Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szívet védő jó éjszakai alvás rejtélye

2021. április 20.

Fotó: 123rf.com

Amerikai kutatók közelebb kerültek annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miként védi a szívet egy jó éjszakai alvás.

Egérkísérleteikben felfedeztek egy eddig ismeretlen mechanizmust az agy, a csontvelő és az erek között, amely véd az érelmeszesedés, az artériák megkeményedésének kialakulásától, de csak akkor, ha az alvás teljes és mély.

A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók kiemelték, hogy ennek az útnak a felfedezése rávilágít az elégséges mennyiségű, minőségi alvás fontosságára az szív-és érrendszer egészségének fenntartása érdekében, valamint új célokat jelölhet ki a szívbetegségek elleni harcban. A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálozási ok a nők és a férfiak körében az Egyesült Államokban.

“Azonosítottunk egy mechanizmust, amelyben egy agyi hormon kontrolálja a gyulladásra hajlamos sejtek termelődését a csontvelőben oly módon, hogy segít megvédeni az ereket a károsodástól” – magyarázta Filip Swirski, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard Egyetem ofvostudományi karának adjunktusa. “Ezt a gyulladás elleni mechanizmust az alvás szabályozza, és ha rendszeresen széttöredezett az alvás, vagy rossz annak minősége, ez a mechanizmus megszakad. Ez egy nagyobb kirakójáték egy kicsiny darabja” – tette hozzá a kutató.



A Covid-19 betegek újabb kórházi kezelésre szorulnak

2021. április 19.

Fotó: gettyimages.com

A Covid-19 betegséggel brit kórházakban kezeltek mintegy egyharmada további kórházi kezelésre szorult hazaengedése után négy hónapon belül és minden nyolcadik beteg meghalt ugyanezen időszakban a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

A londoni Univerity College, a Leicesteri Egyetem és a Nemzeti Statisztikai Hivatal kutatói egybevetették mintegy 48 ezer Covid-19 miatt kórházi kezelésre szorult és 2020. augusztus 31-ig hazaengedett beteg orvosi adatlapjait egy általános lakossági kontrollcsoportéval. Az orvosi adatok tartalmazták az újabb kórházi kezelés szükségességének, az elhalálozásnak az arányát és a légzőszervi, szív-, vese-, máj- és anyagcserebetegségek, köztük a cukorbetegség súlyosságát.

Megállapították, hogy átlagosan 140 nap után az elemzésbe bevont 47 780 betegből 14 060-an szorultak újabb kórházi kezelésre mintegy 140 napon belül, és mintegy 5875 meghalt ugyanezen időszakban.

A Covid-19 miatt kórházban kezelteknél magasabb lehet a szervkárosodás (többszervi diszfunkció) aránya a kontrollcsoporthoz képest – állapították meg a kutatók. “A kockázat növekedése nem korlátozódik az idősekre és nem egyforma az etnikumokat illetően. A diagnózis, a kezelés és a poszt-Covid-szindróma megelőzése integrált és nem szervi vagy betegségspecifikus megközelítést igényel, és sürgős kutatások szükségesek a kockázati tényezők feltárására. Eredményeinek azt jelzik, hogy a Covid-19 hosszútávú terhe jelentős lehet a kórházakra és az egészségügyi rendszerre” – írták a tanulmányban.



Mágikus tárgyak a lakásban: a tükör

2021. április 19.

Nem is gondolnánk, hogy a tükör sokkal több egy egyszerű hétköznapi tárgynál, amit a mindennapokban használunk. Az anyag szintjéről megközelítve alkalmas arra, hogy megnézzük magunkat kívülről, térnövelő funkciója van stb. Lelki és szellemi megközelítésből nagyon sok érdekes dolgot tudhatunk meg a tükrökről. Ami a legfontosabb, hogy a tükrökkel kapcsolatos ősi hagyományokból a mai korban is meríthetünk saját lakásunk berendezésénél.  

LÉLEKTÜKÖR
A régi korokban a különböző fényes, illetve tükröződő felületeket tükörként használták az emberek. Amikor valaki a saját tükörképét szemlélte, nem szabadott követ dobni a vízbe, mert ez roncsolta az illető lelkét megjelenítő tükörképet és balszerencsét hozhatott számára. Az ember lelkét látták a tükörképben.

Az ún. lelkiismeret aranytükre egy kör alakú tükör volt, amiben megvizsgálhatta saját lelki tisztaságát az ember. Népünk jelképes lélektükrei mindig a nap alakját utánozva, kerek tükrök voltak. Ősmagyar sírokban találtak kerek tükröket és arra következtetnek, hogy a sír lakója pap vagy papnő lehetett. A lélek tükrét a későbbi korokban is használták pl.: a székely kapukon a gyalogos bejárat fölött, ez volt az ún. kaputükör. Ennek az volt a célja, hogy mielőtt valaki a kapun belép, vizsgálja meg saját lelkiismeretét, hogy jó szándékkal érkezett-e.

A TÜKÖR MÁGIKUS TÁRGY - VARÁZSTÜKÖR
A magyar néphit szerint a tükör a másvilágot jelképezi. Dimenziókapunak tartották, ahol a szellemek át tudnak járni. Ezért is használták jóslásra, hiszen a tükör segítségével láttak a jövőbe. A szerelmi jóslásoknál a neves napok közül Luca napján az eladósorban lévő leány tükörben láthatta meg leendő párját. A magyar néphiedelemben használták a tükröt a gonosz távoltartására, a rontás ellen.



A gyerekek keveset vagy semmit nem tanultak az iskolák bezárása idején

2021. április 18.

Fotó: gettyimages.com

Súlyos tanulási hiányosságokhoz vezettek tavaly a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások, az alsó tagozatos diákok jóformán semmilyen haladást nem értek el az az otthoni tanulással, az alacsony műveltségű családokban különösen markáns a tanulási veszteség – állapították meg az Oxfordi Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.

Az oxfordi kutatók Hollandiában gyűjtött adatokat elemezve vonták le következtetéseiket, a nyugat-európai országban az első lezárás idején nyolc hétig voltak zárva az iskolák. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy megállapításaik érvényesek az Egyesült Királyságra és bárhol máshol is.

A magasszintű távoktatás ellenére az alsótagozatos diákok egy tanévben elért átlagos fejlődésük egyötödét veszítették el. Ez egyenlő azzal az idővel, amennyit tantermen kívül töltöttek el. A hatás súlyosabb a hátrányos helyzetű gyerekeknél – mutatták ki a kutatók.

Megállapításaink “ijesztőek, és valószínűleg tükrözik a nemzetközi állapotokat, hiszen a holland diákok azok között vannak, akik a lehető legjobb távoktatási lehetőségeket élvezik, és ennek ellenére elvesztették átlagosan várt fejlődésük 20 százalékát az iskolák bezárása miatt” – idézte az egyetem közleménye Per Engzellt, Arun Freyt és Mark Verhagent, a tanulmány szerzőit.

A diákok kevés vagy semmilyen haladást nem értek el otthonról tanulva, és a veszteség különösen azon diákok körében koncentrálódik, akiknek szülei alacsony műveltségűek. Esetükben a veszteség mintegy 50 százalékkal nagyobb a többiekhez viszonyítva.

A kutatók szerint a technológiai felkészültség valószínűleg nem volt elegendő ahhoz, hogy a járvány iskolákra gyakorolt negatív következményeit csökkentse. A holland iskolák fejlett digitalizálásának, a viszonylag rövid első lezárás és a szélessávú hozzáférés magas szintje ellenére a diákok fejlődése láthatóan jelentősen esett. Ez azért is aggasztó, mert számos más ország kevésbé volt felkészült a távoktatás kihívásaira – írták.



Őrizzük meg a zöldségek tápanyagait (1. rész)

2021. április 18.

Fotó: pixabay.com

Az ízdús, vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő zöldségek jót tesznek az egészségünknek és a vonalainknak is, mert kalóriatartalmuk alacsony, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaznak. Az elkészítésük módját azonban jól kell megválasztanunk, ha szeretnénk megőrizni értékes tápanyagaikat. Amikor pl. túl magas hőfokon vagy hosszú ideig főzzük őket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítik kedvező tulajdonságaikat. Jó tanácsok a zöldségek helyes elkészítéséhez. 

Egy zöldség soha nem lesz olyan gazdag tápanyagokban, mint a frissen szedett – ezért úgy gondoljuk, hogy ilyen formában adhatja a legtöbbet szervezetünknek. Ez így igaz, de ha nagyon kedveljük is a nyers zöldségeket, egyhangú (és nehezen megoldható) lenne mindig csak frissen fogyasztani őket. Ezért és egyéb okoból (pl. ízfokozás, emészthetőség stb.) különféle elkészítési módokat választunk, melyek természetesen befolyásolják a zöldség eredeti állapotát.

A vízben főzés pl megváltoztatja a zöldség állagát, a sütés fokozhatja az ízeket… de a tápérték is csökken ezen hatások nyomán. Mindazonáltal a főzés hátrányai mellett előnyökkel is rendelkezik, pl. eltávolítja azokat a méreganyagokat, amelyek a  bélrendszerben rendellenességeket okozhatnak, és a kórokozó mikrobák ellensége is Néhány gyakran használt zöldség pedig mindenképp főzve-sütve ehető, ilyenek. a burgonya, padlizsán, póréhagyma, fehér bab, articsóka stb.). De tanácsos  arra törekednünk, hogy minél inkább megőrizzük a zöldségben lévő tápanyagokat, és így más konyhatechnikai eljárásokat alkalmaznunk. Ezek közül emelünk ki néhányat az alábbiakban.

Találjuk meg a kompromisszumos megoldást 

Az ideális, ha a főtt/sült és a nyers zöldségek váltakoznak egy étkezésen belül. Pl. előételnek nyers zöldséget, főételnek az optimális főzési mód kiválasztásával készült zöldséget fogyasszunk. Az elkészítésnél fontos az idő-hőmérséklet párosa. A zöldségek tápanyagainak megőrzése érdekében főzhetjük azokat alacsony hőmérsékleten (100 C fok alatt) kissé hosszabb ideig, vagy rövid ideig, magas hőmérsékleten. A zöldség színe is meghatározó lehet: nem szabad hagyni, hogy a zöldségek túlságosan megbarnuljanak (a tápanyagvesztés és a mérgező anyagok képződésének a jele), vagy hogy fakuljanak, illetve, hogy a főzővíz színe megváltozzék (mivel a tápanyagok a vízbe távoznak), amennyiben azt nem használjuk fel.

– Vízben főzés: tartsuk meg a főzőlevet

A vízben főzés a leghagyományosabb módja a zöldségek elkészítésének, de nem a legelőnyösebb. „Kimossa” a zöldségeket, melyek elvesztik a színüket, ásványi anyag- és antioxidáns-tartalmuk a főzővízbe jut, vitaminjaik pedig elpusztulnak a magas hő hatására. (Bár a rövidebb főzési idő csökkenti a vitamin-veszteséget.) Egy tanulmány kimutatta, hogy pl. a brokkoli C-vitamin tartalmának 50%-a lebomlik, ha vízben főzzük, míg csak 25%-a, ha gőzöljük.



A reggeli és a délutáni sport előrébb állítja a biológiai órát

2021. április 17.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA sport megváltoztathatja az emberi test biológia óráját, a változás iránya és mértéke a sportolás időpontjától függ – állapította meg egy kutatás.

A The Journal of Physiology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a sportolás csökkenti a jetlag, az éjszakai műszak és más, a test belső biológiai óráját megzavaró hatásokat.

A cirkadián ritmus, a napi biológiai óra az a 24 órás ciklus, amely számos fiziológiai folyamatot szabályoz, például az alvás és a táplálkozás ritmusát. Ezt a belső órát számos tényező befolyásolja, például a fény és az időjelzések.

A sportolásról eddig is ismert volt, hogy befolyásolja a cirkadián órát, a hatásról azonban keveset tudni.

A tanulmány szerint a reggel 7 órakor és a délután 1 és 4 óra között végzett sport korábbra állítja a biológiai órát, az este 7 és 10 óra között végzett testmozgás pedig késlelteti – ismertette az Eurekalert tudományos hírportál.

A hajnali 1 és 4 óra között és a délelőtt 10 órakor végzett sportnak azonban kevés hatása volt a biológiai órára.

A Kaliforniai Egyetem, a San Diegó-i Egyetem és az Arizonai Egyetem kutatói 101 résztvevő biológiai óráját követték figyelemmel sportolás után, 5 és fél napon keresztül. A résztvevők alapjáratú biológiai óráját 90 percenként vett vizeletminták alapján határozták meg. Ebből megállapították, mikor emelkedik a melatoninszint és mikor éri el csúcspontját.



A kicsik tejfogait is kell védeni

2021. április 17.

A baba első foga az egész család életében újdonságot hoz. Az árulkodó jelek a sírással kezdődnek, ezzel jelezve, hogy eljött az ideje a fogkefe beszerzésének. Minél hamarabb hozzászokik a fogmosáshoz, annál könnyebb lesz a későbbi fogápolás.

Röviden a tejfogakról

A tejfogak megjelenése általában négy-hat hónapos korban történik. Feladatuk nemcsak az étel megőrlése lesz, hanem előkészítik a helyet a csontfogaknak. Tipikus hiba azt gondolni, hogy ezek a fogak kevésbé fontosak, mint a maradandók, mivel a gyerekkori fogszuvasodás komolyabb problémákhoz fog vezetni.

Érdekes, hogy a baba foga már az anyaméhben fejlődni kezd, és mire eléri a 3 éves kort, mind a 20 tejfog előbújt. 

Innentől kezdve egészen 6 éves korig biztosítanunk kell, hogy a gyermek megszokja és megtanulja a fogápolás fontosságát és lépéseit. Ha biztosra akarunk menni, akkor ezeket a pontokat mindig betartjuk:

  • Csökkentsük a bevitt cukor mennyiségét, mivel ezzel megelőzhető a fogszuvasodás.
  • Növeljük a fluor bevitelét. Ez megerősíti a fogzománc ellenálló képességét.
  • A barázdazárók alkalmazása plusz réteget képez a fog felületén. Általában műanyagból készül, és a fogorvos ragasztja fel. Nem kötelező a használata, de ajánlott.
  • Tanítsuk meg a gyerekeknek a fogmosás szabályait és a fogselyem használatát is. Eleinte fogjuk fel játéknak, így később könnyebben elvégzik egyedül is.

Hogy mossuk meg a gyerekek fogát?

Most, hogy tudjuk a legfontosabb szabályokat, nézzük meg, hogy mi a megfelelő fogmosás menete. A gond ott kezdődik, hogy a babák nem értik, hogy mi történik, és folyamatosan mocorognak, esetleg sírnak. Az a legjobb, ha a térdünkre ültetjük, a fejét pedig a mellünkre támasztjuk. Így a baba érzi, hogy együtt vagyunk, ugyanakkor könnyedén hozzáférünk a fogaihoz is.

Ha el akarjuk kerülni a sírást, akkor mindig használjunk babafogkefét és speciális babafogrémet. A felnőtt fogkefék túl nagyok, és nem férnek bele a szájába, ráadásul az érzékeny ínyét is felsértik. 

A fogkrémnél arra kell figyelni, hogy magas fluorid tartalma legyen, azonban elég, ha csak nagyon keveset használunk. 

A színes figurák és a finom íz segít, hogy a baba hamarabb megkedvelje.

Ahogy telnek az évek, a gyerkőc saját maga is próbálkozhat a fogmosással. 2 éves kortól a kezébe adhatjuk a fogkefét, ő pedig leutánozhat minket. Ha ilyen fiatal korában elsajátítja a fogmosás alapjait, akkor később sem fog megfeledkezni róla.

Hányszor mossunk fogat?

Azt is érdemes megvizsgálni, hogy mikor kell fogat mosni. Általánosságban elmondható, hogy a tejfogak váltása előtt és után is érdemes mind a reggeli, mind az esti órákban megmosni. Először nem fognak rajongani érte, de ha kitartunk, akkor hozzászoknak. Mégis érdemes figyelni az életkorral járó veszélyekre. Mik ezek? Nézzük!



Felületes trombózis – mi a teendő?

2021. április 16.

A vénás trombózisok közül a mélyvénás kelti a legnagyobb aggodalmat, hiszen könnyen tüdőembóliához vezethet. Ezzel szemben a felületes trombózis bár nem jár közvetlen életveszéllyel, viszont nagy fájdalmak kísérhetik. Hogy mi a teendő felületes trombózis során és után, azt prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája osztotta meg.

Mi az a felületes trombózis?

A felületi vénák gyulladása elsősorban az alsó végtagokon alakul ki, melynek egyik fő rizikófaktora a visszértágulatok megléte. Ekkor a bőr alatt futó vénákban vérrög alakul ki, valamint gyulladásos folyamatok indulnak meg.Tünetei közt a jelentős fájdalom, bőrpír, meleg tapintás fordul elő leggyakrabban. Bár önmagában az állapot veszélytelen, ám esetenként a probléma elhúzódik, ráterjedhet a mélyen fekvő vénákra is, ráadásul kiújulásra hajlamos, így érdemes ekkor szakember segítségét kérni- főleg azért, mert igen könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal!

Mi minden hajlamosít rá?

  • visszértágulat
  • örökletes tényezők, (főleg anyai ágon)
  • korábbi trauma
  • daganatos megbetegedések
  • túlsúly
  • immobilitás
  • trombofília, régebben történt trombózis
  • néhány bőrbetegség

Mi a teendő, ha felületes trombózisa van?

Az egyik legfontosabb – miután megállapították, hogy nem MVT-vel áll szemben- hogy mozogjon! Bár régebben az volt a nézet, hogy a betegeket a mélyvénás trombózishoz hasonlóan fektetni kell, ám kiderült, ez csak ront az állapoton, ráadásul a mozgáshiány az MVT esélyét is megnöveli. Emellett kompressziós kezelést kell alkalmazni, mely a keringést a felületes vénákból a mély vénák felé tolja el   – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.



10 dolog, amit fel kell adnod, hogy továbbléphess!

2021. április 16.

Talán könnyebb mondani, mint megtenni - ám ha szeretnénk szárnyalni, továbblépni új dolgok felé, fel kell adnunk azokat, amelyek lehúznak bennünket. Kezdjük el még ma. De mely dolgoktól, érzésektől kell megszabadulnunk?  

Ne hagyjuk, hogy mások véleménye irányítsa életünket! Az emberek csak a nevünket tudják, a történetünket nem. Talán hallottak róla, mit tettünk, de sokan nem tudják, min mentünk keresztül. Nem az számít, mit gondolnak ők, hanem hogy mi mit gondolunk magunkról! Olykor pontosan azt kell tennünk, ami nekünk a legjobb, és nem azt, ami mindenki másnak jó.

A múltbeli hibák miatt érzett szégyen. Persze, az ember sokszor hibázik– ez így van rendjén. De minél gyorsabban elfogadja, annál hamarabb léphet túl ezen és lehet sikeres. A múlt nem egyenlő a jövővel – csak mert tegnap elrontottunk valamit, vagy ma semmi sem sikerült. Nem egyenlő a jövő azzal sem, ha rossz passzban voltunk hat hónapig, vagy akár 15 évig. Ezeknek nincs befolyása a jelenre vagy a jövőre. Az számít, mit csinálunk éppen most.

Határozatlanok vagyunk abban, mit szeretnénk. Ez nem helyes! Sosem fogunk kilépni abból, ami nem jó nekünk, ha nem tudjuk, hol is szeretnénk igazán lenni. Mindig keresni kell, szenvedéllyel dolgozni céljaink elérésén. A szenvedély elhanyagolása blokkolja a kreativitást. Ha szenvedély van, van energia is, ám ha nincs, akkor az energiának és kreativitásnak is híján vagyunk. Az energia szükséges a sikerhez! Találjuk tehát ki, mit akarunk pontosan és szenvedéllyel dolgozzunk megvalósításán!

Halogatjuk a célokat, melyek számítanak nekünk. Két alternatíva adódik az életben: elfogadni a körülményeket olyannak, amilyenek, vagy pedig elfogadni a lehetőséget, hogy változtassunk rajtuk. Kövessük intuícióinkat! Ne adjuk fel, ha valamit igazán szeretnénk. Ha van szeretet és inspiráció, már nem alakulhatnak rosszul a dolgok – és bármi is az, amit meg szeretnénk tenni, lássunk hozzá most. Ne legyen sok „majd holnap” – szinte biztos, hogy egy évvel később azt kívánjuk, miért is nem vágtunk bele abba a valamibe korábban?

Azt választjuk, hogy nem csinálunk semmit. Nem határozhatjuk meg, hogyan fogunk meghalni és mikor. Csak azt dönthetjük el, hogy akarunk élni. Minden nap egy új esély a választásra – válasszuk azt, hogy megváltoztatjuk a tervünket. Vagy válasszuk mostantól a negatív helyett a pozitív gondolatokat! Válasszuk azt, hogy olyasmit csinálunk, amire büszkék lehetünk. Válasszuk azt, hogy másokban a jót látjuk meg – és mi is ezt mutatjuk magunkból.  Éljünk őszintén és igazán – most!



Derékfájás mögött a hamstring izmok kötöttsége is állhat

2021. április 15.

Az amúgy is rövidülésre, zsugorodásra, túlfeszülésre hajlamos hamstring izmok, az urbanizációs ártalmak pl. sok ülés illetve bizonyos sporttevékenységek (pl. ugrás, futás) hatására még kötöttebbé válnak.

Mikor gyanakodhatunk arra, hogy hamstring rövidülés áll a panaszunk hátterében? 
– Fájdalom a fartájék, ülőgumó, derék tájékon, amely a comb hátsó, belső részére is kiterjedhet, akár térd alá is.
– Fájdalomfokozódás járáskor, futáskor.
– Háton fekvésben a nyújtott lábunkat nem tudjuk kb. 80 fok fölé felemelni.
– Nem tudunk nyújtott lábbal előrehajolni.

Mi a teendő?  –  Hamstring nyújtás! Medencestabilizálás! Testtartásjavítás!

Javasolt naponta pár percet nyújtani, de legalább heti 3x. Sportolóknak, főleg futóknak kötelező! A gyakorlatokat végezhetjük fekve, ülve, állva.

Érdemes gyógytornász-fizioterapeuta segítségét igénybe venni, mert a helytelenül kivitelezett gyakorlatok hatástalanok, sőt derékfájást okozhatnak. A rosszul végzett nyújtógyakorlatok az izmok sérülését okozhatják. Törekedni kell az optimális medenceállás elérésére, az alsó végtagi izomerő arányosságára, a törzs stabilitásának elérésére, valamint a törzs- és az alsó végtag flexibilitására. A hamstring izomzat okozta fájdalmat pedig nem szabad összetéveszteni az ülőideg okozta fájdalommal pl. isiász, porckorongsérv!



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...334335336...636
hírek, aktualitások

Meddig tarthat az őszi hajhullás?

2025. november 08.

Az őszi hajhullás legtöbbször normális és érdemes megjegyezni, hogy az ősszel kihulló hajszál már tavasszal „elpusztult”, vagyis a katagén stádiumba lépett. Általánosságban elmondható, hogy a hajvesztésnek meg kell állnia, amikor a haj életciklusának következő szakaszába lép, így ősszel körülbelül három hónapig tapasztalható a nagyobb intenzitású hajhullást.

Azt kell látni, meddig tekinthető normálisnak, természetesnek a hajhullás. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a szokásos mennyiségnél, azaz 100-150 hajszálnál több hullik ki egy nap, ha lokalizáltan, tehát csak egyetlen területen zajlik a hajvesztés, ha jelentősen csökken a haj sűrűsége, ha a testszőrzet, a szemöldök is hullani kezd, és ha az ősz végén sem rendeződik a helyzet – hangsúlyozza Brezán doktornő.

Milyen okok vezethetnek hajhulláshoz?

– komolyabb fertőzés, magas láz,
– nagyobb műtét,
– pajzsmirigy alul- vagy túlműködés,
– szülés,
– a fogamzásgátló tabletta elhagyása,
– speciális diéták
– bizonyos gyógyszerek (pl. retinoidok, antidepresszánsok),
– kezeletlen stressz, jelentősebb traumás hatás.

A szív és a tél

2025. november 08.

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.