Segítség: figyelemhiányos a gyerekem

2021. december 08.

A tanulási nehézségek egyik leggyakoribb oka az ADHD, más néven figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, amikor a gyermek nem tud egy dologra folyamatosan figyelni. Négyből három esetben azonban a szülők tévesen azt gondolják, hogy gyermekük az átlagnál csupán szétszórtabb, élénkebb, így nem kérnek segítséget.

Magyarországon a 6-18 éves korosztályban 70 ezerre tehető az ADHD-s gyermekek száma, így idén szeptembertől minden általános- és középiskolai osztályban lehet legalább egy ADHD-s tanuló.

Miért nem figyel?

A mozaikszó a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar angol rövidítés (Attention Deficit and/or Hyperactivity Disorder, magyarul: figyelemhiányos hiperaktivitási zavar). Bár a betegségben szenvedő gyermekek többsége kifejezetten intelligens, az agyban található figyelemközpont működési zavara miatt nem tudnak folyamatosan egy dologra figyelni.

A betegség lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, így nem nevelési probléma.

A tanulási nehézségek adódhatnak az ADHD két külön, vagy kombinált tüneteiből: a túlmozgásos, a köznyelv által „hiperaktívnak” nevezett gyermek nem tud nyugodtan megülni a helyén, izeg-mozog, gyakran félbeszakítja a tanárt és társait.

Ezzel szemben kevésbé ismert az ADHD másik fajtája, ahol nem a túlmozgás dominál, hanem a csendesnek, lassúnak és álmodozónak gondolt gyermekek figyelmét a külvilág hangjai, fényei, mozgásai vonják el a tanárról, a tananyagról.

Későn vagy egyáltalán nem felismert betegség

Egy friss tanulmány (Corvinus Egyetem – Lépéskényszer) szerint ma Magyarországon legalább 70 ezer ADHD-s gyermek él, így minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy figyelemzavarral küzdő gyermek. A szülők és pedagógusok háromnegyede csak későn vagy egyáltalán nem ismerik fel a betegséget, 10 osztályból 7-ben találkozhatunk olyan ADHD-s gyermekkel, aki nem részesül kezelésben. Ha nem ismerik fel időben a betegséget, akkor a kisdiák nem kap megfelelő segítséget, és nem tud lépést tartani a többiekkel. A tanórákon a figyelem megtartása okoz nehézséget, így az érintett gyermekek az órai koncentráció, ebből kifolyólag a tanulás során is akadályokba ütköznek.

Már óvodában is kiütközhet

Az ADHD tünetei általában óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor már a teljesítményt, koncentrációt feladatokkal mérik, és kiderül, a gyermek nem tud folyamatosan figyelni egy dologra. „A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő gyermeket gyakran rossznak, rossz képességűnek könyvelik el, annak ellenére, hogy az esetek túlnyomó többségében nagyon kreatívak, kiváló adottságokkal, magas intelligencia hányadossal rendelkeznek” – hívta fel a figyelmet Hajdu Ágnes, az ADHD Magyarország nevű alapítvány szakmai vezetője.

A figyelemhiány okozta tanulási problémák gyenge iskolai teljesítményhez vezetnek, melynek következménye lehet a közösségből való kiesés, a kirekesztettség érzése, a rossz társaság, azaz egy félresiklott életpálya.

Így hat a hangulatodra egy lakásban elhelyezett akvárium

2021. december 08.

Az utóbbi időben nemcsak a szabadidő és a családi élet színtere volt lakásunk, hanem a tanulásé és a munkáé is. Sokkal több időt töltöttünk el otthon, ezért teljesen átalakult az otthoni terekhez való viszonyunk is. Emiatt érdemes apró változtatásokat bevetni, hogy a kötelezettségek elvégzése után a kikapcsolódás tökéletes színterévé is váljon a lakás, ezzel segítve lelki egészségünk megőrzését.  

A mindennapok kiegyensúlyozottságáért új, inspiráló és relaxáló otthoni dekorációval is tehetünk. Nézzük, hogy ebben miként segíthet egy akvárium telepítése!

A napi feszültségek és a stressz feloldásához jó megoldás egy akvárium elhelyezése a lakásban, hiszen az élő víz látványa regeneráló hatással van az emberi idegrendszerre. A néma háziállatok különös tánca és színei, a növények hullámzása, a kék szín mind-mind támogatják lelkünk gyógyulását, hiszen csendet és békét sugallnak.

Hazai és külföldi kutatások is alátámasztották már, hogy egy otthoni akvárium segít a félelmek és a szorongás leküzdésében, illetve a depresszió kezelésében. Amikor az akváriumot nézzük, olyan mintha mi magunk is a vízben búvárkodnánk, mivel közvetlenül előttünk elevenedik meg egy apró vízivilág. Ha igazán nyitottak vagyunk rá, akár meditatív állapotba is kerülhetünk.

Érdekesség: több egészségügyi intézményben, gyógyszertárban, várótermekben és a pszichológusnál fedezhetünk fel akváriumot, aminek nem titkolt célja a nyugtató, stresszoldó közeg kialakítása.

Szőrös kiskedvencek helyett sokan az akváriumra és a halakra szavaznak, hiszen nem igényelnek olyan intenzív gondozást, mint amilyet egy kutya- vagy macskatartónak kell elvégeznie a hétköznapokban. Az időközönkénti takarításon kívül a napi eledel beszórása az akváriumba csak a feladatunk, amit egy perc alatt könnyedén megtehetünk.

Az elhízás már gyermekkorban megterheli a szívet

2021. december 07.

A súlyos elhízás már gyermekkorban megterheli a szívet – derítették ki holland kutatók, akik tanulmányukat az Archives of Disease in Childhood című folyóiratban közölték.

A szívbetegségeket a középkorú népesség gondjának tartják, ám a figyelmeztető jelek már a 2-12 éves gyerekeknél is kimutathatók – olvasható a BBC News hírei között.

Az amszterdami Vrije Egyetem kutatói a holland gyermekgyógyászok szakmai kollégiumának 2005-2007 közötti adatait elemezték, a szívbetegségek figyelmeztető tüneteit keresve a súlyosan elhízott gyerekeknél. Egy kétéves esetében súlyos elhízásnak számít a 20 feletti testtömegindex, 18 évesnél a 35 feletti BMI.

• A kutatók összesen 307 gyermeket vizsgáltak meg. Mint a tanulmány kiemeli, a 12 évesnél fiatalabb, súlyosan elhízott gyermekek 62 százalékánál legalább egy kardiovaszkuláris rizikófaktort kimutattak.
• A vizsgált gyermekek felének magas volt a vérnyomása.
• Akadtak olyanok, akiknek alacsony volt a “jó koleszterin”, a HDL (magas sűrűségű lipoprotein), magas volt a vércukorszintje, utóbbi a majdani 2-es típusú diabétesz figyelmeztető jele.

A holland tudósok rámutatnak arra, hogy ezek a tünetek szívbetegséget eredményezhetnek fiatal felnőttkorban.

Te is bántalmazás áldozata vagy? Ismerd fel a jeleket!

2021. december 07.

A bántalmazásról a legtöbb embernek a fizikai erőszak jut az eszébe. Rombolni és fájdalmat okozni azonban szavakkal is lehet. A lelki bántalmazás veszélye gyakran épp abban rejlik, hogy hosszú ideig képes észrevétlen maradni. Gyakran maga az áldozat is csak későn ismeri fel, hogy bántalmazásnak van kitéve. Olyankor pedig már a segítség ellenére is nehezen lát lehetőséget arra, hogy változtasson a helyzetén.  

A bántalmazás, a lelki erőszak elfogadhatatlan. Ebben mindannyian egyetértünk. Mégis vannak közöttünk olyanok, akik nap mint nap áldozatául esnek, miközben nem is sejtik, hogy amit elszenvednek, az bántalmazás.

Az első lépés tehát a felismerés, valamint a belátással járó esetleges szégyen és kiszolgáltatottság érzés feldolgozása. A biztonságot megteremtő cselekvési terv kidolgozása csak ezután következhet.

Melyek a lelki bántalmazás jelei?

1. Kettős kommunikáció
Másokkal elbűvölő, az áldozattal szemben minősíthetetlen viselkedés.

2. Irreális elvárások támasztása
Külső megjelenésre, nőies viselkedésre vonatkozó teljesíthetetlen elvárások támasztása. Az áldozatban megfelelési kényszer és folyamatos frusztráció, valamint az el nem fogadás érzésének kialakítása. Szemrehányás.

3. Elszigetelés
A munkatársakkal, a barátokkal, a családdal való kapcsolattartás lehetőségének szűkítése, korlátozása, megszüntetése.

4. Önértékelés rombolása
Kritizálás, sértegetés. Hibáztatás, vádlás, bűnbakképzés. Kiabálás.

5. Kontroll gyakorlása
Ellenőrzés alatt tartás, korlátozás. Önálló döntés megkérdőjelezése. Utasítás, elszámoltatás. Végletes féltékenység.

6. Dominancia gyakorlása
Kirekesztés, problémák megbeszélésével szembeni elhatárolódás. Hazugság.

7. Manipulálás
Közömbösség mutatása, elszigetelődés. Udvarlás, hízelgés. Titkolózás.

8. Megfélemlítés
Indulatosság, verbális agresszió. Az áldozat tárgyainak megsemmisítése, rombolás. 

Fontos a gyermekkori depresszió felismerése

2021. december 06.

A minél gyorsabb terápiás ellátás érdekében fontos a gyermekek depressziós tüneteinek korai felismerése, mert a diagnosztizáltan páciensek között nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás – állapította meg a Szegedi Tudományegyetem és a Pittsburgh-i Egyetem két évtizede zajló kutatási programja.

A szegedi gyermekgyógyászati klinika gyermekpszichiátriai kutatócsoportja az amerikai felsőoktatási intézménnyel együttműködve 1999-ben indította el a gyermekkori depresszió rizikótényezőit és lefolyását elemző vizsgálat.

 Az Amerikai Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health – NIH) támogatásával folyó – európai viszonylatban is egyedülállóan nagy volumenű -, 723 magyarországi gyermek és családja bevonásával végzett komplex kutatás azt vizsgálja, hogy az érzelemszabályozási képesség, a genetikai és különböző pszichofiziológiai, valamint a környezeti tényezők, azon belül, a családi háttér és a különféle negatív életesemények hogyan befolyásolják a gyermekkorban megjelenő depresszió betegség kialakulását, lefolyását. A kutatásba bevont, az első depressziós időszak idején tíz év körüli gyermekek jelentős részét a kutatócsoport jelenleg is vizsgálja.

Kapornai Krisztina, a klinika gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályának vezetője kifejtette, hogy a leghosszabban követett klinikailag igazolt korai kezdetű depresszióban szenvedő 115 fiatal 22 százaléka jutott el  az öngyilkossági kísérletig. Ez az arány magasabb a nemzetközi statisztikai adatoknál. Az utánkövetés – átlagosan csaknem 15 éves – ideje alatt a vizsgálatba bevont 723 fiatal közül hárman követtek el befejezett öngyilkosságot.

Kiss Enikő, a magyarországi kutatás országos koordinátora közölte, a hazai vizsgálatok is igazolták azt a tudományos tényt, hogy a lányok sokkal gyakrabban kísérelnek meg öngyilkosságot, mint a fiúk. A hosszú távú utánkövetés során a lányok 33, a fiúk 9 százaléka kísérelte meg eldobni az életét.

A vizsgálat szerint a gyerekek 19 százalékának egyáltalán nem volt öngyilkossági tünete vagy gondolata. A legenyhébb tünet, a halál gondolatával való foglalkozás, az érintettek 80 százalékánál jelent meg. Súlyosabb tünete, az öngyilkosság gondolata a vizsgált gyerekek 70 százalékának volt, konkrét öngyilkossági tervet pedig 47 százalékuk fogalmazott meg. Az elemzések szerint az öngyilkosság kockázatát növeli, hogy a depressziós gyerekek gyakran hatástalan érzelem és hangulatszabályozó módszereket alkalmaznak, negatív érzéseiken nem tudnak úrrá lenni.

Kötelező véleményezni?

2021. december 05.

Vajon miért hisszük, hogy mindenről kell lennie véleményünknek? Ki vagy mi kötelez arra, hogy állást foglaljunk, mellette vagy ellene? Mi van akkor, ha MÁR nincs véleményünk?  

A vélemény szó önmagában hordozza saját árnyékát: vél, vagyis gondol, igaznak fogad el. Nem tud, mégis valamiért ítél. Olyan valami tehát, amit az elme kreál, de maga sem veszi komolyan.

Úgy tűnik, jobb nem megszólalni. Mindegy, mit gondolnak mások. Akkor találod meg és akkor tudod fenntartani a békédet, ha nem foglalsz állást. Ugyanis nincs rá szükséged. Divattá vált hangoskodni, valamiért (rendszerint bármiért) „küzdeni”, ennek lehetőleg nagy nyilvánosságot adni, mert ha nem, akkor bizony nem is vagyunk fontos személyiségek…

Nézzük csak. Hangoskodni ugyan minek? Mindennek megvan a maga helye és ideje, mindenre megvan a megfelelő fórum, ahol jelezni lehet a problémát, jogorvoslatot lehet kérni, ha súlyosabb az ügy, konkrét segítséget vagy védelmet igényelni, és csak halkan mondom: lehet egyszerűen tudomást sem venni dolgokról. Olyan még nem volt az emberiség történetében, hogy hangoskodással sikerült valamit megoldani. Különösen nem azzal, hogy az utcára megyünk hangoskodni. A megoldás ugyanis soha nem az utcán hever. Egészen máshol. A felelősséggel élt, szeretetteljes, egymást segíteni törekvő, szolgáló életben. Egyenként és mindenki ezért, és csak ezért felel. A hangoskodás békét még soha nem teremtett.

Igen, divat küzdeni. Divat keménynek lenni, kivont karddal hirdetni azt, amihez egyáltalán nincs szükség fegyverre. Nincs ugyanis ellenfél – hacsak nem mi magunk vagyunk azok, a magunk teremtette gondolataink, emlékeink, programjaink, a saját démonjaink, a fejünkben zajló legnagyobb háborúk. Vajon hány évre, évtizedre vagy évszázadra van szükség ahhoz, hogy belássuk, nem a „küzdelem” hoz eredményt, hanem a tudatosság, az ébredés, annak a felismerése, hogy létezik a miénknél egy intelligensebb elme, aki teremtett minket, aki mindenben támogat, és még ha kételkedünk is benne, mindenkinél jobban szeret?

Mi lenne, ha a ma már szinte korlátlan nyilvánosságot arra használnánk fel, hogy szolgáljunk? Mi lenne, ha nem a gyűlölet, a nagy manipulátor, a pénzéhes híripar híreit osztanánk meg? Mi lenne, ha vigyáznánk magunkra, és nem keverednénk zsákutcába torkolló, fölösleges, groteszk közösségi médiumi politizálásba?

Persze, a kérdés költői. Mert az időnk nagy részét nem abba fektetjük, ami valóban szolgálja az életünket. Például a nyugalmunkat, a békénket, a saját lelki fejlődésünket, a spirituális élményeinket. Kimaradunk a csodákból. A pillanat csodáiból, mert azzal vagyunk elfoglalva, hogy a másik mit, miért, mikor…

Pedig van dolgunk elég, méghozzá saját magunkkal. Azért vagyunk ugyanis itt a Földön, hogy a hibáinkat kijavítsuk, amit csak lehet, azt helyrehozzuk, egy szó, mint száz: jobbakká váljunk.

Asztmás gyerekek – kezünkben a kontroll

2021. december 05.

A kórkép sokak által ismert, melynek zihálással, fulladással járó tüneteit előszeretettel jelenítik meg filmek, vagy karikírozás (eminens szemüveges kisgyerek a „fujókájával” a suliban, akit mindenki csúfol, de matek órán tarol) vagy elrettentés céljából. Valóban, akik e betegségben szenvednek, és voltak már hasonló „fullasztó helyzetben”, azok jól tudják, hogy ezt átélni, csöppet sem vicc. Néha még halálfélelemmel is átitatott. Ez nem is csoda!

A fulladás érzése ugyanis, a kontroll elvesztését jelenti testünk és hát igen…életünk felett is. Ha ezt gyermekünknél látjuk, akkor az élmény még borzasztóbb. De igenis van kiút! A cél, hogy megértsük, nem vagyunk egyedül, van segítség.

Meg kell értenünk, hogy mivel állunk szemben. Így azon túl, hogy tudnunk kell, hogy mik az asztma biológiai tényezői, tudnunk kell azt is, hogy mik a környezeti, szociális és pszichés okai. Ezen utóbbiakon, ha változtatni már teljes mértékben nem tudunk, elfogadni és főként uralni azokat már képesek lehetünk, ami a gyógyulás és tünetmentesség kulcsa. A kontroll a mi kezünkben marad.

Asztma

Az asztma egy olyan tünet együttes, melyet általános, de visszafordítható légúti elzáródás jellemez, amit egyidejűleg tapadós légúti nyák termelése és helyi gyulladás létrejötte is jellemez. Az asztmás roham azonban visszafordítható. Az esetek döntő többségében allergiás eredetű a probléma, így sok betegnél egyidejűleg más allergia pl.: szénanátha, vagy táplálékallergia is jelen van.

Rengeteg embert érint

Rengeteg embert érint világszerte ez a probléma, különösen a fejlett országokban, ahol a gyakoriság 8-10-szer nagyobb. Hogy mennyire elterjedt ez probléma azt az is bizonyítja, hogy sok híresség szintén küzd a problémával, köztük olimpikonok és más sportolók is. Az asztmával való sikeres és teljes élet tehát közel sem lehetetlen.

Gondoltátok volna például, hogy a sikeres Oscar-díjas Diane Keaton asztmás, vagy, hogy a karriere kezdetén modell, majd később sportos filmsztár, Michael Dudikoff gyermekkorában szintén e betegséggel küzdött. Furcsának tűnhet, de igaz; még énekesek is eredményesen szembe néznek ezzel a gonddal: Coolio a rapper, vagy a magyar Király Viktor. Az olimpiákon résztvevő atléták pedig majdnem 10%-a küzd asztmával. A híres futball legenda, David Beckham fiatal kora óta asztmás beteg!

• Magyarországon a lakosság kb. 3-4%-a asztmás. Jó hír számunkra azonban az, hogy az esetek többsége az asztma 4 súlyossági fokozata közül a legenyhébbe tartozik.
• Érdekes adat a gyerekek között, hogy a pubertás előtt az asztma 3-szor gyakoribb fiúkban mint lányokban. Fiatal felnőttkorban a nemek közti arány egyenlő, majd felnőtt korban a nők veszik át a vezetést.
• A legtöbb gyereknél az asztma 5 éves kor előtt alakul ki. Ezen gyerekek több mint felénél pedig már a 3. év előtt.

Színek a lakásban - színek hatása a lakberendezésben

2021. december 04.

A színeknek jóval nagyobb a hatása életünkre, mint gondolnánk. A színek segítenek harmonikussá tenni azt a környezetet, ahol élünk, dolgozunk, pihenünk, de a nem megfelelő színeknek zavaró, nyugtalanító hatásuk lehet. Ezért kellően odafigyelve alkalmazzuk csak lakásunkban a különböző színeket, és árnyalatokat.  

A színeknek jóval nagyobb a hatása életünkre, mint gondolnánk. A színek segítenek harmonikussá tenni azt a környezetet, ahol élünk, dolgozunk, pihenünk, de a nem megfelelő színeknek zavaró, nyugtalanító hatásuk lehet. Ezért kellően odafigyelve alkalmazzuk csak lakásunkban a különböző színeket, és árnyalatokat. Ne féljünk a színekkel játszani!. Ha már megvan az a csodás adottságunk, hogy színesben látjuk a világot, használjuk is ki!

A színeknek már önmagukban is van kifejezőereje, de tökéletesen, csak más színekkel együtt képesek a kívánt hatást elérni. A különböző árnyalatok kiegészítik vagy fokozzák egymás hatását, harmonizálhatnak egymással, vagy épp az ellenkezőjét érhetjük el a nem megfelelő színválasztással.

Mivel a színek közvetlen hatást gyakorolnak a hangulatra, a nem megfelelő kombináció rosszkedvet, levertséget, haragot, idegességet válthat ki. Éppen ezért a tónusokkal, árnyalatokkal, kiegészítő színekkel óvatosan, átgondoltan kell bánni, különösen akkor, ha a minket körülvevő négy falról van szó.

A meleg színek élénkek és izgalmasak, a hideg színekkel nyugalmat, békét lehet kifejezni. Bármely szín legvilágosabb árnyalata a fehér, a legsötétebb a fekete, legszínesebb pedig az alapszín. Különböző tónusokat kapunk, ha az alapszínhez fekete, vagy fehér színt keverünk. A világosabb tónusok finom harmóniát eredményezhetnek, a sötétebb tónusokkal drámaibb hatást érhetünk el. Semlegesek azok a színek, amelyeknek nincs színezete, tehát a fehér, a fekete és a szürke. Ezekkel a színekkel igen finoman összeköthetjük az eltérő színkarakterű részleteket a lakásban.

Lássuk, egyes színeknek milyen hatásuk van:

Sárga
A legfényesebb, ugyanakkor a legvilágosabb szín. Felerősít, és tágassá teszi a teret. A sárga árnyalatai derűs érzést keltenek anélkül, hogy a teret összenyomnák. A beeső fénysugarakat is barátságossá varázsolja ez a szín. A sárga árnyalatokhoz minden illik. Fontos, hogy a jól megválasztott sárga falszínből az összes többi szín (bútorok, textilek, képek, stb.) kifejezően kiemelkedjen, de azzal mindig összhangban maradjon.

Narancsszín
A sárga és a vörös keverékéből álló narancs élénkséget és mozgalmasságot sugároz. A szín intenzitásának megfelelő arányban kell állnia a felület nagyságával: minél erősebb az árnyalat, annál kisebb felületen ajánlott azt alkalmazni, különben idegesítően hat.

Vörös
Az öntudatosság megtestesítője. Intenzitásától, illetve a mellette levő színektől függően melegséget áraszt, de fojtogató is lehet. A vörös alkalmazásával hatásos "színhangsúlyokat" helyezhetünk el a térben (pl. függönyök, párnák, terítők, egyéb kiegészítők, vagy szőnyegek). Fehérrel és arannyal kombinálva a gazdagság és a melegség tökéletes kifejezője lehet.
Ahol a vörös meleg hatását kívánjuk erősíteni, ott a világosabb árnyalatokat; lazac, hússzín, rózsa, világos kárminpiros, tégla szineket alkalmazzuk. A sötétebb és barnás árnyalatú vörösek különleges "szilárd" hatást kölcsönöznek a falnak.

Zajok a kisbaba körül

2021. december 04.

A magzatlétben a kicsi minden zajt, hangot, zörejt, zenét végigél, végighallgat az anyaméh védelmében, azonban amint világra jön a baba, kultúránk szokásai szerint elkezdjük mindezektől óvni, védeni. Vajon jót teszünk-e mindezzel a néma környezettel a babának?

A megszokott hangok, amik körülvették, körülölelték a baba pocakbeli napjait, a kinti élet ismeretlen világában bizonyára a stabilitás, a rend, a változatlanság üzenetét hordozzák az újszülött számára. Ezt a biztonságos hangokból szőtt rendet tudatosan is rendezhetjük a kicsi körül, és persze az ösztönök hívó szava is segítségünkre lehet ilyenkor.

Tudjuk, hogy a magzatlétben a zajok jól szűrt formában, de eljutnak a kicsihez, így sejthető, hogy az ismerős emberi hangok örömöt, a ráismerés örömét adják számára, összekötik a pocaklétet a gyerekszoba világával. Az édesanya rezgésként megélt, anyaméhben hallott hangja az első igazi ismerősség a benn és a kinn világa között. Természetesen az újszülöttnek a hangokra, zajokra adott reakciói elbizonytalaníthatják az embert, hiszen a kicsi csak a legerősebb zajokra reagál az első néhány hétben.

A család hangjai óvnak, védenek

A kellemes ismerős hangok megélése a külvilág számára titok maradhat, ezért el is felejtünk „zajongani” az újszülött körül, aki lassan hozzászokik a csendhez, leszokik a hangokról. Félnek a felnőttek attól, hogy a békésen szundikáló apróság nyugalmát megzavarják, ez persze érthető. A családba érkező újszülött általában saját szobát, kiságyat kap, minél távolabb a zajos színterektől, így életünk hangos részét megvonjuk tőle. A babajelzők szinte kis túlzással magányba száműzik őket, pedig a családi zajongások, családi hangok ugyanúgy óvnak, védenek, tanítanak, mint a színes néznivalók, és ugyanúgy biztonságot jelentenek, mint a mama megbízható illata, vagy éppen a mindig ugyanazt nyújtó meleg kis ágyikó. A kicsi megszokott világához kellene tartozniuk a kellemes mindennapok zajainak, hogy később a világgal való ismerkedése közben a kicsi ismerősöket, ismerős hangokat tudjon majd azonosítani. Persze nem kell ezért óriási zenebonát csapni körülötte, elég ha a kellemes, minket is folyton körülvevő hangokat beengedjük hozzá.

Bár az egészséges kisbaba képes hallani, mégis, ahhoz, hogy jól halljon, gyakorolnia, „éreznie”, tapasztalnia kell a hanghullámokat, meg kell szelídítenie őket, mint a rókát a kis hercegnek. Mi felnőttek ezért vegyük őt magunk mellé amikor ébren van, és amíg mi tevékenykedünk, furcsamód azt vesszük majd észre, hogy a szemlélődő baba egyszer csak alvó babává lesz, mintegy elfáradva, de békében, hogy közelünkben, zajaink közelében lehet.

Zajos szundikálás

A példa ereje mindig meggyőző, így saját életemből kerestem egy egészen meggyőzőt a zajok baráti világáról. Nem sokat kellett keresgéltem, inkább azt volt nehéz, hogy melyiket is írjam le, hiszen ahogy előrehaladtunk az időben (mi felnőttek öregedtünk), nőtt a családban az egy főre jutó csemeték száma, úgy lett egyre zajosabb minden történet, és úgy lettek a csemeték is egyre zajtűrőbbek.

Terhelés közben derülnek ki az ízületek elváltozásai

2021. december 03.

Profi sportolókkal, balett-táncosokkal tesztelték majdnem két éven keresztül azt az új, magyar módszert, amellyel a jövőben sokkal pontosabban lehet kiszűrni a mozgásból adódó mozgásszervi panaszokat. Az eredetileg számítógépes játékokhoz készített, mesterséges intelligencián alapuló program továbbfejlesztett változatához egy 3D-s kamera is tartozik. Ezek segítségével végre mozgás közben is meg lehet állapítani, ha valaki rossz mozgástartományban terheli az ízületeit.

Mozgásanalízis eddig is létezett, elsősorban futók körében ellenőrizék, hogy sportaktivitás közben hogyan terhelik a lábukat. Emellett több mozgáslabor is van hazánkban, ezek azonban jellemzően kutatólaborokban működnek, mert olyan bonyolult eszközparkok szükségesek a diagnosztikához, amely egy átlag rendelőnek nem áll rendelkezésére. A legtöbb esetben azonban a pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen lenne, hogy a szakorvos ne fekvő, vagy ülő helyzetben vizsgálja meg a pácienst, hanem mozgás közben kapjon arról információkat, milyen mozgásmintázat alapján terheli az ízületeit. 

„Ha tartósan fájdalmat érez egy páciens, és felkeres egy szakorvost, elsődlegesen azt kell kideríteni, hogy mi a kiváltó ok. Nagyon sok esetben olyan fiatalkori, hibás mozgásból, instabilitásból adódó fájdalmakat találunk, amelyeket ideig, óráig ugyan lehet kezelni, sokkal fontosabb lenne azonban a kiváltó okot felismerni és azt kezelni. Többnyire a mozgásszervi panaszokat rossz mozgásmintázat okozza, vagyis helytelenül, esetleg egyoldalúan terhelt ízületek, eltérő erősségű izomzat állhat a háttérben” – mondta Prof. Dr. Lacza Zsombor PhD, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa.

A pontos diagnózis felállításához szükséges látni, hogy miként viselkedik mozgás közben a lábfej, a boka, a térd, erősebb-e például az izomzat egyik, vagy másik végtagban, mert ezek mind befolyásolhatják a vágtagok helyes működését. A nem megfelelő terhelés nyújtott és hajlított helyzetben, miközben ül, vagy áll a páciens, nem derül ki. A Prof. Dr. Lacza Zsombor és munkacsoportja által kidolgozott módszer lényege, hogy egy speciális, eredetileg számítógépes játékhoz készített szoftver továbbfejlesztett változatával – amely mesterséges intelligencián alapul – és egy 3D-s kamerával a páciensnek guggolás, térdelés vagy járás közben ellenőrzik, hogy tengelyben marad, vagy kitér valamelyik ízülete. A boka, a csípő és a térd instabilitásából is lehet következtetni a rossz mozgástartományra. Ront a helyzeten, ha a páciens túlsúlyos, mert ebben az esetben még inkább rosszul terheli a végtagját. 

„A legnagyobb megterhelés a térdet éri, így a fájdalom nemcsak mozgáskieséssel, beszűküléssel járhat, hanem sok esetben a porc felpuhul, a meniszkusz bereped, a keresztszalag pedig elszakad. Ha például az egyik végtagban az izom erősebb, akkor abba az irányba jobban elmozdul az egész test, ez pedig előbb vagy utóbb az ellenoldalon mozgás-beszűkülést okozhat” – tette hozzá Dr. Ambrus Míra sporttudományi kutató.