A testtartást javító és fájdalmat enyhítő stretching

2020. november 26.

Kevesebb feszültség és több mozgékonyság – többek közt ez lehet a poszturális (testtartással kapcsolatos) nyújtás (stretching) eredménye. A nyújtó gyakorlatok korrigálják a rossz testtartást, erősítik az izmokat, enyhítik a stressz okozta fizikai feszültséget  és fájdalmakat.  De hogyan induljunk el, ha még soha nem foglalkoztunk vele, noha szükségünk lenne rá? Íme néhány információ és egy ajánlott gyakorlatsor hozzá.

Számítógép előtt dolgozunk, és gyakran fáj a hátunk, nyakunk, derekunk? A sok ülés vagy a feszült trapézizom (csuklyásizom) bizony akár hasogató fájdalmat is okozhat ezeken a területeken. A poszturális nyújtás segít kíméletesen „helyre tenni” mindazon részeket, ahol fáj.

Eredetileg az élsportolók sérüléseinek a gyógyítását segítette elő ez a fajta nyújtási technika, de napjainkban bárki alkalmazhatja. Több mint 50 éve fedezte fel Jean-Pierre Moreau francia kineziológus és edző, akinek szakmai útját leánya, Laurence folytatja. Módszerük mára már mintegy 300 célzott, statikus testtartásból áll a mélyhátizmok megmozgatására és erősítésére. Míg a gyakorlatok alatt a fokozatos nyújtásra és összehúzásra koncentrálunk, a statikusan végzett technika azt foglalja magában, hogy a nyújtott pozíciót bizonyos ideig megtartjuk.

Milyen előnyökkel jár?

Testtartásunkat az izomtónus határozza meg. Elegendő fizikai aktivitás hiányában az izmok gyengülnek, testtartásunk megváltozik, krónikus fájdalmak jelenhetnek meg 

A poszturális stretching enyhíti a mély testtartási izmok fájdalmát, javítja az izomtónust, függőleges helyzetben dolgoztat. Biztosítja a test rugalmasságát, mozgási tartományát és növeli a légzési kapacitást. Ezek a hatások már négy-öt gyakorlati óra után megmutatkoznak. Azonnali hatás emellett a teljes fizikai és mentális relaxáció, mivel a szükséges koncentráció arra „kényszerít”, hogy ne gondoljunk másra, mint a pillanatnyi testedzésre.

Ki gyakorolhatja?

Szinte mindenki, kortól és fizikai állapottól függetlenül. Ez a technika minden testhez alkalmazkodik, tekintet nélkül az olyan lehetséges korlátokra, mint pl. csípő probléma, elerőtlenedő térd, nyak-. és hátfájás vagy gerincferdülés. A számunkra nem megfelelő gyakorlatok helyett, mert pl. fájdalmasak, mindig lehet találni egy másik, alkalmas változatot, és így a sérülések is elkerülhetők. A stretching egyébként különösen ajánlott az aszimmetrikus sportot űzőknek (tenisz, golf, squash) az egyensúlyba hozás érdekében.

Hogyan zajlik egy óra?

Egyszerű utasítások sorozata alapján végezhetjük a mozdulatokat: támaszkodjunk a talajra, hajlítsuk a térdet, emeljük fel és tárjuk szét a karokat stb. Semmi bonyolult, de a testtartás lassú és fokozatos kialakulásának folyamatában az egész testrészt vesz, a lábujjaktól a fejtetőig, nyújtva vagy összehúzva az izmokat. A cél az, hogy megvalósítsuk a pontos, a testtartás izmaira nézve hatékony mozdulatot. Azután sajátos (rekeszizom) légzést alkalmazzunk, amely a gerinc stabilizációjáért felelős. Valamivel több, mint egy percig tartsuk a testtartást, mielőtt ellazulnánk, összeszednénk magunkat, és áttérnénk a következő testtartásra. Amihez nem kell különösebb fizikai állóképesség, hanem csak koncentráció és magunkra figyelés szükséges…

Azonosítottak egy fehérjét, amely véd a Lyme-kórtól

2020. november 26.

A Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, amely segít megvédeni a gazdaszervezetet a kullancscsípés terjesztette fertőzéstől, a Lyme-kórtól; felfedezésük segíti a betegség diagnosztizálását és kezelését.

Észak-Amerikában a Lyme-kór a baktériumközvetítő állat által terjesztett leggyakoribb betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű spirochéta (spirálformájú mikroorganizmus, baktérium) okoz. A betegség lefolyása változatos, a fertőzöttek többsége csak enyhe tüneteket tapasztal, amelyeket könnyen lehet antibiotikummal kezelni. Egyes esetekben azonban a kezeletlen fertőzés átterjedhet a szívre, az ízületekre, az idegrendszerre és más szervekre – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. A kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás.

A kutatók több mint ezer emberi gént juttattak élesztőbe, és elemezték kölcsönhatásukat a Borrelia burgdorferi 36 mintájával. Találtak egy fehérjét, a peptidoglikánfelismerő protein 1-et (PGLYRP1), amely korai jelzőrendszerként működik az immunrendszer számára, amikor a szervezetet baktériumfertőzés éri.

A PGLYRP1-fehérje hiányában egy Lyme-kóros egérnek sokkal magasabb a baktériumszintje, mint annak az egérnek, amelynek van ilyen fehérjéje, és a fehérjehiányos egér az immunrendszer rendellenes működését mutatja – írták a kutatók tanulmányukban.

“Segítheti a fertőzés elleni harcot, ha stimuláljuk az emberi szervezet képességét arra, hogy több ilyen fehérjét állítson elő” – mondta Erol Fikrig járványtani professzor, a tanulmány egyik szerzője.

Magzati károsodást nem okoz a fertőzés

2020. november 25.

Magzati károsodást nem okoz a koronavírus-fertőzés, de a várandós nőnél jelentkező tünetek és szövődmények, például a láz, a tüdőgyulladás kiválthat koraszülést vagy vetélését – közölte a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa Áder János köztársasági elnök Kék bolygó című podcast műsorának hétfői adásában.

Szlávik János arról számolt be, hogy a világon volt már olyan eset, amikor átjutott a fertőzés az édesanyáról a magzatra, de ez rendkívül ritka.

A tapasztalatok világszerte azt mutatják, hogy a vírus az újszülöttekre nem veszélyes. Azoknál a csecsemőknél, akik megfertőződtek, nagyon enyhék voltak a tünetek. Ennek ellenére előfordult, hogy az újszülött a fertőzés következtében meghalt – mondta.

Magyarországon is voltak olyan várandós nők, akik elkapták a vírust, de nem észleltek náluk semmilyen problémát a terhesség és a szülés során. Ha azonban a kismamák kezelésre szorulnak, azt nehezíti, hogy a koronavírus ellen használt kísérleti gyógyszerek nem adhatók nekik, csak lázcsillapítót, köhögés elleni szereket lehet alkalmazni.

A főorvos arra hívta fel a várandósok figyelmét, hogy a járványhelyzetben vigyázzanak magukra, és kerüljék a “felesleges izgalmakat”.

Szlávik János azzal kapcsolatban, hogy a kórokozók 80-90 százaléka ismeretlen az emberiség számára, azt mondta: a tudósok elsősorban azokkal a kórokozókkal foglalkoznak, amelyek megbetegítik az embereket.

Áder János a beszélgetésben úgy fogalmazott: “magunk rontjuk az esélyeinket azzal, hogy nem tiszteljük kellően a természetet, és nem figyelünk oda a természettől kapott jelzésekre.”

Tényleg el vagyunk savasodva?

2020. november 25.

Már-már mindenki számára evidenssé vált, hogy a szervezet „elsavanyodása” káros, ezért az egészség fenntartásáért ez ellen küzdeni kell. De valóban igaz-e, amit a lúgosítás fontosságáról hallani?

Többek között a napjainkban is aktív, orvosi végzettséggel nem rendelkező Robert Young neves természetgyógyász a lúgosítás mellett kampányol. Állítása szerint a betegségek oka a vér elsavasodása, amely ellen a szervezet minden lehetséges módon küzd. Az elsavasodás elleni harcban a szervezet kimerül, és különböző tünetek, kórképek (a megfázástól az elhízáson át egészen a rákig) alakulhatnak ki. Szerinte a megelőzés egyszerű: minden lehetséges módszerrel lúgosítani kell.

Ennek eszközei a megfelelő táplálkozás: sok zöldség, gyümölcs, friss hal, magvak, és lehetőleg tartózkodni kell a savasító élelmiszerek, így a cukor, hús, tojás, tejtermékek, gomba, finomított gabonatermékek, alkohol, kávé, csokoládé fogyasztásától. Ha utóbbiak fogyasztása túlsúlyba kerül, a keletkező savak eltávolításáért folytatott erőfeszítés megbetegedéshez vezet.

Csakhogy Young egyetlen tudományos cikkel sem támasztja alá, hogy az általa propagált diéta valóban hasznos és egészséges lenne az emberek számára. Sőt, Young ellen több eljárás indult kuruzslás miatt.

A módszer hívei gyakran hivatkoznak azokra a kísérleti bizonyítékokra, amelyek szerint a daganatos sejtek savas közegben gyorsabban szaporodnak, a daganatellenes szerek viszont lúgos környezetben hatásosabbnak mutatkoznak. Ezek az állítások sejttenyészeteken végzett vizsgálatokon alapulnak, és semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy mindez az élő szervezetben is érvényes.

Tomán Szabina: „Egy szatócsbolt volt az álmom”

2020. november 24.

Nagy ötlete bárkinek lehet, de megvalósítani már kevesen képesek. Vagy azért, mert sokan nem mernek belevágni, vagy mert nem adottak hozzá a lehetőségeik. A Red Bull Basement kezdeményezés most a jövő innovátorait és gondolkodóit tereli egy mederbe, hogy a legizgalmasabb ötletek ne az asztalfiókban végezzék. A projekt magyar zsűritagja, az ország egyik legismertebb vállalkozója, Tomán Szabina már kisgyerekként bátor volt az üzleti életben, igaz, akkor még a nagymama udvara jelentette ehhez a piacot.

„Szatócsboltot akartam nyitni, és eladó szerettem volna lenni. A nagymamám kertjében építettem egy árus sarkot, kész kis kiszolgáló rendszert. Sőt, egy pénztárgépet is csináltam fából, külön hellyel az aprónak. Akkor még ez volt az álmom” – mesélte Tomán Szabina, aki az ismert energiaital hazai csapatának segít kiválasztani azt a fiatal, innovatív gondolkodót, aki a világ összes lokális győztese között kap lehetőséget a csapatmunkára.

Fiatal generációról beszélünk, így nagyon várom azokat ötleteket, amik elrugaszkodnak. 20 éve, amikor modellként a világot jártam, még nem volt videóhívás, és szinte elképzelhetetlen volt egy kisebb méretű mobiltelefon. Az első fotózásaim idején még e-mailezni sem lehetett, így minden országba, minden castingra cipelnem kellett a vastag, több kilós, a fotóimat tartalmazó modellalbumot. A technika azóta hihetetlen tempóban fejlődik, számomra néha már szinte követhetetlen. Bár én nagyon gyakorlatias vagyok és tényszerűen gondolkodom, most olyan ötleteket várok, amik nem egy-két évre, hanem a távolabbi jövőbe mutatnak előre” – fejtette ki Szabina. A programra jelentkező tanulmányai nem kizárólag a műszaki és technológiai területhez kell, hogy kapcsolódjanak, a rendezvény bárkit szívesen fogad, aki hajlandó cselekedni a szebb holnap érdekében, és van ötlete hogyan segítheti akár a környezetvédelem, az energiafelhasználás, az oktatás vagy a digitalizálódó társadalom ügyeit

A kamaszkori változásokon is átsegít a sport

2020. november 24.

A kiskamaszok sportágválasztása nem könnyű feladat, főleg akkor, ha a család nem jár előttük követendő példával. Valahol el kell kezdeni – még a sovány, túlsúlyos vagy önbizalom-hiányos gyermeknek is! Dr. Muzsik Réka, a szentesi Pingvin Patika vezetője, sporttáplálkozási tanácsadó, fitneszinstruktor tanácsai az elindulás előtt álló gyerekeknek és szüleiknek szólnak.

A mindennapos testnevelés fontossága

2012. szeptember 1-től minden köznevelési intézményben kötelezően bevezették a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében, melyből legfeljebb heti két óra váltható ki például iskolai sportkörben való sportolással vagy versenyszerű sporttevékenységet folytató sportszervezet edzéseivel.

Ez az intézkedés egy komplex iskolai testmozgásprogram része, mely biztosítja az egészséges kondícióhoz szükséges mértékű testmozgást. A sportolással kapcsolatban pozitív érzelmeket alakít ki, élményszerű, változatos mozgástanulást tesz lehetővé. Rendkívül fontos a preventív hatása is, hisz ezáltal a diákok kevesebbet ülnek rossz testtartásban a televízió vagy a számítógép előtt.

Kell a jó példa!

A serdülőkorú gyerekek, vagyis a 11-12 – 18-20 év közötti fiatalok nagy hormonális változáson mennek keresztül, ami sokkszerű hatást gyakorol a testükre és lelkükre egyaránt. Ám ezekre a változásokra minden szervezet máshogyan reagál! Emiatt láthatunk fejletlen izomzatú, vékony testalkatú és túlsúlyos kamaszokat egyszerre, ugyanazon korcsoportban.

A család szerepe azonban minden esetben meghatározó. Ha rendszeresen együtt mozognak, sportolnak, a gyermek ezt látja, követi, és így szereti meg a sportot. Ez segít könnyebben feldolgozni a kamaszkori változással együtt járó stresszt. A gyermekkor mozgásos aktivitásának hiánya később már nehezen pótolható.

Körülbelül 14 éves korig leginkább az állóképesség fejleszthető – magyarázza dr. Muzsik Réka. Főleg a futás, úszás, biciklizés, játékos sportmozgások ajánlottak. A csontozat a saját testsúlyos edzésre, ugrásra szilárdul, tömör és vastag lesz. Ez késleltetheti az időskori csontritkulás kialakulását. Súlyzós gyakorlatok is végezhetők már ebben a korban, de ilyenkor elengedhetetlen a test biológiai fejlettségének pontos ismerete. Minden esetben egyéni edzésterv kialakítása szükséges!

Hétből csak egy első randizó viselne maszkot

2020. november 23.

Te szoktál már az első randevún csókolózni? Zavarna, ha végig maszkban beszélgetnétek? Hol randiznátok? Hazánkban egyedülálló férfiakat inkább a kötelező maszkviselés, a nőket a színház hiánya zavarja jobban, derül ki egy ropogósan friss, kutatásból, ami a randevúzási szokásokat vizsgálja.  

A szülői hatás szerepe a döntő a matektanulásban

2020. november 23.

Nem az iskola, hanem a szülői hatás játssza a döntő szerepet a gyerek sikeres általános iskolai matematikatanulásában – állapította meg a Sussexi Egyetem friss kutatása.

Az egyetem pszichológusai szerint a kisdiák matematikai sikerének sokkal erősebb előrejelzői a szülők saját tanulmányai és a gyerekkel kialakított kapcsolatuk, mint a gyereknek az iskolához vagy egyes tanárokhoz fűződő érzései.

A tanulmány szerzőit meglepte, hogy az általános iskolások körében nincs szignifikáns kapcsolat az iskola és a tanítóhoz köthető képességek, valamint a matematika elsajátítása között. A pozitív iskolai légkör, a szeretetteljes diák-tanító kapcsolat és a tanár jó tulajdonságai sem növelték a matematika tanulásának sikerét.

Az ALSPAC elnevezésű kutatás mintegy hétezer gyermek megkérdezésén alapult.

Azok az általános iskolás gyerekek, aki szeretik a matematikát, egy évvel előbbre járnak tudásukban azoknál, akik nem szeretik a tantárgyat akkorra, amikor középiskolások lesznek.

A diákok válaszaiból kiderült, hogy a középiskolások jobban teljesítenek matekból, ha úgy érzik, hogy tanáruk minden osztálytársukkal igazságos, ám eredményeikre nincs jelentős hatással az oktató tudása még akkor sem, ha olyan tanár tanította őket, akiket a gyerekek jónak ítéltek meg, olyannak, aki nagyon otthon van a tantárgyában és megpróbálja érdekesen átadni azt, kiemelni annak jelentőségét.

Miközben a tanulmány készítői nem találtak jelentős összefüggést az iskola környezet és a matematikai tudás között az általános iskolai oktatásban, a középiskolában azonban a gyerekek által szerzett tapasztalatoknak nagyobb volt a hatása a tantárgyban elért sikerekre.

“Kutatásunk megmutatta, hogy a szülői hatás az egyik legerősebb tényező a diákok matematikatanulásában, valamint feltárta a pozitív és igazságos oktatási környezet fontosságát, különösen a középiskolában – idézte Danielle Evanst, a tanulmány vezetőszerzőjét az egyetem közleménye.

A férfiak ötöde küzd merevedési zavarral!

2020. november 22.

Nem a potencianövelő szerek, hanem a tényleges okok kivizsgálása oldhatja meg a merevedési problémákat. A háttérben olykor komoly betegségek állnak.  

Rengeteg tanulmány kutatja, hogy vajon a valóságban hány férfi küzdhet potencia zavarokkal. Egy amerikai becslés szerint a férfiak fele életének valamelyik szakaszában biztosan találkozik ezzel a problémával: az életkor előrehaladtával a merevedési gondokkal szembesülő férfiak aránya jelentősen megnő. Míg a 20-30 évekeseknél 5-7%-os a probléma előfordulási aránya, addig a 70-75 évesek körében már 80-90%-os. De vajon létezik megoldás?

Asztma, allergia, Covid-19: központban a tüdő betegségei

2020. november 22.

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának szervezésében online folytatódik tovább a Semmelweis Egészség Napok programsorozat, melynek november 26-i alkalmán a tüdőt érintő betegségekről és ezek terápiájáról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.

A prezentációk három fő téma köré csoportosulnak. Az első blokkban a dohányzásról és a tüdődaganatokról, ezek kezeléséről kaphatnak új és hasznos információkat a regisztrált részvevők. 

Megtudhatják például, van-e a dohányzásnak kevésbé káros alternatívája, hogyan hatnak a tüdőre a különféle alternatív dohánytermékek – köztük a vízipipa, az e-cigi és az IQOS. Szó lesz a tüdőrák új kezelései lehetőségeiről, a célzott terápiákról, és arról is, hogyan lehet „jól” segíteni egy előrehaladott daganatos betegségben szenvedő szerettünknek.

A program második témakörében az asztma és az allergia kerül górcső alá. Mi állhat a kutya-, macskaszőr, vagy éppen a házipor allergia hátterében, képesek vagyunk-e ennek befolyásolására?  Fájdalmas-e az asztma kivizsgálása? Miért hatékonyabb az inhalációs terápia, mint a tabletta? – sok más mellett ezekre is fény derül az előadásokon és az azokat követő konzultációk során.

Az online program harmadik szekciójában a légúti fertőzésekről, köztük a mindennapjaink részévé vált COVID-19-ről szerezhetnek új ismereteket az érdeklődők, a világjárvány ugyanis újra ráirányította a figyelmet a fertőző betegségekre. Nemcsak azt tudhatjuk meg, hogyan hat a vírus a tüdőre, hanem ahhoz is hasznos tanácsokat kaphatunk, hogyan támogathatjuk az otthoni gyógyulásunkat.

Emellett természetesen a „hagyományos” légúti betegségekről, például az influenzáról sem szabad megfeledkezni. Mit tehetünk ez ellen, hogyan védekezzünk és hogyan hatnak a védőoltások? – ezek a kérdések sem maradnak válasz nélkül. Mint ahogyan az is kiderül, az edzetlenség, a túlsúly, a tüdő vagy a szív betegsége áll-e a terhelésre jelentkező fulladás hátterében.