Rózsagyökérrel a stressz ellen

2020. augusztus 16.

Az illatos varjúháj a ginzenghez és az álombogyóhoz hasonlóan adaptogén hatással rendelkezik és javítja a szervezet stresszel szembeni ellenállóképességét.

Az illatos varjúháj vagy másnéven rózsagyökér, aranygyökér (Rhodiola rosea L.) Európa, Észak-Amerika és Ázsia magashegységeiben, valamint a sarkvidéki területeken fordul elő. Időszámításunk után 77-ben dokumentálták először gyógyhatásait. Észak-Európában, Szibériában és Kínában évszázadok óta használják a hideg és a fizikai megterheléssel szembeni ellenállóképesség fokozására, a fáradékonyság, a gyengeség és az impotencia kezelésére, és az immunvédekezés javítására.

Szibériában a mai napig az esküvőn az ifjú pár egy csokor aranygyökeret kap, hogy a termékenységüket segítsék. Sportolók és orosz űrhajósok is használták a fáradtság megelőzésére és a teljesítőképesség fokozására.

Az 1960-as évek óta számos klinikai vizsgálatot folytattak az illatos varjúháj hatásának feltérképezésére. Több kutatás kimutatta lehetséges jótékony hatását a munka és stressz okozta fáradtságra, kiégésre, depresszióra, valamint a fizikai és szellemi ellenállóképesség, figyelem javítására. Immunmoduláló és gyulladáscsökkentő hatását állatkísérletekben igazolták.

A krém nem ugyanaz, mint a kenőcs

2020. augusztus 16.

A szülők a krémeket és a kenőcsöket védő bevonatoknak tartják, amikkel óvni lehet a kisgyermekek bőrét az erős napsugárzástól vagy a támadó téli fagytól. Olyan gyógyszereknek gondolják azokat, amikkel elő lehet segíteni a sebgyógyulást, csökkenteni lehet az allergiás viszketést stb.

Bár sok hasonlóság van a kenőcsök és krémek között, néhány tulajdonságukban eltérnek: az állagot, az összetételt tekintve, illetve gyógyszer-technológiai szempontból van különbség a krémek és kenőcsök között.

Mit kell tudni a krémekről és a kenőcsökről?

• Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a krémek lágyabb állagúak, könnyebben kenhetők, míg a kenőcsök viszkózusabbak, általában zsírosabb tapintásúak és nehezebben oszlathatók el a kezelendő felületen.
• A krémeket vizesebb jellegüknél fogva általában reggeli, nappali használatra javasolja a kezelőorvos, gyógyszerész, míg a kenőcsöket inkább esti, éjszakai használatra ajánlják. 
• Jó tudni, hogy sok esetben ugyanazon hatóanyagot megegyező koncentrációban tartalmazó krém és kenőcs is létezik. 
• A krémek elnevezése latinul „Cremor”, a kenőcsöké „Unguentum”; ilyen néven is szerepelhet a gyógyszerforma a recepteken vagy a gyógyszerek dobozain.

Mi befolyásolja az intelligenciát?

2020. augusztus 15.

Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoport matematikusainak legújabb, több mint 400 alany bevonásával végzett vizsgálatából. A kutatók kimutatták, hogy a hippokampusz bizonyos szomszédainak megléte az intelligenciára jó vagy rossz hatással van.

A különböző biológiai és pszichológiai tulajdonságok és az emberi agy egyes területeinek nagysága közötti összefüggések kutatása régóta fontos az agykutatásban. Az agyi területek méretét régebben boncoláskor, később különböző orvosi képalkotó eljárásokkal vizsgálták. Ma már a diffúziós MRI technikák fejlődésével a durva nagyságmérés helyett az egyes agyi területek kapcsolatait is részleteiben tudják elemezni.

Ez azért fontos, mert az agy 80 milliárd neuronja, azaz idegsejtje egyenként nem sok mindenre képes, együttesen, a sok százmilliárd kapcsolatán keresztül azonban az emberi kultúra nagy alkotásainak létrehozására is alkalmasak – közölte az ELTE.

A tanulmányról beszámoló közlemény szerint az intelligencia és a különböző agyterületek közötti kapcsolatok összefüggései rávilágíthatnak arra, hogy mely agyterületek együttműködésének eredménye az a nehezen megfogható jelenség, amelyet emberi intelligenciának hívunk.

Prosztatarák: sokszor túl későn fordulnak orvoshoz

2020. augusztus 15.

Az európai átlagnál rosszabb a prosztatarák halálozási aránya Magyarországon, mert panaszaikkal a betegek későn fordulnak orvoshoz – a Semmelweis Egyetem online előadással és ingyenes szűrési lehetőséggel szeretné felhívni erre a figyelmet. A július 22-i Semmelweis Egészség Napokra az egyetem honlapján lehet jelentkezni. A témában az előadásra jelentkezők közül csaknem százan részt vehetnek egy szeptemberi díjmentes prosztatarák-szűrésen is a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján.

Hazákban az európai átlag feletti az olyan prosztatarák megbetegedések aránya, amelyeket már csak a daganatos áttétek kialakulását követően vesznek észre, amikor már nehezebb megmenteni a páciens életét. Nálunk mintegy 30 százalék ez az arány, míg Nyugat-Európában jellemzően 10-15 százalék. Éppen ezért is hívja fel a figyelmet egy online előadás az urológiai szűrővizsgálat jelentőségére a Semmelweis Egészség Napokon.

A prosztatarák megbetegedési statisztikában az európai középmezőnyben található Magyarország, de a halálozási arányszám sokkal magasabb. Lakosságarányosan majdnem annyian halnak meg Magyarországon prosztatarákban, mint azokban a Skandináv országokban ahol két és félszeres a betegség gyakorisága. Hazánkban a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák. Ha valakinél időben fedezik fel a betegséget, akkor a radikális prosztata-eltávolítással javulnak az életkilátásai, viszont ha késői a felismerés, akkor már csak gyógyszeres kezelésre van mód, és a várható életkor is alacsonyabb – mutatott rá dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.

Koriander – szagos vagy illatos?

2020. augusztus 14.

Minden relatív, tartja a szólás-mondás. Ez a helyzet az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozó kerti koriander (Coriandrum sativum) illatával és ízével is. A koriandernek az ikerkaszattermését használjuk a gyógyászatban, emellett levele kedvelt fűszer a közel-keleti és ázsiai konyhában.

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint, a szaglásban résztvevő receptorok genetikai változatossága határozza meg azt, hogy a koriandert kellemesen csípős illatúnak vagy szappanra emlékeztető, rossz szagúnak találjuk. A vizsgálatban összesen 26 455 fő vett részt, közülük 14 604-en voltak azok, akik szerint rossz szaga van a friss növénynek, míg 11 851-en azok, akik szeretik a koriandert.

A vizsgálatba bevont személyeknek két eldöntendő kérdést kellett megválaszolniuk:
1) Szappanos illatúnak érzi a friss koriandert?
2) Szereti a friss koriander ízét?
Ezenkívül ismert volt a résztvevők genetikai profilja is.

A kerti koriander komponensei közül az aldehidek jelentős aromával bírnak. Telítetlen aldehidek adják a növény kellemes gyümölcsösséget, csípősséget, ezzel szemben az (E)-2-alkénal vegyületei a kellemetlen szappanosságot („poloska szag”) kölcsönöznek az illatának, szagának.

A leggyakoribb fogmosási hibák

2020. augusztus 14.

„Fogmosás, ugyan már!” – legyintenek sokan. Egyszerű az, mint az egyszeregy, nem lehet elrontani. Pedig igenis el lehet, ráadásul számtalan tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy naponta hányszor kell fogat mosni, mennyi idővel étkezés után, vagy hogy a rágózás kiváltja-e a fogtisztítást. Éppen ezért néztük meg, hogy mik azok a leggyakoribb fogmosási hibák, amiket sokan elkövetnek, mert így te is leellenőrizheted, hogy mindent jól csinálsz-e.

1. hiba: túl gyakori fogmosás

Igen, a fogtisztítás fontos, de mint minden mást, ezt is túlzásba lehet vinni. Azt is mondhatjuk, hogy ez a tipikus esete a több nem feltétlenül jobb elvnek, ugyanis a túl gyakori fogmosás nem hogy nem használ, de egyenesen káros is lehet. Hogy miért? Azért, mert a napi négy-öt alkalom károsíthatja az ínyt, és a fogzománcot is elvékonyítja. Azaz amivel használni szeretnél, azzal tulajdonképpen ártasz magadnak.

Mindehhez persze hozzátartozik, hogy még ma is sokszor hallani, hogy minden étkezés után mossunk fogat. Ezek után képzeld el, hogy valaki ötször eszik egy nap, ami öt fogmosást jelent. Ráadásul úgy, hogy az illető ki sem várja azt a 30 percet, aminek az étkezés és a fogmosás között el kellene telnie, hiszen egyszerűen nincs rá ideje. A legideálisabb, ha 2-3-szor tisztítod meg a fogaidat egy nap, a többi étkezés után pedig jöhet a rágó.

Apropó! A rágó ugyan nem helyettesíti a fogmosást, de ha például nincs alkalmad a fogak tisztítására, akkor jó helyettesítő lehet. És nem, nem szedi ki a fogtömést, ha az jól lett elkészítve.

2. hiba: csak a fogakra koncentrálunk

A fogak persze fontosak, de a megfelelő szájápolásnak a fogközök tisztítása, illetve a lepedék nyelvről való eltávolítása is lényeges része. Erről sokan megfeledkeznek, miközben a fogközökben, ha nem fordítunk figyelmet rájuk, könnyen megtelepszik a plakk, ami idővel fogkővé alakul. Azt pedig, hogy a fogkő milyen további problémákat tud okozni, nem kell ecsetelni – ínyvérzés, gyulladás, hogy csak a legismertebb következményeket említsük.

Éppen ezért napi egyszeri fogselymezést is iktass be a rutinodba, illetve a nagyobb fogközökben használj fogköztisztító kefét! A nyelv tisztítását se hagyd ki, ami azért szükséges, mert a rajta található lepedékben is rengeteg baktérium képes megtelepedni. Ezenkívül az íny finoman történő átmasszírozása is hasznos lehet, amit a fogkefével könnyen megtehetsz.

A természetes koffeinnek hosszabban tartó hatása van

2020. augusztus 13.

A természetes koffeinnek hosszabban tartó és egyenletesebb hatása van a gondolkodási folyamatra és a hangulatra, mint a mesterséges koffeinnek – állapították meg a New York állambeli Clarkson Egyetem kutatói.

A Nutrients című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői a természetes és a szintetikus koffein hatását vetették össze – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.

“Azt akartuk kideríteni, hogy van-e különbség aközött, ahogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatással van a kognitív folyamatokra, a kedélyállapotra és a fiziológiai funkciókra (pulzusszám, vérnyomás és szem-kéz koordináció) és aközött, ahogy a mesterséges koffein teszi ugyanezt” – magyarázta Ali Boolani, az egyetem professzora.

“A szintetikus koffein az, amelyik az energiaitalok többségében található, míg természetes koffein például a kávéban fordul elő” – tette hozzá a szakember.

A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatása egyenletesebben, míg a mesterséges koffeiné hirtelen jelentkezik.

Boolani szerint mindkettő javítja a gondolkodási folyamatot és a kedélyállapotot, ám míg a szintetikus változatnak 30 perc elteltével kiugró hatása van, amely azután csökkenni kezd, addig a természetes koffein fokozatosan fejti ki jótékony hatását.

Édes vitaminbomba: a sárgadinnye!

2020. augusztus 13.

A sárgadinnyét gyümölcsként tartjuk számon, bár a tökfélék családjába tartozó zöldségféle.

Mindig édes illatú, egészséges héjú sárgadinnyét válaszszunk, semmiképp ne legyen puha, foltos, repedezett. Mielőtt behűtenénk, mossuk le róla a szennyeződéseket. A felvágott sárgadinnye csak hűtőszekrényben tárolható, a vágási felületet borítsuk be polietilénfóliával, távolítsuk el a magházat is, mert így tovább eláll.

A sárgadinnye önmagában, jégbe hűtve, felkockázva is tökéletes frissítő, de pohárkrém, fagylalt, smoothie, gyümölcssaláta formájában is kerülhet az asztalra.Gyümölcslevesnek, krémlevesnek turmixolva is készíthetjük, vegyíthetjük más gyümölcsökkel.

Ne csak édességként, kiegészítő fogásként gondoljunk rá! Édes íze jól párosítható a nyers, füstölt sonkával (pár mai, Serrano), a mozzarellával, csirkemellel, zöldségfélékkel, de halfilével és a tenger gyümölcseivel is. Töltött étel és hideg tésztasaláta egyik összetevője is lehet a sárgadinnye. A sárgadinnye héja tálalóedényként is szolgálhat gyümölcssaláta, sorbet, leves vagy bólé szervírozásakor.

Hasznos semmittevés – hogyan működik? 

2020. augusztus 12.

Harmonikus, meleg hangulatú, barátságos otthon, nyugodt élet, relaxálás napi szinten… Ki ne vágyna rá? Hát még, ha rendszeresen időt szakítanánk a „semmittevésre”, a nappali álmodozásra – megállítva egy kis időre a „mókuskereket”… A hollandoknak az utóbbi időben divatossá vált  életszemlélete, a niksen, valami ilyesmire alapoz. Szerintük a „semmittevés művészete” többek közt az inspiráció forrása és a boldog élethez, a mentális jólléthez vezető egyik út lehet.  Fedezzük fel, mit profitálhatunk mi is belőle!

Néhány éve a dán életérzés, a „hygge” népszerűsítésével kezdődött az a törekvés, mely a boldog élet elérésének lehetőségét elsősorban az otthon melege, barátságos légköre, kényelme és lakóinak lelki békéje megteremtésében látta. Később megjelent egy egyszerű fogalom Hollandiában, a „niksen”, mely a semmittevés művészetét fedi. Ez a holland életmód-irányzat, de inkább gondolkodási trend valójában segít a „hygge”-hez hasonlóan a boldog élet megvalósításában. Elsősorban a stressz csökkentése, a nyugodt, de mégis aktív életvitel szerepel céljai közt, amely lehetővé teszi, hogy engedjük meg magunknak a pihentető semmittevést is…

Merítsünk inspirációt belőle 

A niksen koncepciója határozottan olyasvalami, amelyből mindannyian ihletet meríthetünk mai rohanó világunkban. Lehetővé tenni magunknak, hogy pl. csak üldögéljünk otthon vagy a szabadban saját gondolatainkkal, az igazi relaxálást jelenti. A holland törekvés szerint a semmittevés beiktatása a mindennapok zsúfolt teendői közé inspirálhatja gondolatmenetünket. Amellett elengedhetetlenül fontos lehet a stressz enyhítésében és a mentális jóllét megteremtésében. A kikapcsolódásnak nem szabad nehezen mennie, akkor sem, ha pl. nincs semmilyen tervünk ezzel kapcsolatban otthon vagy a munkahelyen, és úgy érezzük, nem tudunk szünetet tartani. A niksen arra ösztönöz, hogy lassítsunk, és kényeztessük magunkat az adott időben.

Az év végén kezdődhet meg vakcinájának tömeggyártása

2020. augusztus 12.

Az év végén vagy 2021 elején kezdődhet meg az orosz Vektor kutatóközpont által a Covid-19 ellen kifejlesztett vakcina tömeggyártása – jelentette ki Ilnaz Imatgyinov, a novoszibirszki székhelyű Állami Virológiai és Biotechnológiai Vektor Intézet vezetője a Rosszija 24 televíziónak.

“Az általam ismert adatok szerint az ipari partnerek készek a vakcinakészítmények regisztrálása után megkezdeni az üzemi gyártást. Ha nem tévedek, ez az év végén vagy a jövő év elején lesz” – mondta Imatgyinov.

A Vektor vezetője nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy addigra a lakosság többsége megszerzi az immunitást az új koronavírussal szemben. Rámutatott, hogy könnyű lefolyású betegség után az antitestek csak néhány hónapig maradnak meg a szervezetben, ezért nem világos, hogy milyen hatást válthat ki benne a járvány egy esetleges második hulláma.

A Vektor – Oroszországban másodikként – kezdte meg oltóanyagának klinikai tesztelését. Elsőként a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) által kifejlesztett vakcinát próbálták ki önkénteseken, vezető katonai és polgári klinikák bevonásával.

Ennek bejegyzését az Interfax szerint augusztus 10-12-re várják, de a nyár utolsó hónapjában még csak szelektíven fognak oltani vele – elsősorban orvosokat, pedagógusokat és több mint 1500, ambulásan megfigyelendő önkéntest. A hírügynökséget úgy tájékoztatták, 5-6 hónapra lesz szükség ahhoz, hogy meggyőződjenek az oltóanyag hatékony és ártalmatlan voltáról. A vakcinát jelenleg az orosz gyógyszerszakértői tudományos központ ellenőrzi.