Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A legtöbb szájüregi daganat súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel

2020. december 15.

Fotó: gettyimages.com

Európában az első, a világon pedig a harmadik Magyarország lakosságarányosan a szájüregi daganatok gyakoriságát tekintve, azonban a legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel, amely az állami fogászati rendelőkben díjmentes – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem (SE) MTI-hez eljuttatott közleményében.

Hazánkban évente mintegy 1500-an halnak meg a betegség következtében, melynek hátterében a dohányzáson és az alkoholizmuson túl a humán papilloma vírus (HPV) is állhat.

A közlemény idézi Mensch Károlyt, a SE Fogorvostudományi Kar orális diagnosztikai tanszékének egyetemi tanársegédjét, aki szerint a szájüregi daganatok (az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú elváltozásai) száma valamelyest csökkenő tendenciát mutat: míg 2005-ben 3400, 2018-ban 3200 megbetegedést regisztráltak Magyarországon, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az évenkénti körülbelül 1500 halálos áldozat több mint a duplája a közlekedési balesetben elhunytak számának.

A szájüregi daganatos megbetegedések száma nem mérséklődik olyan ütemben, mint ahogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás – mondja a szakorvos, aminek oka a HPV. Mind a férfiaknál, mind a nőknél már 40 éves kor előtt is előfordul a betegség, ezért is különösen fontos hogy a fiúknál is bevezetik a HPV elleni védőoltást, ami pozitív hozadékkal járhat a szájüregi daganatok területén.

A legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel, amely az állami fogászati rendelőkben díjmentes, és minden új páciensnél, illetve az évenkénti vizsgálatok esetén is elvégzi a szakember. Hagyományos fogorvosi vizsgálatnál mindig ellenőrzik az ajkakat, a szájüreg és szájgarat nyálkahártyáját.



A rák nem vár a járvány végéig - ön se tegye!

2020. december 15.

Ha valakinek a családjában előfordult már rákos megbetegedés, akkor nekik különösen fontos, hogy a rákszűrő vizsgálatokat a COVID-19 járvány idején se hanyagolják el.  

Több ezer rákbeteg lehet a járvány másodlagos áldozata

A legújabb tudományos felmérések szerint az újonnan felfedezett daganatos betegségek száma jelentősen csökkent 2020-ban a pandémia kezdete óta, ennek hátterében valószínűen az áll, hogy a különböző rákszűréseket és egyéb rutinszerű egészségügyi vizsgálatokat késve, halasztva végzik el. Az USA National Cancer Institute modelljének becslése szerint a COVID-19 járvány miatt a túl későn megszülető mell-, és végbélrák diagnózisok plusz 10 000 ember életét követelik majd a következő 10 évben, csak az Egyesült Államokban. A vastag és végbél daganatok igen gyakoriak Magyarországon is, így nem szabad róluk elfeledkezni! A becslések szerint több ezer családot érint ez a probléma, mivel az 50 évnél idősebb korosztály körében ez az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus.

A daganatos betegek családtagjai fokozott kockázati csoportba tartoznak

Függetlenül attól, hogy valaki szembesült-e valaha a rák diagnózisával, fontos tudni: a korai vastagbélrákot megelőző állapotok nem járnak tünetekkel, ezért minden 50 év feletti embernek szűrésre kell mennie. Emellett természetesen azonnal lépnie kell azoknak is, akik az előrehaladott daganatokra jellemző tüneteket tapasztalnak: székletben látható vér vagy váladékozás, megmagyarázhatatlan fogyás, fájdalom, székletürítés indokolatlan változásai, tartós köhögés. Ezekben az esetekben nem lehet halogatni, mivel a késlekedés kritikusan érinti a daganatos betegség kezelhetőségét és a hosszú távú életkilátásokat. Fokozott rizikócsoportba tartoznak azok a családok, ahol az egyenesági rokonok között előfordult már gyomor és bélrendszeri rák. Itt a családtagoknál a szűrést az érintett beteg életkoránál 10 évvel korábban kell elkezdeni.



Nem érdemes együtt élni az un. sofőrbetegséggel

2020. december 14.

A hivatásos sofőrök szinte mindegyike átesik a krónikus kismedencei fájdalom szindrómán, melyet csak szakember képes azonosítani, ám kezelése közel sem nehézkes.  

Az autó- és motorvezetés – és általában az ülő életmód – ártalmairól számtalan cikk született már. Ezekben többnyire az elhízás, cukorbetegség és más, hasonló kórképek kialakulását kapcsolják ezekhez a tevékenységhez, de létezik egy sok férfit érintőbetegség is, amely szintén a mozgásszegény, ülő életmódhoz kapcsolható. A kamionsofőrök és a naponta hosszabb távokat vezetők, kerékpárosok, motorosok többnyire már megismerkedtek az ún. „sofőrbetegséggel” vagyis a krónikus kismedencei fájdalom szindróma egyik, bár igen jellemző altípusával.

Ez egy olyan betegség, melynek diagnózisa még a szakemberek számára is kihívás, az átlagemberek pedig általában nem is ismerik. A nehéz, akadozó vagy éppen fájdalmas vizeletürítés, a potenciazavar és magömlési problémák, valamint a belső combba is kisugárzó alhasi, gátkörnyéki fájdalom esetén szinte mindenki a prosztatagyulladásra gondol. „A hozzánk forduló, krónikus kismedencei fájdalom szindrómás betegek nagyrésze már túl van egy sikertelen prosztatagyulladás kezelésen és a panaszai nem csökkennek, sőt gyakran még súlyosbodnak is.” – fejtette ki Dr. Merth Gábor, az Affidea Férfiegészség Központ orvosigazgatója. Ez érthető is, hiszen a szindróma a legtöbbször úgy diagnosztizálható, hogy minden egyéb lehetséges tényező kizárásra kerül. Bár léteznek olyan diagnosztikai eszközök - például a végbélen keresztül működő izomvizsgálat - amelyektől általában az érintettek viszolyognak, így nem alkalmazzák gyakran őket. 
 
Ennél a betegségnél a kismedencében futó idegek, és az általuk ellátott gáti izmok problémáiról van szó. Ilyenkor az ultrahang, mikrobiológiai vizsgálatok sem szoktak eredményre vezetni, bár a kismedencei fájdalom szindróma egyes típusai MRI illetve a bio-feedback, neurológiai vizsgálattal részben azonosíthatók. Az ma még nem teljesen nyilvánvaló, hogy mi okozza az idegek rendellenes működését, ugyanakkor a rizikófaktorok jó része már ismert.


Krónikus orrdugulás; mi okozhatja és mit lehet tenni?

2020. december 14.

Gyakori náthás panaszok mellett az allergia tünete is lehet, sok esetben mégsem ez áll az orrdugulás hátterében. Krónikus panaszok esetén javasolt a kiváltó okokat felderíteni, mert a túlzott orrcsepp használat csak tovább ront a már meglévő tüneteken.

Az orrüreg elsődleges feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre van szükség. A melegítést és a párásítást is bő érhálózattal éri el a szervezet. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya az, ami a legkisebb gyulladásra is jelentős térfogat növekedéssel válaszol, ezzel elzárva a levegő útját.

Az orrcsepp is gátolt orrlégzést okoz

Az orrcseppek a nyálkahártya térfogatának csökkentésével biztosítják a szabad légzést. A készítmények használatával az orrnyálkahártya vérellátását biztosító erek összehúzódnak, ilyen módon az érintett területen csökken a véráramlás, s az addig jelentősen duzzadt nyálkahártya mérete lecsökken.

”A készítmények huzamosabb időn át történő alkalmazásával azonban épp ellenkező hatást érhetünk el. Az orrcseppek a gyors és látványos hatásuk miatt sajnos kedveltebbek a kelleténél, és a praxisban nagyon sok esetben látunk általuk tönkre tett, már orvos által is nehezen kezelhető nyálkahártyát.”–figyelmeztet dr. Augusztinovicz Mónika, a Budai Allergiaközpont fül-orr-gégész orvosa. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez.

A recept nélkül kapható orrcseppek használata a betegtájékoztatóban leírt időn túl tehát nem javasolt.



10 perces konyha: Piskóta egyszerűen a mikrobol

2020. december 13.

A 10 perces konyha talán legkurrensebb darabja a mikrohullámú sütőben elkészíthető piskóta, mely 10 perc alatt töltelékkel együtt kész van. Nem hiszed? Próbáld ki!  

Hozzávalók:

3 tojás
4 evőkanál liszt
6 evőkanál cukor 
3 evőkanál víz
2 evőkanál olvasztott vaj vagy margarin
Fél csomag sütőpor
3 evőkanál ecet (nem tévedés, ettől jön fel a sütid!)

A töltelékhez: Maradék bármilyen lekvár, vagy nutella, vagy amit megkívánunk

Elkészítés: Mindent alaposan összekeverünk egy műanyag tálban, és 6 percre maximumon a mikróba tesszük. Miután lejárt a 6 perc, egy picit hagyjuk benne. Szép magasra meg fog nőni.

Olajjal kikent műanyag, vagy szilikonos tortaformában csodaszépre süthetjük!



17 + 5 bevált trükk: Így süss tökéletes karácsonyi süteményt

2020. december 13.

Közeledik a karácsony és ezzel együtt a nagy sütés-főzések ideje is. A karácsonyi menüsor még csak-csak összeáll, de valljuk be, hogy a sütéssel sokan hadilábon állunk. A szerencséseknek kéznél van egy nagyi - mert mint tudjuk, süteménykészítésben a nagymamák verhetetlenek!  

Nagyszülői-szülői segítség híján sokunknak tört már bele a bicskája a karácsonyi süteményekbe. Hogy segítsük a stressz mentes karácsonyt, összegyűjtöttünk néhány jó tanácsot, ami nem csak a kezdő háziasszonyoknak válhat hasznára. Segítségükkel, higgyétek el, még élvezni is fogjátok a készülődést, és legközelebb alig várjátok majd, hogy újra megmutathassátok, mit is tudtok.

Itt a cukrozás minden fortélya - de ha valami kimaradt, akkor kommentbe odaírhatod! 

  1. Finom, roppanós habcsók csak porcukorból készíthető.
     
  2. A leveles tésztákat előmelegített sütőben, 200-220 °C-on sütjük, alsó-felső sütésen nem légkeveréssel!
     
  3. A leveles tésztát előre betölthetjük, majd tojással lekenve, folpackkal letakarva akár egy éjszakán át is tárolhatjuk a hűtőben. Sütés előtt kb. 10-15 perccel elég, ha kivesszük, fél óra múlva kész a friss, ropogós reggeli.
     
  4. Linzerhez, illetve hidegen - sütés nélkül készült - sütikhez/krémekhez mindig porcukrot használjunk!
     
  5. Az omlós tésztáknál (pl. linzer) mindig hideg alapanyagokkal dolgozzunk!
     
  6. Igazi finom házi karamell és bármilyen más szirup- is csak kristálycukorból készíthető. A cukorpótlók nem karamellizálhatók.
     
  7. Kakaós csigánál nem folyik ki a töltelék, ha a tésztát megkenjük olvasztott vajjal vagy margarinnal, erre kerül a cukros kakaó, majd ezt alaposan lespricceljük vízzel.
     
  8. A töltelékbe vagy díszítésre szánt diót érdemes megpörkölni, mert sokkal finomabb íze van.
     
  9. A fel nem használt egész vagy darált diót tartsuk fagyasztóban, így sokáig eltartható. Nem avasodik meg.
     
  10. Díszítésként a porcukrot csak akkor szórjuk a tésztára, ha már kihűlt, mert különben ráolvad.
     
  11. Nem szárad ki, illetve tovább friss marad a bejgli, ha a töltelékbe reszelünk egy fél almát.
     
  12. Sok féle süteményt le lehet fagyasztani (élvezeti értékéből nem veszít, állaga nem romlik), így előre tudunk dolgozni karácsonyra, egy csomó időt megspórolva. (pl. bejgli, zserbó, piskóta, linzer illetve linzertésztából készült sütemények… stb.)
     
  13. Kelt tésztákhoz csak hagyományos cukor használható. A cukorpótlókkal nem kel meg a tészta rendesen, mert az élesztőgombák számára nem jelentenek táptalajt.
     
  14. A kelesztés titka: az élesztőt mindig kéz meleg, cukros tejbe kell morzsolni, és feloldódásig keverni kell. Ezután meleg, huzatmentes helyen 10 percre letakarjuk – ha ennyi idő alatt nem fut fel, akkor rossz az élesztőnk, frisset kell venni.
     
  15. A cukor nem kizárólag édesítőszerként szerepel a receptekben, krémesítő, állag javító hatása is van. Ezért a legtöbb süteménynél nem lehet kispórolni. Ezen felül szép aranybarna színt ad a péksüteményeknek, de felel az ételek nedvességtartalmáért is.
     
  16. Sem a méz, sem a porcukor nem használható azoknál a süteményeknél, ahol habosítanunk kell a puha vajat. Ez csak kristálycukorral, barna cukorral oldható meg.
     
  17. És ha a legnagyobb igyekezetünk ellenére mégsem sikerül szépre a sütemény, ne feledjük, hogy egy kis porcukorszórással a nem tökéletes küllemű süti is javítható. A porcukor ápol és eltakar!


A mellrákból a tükör elé

2020. december 12.

Nóra története arról, hogyan kapta vissza nőiességét a mellamputáció után mellrákból felépülni önmagában hatalmas dolog. A teljes testi-lelki gyógyulás még nem ér véget a negatív laboreredménynél. Egy nő esetében a mell - mely a nőiesség és a szépség szimbóluma - elvesztése komoly traumát jelent. 

Mellamputáció után a lelki felépülésben gyakran évek alatt jutunk el odáig, hogy kimondhassuk: rendben vagyok, készen állok nyitni a külvilág felé.

Szerencsére ma már van megoldás a testkép helyreállítására, és az önbizalom visszaszerzésének útján az első fontos lépés a külső megjelenés. Nóra története inspiráló lehet mindenki számára, aki hasonló beavatkozáson esett át. 
 
“Tizenkét évvel ezelőtt gyakorlatilag elkezdett sorvadni a mellem” – vág bele Nóra a történetbe, aki orvosként naponta találkozik szomorú esetekkel. “Egyszer csak azt vettem észre, hogy a jobb mellbimbóm más irányba áll, mint a bal. Mondanom sem kell, hogy iszonyatosan megijedtem és elkezdtem felkeresni a legjobb orvosokat, sebészeket, de egyikük sem tudta pontosan, hogy mi történik velem. A szövettan nem volt egészséges, de nem is mutatott daganatot, 100-ból egy osztódó sejtet találtak, ami nem képzett áttétet a mellemben. Ennek ellenére meg kellett barátkoznom a tudattal, hogy a jobb mellemet el fogom veszíteni.”

“Iszonyatosan fájt már egy idő után, a bőr húzódott, és mivel a mellem alatti izomréteg is elkezdett sorvadni, az orvosok azt mondták, hogy nem fognak tudni implantátumot behelyezni. Az eltávolító műtét után kitömött melltartóval kellett járnom, ami borzasztóan idegesített, mivel folyamatosan elcsúszott. Abban az időben a legkevésbé sem éreztem magam nőnek. Az állandó fájdalom mellett nem volt se nemi, se szociális életem, igyekeztem a munkába menekülni, hogy ne gondoljak rá. Miután átestem a plasztikai beavatkozáson, kb. három és fél hónap kellett, mire ki tudtam egyenesedni és a fájdalmaim ellenére el tudjak menni dolgozni. Az elején nem úgy nézett ki, mint amiből szép mell lesz, a dekoltázsom sem volt az igazi. Hónapokig csalódott voltam, de úgy voltam vele, hogy legalább van” – meséli Nóra.



Összefügghet az antibiotikum-rezisztencia és az emelkedő hőmérséklet

2020. december 12.

Fotó: gettyimages.com

A hőmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztencia összefügghet egy új elemzés szerint.

Az Eurosurveillance című folyóiratban megjelent, a 2000 és 2016 közötti időszakot felölelő tanulmány nem állapított meg ok-okozati viszonyt az egészséget fenyegető két jelenség között, az eredmények azonban arra utalnak, hogy a növekvő átlaghőmérséklet támogatja az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok gyarapodását.

A kutatók – Mauricio Santillana és Sarah McGough vezetésével – 28 európai ország több mint négymillió páciensére vonatkozó adatokat elemeztek a Bostoni Gyermekkórház egészségügyi informatikai programjában – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Megvizsgálták, hogyan változott három gyakori baktérium (Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae és Staphylococcus aureus) antibiotikumrezisztenciája az adott időszakban. Európai és amerikai forrásokból adatokat gyűjtöttek az országok hőmérsékleti értékeiről is.  “Tanulmányunk az első, amelyik kimutatta, hogy a magasabb minimumhőmérsékletű európai országokban az antibiotikumrezisztencia több kiugró emelkedése volt megfigyelhető a vizsgált 17 évben” – mondta Santillana, aki a Harvard Egyetem orvosi és közegészségügyi karán is dolgozik

Az eredmények alapján gyorsabban növekedett az antibiotikumrezisztencia azokban a dél-európai országokban – Spanyolország, Portugália, Románia, Olaszország, amelyek hőmérsékleti minimumértékei 10 fokkal magasabbak voltak,  mint az északiakban, köztük Svédországban, Finnországban, Norvégiában.

A növekedés évente 0,33 és 1,2 százalék közötti volt az országokban, miután figyelembe vették a népsűrűséget és az egyes országok eltérő antibiotikumhasználatát is. Mind a négy antibiotikumosztályra, az elemzett három baktérium közül pedig kettőre volt igaz a kapcsolat. A S. aureus esetében csökkent a rezisztencia, amit a tudósok az egész Európában történt erőfeszítéseknek tulajdonítanak, melyekkel a meticillinrezisztens S. aureust vagy MRSA-t igyekeznek visszaszorítani.



Új szerepben Palvin Barbara – Az autisták elfogadásáért kampányol

2020. december 11.

A világhírű magyar divatmodell, Palvin Barbara is csatlakozott az Együtt az Autistákért Alapítvány munkájához, és kiemelt támogatóként segíti az autizmus spektrumzavarban érintetteket a jövőben.

Palvin Barbara már számos alkalommal bizonyította, mennyire fontos számára, hogy nemes ügyek mellett álljon ki, és rászorulókat, hátrányos helyzetű embereket támogasson. A modell most az Együtt az Autistákért Alapítvány munkájához csatlakozik, hogy a jövőben az autizmusról beszéljen széles körben, hiszen a spektrumzavar sokkal több embert érint, mint azt gondolnánk.
„Az Együtt az Autistákért Alapítvány mottója: Megérteni. Elfogadni. Segíteni. – Ennek szellemében csatlakoztam kiemelt támogatóként az alapítványhoz: rendkívül fontosnak tartom, hogy ne csak beszéljünk az autizmusról, de igyekezzünk valóban megérteni, elfogadni, ha valaki spektrumzavarral él, és próbáljunk meg igazi segítséget nyújtani a számára. Ma Magyarországon ez átlagosan minden 15. családot érinti, sokszor nem is gondolnánk, hogy valaki autizmussal él a közvetlen környezetünkben, csak azt érzékeljük, hogy ő kicsit más, mint a többiek. A kék az autizmus színe, és a jövőben a spektrumzavar szimbólumaként fogom viselni a Kék Szív kitűzőt, mindenki mást is arra buzdítva, hogy ezzel a jelképpel is támogassuk az autizmusban érintett gyerekeket és családjaikat” – tette hozzá Palvin Barbara.

A világhírű modell által is viselt kitűzőket bárki megvásárolhatja, aki támogatni kívánja az Alapítvány munkáját. A kijelölt MOL-töltőállomásokon és az Együtt az Autistákért Alapítvány webshopjában 990 forintért érhetők el a kitűzők, de Barbara további aktivációk részeseként is segíti az Alapítvány munkáját. Az Együtt az Autistákért Alapítvány és a MOL közös akciója során kék sütemények elkészítésére bíztatnak mindenkit, így a modell maga is süt egy kék színű desszertet. A felhívásban résztvevőket arra kérik, hogy Instagramon és Facebookon is posztolják az elkészített édességeket, és használják a #kéksüti #együttazautistákért hashtageket. A MOL minden poszt után 500 forinttal támogatja az Alapítványt. Ezen felül pedig a Jónak lenni jó! adománygyűjtő akció során Barbara egy saját maga által tervezett darabot ajánl fel árverezésre minitáska-kollekciójából.



A világon elsőként engedélyezték mesterséges csirkehús értékesítését

2020. december 11.

Szingapúr a világon elsőként engedélyezte laboratóriumi körülmények között előállított csirkehús értékesítését – írja a BBC News.

Fotó: pixabay.comA Szingapúri Élelmiszerbiztonsági Hivatal (SFA) döntése értelmében az Eat Just nevű San Franciscó-i startup megkezdheti a “tiszta” – vagyis élő állat levágása nélkül előállított – hús árusítását.

A mesterséges húsból első körben “csirkehúsfalatkákat” fognak készíteni, ám hogy a termék mikortól lesz elérhető, azt egyelőre nem jelentette be a vállalat. Az SFA szerint egy szakértői munkacsoport vizsgálta meg az Eat Just gyártásellenőrzési és tesztelési adatait. “A tervezett felhasználási mennyiség az emberi fogyasztás szempontjából biztonságos, ezért Szingapúrban értékesíthető a termék az Eat Just csirkefalatkáinak összetevőjeként” – írta a hivatal.

A hagyományos húsfélék alternatívái iránti kereslet növekszik, mivel a fogyasztók egyre tudatosabbak a saját egészségüket, az állatok jólétét és a környezetvédelmet illetően. Az alternatív húsok piaca akár 140 milliárd dolláros (41 ezer milliár forint) is lehet a következő évtizedben, ami a globális húsipar nagyjából 10 százalékát jelenti.

A növényi alapú húshelyettesítők, például a Beyond Meat termékei ma már számos élelmiszeráruház és étterem kínálatában megtalálhatóak. Az Eat Just termékei azonban nem növényi alapúak, hanem állati izomsejtekből állítják elő őket laboratóriumi körülmények között. Az eljárás során nem használnak antibiotikumokat.

A mesterséges hússal foglalkozó startupok legnagyobbjai, az izraeli székhelyű Future Meat Technologies és a Bill Gates támogatását élvező Memphis Meats gőzerővel igyekeznek belépni a piacra megfizethető és ízletes termékeikkel. A szingapúri Shiok Meats jelenleg laboratóriumi körülmények között próbál rákhúst előállítani.

A cégek nagy része a mesterséges húsok fogyasztásával járó környezeti előnyöket hangsúlyozza, ám néhány kutató szerint bizonyos körülmények között ez az alternatíva még akár ártalmasabb is lehet a klímaváltozás szempontjából.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...367368369...644
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.