. A sejtek tesztelése kimutatta, hogy a gyógyszer néhány olyan proteint vesz célba, amelyek közrejátszanak a demencia e formájának kialakulásában.

A kutatók egy mintegy hétmillió beteg hat évet átfogó adatait tartalmazó adatbázist is elemeztek, és kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik Viagrát szedtek, alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.

A Nature Aging című folyóirat friss számában megjelent tanulmányukban jelezték, hogy további kutatások szükségesek ebben a kérdésben. Szakértők szerint azért izgalmasak az ilyen kutatások, mert egy már létező gyógyszer másféle felhasználása gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb válasz lehet egy vadonatúj gyógyszer kifejlesztésénél.

A szildenafil hatóanyagot tartalmazó Viagrát eredetileg szívgyógyszernek tervezték, mivel az erek ellazításával vagy tágításával javítja a véráramlást. Később felfedezték, hogy a szervezetben máshol is hasonló hatást fejt ki, többek között a pénisz artériáiban, és ezért sikeresen kezeli a merevedési zavarokat.     

A szakértők szerint azonban más felhasználási módjai is lehetnek. A szildenafilt férfiaknál és nőknél is alkalmazzák már a pulmonális hipertóniára, vagyis a tüdő megromlott vérellátásának kezelésére.

A közelmúltban azt is vizsgálták, hogy a hatóanyag segíthet-e a vaszkuláris demenciában, a demencia második leggyakoribb formájában szenvedő pácienseken. Az új tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az Alzheimer-kórnál sikeres kezelési mód lehet. Bár a betegség pontos oka nem ismert, de azt már felfedezték, hogy a páciensek agyában kóros fehérjelerakódások képződnek.

A clevelandi kutatócsoport megállapította, hogy a gyógyszer normálisnál nagyobb mennyiségű alkalmazása javította az agysejtek növekedését, és csökkentette a fehérjelerakódások képződését az emberi szövetekkel végzett laboratóriumi kísérletekben.

Feixiong Cheng, a kutatás vezetője elmondta, hogy miután sikerült kapcsolatot találniuk a szildenafil használata és az Alzheimer-kockázat csökkenése között, a következő fázisban véletlenszerű klinikai teszteket végeznek az elmélet bizonyítására, és a szildenafil Alzheimer elleni klinikai alkalmazásának igazolására.

Az agykutatás szakértője, Tara Spires-Jones – aki az Edinburgh-i Egyetemen folytat kutatásokat – szintén hangsúlyozta, hogy további vizsgálatokkal kell bizonyítani a szer Alzheimer elleni hatékonyságát. Mint mondta: miközben a tanulmány adatai tudományos szempontból ígéretesek, ennek alapján azért még nem kezdene el szildenafilt szedni a betegség megelőzésére.

Mi és mennyi a rendellenes menstruációs vérzés?

2022. január 07.

A menstruációs zavarok igen gyakori problémának számítanak, melyek megjelenhetnek alkalomszerűen, de van, hogy hónapról hónapra sok bosszúságot okoz a nőknek. Hogy pontosan mi számít rendellenes vérzésnek és mit lehet ellene tenni, arról dr. Lőrincz Ildikót, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusát kérdeztük.

Ezt nevezzük normál menstruációs vérzésnek

Normál esetben menstruációs vérzés kb. 28 napos ciklusonként jelentkezik (pár nap plusz/mínusz előfordulhat) és 4-7 napig tart. Állagát tekintve híg, nem találhatóak benne alvadékok és nem túl nagy és nem is túl kis mennyiségű vér távozik. Amennyiben ettől valami eltér, az kórosnak tekinthető és problémát jelezhet. Például:

• Ovulációs vérzés: érdemes tisztában lenni azzal, hogy bár ritkán, de az ovuláció tájékán előfordulhat kisebb vérzés- ez nem számít abnormálisnak, teljesen normális jelenségről van szó, annak ellenére, hogy sokaknál nem jelentkezik. Oka, hogy kisebb vérzéssel járhat az, ahogy kitör a petesejt a tüszőből, illetve, rövid időre megugorhat ekkor az ösztrogén szintje, ami szintén vérzéssel járhat.
• Beágyazódási vérzés: amennyiben sikeres volt a megtermékenyítés, úgy a megtermékenyített petesejt a soron következő menstruáció előtt kb. egy héttel beágyazódik a méh nyálkahártyájába. Ez a folyamat némi vérzéssel járhat, ám általában csak egy napig tart, kevés vér figyelhető meg, valamint inkább barnás színű váladék távozik.

Természetes porok jótékony hatásai

2022. január 06.

Zöld agyag, nátrium-hidrogén-karbonát, magnézium-klorid, növényi szén. Akár fehér, zöld vagy fekete színűek, ezeknek a természetes poroknak egy közös vonásuk van: segítik hétköznapi egészségi bajaink enyhítését. Jó ok arra, hogy szerepeltessük őket a családi patikában. Kiemelünk közülük néhányat.

A remineralizáló és antiszeptikus zöld agyag

Miért hasznos?

A zöld agyag ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag, remineralizáló, fertőtlenítő, anti-toxikus, valamint a bőr megújulását is serkentő hatású, zöldes színű, finom szemcsés, üledékes kőzet. Réteges szerkezete erőteljes elnyelő (abszorpciós)  tulajdonságokat kölcsönöz a zöld agyagnak. Ennek folytán felfszívja/megköti a nemkívánatos elemeket – baktériumokat, méreganyagokat, gennyet stb.– az antiszeptikus és tisztító hatás elérése érdekében, miközben felszabadítja saját ásványi anyagait.

Egyúttal nyugtató, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik.  A zöld agyag ezért belsőleg vagy külsőleg számos egészségi problémára, mindennapi betegségre használható. Ilyenek lehetnek pl. a (testi vagy lelki) fáradtság, lábadozás, törések, emésztési zavarok, tályogok, nyálkahártya gyulladás/irritáció, ízületi fájdalmak, ödémák, zúzódások stb.

Hogyan válasszunk?

Részesítsük előnyben a 100%-ban természetes, nem ionizált és napon szárított zöld agyagot. Belső használatra válasszunk ultra-szellőző zöld agyagot, mert szemcseszerkezete és szellőzése is fontos a kellő hatás kifejtése érdekében. Külsőleg történő és rendszeres használata esetén a zúzott forma a leggazdaságosabb. Praktikusak, de egy kicsit drágábbak az agyaggal impregnált, egyszeri használatra kész csíkok. 

Miként alkalmazzuk?

– Remineralizáló, stimuláló és/vagy méregtelenítő kúraként

A zöldagyag kúra általában 21 napig tart. Az első héten kávéskanálnyi agyagot keverjünk bele egy pohár, nem klórozott vízbe (fából készült kanalat használjunk). Hagyjuk állni egy éjszakán keresztül, és másnap reggel csak a vizet igyuk meg, az agyagot dobjuk ki.  A rákövetkező két hétben tegyük ugyanezt, de reggel keverjük jól össze a zöld agyagot a vízzel, és igyuk meg a teljes pohárral. Ezután tartsunk 8-10 napos szünetet, majd kezdjük újra a ciklust. Kúrát legfeljebb 1-2 alkalommal tartsunk évente.

– Ízületi fájdalmak, ficamok/rándulások, íngyulladása (tendinitisz) esetén

Készítsünk agyagborogatást: tegyünk egy kis pohár zúzott/porított zöld agyagot egy üveg- vagy cserépedénybe. Öntsünk hideg vizet a felületre, majd hagyjuk kint legalább 1 órát. Az agyagot kenjük spatulával nedvszívó papírra, legalább 2 cm vastagon. Helyezzük ezt a pépes borogatást a kezelendő zónára, ügyelve arra, hogy szélesebb legyen, mint az érintett felület. Rátehetjük a bőrre közvetlenül is, kivéve, ha szőrrel fedett, mert akkor először tegyünk rá kibontott gézt. Rögzítsük a borogatást védőkötéssel, és vegyük le, amikor száraz. Krónikus fájdalom esetén alkalmazzuk minden este, vagy minden négy órában, ha éles a fájdalom (ficam, íngyulladás). Az így elkészített zöld agyag paszta stretch fóliában 1 hétig eltartható.