A mozgás életjelenség, életszükséglet, sőt életfeltétel

2020. április 27.

Azt szoktuk mondani, hogy a mozgás az „élve levés” biztos jele. A mozgás alapvetően egy örömforrás, ami, értsük jól, drogként funkcionálhat az életünkben. A testmozgás olyan élményt nyújt, amelyet újra és újra meg akarunk élni, így arra vagyunk késztetve, hogy ismételjük meg a mozgástevékenységet.

Ennek hátterében az áll, hogy a mozgás hatására az agy „jutalmazó” központja aktiválódik, ennek köszönhetően megjelenik az örömérzés, boldogsághormonok szabadulnak fel. Sportoláskor tulajdonképpen mindig bekövetkezik az előbb említett jóleső érzés, ami azt fogja eredményezni, hogy szokássá válik az ismételt mozgás. Lássuk, hogy ez a jelenség elősegíti azt, hogy az ember motivált legyen: mozgás által fogyjon, vagy akár életmódot váltson.

De nemcsak a felnőtt, hanem a gyermek is megéli az örömérzetet, így azon kívül, hogy élvezni fogja a mozgást, a biológiai fejlődését is elősegíti. A szülő feladata, hogy a gyermek már kiskorában megismerje a mozgás örömét, és számára megfelelő sportot tudjon választani.

Az a szülő, aki eleve túlsúlyos, negatív viszonya van a sporthoz, testmozgáshoz, sokkal nehezebben tud hiteles lenni, nehezen vagy nem is tesz erőfeszítést, hogy a gyermek „megtanulja”, hogy mire is való a mozgás. A szülő egyfajta modell a gyermek számára, aki észrevétlenül képes utánozni a szüleit, legyen az pozitív vagy negatív tulajdonság, vagy éppen a megszokás.

Ha dundi a gyerek...

2020. április 26.

Bár szeretnénk, ha fogyna, támogatnunk kell önbizalma megtartásában. És abban is, hogy jól érezze magát a bőrében egyelőre felgyülemlett, felesleges kilói ellenére is.

Gyermekünk a szívünk csücske, és ha kövérkés alkat, általában csak mosolyra késztet minket, mert egy gömbölyű mackóra emlékeztet… A gyermekgyógyász viszont nem ilyen elnéző, hamar meghúzza a vészféket – diétát, több mozgást javasol a csemetének. És nemcsak egészsége megvédése érdekében, hanem lelki okokból is. 

Amikor hallani sem akar a problémáról…

Furcsa, de előfordul, hogy gyermekünk másról kezd beszélni, amikor megpróbáljuk dundisága kérdését felvetni. A pszichológusok szerint ez a menekülő magatartás két dolgot takarhat. 

• Az egyik a félelem attól, hogy kevesebbet kell majd ennie (csökkentik ételadagjait), és nem kaphatja meg többé kedvenc süteményeit sem. 

• A másik ok az lehet, hogy pluszkilóival védi magát a külvilág „támadásaival” – esetében a gúnyolódásokkal – szemben. Bár hogy valójában ez okozza-e a félelmét, illetve mi készteti védekezésre, általában maga sem tudja megmagyarázni.

Amit tehetünk

Anélkül, hogy hirtelen „rárontanánk” vagy folyton nyaggatnánk azzal, hogy diétáznia kell, próbáljuk felderíteni, valójában mit rejteget, mi zavarja, amikor felvetjük a súlytöbblet kérdését. Ha nem sikerül elérnünk, hogy válaszoljon, ne habozzunk, hanem forduljunk vele pszichológushoz, aki segíthet feloldani a görcsösségét. Amennyiben a gyerek nem hajlandó elmenni a pszichológushoz, koncentráljunk a meggyőzésére, és legalább egy látogatásra rábírni.

Motiváció nélkül nehéz az élet

2020. április 26.

Cikkemben arra keresem a választ, hogy mit is jelent az, hogy motiváció. Egy hétköznapi ember számára sem ismeretlen a fogalom, hiszen gyakran használatos kifejezéssé vált. Mégis szakmai szemmel, pszichológusként szeretném kibővíteni a motiváció tárgykörét és rámutatni néhány érdekes felvetésre.

A pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.

Pszichológiai megközelítés

A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában. Ezek a szexualitásból és az agresszivitásból erednek. Ezenkívül cselekedeteinket meghatározzák  még múltbéli élményeink s az azokat kísérő érzelmek nem tudatos emlékei; motívumaink tehát személyes múltunkban, élettörténetünkben gyökereznek.

Az ösztön-elmélete szerint  a két alapvető ösztön:

• az életöszön (Eros) – az életösztön vagy szexuális ösztön a szaporodással és a túléléssel, az örömszerzéssel kapcsolatos drive-okat foglalja magába (éhség, szomjúság, szexuális vágy).
• a halálösztön (Thanatos)- „Minden élet célja a halál”

A halálösztön általában nem tud kifejeződni, mert az életösztön ellenőrzése alatt tartja. Legfotonosabb spektuma az agresszió, ami az akadályoztatásából fakad.

A szükséglet pszichológiai megfelelője a “drive” , amely angol szó és jelentése űzni, hajtani ill. hajtóerő. A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükséges hajtóerőt adja.

Fontos az újszülött szabad légzése

2020. április 25.

Egyre gyakoribb, hogy egy érett, normál súllyal született baba már a kórházból náthásan érkezik haza.

Nem elsősorban az orrfolyás jelent problémát, hanem az orrdugulás, amely az újszülött táplálását, mellből való szopását akadályozza. Bizonyára nem minden fiatal anyuka tudja, hogy a csecsemő kizárólag az orrán tud levegőt venni. A szájlégzést csupán hónapokkal később sajátítja el.

Szopás közben az a legfontosabb, hogy az orrjáratok tiszták, így a levegő számára szabadon átjárhatók legyenek.

A náthás baba számára – bármilyen éhes is – nem jelent örömet az evés. Rövid ideig és keveset szopik, közben fel-felsír – súlya emiatt nem gyarapszik megfelelően, és nyugtalanul alszik.

Az újszülött szabad orrlégzésének jelentősége egy nagyon ritkán előforduló kórképpel, a veleszületett hátsóorrüreg-elzáródással jól érzékeltethető. Külső látható jel nélkül, az orrjáratok belső, hátsó részén, az orrsövény egyik vagy mindkét oldalán a fejlődés során hártyás, illetve csontos elzáródás alakul ki. Ez a fejlődési rendellenesség többnyire nem társul más tünetekkel.

A féloldali elzáródás nem jelent komoly problémát, ha azonban mindkét oldalon jelentkezik, az a csöppség életét veszélyezteti.

Energikusság hiánya: segít a méhpempő

2020. április 25.

Energikusság hiánya, ólmos fáradtság, petyhüdt bőr… Különböző módokon lehet küzdenünk a téli időszak után is gyakran előforduló, ilyen jellegű problémák ellen. E módok egyike, ha igénybe vesszük a jótékony hatású méhpempő (royal jelly vagy királyi zselé) nyújtotta lehetőségeket. Segítségével pl. erősíthetjük a hideg évszak alatt legyengült immunrendszerünket, vagy javíthatunk bőrünk különböző mértékben leromlott állapotán. Ezt a tápanyagokkal teli, vitamindús anyagot az „élet elixírjének” is tartják, hiszen egyéb jótéteményei mellett értékes energiaforrás, a vitalitás fokozója.

Kivételes hatású anyag

A „méh tejnek” is nevezett királyi zselét a méhek állítják elő, hogy táplálják vele a királynét – innen származik elnevezése is. A méhpempő a fiatal dolgozó méhek garatmirigyének fehéres, tejszerű, sárgás színű, savanykás váladéka. Ennek a tápláló anyagnak köszönhetően a méhkirálynő mintegy 40-szer hosszabb ideig él, mint a dolgozó méhek… Nem csoda, hiszen a méhpempő bővelkedik fehérjében, tartalmaz zsiradékot, cukrot, bőven B-vitaminokat (B2, B3, B5, folsav..), ásványi anyagokat (kalcium, vas, kálium, nátrium…), aminosavakat, nyomelemeket (cink, réz…) és esszenciális zsírsavakat. 

A királyi zselé élénkíti az immunrendszert, így növeli a szervezet védekező képességét a különféle vírusokkal, baktériumokkal, így betegségekkel szemben. De segít a nagyobb erőfeszítést igénylő fizikai munkavégzésben vagy akár szélsőséges időjárási viszonyok, illetve más a szervezetre kedvezőtlenül ható körülmények elviselésében is. Ajánlott a használata, ha fizikai vagy szellemi fáradtság, stressz, depresszió uralkodik el rajtunk, vagy szorongás, zaklatottság, kedvetlenség érzése jelentkezik tartósan.  Betegséget követő lábadozás időszakában is jótékony hatású. Magas antioxidáns, ásványi anyag és aminosav tartalmának köszönhető az is, hogy titkos fegyver lehet a bőr fiatalosságának megőrzésében. A bőrön alkalmazva jótéteményei szinte azonnal megmutatkoznak. Hiszen a méhpempő stimulálja a sejtek regenerálódását, segít megőrizni a bőr rugalmasságát, nedvességét. Ezért gyakran keverik arckrémekbe és más bőrápoló készítményekbe.

A fizikai-szellemi erőnlét javítása miatt a királyi zselé különösen ajánlott többek közt sportolóknak, tanulóknak, de a felnőtt-idős korosztályban, más tevékenységeket végzők vitalitásának fenntartására szinte mindenkinek ajánlott. Azonfelül nőknél pl. szülés után is megmutatkozik jótékony hatása, mert a méhpempő fogyasztása elősegíti a tejtermelés beindítását.

Táplálkozás és javuló hangulat

2020. április 24.

Ingadozó kedélyállapot, jobb-rosszabb közérzet, stressz, nem kielégítő alvásminőség… Ilyen problémáinkat – lelki bajainkkal együtt – könnyen összefüggésbe hozhatjuk táplálkozásunkkal. Az agyműködésünk és az általunk elfogyasztott ételek közötti kapcsolat, a kutatások nyomán, már régóta nem vet fel kételyeket.

Evés közben figyelni a hangulatunkra és az egészségünkre azt jelenti, hogy elfogadjuk a „pszicho-táplálkozás” tanításait. Mindaz, amit megeszünk, befolyásolja hangulatunkat, esetleges depressziónkat, vagy akár azt is, mennyire vagyunk képesek kezelni a stresszt, illetve hogyan alszunk éjjelente.

Ha egyes táplálékok elősegítik az idegsejtek kellő működését, a kreativitást, a jó közérzetet stb., addig mások ellenkezőleg: depressziót, szomorúságot idézhetnek elő. Tudtuk-e pld., hogy az omega3 zsírsavakban bővelkedő zsíros halak segítenek a baby blues (vagy más néven gyermekágyi szomorúság, szülés utáni levertség) legyőzésében, illetve az életöröm fenntartásában (különösen télen)?

Hogy a sáfrány antidepresszáns flavonoidokat tartalmaz? Vagy hogy „időeltolódásban” élni és táplálkozni – a biológiai ritmusunkhoz képest – a nyomott hangulat állandósulását eredményezheti? És a kiegyensúlyozatlan bélflóra sötét gondolatokat idézhet elő, míg ha az rendben van, nyugtat, és elűzi a stresszt? Ha mindezekről nem volt eddig elég információnk, nem árt tájékozódni…

Minden falat „táplálhatja” az életkedvet
Tudtuk, hogy a dopamin nevű ingerületátvivő anyag (boldogsághormon) hiányával összefüggő nyomott hangulat esetében ügyelni kell a megfelelő mennyiségű tirozin (a dopamin „elöljárój”) bevitelére a szervezetbe? Ha nem, lentebb kitérünk arra, milyen táplálékok segíthetnek ebben. Ez az antidepresszánsként is emlegetett aminosav, a tirozin nemcsak a kedélyállapot javítására, hanem az agyi funkciók élénkítésére is hivatott.

5 tipp az anyagcsere fokozására – recepttel

2020. április 24.

Víz
Nem lehet elégszer ismételni, hiszen mintha sosem tanulnánk meg: a napi minimum két liter vízfogyasztás elengedhetetlen, főleg a dupla kávék és intenzív edzések korában, mikor amúgy is sok folyadékot veszítünk. A víz úgy működik, mint az olaj a kocsiban, sokkal gördülékenyebbé teszi a sejtek munkáját.

Fehérjedús táplálkozás
Természetesen nem mindegy, mivel és hogyan traktáljuk emésztőrendszerünket. Tavasszal iktassuk ki a zsíros, édes fogásokat, igyekezzünk tápanyagban gazdag fehér húsokat és zöldséget, gyümölcsöt tenni az asztalra. A Gallicoop pulykahúsai például színtiszta fehérjék, emésztést fokozó fűszerekkel pácolva, vagy natúran kisütve és salátával körítve hosszú ideig eltelítik, mégsem nehezítik el gyomrunkat.

Böjt
Nem kell három napig vízen élnünk, de az anyagcsere felpörgetésére és az emésztőrendszer optimalizálására az időszakos böjt a legjobb módszer. Próbáljuk meg este hatkor befejezni az evést, és reggel nyolcig kibírni reggeli nélkül. Ez tizennégy óra, hogy a szervezet mindent megemésszen és arra is maradjon ideje, hogy a felhalmozódott salakanyagot eltávolítsa beleinkből.

Alvás és stresszűzés
A modern világban kicsit nehéz megoldani, de a napi nyolc óra alvás ideális, hogy a szervezetünk kellő időt fordítson a regenerálódásra. Ugyanilyen fontos, hogy ne idegeskedjünk és ne szaladjunk állandóan, mert a folytonos problémamegoldás és agyalás az emésztéstől veszi el az energiát, ráadásul az idegeskedés kortizol hormont termel a testben, ami hízásra hajlamosít. Törekedjünk nyugtató hobbikra. Séta a természetben, jógázás, esetleg egy pulykás grillezés a barátokkal?

Mit tesz az agyunkkal a maratoni sorozatnézés?

2020. április 23.

Míg 10-20 évvel ezelőtt legalább egy hetet kellett várni az aktuálisan futó sorozatok új epizódjaira, a filmek Kánaánjának számító streaming-oldalak elterjedésével mára teljesen megváltoztak a sorozatnézési szokásaink. Világszerte egyre inkább jellemző jelenség a binge watching, vagyis a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt, sőt évadot. De vajon milyen hatással van az agyunkra a binge watching?

A sorozatnézés ma már nemcsak nagymamáink kedvelt időtöltése, hanem szinte minden korosztályt rabul ejt. Az NRC szabadidő kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 82 százaléka átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44 százalék – leginkább fiatalok – tölti film- vagy sorozatnézéssel ezt az időt. Ráadásul nemcsak a szabadidőnket töltjük ezzel, ugyanis a RadioTimes.com felmérése szerint, ha rákattanunk egy sorozatra, sokan még beteget is képesek vagyunk jelenteni azért, hogy egyhuzamban nézhessük meg az összes részt, akár 8 órán át. Azonban bármilyen hihetetlen, a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, mivel komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra.

„A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdünk bele kedvenc sorozatunkba, és bár jól tudjuk, hogy le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljunk egy újabb résznek. Így a pihenéstől és az alvástól vesszük el az időt, ami krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet. Emellett az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak sok időt, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakpszichoterapeutája, ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa.

Mi történik az agyunkkal sorozatnézés közben?

Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk dopamint termel, mint minden olyan aktivitásnál, ami kellemes számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. Így alakulhat ki a függőségünk a sorozatoktól, ami lényegét tekintve hasonló, mint a drog- vagy a szexfüggőség, hiszen a test nem tesz különbséget az élvezet forrásában.

A binge watching kialakulásának másik oka, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban – legyen az egy hosszú regény olvasása vagy egy sorozat –, akkor az agyunk az ott szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben barátainkhoz, ismerőseinkhez: álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.

Ráadásul a sorozatok bevett narratívája, hogy egyes részeknyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel,úgynevezett cliffhangerekkel zárulnak. „Ezek akut stresszhelyzet elé állítják a szervezetünket, mivel nem tudjuk, mi fog történni hőseinkkel. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat, a sorozatok esetében viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk egy újabb részt” – tette hozzá a Budai Egészségközpont munkatársa.

Insomnia a bezártság idején: meg kell tanulnunk jól aludni!

2020. április 23.

A világszerte dúló koronavírus járvány nem csak a testi, hanem a mentális, lelki egészségünket is érinti. Ilyenkor növekszik a bezártság érzés, pánik törhet ránk, tele vagyunk izgalommal. Várható, hogy a már korábban felismert insomniás tünetek ilyen környezetben felerősödnek. Sokkal nagyobb stressznek vagyunk kitéve és ez együtt járhat azzal is, hogy nem tudunk jól aludni. Márpedig, ha nem alszunk, vagy nem jól alszunk, az sajnos immunrendszerünket is gyengíti. Elemi érdekünk tehát, hogy védekezőképességünk megőrzése érdekében jól és eleget aludjunk. Dr. Várdi Katalin somnológus (alvásspecialista) javaslata szerint, noha a jelenlegi körülmények lelkileg is próbára tesznek minket, próbáljuk meg saját hasznunkra fordítani! A bezártság, a home office kiválóan alkalmas arra, hogy újragondoljuk alvási szokásainkat és megpróbáljuk kialakítani a jó alváshoz szükséges optimális körülményeket.  

Miért nem tudunk aludni?

Fontos tudnunk, hogy amikor nem tudunk aludni, az leggyakrabban azért következik be, mert nem tudjuk étkezésünket, mozgásunkat, napirendünket megfelelően kontrollálni. Az otthoni környezetben ezt talán még nehezebb megvalósítani, sokan elhanyagolják a rendszerességet, ennek pedig számos negatív hatása lehet.

Azt pontosan érezzük, hogy nappali közérzetünk és teljesítőképességünk nagyban függ attól, hogy hogyan alszunk. Emellett kevésbé ismert tény, hogy a várható alvásminőséget pedig alapvetően a nap közbeni tevékenységünk határozza meg!

Bezártság idején, insomnia esetén ezt különösen meg kell értenünk, napjainkat a megszokottnál is tudatosabban kell élnünk.

Meg kell tanulnunk jól aludni!

Első fontos feltétel, hogy alakítsuk ki napirendünket.

Kezdjük el a napot reggel! Ha túl sokáig alszunk, rögtön felborul az egészséges alvás-ébrenlét ciklus, a napi ritmus. Ennek sokkal nagyobb jelentősége van, mint azt sokan gondolnák: egész testünk, szerveink és sejtjeink működését az ún. cirkadián ritmus határozza meg. Ez alapján minden sejt-szintű tevékenység egy-egy meghatározott időszakban történik, sok fontos folyamat a szervezetünkben csak az éjszaka folyamán, megfelelő alvás esetén zajlik le. Ha ezek a tevékenységek huzamosabb időn keresztül kimaradnak, annak egészségre káros következményei vannak.

Rendszerezzük, osszuk be feladatainkat és szabadidőnket: legyen benne rendszeres és egészséges étkezés, iktassunk be minden napra mozgást, stresszoldó és légzőgyakorlatokat is, legyünk szabad levegőn, fordítsunk időt lazításra és a szellemi feltöltődésre is! Kerüljük a hosszabb nap közbeni alvást. Folyamatosan figyeljünk szervezetünk működésére és a stresszt semmiképpen se alkoholfogyasztással próbáljuk enyhíteni, inkább természetes módon, nyugtató teákkal, mozgással, relaxálással.

Kétszer annyi kalóriát égethet el az, aki bőségesen reggelizik

2020. április 22.

Kétszer annyi kalóriát égethet el, ezzel megelőzheti az elhízást és a magas vércukorszintet az, aki nagy vacsora helyett reggelire eszik többet – derítették ki német kutatók a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című folyóiratban közzétett tanulmányukban.

“Eredményeink azt mutatják, hogy a reggelire elfogyasztott étel, függetlenül attól, mennyi kalóriát tartalmaz, kétszer akkora diéta indukálta termogenezist (DIT) idéz elő, mint ha ugyanazt az ételt vacsorára fogyasztanánk el” – idézte Juliane Richtert, a Lübecki Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A DIT azt a kalóriamennyiséget tükrözi, amelyet a szervezet eléget annak érdekében, hogy feldolgozza és megeméssze az elfogyasztott ételeket, és megmutatja azt, milyen jól működik a szervezet anyagcseréje, és az miként különbözik az étkezések időpontjától függően.

A kutatók 16 embert vizsgáltak, akik először alacsony kalóriaértékű reggelit és magas kalóriaértékű vacsorát fogyasztottak, majd fordítva is megnézték a kalóriabevitelt.

Kimutatták, hogy azonos kalóriafogyasztás 2,5 magasabb diéta indukálta termogenezist idézett elő reggel, mint este, akár magasabb, akár alacsonyabb kalóriaértékű ételek elfogyasztása után.