2021. május 05.
A pajzsmirigy betegségek országa vagyunk. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen hazánk jódhiányos területnek számít, nem véletlen, hogy az asztali só is jellemzően jódozott formában érhető el. Azonban sajnos más, rendkívül fontos elemből is hiányt szenved Magyarország, de ezzel valahogy kevesebbet foglalkozunk.
A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.
Szelén
A szelén egy mostohagyerek a jód mellett, mivel lényegesen kevesebbet foglalkozunk vele. Holott tény, hogy a pajzsmirigy megfelelő működéséhez nem csak a jód, hanem a szelén is elengedhetetlenül fontos. Ráadásul hazánk szelénhiányos terület is, vagyis ennek az anyagnak a hiánya is vastagon benne van abban, hogy ilyen gyakoriak itthon a pajzsmirigy betegségek.
A szelén nem csak az immunrendszer megfelelő működésében vállal oroszlánrészt. A pajzsmirigy hormonok termelésében és lebontásában is elengedhetetlenül fontos. Mára több tanulmány is igazolta, hogy a pajzsmirigy megfelelő működéséhez egy jodotironin 5-dejodináz nevű enzimre is feltétlenül szükség van, mely egy szelén alapú enzim!
Szelént pótolni?
Természetesen a szelént is lehet pótolni, ahogyan a jódot is. Erre ma már több készítményt is találhatunk, de itt is igaz, mint minden más tápanyag esetében, hogy a szelént sem elég egyszerűen bevinni.
Ahhoz, hogy hasznosulása jó legyen, a szelén mindenképpen érdemes szerves formában bejuttatni. Erre pedig nem lesz olyan nehéz figyelni, mert a készítmények, melyek szerves-szelént tartalmaznak ezt jellemzően a dobozon fel is tűntetik.
2021. május 05.
Dézsy Zoltán Balázs Béla-díjas rendező, szerkesztő-riporter, egyetemi tanár a Magyar Rádió riportereként dolgozott az Ötödik sebesség, a Táskarádió műsorokban. A Magyar Televízióban tényfeltáró riportokat készített az Új Reflektor Magazinnak, riportere és felelős szerkesztője volt a Nap-kelte című műsornak, majd A Hét felelős szerkesztője és műsorvezetője. Ikonikussá vált filmjei: Pincebörtön I-II. (1994), A seuso-kincsek rejtélye (1997), Az ügynökök a paradicsomba mennek (2010), Elment az Öszöd (2013), Seuso II. (2016)
• Az oknyomozó riportert az igazságérzete hajtja vagy kalandvágyból válik az újságíró tényfeltáró nyomozóvá?
Nem kalandvágyból, kíváncsiságból és igazságkeresésből! A dolgok mögé szerettem volna mindig látni. Fontos tudni azt: mi miért történik a világban, a felszín alatti okokat kerestem.
• Minden újságíró kíváncsi és témaérzékeny, te mégis bátrabb vagy? Nem féltél soha?
Nem. Van az a bizonyos vicc, hogy ez a ló vak! Nem vak ez, bátor! Vagy fordítva?
• Akkor a titok: érzékenység, kitartás, igazságérzet és vakmerőség?
Az én témáim munkaigényesek, gyakran a lehetetlenre vállalkozom, és akár évtizedeket, de legalább éveket fektetek egy-egy történetbe. Ezt nem teszi meg más, mert a gyorsabb sikereket szeretik.
• Legendás vagy a hihetetlen munkabírásodról. Eredetileg is ez volt az elképzelésed a hivatásodat illetően?
Nem. Írónak készültem. Úgy gondoltam, íróvá úgy válhat az ember, mint példaképeim, a nagyváradi legendák, Ady és kortársai. Így hírlapírással kezdtem, hogy majd évek alatt „igazi” íróvá fejlődhessek.
• Végül mégis író is lettél!
Rengeteget írok, csak nem regényeket, hanem forgatókönyveket, szinopszisokat, műsorterveket, dialógokat…
• A Hírlapkiadónál kezdtél el fiatal újságíróként dolgozni. Ennyire tudatos voltál?
Igen, annyira tudatos, hogy azért mentem el az akkori Szikra Nyomdába dolgozni mint expedíciós segédmunkás, mert egy épületben volt a Hírlapkiadóval. Tudni akartam, megtanulni: hogyan születik a lap, a kezdetektől… Megérinteni, szagolni a nyomdafesték illatát.
• Aztán a Magyar Rádióhoz kerültél.
Pedig nem akartam rádiós lenni! Nem akartam főszerkesztő sem lenni, nem akartam képernyős lenni, nem mertem arra sem gondolni, hogy filmrendező lehetek, eszembe sem jutott, hogy egyetemen taníthatok.
• Mindezek sorra megtörténtek veled. Van valami különös ellentmondás abban, hogy tudatos vagy, mégis a sors keze irányít a hivatásodban?
Amikor beléptem a Hírlapkiadó Vállalathoz, azt hittem, onnan megyek majd nyugdíjba. Aztán megjelent egy felhívás, hogy a rádió ifjú riportereket keres, illetve olyan elhivatott munkatársakat, akik majd riporterré válhatnak. Jelentkeztem.
2021. május 04.
Elkezdődött a szezon, itt a lakosság nagy részét „terrorizáló” szénanátha ideje. A tavasztól őszig tartó pollen allergia szinte már népbetegségnek számít, szinte nincs is olyan ember, akinek a családjában ne fordulna elő valamilyen légúti allergia. Jön az orrfolyás, a tüsszögés, a könnyezés, rosszabb esetben viszketés, kiütések, puffadás, sőt akár fuldokló köhögés, vagy később az asztma. Ráadásul a tünetek sokszor az évek múltával egyre csak erősödnek. Ritkán komoly a szervezet keringésének összeomlásához vezető anafilaxiás sokk is kialakulhat.
Sok fizikai és gyógyszeres védekezési módszert ismerünk, de a tünetek enyhítését először a bennünk zajló folyamatok megértésével kellene kezdenünk.
Az allergia az immunrendszer reakciója valamire, ami mások számára korántsem biztos, hogy problémát okoz. Az allergia kialakulásához szükség van valamilyen genetikai adottságra és környezeti faktorra. Immunrednszerünk a külső betaolakodóktól hívatott megvédeni bennünket, de allergia esetében sajnos egy téves riasztás történik, sőt az allergiás emberek sokszor többféle dologra is érzékenyek. A leggyakoribb természetes allergének (allergiát okozó anyagok) a pollenek után a házipor és poratka, a penészgomba, az állatszőrök, a rovarcsípések, és sajnos egyre növekvő jelentőséggel az ételek.
Mi is történik valójában?
Szervezetünk a betolakodó anyagra reagál, megpróbálja azt hatástalanná tenni. Ennek folyamata egyfajta gyulladásnak minősül, melynek menete a következő:
- Immunsejtjeink ellenagyagokat kezdenek termelni az allergénnel szemben, és ezek az ellenagyagok hozzá kötődnek az allergénhez
- Más immunsejtek is odakerülnek, melyek egy része bekebelezi az adott anyagot és így távolítja el
- Az immunsejtek további anyagokat termelnek, melyek különböző reakciókat hoznak létre
- Emlékező sejtek is kialakulnak, hogy a következő alkalommal gyorsabban tudjon a szervezet reagálni
- Az immunsejtek hatására értágulat alakul ki, mely vérbőséghez vezet (pirosság, kiütések oka)
- Víz lép ki az erekből, hogy a szövetekben „felhígítsa” a betolakodó anyag koncentrációját
- Ez nyálkahártya duzzanat képében is jelentkezhet (pl. orrdugulás)
- A felszaporodó anyagok direkt ingerlik az érző idegsejteket (viszketés, égő érzés, fájdalom)
- Ha az allergén anyagot sikerült eltávolítani, kihígítani, akkor a reakció befejeződik
- A reakció befejezésében gyulladás ellenes folyamatok is szerepet játszanak
2021. május 04.
Még nem késő változtatnunk, hogy legalább a jövő generációi számára élhető(bb) jövőt biztosítsunk. A Zöldunió online kiadványa a következményekkel való szembenézést is segítve az alapfogalmak és a tendenciák rövid bemutatásán keresztül ad előrejelzést 2021-re vonatkozóan.
Amikor először került be a média fősodrába az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) majd néhány napra rá a WWF 2018-as jelentéseinek apokaliptikusnak ható ténymegállapításai, még azok is elgondolkodtak, akik korábban nem követték nyomon a környezetvédelemmel, fenntarthatósági törekvésekkel kapcsolatos híreket.
Ez idő tájt tudatosult sokakban, hogy a negatív folyamatok felgyorsulásával valójában már nem is az unokáink, hanem gyermekeink, sőt saját magunk élhető jövője a tét. Sokan pedig ekkor eszméltek rá, hogy a krízis okozói a 20. század egyre inkább túlfogyasztó - elsősorban fejlett - társadalmai, ideértve a globális fogyasztói igényeket kiszolgáló - és egyben formáló - korabeli multinacionális vállalati ideológiát és a tömegtájékoztatást is.
Teller Ede megjósolta - ma hallottuk meg!
A ma látható tendenciák évtizedek óta ismertek voltak, számos környezetvédelmi szervezet, aktivista és tudós emelte fel szavát már az ötvenes években is. Például Teller Ede atomtudós 1959-ben - az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon - a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat. Mindhiába.
A válság vámszedőinek korát éljük - meddig?
Azóta a világnépesség és a fogyasztás egyre csak növekszik. A legtehetősebbek még gazdagabbá válnak, ugyanakkor lehetőségeikhez képest legtöbbjük mondhatni nem tesz semmit, vagy épp profitál is abból a válságból melynek előidézéséhez maga is akaratlanul hozzájárult. A fejlett országok középosztályai hanyatlóban vannak, a fejlődő régiók mindinkább elszegényedő alsórétegei pedig immáron elsőként tapasztalják meg a következményeket.
Tény tehát, hogy az emberiség a természeti források felélésével és kihasználásával egy klíma- és ökológiai katasztrófa felé sodródó világot hagy az utókor számára.
Akarunk, tudunk, merünk-e változtatni és változtatást kikényszeríteni?
Még nem késő változtatnunk, hogy legalább a jövő generációi számára élhető(bb) jövőt biztosítsunk. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a globális szintű eredményes együttműködés a kormányok, a vállalatok és a tudomány képviselői között, és szükséges, hogy egyénileg is összefogjunk és kiálljunk a változások szorgalmazásáért, melynek első lépése, hogy szembenézünk a következményekkel.
Az esélyeink jók, hiszen mint már az elmúlt években - különösen a 2015 évi párizsi klímacsúcs óta - megtapasztalhattuk, az élet minden területén egyre inkább fókuszba kerül a fenntarthatóság és a környezettudatosság, a COVID-19 világjárvány pedig - ami miatt sokaknak az élet szinte minden területét új alapokra kellett helyezniük - már bebizonyította: képesek vagyunk az összefogásra.
2021. május 03.
Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint az egyetem kutatói a két másik romániai állategészségügyi intézet szakembereivel közösen 2020 márciusa és 2021 januárja között rovarok ezreit gyűjtötték be a fertőzésgócokból. A rovarok vizsgálata révén azt mutatták ki, hogy a fertőzött nagyüzemi sertéstenyészetekben összegyűjtött vérszívó (hematofág) rovarok hetven százalékában megtalálható az afrikai sertéspestist okozó PPA vírus genetikai nyoma.
A tanulmány szerint a nagyüzemi sertéstenyészetekben jelentősebb lehet a vérszívó rovarok szerepe a fertőzés továbbításában, mint a háztáji gazdaságokban. A kutatók a rovarok szerepének tulajdonítják, hogy a nyári hónapokban jobban terjed a fertőzés.
2021. május 03.
Áttörést jelentő 77 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a tesztek korai szakaszában egy új malária elleni vakcina – közölte az Oxfordi Egyetem fejlesztést végző kutatócsoportja.
Amikor 450, 5-17 hónapos Burkina Fasó-i gyerekkel elvégezték a tesztet, a vakcinát biztonságosnak találták, a 12 hónapos követéses vizsgálat pedig 77 százalékos, vagyis “magas szintű hatékonyságot” mutatott.
Most az eredmények alátámasztásáért kiterjedtebb tesztelés következik, amelyet négy afrikai ország majdnem ötezer gyerekével végeznek, a legfiatalabbak öt hónaposak, a legidősebbek háromévesek lesznek. A betegséget parazita okozza, melyet szúnyogok terjesztenek. Noha gyógyítható, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) becslése szerint 2019-ben 229 millió megbetegedés és 409 ezer halálozás történt – számolt be róla a BBC hírportálja.
A tünetek lázzal, fejfájással, hidegrázással kezdődnek, kezelés nélkül gyorsan súlyossá, akár halálossá is válhatnak. Adrian Hill vakcinológus, az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének igazgatója a The Lancet című brit orvostudományi folyóirat preprintjében megjelent tanulmány vezető szerzője közölte: vakcinájuk az első, amelyik a WHO által kitűzött legalább 75 százalékos hatékonyságot elérte.
Az eddigi leghatékonyabb maláriaellenes védőoltások afrikai gyerekekkel végzett tesztekben csak 55 százalékos hatékonyságot mutattak.
Az új vakcina tesztjei 2019-ben indultak, jóval azelőtt, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelent volna, és az Oxfordi Egyetem az AstraZenecával közösen kifejlesztette volna a Covid-19 elleni védőoltását.
A malária elleni vakcina kifejlesztése sokkal hosszabb időt vett igénybe, mivel az utóbbi esetében gének ezreiről, míg a koronavírusnál nagyjából egy tucatról van szó, a malária távol tartásához igen erős immunválaszra van szükség.
2021. május 02.
Várandósság alatt a kismamának fokozottan oda kell figyelnie a megfelelő folsavbevitelre, ugyanis ez a vitamin feltétlenül szükséges a baba idegrendszerének fejlődéséhez, legelőször is a velőcső záródásához. Folsav hiányában az újszülött nyitott gerinccel születhet. Ám nem csak a baba, hanem az anya egészsége érdekében is nagy szükség van rá, mert a megfelelő folsavellátottság a terhesség során az anya mélyvénás trombózis kialakulásának rizikóját is csökkenti. Hogy miként is függ össze a véralvadás és a folsavanyagcsere zavara, illetve mely esetekben szükséges a folsav pótlása mellett véralvadásgátló gyógyszeres kezelésben részesülnie a leendő anyukának, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.
A folsav szerepe
A folsav a szervezet megfelelő működésében igen fontos szerepet tölt be, a magzat normál fejlődésén kívül nélkülözhetetlen a fehér- és vörösvérsejtek, valamint a vérlemezkék képződésében, továbbá hozzájárul az idegrendszer egészséges működéséhez és gyakorlatilag minden sejtosztódáshoz kell. Hiányában így nem csupán velőcsőzáródási rendellenesség alakulhat ki a magzatnál, de a folsavhiány következtében felléphet megaloblasztos vérszegénység, illetve neurológiai és pszichés zavar is.
Folsav és a veszélyes vérrögök
A vérrögök kialakulásának kockázatát pusztán a terhesség és a gyermekágy is megnöveli, de megsokszorozza a trombózisveszélyt, ha bizonyos genetikai defektusok is jele vannak. Ilyen például a Leiden-mutáció, a Protrombin génmutáció, az Antitrombin III és a Protein S/C alacsony szintje, valamint az MTHFR mutációk. Ez utóbbi igen gyakori állapotnak számít és önmagában jelentősen nem is növeli meg a trombózis esélyét- kivéve, ha közben emelkedett a vér homocisztein szintje, ugyanis ez nagymértékben károsítja az erek falát, hozzájárulva a thrombusok keletkezéséhez (mind a vénákban, mind az artériákban). Hogy ez mégis hogy függ össze az alacsony folsav mennyiséggel? Röviden, a folsav szintézis zavara az oka a magas homocisztein-szintnek, ugyanis az MTHFR gén által szabályozott enzim a folsav anyagcsere egy fontos mozgatóeleme.
2021. május 02.
A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.
A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz.
A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra. Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére.
A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést. Az öregedésért, az öregedés alatt kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.
Az összegzés szerint az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata – idegrendszerük komplexitása miatt – nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ezért az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak.
A közleményben felidézik, hogy a kutatócsoport korábban már megállapította, hogy adott a lehetőség a neurális hálózatokat farmakológiailag “újraprogramozni” és az idős állatokat “megfiatalítani” a memória javítása érdekében. Bár az évtizedek alatt a Lymnaea esetében számos öregedéssel kapcsolatos eredmény született a viselkedési mintázatok és az azokat kialakító neurális hálózatok szintjén, a szóban forgó folyamatok részletes molekuláris hátterét az evolúciósan konzervált, releváns kulcsmolekulák szekvenciáinak hiányában eddig nem lehetett vizsgálni.
2021. május 01.
A kiberbűnözők hamis oltási ajánlatokkal próbálják kicsalni a gyanútlan internetezők személyes adatait, információit és pénzét, illetve alaptalan kijelentéseket terjesztenek az oltásokkal kapcsolatban – figyelmeztet az ESET biztonságtechnikai szoftvermegoldásokat fejlesztő vállalat legfrissebb jelentésében.
A pénzveszteségen túl a potenciális vásárlók több veszélynek is kiteszik magukat, ideértve az egészségi kockázatokat, valamint a személyazonosság-lopást.
Az egyik gyakran alkalmazott taktika a COVID-19 vakcinákra, vagy az előállításukra és tárolásukra használt technológiára fókuszál. Példaként említik, amikor a kiberbűnözők az egyik brit gyógyszergyártó cég alkalmazottjaként üzleti ajánlatot tesznek a vakcinával kapcsolatban. Egy másik népszerű taktikával a csalók ismert egészségügyi hatóság, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselőinek adják ki magukat, hamis alkalmazásokat vagy fontos információnak beállított álhíreket terjesztve.
Az elemzés szerint a koronavírus-helyzet lehetőség az olyan e-mailek terjesztésére is, amelyek azt állítják, hogy a linkre kattintva megtudhatjuk az “eltitkolt igazságot”. Gyakori módszer a valóban elhangzott állítások szándékos félreértelmezése és manipulatív átszerkesztése. Mindennek célja, hogy az embereket rávegye a mellékelt linkre való kattintásra – figyelmeztetnek a szakértők.
A szakértők a csalások ellen ezért azt javasolják, hogy senki ne kattintson olyan linkekre és ne töltsön le olyan fájlokat, amelyeket ismeretlen vagy nem hitelesíthető címről érkező e-mailben kapott. Ha az e-mail állítólag egy hivatalos szervezettől érkezett, látogassanak el a weboldalukra, majd vegyék fel velük a kapcsolatot a hivatalos elérhetőségeiken, hogy kiderüljön, valóban tőlük származik-e a levél. Vigyázni kell az olyan üzleti ajánlatokkal, amelyek túl jónak tűnnek ahhoz, hogy igazak legyenek.
2021. május 01.
A coronavírus-járvány felszínre hozta az alvászavarokat, és növelte gyakoriságukat. Így ebben a szorongásokkal teli időszakban fedezzük fel újra a helyreállító, pihentető alvás jelentőségét. Bővítsük ismereteinket az alvásról és azokról a módszerekről, melyek segítségével javítani tudunk alvásminőségünkön.
A Covid-19 megjelenése óta sokunk panaszkodik arra, hogy nem tud eleget vagy jól aludni. Szorongás amiatt, hogy megfertőződünk a vírussal; napi életritmusunk felborulása a bezártság és az otthoni munka miatt; a munkánk jövőjével, munkahelyünk talpon maradásával kapcsolatos félelmek…
Mind-mind elősegítik az álmatlanságot, az alvás-ébrenléti rendszer egyensúlyának megbomlását és az egyéb alvászavarokat. Egyes külföldi, járványügyi felmérések szerint pl. „normál időkben” a lakosság 10-15%-a szenved álmatlanságtól. Miközben az ilyen és hasonló alvási rendellenességek aránya, beleértve a gyakori éjszakai felébredéseket, jelentősen megnőtt a koronavírus-járvány terjedése óta.
A jó alvás hasznos minden szervünknek
A tengerentúlon egyes alvásspecialista orvosok még nevet is adtak a Covid-19-hez kötődő alvászavar növekedésének azoknál a személyeknél, akiknek az életét megkeseríti a félelem és a szociális elszigeteltség. Ez az elnevezés: „Covid-szomnia” – írja egy amerikai neurológiai szaklap. Pedig a jó alvás alapvető fontosságú, nemcsak a fáradtság elgyőzésére, hanem egész szervezetünk számára. Az 1990-es évek végéig a tudósok többsége úgy vélte, hogy az alvás főként az agy jó működése szempontjából volt hasznos. Azóta számos tanulmány rámutatott, hogy ez a módosult éberségi állapot fiziológiai hatással van minden szervünkre. Pozitív hatásai messze túlmutatnak a csak az agyra gyakorolt jótéteményein.
Ebben az is közrejátszik, hogy életünk csaknem egyharmadát „Morpheus karjaiban”, azaz alvással töltjük. Mégis úgy tűnik, hogy a lakosság valójában még nem eléggé értette meg az alvás fontosságát. Hiszen az emberek általában figyelnek a táplálkozásukra, többé-kevésbé a testmozgásra, de nem elegendő figyelem irányul az alvásminőségükre.
Ezért többet kell tájékozódnunk az alvást segítő módszerekről, azaz arról, hogy érhető el a valóban pihentető és kielégítő mennyiségű alvás. De ehhez előbb vizsgáljuk meg, hogyan is alszunk mi?
