Jobban kellene szeretnünk az idénygyümölcsöket?
2020. február 28.
Laktációs tanácsadó: a hozzátáplálás és elválasztás szakértőjeBár mostanában sokat játszadozik velünk a szeszélyes időjárás, mégis kijelenthetjük: a náthaszezonnal karöltve megérkezett az idei ősz is. Ilyenkor mindig kérdésessé válik, hogyan ússzuk meg a betegségeket.
Nem sokkal azok után, hogy a HáziPatika.com nemrég saját matricacsomaggal jelentkezett a Viberen, elindította Viber Community-jét is, amely hasznos tartalmakat biztosít az olvasóknak az egészségmegőrzéssel kapcsolatban. A rövid idő alatt több mint 30 ezer fősre növekedett platformon kérdezett rá a szerkesztőség az olvasók kedvenc gyümölcseire és vitaminszedési szokásaira.
A vitaminokat a szervezet nem állítja elő magától, azt táplálkozás útján juttatjuk be a szervezetbe. Ez nyáron a sok elfogyasztott, friss gyümölcs, zöldség és napon eltöltött idő miatt szinte észrevétlenül megtesszük, ám az őszi-téli időszakban érdemes odafigyelni, a megfelelő gyümölcsöket választani, illetve vitaminok szedésével rásegíteni. Úgy tűnik, a HáziPatika.com olvasói ezt már jól megtanulták: a Viber Community-ben válaszolók 63%-a szed legalább egy vitamint rendszeresen, 15,3 százalékuk pedig háromnál többet.
Az orvosok többségének közös álláspontja – és ezt szakcikkek is alátámasztják –, hogy az őszi szezon betegségeinek ideje alatt a D-vitamin és a C-vitamin segíti a megelőzést.
Mivel a C-vitamin minden növényben megtalálható, így nem nehéz hozzáférni étrend-kiegészítők nélkül sem, ám vitaminbevitel szempontjából nem mindegy, melyik gyümölcsöt tesszük be kosarunkba. Az egészségügyi portál olvasóinak az eper (26%), a dinnye (23%) és a banán (13%) a kedvenc gyümölcsei. Tápanyagtartalom és vitaminok szempontjából viszont érdemes minél többet fogyasztani az idénygyümölcsökből, így fontos, hogy a tudatosságot beépítsük a piacozós bevásárlólistánk összeállításába is. A szőlő például tele van antioxidánsokkal, gazdag rostokban, és a magas cukor tartalma miatt energiát is biztosít a fáradt őszi napokra, míg az alma javítja az étvágyat és az emésztést is.
Mikor hívjunk mentőt a gyerekhez és mikor elég a házi praktika?
2020. február 28.
Íme néhány tipp, mikor hívjunk mentőt, keressünk fel szakembert, és mikor érdemes bevetni néhány természetes, otthoni praktikát, amelytől gyorsabban meggyógyulunk. Dr. Sal Péter, homeopata-gyermekorvos javaslatai alapján ezekre a tünetekre fontos figyelni.
Elsősorban 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél kell készenlétben lenni és orvoshoz fordulni, amennyiben szabályos csillapítás ellenére sem enyhülő magas lázat és elesett állapotot tapasztalunk. Szintén komolyan kell venni az intenzív, nem múló köhögést, a kínzó fülfájást és bizonyos hasi tüneteket.
Sal Péter szerint ilyen esetekben akár többszöri vizsgálatok is szükségesek lehetnek. A homeopata-gyermekorvos hozzáteszi, amennyiben egy kisgyermek 4 napnál hosszabb ideig lázas, mindenképp újbóli vizsgálat javasolt, hiszen ellenőrizni kell az esetleges bakteriális szövődmények keletkezését. A szakember ennek alapján dönt a továbbiakról, addig semmi esetben sem ad rutinszerűen antibiotikumot, hiszen a feleslegesen adott antibiotikum is az egyik oka a világon immár egyre nagyobb fenyegetést jelentő rezisztens törzsek elszaporodásának
Amikor tényleg kell a segítség
A pánikot általában érdemes kerülni, de akadnak helyzetek, amikor nincs idő tétovázásra. Ha a gyermek nem vesz levegőt, eszméletlen vagy a pulzusa nem tapintható, mindenképpen hívjunk mentőt és a segítség megérkezéséig kövessük a szakemberek utasításait.
Fontos, hogy ilyen helyzetekben amennyire lehet, próbáljuk megőrizni nyugalmunkat, ugyanis minél több információval tudunk szolgálni a mentősöknek, a szakemberek annál hatékonyabban és gyorsabban tudnak segíteni, illetve mi is annál jobban tudunk reagálni a feszült helyzetben. Szintén értesítsük a mentőket egyes légzészavarok, valamint olyan idegrendszeri tünetek esetén, mint az eszméletlenség, izomrángások, feltűnő aluszékonyság vagy szokatlan, heves nyugtalanság. Ha a gyermek eszméleténél van, a mentősök utasításait követve igyekezzünk nyugodt környezetet teremteni számára.
Ezekre figyeljen, ha rossz levegőjű környéken él!
2020. február 27.
Visszatérő probléma a téli hónapokban jelentkező magas légszennyezettség. A gépjárművek mellett a szmog kialakulásában döntő szerepet játszik a kéményekből felszálló füst, mely téli estéken egész településeket boríthat ködbe. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát a légszennyezettség hatásairól kérdeztük.
Kiket veszélyeztet különösen a magas légszennyezettség?
Régóta tudjuk, hogy a hurutos betegeknek, különösen a krónikus hörghurutban szenvedőknek nagyon ártalmas a légszennyezés. A másik különösen veszélyeztetett csoport a kisgyerekek, ezért nagyon lényeges, hogy a levegőztetés és játék a szabadban lehetőleg a forgalmas utaktól távol eső részeken történjen.
Mi jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre nézve?
A levegőben lévő nagyobb szemcsék általában az orrgarat tájékán kicsapódnak. Erre szolgálnak az orrszőrök, amik megszűrik a belélegzett levegőben lévő szennyeződéseket, illetve az orrnyálkahártyán is meg tudnak tapadni. A gáznemű anyagok azok, amelyek lejutnak az alsóbb légutakba. Ott károsodást tudnak okozni, krónikus gyulladást tartanak fenn a nyálkahártyán.
Mit tehetünk az egészségünkért?
Ha rossz levegőjű környéken élünk és nincs módunk, vagy más okból nem szeretnénk elköltözni, akkor fontos néhány dologra figyelni. Az egyik például a szellőztetés időpontja. Ezt a hajnali, kora reggeli órákban javasolt végezni, amikor még alacsony a légszennyezettség.
Érdemes légszűrő berendezést beszerezni a lakás levegőjének tisztításához. Ez egyszeri nagyobb kiadással jár ugyan, de egészségünk érdekében megfontolandó beruházás. A készülék nemcsak a kívülről bekerülő, hanem a lakásban lévő és termelődő szennyeződéseket is képes kiszűrni.
„Igen fontos szempont, hogy a lakás levegőjének minőségéről is ejtsünk szót, hiszen a téli hónapokban időnk nagy részét zárt térben töltjük. A vírusok és baktériumok, allergének mellett az épületben használt építőanyagok, festékek, bútorpác, tisztítószerek és egyéb vegyianyagok kipárolgása is növelik a légszennyezettséget. Ezek belélegzése a nyálkahártyát irritálja, az arra érzékenyeknél köhögést, fulladás érzést okozhat.”
Fitt mama, egészséges baba
2020. február 27.
Moccanj gyermekeddel! – Legyen Ő a te személyi edződ! Ha már nap mint nap „rákényszerít” a mozgásra, fordítsd ezt megújulásodra!
A cseperedő gyermek napról napra fedezi fel a világot és ismeri meg a helyét benne. Természetes mozgásvágya mindig „utat” tör magának. Drága játékokkal felesleges őt elhalmozni. Sokkal izgalmasabb a világ a maga valóságában, a természet és az élet adta lehetőségekkel és az édesanya kreatív jelenlétével.
Csalj mosolyt a gyermeked arcára! Inspiráld őt aktivitásra! Tedd próbára ügyességét! És vele együtt fedezd fel te is a mozgás örömét!
A baba-kisgyermek fejlesztő és anyaformáló ötlettár 0,4 hónapos–3,5 éves gyermekeknek és anyukáinak készült. Közel 100 játékötlettel buzdít az aktív időtöltésre. A korosztályra bontott tornagyakorlatok, mozgásos játékok és a természetbe csábító sétatippek célja, hogy a gyermek és édesanyja együtt mozgásban legyen, és ezzel pedig közös élményeket gyűjtsön.
3×20 db játékkártya segíti a játékos hétköznapokat, amelyek puzzle-ként illeszthetők össze.
A te célod a regenerálódás, a visszaalakulás és a fittség. A gyermekedé az egészség és a kiegyensúlyozott fejlődés. A kettő könnyen összehangolható! Miközben a gyermek segítséget kap a „felfedezéseihez”, a szabadságában erőteljesen korlátozott édesanya is kap egyfajta lehetőséget arra, hogy formásodjon, felfrissüljön, kikapcsolódjon. Örömteli, aktív és kreatív lehet az együttlét!
Segítenek a gyógytestnevelő, gyermekmozgás-fejlesztő konduktor, óvópedagógus, baba-mama jógaoktató, laktációs szaktanácsadó, babahordozási tanácsadó ajánlásai!
Az anyatejre is lehet allergiás a csecsemő?
2020. február 26.
Ételallergiás tünetek anyatejes babáknál is jelentkezhetnek. Arról, hogy ez hogyan lehetséges, dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
M
i okozza a csecsemőkori ételallergiás tüneteket?
Az ételallergia tünetei akkor jelentkeznek, ha az allergiás személy az allergént tartalmazó élelmiszert fogyasztja. Ehhez tehát mindenképpen találkoznia kell már az adott allergénnel. Jogosan vetődik tehát fel a kérdés a szülőkben, hogyan lehet ételallergiás a kizárólag anyatejet fogyasztó csecsemő? Valójában az anyatej okozza az allergiás tüneteit?
„Az anyatej összetételét pontosan a csecsemő igényei szerint alkotta meg a természet. A fejlődéshez szükséges tápanyagok és folyadék mellett számos olyan anyagot is tartalmaz, amelyek az egészséges bélflóra kialakulását segítik. Több kutatás igazolja azt is, hogy az anyatejes táplálás nem allergiát okoz, hanem épp ellenkezőleg, csökkenti a különböző allergiák megjelenésének kockázatát a csecsemőnél. Az anyatejjel táplált csecsemők esetében az allergiás tüneteket nem maga az anyatej, hanem az anyatejbe jutó allergén fehérjék okozzák.”
Az anyatejjel átjutó allergén fehérjék
Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás tünetek döntő többségét a tej, a tojás, szója, liszt valamint a hal, eper és a földimogyoró fogyasztása okozza. Ezek az élelmiszerek és azok az ételek, amelyekben az allergén fehérjék találhatók, az arra érzékenyeknél allergiás reakciót okoznak. Ha az édesanya ezeket az élelmiszereket fogyasztja, az allergén fehérjék felszívódnak, bejutnak az anyatejbe és azzal átjutnak a baba szervezetébe. Ezáltal jelentkezhetnek ételallergiás tünetek olyan csecsemőknél is, akik még kizárólag csak anyatejet fogyasztanak.
Nem megfelelő a kórházban kezelt gyerekek oktatása
2020. február 26.
A tartósan kórházban gyógykezelt gyermekek oktatására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát kezdeményezi Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.
Az ombudsman hivatala az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Kozma Ákos átfogó vizsgálata megállapította, hogy egy hosszú kórházi ellátásra szoruló gyerek nagyon kevés helyen tud hozzájutni a szükséges oktatáshoz.
A Magyar Pedagógiai Társaság beadványa nyomán hivatalból indult vizsgálat feltárta, hogy a jogbiztonság követelménye ezen a területen több okból is sérül. A jogszabály eleve nem rögzíti a tartós gyógykezelés fogalmát, továbbá nincs világos iránymutatás arra nézve sem, hogy mikortól jogosult a kórházban kezelt gyermek az ottani oktatás igénybevételére.
Az alapjogi biztos megállapította: a vendégtanulói jogviszony nem megfelelő módon szabályozott, a szülők és a gyermekek erről a lehetőségről nem is kapnak megfelelő tájékoztatást.
A kórházakban és klinikákon hiányoznak az oktatás személyi feltételei. Emellett a beteg gyermekek számos csoportja – így a középiskolásoké, a sajátos nevelési igényű tanulóké az óvodásoké – egyszerűen nem tud hozzáférni az oktatáshoz, és nincs külön, sajátos pedagógiai és egészségügyi ismereteket átadó kórházpedagógusi képzés.
A szabályozás rugalmatlansága, illetve hiányosságai oda vezetnek, hogy az érintett tanulók oktatása nem vagy nem a jogszabályban meghatározott módon történik meg.
Korszakalkotó tanulmány a daganatos betegségek kezelését
2020. február 25.
Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését – adta hírül a BBC News.
A Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium (PCAWG) nevű projektben közreműködő tudósok a rákbetegséget egy olyan százezer darabos kirakóshoz hasonlították, amelynek darabjai eddig 99 százalékban hiányoztak. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk azonban szinte teljes képet nyújt az összes daganatos betegségről.
A PCAWG tanulmánya 38 ráktípus 2658 daganatának teljes genetikai kódját elemezte. Ennek köszönhetően minden páciens rákbetegsége személyre szabhatóan kezelhető lesz, illetve lehetővé válik, hogy az eddigieknél korábban ki lehessen mutatni a daganatos betegség kialakulását.
“A rák kialakulása nagymértékben sejtjeink normális öregedésének szerencsétlen következménye. A betegség ezen molekuláris fejlődésének teljes megértése az első lépés afelé, hogy azonosítsuk célpontokat a korai észleléshez és esetleg a kezeléshez” – hangoztatta Moritz Gerstung, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium Bioinformatikai Intézetének vezetője.
Lincoln Stein, az Ontario Rákkutató Intézet tudósa elmondta, hogy az orvosok mindeddig a páciensek egyharmadánál sötétben tapogatóztak, és nem tudták megállapítani, hogy a beteg sejtjei miért váltak rákossá.
Harminchét ország tudósai több mint egy évtizeden át dolgoztak a rákos megbetegedések feltérképezésén. A munka, amelyet 22 tudományos kiadványban publikáltak, megmutatja, hogy a rákbetegség nagyon összetett, sok ezernyi különböző mutáció okozhatja. A kutatás feltárta, hogy az emberek daganatos betegsége átlagosan négy-öt alapvető mutációt tartalmaz, amelyek elősegítik a rák növekedését. Ezek a betegség potenciális “gyenge pontjai”, s a kezelésben éppen ezeket a mutációkat kell támadni.
Mi okozza és mit tegyünk székrekedéskor?
2020. február 25.
A székrekedés minden életkorban, így csecsemő- és gyermekkorban is előfordul. A székrekedés gyermekkorban nem is ritka, a szülők 3-5%-a ilyen panaszok miatt keresi fel a gyermekorvost. A 6-12 év közöttiek mintegy egyharmadának van időszakos székelési problémája, de az első tünetek rendszerint 2-4 éves kor között jelennek meg.
A székrekedés sokszor nagyobb problémát okoz a szülőnek, mint az érintett gyermeknek. A legtöbb esetben a székrekedés hátterében nincs semmiféle organikus megbetegedés, és az étkezési vagy székelési szokások változtatása sokszor megoldja a problémát, máskor azonban gyógyszeres beavatkozásra van szükség.
Mi a normális bélműködés?
Az élet első hetében az újszülött napi három-négyszer ürít puha, pépes székletet, az anyatejjel táplált csecsemők többször, mint a tápszerrel tápláltak.
Az első három hónapban a székletek száma átlagosan napi három, és ezek konzisztenciája általában puha. Az anyatejes csecsemőknél gyakori, hogy minden étkezés után kakilnak, de az is normális, ha hetente csak egyszer van puha, kenőcsös székletük. A szoptatás alatt ritka a székrekedés. Ilyenkor inkább arról van szó, hogy az anyatej kevés salakanyagot tartalmaz, és szinten egészében felszívódik, ezért ritka a székelés. Mindaddig, amíg a kicsi közérzete szemmel láthatólag jó, nincs ok aggodalomra, és nem kell beavatkozni sem.
Tápszerrel való táplálás esetén a székletek száma valamivel kevesebb, napi 2-3. A székletek konzisztenciája a változó, ez a tápszertől függ, a tehéntej vagy szója alapúak esetén gyakoribb a kissé keményebb széklet.
A vegyes táplálás bevezetése után napi 1-2-szeri székletürítés a szokásos, de a kétnaponta egyszeri is normális.
A székrekedés “anatómiája”
A székelés akkor indul be, ha nagyobb tömegű széklet kerül a végbélbe. A végbélnek két záróizma van, a belső, amely autonóm, vagyis tudatosan nem befolyásolható kontroll alatt áll és a külső, amelyet tudatosan befolyásolhatunk. Ha a gyermek visszatartja a székletét, akkor ezt a külső záróizmot zárja akaratlagosan, és a székletet mintegy visszanyomja a végbél felsőbb szakaszába.
Tartós székrekedése esetén, a végbél kitágul, az izomzat ellazul. A széklet lassan egyre keményebbé válik, mert a végbél vizet szív vissza a székletből, körülötte azonban hígabb széklet is felgyűlik, amely az ellazult záróizmon keresztül „kifolyhat”. Ilyenkor a gyermek alsóneműje gyakran bepiszkolódik, bekakil. Ezt a folyamatot hasmenéssel is össze lehet keverni, holott ennek pont az ellenkezőjéről, székrekedésről van szó.
Lasagna verde
2020. február 24.
A napsütötte, lankás Toszkána hangulata lengi be a lakást már attól is, ha végigolvasod a receptet!
Hozzávalók:
zöld tészta 30 dkg
olaj 6 cl
vöröshagyma 12 dkg
paradicsompüré 5 dkg
fehér bor 2 dl
zöldpetrezselyem 1 cs.
tejföl 2 dl
Pannónia sajt 20 dkg
kakukkfű
bazsalikom, só
Elkészítése:
A laskára tépdelt zöld tésztát sós vízben kifőzzük. Az apróra vágott vöröshagymát az olajban üvegesre pirítjuk, hozzáadjuk a paradicsompürét, jól elkeverjük, majd a fehér borral felengedjük. Kakukkfűvel, bazsalikommal, apróra vágott zöldpetrezselyemmel fűszerezzük és megsózzuk. Amikor a fűszeres paradicsom felforrt, beletesszük a sovány darált sertéshúst és fedővel letakarva puhára pároljuk. Párolás közben, ha szükséges, kevés fehér bort öntünk hozzá.
48 óráig is tarthat az EKG vizsgálat
2020. február 24.
Amikor olyan panaszt szeretne kivizsgálni a kardiológus, amelyhez nem elég a néhány perces EKG vizsgálat, szükség lehet a szív munkájának hosszabb távú megfigyelésére. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy a modern készülékekkel már nem csak a 24 órás, de akár a két napig, vagy tovább tartó Holter EKG monitorozás is megoldható.
Mire való az EKG vizsgálat?
Az EKG vizsgálat a szív működésével, elektromos tevékenységével kapcsolatos mérhető paramétereket ábrázolja. Az EKG által rajzolt görbékből a szakorvos számára kiderül többek közt, hogyan alakul a szívverések száma, szabályossága, a szívritmus, hogyan működik a szív ingerképzése és ingervezetése, vannak-e veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, elektrofiziológiai eltérések. A 12 elvezetéses nyugalmi EKG tehát pontos képet mutat a szív aktuális állapotáról, segíti a diagnózis felállítását. Amikor azonban például terhelés kapcsán jelentkező panaszokat kell kivizsgálni, nem elégséges a nyugalmi EKG, ami, mint neve is mutatja, nyugalmi helyzetben, fekvő állapotban zajló mérés.
– Sokszor olyan tüneteknek kell utánajárnunk, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szédülés, a túl lassúnak, vagy túl gyorsnak, esetleg szabálytalannak érzett szívverés. Ezek a panaszok természetesen csak igen ritkán jelentkeznek a néhány perces nyugalmi EKG vizsgálat során, tehát hosszabb távon kell megfigyelni a szív működését – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa. – Ekkor lehet szükség a hosszabb távú monitorozásra, vagyis a Holter EKG-ra, ami a legmodernebb készüléknek köszönhetően már nem csupán 24 órás időtávra vehető igénybe.
Holter EKG akár 48 órán túl is
A Holter EKG ideális eszköz akkor, amikor a napi tevékenység és alvás közben is szeretnénk látni a szív működését, illetve akkor is nagyon fontos, ha ritka szívritmuszavaroknak, vagy az aktuálisan alkalmazott gyógyszerek hatásának szeretnénk utánanézni – mondja Müller doktor.
– Azonban gyakran nem jutunk pontos diagnózishoz 24 óra alatt, sokkal hosszabb megfigyelésre és részletesebb adatokra is szükség lehet a bonyolultabb és/vagy nehezebben diagnosztizálható esetekben. Ilyen helyzetben ideálisak az új, hordozható EKG készülékek, amelyek akár 48 óráig, vagy azon túl is viselhetőek. A legújabb fejlesztések igen kis súlyúak, viselésük gyakorlatilag nem okoz kellemetlenséget, a napi teendők zavartalanul elvégezhetők mellettük.
