Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kovászos kenyér és a zsíros halak

2021. július 24.

Fotó: pixabay.com

A kórokozók elűzésének egyik fontos eszköze a szervezet dinamizálása és immunvédelme. A fertőzésekkel, káros hatásokkal szembeni immunitást azoknak a táplálékoknak a fogyasztása is elősegítheti, amelyek fokozzák a fehérvérsejtek és az antitestek képződését a szervezetben. Kiemeltünk két dinamizáló „szuperélelmiszert”.

Kovászos kenyér
Emésztést segítő, remineralizáló hatás

A legtöbb kenyér élesztővel készül, amelytől a tészta hamar megemelkedik, így a kenyér külsejét vonzóbbnak találjuk a vásárláskor. A kovászos (erjesztett tésztából sütött kenyér) azonban előnyösebb lehet számunkra: tartalmaz enzimeket és tejbaktériumokat, amelyek javítják az ásványi anyagok (magnézium, vas, cink…) felszívódását a szervezetben. Ha teljes kiőrlésű lisztből készül, az emészthetőbbé teszi a kenyeret, és csökkenti a glikaemiás indexét (ami az egyes élelmiszerek vércukoremelő képességét jelenti).

Hogyan profitáljunk belőle a legjobban?

Reggelente egy szelet belőle, kevés mézzel; zöldséges vagy halas szendvicsként, gyors ebédre; este 1 szelet a vacsorára.

Ajánlott mennyiség: 40-60 g naponta (2-3 szelet kenyér)

Zsíros halak
Kedvező ómega-3-források

Az ómega-3 telítetlen, esszenciális zsírsavak jótékonyan hatnak az agyműködésre, és hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez, valamint hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő működéséhez.



Az anyatejjel táplált gyerekeknél kevesebb az ekcémás

2021. július 23.

Az első három hónapban kizárólag anyatejjel táplált babák hatévesen jelentősen kisebb eséllyel lesznek ekcémásak, mint hasonló korú, de nem anyatejes vagy rövidebb ideig szoptatott társaik egy új kutatás szerint.

Az ekcéma krónikus betegség, amely a bőrön viszkető foltokat okoz. Ugyan a gének és a környezet is szerepet játszik a kialakulásában, sok kérdés, többek között a megelőzésé is megválaszolatlan egyelőre – írta a Phys.org.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az anyatejjel táplált gyerekeknél sok krónikus betegség, köztük az asztma és az elhízás kockázata is kisebb.

A washingtoni Children’s National gyermekkórház kutatói az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia éves konferenciáján mutatták be eredményeiket.

A CDC és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) által egy 2005 és 2007 között végzett csecsemőtáplálási, majd az ezt folytató, 2012-es gyermekegészségügyi vizsgálat adatait elemezte a Katherine M. Balas vezette kutatócsoport.

A vizsgálat először mintegy 2000 várandós étrendjét, majd a szülés utáni egy éven át a csecsemőtáplálási gyakorlatát elemezte. A folytatásban 1520 akkor hatéves gyerekek egészségével, fejlődésével és étrendjével foglalkozott.

Közülük mintegy 300-nál állapítottak meg ekcémát életük során valamikor, a 2012-es vizsgálat idején a hatévesek 58,5 százalékának volt ekcémája. Akik jobb társadalmi-gazdasági körülmények között éltek, valamint akiknek a családjában előfordult ételallergia, nagyobb valószínűséggel lettek ekcémásak.



Bors – a fűszerek királya

2021. július 23.

Fotó: 123rf.com

A borsot sokfelé a fűszerek királyának tartják. Nem véltelenül, hiszen a bors az egyik legkorábbról ismert és egyben legelterjedtebben használt fűszer. Szinte minden konyhakultúrában alap fűszernek tekinthető, felhasználható egészben, frissen, durvára törve vagy őrölve is.

Már az ókorban is ismerték, mint fűszer, de gyógyászati célból is felhasználták. A bors Indiából származik, de az ókori Egyiptomban és a Római Birodalomban is fontos fűszere volt. Az egyiptomiak elsősorban a mumifikáláshoz is felhasználták. Az ókorban gyakran fekete aranynak hívták, mert nehezen beszerezhető volt, kereskedelme lassan fejlődött ki.

A fűszert fizetőeszközként is és az adó megfizetésére is felhasználták. Attila, a hun állítólag egy alkalommal 1 tonna borsot követelt váltságdíj gyanánt a Római Birodalomtól. Már a honfoglaló magyarok is ismerték és használták, mint fűszert. Középkorban tovább nőtt a jelentősége a borsnak, főként az avas, romlott ételek ízét fedték el vele. Kolumbusz Kristóf első felfedezőútjait is az indiai fűszerek iránti igény hajtotta, hiszen az Indiába vezető hajóútvonalat később kereskedelmi célokra szerették volna használni.

Egészben hűvös, zárt helyen akár egy évig is eltartható. Érdemes fénytől védeni, és olyan darálót választani, ami nem áttetsző. A borsszemeket érdemes közvetlenül a felhasználás előtt megőrölni, hogy ne veszítsen az íz intenzitásából. Minél finomabbra őröljük annál jobban érezhető az aromája. Szinte bármilyen ételhez felhasználható, általában a sóval együtt használjunk, mint alapfűszer.

A világos ételekhez, például egy tejszínes csirkemellhez az enyhébb fehér bors illik, amíg a sötétebb színű ételekhez az illatosabb, karakteresebb fekete borsot használjuk fel fűszerezéshez. A halászlében is elengedhetetlen hozzávaló, a halászlé sötét, vöröses színe miatt inkább a fekete borsot célszerű használni. De fűszeresebb süteményekben sem ördögtől való.

A bors népi gyógyászati tapasztalatok alapján étvágyfokozóként, élénkítőszerként, ízületi gyulladások esetén, továbbá vizelet,-és szélhajtóként is alkalmazható. A borsolaj külsőleg helyi vérbőséget okozó hatása miatt enyhítheti az ízületi panaszokat. A bors piperin nevű csípős alkaloid típusú hatóanyaga ígéretes gyulladáscsökkentő és daganatellenes hatásokat mutatott laboratóriumi (in vitro) tesztekben és in vivoállatkísérletekben.

Fekete bors: Érés előtt szüretelik, majd amikor elkezdenek sárgulni a szemek, akkor minimum egy éjszakára állni hagyják, ez alatt indul meg a fermentáció a termésekben. Ezután viszonylag egyenletes hőmérsékleten szárítják. A szárítás közben a külső része megfeketedik és összezsugorodik.



Mit tegyünk, ha a házi kedvenc allergiás tüneteket okoz?

2021. július 22.

A lakáson belüli allergiás tüneteket a penészgomba és a poratka mellett leggyakrabban a háziállatok szőre okozza. Milyen megoldás létezik, ha nem szeretnénk megválni kedvencünktől? Erről kérdeztük dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt,a Budai Allergiaközpont orvosát.

Milyen háziállatot válasszunk?

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia (ACAAI) szerint az amerikai lakosság 10 százaléka allergiás valamilyen háziállatra, az asztmások körében ez a szám eléri a 20-30 százalékot. Ezzel együtt a háztartások 70 százalékában él négylábú kedvenc a családdal.

A szakmai szervezet ajánlása szerint, ha még csak fontolgatjuk, hogy házi kedvencet fogadunk a családba, akkor az alábbi szempontokat érdemes a választásnál szem előtt tartani:

minden szőrös vagy tollas állat képes allergiát kiváltani – nem csak a szőre, hanem a nyálában, vizeletében található fehérjék is allergizálhatnak.

– a különböző  hirdetésekkel, reklámokkal szemben kijelenthetjük, hogy nincsenek hipoallergén állatfajták, hiszen a szőrös állatoknak nem csak a szőrük, de a levált hámsejtek egyes fehérje molekulái ill. a nyálban található bizonyos fehérje molekulák is allergizálhatnak. Azonos fajták egyes egyedei között is nagy különbségek lehetnek allergénképződés szintjeit tekintve.

– a macskák általában gyakrabban okoznak allergiát, mint a kutyák.

– ha minimalizálni akarjuk az allergia kockázatát, akkor válasszunk halat, – figyelembe véve, hogy a nagy akváriumok növelhetik a lakás páratartalmát, ami penészgomba és poratka allergiások számára nem kedvező – kétéltűt vagy hüllőt, ezek általában nem okoznak allergiát.

Mielőtt hazavisszük az új házi kedvencet

Azokban a családokban, ahol több allergiás beteg is van, a gyermeknél is magasabb az allergia kockázata. Ilyen esetben mindenképp nagyon meg kell fontolni a döntést. A háziállatok hamar a gyerekek szívéhez nőnek, utána nagyon nehéz megválni tőlük. Ha mégis mellette döntünk, akkor az alábbiakat tehetjük:

– a gyermeket vigyük el az állattal barátkozni néhány alkalommal,
– figyeljük, hogy jelentkeznek-e szénanáthás, vagy bőrtünetei – kiütések, viszketés.
– ha bizonytalanok vagyunk, allergiateszttel ki lehet mutatni, ha allergiás.



Futás ki a természetbe, de hogyan kezdjük el?

2021. július 22.

Fotó: 123rf.com

Gyógytornásztippek kezdő futóknak

A jó idő beköszöntével egyre motiváltabbak vagyunk, hogy több időt töltsünk el kint a természetben. Egy-egy sportoló, futó láttán belülről érezzük a vágyat, hogy mi is felvegyük a nyúlcipőnket, és kezdjük el. De megtorpanunk egy pillanatra, felmerül bennünk a kérdés: hogyan?

A következő tippek segítséget nyújthatnak a kezdetekhez, hogy fokozatosan hozzászoktasd és felkészítsd a szervezeted a terhelésre, mindemellett élvezd is azt, amit csinálsz.

Tűzd ki a célod és kezdd el:

Napokat, heteket tölthetünk el úgy, hogy böngésszük az internetet futástippek után nézve, de az idő csak telik és telik, a pályára pedig még mindig nem léptünk. Első és legfontosabb: tűzd ki magad elé és reális távolságra a célt, amelyet el szeretnél érni, és határozd meg azt is, mennyi idő alatt szeretnéd megtenni. Nagyon fontos mindez, mivel edzési ütemedet ennek megfelelően fogod a későbbiekben megtervezni.

Használd a futás-gyaloglás módszert

Az sosem egy jó kezdés, ha egyből a közepébe vágva, céltalanul, hirtelen elkezdünk futni megállás és pihenőidő közbeiktatása nélkül. Úgy gondolod, hogy jót teszel magadnak, de utána hirtelen jön a fájdalom az ízületekben és a szörnyű izomláz. Úgy érzed, mindennek vége, nem bírod tovább folytatni. Ne ess kétségbe, van megoldás. Használd a futó-gyalogló módszert. A megoldás abban rejlik, hogy futó és gyalogló periódusok követik egymást, mely intervallumok idejét folyamatosan változtatod, ahogy egyre erősödsz. Kezdetben a legjobb, ha 3 perc futást 1 perc gyaloglás követ. Ha ez túl erős, akkor 2 perc gyaloglást is közbeiktathatsz.

Íme egy minta, hogyan is építheted fel az edzésed. Mindennap az edzést 4 perc gyaloglással kezdd és fejezd be. Ezt követően váltogasd az alábbi futás-gyaloglás szakaszokat. Minden nap 30 percig mozogj.



A probiotikumokról: Melyik az igazi?

2021. július 21.

Fotó: 123rf.comA probiotikus színtenyészetekkel előállított tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben rendkívül elterjedtek. Legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és -italok, de a következő években a probiotikus sajtok nagymérvű elterjedése is várható.

Joghurtok és étrend-kiegészítők mint probiotikumforrások
Gyomor- és bélrendszerünkben többfajta mikroorganizmus található. A gyomorban viszonylag kevés, majd a bélcsatornában lefelé haladva egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elô a baktériumok, a vastagbélben kb. 400–500 fajta baktérium él.
Egyes számítások szerint a baktériumok száma egy gramm béltartalomban eléri az egybilliót, a mikróbák össztömege felnútteknél nagyjából egy–másfél kg.

Azokat a humán, vékony- és vastagbélben élô jótékony hatású, ún. bélbarát tejsavbaktériumokat, amelyek nélkül az emberi élet nem képzelhetô el, probiotikumoknak nevezzük, a velük készített élelmiszeripari termékek pedig probiotikusak. A probiotikumok szinte kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok.

A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek nagyobb részben a Lactobacillus (Lb.), kisebb részben a Streptococcus (Sc.) nemzetséghez tartoznak. Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan metabolitokat termel, amelyek elônyösek az ember egészségére, de nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus (1). Egyértelmûen hasznos tulajdonságú bélbaktériumok közé tartoznak a Bifidobacteriumok (B.) is.

A probiotikus színtenyészetekkel előállított tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben rendkívül elterjedtek. Legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és -italok, de a következő években a probiotikus sajtok nagymérvű elterjedése is várható.

Az egészséges vastagbélben a probiotikumok aránya 40–45%, ez az arány a hazai lakosságban mindössze 12%. Ez a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a Pécsi Tudományegyetem által közösen végzett klinikai vizsgálatok adata. A probiotikumok nagy számban pusztulnak antibiotikumkúra során, a helytelen életmód és táplálkozás következtében, környezeti ártalmak hatására stb., ezért indokolt, hogy a probiotikumokról szót ejtsünk.

A probiotikumok felvehetők
– probiotikus élelmiszerekkel (elsősorban tejtermékekkel, gyümölcslevekkel, jégkrémekkel),
– probiotikus étrend-kiegészítőkkel, valamint
– probiotikus gyógyszerrel.

Amíg azzal mára egyre többen tisztában vannak, hogy fontosak a probiotikumok, amelyeket többféle forrásból tudunk pótolni, azt kevesen tudják, hogy a különbözô probiotikus termékek között nagy különbség van.



Alkohol és gyógyszerek együtt? Soha!

2021. július 21.

Fotó: 123rf.com

A vény nélkül kapható gyógyszereket sokan – tévesen – veszélytelen szereknek titulálják, miközben ezekkel sem jár együtt az alkoholfogyasztási „engedély”!

„Fiatalság, bolondság” – tartja a mondás. Vannak azonban helyzetek, amikor a meggondolatlanságnak fiatalkorban sincs helye, és a gyógyszerszedés ide tartozik. Menőnek tűnhet az, hogy valaki a fájdalomcsillapító gyógyszerét sörrel nyeli le, az allergiaellenes tablettájára bort iszik, netán a hüvelygomba miatti gyógyszeres kezelése alatt alkoholos koktélokat fogyaszt, ám a következmények súlyosak lehetnek. A lehetséges komplikációk palettáján rosszullét, hányás, kipirosodás, gyomorfekély, légzésmegállás és súlyos keringési zavar is szerepel, hogy csak néhány példát említsünk.

Hüvelyfertőzés és rosszullét

A metronidazol hatóanyag, amelyet különféle bakteriális vagy amőba okozta fertőzések, köztük hüvelyi fertőzések kezelésére is használnak tablettaként vagy hüvelykúpként, nem „tűri meg” maga mellett az alkoholt. Ha valaki metronidazol használata mellett italozik, nagy valószínűséggel rosszullétet, hányingert, hányást, fejfájást, kipirulást, verejtékezést, légzési nehézséget fog tapasztalni.

Légzésbénulás?

Azoknál a gyógyszereknél, amelyek a központi idegrendszeren keresztül fejtik ki a hatásukat, egyértelműen kerülendő az alkoholfogyasztás. Az altatóknál, nyugtatóknál vagy epilepszia kezelésére szolgáló szereknél már kismennyiségű alkohol elfogyasztása is jelentős koncentrációképességbeli változásokhoz, viselkedésváltozáshoz vezethet, súlyos esetben életveszélyes légzésmegállás, keringési zavarok alakulhatnak ki.



Koffeinmentes-e a koffeinmentes kávé?

2021. július 20.

Fotó: pixabay.comA koffeintartalmú italok fogyasztása, beleértve a kávét is, szívérrendszeri betegségek esetén nem javasolt. Bár ezt a szigorú tiltást nem támasztják alá a koffein vérnyomásemelő és szívritmust befolyásoló hatását vizsgáló tanulmányok. Mégis azt mondhatjuk, hogy nem túlzó ez az óvatosság, mivel a fent említett betegségek és szövődményeik nagy egészségügyi kockázatot jelentenek. Azoknak, akik nem tudnak lemondani a kávéfogyasztás nyújtotta élvezetekről alternatív megoldást jelenthet a koffeinmentes kávé fogyasztása.

A koffeinmentes kávék (őrölt kávé, instant kávé) jellemzően drágábbak az azonos márkájú, de koffeintartalmú termékeknél. De vajon tényleg koffeinmentes a koffeinmentes kávé? Több helyen felmerült már, hogy a koffeinmentes kávék íze elmarad a koffeines termékektől. A koffeinmentes kávék tényleg kevésbé ízletesek, mint a koffeintartalmú kávék? Valódi alternatíva lehet tehát a koffeinmentes kávé, vagy ez is csak egy marketingfogás?

Olyan kávénövény, amely koffeinmentes kávébabbal rendelkezne nem létezik, a koffeint a még zöld kávészemekből vonják ki, majd ezután a kávébabot pörkölési folyamatnak vetik alá. A kávé koffeinmentesítésére több módszer is létezik, azonban a boltok polcain kapható termékek többsége az úgynevezett direkt eljárással készül, amely során közvetlenül szerves oldószerrel (diklórmetán, etil-acetát) végzik a kivonást. A teljes koffeinmentesítésnek fizikai és kémiai korlátja van (Nernst-féle megoszlási törvény), emiatt gyakorlatilag a teljes koffeinmentesítés kivitelezhetetlen. A „koffeinmentes” termékek esetén a koffeintartalomra a Magyar Élelmiszerkönyv két felső határértéket szab meg. Instant kávék esetén ez 0,3%, az őrölt kávék esetén pedig 0,08%.

A Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében hét terméket vizsgáltunk meg. Az instant és őrölt kávék különböző árkategóriába tartoztak. A koffeintartalmat HPLC-vel és denzitometriával mértük meg.



Mi micsoda? A pekándió

2021. július 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A pekándiót sokan olvastuk már recept leírásokban, de gyakran nem tudjuk mit is takar ez a hozzávaló. Mit készítsünk pekándióval? A pekándió a kismamáknak leginkább ajánlott olajos magvak egyike, nem olcsó, viszont finom és nagyon szép termés.  

Honnan származik?

A nálunk is ismert dióval rokon növény, de nincs az a kemény héja mint ami nálunk megszokott. Közel 50 méteres fákon terem és úgy néz ki mint a makk. Napjainkban az USA-ban, Ausztráliában és Brazíliában terem. Úgy tartják,hogy őshazája Amerika, ott is a Missisipi térsége. Innen terjedt el majdnem egész Amerikában. A texasi Baker barlangban i.e. 6100-ból származó leletek között találtam pekándiót, ez mutatja régi korokra visszatekintő múltját. A  Kolombusz előtti indiánok fontos eledele volt, télire raktározták amikor kevés volt az egyéb élelmük.

Mit tartalmaz?

Koleszterinben szegény, viszont gazdag folsavban. Található még benne kalcium, foszfor, vas, cink, kálium valamint A, B-1, B-2, B-3, B-6, C- és E-vitamin is. Mint az olajos magvak általában ez a dióféle is jó hatással van a szervezetre, ajánlott a fogyasztása mindenki számára. Magas folsavtartalma miatt kismamáknak is ajánlott!

Mi készüljön belőle?

A pekándió a mi diónknál kicsit édeskésebb, aromásabb ízű, így jól használható süteményekben, péksüteményekbe, kalácsokba, kenyérfélékbe. Emellett mint csemegét és a belőle nyert olajat is fogyasztják. 
Olaját saláták, köretek készítéséhez öntetként, emellett ízesítőként ismerjük.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


Miért nem elég a napfény ereje?

2021. július 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A vitaminokra nemcsak télen, a vírusos megbetegedések ellen van szükségünk, hanem nyáron is. Ezek a természetes anyagok, nyomelemek biztosítják szervezetünk megfelelő működését, ifjabb korunkban pedig a fejlődést. A vitaminok két csoportba oszthatjuk: a zsírban oldódó (A, D, E,K), valamint a vízben oldódó (B-vitamin csoport, és C-vitamin) vitaminokra.  

Bár a mértéktartásra, mint minden más tápanyagnál, náluk is szükség van, attól még tény: testünk ezeket az anyagokat nem képes magától előállítani. Az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges enzimekhez azonban nélkülözhetetlenek a vitaminok - így ha keveset fogyasztunk belőlük, az hiánybetegségekhez vezethet. 

Egy ilyen esszenciális nyomelem a D-vitamin, tudományos nevén kolekalciferol, amely a zsírban oldódó vitaminok típusába tartozik. A D-vitamin szerepe nemcsak fogaink, izomfunkcióink vagy csontozatunk egészségének fenntartásában jelentős: a sejtosztódásban is fontos funkciót tölt be. Több mint 200 gén működésére hat. Mindezek után beláthatjuk: tévhit, hogy elég a termelődéséhez, ha „kimegyünk egy kicsit a napra”, hiszen az újabb kutatások szerint még a tengerparti városok lakói is D-vitamin-hiányosak! A bőrrák ellen ugyanis értelemszerű, hogy fényvédőkkel védekezünk – szervezetünk azonban minden évszakban igényli a D-vitamint. De vajon honnan juttathatjuk be szervezetünkbe, ha biztosra akarunk menni? Mekkora egyáltalán az ajánlott napi mennyiség?

D-vitamin a napfényen túl – mennyi az annyi?

Mivel nagyon könnyű hiányállapotot kialakítani belőle, ezt a fontos nyomelemet érdemes minél több forrásból is pótolnunk. Ha természetes úton szeretnénk szervezetünkbe juttatni, akkor elsődlegesen ezt – a napi 10-30 perces napfürdőzés mellett –tejjel és tejtermékekkel, halfélékkel (tonhal, makréla, lazac, szardínia), tojássárgájával, májjal és shiitake gombával tehetjük meg. Ha azonban nincs lehetőségünk túl sokat szabad levegőn lenni, vagy az étrendünkbe valamiért kevesebb fér bele a felsorolt élelmiszerekből, menjünk biztosra: kezdjünk vitaminkúrába!

D vitamin tablettában! 

A D-vitamin ugyanis már tabletták formájában is elérhető – így könnyűszerrel biztosíthatjuk a naponta ajánlott beviteli értéket. Ez felnőtteknek szeptembertől áprilisig napi 1500-2000 NE(nemzetközi egység), szoptatós anyáknak ugyanennyi a teljes terhességük idején, túlsúlyosaknak (BMI testtömegindex szerinti túlsúly/elhízás) ennek a duplája, azaz 3000-4000 NE. Kisbabáknak, kisgyermekeknek cseppekben javasolt beadni (általában napi 1 cseppet) a javasolt értéket (kb. 500, max. 1000 NE), fiataloknak pedig egész évben naponta 400-1000 NE-nyi mennyiség az igényük. 

A gyermekeknek azért is kiemelten fontos a megfelelő napi D-vitamin adag, mert e nyomelem a kalcium beépülését is segíti a csontokba, így a csontszerkezet egészséges fejlődését is. Hiányában a gyerekeknél angolkór vagy csonttörések is kialakulhatnak! Ám a felnőttek is érdemes odafigyelniük a rendszeres bevitelre: a D-vitamin hiányával az autoimmun, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos kórképek vagy a cukorbetegség kockázata is nő.
 
Azoknak pedig, akik az ún. rizikócsoportba tartoznak a hiányt illetően, egész évben javasolt a fokozottabb bevitel (kismamák, szoptató anyák, idősek, csecsemők, krónikus daganatos vagy vérnyomásos betegek, életmódjuk miatt kevés napfényhez jutók). A szakemberek szerint azonban egy vitaminkúrát maximum egy hónapig lehet egyszerre folytatni – utána minimum 1-2 hét szünetet kell tartani, hogy elkerüljük a hozzászokást.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...289290291...610
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.