Játéktippek gyerekeknek farsangra

2021. február 15.

5 aranyos játéktipp, amit óvodásokkal és kisiskolásokkal, alsósokkal játszhatunk a farsang idején, iskolában óvodában, vagy odahaza, a farasangi buliban.   

Ez az 5 játék a farsangi ünnepekre való, óvodás, kisiskolás korosztálynak, de egy kis fantáziával felnőttesíthetjük is őket.

1. Téltemető

Otthoni kerti gyerek bulik, esetén téltemetőt lehet rendezni a farsangi népszokásokból. Énekkel és tánccal, jelmezekbe beöltözve.
Készítsünk kiszebábut, amelyet el is égetünk az udvaron, mint a gonoszság, sötétség jelképét. Ezt készíthetjük öreg lepedőből, rongyokból. Fontos, hogy a gyerekekkel közsen készítve a bábut tisztázzuk velük, hogy a bábu mire készül, mert a gyerekt traumatizálhatja, ha az alkotását végül megsemmisítjük, ezért nagyon lényeges, hogy tudja, hogy a bábu a rosszat jelképezi.

Ehhez készíthetünk kézműves ezközzel maszkokat, felidézve a busójárást esetleg a velencei karnevált. A maszkokat kasírozással, majd a kasírozott nyers forma kifestésével díszítésével készíthetjük, de számos egyéb ötlett kipróbálhatunk a színes papír mozaiktól kezdve, a flitteres, tollas dekorációig.

Tipp igazán profi arcmaszk készítésére:
Keverj listből és vízből csirizt, olyan állígúra, mint egy masszívabb arckrém. A gyerek arcát mindenképp kend be a játék előtt egy magasabb zsírtartalmú, a bőrének megfelelő krémmel. A csirizes keveréket egy nagy ecsettel felvihatjük a gyerekek arcára, akár tükör segítségével. Ha megszáradt óvatosan vegyétek le és már festheted is a gyerekekkel. A maszkokra lehet pamutból, gyapjúból szakállat, bajszot, hajzatot ragasztani, flittert, tollat, vagy bármi dekorációt tenni, hátul masnival köthetjük meg.

Játék a játékban: A gyereknek FAPOFÁT kell vágnia, míg a maszk megszárad, eleve remek játék már ez is, hogy mennyire ügyesen bírja, hogy nem mozog az arca, nem neveti el magát.

2. Mit súgtam?

Súgjunk az egyik gyerek fülébe valamilyen utasítást. Neki ezt el kell játszani. Pl.: süssön palacsintát. A többieknek ki kell találni a mozdulatokból, aki kitalálta az lesz a következő, aki a következő feladatot kapja. A feladatot variálhatjuk úgy is, hogy kártyákat írunk és arról húznak, ha már tudnak olvasni, illetve úgy is, hogy egymásnak adják a feladatot, ha már kicsit nagyobbak. Az ovisoknak mindenképp szülő, vagy óvónéni adja ki a feladatot, és olyan egyszerű dolgokat válasszunk, amit könnyű elmutogatni. A nagyon kicsik még beszélhetnek is hozzá, a kicsit nagyobbaknak már csak a mutogatás marad.

3. Grimaszjáték

A gyerekek körbe ülnek. Sorban mindenki vág egy grimaszt, amit a többiek utánoznak, és megpróbálják kitalálni, mit fejez ki.( dühös vidám stb.) - A játék végeztével akár rajzolhatunk is grimaszokat. Adhatunk a gyerekeknek kész köröket, vagy kör sablont, amibe ő maga rajzolhat arcokat, mindenféle érzelmekkel.

A magasvérnyomás-betegség lelki háttere

2021. február 14.

A hypertonia pszichoszomatikus szemléletének elfogadása a mai napig kisebb-nagyobb ellenállást vált ki a szakemberekből, mégis a kutatások egyértelműen azt bizonyítják, hogy a magas vérnyomás hátterében gyakran lelki eredetű problémák állnak.

A szív- és érrendszeri problémák korunk egyik legelterjedtebb betegségei közé tartoznak, szakmai lapok gyakran népbetegségről beszélnek. Talán emiatt is kap egyre nagyobb figyelmet a magas vérnyomás témaköre is. A riasztó adatok azt mutatják, hogy a fiatalok sincsenek biztonságban, a hypertonia nem válogat fiatal és idős között, azaz a betegség nem kortól függ.

Tényként kezelendő, hogy a vérnyomás értéke változik a nap folyamán, a „jó vérnyomás” nem egy állandó, stabil érték. Fizikai aktivitás, szellemi, vagy akár lelki megterhelés képes befolyást gyakorolni az erekben lévő nyomásra. A vérnyomás akkor válik abnormálissá, amikor az ingadozás a normálérték feletti tartományban tartósan megragad. A kezeletlen vérnyomás ezért károsítja az egészséget, ilyenkor szövődmények léphetnek fel: szívelégtelenség, agyvérzés, szívroham. A 65 év felett elhunyt emberek közel 40%-a a hypertonia okozta szövődmények következtében hal meg.

Pszichoszomatikus szemlélet

A magas vérnyomás kialakulásának hátterében számos ok található. A kiváltó tényezők közé sorolandó a genetika, idegrendszeri folyamatok, valamint a vese működésének zavarai. További rizikófaktor az elhízás, alkoholizmus, dohányzás, valamint a stressz. Az orvosok hajlamosak nem nagy hangsúlyt fektetni a lelki eredetű tényezőkre, így annak kezelése sok esetben el is marad.

Pszichológusként úgy gondolom, hogy a magas vérnyomás önmagában egy igen komplex, sok rizikófaktor által meghatározott betegség, ezért érdemi kezelésében szükségszerű és jogos több diszciplína megjelenése. A közös cél a betegség megértése és annak szakszerű korrigálása. A pszichológia, mint tudományág, azt képviseli, miszerint a magas vérnyomás pszichoszomatikus megalapozottsága vitathatatlan. A pszichoszomatika kifejezés elsősorban a test és a lélek elválaszthatatlanságát helyezi előtérbe, vagyis a lélek és a test egységére utal.

A merev, csak organikus okokra visszavezető orvoslás mellett nagy teret kap napjainkban a pszichoszomatikus orvoslás. A gyógyítás olyan általános irányultságát jelenti, amely megbetegedések keletkezésében, lefolyásában, valamint kezelésében figyelembe veszi a lelki, testi és társadalmi kölcsönhatásokat.

Aludj jól, légy egészséges!

2021. február 14.

A minőségi alvás hiánya valós problémát jelent a világ különböző területein élő emberek számára, az általános levertség mellett akár cukorbetegséghez, stroke-hoz, vagy szívbetegségekhez is vezethet.

Az alvási problémák globális veszélyt jelentenek, a Föld népességének közel 45%-a szenved valamilyen mértékű alvászavarban. Az olyan betegségek, mint az inszomnia, a nyugtalan lábak szindróma, vagy az alvással összefüggő légzészavarok (pl. obstruktív alvási apnoé) a minőségi alvás hiányához vezetnek, amelynek következtében számos egészségügyi probléma alakulhat ki. Az elégtelen alvás koncentrációzavarokhoz, a figyelem lankadásához, teljesítménycsökkenéshez és akár végzetes közúti balesethez is vezethet. Az alvászavarok jelentős része gondozást igényel, ennek alapfeltétele, hogy a beteg maga is részesévé váljon e folyamatnak.

 Veszélyben az alvás

Az alvás nagyon fontos összetevője, feltétele az általános jólétnek, hiszen hatással van a mentális, fizikai és érzelmi állapotra is, legyen szó gyerekről vagy felnőttről. Az „Aludni jó” kampány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az alvás egy emberi kiváltság, amelyet sajnos gyakran veszélyeztetnek a modern, rohanó világ megváltozott körülményei, valamint a különböző alvászavarok. Az ember átlagos alvásszükséglete 7 óra, azonban Dr. Szakács Zoltán, a Társaság elnöke szerint legalább 6 órán át tartó, nyugodt alvásra mindenkinek szüksége van.

Az alvászavar következményei

Mivel az alvással összefüggő betegségek azonnali és látványos tünetekkel nem járnak, ezért sokan nem is tekintik komoly gondnak ezeket a problémákat. Az alvázavarok azonban – ahogy azt Dr. Szakács Zoltán is elmondta – olyan szövődményekhez is vezethetnek, amelyek jelentősen megnövelik többek között a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét, tartós éjszakai légzéskimaradást okozhatnak, ezáltal könnyen szív- és érrendszeri betegségek kifejlődéséhez vezethetnek.

 A rettegett narkolepszia

Az egyik legnagyobb problémát okozó alvásbetegség a sokat emlegetett narkolepszia, amely az alvás-ébrenlét szabályozásának zavara. A narkolepsziában szenvedő betegek állandó fáradtságot, álmosságot éreznek, életüket leküzdhetetlen nappali alvásrohamok keserítik meg. Ez az alvászavar megközelítőleg minden kétezredik embernél fordul elő.

A tartós kapcsolat titka

2021. február 13.

Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. Utána nem váltak el egymástól soha többé. Hogy ez ön szerint esztelenség, hiszen minden szerelemnek vége szakad egyszer? Nem feltétlenül. A szenvedélyes érzelem tartós is lehet…

Valódi tündérmese

Úgy érezzük, hogy egy felhőcske hátán lebegünk az égen a hétköznapokban is. A valóság álomhoz hasonlatos. Az álom valósággá válik. Annyira megzavarodunk, hogy azt sem tudjuk, mi történt velünk. A szilárd alapok, melyeken eddigi életünk nyugodott, meginognak

A szeretett személyt ilyenkor szépnek, okosnak, rendkívülinek tartjuk magyarázzák a pszichológusok -, de valójában a szerelem első látásra a tudatalattiból fakad, amikor az az őrült benyomásunk támad, hogy ő az életünk férfija (nője). Elég egy szó, egy pillantás ahhoz, hogy áramütésszerű hatás érjen minket, és a boldogság állapotába kerüljünk. Egyúttal azt gondoljuk: ő a másik felem, tehát ilyenkor meghatározó az érzés, hogy egymást kiegészítjük. Nélküle nem élhetünk, mert segít a hétköznapok harcát megvívnunk, átélnünk az ünnepek örömét. Ő az, aki megtestesíti mindazt, amiről álmodoztunk.

Mi van az illúzión túl?

Amíg nem törik meg a varázs, a szerelmes csakis a jó oldalait látja szíve választottjának. Mi több, a másik olyan érzést kelt benne, hogy az illető tökéletes lény. Az átható boldogság megakadályozza abban, hogy olyannak lássa a másikat, amilyen valójában. Ám, – micsoda végzetes véletlen – egy napon olyasmi történik, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt volna. Megjelentek a démonok! Már nem mindenben értenek egyet a szerelmesek, a másik mégsem tökéletes. Mindkét fél megpróbál egy kicsit maga lenni. Amikor a konfrontáció bekövetkezik, nagyot esnek a magasból Hogy talpra álljanak, kulcsfontosságú kérdésekre kell válaszolniuk: Akarok én ebben a párkapcsolatban élni? Hogyan tovább?

Anyatej és vírusvédelem

2021. február 13.

Céljuk az, hogy minden édesanya 4-6 hónapig kizárólag anyatejjel táplálja gyermekét, s aztán a hozzátáplálás mellett, a gyermek 1-2 éves koráig kapjon anyatejet.

Szinte minden édesanya szoptatni szeretne, amikor hazamegy a babával, és fél év után több mint 70 százalékuk még anyatejjel táplálja újszülöttjét a Semmelweis Egyetem  I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának kérdőíves felmérése szerint.

 Miért jó szoptatni?

Amilyen vírussal az anya valaha találkozott életében, attól megvédi az újszülöttet az anyatej. Már a  méhen belül átjutnak az ellenanyagok a magzatba, így az újszülött élete első néhány hetében nem lesz például bárányhimlős, rózsahimlős, holott a védőoltást még nem kapta meg. Az anyatejjel antitesteket, gyulladásgátlókat, cytokineket és antivirális faktorokat is kap az újszülött hosszú időn keresztül, ez erősíti a születés után még gyenge immunrendszerét  – emeli ki dr. Görbe Éva, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika docense a szoptatás előnyei közül.

A szoptatás a gyermekek későbbi életére is hatással van. Azok közül, akiket életük első fél éve alatt csak anyatejjel tápláltak, kevesebben kerülnek orvoshoz asztmás tünetekkel, és egy felmérés szerint az intelligenciahányadosuk is magasabb.

A szoptatás nem csak az újszülöttet védi a fertőzésektől, hanem az anya egészségére is rendkívüli hatása van. Ha az édesanya legalább 5-6 hónapig szoptatja újszülöttjét, sokkal kisebb a rizikója, hogy a későbbiekben mellrákja, petefészekrákja, vagy a magas koleszterinszint következtében érelmeszesedése alakuljon ki. A cukorbeteg édesanyáknál különösen javasolt a szoptatás, ugyanis így az anya cukorháztartása is gyorsabban rendeződik.

Dr. Görbe Éva elmondta: a szoptatásnak nagyon kevés ellenjavallata van. A legtöbb antibiotikumot biztonsággal lehet alkalmazni, és az anyai  fertőzések többsége sem veszélyes a gyermekre. Így például ha a csecsemő megszületés után aktív és passzív immunizálásban részesül,  a Hepatitis B vírus sem jelent fokozott rizikót.

A hüvelyszárazság nem csak a házaséletet veszélyezteti

2021. február 12.

A hüvelyszárazság igen sok nőt érint, akár időszakosan, akár krónikusan. Bár a problémával nem szívesen fordulnak orvoshoz, ám ha már jó ideje fennáll a panasz, úgy érdemes nőgyógyász véleményét kikérni, ugyanis a legtöbbször van rá megoldás. Hogy mi minden okozhat hüvelyszárazságot, és hogy miket lehet ellene tenni, azt dr. Hetényi Gábortól, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászától tudtuk meg.

Kellemetlen szexuális együttlétek és megnövekedett fertőzésveszély

A hüvelyszárazság a legtöbb esetben a szexuális együttlétek során jelent gondot, ugyanis a közösülés ekkor diszkomfort érzéssel, esetleg fájdalommal jár együtt, így ha sokáig fennáll a probléma, úgy a libidó visszaeséséhez vezethet és kialakul egy ördögi kör. Ráadásul ekkor apró mikrosérülések is keletkezhetnek a hüvely belső falán – így az együttlététeket vérzés is kísérheti-, melynek hatására megnő a fertőzésveszély is.

Amennyiben jelentkezik a probléma, úgy sokan azt gondolják, hogy a vágy hiánya váltja ki a panaszt, ám érdemes tudni, hogy a libidó csökkenését és a hüvelyszárazságot különböző betegségek és állapotok is okozhatják. 

A hüvelyszárazság főbb okai

Menopauza: a (korai) klimax során a progeszteron szintjének csökkenése után az ösztrogén mennyisége is megfogyatkozik, melynek egyik hatása a hüvelyszárazság. Ráadásul ekkor a hüvely hámja is el kezd vékonyodni, így az kevesebb váladék termelésére képes. Érdemes tudni, hogy a menopauza akár 10-15 évig is elhúzódhat, így már jóval a beállta előtt jelentkezhet a panasz. Ekkor a hüvelyszárazságon hosszútávon az ösztrogénpótlás segíthet.

Szoptatás: szoptatás során a prolaktin nevű hormon szintje megemelkedik, ugyanis ennek köszönhetően indul be a tejtermelés. Ennek azonban van egy hátulütője is, méghozzá az, hogy hüvelyszárazságot eredményez. Ez az oka – többek között- annak, hogy szülést követően az együttlétek fájdalmasak lehetnek. Szerencsére, azonban ahogy az idő folyamán ritkul a szoptatás gyakorisága, a kellemetlen tünet is megszűnik.

A vashiány élettani hatásaira hívják fel a figyelmet

2021. február 12.

A szervezet vashiányából adódó káros élettani hatásaira hívja fel a figyelmet a vashiány napja (november 26.) kezdeményezés.

A 2015-ben életre hívott kezdeményezés célja felhívni a figyelmet, hogy a vashiány bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire nem észlelik időben testük jelzéseit, későn tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, ezért a vashiány jelentősen aluldiagnosztizált állapot.

A vashiány több mint másfél milliárd embert érint a világon, Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek csaknem fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.

A vasnak központi szerepe van az élettani folyamatokban, elengedhetetlen a vérképzéshez, a szív és az izmok megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség, valamint a fizikális és mentális energiaszint fenntartásához.

A vashiánynak a tartós fáradtságon kívül számos tünete lehet, ilyen például a sápadtság, a koncentrálóképesség csökkenése, de utalhat vashiányra fejfájás, halláscsökkenés, memóriazavar, hidegérzékenység, vagy a “nyugtalan láb” szindróma is.

A vashiányt pótolni lehet vasban gazdag ételek fogyasztásával, vagy vaspótló készítményekkel, de intravénás terápiával is kezelhető.

Hasmenéses csecsemő táplálása

2021. február 11.

Nem könnyű megállapítani, hogy a kisbabának mikor van hasmenése, hiszen a napi többszöri székletürítés is normális. A széklet állaga lágy, krémszerű, színe sárgás. Hasmenésről akkor beszélünk, ha a baba naponta ötnél többször ürít, a széklet folyékonnyá válik, színe zöldes és kellemetlen szagú.

A hasmenés az emésztőrendszer nyálkahártyájának gyulladását vagy irritáltságát jelzi. Lehet fertőzéses és nem fertőzéses eredetű. Ha hányás és láz is jelentkezik egyidejűleg, a baba nyugtalanná válik, és rosszul alszik, akkor a hasmenés fertőzés következménye.

Leggyakrabban rota- és norovírus okozta fertőzés áll a háttérben, de a baktériumok szerepe sem elhanyagolható. Hasmenést gyógyszerek, élelmiszerallergia és stressz is kiválthat. Csecsemőknél és kisgyermekeknél évi két-három gyomor-bél fertőzés normálisnak tekinthető, de fontos ilyenkor a táplálás átalakítása.

Hasmenéskor a kórokozó befészkeli magát a bélrendszerbe, elszaporodik, méreganyagaival károsítja a bél felszíni struktúráját, így a cukor- és sótranszport zavart szenved. A vizet a szervezet a bélrendszerhez továbbítja, ami azonban a károsodott felszín következtében nem tud visszaszívódni. Ezért lesz a széklet folyékony. A csecsemő a hasmenés során fontos ásványi anyagokat és vizet veszít, amiket minél hamarabb pótolni kell. A kis betegeknél különösen veszélyes a folyadékveszteség, mert rövid időn belül elveszíthetik testtömegük jelentős részét, ami kiszáradáshoz vezet. Ezért a legnagyobb hangsúly a folyadékpótláson van.

Ha még szopik

Az anyatejjel táplált hasmenéses csecsemő további rendszeres szoptatása szükséges, folyadékkiegészítésnek lehűtött tea vagy forralt víz itatása javasolt. Teák közül a kamilla és ánizskapor tea készítése ajánlott egy csipet só és egy teáskanál szőlőcukor hozzáadásával, így a folyadék bevitele mellett pótolni tudjuk az elveszített nátriumot is. Fontos a fokozatosság, a baba igényeinek megfelelően, a kortyonként való itatás a legmegfelelőbb. Célszerű lehet a csecsemő testtömegének mérése szoptatás előtt és szoptatás után, így figyelemmel kísérhető a bevitt és az ürített folyadék mennyisége.

Ha tápszeres

A tápszerrel táplált csecsemő esetében hat-nyolc órán keresztül csak lehűtött tea itatása ajánlott, majd a megszokott tápszer – egy rész tápszer két rész víz arányban elkeverve – is fogyasztható. Két-három nap után fokozatosan vissza lehet térni a normál mennyiséghez 1:1, majd 2:1 arányban.

Vérkép: Mikor vizsgálják és mit jelez?

2021. február 11.

Számos betegség kapcsán, de csak egy egyszerű kontroll esetén is találkozhatunk a vérvizsgálattal. Sokan azonban nem tudjuk mit is rejtenek a számok és jelek a papíron, amit a kezünkbe nyomnak a laborban és vinnünk kell az orvoshoz. Ezért kicsit kutakodtunk a témában. Mi is a vér, mit vizsgálnak és milyen következtetések vonhatók le az eredmények tükrében.  

Mi a vér szerepe miért ilyen fontos?

A vér alapvető szállítási feladatot tölt be. Általa szállítódnak például a tápanyagok felszívódásuk helyéről oda ahol aztán elraktározódnak vagy felhasználódnak és energiaként segítik létezésünk. A hormonok a légzési gázok, a vér útján jutnak el a szövetekhez. A vér egyúttal pedig az immunreakciók helyszínéül is szolgál. Nagy mértékben részt vesz a védekezésben. A szervezet hőháztartásáért is felelős. Szóval számos szempontból igen jelentős minősége és összetétele.

Mikor kell vérvétel?

A vérképvizsgálatot átfogó szűrővizsgálatként használják, például vérszegénység, fertőzések májkárosodás és még sok más betegség esetében. Valójában vérünk nagyon sok dolgot elárul belső állapotunkról, szerveinkről és ezek működéséről, a felhalmozódott méreganyagokról vagy a hiányokról is tájékoztatást ad. A vérkép eléggé gyakori vizsgálat, amelyet az éves egészségügyi vizsgálatkor is szoktak rendelni az orvosok. Segítségként használják diagnózisok felállításához és a betegségek lefolyásának nyomon követésére is. Az általános egészségi állapot meghatározásakor is vizsgálják a vért. Vérszegénységgel összefüggő tünetek (gyengeség, fáradtság, hajhullás, körömrepedezés) esetén vagy fertőzés, gyulladás fellépésekor, zúzódások („kék foltok”) vagy egyéb testi sérülések megjelenésekor az orvos az ok felderítéséhez rendeli a vérképvizsgálatot.

Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

2021. február 10.

Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

A kutatásában olyan kutyák vettek részt, akiket gazdájuk bevonásával tanítottak meg arra, hogy éber állapotban, rögzítés nélkül, mozdulatlanul feküdjenek az MR szkennerben. A mai napig a világon csupán néhány kutatócsoportnak sikerült családi kutyákat megtanítani erre, és most közülük kettő, az előbb említett magyar és a mexikói csoport (National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology) fogott össze, hogy elvégezzék az egyedülálló teszteket.

Húsz kutya és harminc ember vett részt a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik.

A vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát. “Kutatócsoportunk korábban hallási vizsgálatok során már kimutatott fajtársérzékeny agyterületeket kutyáknál és embereknél is. Most az derült ki, hogy a fajtársérzékenység a vizuális ingerfeldolgozás esetén is fontos rendszerező elv az emlős agyban” – magyarázza Andics Attila, a kutatás vezető szerzője.

Jelentős eltérés viszont, hogy kutyáknál a kutatók nem figyeltek meg úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak, vagy valami mást, például a fej hátsó részét, miközben jól ismert, hogy az emberi agyban az arcoknak kiemelt szerepük van.

“Az agyi válaszmintázatok elemzése megerősítette azt, hogy kutyáknál a fajtárs-preferencia elsődleges az arcpreferenciával szemben, míg embereknél az általános arcpreferencia elsődleges a fajtárs-preferenciával szemben. Ez alapvető különbség, amely az agykérgi arcfeldolgozás tekintetében egy – emlősfajok közötti – lényeges eltérésre utal. Eredményeink azokat az fMRI tanulmányokat is más megvilágításba helyezik, amelyek kutyáknál arcérzékeny agyterületekről számoltak be: úgy gondoljuk, hogy a korábbi kísérletekben a kutyaarcokra mutatott érzékenység valójában nem az arcra, hanem a fajtársra vonatkozó agyi érzékenységet takar” – idézik a tanulmányban Bunford Nórát, a magyarországi fMRI adatgyűjtés koordinátorát.