A gyerekek keveset vagy semmit nem tanultak az iskolák bezárása idején

2021. április 18.

Súlyos tanulási hiányosságokhoz vezettek tavaly a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások, az alsó tagozatos diákok jóformán semmilyen haladást nem értek el az az otthoni tanulással, az alacsony műveltségű családokban különösen markáns a tanulási veszteség – állapították meg az Oxfordi Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.

Az oxfordi kutatók Hollandiában gyűjtött adatokat elemezve vonták le következtetéseiket, a nyugat-európai országban az első lezárás idején nyolc hétig voltak zárva az iskolák. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy megállapításaik érvényesek az Egyesült Királyságra és bárhol máshol is.

A magasszintű távoktatás ellenére az alsótagozatos diákok egy tanévben elért átlagos fejlődésük egyötödét veszítették el. Ez egyenlő azzal az idővel, amennyit tantermen kívül töltöttek el. A hatás súlyosabb a hátrányos helyzetű gyerekeknél – mutatták ki a kutatók.

Megállapításaink “ijesztőek, és valószínűleg tükrözik a nemzetközi állapotokat, hiszen a holland diákok azok között vannak, akik a lehető legjobb távoktatási lehetőségeket élvezik, és ennek ellenére elvesztették átlagosan várt fejlődésük 20 százalékát az iskolák bezárása miatt” – idézte az egyetem közleménye Per Engzellt, Arun Freyt és Mark Verhagent, a tanulmány szerzőit.

A diákok kevés vagy semmilyen haladást nem értek el otthonról tanulva, és a veszteség különösen azon diákok körében koncentrálódik, akiknek szülei alacsony műveltségűek. Esetükben a veszteség mintegy 50 százalékkal nagyobb a többiekhez viszonyítva.

A kutatók szerint a technológiai felkészültség valószínűleg nem volt elegendő ahhoz, hogy a járvány iskolákra gyakorolt negatív következményeit csökkentse. A holland iskolák fejlett digitalizálásának, a viszonylag rövid első lezárás és a szélessávú hozzáférés magas szintje ellenére a diákok fejlődése láthatóan jelentősen esett. Ez azért is aggasztó, mert számos más ország kevésbé volt felkészült a távoktatás kihívásaira – írták.

Őrizzük meg a zöldségek tápanyagait (1. rész)

2021. április 18.

Az ízdús, vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő zöldségek jót tesznek az egészségünknek és a vonalainknak is, mert kalóriatartalmuk alacsony, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaznak. Az elkészítésük módját azonban jól kell megválasztanunk, ha szeretnénk megőrizni értékes tápanyagaikat. Amikor pl. túl magas hőfokon vagy hosszú ideig főzzük őket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítik kedvező tulajdonságaikat. Jó tanácsok a zöldségek helyes elkészítéséhez. 

Egy zöldség soha nem lesz olyan gazdag tápanyagokban, mint a frissen szedett – ezért úgy gondoljuk, hogy ilyen formában adhatja a legtöbbet szervezetünknek. Ez így igaz, de ha nagyon kedveljük is a nyers zöldségeket, egyhangú (és nehezen megoldható) lenne mindig csak frissen fogyasztani őket. Ezért és egyéb okoból (pl. ízfokozás, emészthetőség stb.) különféle elkészítési módokat választunk, melyek természetesen befolyásolják a zöldség eredeti állapotát.

A vízben főzés pl megváltoztatja a zöldség állagát, a sütés fokozhatja az ízeket… de a tápérték is csökken ezen hatások nyomán. Mindazonáltal a főzés hátrányai mellett előnyökkel is rendelkezik, pl. eltávolítja azokat a méreganyagokat, amelyek a  bélrendszerben rendellenességeket okozhatnak, és a kórokozó mikrobák ellensége is Néhány gyakran használt zöldség pedig mindenképp főzve-sütve ehető, ilyenek. a burgonya, padlizsán, póréhagyma, fehér bab, articsóka stb.). De tanácsos  arra törekednünk, hogy minél inkább megőrizzük a zöldségben lévő tápanyagokat, és így más konyhatechnikai eljárásokat alkalmaznunk. Ezek közül emelünk ki néhányat az alábbiakban.

Találjuk meg a kompromisszumos megoldást 

Az ideális, ha a főtt/sült és a nyers zöldségek váltakoznak egy étkezésen belül. Pl. előételnek nyers zöldséget, főételnek az optimális főzési mód kiválasztásával készült zöldséget fogyasszunk. Az elkészítésnél fontos az idő-hőmérséklet párosa. A zöldségek tápanyagainak megőrzése érdekében főzhetjük azokat alacsony hőmérsékleten (100 C fok alatt) kissé hosszabb ideig, vagy rövid ideig, magas hőmérsékleten. A zöldség színe is meghatározó lehet: nem szabad hagyni, hogy a zöldségek túlságosan megbarnuljanak (a tápanyagvesztés és a mérgező anyagok képződésének a jele), vagy hogy fakuljanak, illetve, hogy a főzővíz színe megváltozzék (mivel a tápanyagok a vízbe távoznak), amennyiben azt nem használjuk fel.

– Vízben főzés: tartsuk meg a főzőlevet

A vízben főzés a leghagyományosabb módja a zöldségek elkészítésének, de nem a legelőnyösebb. „Kimossa” a zöldségeket, melyek elvesztik a színüket, ásványi anyag- és antioxidáns-tartalmuk a főzővízbe jut, vitaminjaik pedig elpusztulnak a magas hő hatására. (Bár a rövidebb főzési idő csökkenti a vitamin-veszteséget.) Egy tanulmány kimutatta, hogy pl. a brokkoli C-vitamin tartalmának 50%-a lebomlik, ha vízben főzzük, míg csak 25%-a, ha gőzöljük.

A reggeli és a délutáni sport előrébb állítja a biológiai órát

2021. április 17.

A sport megváltoztathatja az emberi test biológia óráját, a változás iránya és mértéke a sportolás időpontjától függ – állapította meg egy kutatás.

A The Journal of Physiology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a sportolás csökkenti a jetlag, az éjszakai műszak és más, a test belső biológiai óráját megzavaró hatásokat.

A cirkadián ritmus, a napi biológiai óra az a 24 órás ciklus, amely számos fiziológiai folyamatot szabályoz, például az alvás és a táplálkozás ritmusát. Ezt a belső órát számos tényező befolyásolja, például a fény és az időjelzések.

A sportolásról eddig is ismert volt, hogy befolyásolja a cirkadián órát, a hatásról azonban keveset tudni.

A tanulmány szerint a reggel 7 órakor és a délután 1 és 4 óra között végzett sport korábbra állítja a biológiai órát, az este 7 és 10 óra között végzett testmozgás pedig késlelteti – ismertette az Eurekalert tudományos hírportál.

A hajnali 1 és 4 óra között és a délelőtt 10 órakor végzett sportnak azonban kevés hatása volt a biológiai órára.

A Kaliforniai Egyetem, a San Diegó-i Egyetem és az Arizonai Egyetem kutatói 101 résztvevő biológiai óráját követték figyelemmel sportolás után, 5 és fél napon keresztül. A résztvevők alapjáratú biológiai óráját 90 percenként vett vizeletminták alapján határozták meg. Ebből megállapították, mikor emelkedik a melatoninszint és mikor éri el csúcspontját.

A kicsik tejfogait is kell védeni

2021. április 17.

Röviden a tejfogakról

A tejfogak megjelenése általában négy-hat hónapos korban történik. Feladatuk nemcsak az étel megőrlése lesz, hanem előkészítik a helyet a csontfogaknak. Tipikus hiba azt gondolni, hogy ezek a fogak kevésbé fontosak, mint a maradandók, mivel a gyerekkori fogszuvasodás komolyabb problémákhoz fog vezetni.

Érdekes, hogy a baba foga már az anyaméhben fejlődni kezd, és mire eléri a 3 éves kort, mind a 20 tejfog előbújt. 

Innentől kezdve egészen 6 éves korig biztosítanunk kell, hogy a gyermek megszokja és megtanulja a fogápolás fontosságát és lépéseit. Ha biztosra akarunk menni, akkor ezeket a pontokat mindig betartjuk:

• Csökkentsük a bevitt cukor mennyiségét, mivel ezzel megelőzhető a fogszuvasodás.
• Növeljük a fluor bevitelét. Ez megerősíti a fogzománc ellenálló képességét.
• A barázdazárók alkalmazása plusz réteget képez a fog felületén. Általában műanyagból készül, és a fogorvos ragasztja fel. Nem kötelező a használata, de ajánlott.
• Tanítsuk meg a gyerekeknek a fogmosás szabályait és a fogselyem használatát is. Eleinte fogjuk fel játéknak, így később könnyebben elvégzik egyedül is.

Hogy mossuk meg a gyerekek fogát?

Most, hogy tudjuk a legfontosabb szabályokat, nézzük meg, hogy mi a megfelelő fogmosás menete. A gond ott kezdődik, hogy a babák nem értik, hogy mi történik, és folyamatosan mocorognak, esetleg sírnak. Az a legjobb, ha a térdünkre ültetjük, a fejét pedig a mellünkre támasztjuk. Így a baba érzi, hogy együtt vagyunk, ugyanakkor könnyedén hozzáférünk a fogaihoz is.

Ha el akarjuk kerülni a sírást, akkor mindig használjunk babafogkefét és speciális babafogrémet. A felnőtt fogkefék túl nagyok, és nem férnek bele a szájába, ráadásul az érzékeny ínyét is felsértik. 

A fogkrémnél arra kell figyelni, hogy magas fluorid tartalma legyen, azonban elég, ha csak nagyon keveset használunk. 

A színes figurák és a finom íz segít, hogy a baba hamarabb megkedvelje.

Ahogy telnek az évek, a gyerkőc saját maga is próbálkozhat a fogmosással. 2 éves kortól a kezébe adhatjuk a fogkefét, ő pedig leutánozhat minket. Ha ilyen fiatal korában elsajátítja a fogmosás alapjait, akkor később sem fog megfeledkezni róla.

Hányszor mossunk fogat?

Azt is érdemes megvizsgálni, hogy mikor kell fogat mosni. Általánosságban elmondható, hogy a tejfogak váltása előtt és után is érdemes mind a reggeli, mind az esti órákban megmosni. Először nem fognak rajongani érte, de ha kitartunk, akkor hozzászoknak. Mégis érdemes figyelni az életkorral járó veszélyekre. Mik ezek? Nézzük!

Felületes trombózis – mi a teendő?

2021. április 16.

Mi az a felületes trombózis?

A felületi vénák gyulladása elsősorban az alsó végtagokon alakul ki, melynek egyik fő rizikófaktora a visszértágulatok megléte. Ekkor a bőr alatt futó vénákban vérrög alakul ki, valamint gyulladásos folyamatok indulnak meg.Tünetei közt a jelentős fájdalom, bőrpír, meleg tapintás fordul elő leggyakrabban. Bár önmagában az állapot veszélytelen, ám esetenként a probléma elhúzódik, ráterjedhet a mélyen fekvő vénákra is, ráadásul kiújulásra hajlamos, így érdemes ekkor szakember segítségét kérni- főleg azért, mert igen könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal!

Mi minden hajlamosít rá?

• visszértágulat
• örökletes tényezők, (főleg anyai ágon)
• korábbi trauma
• daganatos megbetegedések
• túlsúly
• immobilitás
• trombofília, régebben történt trombózis
• néhány bőrbetegség

Mi a teendő, ha felületes trombózisa van?

Az egyik legfontosabb – miután megállapították, hogy nem MVT-vel áll szemben- hogy mozogjon! Bár régebben az volt a nézet, hogy a betegeket a mélyvénás trombózishoz hasonlóan fektetni kell, ám kiderült, ez csak ront az állapoton, ráadásul a mozgáshiány az MVT esélyét is megnöveli. Emellett kompressziós kezelést kell alkalmazni, mely a keringést a felületes vénákból a mély vénák felé tolja el   – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

10 dolog, amit fel kell adnod, hogy továbbléphess!

2021. április 16.

Talán könnyebb mondani, mint megtenni - ám ha szeretnénk szárnyalni, továbblépni új dolgok felé, fel kell adnunk azokat, amelyek lehúznak bennünket. Kezdjük el még ma. De mely dolgoktól, érzésektől kell megszabadulnunk?  

Ne hagyjuk, hogy mások véleménye irányítsa életünket! Az emberek csak a nevünket tudják, a történetünket nem. Talán hallottak róla, mit tettünk, de sokan nem tudják, min mentünk keresztül. Nem az számít, mit gondolnak ők, hanem hogy mi mit gondolunk magunkról! Olykor pontosan azt kell tennünk, ami nekünk a legjobb, és nem azt, ami mindenki másnak jó.

A múltbeli hibák miatt érzett szégyen. Persze, az ember sokszor hibázik– ez így van rendjén. De minél gyorsabban elfogadja, annál hamarabb léphet túl ezen és lehet sikeres. A múlt nem egyenlő a jövővel – csak mert tegnap elrontottunk valamit, vagy ma semmi sem sikerült. Nem egyenlő a jövő azzal sem, ha rossz passzban voltunk hat hónapig, vagy akár 15 évig. Ezeknek nincs befolyása a jelenre vagy a jövőre. Az számít, mit csinálunk éppen most.

Határozatlanok vagyunk abban, mit szeretnénk. Ez nem helyes! Sosem fogunk kilépni abból, ami nem jó nekünk, ha nem tudjuk, hol is szeretnénk igazán lenni. Mindig keresni kell, szenvedéllyel dolgozni céljaink elérésén. A szenvedély elhanyagolása blokkolja a kreativitást. Ha szenvedély van, van energia is, ám ha nincs, akkor az energiának és kreativitásnak is híján vagyunk. Az energia szükséges a sikerhez! Találjuk tehát ki, mit akarunk pontosan és szenvedéllyel dolgozzunk megvalósításán!

Halogatjuk a célokat, melyek számítanak nekünk. Két alternatíva adódik az életben: elfogadni a körülményeket olyannak, amilyenek, vagy pedig elfogadni a lehetőséget, hogy változtassunk rajtuk. Kövessük intuícióinkat! Ne adjuk fel, ha valamit igazán szeretnénk. Ha van szeretet és inspiráció, már nem alakulhatnak rosszul a dolgok – és bármi is az, amit meg szeretnénk tenni, lássunk hozzá most. Ne legyen sok „majd holnap” – szinte biztos, hogy egy évvel később azt kívánjuk, miért is nem vágtunk bele abba a valamibe korábban?

Azt választjuk, hogy nem csinálunk semmit. Nem határozhatjuk meg, hogyan fogunk meghalni és mikor. Csak azt dönthetjük el, hogy akarunk élni. Minden nap egy új esély a választásra – válasszuk azt, hogy megváltoztatjuk a tervünket. Vagy válasszuk mostantól a negatív helyett a pozitív gondolatokat! Válasszuk azt, hogy olyasmit csinálunk, amire büszkék lehetünk. Válasszuk azt, hogy másokban a jót látjuk meg – és mi is ezt mutatjuk magunkból.  Éljünk őszintén és igazán – most!

Derékfájás mögött a hamstring izmok kötöttsége is állhat

2021. április 15.

Az amúgy is rövidülésre, zsugorodásra, túlfeszülésre hajlamos hamstring izmok, az urbanizációs ártalmak pl. sok ülés illetve bizonyos sporttevékenységek (pl. ugrás, futás) hatására még kötöttebbé válnak.

Mikor gyanakodhatunk arra, hogy hamstring rövidülés áll a panaszunk hátterében? 
– Fájdalom a fartájék, ülőgumó, derék tájékon, amely a comb hátsó, belső részére is kiterjedhet, akár térd alá is.
– Fájdalomfokozódás járáskor, futáskor.
– Háton fekvésben a nyújtott lábunkat nem tudjuk kb. 80 fok fölé felemelni.
– Nem tudunk nyújtott lábbal előrehajolni.

Mi a teendő?  –  Hamstring nyújtás! Medencestabilizálás! Testtartásjavítás!

Javasolt naponta pár percet nyújtani, de legalább heti 3x. Sportolóknak, főleg futóknak kötelező! A gyakorlatokat végezhetjük fekve, ülve, állva.

Érdemes gyógytornász-fizioterapeuta segítségét igénybe venni, mert a helytelenül kivitelezett gyakorlatok hatástalanok, sőt derékfájást okozhatnak. A rosszul végzett nyújtógyakorlatok az izmok sérülését okozhatják. Törekedni kell az optimális medenceállás elérésére, az alsó végtagi izomerő arányosságára, a törzs stabilitásának elérésére, valamint a törzs- és az alsó végtag flexibilitására. A hamstring izomzat okozta fájdalmat pedig nem szabad összetéveszteni az ülőideg okozta fájdalommal pl. isiász, porckorongsérv!

Kiderült! Ez okozza a PCOS-t!

2021. április 15.

A PCOS napjainkban már szinte népbetegségnek számít. Nőgyógyászati, valamint endokrin eltérések és tünetek mellett a nehezített teherbeesés egyik vezető okának is tekinthető, így nem csoda, hogy számos kutatás irányul az okok felderítésére. Egy nemrégiben megjelent közlemény jelentős lépést jelent a folyamatok megértésében.

Ezzel kapcsolatban kérdeztük dr. Lőrincz Ildikót, a Budai Endokrinközpont nőgyógyász-endokrinológusát.

Már magzati korban eldől

Senki számára nem újdonság, miszerint a várandósság alatti 9 hónap mennyire fontos a születendő gyermek egészsége szempontjából. Éppen ezért a kismamának nagy figyelmet kell fordítania életvitelére, táplálkozására és esetleges betegségeire, ugyanis mindez komoly befolyást gyakorol a magzatra is.

Kutatók nemrégiben megállapították, hogy a PCOS kialakulásának oka már az anyaméhben eltöltött időre tehető, mivel az anya PCOS szindrómája nagy mértékben hozzájárul a nőnemű magzat hormonzavarához. Az állapot során ugyanis magas az LH, GnRh, valamint az AMH szintje is, és mindez pedig komoly befolyást gyakorol a magzat méhen belüli egészségére, fejlődésére.

Mindehhez érdemes tudni, hogy az AMH szintje egészséges esetben terhesség során csökken-ezzel szemben PCOS fennállása esetén még ekkor is nagyobb mennyiségben van jelen. Egérkísérletek alapján a kutatók megállapították, hogy magas AMH esetén megnőtt a várandós állatok vérében a tesztoszteron szint, valamint csökkent a placenta tesztoszteronátalakító képessége. Ennek hatására a nőnemű magzatok esetén csökkent az ösztradiol szint, megnőtt a tesztoszteron mennyisége, így később PCOS alakul ki náluk, mivel a zavar fokozott működésre készteti a GnRh -termelő neuronokat. Ez azonban GnRh-antagonista kezeléssel megszüntethető és így a PCOS-szerű tünetek is megszűnnek- így tehát lehetséges, hogy a jövőben GnRh-antagonista kezeléssel kezelhetővé válik a PCOS.

„Felvetődik tehát, hogy GnRh-antagonistáknak nagy szerepe lesz a PCOS kezelésében, a tünetek mérséklésében, bár ezek bevezetése a mindennapokba még időbe telik. Bízzunk benne, hogy a vizsgálatok gyorsan haladnak, hogy mielőbb egy még hatékonyabb és eredményesebb kezeléssel segítsük a pácienseinket”- mondja dr. Lőrincz Ildikó.

Kínai laboratóriumból szabadult ki a vírus

2021. április 14.

A koronavírus-világjárványt okozó vírus egy, a kínai Vuhanban lévő laboratóriumból szabadult ki – mondta a CNN hírtelevíziónak adott interjújában Robert Redfield, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) volt igazgatója.

“Továbbra is azt gondolom, hogy a kór elterjedésének az az oka, hogy a vírus elszabadult egy vuhani laboratóriumból” – fogalmazott Redfield. “Mások nem hisznek ebben. Rendben van. A tudomány végül rá fog jönni” – mondta az egészségügyi szakember, aki az eddig világszerte 2,7 millió halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány kitörésekor vezette a CDC-t.

Egyes elméletek szerint a Covid-19 betegséget okozó vírus eredetileg egy, a denevéreket fertőző variánsból mutálódott, és így alakult ki az emberekre veszélyes vírustörzs. Vannak azonban, akik – osztozva Redfield véleményén – úgy vélik, hogy a vírus valamilyen módon a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult ki. Az Axios nevű amerikai hírportál szerint ez az egyetlen laboratórium Kínában, amely engedélyt kapott a legveszélyesebb ismert kórokozók vizsgálatára.

Redfield arról is beszélt, hogy általában amikor egy vírus átterjed az állatokról emberekre, “eltart egy ideig, mire kialakul az ember és ember közötti átvitel”. “Nem hiszem, hogy ez valahogy egy denevérről terjedt át az emberre, és abban a pillanatban, ahogy a vírus az emberbe került, az egyik legfertőzőbb változat lett, amelyet az emberiség ismer. Szerintem ennek biológiai szempontból nincs értelme” – fogalmazott a volt igazgató.

A Fehér Ház szóvivője pénteken azt mondta: a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalására vár, és utána fogják kialakítani véleményüket a vírus eredetével kapcsolatban. Jen Psaki arról is beszélt, hogy a kabinet “nemzetközi vizsgálatot is szorgalmazott, valamint megvizsgálja a történteket, a vírus eredetét és az átláthatóság hiányát“.

Az Egészségügyi Világszervezet elkészítette jelentését a koronavírus eredetéről – ezt szintén pénteken jelentette be a WHO-nak a Covid-19 eredetével foglalkozó vizsgálati csoportját vezető Peter Ben Embarek. Elmondta, hogy a 400 oldalas dokumentum egy utolsó szakértői ellenőrzésen esik át, és valószínűleg a következő napokban nyilvánosságra hozzák.

Tévhitek a bárányhimlőről

2021. április 14.

A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed; gyermekközösségekben nem ritka a járványok kialakulása sem. A megbetegedettek 75-80 százaléka 15 év alatti gyermek, ám világszerte tapasztalható, hogy a betegség kitolódott a serdülőkor felé, és hogy ezzel párhuzamosan nőtt a súlyosabb esetek száma.

Bár ellene hatásos védőoltással védekezhetünk, a köztudatban a mai napig tévhitek élnek a betegségről, annak lefolyásáról, veszélyességéről, szövődményeiről, és csak kevesen tudják, hogy a patikákban vényre kapható vakcina biztonságos és hosszú távú védettséget biztosít a fertőzéssel szemben.

1. A bárányhimlő enyhe lefolyású, ártalmatlan betegség, és jobb ha a gyermek minél korábban átesik rajta.

A bárányhimlő fertőzés ép immunrendszerrel rendelkezők esetében sem minden esetben veszélytelen betegség. Szinte minden korcsoportban és élethelyzetben okozhat problémát. Kevesen tudják, hogy veszélyezteti a kismamák és magzatuk egészségét, továbbá esetenként súlyos idegrendszeri és légúti tünetekkel, májelégtelenséggel, baktériumok által keltett felülfertőzéssel járhat. Bár a gyermekkorban ritkábban jár komolyabb szövődménnyel, az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél a betegség lefolyása súlyosabb, akár halálos kimenetelű is lehet. Tény, hogy a bárányhimlő következtében meghalt gyermekek 90%-a nem a fokozott veszélynek kitett betegek körébe tartozik.

2. A bárányhimlős beteg bőrét víz nem érheti, hólyagos kiütéseit cinkes rázókeverékkel vagy más egyéb krémmel kell bekenni.

A bárányhimlős betegnek nemhogy nem szabad, hanem kell is fürödnie, pontosabban zuhanyoznia és utána törölközővel – dörgölés nélkül – a vizet óvatosan, de alaposan kell felitatni. A hosszas fürdőzéstől a hólyagok, pörkök felázhatnak és ez sem jó, tehát nem szabad, hogy a bőrt sokáig víz érje. A gyermeket ne öltöztessük melegen, mert a verejtékezés jobban fokozza a viszketést. Mentolos hintőporral enyhíthető ez a kínzó állapot, azonban mást a kiütésekre kenni SZIGORÚAN TILOS! A bakteriális felülfertőzés lehetősége miatt ajánlott a naponta többszöri mosakodás, a rövidre vágott körmök és a tiszta, száraz ruházat.

3. A bárányhimlős beteg csakis akkortól fertőz, miután bőrén megjelentek az első kiütések.

A bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap, azonban fontos tudni, hogy a beteg már kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal fertőz. A vírus cseppfertőzés, a beteggel való közvetlen érintkezés, vagy váladékkal frissen szennyezett tárgyak útján terjed.

4. A bárányhimlős hólyagok elvakarását csakis azért kell megakadályozni, nehogy csúnya hegek maradjanak később a bőrön.

A hólyagos kiütések elvakarásából nemcsak hegek alakulhat ki, hanem a bárányhimlő egyik gyakori szövődménye, a hólyagok elgennyesedése és a gennyes gyulladás továbbterjedése származhat. Ezért is nagyon fontos az elkaparás megakadályozása, a körmöket rövidre kell vágni és érdemes reszelővel simává tenni a végüket.

5. A bárányhimlő egy olyan gyermekbetegség, amit felnőtt nem kaphat el.

Leggyakrabban valóban gyermekbetegségként fordul elő, de a bárányhimlő bárkit, bármilyen életkorban elérhet. Olyan létesítményekben, ahol sok ember fordul meg egy helyen, a ragály a fogékonyak között gyorsan terjedhet.

6. A bárányhimlőt mindenki csak egyszer kaphatja el.

A nem ép immunrendszerrel rendelkező vagy kemoterápiában részesülő betegek életük során többször is áteshetnek a bárányhimlőn.

7. A bárányhimlő fertőzés nem jelent veszélyt sem a betegségre fogékony várandós anyára, sem pedig a magzatra.

A magzat számára a terhesség első három hónapja alatt lezajló bárányhimlő kb. 10%-os kockázattal bíró, ún. kongenitális varicella-szindrómát okozhat, mely fejlődési rendellenességgel jár. A méhen belül átvészelt varicella után gyermekkorban még egy bárányhimlő általában már nem alakul ki, ezeknek a gyermekeknek övsömörük lehet, ami ritkán a szemet is érintheti, és ilyen esetben akár a szaruhártya homályának hátrahagyásával gyógyulhat. Ha a kismama a szülés előtti 5 napon belül betegszik meg bárányhimlőben, az anyai kockázat növekedése mellett az újszülöttnél súlyos lefolyású, ún. progresszív varicella fordulhat elő, melynek halálozása kezelés nélkül kb. 20%.