Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A genetikai gondok kialakulása az édesapától is erősen függ!

2021. május 12.

Minden szülő, vagy leendő szülő egyik rémálma, hogy gyermekének genetikai rendellenessége lesz. Ennek megelőzésére az édesanya nagyon odafigyel a terhessége alatt önmagára, ez természetes. De mi a helyzet az apával? A kérdésben Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

Sokszor elfelejtjük
A várandósság, vagy az arra készülés a nők életét rendszerint felforgatja. A dohányosok leszoknak a szenvedélyükről, a kávétól, alkoholtól is megválnak a hölgyek, kerülik a megerőltetést, és igyekeznek egészségesen étkezni. Ez nem is csoda, hiszen az édesanya egészségi állapota és káros szokásai erősen befolyásolják a születendő baba egészségét.
De mi a helyzet az apával? Erről sokszor megfeledkezünk, pedig nem kellene, elvégre a genetikai állományának felét az édesapától hozza a baba, vagyis az ő egészségi állapota, vagy éppen káros szokásai ugyanúgy szerepet játszhatnak az esetleges problémák kialakulásában, mint az édesanyáé!
Közvetett hatás?
Mondhatnánk, hogy az apa közvetett hatást gyakorol a babára, de ez nem igaz. Csupán arról van szó, hogy az apa nem hordja a szíve alatt a picit 9 hónapon keresztül, így hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem olyan nagy baj, ha nem mozog rendszeresen, bagózik, vagy egészségtelenül étkezik. Hiszen a baba megfogan – mármint jó esetben -, és onnan az apának már csak a megszületett babával kell foglalkozni. Vagy nem?
A jelenlegi állás sajnos azt mutatja, hogy mind a meddőségben, mind pedig az esetleges genetikai problémák kialakulásában ugyan akkora szerepe van az apáknak, mint az anyáknak. A férfiakra is hatással van a környezeti ártalom, a stressz, a mozgáshiány, alkohol, dohányzás, akárcsak a nőkre. Betegségek is hasonlóan alakulhatnak ki a tápanyagellátottság problémái miatt, mint a hölgyeknél. Ráadásul ezt még a megfelelő étkezéssel is igen nehéz kompenzálni.

A kulcs a fogantatás pillanata
Hogy hol is vállal szerepet a férfi egészsége a baba életében? A fogantatáskor, hiszen ekkor kapja meg a kicsi a genetikai állományának felét. Ez pedig azt jelenti, hogy a sperma minősége hatalmas befolyással van a baba genetikájára is!
Aspermatogenezis folyamán a test különböző anyagok felhasználásának segítségével készíti el a spermiumokat, melyek farokkal rendelkező sejtek, céljuk pedig a férfi genetikai állományának eljuttatása a nő petesejtjéhez. A képzésük közel három hónapos idő, így nem éppen egyszerű sejtekről van szó.
Ahogyan a betegségek, kialakulnak tápanyaghiány esetében (lásd IR, vagy a hölgyeknél a PCOS), úgy a sejtképzés is erősen sérülhet ennek következtében. Ha a tápanyagellátottság nem megfelelő, úgy a sperma minősége leromlik, vagyis a DNS is hibásan jelenhet meg a sejtben – ennek a következménye lehet többek között a vetélés (mert életképtelen a baba), vagy a genetikai betegségek kialakulása.



Az első donoros légcsőátültetést végezték el

2021. május 11.

A fotó illuszráció: pixabay.com

Elvégezték az első donoros légcsőátültetést az Egyesült Államokban, az orvosok szerint a szervátültetés reményt adhat azoknak a koronavírusos betegeknek, akiknek a lélegeztető gép súlyosan  károsította a légcsövét.

A New York-i Mount Sinai kórház sebészei egy súlyosan asztmás 56 éves nőbe ültettek be új légcsövet, amely be- és kilégzéskor a levegő áramlását biztosítja a tüdőhöz és a tüdőből – adta hírül a The Guardian brit napilap honlapj. “Száz éve beszélünk új légcső beültetéséről” – mondta Albert Merati, a Washington Egyetem sebésze, aki nem vett részt az beavatkozásban. A szakemberek szerint azonban nagy kihívást jelent egy donor légcsövét összekapcsolni a páciens érhálózatával és csak legutolsó megoldás lehet.

Sonia Dein, aki az új légcsövet kapta, elmondta: az elmúlt hat évben minden percét azzal töltötte, hogy megküzdjön elakadó lélegzetével amiatt, hogy az asztmájára kapott kezelés károsította légcsövét. A transzplantáció után ismét szabadon lélegzik.

A szakemberek szerint még korai arról beszélni, hogy a beavatkozás teljes siker. A betegnek erős orvosságokat kell szednie a szervkilökődés ellen, de az orvosok remélik, hogy évek múltán leállíthatják a gyógyszereket. Alig három hónappal a 18 órás műtét után, amelyben több mint 50 orvos vett részt, nincsenek jelei a komplikációknak, sem a kilökődésnek.

Az orvosok eltávolítottak már sérült légcső egy szakaszát vagy megműtötték azt, műlégcsövet ültettek be és végeztek olyan légcsőátültetést, amelyhez a páciens őssejtjeiből tenyésztett szövetekkel borított donorszervet használtak fel. Ám ezek a beavatkozások nem minden esetben képesek teljesen helyreállítani a szerv működését. “Amikor a beteg teljes légcsöve károsodik, az egyetlen remény a szervátültetés” – mondta Eric Genden, a Mount Sinai sebésze, az átültetést végző orvoscsoport vezetője.

Az orvosok remélik, hogy ez a beavatkozás segít olyanokon is, akik légcsövet érintő születési rendellenességgel jöttek világra vagy akiket lélegeztetőgépre kapcsoltak, amely súlyosan károsította a szervet.



A csecsemőkori sírás okai

2021. május 11.

A kép illusztráció: pixabay.com

A szülők számára gondot okozhat annak eldöntése, hogy a síró baba éhes, álmos, a fogak növekedésével járó fájdalma van, vagy sírásának hátterében egyéb ok, esetleg valamilyen komolyabb betegség áll. A témával kapcsolatban dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialistát, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Feszültség

Sokszor látom a kimerült, aggódó szülőket, akik kudarcként élik meg, hogy nem találják a megoldást, gyermekük vigasztalhatatlan sírásának okát. Ez természetesen az első gyerekes szülőknél még gyakrabban fordul elő, hiszen számukra ez egy új helyzet, amit szeretnének a lehető legjobban csinálni, a tőlük telhető maximumon gondoskodni az újszülöttről. A szülők aggódását, feszültségét azonban a kicsi is megérzi. Ha ők idegesek, az akkor is kihat a babára, ha nem hall maga körül veszekedést.

Túlterheltség vagy épp unalom

A csecsemőket a túl sok inger, a zajos környezet kimerítheti, ám ha semmi nem történik körülöttük, akkor már pár hetes korban is unatkozni kezdhetnek. Bármelyik helyzet is áll fenn, sírással fogják követelni a változást. Gondoljuk át, ha az elmúlt időszakban több rohanós napunk volt, nagy volt körülötte a nyüzsgés, sokat szól a tévé, rádió? A zajos környezet és a rendszertelen életvitel miatt is sírósabb lehet. Ha csak unatkozik, akkor a sírása abbamarad, ha beszélünk hozzá, játszunk vele.

Álmos vagy éhes

A szakmai ajánlások mellett fontos, hogy vegyük figyelembe gyermekünk egyéni igényeit is a napirend kialakítása során. Általában a csecsemők 6 hetes korára alakul ki valamilyen alvás-evés napirend, ám itt is lehetnek változások, például egy intenzív növekedési fázisban gyakrabban megéhezhet. Az alvás szintén nagyon egyéni lehet. Vannak kifejezetten jól alvó és nagy alvásigényű csecsemők, ők hosszabb alvást követően hosszabb ideig ébren lehetnek, míg más csecsemők többször alszanak rövidebb ideig, így az álmosságot jelző nyűgösség náluk többször ismétlődhet, ezért is tűnhetnek ők sírósabb csecsemőnek.



Miért ringatjuk inkább bal oldalt a babánkat?

2021. május 10.

Sikerült megoldani annak rejtélyét, hogy az anyák miért inkább bal oldalt ringatják az újszülöttjeiket. A kutatók szerint ez a pozíció aktiválja a gyermek jobb agyféltekéjét, amelynek nagy szerepe jut a kommunikációt és a kötődést segítő agyi funkciókban.

Anya és gyerekA Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra (a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra, az antilopra, a pézsmatulokra, a juhra, a bálnára, a kardszárnyú delfinre és a kengurura) terjesztették ki a vizsgálatukat – írja a BBC News.

“Amennyiben nincs szemkontaktus, vagy az nem megfelelő, akkor az újszülött jobb agyféltekéje nem aktivizálódik. Márpedig a jobb agyfélteke felelős a társas interakciókért” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a tanulmányban vizsgált mind a tizenegy fajnál megfigyelhető volt ez az “oldalirányú tartás”.
“Úgy sejtjük, hogy ez a pozíció sokkal elterjedtebb és talán az emlősök közös jellegzetessége, néhány kivételt leszámítva” – tette hozzá.

Hogy hallja az anya szívverését

A szakemberek már régen megfigyelték, hogy az emberek és az emberfélék is előszeretettel ringatják bal oldalt az utódjukat, különösen az újszülött életének első pár hetében. A gyakorlatra számos lehetséges magyarázat született, például, hogy a csecsemő így hallani tudja az édesanyja szívverését.

Bal szem néz a bal szembe

A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban közölt mostani tanulmány szerint amikor az anya a saját balján, szemtől szembe ringatja a babáját, akkor a bal szemük közvetlenül egymás felé néz.

Ebben a helyzetben a vizuális információ nagy része a jobb agyféltekéjükbe jut, amely a figyelemmel, a memóriával, a gondolkodóképességgel és a problémamegoldással áll összefüggésben. Ezek pedig mind szükségesek a hatékony kommunikációhoz.

A kutatók szerint a megfigyelt fiatal állatok az anyjuk jobb oldalához maradtak közel, ami azt jelenti, hogy főleg a bal szemükkel nézték az anyjukat, ami a jobb agyféltekéjüket aktiválta. Ebben a helyzetben kisebb valószínűséggel váltak külön az anyjuktól és könnyebben is találták meg őt, ha esetleg elkeveredtek.

Stresszhelyzetben az anyaállatok szintén a bal szemükkel figyelték a kicsinyüket. Ez azt jelenti, hogy a nőstény kardszárnyú delfinek a borjuk jobb oldalára úsztak, amikor a kutatók – bármelyik irányból – megközelítették őket a csónakkal.

A mostani eredmények segíthetik az olyan, gyenge szemkontaktussal összefüggő betegségek tanulmányozását, mint az autizmust és az Asperger-szindrómát is magában foglaló autizmus spektrumzavar (ASD).



Az antibiotikum asztmára hajlamosít?

2021. május 10.

Fotó: gettyimages.com

Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.

Antibiotikumok és bélflóra

Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.

Új megközelítésben

A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy  egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e.

A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során  vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását  okozhatják,  illetve a Haemophilus influenzae  és a  Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal  szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.

A gén, ami asztmát okoz?

A kutatók megfigyelték, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél egy éves korukig zihálás, nehézlégzés jelentkezett és antibiotikumot szedtek, több mint kétszeresére nőtt az asztma kialakulásának esélye. A vérvizsgálatok során az is kiderült, hogy szervezetükben alacsonyabb volt a fertőzések leküzdéséért felelős, bizonyos citokinek mennyisége. A genetikai vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy azok a rejtett faktorok, amelyek egyrészt növelik az antibiotikumok felírásának szükségességét, másrészt a későbbi asztma megjelenésének a rizikóját, azok a génekben keresendők, és a 17q21 génvariánssal lehetnek összefüggésben. Ez a génvariáns meghatározó lehet a vírusellenes immunműködésben is.



Hajnali zsibbadással kezdődik az alagút szindróma!

2021. május 09.

Fotó: gettyimages.com

Eleinte csak éjszakai zsibbadás, később egész napos fájdalom jellemzi a csukló- és könyöktáji alagút szindrómát, amely éppúgy érintheti a cukorbetegeket, a kismamákat, mint a sokat számítógépező, nagy súlyokat emelő személyeket. A szakorvos szerint a panaszokkal minél előbb foglalkozni kell, hiszen az idegek összenyomása miatt izmaink elsorvadhatnak, kezünk pedig nem tudja majd ellátni a megfelelő funkcióit.

Nem csak a kézen jelentkezhet

A kézbetegségek közül az egyik leggyakoribb az alagút szindróma, a szakorvos azonban hozzáteszi, a panasz bárhol kialakulhat, ahol idegek futnak a szervezetben. Az idegek izmok, inak, erek és csontos képződmények között helyezkednek el, ezek pedig az ideg körül egyes helyeken amolyan alagutakat képeznek. Ezekben azonban bizonyos betegségek, túlerőltetés miatt könnyen gyulladás alakulhat ki, az alagutak, illetve kötőszövetek megvastagodnak, az idegek pedig nem férnek el, így nyomás alá kerülnek.

Mi lehet az oka a kialakulásának?

„Cukorbetegség, megerőltetés, vagy a kézfej tartós kényszertartása miatt éppúgy kialakulhat az alagút szindróma, mint a terhesség utolsó trimeszterében vízvisszatartás miatt. Utóbbi esetében azonban a szülés után néhány héttel elmúlnak a panaszok. Az ideg-összenyomódás következtében zsibbadás alakulhat ki, súlyosabb esetben az izmok is elsorvadhatnak” – fogalmazott Dr. Lénárt Anett, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kézsebésze, ortopéd traumatológus adjunktus.



A szuper-mediterrán DASH-diéta

2021. május 09.

Fotó: pixabay.com

A DASH diéta bizonyítottan segít megőrizni a szív, az artériák egészségét, csökkenteni a magas vérnyomást, a koleszterinszintet. de karcsúságunk is múlhat rajta. Végre egy tudományosan megtervezett diéta, amely valóban jót tehet mindnyájunknak! Az Egyesült Államokból indult évtizedekkel ezelőtt, és napjainkban már az egyik legegészségesebb étrendnek számít világszerte.  Miért olyan népszerű, és hogyan lehet a legjobban kihasználni az előnyeit?

Jótékony hatásai 

Az 1990-es években fejlesztették ki hipertóniás betegek számára a DASH étrendet, mely mozaikszó az angol Dietary Approches to Stop Hypertension (diéta a magas vérnyomás megállításának elősegítésére) elnevezés kezdőbetűiből áll össze. A DASH hamar túllépte kereteit: tanulmányok százai egyre gyakrabban bizonyították a vérnyomáson kívül a fogyásra, a szív- és érrendszeri betegségekre, a magas koleszterin- és inzulin-szintre vagy az alakunkra gyakorolt jótékony hatásait. Ez a józan ész táplálkozási programja, mely közel áll az elismert mediterrán diétához, de kevesebb benne a só. Új táplálkozási reflexekre alapozó, igazi, tartós eredményt hozó megközelítés az egészségben eltöltött, hosszú élet céljának megvalósításához.

Előnye többek közt, hogy kényezteti a bélflórát (táplálja a nagy mennyiségű, rostos élelmiszer tartalomnak köszönhetően), és felveszi a harcot az oxidatív stresszel ( a szabad gyököknek a szervezetünkben kifejtett káros hatásaival) szemben, a növényekben jelen lévő számos antioxidáns vegyület közreműködésével. A DASH diéta átalakítja táplálkozási szokásainkat, amelyekhez természetesen hosszú távon kell ragaszkodnunk, és mindenekelőtt több időt kell eltöltenünk a konyhában! 

A diéta előírásai ugyanakkor nem akadályozzák meg, hogy időnként meglepjük magunkat az ajánlásokban nem szereplő, de kedvelt ételeinkkel, a frusztráció elkerülése érdekében. A DASH tökéletes táplálkozási biztonságot garantál (ellentétben annyi divatos módszerrel), fenntartható élelmiszer-egyensúlyt és mindenekelőtt az egészség javulását, mindezt az orvosok egyetértésével.

Vizsgáljuk meg, hogyan is kezdjünk hozzá!

Mit részesítsünk előnyben, és mit ne?

A DASH étrendnek számos ütőkártyája van: nagymértékben összpontosít a zöldségfélékre, gyümölcsökre, és a teljes értékű gabonára, így sóban különösen szegény „szuper-mediterrán” diétának is nevezik. Amellett, hogy a só használatát erőteljesen csökkenti, a hozzáadott cukrokét és zsírokét is hasonlóképpen ítéli meg. 

De miből mennyit fogyasszunk?

E rezsim eredeti változata nagyon pontosan megszabja, mit fogyasszunk,  beleértve a az élelmiszerek mérését és a kalóriák számolását  (alkat és életmód szerint a napi kalóriafogyasztás 1600, 2000 vagy 2600 kcal lehet). Ezt ne érezzük kényszernek, hanem tartsuk fenn a következő módon: őrizzük meg a kiegyensúlyozott táplálkozás elvét, de maradjunk rugalmasak az adagokat illetően. Talán nincs is szükség mérlegre, ha „szemre” dolgozunk amikor megszabjuk a zöldségek, gabonafélék vagy keményítő tartalmú élelmiszerek, valamint az állati vagy növényi fehérjék mennyiségét. A cél az, hogy tartósan ne legyünk éhesek, és hosszú távon kövessük az étrendet.



Járványszerűen terjed az elhízás

2021. május 08.

Ma van az Európai Elhízás Elleni Nap, ami ismét ráirányítja a figyelmet az elhízás rohamos terjedésére, veszélyeire és arra, hogy tenni kell ellene. A Nemzetközi Édesítőszer Szövetség szerint az alacsony energiatartalmú édesítőszerek kulcsszerepet játszhatnak az elhízás elleni küzdelemben.

Fotó: 123rf.comJárványszerűen nő az elhízástól, és az azzal összefüggésbe hozható betegségektől, mint például a 2-es típusú cukorbetegségben, a szív- és érrendszeri betegségekben és a magas vérnyomástól szenvedő emberek száma. Ma az elhízás az egyik legsürgetőbb egészségügyi kérdés a kormányok számára Európában is. Az OECD  szerint az Európai Unió felnőtt lakosságának több mint a fele (52%) túlsúlyos vagy elhízott, és ha ez a probléma kezeletlenül marad, akkor az ebből származó halálozás évente 8,6 millió emberéletet követel 2015-ig.

Veszélyes és drága

Az elhízás és az abból eredő betegségek kezelésének kiadásaival szintén foglalkozni kell, beleértve a munkából való kiesés okozta termeléscsökkenést is. A 2011-es Eurostat adatai szerint a nemzetbiztonság után a második legnagyobb kiadással járó terület az egészségügy. Az állami egészségügyi költségek a teljes állami kiadások 15%-át teszik ki, ennek 78%-a a krónikus betegségek kezelésére megy el.

Az édesítőszer lehet a mentsvár

A Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA) teljes mértékben támogatja az Európai Elhízás Elleni Nap célkitűzéseit. A szövetség amúgy is folyamatos küldetésének tekinti, hogy felhívja a figyelmet az elhízás veszélyeire és hangot adjon azoknak az egyszerű, de hatékony hétköznapi intézkedéseknek, amelyek segítenek kezelni a súlyfelesleggel kapcsolatos problémákat. Az ISA úgy véli, hogy az alacsony energiatartalmú édesítőszerek kulcsszerepet játszhatnak az elhízás megfékezését célzó közegészségügyi programban. Az édesítőszerrel készült élelmiszerek alternatívát jelentenek a fogyasztóknak, akik így az édes íz élvezete mellett csökkenthetik a kalória-bevitelüket és változtatni tudnak táplálkozási szokásaikon.

Az alacsony kalóriájú édesítők táplálkozásban betöltött szerepét és előnyeit több neves szakértő hangsúlyozta az ISA áprilisi nemzetközi konferenciáján.

„Az elhízást diétával, életmód-váltással, fizikai aktivitással és szükség esetén gyógyszerrel vagy műtéti beavatkozással, illetve ezek kombinációjával lehet kezelni. Az energia-bevitel csökkentése alapvető fontosságú ebben a sorban. Ha a napi energiaszükséglethez képest 500 kcal-val kevesebb kerül a szervezetbe, már heti fél kiló fogyás érhető el. Ehhez pedig hasznosak lehetnek az alacsony energiatartalmú édesítőszerrel készült élelmiszerek” – mondja dr. Pados Gyula, az elhízás elleni küzdelem legnevesebb hazai szaktekintélye.

A jó hír tehát az, hogy lehet tenni az elhízás ellen

Az edukáció mellett az egyszerű, apró lépésekből álló, ezért hosszú távon is betartható életmód-változtatások a legeredményesebbek, pl. a rendszeres testmozgás és a magas energiatartalmú ételekről az alacsonyabb energiatartalmúakra való okos átállás. Az alacsony energiatartalmú édesítőszerekkel készült élelmiszerek azzal, hogy az édes ízt kalóriák nélkül biztosítják, hasznosan járulnak hozzá egy egészséges, mérsékelt energiatartalmú étrend kialakításához.



Vajon megbízhatsz egyetlen Covid gyorstesztben?

2021. május 08.

A koronavírus pillanatok alatt felforgatta az eddig megszokott életünket. Ismerőseink többségével a személyes találkozásokat mellőzve az interneten beszélgetünk, sokkal több időt töltünk a négy fal között, és próbálunk odafigyelni a garantáltan megfelelő higiéniai körülmények biztosítására is.  

Az is mindennapos kérdés, hogy COVID-19 fertőzöttek vagyunk-e vagy sem, illetve átestünk-e már a betegségen. Ebben a cikkben a koronavírussal és a tesztekkel, gyorstesztekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat mutatjuk be.

Mik a COVID tünetei?

  • Láz. Akárcsak az influenza, úgy a COVID esetében is a 37.8 °C feletti testhőmérséklet a leggyakoribb panaszok listáján szerepel.
  • Fáradékonyság. Gyengeséget és rossz közérzetet a tüdőgyulladás miatti gyengeség is okozhat. Azonban az immunrendszer munkája a betegség tüneteinek enyhülése után is kimerítheti a szervezeted.
  • Száraz köhögés. Az erős és szűnni nem akaró, a torkot szinte égető száraz köhögés szintén intő jel lehet a gyorsteszt elvégzésére és a szükséges kezelés megkezdésére.
  • Szaglásvesztés. A koronavírus legkorábban észlelhetői tünetei közé tartozik a szaglásvesztés, amely általában hamarabb jelentkezik, mint a köhögés vagy a hőemelkedés és lázasodás.
  • Ízvesztés. Ha az illatok mellett az ételek ízét sem érzed, fokozottan érdemes koronavírusra gyanakodnod.
  • Egyes betegeknél a koronavírus alábbi tünetei is előfordulhatnak:
  • Torokfájás
  • Orrfolyás
  • Orrdugulás
  • Légszom
  • Nehézlégzés
  • Izomfájdalom
  • Hasmenés

A COVID elleni védekezés eszközei

Oltás

Az oltás a leghatékonyabb védekezési mód a koronavírus ellen. Oltással jelentősen csökkented az esélyét, hogy a koronavírus súlyos szövődményekhez, akár halálos betegségekhez vezessen. Habár az oltások fokozott védelmet nyújtanak, az első vagy második oltás utáni hetekben sem szabad még lazítani a maszkhasználaton vagy a higiéniai óvintézkedéseken.

Kézmosás

Hazaérkezéskor moss kezet legalább 62%-os alkoholos kézmosóval kb. 30 másodpercig, majd használj szappant is. Az egyfázisú tisztító- és fertőtlenítőszerek többsége hatásos a koronavírus ellen.

Otthoni fertőtlenítés

Amikor hazaérsz, az újonnan behozott tárgyakat is alaposan mosd el, illetve fertőtlenítsd. Emellett a gyakran használatos tárgyaidat naponta tisztítsd vírusölő fertőtlenítőszerrel. Töröld le minden nap a billentyűzetet és a mobiltelefonod, továbbá a csapokat és a kilincset is.

Szájmaszk

Maszk fel- és levétele előtt mindig moss kezet. A maszk a szádat és orrodat egyaránt takarja el. Viselése közben ne nyúlj az arcodhoz, tehát ne vakard meg a szemed vagy dörzsöld meg az orrod, hiszen a koronavírus leggyakrabban a kezekről kerül a nyálkahártyákra.


A varázsos hatású fülmelegítés

2021. május 07.

Fotó: gettyimages.com

Az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy a közösségbe járó gyermekek körében a szűnni nem akaró nátha és köhögés népbetegséggé vált. Ennek okát a fokozódó környezetszennyeződésben, a kórokozók antibiotikum-rezisztenciájának növekedésében és a gyermekek gyengült immunitásában kereshetjük. Dr. Somi Ildikó gyermek fül-orr-gégésszel beszélgettünk.

A hurutos tünetek között egy rejtett fülszövődmény is kialakul, ami nem jár fájdalommal, „csak” halláscsökkenéssel, de – annak minden következményével.

A középfülben ugyanis az orrdugulás miatt kocsonyás massza képződik. Tapasztalatom szerint az orr és melléküregek alapos leszívása után is maradhat a középfülben besűrűsödött nyákos váladék, ami a fülmelegítés hatására elfolyósodik, és szerencsés esetben a fülkürtön át az orr felé távozik, ha nem, sajnos műtét a vége.

A középfül nyomásviszonyai egy okos kis műszer, a timpanométer segítségével gyorsan, fájdalmatlanul mérhetők. Óvodai szűrővizsgálatokon tapasztalom, hogy a gyermekek középfülproblémái milyen gyakoriak a látszólag egészségesek körében.

Ezért jó a fülmelegítés elhúzódó nátha esetén

A lázas beteg gyermeknek nem szabad melegíteni a fülét, őt mielőbb szakorvoshoz kell vinni. Ne felejtsük el azonban, hogy a melegítés javítja a középfül szellőzését, ezért már náthás gyermeknek is javasolható a fülbetegség megelőzésére.

Javaslatom, hogy az elhúzódó náthás-köhögős panaszokkal küszködő gyermekeknek végeztessék el ezt az egyszerű, objektív vizsgálatot, és rövid időre, több alkalommal tegyék fel a fülmelegítő gyógysapkát a gyermek fejére, még akkor is, ha nem fáj a füle.

A fülmelegítésnek – mint a középfülgyulladás természetes gyógymódjának – igen régi hagyománya van. Több mint húszéves gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatomban magam is javaslom a szülőknek, hogy a középfülgyulladásra hajlamos, náthás gyermeknek melegítsék naponta többször a fülét, még akkor is, ha enyhe, rövid ideig tartó fülfájdalmai vannak.

Fontos, hogy puha, kellemes meleg érintkezzen a fülkagylóval, és egyidejűleg mindkét oldalon melegítsük a fülét. Régi tapasztalat, hogy a nátha kapcsán kialakuló fülbetegségek kezdeti szakaszában a fül melegítése varázsos hatású – enyhíti a fájdalmat.

Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a meleg hatására javul a középfül szellőzése, csökken a váladékozásra való hajlam. Ha a váladéktermelődés az orrban és a középfülben is megindul, orrdugulás, halláscsökkenés és előbb-utóbb fájdalom jelentkezik. Ilyenkor is jó hatású, ha meleg éri a fület, mert – amint a tapasztalat is bizonyítja – ez enyhíti a fülfájdalmat, gyorsítja a gyulladásos folyamat lezajlását, megrövidíti a betegség időtartamát.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...356357358...660
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.