Van a családjában olyan, aki zöldhályoggal küzd?

2021. július 30.

A glaukóma a látásvesztés egyik vezető oka, így fontos, hogy tisztában legyünk a hajlamosító tényezőkkel. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a családi halmozódásra hívja fel a figyelmet.

A zöldhályog (latin néven glaukóma) az egyik leggyakoribb súlyos szembetegség a fejlett közegészségügyű országokban, és világszerte a vakság egyik vezető oka. Zöldhályog esetén valójában semmiféle hályog nincsen a szemen, hanem a látási információt az agy felé továbbító idegsejtek és a hozzájuk tartozó idegrostok pusztulnak el. Ez a látótér és a látás egésze tekintetében jelent a beteg számára romlást, ami kezeletlen esetben akár a teljes vakságig fokozódik.

Az idegsejt- és rostvesztés folyamatos- azaz, ami már elhalt, az vissza nem állítható. Éppen ezért fontos, hogy a zöldhályogot korai állapotban fedezzük fel, amikor a még meglévő és a beteg mindennapi élete szempontjából még kielégítő látás megfelelő kezeléssel megmenthető.

Zöldhályog néven számos glaukóma formát foglalunk össze. Ezek nagy részének ismertek a kockázati tényezői (rizikófaktorai). Az egyik fő rizikófaktor az, ha a vérrokonok valamelyikén, vagy akár több közeli vérrokonon előfordult már a zöldhályog.

Ha valamelyik szülőjénél vagy testvérénél diagnosztizáltak glaukómát, akkor Önnek is fokozott a kockázata erre a betegségre. Éppen ezért rendszeres, célzott szemészeti vizsgálatra (szűrésre) van ilyenkor szükség, hiszen reális az esély arra, hogy a betegség és az azzal járó látáskárosodás előbb-utóbb Önnél is kialakul.

Az örökletes tényezőkön kívül a zöldhályognak más ismert kockázati tényezői is vannak, például a 40 év feletti életkor, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, a rövidlátás, a túllátás (hipermetrópia). Ezek szintén indokolttá teszik az glaukóma irányú célzott szemészeti vizsgálatot. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája most a családi kockázattal kapcsolatos orvosi ellenőrzés fontosságára hívja fel a figyelmet.

 A zöldhályog erős családi halmozódást mutat

A zöldhályog családi halmozódása vagy genetikai jellemzők miatt alakul ki (ilyenkor a glaukómát eredményező genetikai variánsok öröklődnek), vagy a szem olyan jellegzetességei öröklődnek, melyek másodlagosan okozhatnak zöldhályogot (pl. túllátóság, azaz hipermetrópia, rövidlátás). Fokozott veszélyben vannak azok, akiknek elsőfokú rokonaiknál (szülő, testvér, gyermek) már kialakult zöldhályog. Ilyenkor akár 9-szer nagyobb az esély arra, hogy glaukóma fellépjen. Természetesen, akinek nincsen a vérrokonai között zöldhályogos, az is lehet glaukómás, ezért az időszakos szemészeti vizsgálat minden felnőttnek ajánlott- figyelmeztet a professzor.

Ne várja meg, amíg tüneteket okoz!

A glaukóma kezdeti állapotban nem okoz tüneteket, ám a romlás ilyenkor már megkezdődött. Sajnos gyakran előfordul, hogy a beteg csak akkor keres fel szakembert, amikor a látótér és a látás romlása már olyan mértékű, hogy az zavarja a mindennapi életben. Fontos megérteni, hogy ez nem a kívánatos eljárás, hiszen a már kialakult látásromlás vissza nem fordítható. A kezelés a további romlás ellen irányul. Így a beteg a legjobb esetben is olyan látással kell, hogy leélje az életét, amilyennel az első szemorvosi viziten megjelent.

Éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel a zöldhályog irányú célzott szűrés, melynek során a glaukóma még korai állapotban, a panaszok megjelenése előtti stádiumban felfedezhető. Ez különösen azoknak ajánlott, akik rizikócsoportba tartoznak.

“Amennyiben valakinek a családjában előfordult már zöldhályog (glaukóma), nagyon fontos, hogy az illető rendszeres, célzott glaukóma szűrésen vegyen részt akkor is, ha semmilyen panasza nincs! Így idejében kiszűrhetőek az elváltozások, és a terápia, mellyel megakadályozható a további látásromlás, azonnal megkezdhető”– hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája.

Székrekedés gyermekeknél: igaz/hamis állítások

2021. július 30.

Ha a gyereknek rendszeresen székrekedése van, hogyan segítsünk rajta? Ez a probléma meglehetősen gyakori a kisebbek esetében, mely gyógyszer nélkül is megoldható, ha nem válik kórossá. De ahhoz, hogy helyesen kezeljük a székrekedést otthon, különbséget kell tennünk a köztudatban ezzel kapcsolatban elterjedt, néhány gyakori igaz és hamis állítás között.

IGAZ/HAMIS ÁLLÍTÁSOK:

A székrekedés főként a gyermek székletének számával függ össze

HAMIS

A székelés gyakorisága nem az egyetlen tényező a székrekedés megállapításához. 

Nagyban összefügg a gyermek hasi komfortérzetével és béltranzitjával (amely a tápláléknak az emésztőrendszeren való áthaladásához szükséges idő). Egyes gyermekeknél akkor is előfordulhat székrekedés, ha naponta ürít székletet, míg másoknál csak akkor derül ki, ha hetente háromnál kevesebb alkalommal van széklete.

A fájdalom a székrekedés jele

IGAZ

A székrekedéses gyermeknek fájdalmat okozó problémái is lehetnek a székletürítéssel. A székrekedés miatt a széklet kemény, és nehezen ürül. Ilyenkor a gyermek fél, és visszatartja a székletet, mert fájdalmai vannak – így egy ördögi körbe kerül. Ezért ajánlott kicsi korától kezdve figyelni a béltranzitját. Már csecsemőkorban elég a pelenkát ellenőrizni, hogy megismerje a szülő a tranzit ritmusát…

A gyermek székrekedésének pszichés oka is lehet

IGAZ

Egy kisgyermek számára tehát a „nagydolog” egyenlő lehet a fájdalommal, miközben a legkisebb bosszúság is akadályozhatja a béltranzitját. Ugyanígy az olyan, számára jelentősebb, stresszes események, változások is okozhatnak székrekedést, mint pl. az óvodába-bölcsödébe járás megkezdése, kistestvér születése, költözés stb. 

Előfordulhat, hogy a családból ered

IGAZ

Vannak családok, ahol pl. a dolichocolon betegség örökletes, amely a gyomor-bél traktus rendellenessége, és jellemzője a normálisnál hosszabb vastagbél. Ez esetben a széklet általában hosszabb ideig stagnál a vastagbélb nyálkahártyájában, így gyorsabban kiszárad, és nehezen ürül. A székrekedéses gyerekeknél gyakran előfordul ez a rendellenesség.

A táplálkozás kulcsszerepet játszik

IGAZ

Egyes élelmiszerek székrekedést okoznak a gyermekeknél. Ilyen pl. a nyers alma, a banán, a rizs, a sárgarépa… Ezzel szemben más élelmiszerek hashajtó tulajdonságokkal rendelkeznek: így pl. az aszalt szilva, körte, almaszósz, zöldségfélék vagy akár a gabonafélék, a zöld levelű zöldségek (spenót, kelkáposzta…).

Az MSD vehette át az Év Gyógyszere díjat

2021. július 29.

A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság rangos szakmai elismerését idén az allogén őssejt-átültetésen átesett felnőtteknél gyakran kialakuló veszélyes vírusfertőzés megelőzésére kifejlesztett gyógyszer érdemelte ki. Magyarországon egyedi méltányossági kérelemmel már elérhető a díjazott készítmény, amely az érintettek körében végzett klinikai vizsgálatok szerint jelentősen csökkenti a CMV-fertőzés kiújulásának, a súlyos, gyakran halálos kimenetelű szövődmények kialakulásának veszélyét, és javítja a betegek túlélési esélyeit. 

A lakosság több mint fele fiatalkorára nagyrészt tünetmentesen átesik a herpeszvírusok családjába tartozó CMV (cytomegalovírus) okozta fertőzésen, de a kórokozó megmarad a szervezetben, így újra feléledhet, támadásba lendülhet¹. Egészséges embereknél rendszerint ez nem igényel kezelést, ezzel ellentétben a szervtranszplantáción átesett betegek olyan kezelést kapnak, amely gyengíti az immunrendszerüket, a csontvelő átültetett betegek immunműködése pedig eleve károsodott. Így ebben a csoportban a CMV már komoly, akár halálos kimenetelű szövődményeket is okozhat. Az MSD díjazott készítménye azért számít áttörésnek, mert Magyarországon korábban csak a kialakuló betegségek kezelésére álltak rendelkezésre csekély számban gyógyszerek, a megelőzésre nem. A komoly innovációt jelentő gyógyszernek egyelőre nem ismertek az alkalmazhatóságát korlátozó mellékhatásai.

„Nagy megtiszteltetés, komoly szakmai elismerés, hogy az MSD 1996, 2002, 2006 és 2017 után egyedüli vállalatént immár ötödik alkalommal nyerte el a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság „Év Gyógyszere” díját. Erre korábban még nem volt példa hazánkban, büszkék vagyunk az elismerésre” – mondta Dr. Barótfi Szabolcs – az MSD klinikai kutatási igazgatója.

A díj odaítéléséről 

„Az Év Gyógyszere védjegyzett díj odaítélésekor az értékelés főbb szempontjai a hatásmechanizmus újdonsága, a tudományos felfedezés áttörő volta, a gyógyszer hiánypótló szerepe hazánkban az adott terápiás területen, kedvező mellékhatás és interakciós profilok, kedvező metabolizmus és farmakokinetikai tulajdonságok, költséghatékonyság, felhasználóbarátság, és nem utolsósorban a hazai kutatásfejlesztési hozzáadott érték” – mondta el Prof. Dr. Ferdinandy Péter, az MFT elnöke, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója. 

„Az MSD azért tudta ismételten elnyerni az „Év Gyógyszere” díjat hazánkban, mert a pályázott készítmény csökkent immunitással jellemzett állapotokban is lehetővé teszi ennek a súlyos szövődménynek a megelőzését. Az új hatásmechanizmusú, innovatív molekula szelektív cytomegalovírus-ellenes hatással rendelkezik” – mondta Prof. Dr. Bitter István, az MFT szakmai bíráló bizottságának elnöke, az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság elnöke, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanára, professor emeritusa. – „Ennek ellenére a kezelés mentes azoktól a súlyos (toxikus) mellékhatásoktól is, melyek az eddig alkalmazott megelőző kezeléseket jellemezték – pl. allogén őssejt-transzplantáció esetén. A szakirodalomban megjelent adatok megerősítették a gyógyszer profilaktikus hatékonyságát és dokumentálták a halálozás csökkenését is” – tette hozzá Prof. Dr. Bitter István.

A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság „Év Gyógyszere” díját idén június 24-én ünnepélyes és sajtónyilvános eseményen adta át a győztesnek, az MSD Pharma Hungary Kft.-nek.

Minden eddiginél több iker születik világszerte

2021. július 29.

Minden eddiginél több iker születik világszerte: évente mintegy 1,6 millióan, minden 42. gyerek ikerként jön világra.

A gyerekvállalás későbbre tolódása és a mesterséges megtermékenyítés különböző módszerei hatására az 1980-as évek óta egyharmadával növekedett az ikerszülések száma – olvasható a Reproduction Medicine című tudományos lapban bemutatott jelentésben.

Az Oxfordi Egyetem kutatója, Christiaan Monden és kollégái számításai szerint 2010 és 2015 között 165 országban ezer születésből 12 ikerszületés volt. 1980 és 1985 között még ezer szülésre 9 ikerszülés jutott 112 ország adatai alapján.

Az ikrek mintegy 80 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, de a nyugati országok is felzárkóznak: míg az arány Afrikában stabil maradt, Európában 60 százalékkal, Észak-Amerikában 71 százalékkal növekedett. Ázsiában is nőtt az arány 32 százalékkal.

A tudósok szerint a számok arra utalnak, hogy az értékek Európában és Észak-Amerikában elérték a csúcsot. A növekedés nagyrészt a kétpetéjű ikreknél megfigyelhető, míg az egypetéjűeknél alig változott. Ezt a szakértők főként a mesterséges megtermékenyítéssel hozzák összefüggésbe, de az anya életkora is szerepet játszik.

Monden szerint azért is lehet csúcsértékről beszélni, mert a hangsúly egyre inkább az egybabás szülésre kerül. “Ez azért is fontos, mert az ikerterhességeknél nő a babák és gyerekek magasabb halálozási aránya, magasabb az anyák és a gyerekek komplikációkockázata a terhesség alatt, a szülés során és a szülést követően” – idézi a szakembert a BBC.com.

Az ikrek esetében több a szülési szövődmény, gyakrabban érkeznek korán, alacsonyabb születési súllyal, valamint nagyobb a halvaszületés kockázata is.

Különösen Afrikában születik sok kétpetéjű iker, ezen belül Nyugat-Afrikában magas az ikerszületések száma. Valószínűleg a genetikai hajlam fontos szerepet játszik ebben. Afrikában az ikreknél különösen nagy a gyerekkori halálozás kockázata. Így bár egyre jobban közelít az európai és afrikai országok ikerszületéseinek aránya, a túlélési esélyeket tekintve hatalmasak a különbségek.

Az alacsony és közepes bevételű országokban születő ikrek sorsára ezért különös figyelmet kellene fordítani – vélik a tudósok. Afrika Szaharától délre elterülő részén évente több mint 200 ezer gyerek veszíti el ikertestvérét életük első évében.

A becsúszott gyerek

2021. július 28.

Az együttélés, házasság kezdeti szakaszában igen gyakoriak a nézeteltérések, hiszen a párnak - akik néha igen csak különböző családból származnak - meg kell tanulniuk együtt élni, ki kell alakítani a mindkettejük számára legkielégítőbb, legharmonikusabb együttélési formát. Gyereket leginkább akkor érdemes vállalni, ha ezen már túl vagyunk.  

A pár családdá alakulását megelőzi a döntés: akarnak-e és mikor akarnak gyereket. Ha ezt a döntést nem együtt, közösen hozzák meg, az aláaknázhatja és tönkreteheti a kapcsolatot. Általában a férfi az, aki ilyenkor úgy érzi: csapdába csalták.

Juli és Sándor már több éve éltek együtt, mielőtt összeházasodtak volna. Mindketten önálló független jó keresetű, vezető állású fiatalok voltak. Közösen bérelték a lakást, felesben fizették a bérleti díjat, a számlákat, mindegyikük magának vett ruhát. Szerették és jól megértették egymást, megosztották a háztartási teendőket. Házasságról nem beszéltek, tudták, hogy egymáshoz tartoznak, és akkor mi szükség van "arra a papírra"? Mindketten úgy gondolták, hogy akarnak gyereket, de még nem most, hanem "később". Erről nem is beszéltek túl sokat.

Amikor Juli váratlanul terhes lett, mégis összeházasodtak

Sándor nem tiltakozott. Természetes volt számára, hogy megtartják a gyereket. Amikor Panni megszületett, Juli otthon maradt. Sándor nagyon jó apa volt, részt vett a baba fürdetésében, pelenkázásában is. A gondot a pénz okozta. Sándor ugyanis nem adta haza a fizetését. Juli egyáltalán nem is tudta, mennyit keres. Kifizette a számlákat, de Julinak szinte naponta kellett kérnie pénzt kosztra, bevásárlásra. Ezt Juli rendkívül megalázónak érezte, különösen, hogy Sándor rendszeresen megjegyzéseket tett, hogy Juli sokat költ, nem tudja beosztani a pénzt.

Ez a mindennapos kuncsorgás teljesen felőrölte Juli idegeit. Hiszen korábban független, önálló keresetű nő volt. Az utóbbi években, amióta vezető beosztásba került semmit sem kellett megvonnia magától, bármit megvehetett, amit csak akart. És meg is vett - ezért nincs most félretett tartaléka, hiszen nem tervezte a gyereket. De azt egyáltalán nem gondolta, hogy Sándor ilyen kicsinyes, ilyen zsugori lesz. Persze rendben van, hogy egy kicsit meg kell húzni a nadrágszíjat, ha egy fizetésből akarnak megélni, de ő most egy fillért sem költ magára, viszont a gyereknek szeretne mindenből a legjobbat nyújtani.

Sándor nem volt nagyon lelkes, de hajlandó volt eljönni hozzánk. Párterápiára persze nem menne, de ez a mediáció nem hangzik olyan rosszul. Hiszen mostanában tényleg sokkal többet veszekszenek. És nagyon rossz otthon a hangulat. Ha Panni nem lenne olyan bűbájos gyerek, szinte nem is lenne kedve hazamenni. De a kis boszorka mindig leveszi a lábáról.

Igen, a veszekedések mindig a pénz miatt törnek ki. Juli már gyerekkorában is el volt kényeztetve, mindent megkapott, amit csak szeme szája megkívánt. Ők szegények voltak, neki mindenért meg kellett dolgoznia. Akkor mehetett ki játszani a többiekkel, ha kész volt a lecke, fel volt vágva a tűzifa, stb. Ha egy kis zsebpénzt szeretett volna, akkor átment valamelyik szomszédba füvet nyírni, autót mosni.

Hogy most Juli mire költi a pénzt? Nem is tudja..., Nemigen látott rajta mostanában új ruhát...
Hogy a gyerekre? Akkor is egye meg amit főzött! Őt nem kérdezte meg, hogy akar-e már gyereket. Egyedül döntött. Neki ne mondja, hogy nem tudott volna jobban vigyázni! Őt teljesen kihagyta a döntésből. Pedig azért neki is lett volna beleszólása!

Az alacsony magnéziumszint jelei

2021. július 28.

Az emberi szervezetben jelen lévő magnézium jelentős része a csontokban, fogakban és a sejtek belső terében található meg, és csak mindössze 0,3%-a van a szérumban. Fontos tudni, hogy a szérum magnéziumszint laboratóriumi meghatározása nem tükrözi hűen a szervezet magnéziumszintjét, és csak gyenge jelzője egy esetleges magnéziumhiánynak.

Megeshet, hogy a vázrendszerbeli és a sejten belüli magnéziumszintek messze az elvárt érték alattiak, azaz a szervezet „magnéziumért kiált”, miközben a szérumbeli szint még elfogadható.

A magnéziumpótlás szükségességének a megítélését nehezíti, hogy a magnézium hiányának nincs specifikus tünete. Sokkal inkább az általános, egyéb hiányállapotokkal vagy betegségekkel akár összetéveszthető panaszok jelenléte jellemzi.

• Magnézium hiányában a fizikai teljesítőképesség csökkenése tapasztalható, és akár krónikusfáradtság-szindróma is felléphet.
• Sok esetben izomgörcsök formájában jelentkeznek a hiányállapot következményei. Sportolás vagy alvás közben hirtelen, váratlanul olyan érzést tapasztalhat a magnéziumhiányos személy, mintha nyilat lőttek volna beléje, ennek hatására görcsbe rándul a lábszára izomzata. Más esetekben az izomerő csökkenésében ölt testet
a magnézium hiánya.
• A szervezet alacsony magnéziumszintje gyakoribbá teheti a migrénes rohamokat.
• Magnézium hiányában zavart szenvedhet a cukoranyagcsere.
• Ha nem megfelelő a magnéziumellátottság, számos szív- és érrendszeri megbetegedés rizikója nő: gyakrabban fordul elő a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, és gyakoribbak lesznek a különféle szívritmuszavarok. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy a magnéziumhiány gyakran káliumhiánnyal társul.
• A szükségesnél alacsonyabb magnéziumszintet az idegrendszer is megérzi, és különféle tünetekkel reagálhat rá. A stressztűrő képesség csökkenése, a depresszió és a pszichózisok gyakoribb előfordulása, a szédülés, de akár a végtagok kényszeres moz-
gása is lehet a következmény.

Milyen tápanyagokat tartalmaznak az egyes gyümölcsök? Teljes körkép a 18 legfontosabbról!

2021. július 27.

Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is.  

Az áfonya

Szakirodalmi adatok alapján az áfonya az egyik legértékesebb biológiai hatóanyagokat tartalmazó gyümölcsünk. Kiemelkedő magas kálium tartalma, van benne továbbá kalcium, vas, magnézium, mangán, cink, kén, foszfor. Ezen kívül tartalmaz különféle gyümölcs savakat (pl.: almasav, citromsav), cukrot, pektint, flavonoid- és iridoid vegyületeket termése pedig antociánokat (mirtillin), C-, B1 vitamint valamint az A-vitamin provitaminját, niacint.

Ezen összetevőinek köszönheti az áfonya az összehúzó (adstringens), az antibakteriális, az antioxidáns és a vizelethajtó hatást. Vérkeringési zavarokban, így az artériák és a vénákkal kapcsolatos rendellenességekben, a mikroszkópikus vérzékenység esetén, visszértágulatoknál a benne lévő mirtillin javítja a vénák és az artériák falának rugalmasságát, csökkenti a hajszálerek törékenységét.

Az áfonya jó vértisztító, ezért gyógyítólag hat az ekcéma, kiütés, pikkelysömör és más bőrbetegségekre. A látószervünk különféle betegségeinél (pl.: szürkületi vakság, szürke hályog, zöldhályog, cukorbetegségből eredő látás zavarok) is eredményesen használható. Ajánlható gyakori húgyúti fertőzésben szenvedőknek, vesekőképződésre hajlamosaknak, vagy akinek vesehomokja van, valamint vizeletpangás, magas vérnyomás, bélhurut, hasmenés esetén.

Az alma

Az alma tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, A, B komplex és C vitamint. Gyógyhatását a benne lévő ásványoknak köszönheti, amelyek az emésztési rendszerre hatnak. Magas a pektin tartalma, ami a sejtfal alkotó része. Fontos továbbá a héja, a cellulóz része, amely segít kisöpörni a beleket. Általánosságban véve, az alma tisztító hatású. Depressziós betegség és alacsony vércukorszint esetén – amikor az agy nem kap elég glükózt – ajánlatos az alma fogyasztása. Az alma savas tartalmával hozzásegít a gyomor és a belek mozgásának meggyorsításához. Pektin tartalma segíti az anyagcserét, valamint képes feloldani azokat a zsírokat (triglycerideket), amelyek a koleszterin lerakódását okozzák. Kiemelkedő a vér-, és máj-, vesetisztító tulajdonsága.

A körte

A körte nem tartalmaz kiemelkedő mennyiségű ásványi sót vagy vitamint. Tartalma azonban olyan összetételű, amelyet számos betegség gyógyítására felhasználhatunk. A gyomorbajosok és a vese bajosok számára a legjobb. A körtét általában gyulladásos betegségek gyógyítására használják, illetve az emésztési rendszerre és a légutak gyógyítására. Ez nem zárja ki azt, hogy a körte hasson az egész testre. Az átlagosnál nagyobb mennyiségű benne a boron, ami a csontok és az izmok állapotára jótékonyan hat. A körte hűsítőlég hat a gyomorhurutra és gyógyítja azt. A körte hasznos lehet a bélhurut gyógyításában. Az emésztési zavarok mind gyakoribbak az idősödő korban akkor is, ha nem fogyasztanak sokat. Csökken a gyomorsav és a bélmozgás, lelassul az egész emésztési rendszer. Ilyenkor egy körte elfogyasztása jót tesz a gyomornak és az emésztést is felgyorsítja. A körte fogyasztása segít a vért megtisztítani, és ezzel enyhíti a reumatikus fájdalmat.

A bodza

A bodzának a népi gyógyászatban és az étkezésben a termése mellett a virágját nemcsak gyógyteának, de frissen, a nyári melegben frissítő italnak is felhasználhatjuk. A virágja tartalmaz izzasztó glikozidát, rutént, illóolajat, nyálkát, cukrot, cseranyagot kéksav glikozidát C vitamint stb. Termése tartalmaz gyümölcssavat, C, C2 és A vitamint, cukrot, cseranyagot, nyomelemeket, illóolajokat stb. A bodzavirág téli meghűlés esetén kiváló gyógyszernek bizonyult. Köhögést csillapító, vértisztító, enyhe hashajtó. Az egyik legbecsesebb tulajdonsága a szerves sav tartalma, amely mindkét féle bodzatermésben megtalálható, s rendkívül jó hatású a szervezetre. Vértisztító, és a flavonoidokat tartalmazó tulajdonsága következtében antioxidánsnak számít.
A levél nagy koncentrációban tartalmaz kéksav-glikozidokat mint a szambunigrint.

A bodzát meghűléses megbetegedések, hurut esetén, izzasztószerként és immunrendszeri serkentőként használják, vizelethajtó. Reumás bántalmakra nagyszerű gyógyír, de lázcsillapításra is ajánlják.

Parlagfű-allergia? A dinnyét is kerüld!

2021. július 27.

Többen megfigyelhették már, hogy allergiás panaszaik - főleg allergiaszezonban - olyankor is erősödnek, amikor nincs semmilyen jel arra, hogy az allergén-koncentráció emelkedett lenne a környezetben. A panaszokat ez esetben keresztallergia is okozhatja.  

A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, utánozni, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük. Egyik legismertebb a görögdinnye-parlagfű keresztallergia.

A folyamat lényegét sokszor tévesen értelmezik. A légúti allergia legismertebb tünetei közé tartozik a tüsszögés, az orrfolyás, a könnyezés, a szemviszketés, a torokkaparás és rosszabb esetben az asztmatikus panaszok. Mindez tulajdonképpen egy helyi gyulladásos elváltozás következménye, ami nyálkahártya-duzzanattal, váladékképződéssel és viszketéssel jár együtt. – magyarázza dr. Balogh Katalinallergológus főorvos. Ezzel szemben a keresztallergiáknak az orális allergia szindróma kialakulásában van leginkább szerepe. Ilyen esetekben a szájüregben lép fel először az allergiás válasz. Fontos ismertetőjele, hogy a szájüregben kellemetlen viszketés alakul ki, ajakduzzanat, nyelvduzzanat, garatvizenyő, hasi görcsök jelentkezhetnek, nagyon ritkán anafilaxia is előfordul.

A keresztallergia viszonylag ritka jelenség, az allergiások 5-10 százalékánál fordul elő. A nyírfapollen allergiásoknál jóval gyakoribb a pollen-étel keresztreakció, előfordulása esetükben megközelíti a 30 százalékot.

Jellemző keresztallergiák:

• Parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom , uborka
• Fekete üröm: kömény, csilibors, paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, koriander, kapor, articsóka, kamilla, tátika, napraforgó, krizantém, kiwi, ánizs, árnyika, dinnye, uborka, mangó, szerecsendió, bors, mustármag, borsmenta, bazsalikom, majoránna, oregáno, zeller.
• Nyírfa: mogyoró, dió, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack, burgonya, kiwi, avokadó .
• Füvek: paradicsom, rozs , búza, szója, földimogyoró , bab, borsó, tamarin, szentjánoskenyér.
• Földimogyoró: dió
• Diófélék: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag
• Latex: gesztenye, banán, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi

2021 fürdőruha trendek

2021. július 26.

Végre itt a nyár és a strand szezon, azaz az év legjobb időszaka. Szerencsére 2021-ben is látványos fürdőruha trendek közül választhatod ki a neked legjobban tetsző fazont.  

Tudjuk, hogy ez sok nőnek okoz problémát, hiszen többségünk túlzottan kritikus önmagával szemben. Jó hír azonban, hogy idén minden alakhoz passzoló, trendi fazonú fürdőruhák találhatók az üzletek polcain. Ebben a cikkben összegyűjtöttük neked a legmenőbb trendeket és tippeket, hogyan legyél igazán divatos még a strandon is. Élénk színek, extravagáns vagy éppen retró szabások következnek!

Félvállas / Asszimetrikus

Magasan ívelt combkivágás

Extra pántos megoldások

Cutout

Retro fürdőruhák

Repedtsarkúak, sorakozó! Szandálszezon és a sarok bőrének ápolása

2021. július 26.

Pocsék cipőben - esetleg a lábujjak közt pántos flip-flopban várni a nyarat? Ennek semmi értelme! A sarokrepesztő divatcsukák helyett a jó cipő, az érzékeny lábfejekre pedig a megelőzés a megoldás. Szakértői tanácsok a töredezett sarok ellen.  

Nem vagy egyedül! Nem csak Te nem tudod hordani a flip-flop papucsot!

Az emberek normális többsége nem szereti, ha a két lába ujja közt izgatja valami a bőrét. Egy-egy vízhólyagnál nagyobb bajt is tud okozni az ilyen papucs, mivel a lábujjak között kialakuló sebek könnyen elfertőződhetnek nehezen gyógyuló orbáncot okozó baktériumokkal. Az efféle fertőzések a lábujjak közötti repedések, sebek körül gyakoribbak, mint a saroktájékon. A lábujjak közt kialakulhat sipoly, bőrkeményedés is. Aki tehát úgy érzi, hogy ez nem az ő divatja, helyesen gondolkodik!

Öröklött tényező

Az, hogy kinek mennyire szarusodik a bőr a sarkán, részben öröklés kérdése, s csak másodsorban az ápolásé. Aki erre hajlamos, jobban oda kell figyelnie. Fokozott szarusodás észlelhető elsősorban azokon a helyeken, ahol a bőr nagyobb mechanikai igénybevételnek van kitéve, pl., ahol a cipő nyom. Ugyanígy, ha a lábnak statikai problémái vannak, csontkinövés, bütyök vagy lúdtalp, akkor a terhelés nem az egészséges egyenletességgel oszlik meg a talpon, ami szintén hozzájárul a vérrel rosszabbul ellátott, szarusodásra hajlamosabb bőrfelületek elkülönüléséhez.

A jó cipő fél siker!

Természetesen a bőrkeményedések kialakulásában közrejátszik az is, milyen cipőt hordunk. Az érzékeny bőrűek cipője legyen különösen puha bőrből készült, párnázott talpú. Még alapvetőbb követelmény, hogy sehol se nyomjon. A betétes cipő csak akkor jó, ha teljesen a talphoz van szabva. A sarkat teljesen szabadon hagyó, pántos szandálokba biztosan nem izzad bele a láb, viszont könnyebben kiszárad, amit csak tetéz az a por és piszok, ami így akadálytalanul tapad rá a sarokra, tovább szárít, ezért aztán nagyon sokaknál elkerülhetetlen, hogy véresre repedjen a bőr. Aki örökölte a sarok kirepedezésére való hajlamot, legjobb, ha nem hord csúszda-szerű cipőket, kerüli a túl magas sarkokat.