Étvágytalanság, émelygés, hányás? Segítség onkológiai betegeknek
2024. október 26.
A személyre szabott, modern onkológiai terápiák sokkal hatékonyabbak lehetnek a korábbiaknál, de lehetnek olyan mellékhatásaik, amelyek rontják a betegek életminőségét. Az egyik jellemző mellékhatás az étvágytalanság, esetleg az émelygés és a hányás. Ezek ellen azonban sokat lehet tenni, akár magával az étkezéssel is. A témáról dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos beszélt.
Émelygés, hányás – így lehet segíteni
Régebben a kemoterápia egyik legkellemetlenebb mellékhatása volt a hányinger és a hányás, ma már azonban az infúziós kezelés elejétől fogva olyan gyógyszereket adnak a betegeknek, amelyek jó eséllyel kiiktatják ezeket a jelenségeket. Éppen ezért akkor is rendszeresen kell szedni a rendelt gyógyszereket, ha nem jelentkezik az émelygés, hiszen így kerülhető el a kemoterápiát követő napokon a rosszullét. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a hányinger a gyógyszerek ellenére sem szűnik meg, hiszen ez egyéni érzékenység kérdése is. Ilyen esetben a táplálkozásban is érdemes változtatásokat végrehajtani, és enni valamit, amikor éppen nem jelentkezik az émelygés.
– A kezelés alatt álló betegeknek nem kell a megszokásokhoz ragaszkodnia. Ha még reggelire is jól esik a meleg leves, akkor egyen bátran és érdemes otthon tartani olyan nassolnivalót is, amit nagyon szeret – mondja Pádi doktornő.
– Sokaknak ebben az élethelyzetben a kímélő, zsírszegény, húsmentes fogások válnak be, már csak azért is, mert a kemoterápia átmenetileg megváltoztathatja az íz- és szagérzékelést. Emiatt előfordulhat, hogy a hús nem lesz olyan étvágygerjesztő, mint korábban, bár ez más alapanyaggal is megeshet. Ilyenkor érdemes új ízekkel, új fűszerekkel kísérletezni, hogy kiderüljön, mi ízlik a legjobban.
Étvágytalanság – kísérletezzünk étvágygerjesztőkkel
A daganatos betegségek kezelése közben nem cél a fogyás, éppen ezért, ha valaki étvágytalansággal küzd, mindenképpen fontos megtalálni azokat az ételeket, ízeket, állagokat, amelyek étvágygerjesztőek a beteg számára. Sokaknak ilyenek a zöldségek és a gyümölcsök, akár nyersem, akár párolva. Ezért mindig érdemes a fogásokat feldobni valamilyen színes zöldséggel, gyümölccsel, még akkor is, ha a beteg nem tudja megenni a díszítést. Egy csík sárgarépa, uborka- vagy paradicsomszelet, egy kis zöldfűszer, pár szem szőlő vagy bogyós gyümölcs nagyon vonzó lehet. Jó trükk a pürésített ételeket friss salátalevélen tálalni, a tápanyagokban gazdag gabonakását szeletelt sárgabarackkal vagy banánnal dúsítani.
Kevésbé kiadósnak érezhető az étel, ha kissé savas – tehát többet tud belőle enni a beteg. Ehhez elég annyi, ha tejszín helyett tejfölt teszünk a levesekbe, szószokba, ha az édességbe egy kanál joghurtot keverünk, vagy ha a tartalmasabb fogásokhoz pár csepp citromlevet adunk. Aki szájnyálkahártya-gyulladás miatt nem tudja elviselni a savas citromlevet, annak beválhat a reszelt citromhéj. Aki sem savanyút, sem pikánsat nem tud enni, annak érdemes kipróbálni a finomra őrölt zöldfűszereket. Azok ugyanis ingerlik az érzőidegeket, beindítják a nyálelválasztást és a gyomorsavtermelést, vagyis többet tud enni és jobban tud emészteni a beteg. Ezért ajánlott a borsmenta, a kapor, a bazsalikom, a koriander, az oregánó, a kakukkfű, a gyömbér, de kerülendő a bors, az erős paprika és a chili.
A prediabétesz jele is lehet az állandó éhségérzet
2024. október 26.
A prediabétesz egy észrevétlenül, alattomosan kialakuló állapot, amiről gyakran csak egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az érintettek. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológus szakorvosa szerint a csillapíthatatlan étvágy és a túlevés egyike lehet azon tüneteknek, amelyek a szénhidrát-anyagcserével kapcsolatos problémát jelezhetnek.
Úton a cukorbetegség felé: a prediabéteszről
Ahogy a névben szereplő „pre” is sugallja, a prediabétesz a cukorbetegséget megelőző állapot, Ilyenkor a vércukorszint már magasabb a normáltartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy cukorbetegséggel van dolgunk.
-A hasnyálmirigy fontos endokrin szervünk, amely többek között egy vércukorszintet szabályozó hormon, az inzulin termeléséért is felelős. Ez a hormon segít abban, hogy sejtek felvegyék a vérből a szénhidrátmolekulákat, amelyekből felépítik aztán szénhidrátraktárukat vagy energiát nyernek belőlük – magyarázza dr. Para Györgyi. Amikor prediabétesz áll fenn, a sejtek nem úgy reagálnak az inzulinra, ahogy kellene, és nem képesek megfelelő hatékonysággal felvenni a glükózt a véráramból. Ennek következménye a vércukorszint-emelkedés. A tartósan magas vércukorszint miatt a hasnyálmirigy igyekszik kompenzálni a megnövekedett inzulinigényt, ám egy idő után már képtelen lépést tartani, és a vércukorszint kilép a normális tartományból. A prediabétesz természetesen nem egyik napról a másikra alakul ki, sokszor csak évek múltán derül fény a problémára.
Csendesen lappangó kockázat
A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Néhány árulkodó tünetről azonban szót kell ejteni. Ilyen többek között a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. Mint látható, a tünetek átfedésben vannak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteivel, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
Fokozódó éhség
Intő jel lehet, ha fokozott éhségérzettel küzdünk, és az indokoltnál többször nyitjuk ki a hűtőszekrényt. Mivel a cukorbetegséget megelőző állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi. A tartós energiahiány az oka annak is, hogy a prediabéteszben szenvedők gyakran érezhetik magukat fáradtnak és gyengének.
Az iskolai siker pillérei - figyelem
2024. október 25.
Csak az tudja figyelmét tudatosan hosszabb időn át a tanítóra, vagy egy adott dologra irányítani, aki képes szándékosan koncentrálni. Ki tudja zárni a külvilágból érkező “felesleges" ingereket. Nem tereli el őket a külvilág zaja, vagy a szépen feldíszített tanterem.
Aki képes erre, az nagy előnyben van, hiszen ha odafigyel, akkor a látottak, elhangzottak legnagyobb részére emlékszik, s délután sokkal kevesebb energiába kerül számára a leckeírás, tanulás. Ekkor már csak fel kell elevenítenie a nap közben történt, hallott, átélt eseményeket, s nem teljesen újdonságként megtanulni.
Ezzel sok időt nyer, és nem okoz számára nehézséget a tanulás.
A figyelem is több érzékszerven keresztül működik. Van, akinek a vizuális figyelme, van akinek az auditív figyelme jobb. Jó, ha megfigyeljük gyermekünknél melyik erősebb, hiszen akkor tanulásnál is ennek segítségével tud könnyebben boldogulni.
Milyen jelekből következtethetünk?
A vizuális típusú gyerekek:
Legkönnyebben a látott dolgokat jegyzik meg. Segíti őket, ha van valamilyen kép, ábra a könyvben, melyről eszükbe jut a tananyag. Segítheti őket a szövegkiemelő filc, rajzok a lap szélén. Könnyebben felelnek, ha előtte rápillanthatnak a könyvre, hiszen szinte látják maguk előtt, ami ott szerepel.
Javasolhatjuk, hogy ők maguk is készítsenek rajzot, nagyobbak ábrát (gondolattérképet) arról, amit tanulnak. Használjanak színes ceruzákat, készítsenek tanulókártyákat, és javasoljuk számukra, hogy feleléskor próbálják felidézni a könyvlapot, ahol a lecke szerepel.
Az auditív típusú gyerekek:
A hallott dolgokat jegyzik meg könnyebben. Sokszor ők is sokat beszélnek, mert hangosan gondolkodnak. Szinte beszéd közben értik meg, a dolgokat, ezért hosszasan “filozofálnak”.
Szeretik a zenét, könnyen felidéznek szövegeket, beszélgetéseket. Ha érdekesen meséli el a tanító a leckét, sok-sok példával, akkor az számukra könnyen felidézhető, hiszen sokszor szóról-szóra idéznek bizonyos szófordulatokat.
Ezek a gyerekek tanuljanak hangosan, mondják fel maguknak, vagy nekünk az anyagot. Egymástól is szívesen tanulnak, ezért az ő számukra kifejezetten előnyös a kiscsoportos foglalkozás. Ahol közösen dolgozzák fel, beszélik meg a tananyagot.
Trombózis után – mit szabad tenni és mit nem?
2024. október 25.
Mélyvénás trombózis után sokaknak komoly fejtörést jelentenek bizonyos dolgok és tevékenységek, hogy vajon ártalmasak-e az állapotukra nézve? Összeszedtük ezért a leggyakoribb kérdéseket, melyekre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolt.
Szabad-e mozogni?
Nem csak szabad, kell is! Viszont nem mindegy, hogy mikor, ezért előtte mindenképp egyeztessen orvosával. Az utóbbi 30 évben jelentős változások történtek a guideline-ban, hiszen régebben a trombózisos betegeket szigorúan hat hétig fektették, aminek igen rossz következményei lettek. Viszont ez a felfogás már megváltozott és most már minél korábban rávesszük a betegeket a rendszeres mozgásra, figyelve arra, hogy olyan mozdulatokat végezzen, amik következtében a thrombus leszakadása nem fordulhat elő. (A fokozatosság a terhelésben nagyon fontos!)
Fontos továbbá, hogy olyan sportokat, melyek esetén nagyobb a sérülésveszély (pl. küzdősportok, beértve a bokszot, birkózást, kickbox-ot, focit, vízilabdát, kézi- és kosárlabdát, röplabdát, tehát minden potenciálisan sérülésveszélyes sportot) a páciens később se végezzen – figyelmeztet a szakember.
Végig injekcióznom kell magam?
Nem, heparint/LMWH-t nem szükséges a betegnek élete végéig szúrnia magának. Leggyakrabban 3-6 napig kapja a beteg terápiás dózisban naponta kétszer, a testsúlyára illesztett dózisban! Amennyiben az orvos jóváhagyja, úgy egy idő után bátran lehet váltani valamilyen kumarin származékra vagy új típusú véralvadásgátlóra (NOAC) így a beteg megkímélheti magát az öninjekciózástól. Természetesen ritka kivételek vannak, amikor hosszabban kell adni, (ilyen pl. a terhesség is) de akkor már profilaktikus dózisban, naponta egyszer.
Lehet-e szaunába, szoláriumba járni?
Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy a jövőben tartózkodnia kell az olyan tevékenységektől, mely a vénák kitágulását eredményezik, ugyanis ekkor megnő a vér pangása az erekben, mely fokozza a vérrögképződés rizikóját. Éppen ezért ekkor ne menjen finn-szaunába, gőzfürdőbe, egyéb 80-90 fokos helyekre (infraszaunába mehet), valamint kerülje a 36 foknál melegebb termálvizeket is. Szoláriumba szabad menni rövid időre, de csak 3 hónappal az „esemény” után.
Idegzsába – így kezelhető a neuropátiás fájdalom
2024. október 24.
Az idegzsábáknak elsősorban az arcidegzsába és az isiász nevű formája ismert, ám dr. Prinz Géza, a FájdalomKözpont neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ennél jóval nagyobb betegségcsoportot ölelnek fel az úgynevezett neuropátiás fájdalmak. A tipikus tünetekről és a kezelési lehetőségekről is érdemes tájékozódni.
Mi jellemző a neuropátiás fájdalomra?
A neuropátiás fájdalom tulajdonképpen a perifériás vagy központi idegrendszer egyes részeinek elsődleges károsodása vagy működészavara által okozott fájdalom. Mint a meghatározásból is kiderül, nagyon sokféle panaszt nevezhetünk neuropátiás fájdalomnak, hiszen azt sok különböző dolog okozhatja, beleértve az idegkárosodást, az idegirritációt, a fertőzést vagy más betegségeket.
Ennek a fájdalomnak a fő típusai a trigeminalis neuralgia (arcidegzsába), a posztherpeszes neuralgia (övsömört követő idegfájdalom), diabetikus neuropátia (cukorbetegek idegfájdalmai, érzéskiesése), posztoperatív idegfájdalom, az isiász (a derékból kiinduló, alsó végtag hátsó oldalába sugárzó idegfájdalma), és az alagút szindrómák.
Melyek az un. „polyneuropátiás” idegfájdalomra jellemző tünetek?
– Égő, viszkető, szúrásszerű, bizsergő érzés.
A fájdalom minden alkalommal az érintett ideg mentén jelentkezik. Előfordul, hogy jön és megy, de állandóan is jelen lehet, mozgásra fokozódhat.
– Érintésre és hidegre jelentkező túlérzékenység.
Még a finom nyomás is zavaró, sőt fájdalmas lehet.
– Gyengeség, érzéskiesés.
Az érintett terület mentén elhelyezkedő izmok akár a mozgásképtelenségig is elgyengülhetnek.
A két leggyakoribb fájdalom: isiász és arcidegzsába
Ülőideg-gyulladásnak, ülőidegzsábának is nevezik az isiászt, ami nevét az emberi szervezet leghosszabb idegéről, a nervus ischiadicus nevű ülőidegről kapta. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amelynek okai szerteágaznak, de az ülő életmód feltétlenül kockázati tényezőnek számít.
A leggyakoribb kiváltó okok közé tartozik ezen felül a porckorongsérv, az ágyéki gerinccsatorna-szűkület, gyulladás vagy keringési rendellenesség. Előfordul, hogy egy rossz mozdulat, helytelenül végzett emelés miatt alakul ki a fájdalom, és igen ritka esetben daganat is okozhat ilyen tünetet. Az isiásznál a vezető tünet az alsó végtagi fájdalom, melyet köhögés, tüsszentés, hasprés jelentősen fokozhat, de jelentkezhet zsibbadás, érzéskiesés, szúró érzés, ügyetlenebb mozgás, esetleg izombénulás, súlyos esetben pedig akár vizelet- vagy széklet-visszatartási képtelenség jelentkezik.
Mozgással csökkenthető a testsúly és a koleszterinszint is
2024. október 24.
Érdemes komolyan venni és kezeltetni a magas koleszterinszintet, ez ugyanis – az elhízással karöltve – közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak. Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája a hatékony koleszterinszint-csökkentés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Az LDL a „rossz”, a HDL a „jó”
Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, több frakciót kapunk, amelyek közül a két legismertebb: az alacsony sűrűségű (LDL), és a magas sűrűségű (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata.
Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.
Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.
Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.
A rizikófaktorok összefüggenek
Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke), vagy a végtagi trombózis. A kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is.
Komoly rizikója van annak, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő páciens pedig fokozottan veszélyeztetett a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is.
Rózsaszín köd időskorban
2024. október 23.
Vitathatatlan, hogy a kor előrehaladtával sok minden megváltozik az ember életében. A gondolkodásunk a világról, az önmagunkról alkotott képünk vagy akár biológiai értelemben a testünk is átalakul, még ha sokszor ennek nem is örülünk. Kérdés, hogy a szerelemnek hasonlóképpen át kell-e alakulnia. Egy idősebb ember valóban csak szeretni tud, és nem szerelemmel szeretni?
Eddig csak az 50-es, 60-as korosztály kereste az örök ifjúság titkát, ma már a huszonévesek is ránctalanító krémeket használnak. A fiatalok mintha megrettentek volna az idő múlásától. Egyesek a néhány szál ősz hajukat is befestetik, mások bőrfeszesítőkkel küzdenek a narancsbőr ellen. Bár ez a probléma elsősorban a nőket, vagyis inkább fogalmazzunk úgy, hogy a lányokat érinti, de bizony a fiúk is beszállnak a küzdelembe.
Az átlagéletkor emelkedése nagyszerű, de egyben komoly kihívást jelentő jelenség napjainkban. A fiatalságot idealizáló társadalomban az időskorral kapcsolatos tévhit, hogy az idős ember csak depressziós lehet, és minden oka megvan arra, hogy izoláltan élje le életének hátralévő részét. Mindez azt a kérdést is felveti, hogy mit jelent és hány évet, amikor azt mondjuk, hogy „életének hátralévő része”. Az ilyen és ehhez hasonló torz gondolkodás nem ad valós képet, sőt úgy gondoljuk, hogy a társadalom nyomása, valamint a hibás ok-okozati következtetés befolyásolni képes az idős ember hangulatát, saját magához való viszonyát.
Az időskor a 65 év és az azon túli időszak. Egy adott civilizáció értéke lemérhető azon, hogy milyen értelmet kölcsönöz a teljes életciklusnak. Ugyanis ez az értelem áthatja az új generációk életét és esélyeit arra, hogy képesek lesznek-e szembenézni a végső kérdésekkel.
Az öregedés diagnózisa csődöt mond, ha csupán a naptári életkorra támaszkodik. Az életkori szakaszok eltolódása miatt szükség van az öregségről és az öregedésről alkotott nézetek felülvizsgálatára. Nemcsak az orvostudomány, de a pszichológia és a gerontológia is egyetért abban, hogy tudományos szempontból tarthatatlan, ha az ember életkorát csupán az évei száma alapján akarjuk meghatározni.
Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak
2024. október 23.
A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy mikor kell a fázékonyságot komolyan venni, milyen betegségeket jelezhet.
Játék a hőfokkal
Épp csak elcsendesedtek a nyári viták a légkondicionáló körül, máris komoly nézeteltérésre ad okot a fűtési szezonban a termosztát beállítása. A férfiak rendszerint az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a nők pedig inkább a meleget. Ennek oka egy, a Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint pedig nem más, mint az anyagcsere.
A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A tanulmány szerint a nők többségének a 25oC, a férfiak számára pedig a 22oC volt az ideális.
Fázékonyság: betegséget jelez?
Influenza, légúti fertőzések kezdetén fázósabbak lehetünk, a magas láz mellett is jelentkezhet vacogás, hidegrázás. Ez egy természetes jelenség, az első pár napot követően, ahogy a gyógyulási folyamat zajlik, rendszerint el is múlik. Problémát az jelez, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy látszólag minden ok nélkül a korábban beállított hőmérséklet mellett fázunk, egyre vastagabban öltözünk.
„Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.”
A zen meditáció
2024. október 22.
A zen (kínaiul csan, szanszkritül dhjána) szó elmélyülést, meditációt jelent. A szó az évszázadokon keresztül meghonosodott használat alapján egy bizonyos módszer segítségével való elmélyülést jelenti: a légzés figyelésén keresztől való elmélyülést.
Mivel egy, évszázadok alatt egészen Buddháig Buddha koráig visszanyúló, sőt az azt megelőző időkben kicsiszolt, valláshoz nem kötődő gyakorlatról van szó, szabadon végezhetjük, felekezeti, vagy hitbéli hovatartozástól függetlenül. Tehát a zen valójában egy tárgyas meditáció, melynek tárgya a légzés. Ez maga a gyakorlat: a légzés figyelése, s ebben is a nagyobb hangsúly a kilégzés figyelemmel kísérésére esik.
A zen nem vallás, a hagyományos értelemben, hanem egy gyakorlat, Buddha tanításán és és az azt követő nemzedékek tapasztalatán kicsiszolódott gyakorlat. A zen meditáció, egy bizonyos testtartás felvéve a légzés figyeléséből, a légzés folyamatának figyeléséből áll. A légzést természetesen mindenféle testtartásban lehet figyelni, de a zenben ez inkább ülést jelent. Ennek neve zazen.
A testtartás
Az ülésnek több formája lehet, de mindegyikben az a legfontosabb, hogy a csípőnk egy kissé, mintegy 15 fokban előredőljön, éppúgy mikor állunk, mert ha megfigyeljük, állás közben a csípő kissé előredől. Általában a széken ülve a csípőnk berogy, ami itt, a gyakorlat szempontjából helytelen, mert a csípő előredőlése biztosítja a szabad energia áramlást, s segíti azt is, hogy az idegrendszer nyugodtabb allapotba kerüljön, valamint a hátunkat sem kell megfeszítenünk, hogy egyenes legyen - a csípő dőlése ezt a feladatot is elátja.
Az ülés
A csípőnek ezt a dőlését úgy érhetjük el, ha - amennyiben a földön ülünk, a fenekünk alá teszünk egy 5-15 cm magas nem túl puha párnát. A lábunkat négyféleképpen tehetjük, nehézségi sorrendben:
a,1
Üljünk a párna szélére, s lábainkat helyezzük lótusz ülésbe, azaz egyiket a másik combra, és viszont. Ez a legkényelmetlenebb, számunkra legszokatlanabb,de a leghatékonyabb is, s egyben ez a legszabályosabb ülésmód is.
A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.
a,2
Üljünk a párna szélére törökülésben, majd az egyik lábunkat helyezzük a másik láb vádlijára, vagy combjára. (Un. féllótusz ülés) A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is igaz az, hogy a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.
a,3
Üljünk a párna szélére. Az egyik sarkunkat magunk alá húzzuk, körülbelül a gát elé, (ez azért lehetséges, mert a párna szélén, és magasabban ülünk, mint a sarkunk ), a másik sarkunkat tegyük a gát elé helyezett sarkunk elé, s a csípőt, ahogy már mondtuk toljuk előre, hogy a has egy kissé kidülledjen. (ennek a légzésnél lesz szerepe) Ebben az ülésben a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.
a,4
Ha túlnehéz lenne bármelyik tartás, akkor üljünk egy magasabb párnára lovaglóülésben úgy, hogy a csípőt itt is döntsük kissé előre! (Ha nem elég magas a párna ez nem fog menni) Európaiaknak általában ez az ülés a legkényelmesebb. Előfordulhat, hogy kissé merev a lábunk s túl kényelmetlen, olyannyira, hogy már a meditáció rovására megy, akkor ülhetünk széken is.
a,5
Ha széken ülünk - csússzunk egészen előre a szék szélére, egészen addig, amíg a csípönket előre tudjuk dönteni úgy, hogy a hasunk egy kissé kidülled. Ebben az esetben lábunkat kis terpeszbe nyissuk szét, a talpunk feküdjön a talajra. A test itt is három ponton nyugszik: farcsontok, és a két talp.
Stresszcsökkentés józan ésszel
2024. október 22.
Egyre közismertebb, hogy a stressz számos lelki és fizikai betegség önálló rizikófaktora és szinte lehetetlen elkerülni. Dr. Révay Edit, az Életmód Orvosi Központ életvezetési tanácsadója szerint azonban csökkenteni és kezelni nem csak lehet, de kell is.
Állandó támadásra, menekülésre készen
A stressz egy olyan belső vagy külső inger, amelyet egy adott személy – nem feltétlenül tudatosan – veszélyesnek minősít, és ez vészreakciót indít el benne. A vészreakció annak az ősi válasznak felel meg, amikor a szervezet a megküzdés vagy menekülés érdekében fokozza az aktivitását. Felkészülvén az „ütésre vagy a futásra”, fokozódik a légzés, az oxigénfelvétel, emelkedik a vérnyomás, szívritmus, izomfeszültség, beindul az adrenalin-termelés, felszabadulnak a zsírsavak, hogy az izom fel tudja használni azokat. Ebből is látszik, hogy a tartósan fennálló stresszes állapot állandó készenlétben tartja a szervezetet, ami roppant megterhelő.
Aki azt gondolja, a stressz csakis feszültséget okoz, téved. Sokszor olyan alattomosan jelentkeznek a következményei, hogy már csak egy komoly betegség utal arra, hogy túl sokáig hagytuk eluralkodni. Hiszen nem csak a túl sok munka, a többszörös megfelelési- és teljesítmény-kényszer, de a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód is stresszforrás. Ha nem lépünk ki időben a stressz okozta ördögi körből, a teljesítményünk romlása után betegségek fognak figyelmeztetni minket a megoldás szükségességére.
Milyen betegségek mögött húzódhat meg a tartós stressz?
- Szív és érrendszeri megbetegedések
- Magas vérnyomás
- Pánikbetegség
- Pajzsmirigy betegségek
- Megnövekedett vércukorszint
- Gyomorfekély
- Tenziós fejfájás vagy migrén
- Ekcéma súlyosbodása
- Előrehaladott asztma
- Alvászavarok
- Irritábilis bél-rendellenesség
- Daganatos megbetegedések
- Autoimmun megbetegedések
