A koncentrációhiány 6 oka, amire nem is gondolnál

2024. november 05.

A mai rohanó, gyorsan változó világban a koncentrációképesség csökkenése egyre több ember életében okoz komoly gondokat. Rengeteg inger és információ ér minket nap mint nap, így egyre nehezebb fókuszálni, ez pedig természetesen rontja a teljesítményünket. Bár a nehézkessé váló összpontosítás okai sokszor egyértelműnek tűnnek - így a komolyabb stressz vagy fáradtság esetében -, gyakran olyan tényezők is előidézhetik, melyekre talán nem is gondoltál: lássuk, mik ezek.  

1. Rosszul megválasztott ételek

A megfelelő étrend kulcsfontosságú az általános egészség szempontjából, ebbe pedig beletartozik a koncentráció kérdése is. A túlzott cukorbevitel vagy a gyorsételek fogyasztása hirtelen energialöketet adhat, ez azonban nem hosszú távú megoldás, hiszen ahogy a vércukorszint leesik, azonnal fáradtnak és dekoncentráltnak érezheted magadat. A kiegyensúlyozatlan étrend vitamin- és ásványianyag-hiányhoz is vezethet, így ezek pótlása ilyenkor különösen fontos.

Ne feledkezz meg a C- és B-vitaminok beviteléről, hiszen ezeket a szervezet nem tudja magától előállítani. Ha olykor mégsem tudsz ellenállni a magas cukortartalmú ételeknek, az emelkedett vércukorszint helyreállítása érdekében ügyelj a mio inozitol pótlására is, hiszen ez a vitaminnak nem tekinthető vegyület természetes inzulinérzékenyítőként működik.

2. Dehidratáltság

Egy hosszú, rohanós napon sokszor észre sem veszed, hogy egész nap csak koffeint fogyasztottál. A vízhiány azonban komolyan befolyásolja az agy – sőt, az egész test – működését: már az enyhe kiszáradás is lassítja a gondolkodást és fáradékonnyá tesz, ami könnyen vezethet oda, hogy nem tudsz megfelelően összpontosítani. Figyeld a tested jelzéseit és igyál meg naponta legalább 2-3 liter vizet, így energikusan vetheted bele magad a következő feladatba.

40 felett érte sportsérülés? Vegye komolyan!

2024. november 05.

A 40 feletti sportolók – még ha hobbisportolók is – egyre gyakrabban szembesülhetnek kisebb-nagyobb sérülésekkel, amelyek nem csak az edzéseket, de akár a mindennapi tevékenységet is megnehezíthetik. Ráadásul minél idősebbek vagyunk, annál lassabb, körülményesebb lehet a gyógyulás. Dr. Magbade Gábor, a Sportorvosi Központ ortopéd orvosa a leggyakoribb sportsérülésekre és azok hatékony kezelésére hívta fel a figyelmet. 

Közkedvelt sportok, gyakori sportsérülések, sportártalmak

Bursitis – nyálkatömlő gyulladás

Sérülés és túlterhelés is okozhatja az ún. bursitist, ami gondot okozhat az ízületekben, igen gyakran például a csípőben és a térdben. A bursa normális körülmények között egyfajta tömlő, mely bizonyos terhelési pontokon helyezkedik el. Túlterhelés vagy lokális irritáció esetén a bursa belhártyája gyulladásos folyadékot termel. A bursitis jellemző tünete a nyomásérzékenység, a duzzanat és az éjszaka is jelentkező fájdalom.

Milyen sportokra jellemző?

Igen gyakran jelentkezik egy-egy esés kapcsán bármilyen sportnál, és a futással járó túlterhelés miatt.  

Térdsérülés

A térd egy igen sérülékeny testrész, nem ritkán fordul elő ezen a területen ficam, térdszalag szakadás, porcsérülés, vagy porcleválás. Idősebb sportolóknál pedig nem csak a sérülések, de sportártalmak is gyakoribbak, ráadásul a 40 felett nem ritka porckopás csak tovább ront a helyzeten.

Milyen sportokra jellemző?

Igen jellemző a futballban és minden olyan sportban, ami fizikai kontaktussal, illetve hirtelen irányváltásokkal j

Golfkönyök

A golfkönyök a csuklót a tenyér irányába hajlító izmok túlterhelése miatt jelentkező könyöktáji fájdalom. Elsősorban a könyök belső oldalán jelentkezik és gyakran alkari izom gyengeség is társul hozzá.

Milyen sportokra jellemző?

Nevéből adódóan nem ritkán a golfozókat érinti, és előfordulhat gerelyhajítóknál, falmászóknál, kézilabdázóknál is.

Szívbetegség lehet a long-COVID következménye?

2024. november 04.

a már egyre több vizsgálat elemzi a long-COVID jelenséget, ami a koronavírus fertőzés után hónapokkal, évekkel fellépő tünetek, betegségek kialakulására vonatkozik. Az már közismert, hogy a COVID hosszú távon is leginkább légzőrendszeri és szív-érrendszeri panaszokat okozhat, bár valójában bármilyen szervrendszert érinthet. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa most azokra a kardiológiai tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket ajánlatos kivizsgáltatni. 

Hogyan károsíthatja a COVID-fertőzés a szív-érrendszert?

 A COVID okozta panaszokat ma már időbeliség szerint is el lehet különíteni: a tünetek jelentkezhetnek már közvetlenül a fertőzés közben, a fertőzés után (negatív PCR teszt mellett) ún. post-COVID tünetegyüttesként, vagy akár hónapokkal később, ún. long-COVID szindrómaként. Mindhárom szakaszban igen gyakran kardiológiai problémák jelentkeznek, amelyek jellemzően nem életveszélyesek az akut fázis lezajlása után, de jelentősen befolyásolják a páciensek életminőségét, és lassan javulnak. Annak, hogy a szív-érrendszer károsodik, több oka is lehet a koronavírus fertőzéssel összefüggésben:

– Oxigénhiány: sokan tapasztalhatták az első hullámok idején, hogy a súlyosabb fertőzések oxigénhiánnyal járnak – ez volt a kórházi ellátások egyik fő oka is. Ez a probléma még enyhébb formában is arra kényszeríti a szívet, hogy erősebben dolgozzon, ami veszélyes lehet a már korábban is szívbeteg személyeknél, hosszú távon pedig mindenkinél károsíthatja a szív szöveteit.
– Miocarditis (szívizom-gyulladás): a COVID vírus elsődlegesen a tüdőt támadja, bár ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon, ami fokozza a gyulladást szerte a testben. Ha pedig a szívizomban jelentkezik gyulladás, akkor romlik a szív pumpafunkciója és az elektromos jelek továbbításának képessége is. Súlyosabb formában ez a probléma szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet.
– Citokin-vihar: ez a sokat emlegetett kifejezés arra vonatkozik, hogy a vírus elleni védekezés részeként az szervezet felszabadíthat egy citokin nevű anyagot (ez a sejtek által termelt gyulladásos mediátorok összefoglaló neve), ami segíti a sejtek kommunikációját és a vírus elleni harcát. Ha azonban ez reakció eltúlzott, az arra érzékeny személyeknél erős gyulladás alakulhat ki és olyan egészséges szövetek és szervek is károsodhatnak, mint a vese, a máj és a szív.

Refluxos? Orvosi kezeléssel és életmódváltással gyógyulhat

2024. november 04.

A reflux egy sokakat érintő betegség, amely nem csak a mindennapokat megnehezítő tüneteket okozhat, de kezeletlenül növelheti a nyelőcsődaganat előfordulását és ronthat számos más betegség állapotán. Éppen ezért fontos tisztában lenni az orvosi kezelés jelentőségével és a rizikófaktorokkal is, amelyek közül számos életmódváltással kiküszöbölhető. Ezeket összegezte dr. Sárdi Krisztina, az Életmód Orvosi Központ belgyógyász gasztroenterológusa. 

Gyomorégéstől a mellkasi fájdalomig

Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomorsav vagy a gyomorsavval keveredett táplálék visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A magyar felnőtt lakosság 20-30 százaléka küzd reflux betegséggel, de időnkénti vagy visszatérő gyomorégést a felnőttek több mint 50 százaléka tapasztal. 

Leggyakoribb panasz a gyomorégés, émelygés, savas felböfögés, rossz szájíz, kellemetlen lehelet. Az égő érzés a mellkas középvonalában, a szegycsont mögött is jelentkezhet, kisugározhat a nyak, az áll és lapocka felé. Súlyos mellkasi fájdalom esetén el kell különíteni a szív koszorúérszűkület okozta fájdalomtól. A jellegzetes tünetek mellett úgynevezett atípusos, más szerveket érintő tünetek is felléphetnek, mint rekedtség, köhögés, nehézlégzés. 

Kezeletlenül akár súlyosabb betegséghez is vezethet

A reflux nem csupán kellemetlenség, kezeletlenül ugyanis súlyosbítja az asztmás tüneteket, különösen, ha az asztmás panaszok étkezést követően, illetve lefekvéskor, fekvő helyzetben jelentkeznek. Az éjszakai saváttörésnek nevezett jelenség pedig nemcsak a pihenést zavarja meg, de az éjjeli savas visszafolyás veszélye lehet, hogy a folyadék a légcsőbe és a tüdőbe jut, és visszatérő tüdőgyulladást és hörghurutot okoz. A krónikus köhögés, torokfájás és -gyulladás, sőt a savós középfülgyulladás mögött is rejtőzhet a reflux betegség.

– Nem szabad elhanyagolni ezt a kezdetben inkább csak enyhe tünetekkel járó betegséget, hiszen az elhúzódó, hosszú ideje fennálló reflux betegségnél nyelési nehezítettséggel járó hegesedés, szűkület, fekélyek, rákmegelőző állapot, illetve nyelőcsődaganat alakulhat ki. Mindezek mellett a reflux betegség okozta társbetegségek, a krónikus hangszalaggyulladás, a visszatérő arcüreggyulladás, szívritmuszavarok, alvászavarok, fogszuvasodás esetén fontos felismerni és kezelni a háttérben húzódó emésztőszervi betegséget – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina, az Életmód Orvosi Központ belgyógyász gasztroenterológusa.

Hányadik vagy a sorban? - A testvérsorrend hatásmechanizmusai

2024. november 03.

A testvérkapcsolatokról szóló cikksorozat második részében a testvérsorrend okozta belső konfliktusokat, a gyermekben lezajló változásokat, és azok hatásait elemezzük. A testvérek egymással való kapcsolatának rendszerét a születési sorrend, vagy más szóval a testvérsorrend mélyen befolyásolja. Más életfeladatot vállal egy elsőszülött,- és mást egy második,- egy középső,- vagy többedik gyermek.  

A testvérsorrendben való elhelyezkedés hatást gyakorol a személyiség kibontakozására, a veleszületett és tanult viselkedésminták felszínre kerülésére, hiszen a nagyobb, - vagy a kisebb testvér egyszerre edző és tükör is.

Gyermekeink viselkedését, és testvérekként eljátszott szerepjátékaikat jobban megérthetjük, ha mélyebben vizsgáljuk a születési sorrend által kialakított mintákat.

Az elsőszülöttek hozzászoknak ahhoz, hogy a kizárólagos figyelem középpontjában állnak, hogy Ők szüleik büszkeségei, legféltettebb kincsei. A szülők magatartása azonban egyke, vagy elsőszülött gyermekek esetében sokszor átcsaphat túlféltésbe, túlóvásba, valamint túlkontrollálásba. A születési sorrendben az elsőszülött mindig az irányító, tanító, vezető személyiség, aki kitapossa magának az utat. Először tanul a szülőktől, és Ő tanítja a szülőket is. Mivel megéli a „szülők ketten – én egyedül” hármasság érzését, felnőttként könnyebben boldogul az olyan szituációkban, ahol vezetői szerepkört kell vállalnia, vagy döntéshelyzetbe kerül, és nem ijed meg olyan helyzetekben, amikor a nála „nagyobb”, karizmatikusabb emberekkel szemben kell kivívnia a tiszteletet, vagy megtalálnia az együttműködés kulcsait.

Ő az, aki megélheti saját nagyságát a többiek tükrében, azonban a szülők odafigyelésén múlik, hogy születési sorrendből adódó helyzetét jól kezelje, ne váljon elnyomóvá. Ezáltal nagyobb eséllyel lesz olyan pozícióban később, ahol erőt kell mutatni, vezetnie, irányítania, támogatnia kell másokat.

Mindezekkel együtt, hathat rá a „trónfosztás” élménye életre szóló viselkedési irányként olyan esetekben, amikor a pozíciója megőrzéséről van szó, melyről épp e miatt az élmény miatt nehezen mond le.

Az elsőszülött kedveli a családi hagyományokat, tradíciókat, viszont a változásokat nem mindig fogadja szívesen, éppen a testvér születésével járó hétköznapi életbeli egyszerű szabályok átalakulásának hatásai miatt.

Kiderült miért nem alszanak jól a gyerekek és a serdülők

2024. november 03.

Az iskolakezdés időszaka mindig izgalommal és előkészületekkel teli. A szülők bevásárlólistája hosszú, tele van tanszerekkel, ruhákkal és egyéb iskolai kellékekkel. Azonban gyakran megfeledkezünk arról, hogy a pihentető alvás kellékei éppen olyan fontosak lennének, mint a tanszerek vagy egy új íróasztal beszerzése. A megfelelő matrac kiválasztása kulcsfontosságú lehet a gyermek fejlődése és iskolai teljesítménye szempontjából is.

Aggasztó eredményeket hozott a Pécsi Tudományegyetem, gyerekek és serdülők körében végzett alváskutatása. Az úgynevezett Athén Insomnia Skálán elért eredmények alapján a vizsgált serdülők 17%-a insomniásnak tekinthető. Nem meglepő, hogy a gyermekkori alváshiányhoz és alvászavarokhoz a fokozott internet és okoseszköz használat, valamint az ezzel járó mesterséges fény is hozzájárul. A kutatás rámutat arra is, hogy a stressz az internethasználattal párhuzamosan nő. A vizsgált gyerekek és fiatalok közül jobban teljesítettek az iskolában azok, akik jobban alszanak. 

Több alvásra van szüksége egy gyereknek

A kisebbeknél a nem megfelelő alváshigiéniás rutin mellett a szorongás, a sötétségtől való félelem, a koffein tartalmú édességek, például a csoki fogyasztása is ronthatják az alvásminőséget. Emellett a nem megfelelő fekvőhely sem kap elég figyelmet, amikor az iskolára készül a család. Minden hatodik serdülő alvászavarral küzd, amely komoly hatással lehet az életminőségükre és iskolai teljesítményükre is. Azok a gyerekek, akik nem alszanak eleget, gyakran koncentrációs problémákkal küzdenek, és romlik a tanulási képességük.

A gyerekek alvási szükségletei életkoronként változnak. A Magyar Alvás Szövetség ajánlásai alapján a 6-12 éves gyerekeknek 9-12 óra alvásra van szükségük naponta, míg a tinédzsereknek 8-10 óra ajánlott. Az alvás kulcsfontosságú a kognitív fejlődéshez, az emlékezet erősítéséhez és az érzelmi egyensúly fenntartásához.

Egészséges alvási rutin iskolaidőben

Az iskolák korai órakezdése gyakran nincs összhangban a gyerekek természetes alvási ciklusával, különösen a tinédzserek esetében. A korai ébredés nehézségeket okozhat, mivel ebben a korban a késői lefekvés és a hosszabb alvás természetes igény. Azt gondolnánk, hogy a hétvégi sokáig alvással pótolható a kiesés, pedig a szervezet szempontjából egészségesebb, ha szabadnapokon is megpróbáljuk fenntartani a hétköznap megszokott alvási ritmust. A következetesség segít a cirkadián ritmus fenntartásában, ami hosszú távon javítja az alvás minőségét.

A szülők nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy gyermekük egészséges alvási szokásokat alakítson ki. A nyári szünet után különösen fontos, hogy fokozatosan állítsuk vissza a gyerekek alvási ütemtervét az iskolai ritmusra. Fontos a lefekvés előtti telefonhasználatra és tévénézésre is egészséges szabályokat hozni. Mint mindenben, ebben is a példamutatással tudnak a legnagyobb hatással lenni a szülők. „Tanulmányok kimutatták, hogy a kék fényű eszközök csökkentik vagy késleltetik a melatonin, azaz az alváshormon természetes esti termelését, ami csökkenti az álmosságot és meghosszabbítja az elalváshoz szükséges időt. Ezért fontos, hogy lefekvés előtt 20-30 perccel már mellőzzük a telefont és minden más digitális eszközt is” – mondja G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.

Ezek a praktikus dolgok segíthetnek a kisgyerekes szülőknek

2024. november 02.

A kisgyermekes szülők élete tele van kihívásokkal: a mindennapok logisztikai feladatai, a gyermekek ellátása és nevelése sokszor fárasztó lehet. A mai világ azonban számos olyan megoldást kínál, amelyek jelentősen megkönnyíthetik a szülők életét. Ezek az egyszerű, de hatékony praktikák hozzájárulnak ahhoz, hogy a szülők jobban tudják menedzselni a mindennapi teendőiket, és több minőségi időt tölthessenek a családjukkal. Nézzük, milyen megoldások segíthetnek a kisgyerekes családoknak a mindennapokban!  

Intézzük online a bevásárlást!

Az online bevásárlás hatalmas idő- és energiatakarékosságot jelenthet a szülők számára. Nem kell boltokba járni, sorban állni vagy nehéz szatyrokat cipelni, hiszen a szükséges élelmiszereket és háztartási cikkeket egyszerűen, néhány kattintással egy élelmiszer webshop házhoz hozza nekünk.

Sőt, az első időszakokban nagy mennyiségben fogyó pelenka, babaápolási szerek vagy épp babaolaj is egy kattintással a kosárba tehetők és kifizethetők, és még cipekedni sem kell. Az online bevásárlással akár heti szinten több órát is meg lehet spórolni, amit a családra lehet fordítani.

Tervezzük meg előre a menüt!

Az előre megtervezett heti menü és az étkezések előkészítése szintén segíthet abban, hogy kevesebb idő menjen el a konyhában. Ha előre elkészítjük az étel alapanyagokat vagy akár előre főzünk néhány napra, könnyebben összeállítható egy egészséges ebéd vagy vacsora.

Mit tegyünk, ha nincs étvágyunk?

2024. november 02.

Gyakori az ízérzés elvesztése és az étvágytalanság néhány napon át, pl. kisebb meghűlés esetén. De amikor egy tartós betegség vagy kezelés felelős érte, az már hosszabb ideig csökkentheti az étvágyat. Javaslatok az evés élvezetének visszanyerésére, étvágyunk visszatértének elősegítésére.

Az ízlelőbimbók általában 10 naponként regenerálódnak, és állapotukat több tényező befolyásolhatja: pl. szájszárazság, cink- vagy B3-vitamin-hiány, gombásodás, gyógyszerek, kemo- vagy sugárterápia stb. Emellett az életkor is: 50 év felett az ízérzékelés és a szaglás is romlik. Egyes betegségek (pl. Alzheimer- vagy Parkinson-kór, agyi érkatasztrófa, fejsérülés stb.) szintén megváltoztathatják az ízérzést és az étvágyat.  

De a leggyakrabban olyan étvágycsökkenésről van szó, amelyen lehet segíteni. Pl. a dohányzás abbahagyásával, cinkben gazdag ételek (több bab, dió, cereáliák, tejtermék stb.) vagy B3-vitaminban bővelkedő táplálékok (állati eredetű táplálékok, dúsított gabonafélék stb.) fogyasztásával, illetve azon gyógyszerek lecserélésével, amelyek elveszik az étvágyat. Így visszanyerhetjük az étvággyal együtt az evés élvezetét is. De mit tehetünk ennek érdekében?

Ha az ételek kevésbé ízletesek számunkra

Együk úgy az ételt, ahogy jólesik!

Az életkor előrehaladtával a sós íz érzékelése csökken először, a cukrosé utoljára. Emiatt az idős emberek jobban sózzák az ételeiket, és előnyben részesítik a meglehetősen cukros desszertet. Ha mi is az idősebb korosztályba tartozunk, amíg nem jelent egészségi kockázatot (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség esetén), illetve nem visszük túlzásba a dolgot, ez ne jelentsen problémát. Fogyasszuk úgy az ételt, ahogy az élvezetes számunkra, és megjön az étvágy.

Fokozzuk az ízeket!

Egyéb esetekben a só hozzáadása helyett használjunk inkább aromás fűszernövényeket, amelyek fokozzák az ízeket (pl. petrezselyem, kakukkfű, citromfű, zsálya, zsázsa, bazsalikom…). Emellett enyhén cukrozzuk a sós ételeket is, vagy kevés sót tegyünk a süteményekbe – készítsünk olykor cukros-sós ételeket, ahogyan az jellemző az ázsiai konyhára. Ily módon összességében kellően fűszeresek, ízletesebbek, étvágygerjesztőbbek lehetnek az ételeink.

Segítsük elő a nyálképződést!

A szájszárazság – pl. egyes gyógyszerek, alkohol vagy cigaretta hatására – csökkenti az ízérzetet. Így fontos a szervezet és a szájüreg megfelelő hidratáltságának fenntartása a nyálképződés elősegítésére, ami összefügg az étvággyal. Étkezés előtt pl. kiöblíthetjük a szánkat, vagy ihatunk néhány korty szénsavas italt, citromos vizet, savanykás gyümölcslét stb. A savanyú vagy savanykás íz élénkíti a nyálképződést, de még a hideg/jeges élelmiszer (pl. fagylalt) és a forró étel is (inkább, mint a langyos).  Mentolos rágógumi is enyhítheti a szájszárazságot és a rossz szájízt. 

 A tányéron szépen elrendezett étel és annak többféle állaga (kenhető, lágy, omlós, grillezett, ropogós stb.) étvágygerjesztő hatású. A hosszabb ideig történő rágás is fontos, mivel ennek során az ízek nagyobb hangsúlyt kapnak. Élénkíthetjük a többi érzékünket is (szaglás, látás), játszadozva a színekkel és illatokkal az étel tálalásakor. Emellett a kedélyes légkör megteremtése étkezés közben szintén serkentheti az étvágyat.

Tanulj meg jól aludni!

2024. november 01.

Egyre több helyen olvasni arról, hogy a nem megfelelő alvás legalább annyira egészségromboló tényező, mint például az állandó stressz vagy a helytelenül rögzült táplálkozási szokások. És nem csak az alvással töltött órák számáról van szó, hanem az alvás minőségéről is, ami legalább annyira fontos tényező, mint a mennyiség!  

Mire érdemes figyelni, ha nem nyúzottan és morcosan, hanem valóban kipihenten szeretnénk felébredni? Adunk pár tippet!

1. Lefekvési rituálék

Adjuk meg a módját az alvásnak, vagyis az alváshoz készülődésnek! A régmúlt emberei általában napnyugtakor feküdtek, napkeltekor ébredtek, de a modern kor szülötteinél ez teljesen átalakult. Mi már nem fújjuk el a gyertyát, nem zárjuk be a spalettát, nem verjük fel a dunnát. Pedig az ehhez hasonló hétköznapi rituálék a tudatalattinknak azt üzenik, hogy mindjárt jön a pihenés, ideje nyugovóra térni. Szóval ne érezzük rigolyásnak magunkat amiatt, hogy minden lefekvés előtt végigmegyünk ugyanazokon a lépéseken!

2. Ne a telefon ringasson álomba!

Az okoseszközök kékes háttérfénye ébrenlétre, figyelemre késztet, nem pedig a lenyugvásra! Szóval, ha gyorsan szeretnénk elaludni, akkor ne a közösségi oldalakat pörgessük bele-bele olvasgatva ismerőseink különféle posztjaiba! Némítsuk le a telefont, vegyük le a rezgést is róla, hogy a különféle alkalmazások értesítései se zavarják meg a nyugodt pihenést!

3. Délután 4 után már semmi koffein!

A koffein alaposan bezavarhat az alvásminőségbe! Lehet, hogy elaludni eltudunk majd akkor is, ha késő délután megittunk egy kapucsínót, de az alvás könnyen lesz tőle túl éber, rövid marad a mélyalvási szakasz! Szóval a legjobb, ha délután már jóval kevesebb koffeintartalmú italt iszunk, mint délelőtt, sőt ha lehet, délután 4 után már egyáltalán ne fogyasszuk ilyeneket!

Nem csak mellkasi fájdalom, de hátfájás is lehet koszorúér-betegség tünete

2024. november 01.

A mellkasi fájdalom hátterében sokféle probléma meghúzódhat, így például ez a koszorúér-betegség legjellemzőbb tünete is. Ugyanakkor kevésbé jellegzetes panaszok oka is lehet ez a szív-érrendszeri kór, különösen nőknél jelentkezhetnek olyan atipikus tünetek, mint például a hátfájás, a gyomorégés. A korai felismerés és kezelés jelentőségére dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa hívta fel a figyelmet.

Tipikus tünet a mellkasi fájdalom

Szívkoszorúér- vagy koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ezek azért alakulhatnak ki, mert nem jut elég vér a szívbe, ami emiatt nem képes megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát. Mindennek közvetlen következménye az oxigén ellátási zavar, ami elsősorban fizikai terhelés kapcsán okoz tünetet. Hiszen, ha a szív nem dolgozik megfelelően, nyilvánvaló, hogy a fizikai munkát sem fogjuk tudni a régi energiával végezni. Ilyen esetekben kimerültség, terhelhetőség-csökkenés jelentkezik, illetve megjelenik a tipikus tünet: a mellkasi fájdalom, szorítás. Ez akár angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom is lehet, ami néhány perc alatt elmúlik.

Súlyosabb esetben azonban jóval komolyabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.

Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen például a nőknél gyakoribb a késői diagnózis, az esetleges atipikus tünetek vagy a tünetek hiánya miatt. 

Milyen atipikus tünetek utalhatnak koszorúér-betegségre?

• Bizonyos szempontból szerencsés, ha a koszorúér-betegség feltűnő tünetekkel hívja fel magára a figyelmet, hiszen egy erős mellkasi fájdalom, különösen, ha kisugárzik a karba, a nyakba, a vállba, az állkapocsba, annyira meg tud ijeszteni egy embert, hogy orvoshoz fordul. Így pedig még jó eséllyel korábban felismerhető és kezelhető a probléma – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa.
• – Ugyanakkor vannak olyan kevésbé jellemző tünetek, amelyekre sokan legyintenek, mert nem gondolják, hogy kardiológusra tartozik a kivizsgálásuk. Ilyen például a nyilvánvaló ok nélküli hátfájás, a gyomorégés, a hasi diszkomfort, a hányinger – ezek valamivel nagyobb arányban jelentkeznek nőknél, akik sokszor nem is veszik komolyan a saját egészségüket. Így mire orvoshoz kerülnek, gyakran az első tünetek megjelenéséhez képest jóval később, már komplexebb kezelésre lehet szükség. Vagyis nem lehet eléggé hangsúlyozni a tünetek esetén szükséges kivizsgálás jelentőségét, különösen azoknál, akik valamilyen rizikófaktorral rendelkeznek.