A beszéd is számít: új bizonyíték a maszkok hatékonyságára

2025. május 27.

Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg. 

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében. 

A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték. 
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10^-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.  

Az eredmények alapján: 
•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal. 
•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.

Fáradtság elleni tippek

2025. május 27.

A krónikus fáradtság, kimerültség elkerülhető. Íme, néhány tipp a gyors regenerálódáshoz, korábbi erőnlétünk visszanyeréséhez.

Az 5 tippet tartalmazó, alábbi regenerálódási terv lehetővé teheti, hogy akár egy hónapon belül visszanyerjük jó erőnlétünket, vitalitásunkat.

1. Vegyük számba a fáradtság okait!

Szokványosnak tűnhet, mégis elengedhetetlen, hogy amikor fáradtak vagyunk, először tegyük fel magunknak a kérdést, mi válthatta azt ki. A kimerültség azt jelenti, hogy túlléptük a határainkat, nem hallgattunk szervezetünk szavára. Tanácsolható, hogy szánjunk időt „helyzetfelmérés” készítésére. Ebből a gyors és egyszerű mozzanatból tudatosság bontakozhat ki, amely a változáshoz vezet.

2. Sportoljunk, ha fáradtak vagyunk!

Keresem az embert!

2025. május 26.

A napokban országszerte magas pollenterhelésről adott hírt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, ugyanis egyszerre közel 20 féle allergén virágpora terjed a levegőben. Egy ideje már szállingózik a nyárfaszösz is, amiről sokan azt gondolják, konkrétan az váltja ki náluk az allergiás tüneteket. Dr. Tárnok Ildikó, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológus, tüdőgyógyász cáfolta ezt a vélekedést, és jótanácsokkal látta el az allergiásokat.

Mindenhol magas a pollenkoncentráció

Az egyik kiemelkedő időszakába érkezett az idei pollenszezon, az országban jelenleg magas a platán és a tölgy pollenkoncentrációja, ahogyan az eperfa féléké is, ez Budapesten eléri a nagyon magas szintet.  A nyír, a kőris, a bükk, az ostorfa, a komlógyertyán, valamint már a dió virágporának mennyisége jellemzően az alacsony – közepes tartományban alakul, míg a ciprus- és tiszafaféléké, illetve a fűzé jellemzően alacsony, esetenként elérheti a közepes szintet. Alacsony koncentrációban jelen van még a levegőben a juhar, a gyertyán, a sásfélék, valamint már pázsitfűfélék és a fenyőfélék pollenje is – írja az NNGYK. Egyre többféle allergén virágpora van jelen egyszerre a levegőben, már megjelentek az átmeneti időszak allergénjeinek pollenszemei is, a pázsitfű pollenkoncentrációja várhatóan egyre több helyen elérheti a tüneteket okozó közepes szintet. A pázsitfűre érzékeny allergiásoknál fokozódó tünetekre lehet számítani, mint például az orrfolyás, tüsszögés, köhögés, szemviszketés.
– Sokakat bosszant ilyenkor a nyárfaszösz, amiről feltételezik, hogy ez okozza a kellemetlen tüsszögést, irritációt. Amit azonban a napokban látunk a szabadban szállni, az valójában a nyárfa terméséből és annak a szél általi terjedését segítő, levegővel telt részeiből áll. Az allergiás tüneteket viszont a virágpor, vagyis a pollenek okozzák, ilyen allergén fehérjéket azonban a nyárfaszösz nem tartalmaz. A nyárfa pollenszórás valójában már korábban lezajlott, szabad szemmel érzékelhető jelek nélkül, ahogyan a többi növény esetében is történik – ismerteti dr. Tárnok Ildikó, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológus, tüdőgyógyász.

A gyerekszoba feltételei

2025. május 26.

Ahhoz, hogy gyermekünk a szobáját a maga kis birodalmává alakíthassa át, 3 fő feltételnek kell teljesülnie.

1. Bútorok az ő mérete szerint

A szoba úgy legyen berendezve, hogy a gyermeknek biztonságérzetet nyújtson, könnyedén és önállóan hozzáférjen a dolgaihoz, játékaihoz, könyveihez, azaz ne szoruljon segítségre, ha bárhonnan elő kell vennie azokat. Alacsony bútorok lekerekített sarkokkal, a gyermek magassága szerinti polcok, szekrények, a játékainak láda és kényelmes matrac a földön is – többek közt ezek szükségesek a megfelelő gyerekszoba kialakításához.

2. Egy hely csak az ő számára

Többet ér egy kis, bensőséges gyerekszoba, mint egy nagy – ahol esetleg nincs is egyedül a csemete. Alapvetően fontos, hogy ezen az adott helyen rendelkezni tudjon a saját tárgyaival, mások (testvér, szülő) ne szóljanak bele, mit hová tesz, és ne is zavarják, ha egyedül akar maradni.

Ezért fontos tehát, hogy inkább legyen egy kicsi, de saját szobája, mint egy tágasabb, amelyet a leggyakrabban meg kell osztania a testvérével. És figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy minél nagyobb a korkülönbség a testvérek között, annál eltérőbbek az igényeik. Egy 7 éves gyerek pl. már nem szereti, ha 3 év körüli kishúga vagy kisöccse a saját kis ötleteivel zavarja, be akarja vonni a játékába, mert azt ő valamiféle tolakodásnak érezheti.

3. Menedék a „veszélyek” ellen

Amellett, hogy fizikai biztonságot nyújt, a saját szoba „lelki menedék” is kell, hogy legyen csemeténk számára – állítják a pszichológusok. Ide a gyermek elmenekülhet félelmei, fantazmagóriái elől, mely veszélyeket a külvilág – mesék, rajzfilmek – hatására a képzelete generálja, és amelyek 3–6 éves kora közt leselkednek rá. Szobájának elérhetetlennek kell lennie rossz emberek, boszorkányok, vadállatok, sárkányok stb. számára. Hogy uralkodjon ilyen fajta félelmein, a gyermek megszervezi a maga kis szertartásait: égve hagyja a lámpát elalvás előtt, nem véletlenül teszi ugyanoda egyes tárgyait, tudatosan „szórja szét” a dolgait… Ezt mi sokszor gyermeki szeszélynek látjuk, de valójában segíti őt „megvédeni” a rá leselkedő „veszélyekkel” szemben.

Hogyan készüljünk az alváslaboros alvásvizsgálatra?

2025. május 25.

Azokban, akiknél az előzetes vizsgálatok során kiderült, hogy alvásproblémájuk elsősorban alváslaborban történő kivizsgálás után lenne diagnosztizálható, számos kérdés, esetleg félelem fogalmazódhat meg. Hogyan fogok én ott ellazulni? Mi lesz, ha nem bírom az érzékelőket? Mit vihetek magammal? Egyedül leszek-e éjszaka? Vacsorázhatok-e előtte vagy sem? Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus főorvos igyekszik eloszlatni a szorongást.

Milyen esetekben lehet fontos az alváslaborban történő vizsgálat?

Az alváslaborban történő alvásvizsgálatnak kétféle típusa van. A poligráfiás vizsgálat során rögzíthető az alvás közbeni légzés, a perifériás pulzus, a vér oxigén-telítettsége, a mellkasi légzési kitérés, a szívfrekvencia, a testpozíció, a lábmozgás. A poliszomnográfiás vizsgálat pedig a poligráfás vizsgálat által mért adatokon túl képes monitorozni az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát.
Mindezen faktorok lehetővé teszik, hogy az alváslaborban minden gyakoribb alvásbetegség vizsgálható legyen, így többek közt az inszomnia (krónikus álmatlanság), az alvási apnoé (alvással összefüggő légzési rendellenesség), a REM magatartászavar, a nyugtalan láb szindróma és az olyan szokatlan alvás közbeni viselkedések, mint például az alvajárás.

Mennyire kell „bedrótozni” a pácienst?

Lefekvés előtt az alvástechnikus „drótokat”, vagyis szenzorokat helyez fel a páciens testére, a fejbőrre, a szem köré, a mellkasra, a lábra. Ezek a szenzorok hosszú vezetékekkel csatlakoznak egy számítógéphez, ami lehetővé teszi a szabad mozgást az ágyban. A kézujjra felhelyezett pulzoximéter segítségével a vér oxigénszintjét és a perifériás pulzust is monitorozni lehet. Az alvástechnikus ugyanakkor nem csak az előkészületekben segít, de egy másik helyiségben ébren felügyeli a vizsgálatot, akár kommunikálni is lehet vele a vizsgálat során. Szükség esetén bemehet a vizsgáló szobába, megigazíthatja a vezetékeket, vagy segít például a betegnek kimenni a toalettre.
– Néhányan tartanak az alváslabortól, mondván ilyen körülmények közt annyira sem fognak tudni aludni, mint otthon. Valójában eddig csak kevés ilyen páciensünk volt, ellenben az ellenkezőjére több példát láttunk: van, aki annyira biztonságban érzi magát a felügyelt körülmények közt, hogy sokkal jobban tud pihenni. Ha pedig valaki forgolódik, megébred, nem tud aludni, esetleg más tünetet produkál, az ugyanolyan fontos jelzés a diagnózis szempontjából, mint azok az értékek, amelyeket rögzítünk. Mindazonáltal igyekszünk kellemessé tenni a pácienseknek az alvásvizsgálatot, az alváslabor akár egy szállodai szobához is hasonlítható – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus főorvos.

Jaj, ne simogass!

2025. május 25.

Nem szereti a gyerek az ölelést, a simogatást, de a pörgést és a hintázást annál inkább? Lehet, hogy az idegrendszere alulreagál bizonyos dolgokra.

Képzeld el az idegrendszert egy forgalmas autópályának, ahol a járművek az ingerek. Az autópálya (az idegrendszer) hordozza az információkat az agy felé, ahogy az autók szállítják az árut egyik helyről a másikra. Ha az út tiszta és jól karbantartott, az autók zavartalanul mozoghatnak. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha az idegrendszer megfelelően működik. a probléma akkor merül fel, ha az út rossz állapotban van, pl. gödrökkel vagy akadályokkal. Az autók (az ingerek) nehezebben jutnak át vagy elakadnak. Ezért, ha valaki szenzoros problémákkal küzd, az azt jelenti, hogy az autók nem tudnak simán közlekedni az autópályán. És ezek a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű utak (neuronális kapcsolatok) rendszere egy vagy több motoros, kognitív utat is érinthet, ami által a motoros és kognitív részekre nehezebben tud eljutni az információ, ami által az erre épülő pszichés és szociális területen lévő további funkciókat gátolhatja. Így az adott személy nem tud a lehetőségeinek megfelelően kiteljesedett életet élni. Ez zavarhatja a mindennapi életet, mert az ingerek megérkezése vagy feldolgozása nehézkesebb lehet. a szenzoros érzékelésünk összetett és bonyolult. Most a szenzoros moduláción belül a hiposzenzitivitásról fogok beszélni, annak tüneteiről, és hogy milyen viselkedési mintákra lehetünk figyelmesek gyermekünk viselkedésében.

Hiposzenzitivitás

A szenzoros feldolgozási nehézség (SPD) egy másik típusa, amely az érzékszervi ingerek gyengült észlelését jelenti. Ez azt jelenti, hogy a személy nem érzékeli az ingereket a tipikus intenzitással, ezért erősebb stimulációra van szüksége ahhoz, hogy ugyanazt a reakciót érje el. A hiposzenzitivitás bármelyik érzékszervet érintheti, de leggyakrabban a tapintást, a hallást és a mozgást.

Tapintási hiposzenzitivitás

Tompa érzékelés

• Nem veszi észre, ha piszkos a keze, vagy ha a ruhadarabja irritálja a bőrét.
• Nem reagál a fájdalomra, nem sír, ha elesik.
• Nem szereti a finom érintéseket, az ölelést, a simogatást.

Kerülő magatartás

• Kerüli a mezítlábas járást, nem szeret homokban, vízben játszani.
• Nem szereti a szoros ölelést, elhúzódik a simogatástól.
• Kényelmetlenül érzi magát a tömegben, a szoros helyeken.

Túlzott stimuláció keresése

• Erős nyomást, dörzsölést keres, harapdálja, csapkodja a tárgyakat.
• Szereti a durva játékokat, a pörgést, a hintázást.
• Szorosan ölel magához tárgyakat, falakat nyomogat.

Példák

• A kislány nem veszi észre, hogy tele van homokkal a cipője, észre sem veszi, ha piszkos a keze.
• A kisfiú nem sír, ha elesik, nem reagál a fájdalomra.
• A tinilány nem szereti, ha hozzáérnek, elhúzódik az öleléstől.
• A kisgyerek imádja a pörgést, a hintázást, a durva játékokat.

Ha hamarosan szülni fog

2025. május 24.

Az első gyermeküket váró házaspárok felvilágosítása a szülés előtti időben nagyon fontos és hasznos.

A várandósság 36. hetében vagy azon túl már gyorsan közeledik a várva várt nap, amikor az újdonsült szülők a kisbabájukat végre a karjaikban tarthatják. Nagy az izgalom, ezért fontos, hogy a kismamák ismerjék meg a szülést előkészítő történéseket.

A személyes adatok ellenőrzése

A szülészeten jelentkező kismama felvétele az első lépés. Nagyon fontos, hogy hozza magával a következőket:

• várandósgondozási kiskönyv,
• személyi igazolvány,
• betegbiztosítási kártya,
• lakcímét igazoló igazolvány, valamint jó, ha nála van
• házassági anyakönyvi kivonata, ha házasok a párjával, ha nem, akkor
• az apasági nyilatkozat, amit a helyi önkormányzat anyakönyvvezetője állít ki.

Egészségügyi ellenőrzés

A kismamát kikérdezik jelen panaszairól és a korábbi terhességeiről, azok kimeneteléről – vetélés előfordult-e, elhalt terhessége volt-e, szülései, ha voltak, időben zajlottak-e le, császármetszéssel vagy sima hüvelyi úton történt a befejezés? Tájékozódnak a betegségeiről – ha van –, egészségi állapotáról, van-e tudomása gyógyszerérzékenységéről, szed-e gyógyszereket, ha igen, mit. Ezek elektronikusan rögzítésre kerülnek.

Gondozási kiskönyv

Ennek tartalmaznia kell minden előző vizsgálati eredményt. Ide tartoznak az ultrahangos leletek, amelyek információt adnak a magzat méreteiről: combcsont, has és fej körfogatméreteiről, szívműködésről, a köldökzsinórban a vér áramlásáról, magzatvíz mennyiségéről. Nagyon fontos szűrővizsgálati eredmények a hüvelyi streptococcus-szűrés, a hepatitis B-szűrés. Mind az anya, mind a kisbaba szempontjából fontos, hogy meglegyenek és vele legyenek ezek a vizsgálati eredmények.

A kismama vércsoportjáról csak a központi laboratórium által kiadott, bélyegzővel ellátott eredményt lehet elfogadni. Ennek a leletnek hibátlannak, pontosnak kell lennie, ezért fontos a biztonság, ugyanis, ha a várandósnál a vajúdás, szülés, gyermekágyi időszak során bármilyen komplikáció fellép és vért kell adni, fontos, hogy olyan vért kapjon, amelynek a vércsoportja megegyezik az övével.

Akár a természetes szempillák elvesztését is okozhatja a műszempilla-allergia

2025. május 24.

Komoly egészségügyi kockázatokat jelenthetnek az arra érzékenyeknél az olyan, egyre népszerűbb szépségápolási eljárások, mint a műszempilla-felhelyezés vagy az úgynevezett szempillalifting. Leggyakrabban akut szemfelszíni irritáció, szemhéjszéli gyulladás, valamint allergiás reakciók léphetnek fel, amelyeket a műszempilla-ragasztóban található vegyi anyagok okozhatnak. A gyors száradást elősegítő, erős allergénként ismert vegyületek nemcsak az első alkalommal, de akár sok éves használat után is kiválhatnak panaszokat – hívja fel a figyelmet dr. Barcsay-Veres Amarilla, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika adjunktusa.

Idehaza is terjed egy fertőzés, ami embert és kutyát is megbetegíthet

2025. május 23.

Magyarországon is mind gyakrabban fordul elő egy állatról emberre terjedő, galandféreg okozta betegség, az echinococcosis. A fertőzést aranysakálok, rókák, illetve kutyák terjesztik, és komoly betegség kockázatát hordozza – mondja dr. Kardics Kinga. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Infektológiai Osztályának szakorvosa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a velünk élő, gondozott és az élősködők ellen rendszeres védelemben részesített kutyák, macskák alapvetően ritkán terjesztői emberekre veszélyes fertőző betegségnek.

Az utóbbi időben emelkedő esetszámot mutat egy igen komoly kockázatokat rejtő zoonózis (állatról emberre terjedő fertőző betegség), az echinococcosis. Az Európai Járványügyi Központ adatai szerint 2023-ban 929 emberi megbetegedést regisztráltak a kontinensen, míg 2022-ben 739, 2021-ben 592, 2020-ban pedig 574 esetet. Magyarországon is emelkedő az esetszám: tavalyelőtt 19, 2022-ben 9, 2021-ben 7, 2020-ban pedig még csak 4 ilyen beteget diagnosztizáltak.

Az echinococcosis egy galandféreg okozta megbetegedés, ami ugyanúgy veszélyt jelent házi kedvenceinkre, mint ránk, emberekre – mondja dr. Kardics Kinga. A férgek vagy petéik a fertőzött rókák és aranysakálok bélsarával ürülnek, és akár egy évig is életképesek maradnak.

Ha a peték azután a szimatoló kutyák szájába, orrába jutnak, vagy lábukra, szőrükre kerülnek, és lenyalják onnan, az állat béltraktusába jutva a peték őket is megfertőzik. Az állatok pedig tovább fertőzhetnek minket például úgy, hogy megnyalja a kezünket, mi pedig kézmosás nélkül megeszünk mondjuk egy almát.

A cukorbetegség előszobája az inzulinrezisztencia

2025. május 23.

Miért kell ezzel foglalkozni?

A szűrővizsgálatok a még panaszmentes egyénnél lehetővé teszik a betegségek korai stádiumban való felismerését, ami nagymértékben növeli a gyógyulás esélyét és az életminőséget.

Ne csak akkor látogassa meg a háziorvosát, ha problémája van, hanem akkor is, ha nincs semmi baja! Egészsége megőrzése érdekében javasolt évente nagylabort elvégeztetni. Bizonyos esetekben kiegészítő vizsgálatot rendelhet el a háziorvos, figyelembe véve az ön egyéni kórelőzményét. A 120 perces cukorterheléses vizsgálatot nem rutinszerűen végezzük, hanem a 2-es típusú cukorbetegségre fokozott rizikójú betegeknél. A cukorterheléses vizsgálattal szénhidrátanyagcsere-zavart, inzulinrezisztenciát, vagy éppen eddig fel nem fedezett cukorbetegséget is kiszűrhetünk. Így időben beavatkozhatunk, mellyel a diabétesz rettegett szövődményeit (agyi infarktus, szívbetegség, vesebetegség, érszűkület…) megelőzhetjük.

Ki a veszélyeztetett a 2-es típusú cukorbetegség előfordulására?

• Ha testtömegindexe (BMI) 30-nál magasabb (ezt könnyen saját magunk is ki tudjuk számolni, ha a testsúlyt kg-ban elosztjuk a testmagasság m-ben megadott négyzetével: kg/m²).
• Ha a haskörfogata nők esetében 80 cm-nél nagyobb, vagy férfiak esetében 92 cm-nél nagyobb.
• Ha vérrokonságban cukorbetegség fordult elő.
• Ha terhesség alatt kismamaként cukorbeteg volt.
• Ha a szűrőjelleggel elvégzett reggeli vércukorértéke meghaladja a 6 mmol/l-t.
• Ha a vizeletben fehérje, cukor vagy keton volt.
• Ha a szűrőjelleggel levett HgA1c értéke 5,6% feletti.
• Ha folyton szomjas, sokat iszik.
• Ha étkezés után 1,5-2 órával bágyadtság, fáradtság lép fel.
• Állandó édesség utáni sóvárgás is utalhat szénhidrátanyagcsere-zavarra.

Mi az inzulinrezisztencia?

Az inzulinrezisztencia egy betegségmegelőző állapotnak tekinthető, ami a cukorbetegség előszobája. Az inzulinrezisztencia az, amikor a sejtek egyszerűen nem hallgatnak az inzulin nevű hormonra, ami a vércukorszintjének szabályozásáért felelős. A sejtek nem veszik fel a cukrot, ami aztán a vérben kering és a hasnyálmirigy túlműködése révén fokozott inzulinelválasztással reagál, hogy még egyensúlyban tudja tartani a vércukrot. Inzulinrezisztencia fennállásáról pontosabb képet ad, ha a 120 perces cukorterheléses vizsgálatot több időpontban levett vérmintákból inzulinszintméréssel kiegészítjük. Ezt a vizsgálatot szakorvos indikálhatja (pl. belgyógyász, diabetológus, endokrinológus).