2020. március 10.
A végtagdagadás gyakori tünet, hátterében számos ok húzódhat meg, mint pl. visszérbetegség, szívbetegség, májbetegség, veseproblémák. Kevésbé ismert oka a nyirokrendszer problémája, a nyirokkeringés zavara. Az ún. nyiroködéma enyhe formája a narancsbőrre emlékeztet, és szinte csak szépészeti problémát okoz, ám súlyos esetben az életet lehetetlenné tevő un. elefantiázist eredményezhet – vezet be a limfödéma ismereteibe dr. Szélessy Zsuzsanna főorvosnő, a Trombózisközpont hematológusa.
A 
nyirokkeringés szerepe
A nyirokkeringés fő feladata – a vénás rendszer mellett – a szövetközti folyadék elszállítása, visszajuttatása az érrendszerbe. Emellett a nyirokrendszer fontos szerepet lát el a szervezet immunvédelmében, az immunrendszer támogatásában. A nyirok folyadék a nyirokpályákon áramlik, és a nyirokutak hosszabb-rövidebb lefutás után a borsónyi-babnyi nyirokszűrő szervekbe, az ún. nyirokcsomókba nyílnak. A nyirokcsomók feladata – többek között – a nyirok szűrése és a nyirokáramba került szemcsés anyagok, baktériumok visszatartása, így a nyiroknedv a véráramba megtisztulva ér. Amennyiben a nyirokkeringésben zavar keletkezik, úgy az el nem szállított nyirok, szövet közti folyadék felgyülemlése esztétikai, illetve egészségügyi problémákat von maga után.
Nyirokpangás a végtagdagadás hátterében
A nyirokrendszer működésének zavara esetén a nyiroknedv felgyülemlik a szövetek közti térben. Ekkor nyirokpangásról, azaz limfödémáról beszélünk. Jellemző tünete az egyik, vagy mindkét oldalon lévő végtagok – az ujjakat is beleértve- duzzanata, szorító érzése. Fontos megjegyezni, hogy a nyirokpangás sosem az egész testet érinti, csupán annak egy-egy részét!
Nyirokpangás kezdeti stádiumában a bőr benyomása után a „lenyomat” még hosszan látható – később már nem -, a bőr fakó színű, továbbá észrevehető hurkák jelennek meg, melyeket mélyebb ráncok határolnak. Mindezeken kívül jelzésértékű az ujjakon lévő apróbb ráncok eltűnése – mely a vizenyő nagymértékű jelenlétére utal- , valamint a bőr megvastagodása és érdessé válása. Az érintett részen a nyirokpangás miatt akár fájdalom is felléphet, aminek hatására az adott végtag mozgástartománya lecsökken.
2020. március 09.
Tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve – állapították meg amerikai kutatók.
A Cincinnati Gyermekkórház kutatóinak tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett levegőjű környéken élnek, 12 éves korukra kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál.
Travis Beckwith, a kórház kutatója, a PLOS One tudományos portálon online publikált tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint “az a hely, ahol élünk és az a levegő, amit belélegzünk hatással van az agyunk fejlődésre“.
Miközben az agyi struktúra elváltozása sokkal csekélyebb, mint amit egy degeneratív betegségnél lehetne tapasztalni, ez a kis méretcsökkenés is elég lehet arra, hogy különböző testi és mentális folyamatok fejlődését befolyásolja az agyban – tette hozzá.
A szürkeállomány az agy azon részeit is magában foglalja, amelyek részt vesznek a mozgásirányításban, valamint az érzékelésben, például látásban és hallásban. Az agykéreg vastagsága a külső szürkeállomány mélységét tükrözi. A tanulmány megállapította, hogy a homloki és a falcsonti lebeny, valamint a kisagy speciális régióiban 3-4 százalékos csökkenés tapasztalható az erősen szennyezett levegőben élő gyerekeknél – idézte a kutatást az eurekalert.org amerikai tudományos portál.
“Ha a korai életévekben a forgalom okozta levegőszennyezés visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését, a strukturális következmények fennmaradhatnak, függetlenül attól, hogy mikor végeznek el újabb vizsgálatokat” – szögezte le Beckwith.
A tanulmányhoz a kutatók 12 éves gyerekek agyát vizsgálták mágneses rezonancia (MR) képalkotással. A vizsgálatban résztvevő 147 gyerek azok közül került ki, akik korábban egy gyerekkori allergiát és a légszennyezettséget vizsgáló cincinnati tanulmányban is szerepeltek. A gyerekeket 1, 2, 3, 4, 7 és 12 éves korukban vizsgálták meg.
2020. március 09.
Hízás, nyomott kedélyállapot, romló bőrminőség a helytelen táplálkozás? Vonalaink, jó kedélyünk és szép bőrünk megőrzése érdekében tíz ismert és kevésbé elterjedt „szupertáplálékból” válogattunk, amelyek megoldást jelenthetnek a problémákra.
Avokádó – a zsírsavak „ásza” Ugyanolyan telítetlen zsírsavakat tartalmaz, mint pl. az olívaolaj, bővelke- dik rostokban, nyomelemekben, valamint B-, C-, A- és E-vitaminban (utóbbi hat többek közt a bőröregedés ellen), továbbá nagyon kevés glucid van benne. Az avokádó jóllakat, és nem ingadozik tőle a vércukorszint – így hasznos a kisebb éhség elnyomása szempontjából is a nap folyamán. Nagyon finom ecetes, borsos mártással, szendvicseken vagy néhány csepp citromlével, püré alakban, illetve meleg vagy hideg levesnek elkészítve.
Tojás – komplett fehérjeforrás
Gazdag A-, D-, E-, K-vitaminban, B-vita minokban és még antioxidánsokat is tartalmaz. Szeléntartalma hat a bőröregedés ellen, a benne lévő kis mennyiségű tirozin aminosav pedig természetes antidepresszáns, fejleszti a reflexeket. A tojásban lévő megannyi fehérje, amellett, hogy energikussá tesz, elősegíti a fogyást, hiszen ha pl. reggelire fogyasztunk tojást, a nap folyamán – hosszabb jóllakottságérzésünk miatt – kalóriabevitelünk csökkenni fog. Sokan tartanak attól, hogy a tojás emeli a koleszterinszintet, de ha mértékkel fogyasztjuk, nincs okunk a félelemre.
Zöld tea – antioxidánsok tárháza
Az antioxidánsok közül a polifenolszerkezetű flavonoidvegyületeket koncentráltan rejti magában. Élettani hatását tekintve a benne lévő katekin nevű polifenol a legfontosabb. A zöld tea emellett hőfejlesztő, zsírégető hatással is rendelkezik – felgyorsítja az anyagcserét, így elősegítve a fogyást. Ezenfelül enyhíti a stresszt egy benne lévő anyag, a nyugtató GABA (gamma-amino-vajsav) révén. Javít a bőr állapotán, pl. a narancsbőrön is.
Lazac – bőséges ómega-3-zsírsavforrás
Bár étrendünkben ritkán (inkább ünnepi alkalmakkor) szerepeltetjük, jótékony hatásai miatt törekedjünk a lazac gyakoribb fogyasztására. Hiszen bővelkedik ómega-3 esszenciális zsírsavakban, amelyek közreműködnek a hangulat javításában; azután tartalmaz még szeléniumot (amely elősegíti többek közt a szép, fiatalos bőr megtartását), B-vitaminokat. Kiváló proteinforrás, emiatt tovább érezzük jóllakottnak magunkat. Hogy megőrizzük a lazac tápanyagait, ne főzzük-süssük meg túlságosan, mert az elpusztítja az ómega-3-tartalom egy részét. A pácolt, pár percig főzött, párolt vagy hideg salátának elkészített lazac különösen ajánlott.
2020. március 08.
A rizsparéj bizonyosan nem olyan jól csengő név, mint a kinoa, pedig a kettő egyazon növényt jelöli: a disznóparéjfélék családját gyarapító, Dél-Amerikában őshonos Chenopodium quinoát. Az Andok fennsíkjain évezredek óta termesztett növényre az inkák az istenek ajándékaként tekintettek, és méltán nevezték anyamagnak: virágfürtjei magas tápértékkel bíró, értékes magvakat érlelnek, amelyeket a mai nyugati kultúra funkcionális élelmiszerként tart számon.
Bár felhasználását tekintve a kinoa hasonló a gabonafélékhez, botanikailag közelebb áll a spenóthoz vagy a kevésbé ismert, korábban Európa-szerte termesztett főzeléknövényhez, a kerti labodához. Ezért is soroljuk – ahogyan az egyéb gabonaszerű kétszikűeket, pl. a hajdinát vagy az amarántot is – az álcereáliák (álgabonák) közé.
Beltartalmát tekintve a kinoát a fehérjék, szénhidrátok és zsírok különleges aránya különbözteti meg a gabonaféléktől.
Magja fehérjékben kifejezetten gazdag (15%), és azok minősége is kivételes, hiszen az emberi szervezet számára esszenciális aminosavak mindegyike megtalálható bennük.
Nem tartalmaz glutént, ezért mind a csecsemők, mind a gluténérzékenyek étrendjébe könnyen beilleszthető.
Megközelítőleg 60%-nyi keményítőtartalma alkalmassá teszi, hogy köretként főzve vagy lisztjét tésztákhoz felhasználva fogyasszuk, ugyanakkor glykaemiás indexe viszonylag alacsony (40-50), tehát kevésbé terheli az inzulinháztartást, mint a magas indexű rizs vagy kukorica fogyasztása. A kinoamag olajának zsírsavprofilja a szójaolajhoz hasonló. Legnagyobb arányban ómega-3-típusú linolsav található benne, fogyasztása a szív-ér rendszeri megbetegedések kockázatát csökkenti, valamint az inzulinérzékenységet fokozza. Az E-vitaminban gazdag olaj a rákmegelőzésben fontos gyulladáscsökkentő fitoszterineket is tartalmaz, nagyobb arányban, mint a tökmagolaj.
2020. március 08.
Szeretettel küldjük nőnapra Juhász Gyula szépséges versét!
JUHÁSZ GYULA:
Milyen volt…
Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.
Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
Szeme színére visszarévedek.
Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.
1912
2020. március 07.
A kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű. Azonban nem szükséges kettő helyett enni, így a szintén mindkettejük egészségét befolyásoló elhízás is elkerülhető. A legfontosabb szabályokról dr. Demjén László, az Oxygen Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa beszélt.
Cél a kiegyensúlyozott táplálkozás
„Általánosságban elmondható, hogy a várandósság alatt napi 300 kalóriával nő meg a kismama energiaigénye a korábbihoz képest. Ennek a bevitelét azonban sok esetben megakadályozza a terhesség első hónapjaiban jelentkező émelygés, hányinger, esetleg hányás. A nők gyakran megijednek ettől és emiatt vagy a hízástól való félelmük miatt nem figyelnek eléggé a rendszeres táplálkozásra. Erre a lelkiismeretes szakembernek ajánlatos felfigyelnie és elbeszélgetni erről a kismamával.” – figyelmeztet dr. Demjén László
A kismamáknak a rosszulléttől függetlenül meg kell próbálkozniuk a kiegyensúlyozott és vitaminokban gazdag táplálkozással.
2020. március 07.
A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van, amely sejtmutációt, DNS-károsodást okoz – közölte a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársa .Losonczy György azt mondta, hogy minél több mutáció alakul ki egy sejtben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy daganatossá válik.
A dohányzásról való leszokás után ezek a károsodások mindhalálig megmaradnak, ennek ellenére látható, pozitív változás következik be a leszokók állapotában – tette hozzá.
Példaként azt említette, hogy pár héten belül megszűnik a köhögés, mert a tüdőben megmaradt egészséges sejtpopulációk terjedni kezdenek. Ezáltal egyre nagyobb arányban lesznek az egészséges sejtek a betegekhez képest, mint a dohányzás ideje alatt.
2020. március 06.
Az egészséges böjtölés fontosságára hívta fel a figyelmet Koszta Ágnes dietetikus a jövő szerdán kezdődő, a húsvétot megelőző negyvennapos böjtre utalva.
A húsvét előtti nagyböjt alatt a hús elhagyásának lehetnek kedvező hatásai, mert az állati eredetű zsírok fogyasztásának visszafogása segíti a koleszterinszint csökkenését, a zöldségek fogyasztása pedig növeli a rostbevitelt, ami szintén egészséges.
Ugyanakkor, hogy figyelni kell a kimaradó tápanyagok pótlására. Hal, tojás és tejtermékek fogyasztásával nagyrészt pótolhatók az ásványi anyagok, aminosavak, de a vasbevitel alacsony lesz a vörös húsok hiánya miatt.
Az egészséges böjttel kapcsolatban a dietetikus kiemelte, hogy az ételek mennyiségét lehet csökkenteni, de a folyadékok bevitelét inkább növelni kell.
Nem javasolt a böjt a betegeknek, a gyerekeknek, a kismamáknak, de a radikális diéták, divatos fogyókúrák még az egészséges emberek számára is veszélyesek lehetnek – tette hozzá.
2020. március 06.
A múlt héten 38 900 ember fordult influenzaszerű tünetekkel orvoshoz, a megelőző heti 37 200 után – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán közzétett jelentésében.
A betegek többsége (40,3 százaléka) február 17-23. között is 0-14 éves gyermek, 32 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 21 százaléka, 6,8 százaléka a 60 éven felüliek közül került ki.
A laboratóriumi vizsgálatok az influenza A vírust igazolták a beküldött minták többségében.
Az ország mind a 19 megyéjében és a budapesti kórházakban is részleges vagy teljes látogatási tilalmak vannak érvényben. A teljes lista megtekinthető a htps://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/influenza/latogatas_2020 címen.
2020. március 05.
A gyerekeket jobban védi immunrendszerük az új koronavírus ellen – vélik a szakértők. A tudósok arra a jelenségre keresik a magyarázatot, miként lehet, hogy a gyerekek könnyebben “megússzák” a betegség súlyosabb következményeit és kevesebb tünettel kell megküzdeniük.
Az új típusú koronavírus (nCoV-2019) megjelenése óta több mint 900 embert ölt meg, a fertőzöttek között azonban elenyésző a gyerekek száma. Nagyon kevesen betegek annyira, hogy diagnosztizálják náluk a vírust. A Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent egyik tanulmány szerint a betegek átlagéletkora 49 és 56 év között van.
Egyelőre nem teljesen tisztázott, mi az oka, hogy a gyerekeket elkerüli a betegség. Hasonló jelenség figyelhető meg egyébként a SARS- és a MERS-vírus esetében is.
“Nem értjük teljesen a jelenséget, de lehetséges, hogy a gyerekek és a felnőttek immunrendszere közti különbségből adódik. Az egyik feltételezés az, hogy sokkal aktívabb a velük született immunválasz, vagyis a kórokozók csoportjait célzó korai reakciójuk” – fejtette ki Andrew Pavia, a Utah-i Egyetem szakértője.
Ha az nCoV-2019 vírusnak kitett gyerekek veleszületett immunválasza erősebb, akkor sokkal könnyebben győzik le a fertőzést és csak enyhe tünetek jelentkeznek náluk.
Krys Johnson, a philadelphiai Temple University College of Public Health kutatója kifejtette: nem arról van szó, hogy a gyerekeknél nem jelentkeznek tünetek, hiszen vírusos tüdőgyulladásuk is lehet. De mivel immunrendszerük annyira erős, nem gyűri le őket annyira a betegség, mint a felnőtteket.
Ez hasonló ahhoz, hogy a felnőtteknek 25-ször nagyobb esélyük van arra, hogy meghaljanak bárányhimlőben, mint a gyerekeknek. És míg az influenza súlyos következményekkel járhat a csecsemőknél, a nagyobb gyerekek sokkal könnyebben vészelik át, mint a felnőttek.
Az immunrendszer ereje mögött több lehetséges tényező is állhat a tudósok szerint.
Egyrészt a gyerekeknek sokkal egészségesebbek a légzőszerveik, mivel jóval kevésbé voltak kitéve a cigarettafüstnek és a légszennyezettségnek, mint a felnőttek. Másrészt a gyerekek általánosságban véve is egészségesebbek, kevésbé jellemzőek rájuk krónikus egészségügyi problémák, mint például a diabétesz, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a túlsúly – fejtette ki Johnson.
