Húsvét ünnepén

2020. április 12.

Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mellyel Jézus Krisztus feltámadásáról emlékezik meg. Megünneplésérõl már a III. század óta vannak adatok, de a VIII. századtól vált általánossá. Húsvét vasárnapján ér véget a nagyböjt, a hústól való tartózkodás idõszaka - erre utal az ünnep magyar elnevezése is.

A húsvéti hagyományok, népszokások mára már többnyire megkoptak, de néhány szimbóluma - eredeti jelentését sokszor már elveszítve - még ma is kapcsolódik az ünnephez.

Újjászületés és egészség

A keresztény húsvétot a 40 napos böjt - a vezeklés idõszaka - elõzi meg. A szigorú böjt során nemcsak a hús és a zsíros ételek, hanem a tej és a tojás is tiltott táplálék volt. Így elõször húsvét napján lehetett tojást fogyasztani. A húsvét egyik legismertebb jelképe a Krisztus feltámadását és az állandó megújulást szimbolizáló tojás. Nem véletlen, hogy egyes vallások a tojást tartják a tökéletesség szimbólumának. A tejen kívül ugyanis ez a másik olyan élelmiszerünk, amelyben minden tápanyag megtalálható, amely egy élõlény kifejlõdéséhez szükséges. Kedvezõ tulajdonságai miatt a tojás az egyik legváltozatosabban hasznosítható konyhai alapanyag. A tojás táplálkozástani jelentõségét teljes értékû fehérje-, valamint vitamintartalma, továbbá könnyû emészthetõsége, jó szállíthatósága és viszonylag egyszerû tárolhatósága biztosítja. A tojássárgája kevés szénhidrátot és kb. 45-49% vizet tartalmaz. Fehérjetartalmát - amely 14-17% - a vitellin és a livetin nevû foszfortartalmú összetett fehérjék adják. A benne lévõ vitaminok közül az A-, a B2-,
a D- és az E-vitamin-, valamint a karotintartalom a jelentõs. A jó minõségû tojássárgájában egy felnõtt ember napi A-vitamin-szükségletének egyharmada halmozódik fel, D-vitamin tartalma pedig a tõkehalmáj után a legnagyobb. A tojássárgájában továbbá 30-34% zsírnemû anyag van, melynek kétharmad része triglicerid, egyharmad része pedig foszfortartalmú zsírszerû anyag, fõleg lecitin és koleszterin.

Az élet most van

2020. április 12.

Régi szép idők… Bezzeg az én időmben! - ma már nemigen hallod ezeket a nosztalgikus sóhajokat. Talán már nem is tűnnek olyan szépnek a régi idők, talán már nincs is mire azt mondani, hogy bezzeg. Elkopnak a régi emlékek, egyre kevesebben idézik a régvolt eseményeket, azokat a híres békeidőket.  

A régi szép időkben sem volt nagyobb a béke, legfeljebb nem figyeltünk a távoli helyekre, eseményekre. Nem volt ekkora mozgásterünk, a virtuális világ pedig még meg sem született. És lám, most aztán minden a rendelkezésünkre áll, hogy ne találjuk meg a békénket. A hírek, a médiumok, a nyilvánosság mintha nem azon igyekeznének, hogy belül megtaláljuk a saját nyugalmunkat, és ne tereljék el a rém- és álhírek a figyelmünket. Igen ám, csakhogy nem a világ irányít minket, hanem mi döntünk arról, hogy mire figyelünk, minek adunk hitelt, és mivel töltjük a mostanság igencsak megnövekedett időnket.

Szabadidőnek nem nevezem, mert nem az idő szabad, hanem az, akinek rendelkezésére áll, aki beosztja, aki pillanatról pillanatra elhatározza, hogy azt éppen mire fordítja.

Szerencsés, ha a jelen pillanaton van a figyelmünk, hiszen most élünk. Az élet most van. Érdekes, izgalmas, kihívásokkal teli korban vagyunk. Soha ennyi lehetőséget még nem kaptunk arra, hogy tudatosak maradjunk.

Érdemes észrevenni, hogy mennyi áldásban van részünk. Gyönyörű tavasz van, szépséges hajnalokkal és rózsaszín naplementékkel, mindenfelé nyíló, színes virágokkal, a madarak szívet-lelket gyönyörködtető énekével, apró fészkekre bukkanhatunk a háborítatlan sövényben, és érezzük, hogy most valami más is van a levegőben. Nem csak a félelem, a pánikkeltés egyre erőtlenebb hullámai, hanem valami egészen más, amit kicsit nehezebb érzékelni és meghallani. Biztos vagyok benne, hogy te, aki nyitott vagy a nem tapintható, szemmel nem látható, de létező dolgokra, pontosan tudod és érzed, hogy miről beszélek. Tudod, hogy ezek az idők különlegesek, nem olyanok, mint a régi szépek, a „bezzegek”, hanem sokkal magasabban rezgő tartalmakat hozó tanítások és lehetőségek.

Mintha a Nap is azért sütne, hogy segítsen a mentális egészség megtartásában, a kötelező fertőtlenítésben, a levegő felmelegítésében. Mintha a szél is azért fújna, hogy számunkra a levegőt tisztán tartsa. Mintha a hőmérők is mást mutatnának, mint amit érzékelünk, mintha átkalibrálódna minden mértékegység, amiben eddig hittünk.

Itt az ideje, hogy mi is átformáljuk az eddigi értékrendünket. Eljött a pillanat, hogy elfogadjuk azt, ami van, amin változtatni nem tudunk – ellenben óriási lehetőséget kapunk arra, hogy megváltoztassuk bármihez a hozzáállásunk. Micsoda áldás, hogy nem függünk semmitől és senkitől, csak a saját döntésünk eredményeként teremtett békénktől vagy békétlenségünktől. Az ijedség, a fájdalom, a pillanatnyi indulat nagyon emberi, de már képesek vagyunk mindenen sokkal hamarabb felülemelkedni. Képesek vagyunk a dolgokba nem beleragadni és belesüllyedni, hanem kívülről szemlélni; ami megérkezett az életünkbe, azt fogadni, és ha valami nem szolgál minket, azt el is engedni.

A BCG védőoltás szerepe a COVID-19 elleni küzdelemben

2020. április 11.

Kisebb mértékű az új koronavírus okozta halálozás azokban az országokban, ahol a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett újszülöttkori BCG védőoltást a 20. század első felétől egészen napjainkig kötelező jelleggel alkalmazzák – ismertet egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálatot dr. Ruppert Mihály PhD-hallgató.

Eszerint, ha a megfigyelés helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást – a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható. Az epidemiológiai megfigyelés bizonyítására a következő napokban, hetekben a világ számos pontján indulnak klinikai vizsgálatok.

A COVID-19 által okozott járvány hetek alatt pandémiává vált. Bár a fertőzés valóban minden földrészen jelen van, bizonyos országok között jelentős különbségek figyelhetők meg a vírus által okozott megbetegedési és halálozási mutatókban. Újabb kutatási eredmények felvetették, hogy e jelenség hátterében – a kulturális normákban és az egészségügyi ellátás minőségében tapasztalható különbségek mellett – a védőoltások alkalmazásának eltérő gyakorlata is szerepet játszhat.

Egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálat szerint ugyanis a Mycobacterium tuberculosis által okozott gümőkór, vagyis tuberkulózis (TBC) megelőzésére kifejlesztett védőoltás (Bacille Calmette-Guérin, BCG) alkalmazása fordított összefüggést mutat a COVID-19 fertőzöttséggel, illetve a betegség lefolyásával. Figyelemfelkeltő adat, hogy azokban az országokban, ahol a 20. század első felétől kezdődően (ide sorolható Brazília, ahol 1920-as évektől, illetve Japán, ahol 1937-től végeznek rutinszerű oltást) egészen napjainkig az újszülöttkori BCG oltást kötelező jelleggel alkalmazzák, a COVID-19 fertőzés az átlagnál kisebb mértékben vezet a betegek halálához. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a BCG oltási programokat felfüggesztették (pl. Spanyolország, Franciaország) vagy a kötelező jellegű oltási gyakorlat sosem került bevezetésre (pl. Olaszország) a vírusfertőzés meglehetősen nagy arányban követeli a betegek életét.

Tekintve, hogy a COVID-19 elsősorban az idősebb korosztály számára jelent fenyegetést, azokban az országokban, ahol a BCG vakcinát viszonylag későn vezették be (pl. Iránban, ahol erre 1984-ben került sor) a védőoltásból származó előnyök szintén kevésbé érvényesülnek. Reményre adhat okot, hogy hazánkban az újszülöttkori BCG védőoltást 1954 óta kötelező jelleggel alkalmazzák. Így, amennyiben a megfigyelés helytálló, Magyarország a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható.

Nagyobb hatással vagyunk egymásra, mint hisszük

2020. április 11.

Sokkal nagyobb hatást gyakorlunk egymásra, mint azt elsőre gondolnánk. Miért ne használnánk ki ezt arra, hogy életörömet, pozitivitást sugározzunk magunkból - hátha átragad másokra is?  

Egyedül állok a buszmegállóban. Magam vagyok. Elsétál mellettem egy nő, akinek
kissé össze van szorítva a szája. És szinte azonnal észrevettem magamon, hogy én is összeszorítottam a számat. Meglepődtem, hogy ilyen hamar átragadt rám a feszültség.
Magamra figyeltem és újra magam voltam. Azonban ez a rövid kis interakció végigszáguldott a gondolataimon.

Tudjuk-e, hogy mennyire hatással vagyunk egymásra?
Amikor valakivel sokszor találkozunk, esetleg együtt élünk, akkor egyértelműbb, hogy idomulunk, igazodunk egymáshoz, átveszünk viselkedési mintákat, szokásokat.
Azonban idegenektől is észrevétlenül magunkra veszünk hatásokat. Némelyik csak pillanatokra vagy rövid időre marad velünk, mások akár egész életünkön át elkísérhetnek.

Tömegben minden érzés, gondolat, energia felerősödik
Mindenki hallott már arról, amikor az egyének tömegben egészen másként tudnak viselkedni, mint egyébként az szokásuk. Ha nem figyelnek, ha hagyják, hogy a tömegtudat ennyire hasson rájuk, hogy esetleg még a cselekvéseikben is megmutatkozzon.

Ez lehet jó is! Amikor sok lelkes sportoló ember között vagyunk, nekünk is kedvünk támad mozogni. Amikor sok segítőkész ember vesz körül, mi is hamarabb fordulunk a másik ember felé segítő szándékkal. Lehet ugyanez a hatás negatív is. Például egy elvadult futballszurkoló-tábor közepén, vagy egy tüntetni kivonult tömegben, vagy akár egy zsúfolt bevásárlóközpontban, ahol a szerzés vágya és a türelmetlenség lebeg a levegőben.

Dietetikus: ajánlott bevásárlólistát készíteni

2020. április 10.

Ajánlott bevásárlólistát készíteni, hiszen ezzel lerövidíthető a vásárlásra fordított idő, ami különösen fontos a koronavírus-járvány idején – hangsúlyozta a dietetikus.

Somogyi-Kovács Anita azt is mondta: az előrecsomagolt termékeket – mint például a joghurtot, tejfölt – hazatérés után érdemes áttörölni és rövid ideig kint hagyni az asztalon.

Más termékeknél – például húsoknál – fontos az alapos átfőzés, átsütés. A zöldségeket alaposan meg kell mosni, illetve meghámozni.

Mindemellett – még bevásárlás előtt – fontos otthon rendet tenni, alaposan fertőtleníteni a felületeket. Főzés előtt nagyon alaposan kezet kell mosni, a konyharuha legyen tiszta.

A mosogatószivacsban könnyen megtapadnak a baktériumok, ezért azt is ajánlott gyakrabban fertőtleníteni.

Somogyi-Kovács Anita arra is felhívta a figyelmet: nagy a veszélye annak, hogy ilyenkor unalmukban többet nassolnak az emberek. Ennek kapcsán megjegyezte, csoki helyett ajánlott például sárgarépát fogyasztani.

Fokozottabb fogtisztítás a koronavírus időszakában

2020. április 10.

A környező országokban semmi sem zajlik a szokványos mederben és minket, magyarokat is súlyosan érint a járvány által kialakult helyzet. Iparágak, szolgáltatások állnak le és kénytelenek vagyunk szeretteinkkel kevesebbet találkozni, hogy a járvány terjedését lassítsuk. Megállítani ugyan még nem lehet, de mindannyian tehetünk a megfelelő szájhigiénia fenntartásával is a járvány terjedése ellen.

Dr. Szabó Lászlót, a Fixfogsor Rendelők igazgatóját kérdeztük arról, hogy mit tehetünk ebben a helyzetben.

Miért döntöttek a hatóságok szinte elsők között a fogászati rendelők korlátozása mellett?

A fogászati kezelések során a vízporlasztással hűtött csiszolók és fúrók, illetve az ultrahangos fogkőeltávolító készülékek használatakor vízpermet képződik, amely több órán keresztül a rendelő levegőjében maradhat. Ha a páciens esetlegesen hordozza a koronavírust, a vízpermet -mint hordozó közeg- által fokozott a fertőzés továbbadásának a veszélye. Amennyiben továbbra is folynának a fent említett fogászati kezelések, minden bizonnyal esetleges fertőzöttek is igénybe vennék a fogászati kezeléseket – még a tünetmentes időszakban. 

Fokozottan veszélyes beavatkozások lehetnek pl.:

• fogak fúrása,
• tömések,
• fogak csiszolása,
• fogkorona, héjkerámia pótlások készítéséhez, koronák, hidak eltávolítása,
• ultrahangos fogkőeltávolítás.

Melyek pontosan azok a sürgősségi kezelések, melyekkel egyáltalán a járványhelyzetben fogorvoshoz lehet fordulni?

A fogászati sürgősségi ellátás körébe tartozó beavatkozások a fogászati ellátásról szóló 48/1997.(XII.17.)NM rendelet a következőket sorolja:

• Fogak friss baleseti sérüléseinek ellátása.
• Fogeredetű gyulladások ellátása.
• Foghúzás helyének a gyulladása, illetve fogak körül kialakult ínygyulladás kezelése.
• Szájüregi tályog megnyitása. 
• Nyelést vagy/és légzést akadályozó idegentest eltávolítása.
• A szájnyálkahártya és az ajak gyulladásos megbetegedéseinek gyógyszeres ellátása.
• Frissen tört állcsont nyugalomba helyezése.
• Arcidegzsába helyi érzéstelenítéssel történő csillapítása.
• Bármilyen eredetű szájüregi vagy szájüreg környéki vérzés csillapítása.

Nagy a szájon, orron keresztüli fertőzésveszély. Mi ennek az oka?

A koronavírus cseppfertőzéssel terjed, ami azt jelenti, hogy valamely testváladék hordozza a vírust. Ez a váladék lehet nyál, hurutos váladék, vagy akár csak a kilégzés során a tüdőből az elhasznált levegővel együtt távozó vízpára. Nem szükséges tehát, hogy pl. konkrétan ránk tüsszentsen valaki, elég, ha mondjuk egy liftben egymás mellett tartózkodik két ember. Ekkor már fennáll annak a lehetősége, hogy az egészséges ember valamennyit beszív a fertőzött ember leheletéből és már be is jutott a légutaiba a vírus. Ezért kell legalább 2 méter távolságot tartanunk a többiektől illetve szájmaszkot viselni.

Mit kezdjünk a gyerekkel? Ötletek az otthonlét idejére

2020. április 09.

Megnövekedett az együtt töltött idő, sok szülőnek nehézséget okoz egész nap lekötni a gyerekeket. Akár hasznosan is tölthetjük a bezártságot, remek ötlet rendet rakni és átalakítani a legkisebbek szobáját. A Praktiker szakértői szerint barkácsolással még egy technikaórát is kiválthatunk!

Ideje selejtezni

Egy unalmas délután jó lehetőség, hogy fiókról fiókra átrágjuk magunkat a gyerekszobán, megszabaduljunk rég nem használt, vagy tönkrement játékoktól, elcsomagoljuk a kinőtt ruhákat és cipőket. Bár a kicsik vonakodva válnak meg bármitől, kössük össze a válogatást egy erkölcstan órával: miért is jó másoknak adni azt, amire nekünk már nincs szükségünk?

Ésszerű tárolás

Átgondolhatjuk, hogy a jövőben, hogy lenne könnyebb a rendrakás. Nagy segítségünkre lehetnek a kosarak, amikbe csak belehajigáljuk a holmikat, mégis tiszta érzetet adnak a gyerekszobának. Számos tárolódoboz és kosár közül választhatunk, akár online is megrendelhetjük a szoba stílusához igazodó darabokat.

Bútorok újrahangolva

Közös tevékenység lehet néhány régi bútor újrafestése, amivel új színt vihetünk a gyerekszobába, és a kicsik is megtapasztalják az alkotás örömét. Válasszunk sablonokat a munkához, vagy akár a kicsik is alkothatnak krumplinyomdából mintákat, amiket a festékbe mártva egyedi bútorokat alkothatnak. Ha már gyerekkorban is szabadjára engedik kreativitásukat, felnőttnek is nyitottabban állnak a változás és az alkotás elé.

A nagy projekt: falfestés

Amennyire félnek tőle az emberek, annyira könnyű falat festeni néhány alapszabály ismeretével. Akár egy egész hétvégét is eltölthet a család a gyerekszoba újrahangolásával. Remek barkács ötlet egy alkotófalat létrehozni: megidézi az iskolák hangulatát, ha különleges festékkel táblát csinálunk a falra, amire lehet krétával rajzolni. Máris könnyebben megy a tanulás.

Egy tuberkulózis vakcinát tesztelnek a koronavírussal szemben

2020. április 09.

Ausztrál kutatók egy csoportja megkezdte a tuberkulózis ellen évtizedek óta használt vakcina széleskörű tesztelését, hogy kiderítsék, képes-e ez az oltás védeni az egészségügyi személyzetet a koronavírussal szemben.

A kutatók pénteken kiadott közleményükben bejelentették: a BCG-oltást az ausztrál kórházakban dolgozó egészségügyi személyzet mintegy négyezer tagján végzik majd el, hogy megállapítsák, képes-e ez a vakcina enyhíteni a Covid-19 fertőzés tüneteit. A melbourne-i Murdoch intézet kutatói szerint ugyanis a BCG – melyet minden évben több mint 130 millió csecsemőnek adnak be – a szervezet alapvető immunkapacitását is növeli. “Reméljük, bebizonyosodik, hogy a beoltott egészségügyi dolgozók esetében csökkenhet a Covid-19 tüneteinek gyakorisága és súlyossága” – állapította meg Nigel Curtis, a kutatócsoport vezetője.

A közlemény szerint hasonló teszteket készülnek végezni más országokban is, mint például Hollandiában, Németországban és Nagy-Britanniában.

A tuberkulózis vagy elterjedt nevén “tbc” olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberkulózis baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra. A BCG-oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a mycobaktérium (a tbc kórokozója) által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) tbc-től.

Még nem alakult ki immunitás a vírus ellen

2020. április 08.

Még nem alakult ki immunitás a koronavírus ellen, ezért van ilyen sok fertőzött a világon – közölte Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektor.

Merkely Béla azt mondta, hogy a vírus elleni oltóanyag leghamarabb ősz végére várható, és azt először a legveszélyeztetettebbek, az idősek kapják meg.

A fertőzés elleni leghatékonyabb védekezés a Semmelweis Ignác tanácsolta kézmosás, amelyre a CNN és a Google is felhívta a figyelmet a napokban – hangsúlyozta, hozzátéve: fontos a távolságtartási szabályok betartása is.

Tudatta, hogy Magyarországon továbbra is az influenza dominál, a jelenlegi felső légúti megbetegedések csupán öt százalékát okozza koronavírus.

Merkely Béla kiemelte, hogy a kormány döntései hamar érkeztek és nagyon hatékonyak voltak, Magyarország emiatt komoly helyzeti előnybe került, és az egyik legjobban teljesítő ország a vírus fékezésében. Néhány dél-európai és nyugat-európai országban súlyosabb problémák vannak, és szűkebbek a járvány leküzdésének lehetőségei.

A rektor ismertette, hogy a Semmelweis Egyetem konzorciumot hozott létre a koronavírus-fertőzésre kialakított immunválasz vizsgálatára, továbbá járványügyi vizsgálatokat végeznek, analizálják a diagnosztikus vizsgálatok eredményeit, és speciális szűrést végeznek arra vonatkozóan, hogy hány ember eshetett már át a fertőzésen. Ez utóbbi azért fontos, mert ezek az adatok előrevetíthetik, milyen további lépésekre lesz szükség, vagy hogy mikor lehet engedni a szigorú távolságtartást eredményező szakpolitikai intézkedésekből – magyarázta.

Szerinte a népesség néhány százaléka már biztos átesett a fertőzésen, számuk jóval több lehet a kormányzati honlapon közölt adatoknál.

Fokozottan vigyázzanak magukra a krónikus betegséggel küzdők! – kérte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Különösen fontos a járványügyi ajánlások és szabályok betartása azoknak, akik nagyobb kockázatnak vannak kitéve koronavírus-fertőzés esetén. “Óvni is fokozottan kell őket” – szögezték le.

Akár 1300 évig is megmaradnak az óceánban a Lego-kockák

2020. április 08.

A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok.

A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak.

A kutatók szerint ez az eredmény is megerősíti azt az üzenetet, miszerint az embereknek alaposan át kell gondolniuk, hogyan bánnak a mindennap használatos tárgyakkal.

Az elmúlt évtized során cornwalli önkéntesek több ezernyi Lego-kockát és más műanyag szemetet szedtek össze a szokásos parttisztítás során. Korábbi tanulmányok szerint ezeket a kockákat a strandokra látogatók veszítették el, vagy a háztartások hulladékfeldolgozása során kerültek a környezetbe.

A mostani kutatáshoz 50 darab megviselt, akrilnitril-butadién-sztirolból (ABS) készült Lego-kockát gyűjtöttek össze és mostak meg, majd mérték meg a súlyukat és méreteiket az egyetem laboratóriumában.

Minden egyes kocka kémiai jellemzőit röntgenfluoreszcencia-spektrométer segítségével állapították meg. Az eredmények segítettek megerősíteni az egyes darabok életkorát bizonyos, már nem használt elemek jelenléte alapján.

Ezeket az elemeket összehasonlították az 1970-es és 1980-as években megvásárolt és nem használt elemekkel, így a tudósok képesek voltak meghatározni a kopottság mértékét és azt, milyen sokáig bírnák még ezek az elemek a tengeri környezetet.