2021. január 12.
Immunrendszerünk nagyjából-egészéből képes megvédeni bennünket a kórokozóktól, néha azonban mégis előfordul, hogy a kórokozó betegséget okoz. Magától értetődő, hogy szeretnénk minél ritkábban megbetegedni, ezért felvetődik a kérdés, hogyan segíthetjük immunrendszerünket a védekezésben. Erre nem könnyű megoldást találni, hiszen mint az előzőekből kitűnt, az immunrendszer és az immunválasz egy rendkívül bonyolult rendszer, amelynek ha egyik részén beavatkozunk, könnyen lehet, hogy felborítva az egyensúlyt, kárt okozunk.
Vannak dolgok, amiket ismerünk, de nehéz befolyásolni. Ismert, hogy a kisbabák immunrendszere még éretlen, ezért ők sokkal könnyebben kapnak fertőzéseket. De az is ismert, hogy idős emberek is gyakrabban fertőződnek meg, az influenza vagy a tüdőgyulladás nem ritka halálok körükben.
Néhány dologról úgy gondoljuk, hogy segíthet immunrendszerünk erősítésében. Biztosan tudjuk, életstílusunk befolyásolja immunrendszerünket. A dohányzás, a fokozott alkoholfogyasztás, a kialvatlanság, az elhízás biztosan ártalmas. Számos adat utal arra, hogy krónikus stresszhelyzetben immunrendszerünk aktivitása csökken, az immunválasz gyengül. A sport, a mozgás fokozza az immunrendszer aktivitását. A higiéniás rendszabályok betartása, a gyakori és alapos kézmosás, az élelmiszerek helyes kezelése, a védőoltások, a rendszeres orvosi kontroll – még panaszmentes embereknél is (vérnyomás!) – mind, mind segít.
Diéta, nyomelemek
Mit tudunk a diétáról? Jó, ha sok gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk, étrendünk változatos, zsírban, szénhidrátokban, sóban szegény. Az alultáplált, éhező afrikai gyerekek gyakran halnak meg olyan infekciókban, amely itt Európában meg se kottyan a hasonló korúaknak. A tudósok úgy gondolják, hogy a megfelelő fehérjebevitel hiánya felelős ezért, de egyre gyakrabban hallani a mikroelemek hiányáról is.
A szelenium hiányában például úgy tűnik, bizonyos daganatok gyakrabban jelennek meg, a vas hiánya pedig fokozza a fertőzések veszélyét. A sokoldalú cink az immunrendszer sejtjeit is stimulálja, segíti a sebgyógyulást, számos bőrbetegség kezelésére alkalmas, és egyes adatok szerint megrövidíti a megfázás időtartamát is. A nyomelemek hiánya hazánkban szerencsére ritkán fordul elő, és arra nincs semmiféle bizonyíték, hogy a normál szint feletti bevitel az immunrendszer funkcióját javítja.
Gyógynövények
Sokan használnak az enyhébb fertőzések kezelésére vagy megelőzésére gyógynövényeket. Ezek használata tradicionális, vagyis évszázadok tapasztalata áll mögötte, de tudományosan csak mostanában kezdik vizsgálni hatásosságukat. A gyógynövények kutatását megnehezíti, hogy mindegyik számos hatóanyagot, alkaloidát tartalmas, és ezek mennyisége változó, pl. a begyűjtés időpontjától, helyétől, a tárolás módjától, a készítmény formájától függően.
A gyógynövényeket tartalmazó készítmények lehetnek tabletták, kapszulák, porok, tinktúrák, oldatok, teák, amelyeknek javasolt adagolása nagyon eltérő lehet. Sokan úgy gondolják, hogy ami természetes anyag, az csak hasznos lehet, nem okozhat bajt. Sajnos ez nem igaz, számos növény kivonata ártalmas lehet, például a sokat használt édesgyökér néha veszélyesen megemelheti a vérnyomást.
2021. január 11.
Az immunrendszer segítségével a szervezet a számára idegen anyagok (baktériumok, vírusok, élettelen anyagok, pl. toxinok, gyógyszerek vagy akár egy szálka) ellen védekezik. Ezeket a szervezet számára idegen anyagokat antigéneknek nevezzük. Az antigénekre immunrendszerünk választ ad, immunreakció lép fel, melynek célja az antigén eliminálása. Az immunreakció általában hasznos, de esetenként ártalmas is lehet.
Az immunválasz lehet veleszületett, vagy szerzett. A veleszületett immunitás már a születéskor védi a szervezetet idegen anyagok behatolása ellen, nincs szükség ahhoz, hogy előbb „megismerkedjen” az antigénnel az immunrendszer, a válasz azonnal életbe lép. A veleszületett immunitás sejtjei és anyagai ott találhatók, ahol a behatolási kapuk vannak, tehát a nyálban, könnyben, a bélrendszerben, a bőrben. Ilyen, a veleszületett immunválaszért felelősek lehetnek fehérjék pl. a komplement szisztéma összetevő, vagy sejtek, pl. a falósejtek.
A szerzett immunitás kialakulásához az szükséges, hogy valamilyen antigén bekerüljön a szervezetbe, és ott a B és/vagy a T sejtek felismerjék az idegen anyagot, és arra a specifikus antigénre beinduljon a humorális vagy sejtes immunválasz. Ez általában eltart néhány napig. Amikor másodszer kerül ugyanez az antigén a szervezetbe már gyorsabb a válaszreakció, mert csak elő kell bányászni a sejtes emlékezetből a megfelelő információt és máris indulhat az ellentámadás.
Ismerünk ezen kívül aktív és passzív immunitást is. Aktív immunitás esetén a szervezet maga termeli azt az anyagot, amely a védekezéshez szükséges, míg passzív immunitás esetén azt kívülről kapja. Amikor a kisbaba megszületik, számos fertőzés ellen passzív immunitással rendelkezik, mert édesanyjától a méhlepényen keresztül megkapja azokat az ellenanyagokat, amely antigének ellen az anyai szervezet már védett, de kisbaba természetesen ezekkel még nem került saját maga kapcsolatba. Hasonló módon az anyatejjel is sok ellenanyag kerül a kisbaba szervezetébe.
A passzív immunitás azonban csak néhány hétig, hónapig ad védelmet, mert az ellenanyagok lebomlanak, és antigén hiányában a gyerek szervezete ezeket nem termeli. Aktív immunitás alakul ki pl. a védőoltások adásakor, amikor a gyerek szervezetébe bevisszük az élő, gyengített vagy elölt kórokozót, ezzel antitesttermelésre serkentjük a szervezetét, és amikor szervezete a fertőzést okozó kórokozóval találkozik, már gyors védekezésre képes ellene. De aktív immunitás alakul ki olyankor is, amikor nem védőoltás formájában találkozunk valamilyen betegséggel, hanem átesünk rajta, pl. bárányhimlőn, így a bárányhimlő vírusával való ismételt találkozáskor már nem betegszünk meg újra.
2021. január 11.
Az immunrendszer sejtek, szövetek és szervek összetett rendszere, mely a szervezetet kórokozók, idegen anyagok, vagy akár a szervezetben kialakuló daganatok ellen védi. Csökkent, vagy hibás működése súlyos betegségeket (immunhiányos állapotok, autoimmun betegségek, allergia) okoz. Az immunrendszer részben „készen áll” a szervezet megvédésére, részben különböző ingerekre aktiválódik, immunválasz keletkezik.
Az immunrendszer alapja a nyirokrendszer. A nyirokszervek a szervezet minden részében megtalálhatók, ide tartoznak a pl. nyirokcsomók, a csecsemőmirigy, a lép és a csontvelő, de hatalmas nyirokszerv pl. a bélrendszer is. A nyirokszervek a lymphocyták lelőhelyei, ezek az immunrendszer legfontosabb sejtjei.
A lymphocyták a többi, a vérben előforduló sejttípushoz hasonlóan a csontvelőben termelődnek, és onnan vándorolnak a csecsemőmirigybe (latinul thymus), ahol a sejtes immunitásért felelős T sejtekké érnek, illetve másik részük B sejtekké majd plazmasejtekké alakul, ezek a humorális immunitásért, az antitestek termeléséért felelősek. A lymphocyták a vérben illetve a nyirokerekben állandó mozgásban vannak, és felismerik a szervezetbe kerülő idegen anyagokat.
Születéskor, amikor a szervezet még steril, csak kevés lymphocyta rendelkezik az „ ellenség” felismerésének képességével, ahogy azonban valamilyen inger éri a szervezetet néhány az un. „naiv” lymphocyták közül ezt felismeri, a különböző sejtek megkezdik az egymással való kommunikációt, a a sejtek osztódásnak indulnak, a T sejtek megtámadják a kórokozót, a B sejtek megkezdik a kórokozó elleni ellenanyagok termelését. A sikeres akció után az immunsejtek nyugalomra térnek, de megőrzik az információt, ami azt jelenti, hogy ha újra ugyanaz az inger éri a szervezetet, az sokkal gyorsabb reakcióra képes.
Az idegen anyagok elpusztításában azonban nem csak a lymphocyták, hanem más sejttípusok is jeleskednek, ilyenek a granulocyták, monocyták, macrofágok, összefoglaló néven falósejtek. Nem lenne teljes az immunitás a különböző fehérjék, hormonok, cytokinek nélkül. Ezeket különböző sejtek termelik, és részben direkt hatnak, részben a sejtek egymás közötti kommunikációjáért felelősek.
2021. január 10.
Ahhoz, hogy jó formában legyünk, tanácsos igazodnunk „belső óránk” jelzéseihez.
A biológiai ritmusok tanulmányozása alapján a kronobiológusok úgy tartják, hogy kognitív képességeink, fizikai teljesítményünk, hangulatunk, alvásunk… majdnem mind egyik biológiai funkciónk alávetett a fiziológiai ciklusoknak. A 24 óráig tartó ciklus a cirkadián ritmus (napi biológiai óra). Az alvás/ébrenlét váltakozása pl. a cirkadián ritmus szerint történik. Vagy a hormonkiválasztás is, mint pl. a mellékvese által kiválasztott kortizol, a stressz és az ébredés hormonja, amely reggel 6–8 óra között a maximális, azután pedig éjfél felé a minimális szintet éri el.
A biológiai óra lehetővé teszi, hogy szervezetünk működése igazodjon a nap eltérő szakaszaihoz. Ha nem veszünk tudomást róla, az nem jár következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezt az órát pl. egyeseknél megzavarhatja az éjszakai munka, a váltott műszak vagy kontinensek átrepülésekor az időzónák megváltozása. Ilyen esetekben az összhang megbomlik, álmatlanságot, alvászavart vagy a kognitív képességek romlását okozza, sőt, még bizonyos betegségek kockázatát is növelheti (rák, elhízás, diabétesz, magas vérnyomás stb.). Ezzel szemben a biológiai ritmus figyelembevétele hatékonyabbá teszi életvezetésünket. Íme néhány jó tanács ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes ritmust.
Alvás – érezteti hatását, amikor szükségünk van rá
Az alvási ciklust a tobozmirigyben termelődő melatonin hormon szabályozza. Este, amikor csökken a fényhatás, e hormon termelődése sötétben fokozódik. A melatonin termelődése tehát attól függ, mennyi fény jut el a tobozmirigyig, amely a fényre nagyon érzékeny.
Kronobiológusok egy közelmúltbeli tanulmánya kimutatta, hogy pl. működését leállíthatja egy 1,5 lux erősségű, gyenge fény (a napsütés délben, nyáron kb. 100 000 luxra tehető). Ez az agyban elhelyezkedő, apró mirigy ily módon elősegíti az elalvást, enyhe testhőmérsékletcsökkenést előidézve. Testünk hőmérséklete átlagosan 37 °C fölött van 23 óra körül, de hajnali 4 órakor 36,5 °C-ra esik vissza.
Jó tanácsok
Lehúzott redőnyű szobában aludjunk, és lefekvés előtt legalább 30 perccel ne nézzünk tévét, de kerüljük a laptopok, tabletek, mobiltelefonok használatát is. Ha teljesen nem tudjuk őket kikapcsolni, redukáljuk az általuk kibocsátott kék fényt, amely megzavarja a biológiai óránkat.
2021. január 10.
Életünk legnagyobb megédesítői, és egyben megkeserítői a finom apró falatkák, csokoládék, kekszek stb. A nassolás az egyik legrosszabb szokásunkká válhat, hacsak nem vált már eddig azzá. Ha igen, a leszokás sem lesz egyszerű, de van rá 3 bevált tippünk, hogy tényleg leszokj!
Az állandó nasizás komoly egészségügyi károkat is okozhat, és ez nem csak a kilók túlszaporodásában, de az egész emésztőrendszer tönktemenetelében, különféle táplálék allergiákban is megmutatkozhat. A nassolás ezért korántsem játék!
Már babáknál kialakulhat!
Nagyon sokszor látni, hogy édesanyák úgy hallgattatják el a gyereküket, hogy a kezébe nyomnak valamilyen édességet. Egy babapiskótát, vagy kekszeket, a gyerek pedig unalmában majszolgat. Ez később könnyen kialakítja azt a rossz szokást, hogy ha a gyerek éppen unatkozik, akkor eszébe jut, hogy akár ehetne is valami finomat, és máris nyúl a nassolnivalókért. A legjobb, ha tehát édesanyaként nem szoktatjuk rá a gyereket arra, hogy folyamatosan egyen. Az evésnek legyen egy kialakult napirendje, és ehhez amennyira csak lehet, tartsuk magunkat. (A pici gyerekek esetében a reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna és vacsora étkezések, felnőttek esetében legalább napi 2-3 étkezés az, ami ideális!)
Mintha folyamatosan két pár zoknival menne a mosógéped ...
Amikor a szervezet folyamatosan kapja az ingereket a szád felől, és folyamatosan rágicsál valamit, az olyan, mint amikor a mosógépedet folyamatosan járatod, két pár zoknival. Egyszerűen az állandó használattól képtelen az emésztési ciklusokat betartani, folyamatosan készültségben van. Ha a mosógépedet így használnád, biztosan tönkre is menne igen hamar. A szervezeteddel sincs ez máshogy. Érdemes tehát az étkezések számát lecsökkenteni!
2021. január 09.
Dr. Dér Péter, a mogyoródi Kígyó Gyógyszertár vezetője évek óta nagy hangsúlyt fektet a kommunikációra. Azon gyógyszerészek közé tartozik, akik tapasztalják, hogy a korrekt és empatikus tájékoztatás a betegek/ fogyasztók ismereteit bővíti, támogatja a gyógyszer adherenciát, fejleszti az egészség műveltséget.
A betegekkel a közösségi médián, sőt zárt csoporton keresztül is tartja a kapcsolatot, munkaidőn túl válaszol a kérdéseikre, segíti őket a tájékozódásban. Gyógyszerészekből álló szakmai csapatot hozott létre, akik vállalták, hogy 24 órán belül elérhetőek lesznek.
Az utóbbi időszakban sok zavart okozott a receptek kiváltása, kiderült, hogy mind a szakemberek, mind a betegek gyakran szembesülnek az e-receptek használatához kapcsolódó anomáliákkal, dr. Dér Péter gyógyszerész ezért készítette el a https://receptkivaltas.hu/ ingyenesen hozzáférhető weboldalt, amely a hatályos jogszabályi előírásokra támaszkodva, hitelesen és naprakészen vezet végig a gyógyszerkiváltás folyamatán, illetve számos gyakori kérdésre is választ nyújt. Az orvosok és a gyógyszerészek a lakossági tájékoztatás során kiválóan támaszkodhatnak erre a könnyen áttekinthető, pragmatikus weboldalra.
MIÉRT TARTOD FONTOSNAK AZT, HOGY A BETEGEIDDEL/ A VÁSÁRLÓIDDAL A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁN KERESZTÜL KOMMUNIKÁLJ?
A mai digitális világban már szinte mindenki jelen van a digitális térben. Persze ezzel sokan nincsenek tisztában, mert amikor megkérdezik, hogy van-e internethozzáférésük, elfelejtik, hogy az okostelefonjuk ott a kezükben. Emellett a digitális térben információs sokk éri az embereket, és bizony sokszor nehéz megítélni a különféle tartalmak hitelességét. Ezért is tartom fontosnak, hogy mint szakember is jelen legyek, legyünk a digitális térben, és ott szakemberként viselkedve hiteles információkat szolgáltassunk. Így válik az offline gyógyszerész egy sokkal könnyebben elérhető szakemberré, ami nagyban növeli az adherenciát.
EZ A KOMMUNIKÁCIÓS MŰFAJ MOST VAN KIALAKULÓBAN. VAN-E AZ ILYEN JELLEGŰ KOMMUNIKÁCIÓNAK SZABÁLYRENDSZERE?
Írott szabályokról nem tudok, íratlanokról viszont igen. Sajnos a közösségi médiában sokszor szükség lenne írott és be is tartott szabályokra, illetve akár annak a kultúrájának a megteremtődésére, hogy attól, hogy egy adott közösségi hálón vagyunk, nem feltétlenül azonos helyen mozgunk. Erre jó példa a „Kérdezze a gyógyszerészét” csoport a Facebook nagy általánosságtól eltérő és be is tartott szabályrendszere. Offline nem kérdés, hogy amikor belépünk egy patikába, akkor ott tisztelettudóan kell viselkedni. Online térben ez például nem evidens, hogy miként kell viselkedni. A másik nagy probléma, hogy az offline térben a magánélet könnyebben elkülöníthető (főleg, ha az ember más településen lakik), de online térben ez sokszor ütközik nehézségbe. A hitelesség kérdése a harmadik pont, de úgy gondolom, hogy ez offline és online térben is ugyanúgy az egyén szakmai igényességén múlik.
2021. január 09.
Százezerből egy embernél váltott ki heves allergiás reakciókat a BioNTech és a Pfizer cégek koronavírus elleni oltóanyaga az Egyesült Államokban – számoltak be amerikai egészségügyi szakemberek, hangsúlyozva, hogy az immunizáció előnyei jelentős túlsúlyban vannak.
Az adatok az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és -megelőzési Központjától (CDC) származnak, amely 21 esetben dokumentált anafilaxiás sokkot 1 millió 893 ezer 360 oltás beadását követően a december 14. és 23. közötti időszakban – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon.
“Ez azt jelenti, hogy átlagosan 11,1 anafilaxiás eset jut egymillió dózisra” – mondta Nancy Messonnier, a CDC vezető beosztású munkatársa, hozzátéve, hogy az influenzaoltások esetében ez az arány nagyjából 1,3, vagyis ennek a vakcinának az esetében az anafilaxiás esetek aránya csaknem tízszer magasabb.
Messonnier ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a BioNTech/Pfizer-oltóanyagra adott túlérzékenységi reakció előfordulása még így is “rendkívül ritka” és az emberek legfőbb érdeke, hogy beoltassák magukat, tekintettel arra, hogy a Covid-19 és annak szövődményei sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az egészségükre.
Az oltóanyagra rosszul reagáló 21 ember átlagéletkora 40 év volt. Tizenkilenc esetben nőknél jelentkezett heves allergiás reakció. A tünetek – köztük bőrkiütés, nyelvdagadás, nehéz légzés és rekedtség – átlagosan a beoltást követően 13 perccel jelentkeztek. Az anafilaxiás sokkot kapott emberek közül senki nem halt meg.
2021. január 08.
Az aszfalt helyett erdőterületről származó talajjal és növényekkel borított játszótér erősíti a gyerekek immunrendszerét – állapították meg finn és cseh kutatók.
A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány alapjául szolgáló korábbi kutatások eredményei azt sugallják, hogy az autoimmun betegségek, úgy mint gyulladásos bélbetegségek, 1-es típusú diabétesz, ekcéma és asztma, világszerte megnövekedett arányának egyik oka, hogy a gyerekek nem találkoznak olyan természetes anyagokkal, amelyek biztosítják az immunrendszerük megfelelő érését.
Ezen elmélet szerint a porral, földdel és pollennel való rendszeres érintkezés erősíti az immunrendszert a gyermekkorban – olvasható a Medicalxpress című tudományos hírportálon.
A kutatók szerint a városiasodott területek egy részén élő gyerekeknél a legmagasabb a kockázata annak, hogy nem kerülnek kapcsolatba ilyen természetes anyagokkal, ami magyarázatot adhat arra, hogy esetükben miért magasabb az autoimmun betegségek előfordulási aránya.
Az elmélet letesztelése érdekében a kutatók eltávolították az aszfaltot két finn nagyváros több napközi otthonának játszóteréről és a helyére erdőkből származó tőzeget fektettek le, valamint bokrokkal és mohával gazdagították a területet.
A gyerekek onnantól kezdve ezen a zöldterületen játszottak, amikor kint voltak a szabadban. A kutatók a természetes anyagok betelepítése előtt, valamint az új zöldterület használatának 28. napján is megvizsgálták a gyerekek immunrendszerét.
A szakemberek ugyan elismerik, hogy a tanulmányukba bevont alanyok száma alacsony – mindössze 75 fő -, ám az elképesztő adatok megkövetelték az eredmények publikálását.
2021. január 08.
Applikáción keresztül ingyenes online gyermekbőrgyógyászati ellátás indított a Szent János Kórház Budai Gyermekbőrgyógyászati Központja.
Három tapasztalt gyermekbőrgyógyász főorvos vesz részt az ellátásban. A szolgáltatásnak köszönhetően a 18 évesnél fiatalabb bőrbeteg gyerekek, szüleik segítségével az okostelefonokra telepíthető MedInnoScan nevű applikáción keresztül kérhetnek segítséget.
Az alkalmazás segítségével a gyermek bőrtüneteiről fényképet kell készíteni, majd az érvényes TAJ-szám megadása után egy kérdőíven feltett kérdésekre válaszolni. Ezek alapján a bőrgyógyász személyes találkozás nélkül tudja diagnosztizálni a bőrbetegséget. A diagnózist és terápiás ajánlást tartalmazó leletet a szülő e-mailben kapja vissza, akár néhány órán belül, de legkésőbb három nap múlva, az eset bonyolultságának függvényében. Amennyiben indokolt, e-receptet is ír az orvos, amely a beteghez legközelebb eső patikában, a lelet megérkezése után kiváltható. Ily módon csak a szükségesnek ítélt esetekben kell a bőrgyógyászati rendelésen megjelenni, minimalizálva a Covid-19 vírusfertőzés és -terjesztés kockázatát.
Asbóth Dorottyát, a Budai Gyermekbőrgyógyászati Központ főorvosát idézve a közleményben azt írták, hogy már járvány első hulláma idején, a személyes vizitek hirtelen csökkentésével, megfogalmazódott az igény az online ellátásra. Akkor gyorsan tudtak reagálni, és e-mailes rendszeren keresztül tettek meg mindent, hogy ne maradjon ellátatlan gyermek. Mivel manapság mindenkinek van mobiltelefonja, a második hullámban adódott számukra ez az applikáción keresztüli, a személyes adatokat biztonságosan kezelő kapcsolat.
2021. január 07.
Az élet tele van olyan helyzetekkel vagy ránk törő érzelmekkel, melyek arra késztetnek minket, hogy többet együnk a kelleténél… Fedezzük fel az okokat, hogy azok feltárása függvényében javítsunk eddigi táplálkozási és életmódbeli szokásainkon, eltérő körülmények között is. Ez különösen fontos lehet az év végi ünnepek időszakában.
Egy fárasztó nap után esténként „bedobunk” egy kis csomag csokoládés kekszet, a tv előtt ülve valamilyen ropogtatnivalót, amellett a gyerekekkel együtt eszünk korábban, aztán vacsorázunk… Bizonyos körülmények, anélkül, hogy az feltétlenül tudatosulna bennünk, fölösleges vagy túlzott mértékű evésre ösztönöznek minket. Ha rendszeressé válik, előbb-utóbb a mérleg nyelve vagy ruháink nagyobb konfekciómérete „emlékeztet” rá! Márpedig, amikor az összkalória-bevitel meghaladja a szükségletünket, a fel nem használt kalória zsír formájában elraktározódik.
Jöjjünk rá az okokra
Nagyon változatosak lehetnek az okok, melyek a túlzott mértékű evésre késztetnek minket (pl. megterhelő munka, stresszes munkahelyi légkör, negatív érzelmi hatások, berögződött rossz szokások, unalom érzése). Az első dolog, amit tehetünk, hogy vizsgáljuk meg, melyek hatnak ránk, azaz honnan ered a táplálkozási problémánk. Tudatosítsuk magunkban, hogy milyen érzelmeket élünk át, amikor ránk tör az evési vágy vagy az „idő előtti” éhség (ezt meg kell különböztetni a valódi fiziológiai éhségtől). Fontos lehet még a családunktól örökölt étkezési szokások felülvizsgálata, hiszen sokszor hasznos lenne kétségbe vonni őket.
Figyeljünk magunkra
Ha a probléma tőlünk származik, a megoldás is bennünk van. Az érzelmek kezelésének megtanulása, régi szokásaink megkérdőjelezése, rátalálás kellemes tevékenységekre, a jó közérzet forrásaira – az okok feltárása után – a baj orvoslásának egyik módja lehet. Amellett az alábbi, egyszerű teszt megoldása is segíthet benne. Ha már jobban megértettük, mi késztet minket a túlzott evésre, könnyebb lesz változtatásokat megvalósítanunk táplálkozásunkban, életmódunkban, és egyúttal visszanyerni régi alakunkat. Természetesen ne a manökenek súlyára vágyjunk, hanem olyan alakra, amelynek elérése után jól érezzük magunkat.
