Ételintoleranciára gyanakszik? Így segíthet az ételnapló a tünetek azonosításában

2025. január 17.

Ha ételintoleranciára utaló tüneteket észlelünk magunkon, ne kezdjünk bele megszorító diétába. Inkább ragadjunk tollat és papírt, és kezdjünk naplóírásba! Ezzel a gasztroenterológusnak is segítséget nyújthatunk a pontos diagnózis felállításához – tanácsolja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa, akit a táplálkozási napló jelentőségéről faggattunk.

A „nemszeretem” ételek és az ételintolerancia

Amikor filmnézés közben elfogyasztunk egy tál pattogatott kukoricát, és elkortyolunk hozzá egy pohár üdítőitalt, két akciójelenet között nem feltétlenül jut eszünkbe, hogy milyen sokféle anyagot és ételkomponenst juttatunk a szervezetünkbe, amelyek feldolgozása akár kihívást is jelenthet számára.

–Az emésztőrendszerünkbe jutott élelmiszerek és élelmiszer-komponensek alapvetően kétféleképpen válthatnak ki panaszokat: ételintolerancia és ételallergia formájában. E kettő közül az ételintolerancia gyakoribb megjelenési forma, amely a lakosság 10-30 százalékát érintheti – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet.

Az ételintolerancia az allergiával összehasonlítva egy kevésbé súlyos állapotot jelent, és röviden úgy lehetne jellemezni, hogy az emésztőrendszerünk nem képes bizonyos ételeket vagy ételösszetevőket megfelelően feldolgozni. A klasszikus ételintoleranciákat enzimdefektus okozza (ezt látjuk például laktózintolerancia esetében), de étrendünk sokféle összetevője, élelmiszer-adalékanyagok (pl. szulfitok, nátrium glutamát), az élelmiszerekben előforduló természetes vegyi anyagok (pl. hisztamin) vagy toxinok is kiválthatják panaszainkat. Ha csak abból indulunk ki, hogy hány ezerféle adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban, hogy ízeket, színeket, megfelelő állagot és eltarthatóságot adjanak a feldolgozott élelmiszereknek, abból már sejthető, milyen nagy kihívásokkal kell emésztőrendszerünknek megbirkóznia.

Természetesen az ételintolerancia is sok kirakóelemből áll össze, így többek között az emésztőszerv állapota, az esetlegesen fennálló felszívódási zavarok vagy az emésztőenzimek működése is hatással van kialakulására. Összességében egy rendkívül kellemetlen állapotról van szó, ami igen sokszínű tünetek formájában jelentkezhet, és megkeserítheti az érintettek életét. Ezek a tünetek ráadásul sokszor késleltetve, az étkezés után akár órákkal vagy napokkal később jelentkeznek, ami miatt nehéz a problémát jelentő étel tetten érése. 

Így segítheti az ételnapló az ételintolerancia diagnózisát

Mint Pászthory doktornő hangsúlyozza, ha bizonyos ételek elfogyasztásakor tüneteket tapasztalunk, már a gasztroenterológussal történő találkozást megelőzően célszerű ételnaplót vezetnünk, első lépésben saját magunk számára. A naplóban tételesen listázni kell a panaszokat megelőző 48 órában elfogyasztott valamennyi étel és ital típusát, elkészítési módját, mennyiségét (pl. 2 szelet felvágott, 1 dl kefir, 1 kis tányérnyi leves, egy marék mogyoró) és időpontját. Fontos, hogy ha készételt (pl. joghurtot, kenyeret vagy felvágottat) vásároltunk, azt is írjuk mellé, hogy milyen gyártmányú volt a készítmény (márkanév, fantázianév), hiszen elképzelhető, hogy a benne lévő adalékanyagok (ételízesítők, fűszerek, tartósítószerek) okozzák panaszainkat; továbbá azt is jegyezzük fel, hogy az adott ételt mivel kombináltuk az étrendünkben (ne feledkezzünk meg a felhasznált ételízesítő anyagokról sem).

Minden tizedik magyar érintett, évente százmilliárdokba kerül a diabétesz

2025. január 16.

Hazánkban több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, az ezen felüli diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet. Minden évben 8-10 ezer magyar hal bele a betegségbe és szövődményeibe. A cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető gazdasági következmények is súlyosak, hazánkban az ehhez kapcsolódó összes kiadás meghaladja az évi 360 milliárd forintot. Az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködést kötött, melynek célja, közösen még jobban hozzájáruljanak a diabéteszhez és szövődményeihez kapcsolódó ellátás hatékonyságának és minőségének javításához. Emellett célul tűzték ki a szakmai és a laikus közönség képzését, az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatását és fejlesztését, valamint az együttműködés elősegítését a háziorvosokkal és a társszakmákkal.

A világon több mint félmilliárd felnőtt cukorbeteg él, vagyis minden tizedik felnőtt érintett, ezzel a diabétesz korunk egyik legfőbb népegészségügyi problémájává vált. A helyzetet rontja, hogy nemzetközi felmérések szerint a betegek közel fele diagnosztizálatlan. 

2045-re az előrejelzések szerint nyolcból egy felnőtt érintett lesz, ezzel 783 millióra növekszik a betegek száma világszerte, ami 46 százalékos növekedést jelent. A betegek 90 százalékának 2-es típusú cukorbetegsége van, ami hazánkban a várható élettartamot kb. 6 évvel rövidíti. 

Magyarországon több mint 1,1 millió ember él cukorbetegséggel, becslések szerint ezen felül több százezren lehetnek azok, akik nincsenek tisztában a betegségükkel. A felnőtt cukorbetegek száz lakosra jutó száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott. 

Hazánkban évente egy kisvárosnyi embert, kb. nyolc-tízezer főt veszítünk el cukorbetegségben vagy ahhoz köthető szövődményben. “Célul tűztük ki, hogy elkészüljön a nemzeti diabétesz stratégia, amelynek részeként népegészségügyi szűrés keretében juthatnak hozzá a páciensek a szűrővizsgálatokhoz és a diagnosztikai ellátáshoz. Fontos lenne a minél rövidebb és hatékonyabb betegút kiépítése, amelynek első lépéseként – pozitív diagnózis esetén – beutalóval minél hamarabb eljusson az érintett egy szakorvoshoz” – hangsúlyozta Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke.  

A diabétesz legnagyobb veszélye a társbetegségek kialakulása

A diabétesz a szervezet anyagcserebetegsége, amelynek kiváltó okai között szerepel – a genetikai hajlamon túl – a nem megfelelő életmód, vagyis az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás. A cukorbetegségből származó legnagyobb veszély mégsem az elhízás, hanem például az idült vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Mindkét betegség szoros összefüggést mutat a cukorbetegséggel, és a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban. 

A cukorbetegséggel élők 43 százaléka krónikus vesebetegségben szenved. Az elmúlt évek tendenciái sem pozitívak: a 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult krónikus vesebetegségben szenvedők száma 74 százalékkal nőtt 1990 és 2017 között. A felnőtt lakosság körében a diabétesz a vezető oka a krónikus vesebetegségnek és a végstádiumú vesebetegségnek is, amikor már egyedül a dialízis vagy a transzplantáció mentheti meg a beteg életét. 

A kardiovaszkuláris betegség nagy kockázatával rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél a leggyakoribb társbetegség a krónikus vesebetegség és a szívelégtelenség. 

Ezek mindegyike gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető, hiszen hazánkban az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, 2019-ben 64 ezer halálozásért volt okolható, ami az összes haláleset 49 százaléka. A szív- és érrendszeri betegségek közül a magasvérnyomás a legelterjedtebb, az érintett páciensek közel harmada szenved benne. Ebből következően a vércukorszint és a vérnyomás szinten tartása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és az idült vesebetegség kialakulását is. A rendszeres háziorvosi és szakorvosi vizsgálatok segítik idejében felismerni ezeket a betegségeket.

A kovászos kenyér és a zsíros halak

2025. január 16.

A kórokozók elűzésének egyik fontos eszköze a szervezet dinamizálása és immunvédelme. A fertőzésekkel, káros hatásokkal szembeni immunitást azoknak a táplálékoknak a fogyasztása is elősegítheti, amelyek fokozzák a fehérvérsejtek és az antitestek képződését a szervezetben. Kiemeltünk két dinamizáló „szuperélelmiszert”.

Kovászos kenyér

Emésztést segítő, remineralizáló hatás

A legtöbb kenyér élesztővel készül, amelytől a tészta hamar megemelkedik, így a kenyér külsejét vonzóbbnak találjuk a vásárláskor. A kovászos (erjesztett tésztából sütött kenyér) azonban előnyösebb lehet számunkra: tartalmaz enzimeket és tejbaktériumokat, amelyek javítják az ásványi anyagok (magnézium, vas, cink…) felszívódását a szervezetben. Ha teljes kiőrlésű lisztből készül, az emészthetőbbé teszi a kenyeret, és csökkenti a glikaemiás indexét (ami az egyes élelmiszerek vércukoremelő képességét jelenti).

Hogyan profitáljunk belőle a legjobban?

Reggelente egy szelet belőle, kevés mézzel; zöldséges vagy halas szendvicsként, gyors ebédre; este 1 szelet a vacsorára.

Ajánlott mennyiség: 40-60 g naponta (2-3 szelet kenyér)

A hipoallergén cica lehet a megoldás macskaallergia esetén?

2025. január 15.

A macskák a világ legnépszerűbb társállatai közé tartoznak. Az állatok által kiváltott allergiák közül azonban a macskaallergia a leggyakoribb, és az allergiás asztmás esetek harmada is kedvenc doromboló négylábúinkhoz köthető. Megoldást jelenthet ilyen esetben egy hipoallergén cica? – tettük fel a kérdést dr. Augusztinovicz Monikának, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész szakorvosának.

Macskaszőr-allergia? 

– A macskaszőr-allergia nem túl szerencsés kifejezés, hiszen, ha valaki allergiás a cicákra, akkor immunrendszere valójában az állat elhalt és elhullajtott hámsejtjeiben, nyálában vagy vizeletében található fehérjékre reagál túlzott mértékben. A macskák esetében az állat faggyúmirigye, valamint nyálmirigye választja ki, illetve vizelete tartalmazza a tüneteket okozó fehérje-allergént – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika.

A cicák köztudottan a tisztaság mintaképei, akik nagy gondot fordítanak bundájuk nyalogatására, a mosakodás során azonban szétterítik testükön a panaszokat okozó allergént. Ezek a rendkívül apró, beszáradt és feltöredezett faggyú- és hámsejtek a levegőbe jutva akár hosszú ideig képesek keringeni a légtérben, könnyedén belélegezhetők, és allergiás panaszokat okozhatnak az arra érzékenyeknél. Tudni kell, hogy a macskák hámsejtjei kisebbek és ragadósabbak, mint a kutyáké, ezért könnyen felhalmozódnak a porózus felületeken.

A szálló allergének megkapaszkodnak a bútorok kárpitjában, megtapadnak a ruházaton és a szőnyegben, így növelve az allergénnek való kitettséget. Emiatt a macskaallergiásoknak nem csak akkor lehetnek tüneteik, ha érintkeznek egy állattal: már az is tüneteket válthat ki, ha egy macskatulajdonos munkatárs dolgozik a közelében, hiszen az illető az allergéneket ruhájával is behurcolhatja a munkahelyre. Allergiás egyénnél az állat karmolása, harapása is súlyos allergiás tüneteket okozhat.

A hipoallergén cica lehet a megoldás?

Ha allergiásak vagyunk a cicákra, tüsszögés, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szem- és orrviszketés, de akár légzési nehézség, asztmás roham (zihálás, sípoló légzés) és visszatérő hörgőgyulladás is felléphet. A háziállat-allergiában szenvedők az állat simogatása után az allergiás dermatitis tüneteit, bőrviszketést, csalánkiütést és ekcémát tapasztalhatnak magukon. De miért van az, hogy egyesek allergiásak a macskákra, míg mások nem? 

–Az, hogy valaki allergiás lesz a macska által termelt fehérjére, genetika, az egész szervezet aktuális állapota és a környezeti tényezők kölcsönhatásának következménye – mondja Augusztinovicz doktornő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az ún. hipoallergén cicák sem jelentenek biztos megoldást a problémára.

A WHO jelen ismeretei szerint összesen nyolcféle macskaallergén –molekuláris komponenst tart számon, ezek közül a Fel d1 az egyik legjelentősebb, ami az állat nyálmirigyében és a hámon választódik ki. Megfigyelhető, hogy idősebb, valamint ivartalanított macskák esetében a Fel d1-koncentráció alacsonyabb, sőt macskafajonként is változó a termelt allergén mennyisége. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy bár valóban léteznek olyan macskafajok (pl. a szibériai macska), amelyek szervezetében alacsonyabb a Fel d1- szintje, ugyanakkor egy hipoallergénként számontartott macska esetében is fennáll a lehetősége, hogy panaszt okozzon az arra érzékenyeknek.

4+1 immunerősítő tipp a dietetikustól

2025. január 15.

Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez természetesen nélkülözhetetlen a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő bevitele, támogatása azonban nem csak kizárólag ezek pótlásában merül ki. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segített összeszedni az immunerősítés legfontosabb tudnivalóit, és azt, hogyan kerülhetjük el a hiánybetegségeket, amelyek gyengíthetik a szervezet védekezőképességét.

Tegyük az immunerősítést napi rutinná

A rendszeres testmozgás mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, például a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét. Kezdjük például a napot azzal, hogy az első egy órában elkortyolunk egy liter vizet, reggelire pedig készítsünk turmixokat a különböző fagyasztott bogyós gyümölcsökből, amelyeket a meleg reggelit kedvelők a gőzölgő zabkásájukra is tehetnek.

Ásványi anyagok – az elfeledett kincsek?

Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja a vas hasznosulását, így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételek, vagy más nyomelemek (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Nem szerencsés például kávét vagy teát rögtön étkezés után, ezért érdemes várni egy-két órát.  A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és fogak erősségéhez, hiánya pedig csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez foszfor, az az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére.

Vitaminhiányok – amiről annyit beszélünk

Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódásának segítésével szerepet játszik a csontok és fogak egészségének megőrzésében. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan táplálékkiegészítők vagy ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás vagy a D-vitaminnal dúsított Rama margarinok.

Sokszor megfeledkezünk az egyik legfontosabb vitaminról, az állati eredetű termékekben előforduló B12-ről, amelynek hiánya vérszegénységet, idegrendszeri zavarokat és az emésztőrendszeri problémákat okozhat. Épp ezért, különösen a vegán és vegetáriánus étrendet követőknek érdemes rendszeresen fogyasztani B12-vitamin-tartalmú étrendkiegészítőket. Természetesen ezek mellett az A-, C- és más vitaminok bevitele is nagyon fontos. Legyünk kreatívak, lepjük meg magunkat minél változatosabb megoldásokkal. A C-vitamin pótlására jó praktika lehet, ha a hideg időszakban elérhető zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztjuk, például feketeretket, narancsot és egyéb citrusféléket, vagy savanyúkáposztát és egyéb fermentált zöldségeket, amelyek különösen jó hatással vannak a bélflóra egészségére.

A túlzott immunerősítés veszélyei

Bármennyire is tudatosak vagyunk, az immunerősítésnél is fontos a mértékletesség. A túlzott vitaminfogyasztás, különösen a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) esetében, toxikus hatásokat okozhat, mivel ezek a vitaminok a szervezetben elraktározódnak. A vízben oldódó vitaminok, mint a C-vitamin, nagy mennyiségben megterhelhetik a veséket, ezért mindig figyeljünk a mértékletes fogyasztásra, és ha étrendkiegészítő formájában visszük be, tartsuk be az előírt adagokat és a fogyasztás körülményeit (például étkezés után, bő folyadékkal).

Szorongás, depresszió? Az életmód is támogathatja a gyógyulást

2025. január 14.

A szorongásos zavarok és a depresszió valódi pszichiátriai betegségek, amelyek kezelése gyógyszeres támogatásra és pszichoterápiára épül. Az utóbbi években, évtizedekben azonban egyre több bizonyíték támasztotta alá, hogy a megfelelő életmód megelőző és akár gyógyító hatású is lehet, és több oldalról is támogathatja az érintettek felépülését. Dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, egyetemi docens járta körbe a témát.

A depresszió és a szorongásos zavar pszichiátriai kórképek

Amikor úgy fogalmazunk, hogy „depressziós vagyok”, „állandóan szorongok”, tudnunk kell, hogy ezek a kifejezések valódi betegségeket leíró megnevezések. A depresszió orvosi diagnózisának azonban fontos kritériuma az időtartam. A tartós lehangoltság kialakulása hosszas folyamat, de ha két hete már olyan mértékben lehangolttá válik valaki, ami jól elkülöníthető a személy és/vagy a környezete számára, fel kell figyelnünk rá. A depresszió jelentős eltérés jelent az úgynevezett normalitástól, amely általánosságban azt jelenti, hogy a személy képes az öröm átélésére, el tudja látni a feladatait, meg tud felelni az alapvető szociális elvárásoknak, tud kapcsolatokat tartani, másokkal együttműködni.

A szorongás pedig egy evolúciónk során kialakult vészjelzés, amire szükségünk volt a mindennapi túléléshez. A szervezet azonban időnként tévesen reagál bizonyos helyzetekre, mint egy rövidzárlatos riasztó, amely veszély nélkül is jelez. Ezt éljük meg kóros szorongásnak, amelynek kategóriájában különféle zavarokat nevesítenek a szakemberek, mint például generalizált szorongás, kényszerbetegség, fóbiák és pánikbetegség.

Mint minden pszichiátriai betegség esetén, ezen kórképeknél is a legfontosabb a valódi diagnózisra épülő kezelés, amely optimális esetben szinte mindig összetett: gyógyszeres és pszichoterápiás. Ehhez a komplex ellátáshoz csatlakozik egyre erőteljesebben az életmód orvoslás, amely bizonyítékokkal támasztja alá jótékony, gyógyító hatásait. Egy 2022-es tanulmányban például közel 19.000 szorongásos zavarral élő beteg kezelésének eredményességét vizsgálták, és arra jutottak, hogy az életmód orvoslás rövid távon hatékonyabb, mint a csupán gyógyszeres ellátás és különösen, mint az ellátatlanság. (A hosszú távú eredményeket még vizsgálni kell.)

De milyen életmód tényezők segíthetnek?

Rendszeres mozgás

A mozgás a legfontosabb kiindulópont, hiszen számos bizonyíték támasztja alá, hogy hatékony a hangulatjavításban és a depresszió tüneteinek csökkentésében. Szorongásos zavar esetében különösen az olyan típusú, meditatívabb típusú mozgásformákat találták hatásosnak, mint a jóga, a tai chi, a csikung. A mozgás fizikai szinten serkenti a szerotonin és az endorfintermelést, amelyek olyan kémiai anyagok, amelyek eleve a depresszió ellen hatnak. Pszichés szinten pedig a rendszeres fizikai aktivitás növeli az önbizalmat, javítja az önértékelést, fokozza a kompetencia érzetét és jó hatással van a szociális kapcsolatokra. A leghatékonyabb mozgásprogram összeállításában érdemes mozgásterapeuta segítségét kérni, de kezdetnek napi 30 perc séta is sokat jelenthet.

Szemészeti szövődmény: A cukorbetegek ötödénél jelentkezik

2025. január 14.

Minden ötödik diabéteszes betegnél jelentkezik szemészeti szövődmény is – derült ki egy országos, reprezentatív felmérésből, amelybe több mint 3500 ötven év feletti embert vontak be.

Ha a cukorbetegek évente részt vennének szemfenékvizsgálaton, jelentősen csökkenteni lehetne esetükben a látásproblémák kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a kutatásban részt vevő betegek több mint negyede még sosem volt ilyen vizsgálaton.

Mivel a diabétesz szövődményeként jelentkező szemproblémák hosszú időn át nem okoznak panaszokat, ezért többnyire akkor derül ki, hogy baj van, amikor már előrehaladott állapotban van a betegség.

A szemfenékvizsgálat lehetővé teszi a korai diagnózis felállítását.

Az itt megjelenő apró értágulatok, majd kis vérzések egyértelműen jelzik a problémát. Éppen ezért a cukorbetegeknél évente, ha pedig már szövődmény is jelentkezett, akár 3 havonta ajánlott lenne elvégeztetni ezt a vizsgálatot. Ezzel szemben a kutatásban részt vett cukorbetegek csupán 45%-a volt szemészeti vizsgálaton az elmúlt egy évben, emellett 27%-uk még soha nem járt szemfenékvizsgálaton.

A cukorbetegség szemészeti szövődményeinek kialakulását hatékonyan csökkenti a szoros vércukor-, vérnyomás- és vérzsírkontroll. Mindezek rendbetétele a sikeres szemészeti kezelésnek is feltétele. Kiderült az is, hogy minden ötödik cukorbetegnek nem volt megfelelően beállítva a vércukorszintje, pedig a szövődmények kockázatának csökkentéséhez ez is alapvető lenne.

Mivel a cukorbetegség szövődményeként jelentkező szemproblémák jelentősen csökkenthetik az életminőséget, a látásromlást, sőt, akár a látás elvesztését is okozhatják, különösen fontos, hogy mielőbb megkezdődjön a kezelés. Megfelelő kezelésekkel – lézer és injekciók – 95%-ban kivédhető a cukorbetegség miatti vakság. A kutatásból kiderült az is: az ötvenévesnél idősebbek kb. 20%-a szenved cukorbetegségben, nők és férfiak hasonló arányban, ám az életkor előrehaladtával nő a diabéteszesek száma.

Egy pohár vörösbor elfogyasztása egy óra edzéssel ér fel

2025. január 13.

Egy kanadai kutatás olyan vegyületet talált a vörösborban, amely ugyanazt a hatást éri el egy pohár ital elfogyasztása után, mint egy óra konditermi edzés.

A My Daily szakoldalon jelent meg annak a kutatásnak az összegzése, amely szerint 1 pohár vörösbor elfogyasztása ugyanolyan kedvező hatással bír, mint 1 óra konditermi edzés. Ennek az alapját egy különleges vegyület, a szőlő héjában is található rezveratrol adja, amelyet majdnem tíz éven át vizsgáltak amerikai tudósok, mégsem fedezték fel semmilyen pozitív hatását.

Most a kanadaiaknak sikerült, ugyanis amikor ez a vegyület a szervezetbe jutott olyan mennyiségben, mint amennyit egy pohár átlagos vörösbor tartalmaz, több pozitív élettani hatás is észlelhető volt.

Ilyen a fizikai teljesítmény és az izomerő növekedése, valamint a szívműködés javulása. Ami érdekes, hogy a kutatásban észrevették, hogy ez a három élettani hatás pont olyan mértékű, mint egy óra konditermi edzés utóhatása. Természetesen rendszeresen nem lehet így kiváltani edzést, de egy-egy elmaradt alkalom pótlásához jól jön egy pohár vörösbor, illetve a szőlő, az étcsokoládé, a kakaó és a mogyoró fogyasztása is, hiszen ezek is tartalmaznak rezveratrolt.

Egyébként, aki bort iszik, az a tudósok szerint vonzóbbnak is tűnik mások számára. Csak persze nem mindegy, hogy mennyit.

Azt már sokan vizsgálták és tapasztalták, hogy némi alkoholmennyiség elfogyasztása után másokat vonzóbbnak találunk, mint józanul. De mennyit kell innunk ahhoz, hogy mások szerint vonzóbbak legyünk?

Közvetlen szülés után

2025. január 13.

A szülés, főleg a baba fejének kigördülése változásokat okoz a gát területén. Ezek lehetnek élettaniak, de traumatikusak is, melyek a fájdalom különböző szintjével járnak. 

Kisebb-nagyobb horzsolások, repedések és gyakran a gátmetszés sebe is következménye lehet a szülésnek. Az aranyér is megjelenhet, ill. fokozódhat. A gyógyulás néhány nap, de akár több hét, ami alatt kellemetlen, fájó, húzó, viszkető érzés is lehet. Ez a fájdalom főleg sétálás, ülés, szoptatás és vizeletürítés során jelentkezik, ami kényelmetlenné teheti az egyszerű feladatok ellátását és a baba gondozását is. 

Tisztán és szárazon tartás a gát ápolásának alapja 

A lemosáshoz, akinek nincs bidéje, a kézi zuhany használata ajánlott. Gyengéd, jól irányítható, testmeleg vízsugárral kíméletesen, maradéktalanul eltávolítja a váladékot. Használata nemcsak otthon, hanem a szülészeten és utazások közben is egyszerű. De menstruáció, inkontinencia esetén is igen hasznos. 

Fontos olyan, szülés utáni betétet választani, ami nem csak felszívja a jelentős mennyiségű váladékot, de be is pergeti a betét belsejébe oly módon, hogy nem szívódik ki belőle semmi, és a fehérneműt sem szennyezi.

A jegelés és a gyógynövények hatásai

A szülést követő jegelés akkor segít, ha cél az erek összehúzása, a duzzanatok, a feszítő fájdalom és a gyulladás megelőzése vagy csökkentése. A kereskedelemben kaphatók hideg-meleg terápiás párnák. Ezeket fagyasztva, a baba megszületése utáni élettani horzsolások, apró repedések, valamint a különböző fokú gátrepedések és a gátmetszés varratainak következtében kialakuló kellemetlen érzés és fájdalom csökkentésére lehet használni. Az aranyér okozta égő, irritáló és viszkető érzés enyhítésére is kiváló. 

A gyógynövények közül különösen jó hatású az orvosi Aloe vera és a varázsmogyoró. Az ezekkel átitatott betétek megnyugtatják a szülés utáni fájó, érzékeny gáttájékot, csillapítják a fájdalmát és fokozzák a regenerálódást. 

A gyógynövényes borogatás évezredek óta ismert gyógymód. Nehézkes, „pancsolós” az elkészítése, nem pontos a betétekre öntögetett gyógynövények mennyisége, és nagy része be is szívódik. A házilag készített betét nem steril és a hatékonysága is bizonytalan.

A legszuperebb vitaminfeltöltés! Csíráztatás otthon

2025. január 12.

A téli időszakban szervezetünknek nagyobb szüksége van vitaminokra és ásványi anyagokra, mint bármikor. Habár ilyenkor jóval kevesebb a zöldség- és gyümölcskínálat, mégis van egy egyszerű, ám annál hatékonyabb módszer vitaminkészletünk téli feltöltésére: a csírák fogyasztása. Néhány egyszerű tipp, hogyan neveld őket otthon.  

A csírák: a természet csodái

A csírák koncentráltan tartalmazzák a fiatal növény kifejlődéséhez szükséges rengeteg vitamint, ásványi anyagot és fontos tápanyagokat, enzimeket, ráadásul szinte „előemésztett” formában, vagyis a szervezetünk számára nagyon könnyen emészthetők és feldolgozhatók. A tápláló csírák ugyanakkor rendkívül kalóriaszegények, hatékonyan beállítják az anyagcserét és elősegítik a méregtelenítést. A csírák csodálatos hatását, az emberi táplálkozásban betöltött egyedülálló szerepét ma már számos kutatás támasztja alá. 

Csírafajták – változatos kínálat már itthon is

A kereskedelemben ma már számos csíraféléből válogathatunk, a kínálatban nemcsak a legnépszerűbb búza-, lucerna-, mungóbab vagy hagymacsíra található meg, hanem a csípős ízű retek, a különleges görögszéna, a pikáns káposzta és ezek kevert változatai is. A hüvelyesek csírái, mint a mungóbab, csicseriborsó, zöldborsó vagy lencse értékes fehérjékkel és rostokkal látják el szervezetünket. Rendkívüli vértisztító, méregtelenítő és emésztésjavító erővel bír a hagyma-, a mustár- és a retekcsíra, ezért (különösen ez utóbbit) mértékkel fogyasszuk (néhány evőkanál).

Az egyik legértékesebb csíra a friss ízű lucerna, magas A, B, C, E, K-vitamin tartalommal és az édeskés búza, amelyet önmagában, mintegy édességként is fogyaszthatunk.

A csírák fogyasztása

A csírák önmagukban fogyasztva hasznosulnak a legjobban, de amíg megszokjuk az ízüket, számos ételféleséggel kombinálhatjuk. Legjobb, ha salátába keverjük vagy pirítóshoz, szendvicsfeltétként, pitában fogyasztjuk. A csírák nagyon jól illenek (elsősorban növényi) szószokhoz és krémekhez, például a csicseriborsóból és szezámból készült humuszhoz vagy az avokádóból készült guacamoléhoz, de fokhagymával ízesített sajtkrém vagy túrókrém mellé is ideálisak.

Mindig nyersen együk a csírákat, és lehetőleg ne tegyük ki hőhatásnak, hogy az értékes anyagok megmaradjanak.