A szamárköhögés egy tünetegyüttes
2021. szeptember 30.
A kórkép világszerte előfordul, minden életkorban kialakulhat, legsúlyosabb a védettséggel nem rendelkező csecsemők Bordatella Pertussis okozta betegsége. A védőoltás célja elsősorban a súlyos, akár halálos kimenetelű csecsemőkori pertussis megbetegedés megelőzése.
Nevét a jellegzetes, „szamárordításhoz” hasonló köhögésről kapta
A szamárköhögés (pertussis) tágabban értelmezve, különböző kórokozók által létrehozott tünetegyüttes (szindróma), melyet rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, hetekig tartó kórlefolyás jellemez. A kórokozók a Bordatella Pertussis, B. Parapertussis, B. Bronchiseptica baktériumok.
A II. világháború előtt évi 6–10 000 eset fordult elő Magyarországon, majd 1953-ban kiemelkedő járvány zajlott (57 000 eset).A betegség leginkább cseppfertőzéssel terjed, a lappangási idő 7–14 nap, de lehet 21 nap is. A Bordatellák fertőzőképessége nagy. A lappangási idő végétől kezdve a beteg fertőz.
1954 óta van pertussis ellen kötelező védőoltás. A vakcina óta meredeken csökkent a betegségek száma, átlag évi 4–10, aztán megtorpant a csökkenés, de évi 20 alatt volt. 2007–2008-ban általános, majd középiskolában derítettek ki pertussis járványt. Ezt követően 2009-től módosították az oltási rendet. Sem az oltás, sem a betegség átvészelése nem ad élethossziglani védelmet. Az anyától való védelem bizonytalan.
A pertussis elleni védőoltás az életkorhoz kötött kötelező oltások része. Jelenleg 6 alkalommal a Di-Per-Te oltásokkal kapják meg a gyermekek 2 hó-3hó-4hó, 18 hó, 6 éves és 11 éves korban. Ennek köszönhetően iskolai közösséget érintő járvány nem fordult elő.
Az elmúlt 5 évben átlagosan évi 25 volt a megbetegedés. Az átoltottság az oltási fegyelemnek köszönhetően 99%-os.
Panaszok, tünetek
A szamárköhögés típusos esetben jellegzetesen három szakaszban lezajló betegség.
1. Első ún. „hurutos szak” – 1-2 hétig tartó, főként éjszakai köhögés.
2. Majd súlyosabbá váló tünetek mellett kialakul a „paroxizmális szak”. Jellemző a 4–6 héten át tartó rohamokban jelentkező kínzó köhögés, hangos, húzó belégzés a „szamárordítás”, majd a rohamot befejező hányás.
3. A tünetek enyhülésével majd fokozatos megszűnésével 2-3 hétig zajlik a lábadozó, vagy „rekonvaleszcens szak”.
A fiatal, oltatlan, vagy részben oltott csecsemőknél a köhögési rohamok végén légzésszünet (apnoe), vagy akár légzésleállás is lehet. Szövődményként középfülgyulladás, tüdőgyulladás jelentkezhet.
A légszennyezettség súlyosbíthatja a mentális betegségeket
2021. szeptember 30.
A légszennyezettség súlyosbíthatja a mentális betegségeket – állapította meg egy Londonban folytatott kutatás, amelyről a The Guardian online kiadása írt.
A kutatási eredmények szerint a levegő szennyezettségének már kis növekedése is növeli annak kockázatát, hogy kórházi kezelésre szorul a mentális beteg.
A maga nemében legátfogóbb tanulmány megállapította, hogy a légszennyezésnek való kitettség összefügg a mentális betegségek súlyosságával. A 13 ezer londoni bevonásával végzett kutatás szerint a nitrogén-dioxidnak való kitettség viszonylag kis mértékű növekedése 32 százalékkal növeli annak kockázatát, hogy a páciens járóbeteg-kezelésre szorul, és 18 százalékkal fokozza a kórházba kerülés kockázatát. “A légszennyezés megváltoztatható, ráadásul nagy léptékben, csökkentve a lakosság kitettségét. A beavatkozások között lehet például az alacsony károsanyag-kibocsátású zónák növelése” – mutatott rá Joanne Newbury, a Bristoli Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
A vizsgálat a kórházi felvételek, a járóbeteg-szolgálat felkeresésének gyakoriságát használta a súlyosság mérésére. A kutatók kiszámították, hogy már egyetlen szennyezőanyag kismértékű csökkentése is mérsékelheti a betegségeket, és évente több tízmillió fontot takaríthat meg a brit közegészségügyi szolgálatnak.
A londoni légszennyezettség szintje az elmúlt években csökkent, de nincs biztonságos szint. “Még alacsony légszennyezettségnél is megfigyelhető a nagyon jelentős hatás”– hangsúlyozta Ioannis Bakolis, a King’s College London munkatársa, a kutatócsoport tagja.
A közelmúltban végzett kutatások kimutatták, hogy a légszennyezettség kis mértékű növekedése a depresszió és a szorongás jelentős emelkedésével jár. A szennyezett levegőt az öngyilkosságok számának növekedésével is összefüggésbe hozták a kutatások, amelyek jelezték, hogy ha valaki rossz levegőjű környéken nő fel, növekszik a mentális zavarok kialakulásának kockázata. Más kutatások megállapították, hogy a légszennyezés az intelligencia jelentős csökkenését okozza, és összefüggésbe hozható a demenciával is. Egy 2019-es globális elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a légszennyezés az emberi test minden szervét károsíthatja.
A British Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban közzétett új tanulmány a dél-londoni betegeket a mentálhigiénés szolgálatokkal való első kapcsolatfelvételtől kezdve követte nyomon, és részletes becsléseket használt az otthonuk légszennyezettségéről.
A vizsgált területen a negyedéves átlagos nitrogén-dioxid-szintek köbméterenként 18 és 96 mikrogramm (?g/m3) között változtak. A kutatók megállapították, hogy a négyzetméterenként 15 mikrogrammal magasabb szennyezettségi szintnek kitett embereknél egy év elteltével 18 százalékkal nagyobb volt a kórházi felvétel kockázata, és 32 százalékkal nőtt annak kockázata, hogy járóbeteg-kezelésre szorultak.
A tudósok hét évvel az első kezelés után újra értékelték a betegek adatait, és megállapították, hogy a légszennyezéssel való kapcsolat még mindig nyilvánvaló. Az eredményeket nem magyarázta egy sor lehetséges egyéb tényező, beleértve az életkort, a nemet, az etnikai hovatartozást, a hátrányos helyzetet vagy a népsűrűséget, bár az azonosítatlan tényezők továbbra is fontos szerepet játszhatnak – írták.
Zsíranyagcsere-zavarok gyermekkorban
2021. szeptember 29.
A szülők és nagyszülők felelőssége a bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetés mellett meghatározó egy gyermek egészségének megőrzésében. Nagyon fontos ugyanis, hogy gyermekeinknek, unokáinknak milyen minőségű, illetve mennyiségű táplálékot adunk.
Egy gyermek szervezetében a zsíranyagcsere zavarai már születés utáni növekedés kezdetétől a növekedés befejezéséig megtalálhatók. Egyes zavarok ritkán fordulnak elô, mint például a zsírsav-oxidáció zavarai, vagy még ritkább egy enzimmûködési hiány, vagy a szérumban rendkívül alacsony nagy sûrûségû lipoprotein (HDL-) koleszterinszinttel (ez az úgynevezett jó koleszterin) járó kórképek.
Más zavarok lényegesen gyakoribbak, mint például a szérum koleszterinszint és/vagy a szérum trigliceridszint emelkedésével járó kórképek, melyek közül a genetikailag jól meghatározott öröklött magas koleszterinszint-betegség (hiperkoleszterinémia) heterozigóta formája. Ezek a gyermekgyógyászati betegségek a késôbbiekben az érelmeszesedés és következményeinek az akut szívizominfarktusnak, az agyvérzésnek, az érszûkületnek vethetik meg az alapját.
A szérum összkoleszterinszint emelkedése elsôdleges, illetve másodlagos okokból egyaránt létrejöhet. A pajzsmirigy csökkent mûködése, a máj különbözô betegségei, egyes vesebetegségek, valamint különbözô autoimmun betegségek és a cukorbetegség egyaránt okozhatnak másodlagosan magas szérum összkoleszterinszintet. Elsôdleges emelkedés fôleg öröklött hiperkoleszterinémia, illetve öröklött kombinált hiperlipémia következtében jön létre.
Az öröklött hiperkoleszterinémia genetikailag is jól definiált betegség, ami lehetetlenné teszi a szérumban szállított koleszterin érfalsejtekbe történô megfelelô mértékû bejutását. A betegség homozigóta formája rendkívül ritka. A szérum összkoleszterinszintje rendszerint kezelés nélkül meghaladja a 20 mmol/l-t, gyakran látható az inak felett duzzanatok (zsírdaganatok), a szemek körül mély aláárkoltság és jellegzetes elváltozás. A betegeknél korábban még a felnôtt életkor elôtt jelentkezett akut szívizominfarktus.
A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát
2021. szeptember 29.
Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.
Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.
A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.
A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.
Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.
A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.
Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.
A stroke a legkisebb korosztályt sem kíméli
2021. szeptember 28.
Magyarországon a stroke a vezető halálozási okok egyike, a legfrissebb adatok szerint 2018-ban 11 267 ember életét követelte a betegség. Bár az elmúlt évtizedekhez képest ez a statisztika javuló tendenciát mutat, mégis megfelelő elővigyázatosság és egészségtudatosság mellett még több esetben lehetne megelőzhető. Míg a betegség és a prevenciója egyre nagyobb figyelmet kap, arról kevés szó esik, hogy a közhiedelemmel ellentétben a probléma nem csak a felnőtteket érinti. Az idei stroke világnap alkalmából fordítsunk megfelelő figyelmet a gyerekkori stroke felismerésére és megelőzésére!
A szélütés kockázata elsősorban az idősebb generációt veszélyezteti, befolyásolhatja a genetikai hajlam, az egészségtelen, mozgásszegény életmód, valamint az olyan káros szokások mint a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Ezért kevesen tudják, hogy ez a betegség akár már egészen kicsi korban is előfordulhat. Gyerekkori stroke-nak számítanak azok az esetek, amelyek a várandósság 28. hete és a 18. életév betöltése között történnek meg.
A stroke típusai, előfordulása
A stroke-nak két fajtája van, az iszkémiás és a vérzéses. Előbbi esetében agyérelzáródásról van szó, amelyet vagy a helyben képződött vérrög (trombózis) vagy a keringés által az agyba jutó rög okoz (embólia). Utóbbi esetében az agyban történő vérzés okozza a problémát, amikor az egyik verőér megreped és a koponyában vérömleny alakul ki.
A felnőtt szélütések 70-80 %-a iszkémiás típusú, míg a vérzéses stroke csupán az esetek egyötödét teszi ki. Ezzel szemben a gyerekeknél mindkét fajta stroke bekövetkezésére azonosak az esélyek.
Ugyan nem a stroke egyik alfaja, de a TIA-nak, azaz a tanziens iszkémiás attaknak is komoly kockázata van gyerekek esetében. Ez átmeneti agyi keringészavart jelöl, amely felnőtteknél maradandó károsodást nem okoz, de a stroke egyik előszele lehet. Gyerekeknél azonban fennáll az agy sérülésének lehetősége még akkor is, ha erre maradandó tünetek nem utalnak.
A gyerekkori stroke okai, rizikó faktorai
A felnőttkori sroke-ot gyakran idézheti elő a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a diabétesz, gyerekeknél azonban mások a kiváltó okok. A terhesség alatt, illetve a születést követő 28 napon belül a placentából leváló vérrög okozhatja a baba agyában a stroke-ot, másrészt az anyánál vagy a babánál fennálló véralvadási rendellenesség. 28 napos kortól 18 évesig kiválthatják olyan meglévő betegségek, mint a veleszületett szívbetegség vagy a vérszegénység egyik öröklődő típusa, a sarlósejtes anaemia is. De emellett okozhatja akár fertőző betegség, a fejet vagy nyakat ért sérülés, érrendszeri probléma vagy a vérben található rendellenesség. A stroke időnként olyan, korábban egészséges gyerekeket is érinthet, akiknél addig nem voltak megfigyelhetők a fő kiváltó okok.
A szervezet hidratálása csökkentheti a szívelégtelenség kialakulását
2021. szeptember 28.
A szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet kutatói szerint, akik az Európai Kardiológiai Társaság ez évi kongresszusán mutatják be eredményeiket.
“Kutatásunk azt jelzi, hogy a jó hidratálás fenntartása megelőzheti, vagy legalábbis is lelassíthatja azokat a változásokat a szívben, amelyek szívelégtelenséget idéznek elő. Eredményeink azt jelzik, hogy figyelni kell a naponta elfogyasztott folyadék mennyiségére, és azonnal cselekedni kell, ha kevés folyadékot fogyasztunk” – idézte Natalia Dmitrievát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Az emberi szervezetnek naponta átlag 1,6-2,1 liter folyadékra van szüksége nők és 2-3 liter férfiak esetében. De a felmérések világszerte azt mutatják, hogy sok ember még a minimálisan javasolt folyadékmennyiséget sem fogyasztja el. A szérum nátriumion a szervezet hidratálásának egy pontos fokmérője: ha az emberek kevés folyadékot fogyasztanak a szérum nátriumion-koncentráció a vérben nő. A szervezet ugyanis akkor vizet tart vissza, aktiválva azt a folyamatot, amelyről közismert, hogy a szívelégtelenség kialakulásához vezethet.
A kutatók több mint 15 ezer ember bevonásával azt vizsgálták, hogy a szérum nátriumion-koncentráció mint a hidratálás fokmérője jelzi-e a középkorúaknál a szívelégtelenség 25 évvel későbbi kialakulását. Vizsgálták továbbá a hidratálás és a balkamra-hipertrófia – a szívkamra falának megvastagodása közötti kapcsolatot, amely a szívelégtelenség diagnózisának az előjele. A résztvevők 44-66 évesek voltak a vizsgálat kezdetén és 70-90 évesek annak lezárultával.
Kimutatták, hogy a magasabb szérum nátriumion-koncentráció a körépkorúaknál összefüggésben áll mind a szívelégtelenséggel, mint a balkamra-hipertrófiával 25 évvel később. Minden literenkénti 1 mmol növekedés a szérum nátriumion-koncentrációban a középkorúaknál 1,2 és 1,11 eséllyel növelte a balkamra-hipertrófia és a szívelégtelenség kialakulását 25 évvel később.
5 szuper őszi zöldség és gyümölcs
2021. szeptember 27.
Megérkezett a hűvösebb ősz is, ilyenkor egyre inkább kívánjuk a tartalmas, főtt ételeket, mégsem szeretnénk tönkre tenni tavaszi-nyári diétánk eredményét. A dietetikusok által ajánlott zsírszegény és fehérjében gazdag pulykahús jól kombinálható a friss zöldségekkel, gyümölcsökkel – Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya szerint.1. A sokoldalú sütőtök
Az őszi hónapok nagy kedvence a sütőtök, hiszen ez az olcsó alapanyag csodálatos narancsszínnel emeli ételeink látványát. Alacsony kalória-, ugyanakkor bőséges vitamintartalmával egyik legegészségesebb szénhidrátforrásunk lehet. Az ismert fogások mellett igazán ínyenc falatok is készülhetnek sütőtökből: például a pulykahússal töltött sütőtök vagy a sütőtökös pulykatekercs, amely az ünnepi asztalon is megállja a helyét.
A foszfor segít épen tartani a DNS-t a spermiumokban
2021. szeptember 27.
Nemrégiben sokat foglalkozott az egészségügyi sajtó azzal a kérdéssel, hogy a DNS és az RNS sérülései a férfiak örökítőanyagában milyen hatással lehetnek a magzatra. Azt már tudjuk, hogy sajnos jelentősen befolyásolják a kicsi egészségét ezek a tényezők, éppen ezért foglalkozni kell azzal is, hogy épen “tartsuk” őket. Ehhez pedig bizonyos tápanyagok szükségesek, köztük a foszfor is.
Foszfor és örökítőanyag
A DNS és az RNS jelentősége a szervezetben elképzelhetetlenül nagy. Mindegy egyes sejtben, a sejtmagban jelen van a kettős spirál, a DNS, mely hordozza az adott személy teljes genetikai térképét, minden apró részletet, minden egyes tulajdonságot, betegség lehetőséget, szemszínt, hajszínt, mindent. Az RNS ennek a kettős spirálnak a másolata, mely az információ átadását hivatott gyorsítani, és biztonságosabbá tenni.
Hogy hogyan kapcsolódik ide a foszfor? Ez a nemesfém egyike azoknak az úgynevezett biogén elemeknek, melyek a DNS és az RNS építőanyagai, melyek nélkül az örökítőanyag biztosan sérülne. Persze a foszfor szerepe nem merül ki ebben az egy tételben. Sőt! Gyakorlatilag minden folyamatban szerepet játszik, kezdve az anyagcserétől, a csontok és fogak keménységén át egészen a sejtmembrán megfelelő működéséig. A foszfor jelentősége a szervezetben kiemelt.
Hiány?
A foszfor hiánya komoly gondokat eredményez, de sajnos csak igen későn lehet felismerni ezt a gondot. Kezdetben ugyanis a szervezet a csontokból és a fogakból vonja ki ezt a létfontosságú anyagot, hogy képes legyen fenntartani minden olyan működési elemet, melyek az életben maradáshoz szükségesek. Ennek megfelelően a foszforhiány egyik tünete a fogak romlása is, de az indokolatlan testsúlycsökkenés, vagy az izomgyengeség, fáradság, illetve az izomrángások is ide tartoznak – mondja Ratkó Tünde.
Ritka betegségeket vizsgáló kutatási program zárult le
2021. szeptember 26.
Ritka örökletes betegségek korai felismerését és hatékonyabb terápiáját teszik lehetővé annak a kutatási programnak az eredményei, amely a szegedi, debreceni és pécsi egyetemen, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban zajlott.
Az 1,2 milliárd forintos összköltségű, uniós támogatással megvalósult ötéves projekt eredményeit bemutató konferencián Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese azt mondta, a különböző intézmények kutatóinak szoros együttműködésével megvalósult program célja volt a ritka betegségek kórfolyamatainak megértése, az ezekhez kapcsolódó korszerű diagnosztikai eljárások kidolgozása és beemelése a klinikai gyakorlatba.
A ritka betegségek közé olyan viszonylag kevés pácienst érintő életveszélyes vagy életminőséget jelentősen rontó – túlnyomórészt genetikai eredetű – kórképek tartoznak, amely diagnózisa vagy kezelése különös erőfeszítést igényel. Hét-nyolcezer betegség felel meg ezeknek a kritériumoknak, egy kórképben viszonylag kevesen szenvednek, de összesített számuk magas, a kórházi páciensek egyhatoda közéjük tartozik.
A projektben részt vevő szakembereknek több mint nyolcvan, kutatási eredményeiket bemutató cikke jelent meg nemzetközi folyóiratokban, s emellett kiemelt figyelmet fordítottak a tudományos utánpótlásra is, 11 fiatal szerzett PhD-fokozatot és várhatóan idén még hárman megvédik disszertációjukat – közölte a professzor.
Maróti Zoltán, az SZTE gyermekgyógyászati klinikájának tudományos főmunkatársa elmondta, az intézményben 27 különböző anyagcsere-betegség újszülöttkori szűrését végzik biokémiai paraméterek alapján. A program során ezekhez a betegségekhez társuló génekhez diagnosztikai panelt fejlesztettek, emellett a cisztás fibrózis genetikai szűrését is el tudják már végezni.
Létrehozták a ritka betegségek nemzeti genetikai adatbázisát, és ezen belül összegyűjtötték a magyarországi populációra jellemző variánsokat is – tette hozzá a szakember.
Down-szindróma: a 21-es kromoszóma rendellenessége
2021. szeptember 26.
A Down-szindróma talán a legismertebb genetikai rendellenesség közé tartozik, amelyet a 21-es számú kromoszóma rendellenes osztódása okozza, melynek következtében a kromoszóma triplázódik a sejtekben.
A Down-szindróma gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával rohamosan nő, és mivel egyre inkább kitolódik a gyermekvállalási életkor a szülők nők esetében, így az előfordulás kockázata is növekszik. Annak ellenére, hogy a nőgyógyászok nagy hangsúlyt fektetnek az anyák megfelelő tájékoztatására (mind a magasabb életkorú, mind pedig a kevésbé kockázatos korú kismamák számára), sajnos statisztikai tény, hogy az élve született Down-szindrómás babák 75%-át 35 év alatti nők hozzák a világra. Ennek fő oka, a magasabb születések száma ebben a korosztályban.
Mindez ráirányítja a figyelmünket arra, hogy kortól függetlenül minden leendő anyuka figyelmét érdemes felhívni a kockázatokra, a szűrések fontosságára és a vizsgálati lehetőségekre. Megközelítően minden 5-600 csecsemőből 1 ezzel a rendellenességgel születne meg. Mivel ez a rendellenesség nem öröklődő (véletlenszerűen kialakuló), a magzat családi előzménytől függetlenül hordozhatja ezt a kromoszóma hibát.
