Leégett a bőre?

2025. július 18.

Hasznos tudni, hogy mivel kezelje a napégette bőrt

Nyár, nyaralás, napsütés, napégés… Az utóbbi nem játék, hiszen a kellemetlen panaszokon túl a napégés vagy leégés a bőr ráncosodásának, öregedésének az előszobáját és egyes esetekben akár a bőrrák kiindulópontját is jelenti.

A legjobb lenne a napégést megelőzni! Ha azonban kivédeni nem sikerül, akkor mindenképpen törekedni kell a szakszerű kezelésére.

Milyen tünetekkel jár a napégés?

Minél több időt tölt valaki minél nagyobb intenzitású napfényen, annál inkább ki van téve az ultraibolya (UV)-sugárzás káros hatásának, így a napégésnek is. A bőr rózsaszínűvé, majd pirosas, vöröses árnyalatúvá válása mellett a melegérzet és a bőr megérintésekor tapasztalható perzselő, égő érzés egyaránt arra utalnak, hogy túl nagy dózisban volt a bőr a napsugárzásnak kitéve.

Az extrém erősségű napsugárzásnak való kitettséget követő pár órán belül

• fájdalom,
• viszketés,
• hólyagosodás,
• hólyagnedvedzés,
• duzzanat egyaránt tapasztalható a bőrön.

Súlyosabb esetben a panaszok nem korlátozódnak csupán a bőrre, és egyéb tünetek is megjelennek, így például a fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, gyengeség vagy akár láz.

A napégéssel társuló egyik legnagyobb veszély a kiszáradás, és itt nem csak a bőr szárazzá válásáról van szó, hanem a szervezet só- és vízháztartási egyensúlyának felborulásáról. Megfogadandó a tanács, hogy napégéses panaszoknál az érintettek hűvös, elsötétített helyiségben tartózkodjanak és gondoskodjanak a bőséges folyadékbevitelről, lehetőleg tiszta víz formájában. A langyos vizes zuhanyzás kellemes érzést adhat, érdemes tusfürdőt nem használva, csupán tiszta vízzel tusolni. Az öltözetet illetően szellőző (pamut), nem szoros és lehetőleg nem műszálas ruházat viselése javasolható. Megjegyzendő, hogy az alkoholos italok fogyasztása szárító hatású a szervezetre, vagyis a „becsípett” állapotban való leégés súlyosabb következményekkel járhat, mint a józan állapotban szerzett napégés, illetve a leégett állapotban való italozás tovább ronthat az állapoton.

Mióma a menopauza után – kell-e aggódni?

2025. július 18.

A méhmióma egy döntően jóindulatú szövetburjánzás a méhben és annak környékén, amelynek ahhoz, hogy növekedni tudjon, ösztrogénre van szüksége. Ezért tehát a menopauza után, amikor az ösztrogénszint visszaesik, jelentősen csökken a mióma kialakulásának, növekedésének esélye is. Néhány esetben azonban nem ez történik, hanem a mióma továbbra is jelen van és tüneteket is okoz. Mi lehet ennek az oka, mit lehet tenni, kell-e aggódni a jelenség miatt? Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica nőgyógyásza, sebész válaszolt meg a kérdéseket.

Mi lehet az oka annak, ha a mióma a menopauza után is tüneteket okoz?

A menopauza után az az általános megfigyelés, hogy akik korábban mióma, miómák okozta panaszokkal bajlódtak, rendszerint jobban lesznek. Ez azonban nem minden esetben van így.
– Előfordul, hogy épp a perimenopauza vagy menopauza alatt alkalmazott hormonpótló terápia az, amely a progeszteron és ösztrogén pótlással fenntartja azt az állapotot, ami miatt a mióma gondot tud okozni. A tünetek változatosak lehetnek, ahogyan a mióma mérete és száma is. Az almamag méretűtől a grapefruit nagyságúig, az egyetlen darabtól a több miómáig számos variációban felfedezhetünk ilyen képleteket. Éppen ezért a panaszok is sokrétűek:
– erős menstruációs vérzés (ha még van menstruáció a perimenopauzában),
– köztes vérzés vagy menopauza utáni vérzés,
– szex közben érzett fájdalom,
– puffadás,
– hátfájás (ha a mióma a méh hátsó részén jelentkezik, nekinyomódhat a hát alsó szakaszán lévő izmoknak és idegeknek),
– székelési, vizelési fájdalom, székrekedés, hólyag kiürítésének nehézsége (ugyanis a méh külső falán elhelyezkedő miómák nyomhatják a hólyagot, a végbelet és az idegeket).
A tünetek lehet enyhék, de akár olyan erőteljesek is, hogy nem csak a nappali közérzetet, de az éjszakai alvást is megnehezíthetik. Nagyon ritka esetben az is előfordulhat, hogy a mióma daganatos sejteket is tartalmaz.

Miben más a növényi és az állati fehérje? Melyik segíti jobban a fogyást?

2025. július 17.

A fehérjediéta több szinten is hozzájárul az anyagcsere fokozásához, a zsírégetés elősegítéséhez és az izomméret megtartásához, miközben pozitív hatással van az energiaszintre és a bőr egészségére. De felmerül a dilemma: a cél, az egészséges és tartós fogyás érdekében a növényi vagy az állati fehérje fogyasztását részesítsük előnyben?

Goda Gábor, vegyészmérnököt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük arról, miért olyan hatékony a fehérjediéta és vajon a növényi, vagy az állati fehérje segíti jobban a fogyást?

„A fehérjediétának számos előnye van a népszerű divatdiétákkal szemben: fokozza az anyagcserét, mivel a fehérjék lebontása több energiát igényel, mint a szénhidrátoké vagy a zsíroké. Ez a magasabb termikus hatás elősegíti a kalóriák gyorsabb elégetését, ami a testsúlycsökkenést és a zsírvesztést támogathatja – feltéve, hogy a bélflóra és az enzimháztartás megfelelően működik. Kalóriadeficitben a szervezet hajlamos az energiáért az izomszövet lebontásához folyamodni. A megfelelő fehérjebevitel azonban biztosítja az izmok építőelemeit (aminosavakat), segítve így az izomtömeg megőrzését és elősegítve az előnyösebb, tónusosabb testkép kialakulását. A fehérje lassúbb emésztése miatt hosszabb teltségérzetet biztosít és stabilabb energiaszintet eredményez. Emellett nélkülözhetetlen a kollagén és elasztin termelésében, melyek a bőr rugalmasságát, szilárdságát és regenerációját támogatják, így segítve a bőr fiatalos megjelenésének elérését vagy fenntartását.”

Tehát a fogyókúra során a fehérjebevitel kulcsszerepet játszik. Az azonban, hogy az állati vagy a növényi fehérje segíti jobban a fogyást, nagyban függ az étrend többi részétől, az egyéni igényektől és a fehérjeforrás minőségétől.

„Míg az állati fehérjék általában teljes aminosav-profillal és magas biológiai értékkel rendelkeznek, addig a növényi fehérjék előnyei a rost és az antioxidáns tartalomban nyilvánulnak meg. Az egészséges étrend szempontjából a legjobb megoldás az egyensúly fenntartása és a különböző fehérjeforrások kombinálása, hogy mind az esszenciális aminosavak, mind a további tápanyagok optimálisan biztosítva legyenek.” – folytatja Goda Gábor.

Úti patika

2025. július 17.

Amikor a gyógyszer a családdal együtt utazik

Az utazás

Milyen gyógyszerekre lehet szükség, és hogyan érdemes kiválasztani, hogy melyik gyógyszer utazzon?
Az úti patika összeállításánál figyelembe kell venni azt, hogy ki(k)nél milyen panaszok orvoslására lehet szükség.

Nem mindegy, hogy hány éves, milyen alapbetegséggel küzd, milyen egyéb gyógyszereket szed az utazó.

Az úti patika tehát egy személyre vagy családra szabott gyógyszereket, kötszereket és egyéb patikaszereket tartalmazó csomag. Az úti patikának praktikusnak, kis helyen elférőnek, ugyanakkor az esetlegesen felmerülő problémákra „elsősegélyt” nyújtónak kell lennie. Összeállításánál az úti célt is figyelembe kell venni; mert pl. egy trópusi szigetre utazáskor valószínűbb az akut hasmenés, mint egy szomszédos országban való nyaraláskor. Kanyargós utakon való buszos kiránduláskor gyakori panasz az utazási betegség. Hegyi túrák alkalmával fokozott a kockázata a rándulásoknak, ficamoknak, bőrsérüléseknek. vízparton gyakoribbak lehetnek a rovarcsípések.

Vannak olyan panaszok is, amelyek bárhol és bármikor felléphetnek; így a láz és a fájdalom. A fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer tehát kötelező kelléke az úti patikának. Érdemes olyan gyógyszerek mellett dönteni, amelyek akár az egész család számára megoldást kínálhatnak adott probléma esetén, és „kompatibilisek” a nyaralással járó esetleges meleggel. Lehetőség szerint kerülendők a hűtőben tárolandó gyógyszerek, a magasabb hőmérsékleten megolvadó kúpok. A tablettákénál problémásabb lehet a folyadékok, kenőcsök szállítása.

Új magyar applikáció támogatja a munkavállalók mentális jóllétét

2025. július 16.

Az elmúlt években többszörösére nőtt a pszichés okokra visszavezethető táppénzes napok száma

A munkahelyi mentális egészség kérdése egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára, hiszen miközben az alapvetően meghatározza a szervezet teljesítményét, a munkaerőpiacon mind nagyobb súllyal jelenlévő Z generáció már komoly elvárásokkal fordul a cégek felé ezen a téren is. A stressz mindennapos jelenség a hazai dolgozók kétharmadánál, amely gyakran még a pihenőnapokon sem csillapodik, emellett világszerte az alkalmazottak nagyjából 50%-a küzd a rohamosan terjedő kiégéssel, ami szélesebb értelemben vett egészségügyi tüneteket is okozhat. A probléma társadalmi jelentőségét felismerve három hazai cég fogott össze, hogy megalkossa a Health check nevű digitális megoldást, amely a munkavállalók mentális és fizikai állapotát átfogóan vizsgálja, hogy értékes visszajelzésekkel szolgáljon dolgozók és vállalatok számára egyaránt.

Az Európai Unióban átlagosan 136 milliárd euró, Magyarországon pedig nagyságrendileg 440 milliárd forint veszteség keletkezik évente a nem, vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok mintegy 50-60%-áért felelős. Eközben a munkavállalók is egyre jelentősebbnek érzik a problémát, ráadásul többnyire magukra hagyva küzdenek vele: 10-ből 4 dolgozó úgy véli, hogy a fokozott stresszel járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem képesek hatékonyan orvosolni. Erre a kihívásra ad innovatív választ a Health check alkalmazás, melyet a Budapest központú startup, a CHEQ munkáltatói kommunikációs rendszerébe integrálták, szakmai partnere pedig a Pro Health Consulting Group és a munkahelyi pszichológiára specializálódott Minder.

„Ma már nem kérdés, hogy a munkavállalók mentális állapota milyen jelentős mértékben támogatja vagy éppen akadályozza a cégek hétköznapjait, a feladatellátás minőségét vagy konkrétan a termelékenységet. A digitális világban olyan eszközöket kell a cégek kezébe adni, melyek segítségével hatékonyabban felismerhetik és kezelhetik a dolgozóik mentális egészségéhez kapcsolódó problémákat” – mondta el Logemann-Molnár Zsófia a MINDER alapító szakpszichológusa. Az alkalmazás anonim visszajelzéseken alapuló „hőtérképet” készít a szervezetről, így a cégvezetők és HR-szakemberek gyorsan felismerhetik, hol van szükség beavatkozásra. Az eredmények alapján újratervezhetők a munkahelyi folyamatok és a célzott egészségmegőrző programok is – ezek pedig közvetlen konkrét üzleti előnyként járulnak hozzá a munkavállalói elköteleződés növeléséhez és a fluktuáció legyőzéséhez is.

Nyári vízparancsolat: igyál többet, érezd jobban magad!

2025. július 16.

A nyár a napfény, a strandolás és a szabadtéri programok szezonja, amikor még inkább oda kell figyelnünk a vízivásra. Sokan mégis csak akkor kortyolnak egyet, amikor már szomjasok, pedig ilyenkor a szervezet már rég vészhelyzetet jelez. Itt az ideje újra tudatosítani: a hidratáltság a jó közérzet és egészség kulcsa, különösen kánikulában – tanácsolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

A tested vízzel működik!

Nem túlzás azt mondani, hogy testünk döntően vízből áll: több mint 60%-át ez az éltető anyag teszi ki, sőt még a csontjainkban is van belőle! A víz segít fenntartani a normál testhőmérsékletet, támogatja a koncentrációt és elengedhetetlen az anyagcsere-folyamatokhoz. Már a súlyunk 2%-ának megfelelő folyadékvesztés is elég ahhoz, hogy fejfájást, fáradtságot vagy tompaságot érezzünk.

Mennyit kell inni?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állásfoglalása szerint a nőknek naponta legalább 2 liter, a férfiaknak pedig 2,5 liter vizet kell fogyasztaniuk, amibe minden élelmiszerforrásból származó beleszámít. A hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR^® azt javasolja, hogy naponta 8 pohár folyadékot igyunk! Ebből legalább 5 pohár ivóvíz (1 pohár = 2-2,5 dl) legyen, mert az a legalkalmasabb szomjoltásra. Gyümölcs- és zöldségleveket, cukortartalmú teákat, üdítőitalokat, turmixokat, tejes italokat (pl. kakaó, tejeskávé) csak a folyadékbevitel színesítésére, alkalmanként, kis mennyiségben ajánlják.

Ez a vízmennyiség azonban szobahőmérsékleten, normál fizikai terhelés, főként ülő életmód mellett végzett napi tevékenységek esetén elegendő a megfelelő folyadékegyensúly fenntartásához. Annak, aki fizikailag aktív életmódot él – fizikai munkát végez, vagy aktívan sportol –, a napi ajánlott mennyiség akár 4,5 literre is növekedhet. Terhesség és szoptatás alatt szintén magasabb az érték, 3,3-4,8 liter a napi vízszükséglet.

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát

2025. július 14.

A tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás kockázata – derül ki a Semmelweis Egyetem frissen megjelent tanulmányából. Eszerint a férfiak és nők között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az alvási szokások a stroke és a stroke-hoz köthető halálesetek kockázatát is jelentősen befolyásolják.