Viseljünk minden szempontból tökéletes napszemüveget!

2018. szeptember 04.

A szem védelmének egyik leghatékonyabb módja a napszemüveg használata, ám ez csak akkor hatásos, ha a megfelelő darabot vásároljuk meg. Mivel fő feladata, hogy kiszűrje a káros UV- sugarakat, így csak olyat válasszunk, amelyen szerepel az UV400 felirat. A megfelelő színnel és mérettel együtt ugyanis ez garantálja a 100 százalékos védelmet. A napsugarak hosszú távon a szemre is ugyanolyan káros hatással vannak, mint a bőrünkre, ám a tünetek a bőrégéssel ellentétben csak később jelentkeznek. A megfelelő szűrő nélküli sötét napszemüveggel különösen ártunk szemünknek, mivel a sötét üveg miatt pupillánk kitágul, a káros sugarak pedig még könnyebben jutnak a szemünkbe. Ezért nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a hatékony védelemről, elkerülve ezzel a szemünk és a látásunk romlását – mondta el dr. Csidey Mária, a Budai Egészségközpont szemész szakorvosa.

Milyen a jó napszemüveg?

Az egészséges szem az UV-sugárzás nagy részét képes megszűrni, a fennmaradó 1-1,5% azonban bejut a szembe, és eléri az érzékeny retinát. A világosabb – kék és zöld – szeműek érzékenyebbek, mint a barna szeműek, akiknek erősebben pigmentált az íriszük, vagyis előbbiek esetében még fontosabb a szem fényvédelme.

Sörbet: egy hűsítő finomság

2018. szeptember 04.

A házi fagylalttal mindig az volt a gondom, hogy épp olyan összetevők kellenek bele, mint a tojás, és valamiféle tejtermék, ami nyáron könnyen megromlik, ha nem vigyázunk. Ezért szeretem a sörbetet, amelyhez nem kell más, mint cukor, víz és az ízesítő anyagok, ráadásul számtalan variációban elkészíthetjük.  

Hogy készül a jó sörbet?
Az alap víz és cukor keverékéből főzött szirup, az arány függ attól, hogy milyen ízű sörbetet készítünk. Viszont arra is figyelnünk kell, hogy ha túl kevés cukrot rakunk a sziruphoz, akkor híg lesz, ha viszont sokat, akkor nem hagyja megfagyni a sörbetünket. De idővel és egy kis gyakorlattal rá lehet érezni, hogy kell igazán jól elkészíteni.

Tehát először is megfőzzük a szirupot, és hagyjuk kihűlni. Az összetevőket turmixoljuk össze. Beletesszük a kihűlt szirupba, és berakjuk az egészet a mélyhűtőbe. Időnkét villával, vagy botmixerrel keverjük meg, hogy lazább, kásásabb legyen a sörbetünk.

Tálaláskor friss gyümölccsel díszíthetjük. Pár recept, hogy gyakorolhassunk és élvezhessük az eredményt.

Az olvasás kultúrája napjainkban

2018. szeptember 03.

A mai rohanó világban a legcsodálatosabb ajándék számunkra, a lehetőség, hogy agyunk kikapcsolódhasson és eközben élményekhez, új információkhoz jusson, az olvasás. Ennek szeretetét nem lehet erőltetni senkivel, hisz ez olyan, mint a levegővétel, vagy épp az evés, ivás. Szomjazzuk az információt és minden olvasás alkalmával magunkba is szívunk belőle bőven, miközben agyunk arra az egy tevékenységre összpontosít. De hogyan is olvasunk manapság?  

Könyvek az elektronikus világban

Érdekes volt számomra, amikor először vettem kezembe az új e-book szerkezetemet. Több könyvet tudtam vinni magammal egyszerre, ami nagyszerű annak, aki hosszabb útra készül, és lehetősége nyílik több könyvet kiolvasni, így nem kell cipelnie a köteteket. A praktikussága ellenére az élmény számomra nem volt azonos, ugyanis amikor a könyvem vége felé járok, már megtervezem mi lesz a következő, amit olvasni fogok. Egészen más ráhangolódni az új témára legyen az ezotéria vagy épp egy regény, hogy a kezembe veszem, és szinte magával ragadja a képzeletem a könyv illatos lapja.

Miért jó mégis online maradni?

A válasz gyorsaságban rejlik. Hiszen ahhoz, hogy a lendületünk megmaradjon tartanunk kell a lépést a világunkkal, ami állandóan változik. Információra pedig folyamatosan szükségünk van. Amennyiben csak egy apró dolgot szeretnék kiemelni, sokan naponta megnézzük a horoszkópunkat, hogy megtudjuk aznap mire számíthatunk, vagy épp az időjárást, hogy mit vegyünk fel mielőtt elindulunk.
Munkánkhoz, tanulmányainkhoz is hasznos segítség. Sőt lelki fejlődésünkhöz is rengeteg építő jellegű olvasmányt, cikket találhatunk.

Testmozgás trombózis után

2018. szeptember 03.

A rendszeres testmozgás kortól függetlenül elengedhetetlen része az egészséges életmódnak, azonban betegségekből való felgyógyulás idején, illetve ezt követően alkalmazkodni kell a szervezet megváltozott teherbíró képességéhez, illetve a betegségből adódó esetleges elváltozásokhoz. Nincs ez másképp trombózis után sem: a trombózist követően nem mindegy, hogy milyen sportot választ az ember, és az sem, hogy milyen intenzitással űzi azt. Cikkünkben Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász, klinikai farmakológus, a Trombózisközpont orvosa segíti tanácsokkal olvasóinkat.

A sportolás és a trombózis kapcsolata sokrétű probléma. Jelenleg a trombózis molekuláris okainak az orvostudomány közel 60 százalékát tudja leírni pontosan, a többi felderítése a kutatás feladata. Annak ellenére azonban, hogy pontosan, molekuláris szinten nem ismerjük a trombózis hátterét, kezelnünk kell – mondta Prof. Dr. Blaskó György.

A kezelésben jelentős szerepe van a mozgásnak, a fizikai aktivitásnak, kezdetben mindenképpen szakember közreműködésével, annak tanácsaival A betegség után az alsó végtag izmainak mozgatása, az úgynevezett izompumpa nagyon fontos, és minden ezzel kapcsolatos mozgástevékenység – futás, gyaloglás, úszás, tenisz, squash, pingpong stb. – hasznos lehet

Addig nyújtózkodj, amíg a tűsarkad engedi, avagy hogyan jelenjünk meg az interjún

2018. szeptember 02.

Számos cikket és interjút látni arról, hogyan érdemes megjelenni egy buliban, egy interjún, mik a legújabb színek, trendek és hogy mihez kellene igazodnunk, ha csinosan szeretnénk feltűnni egy-egy eseményen. Valóban nem mindegy, hogyan jelenünk meg az interjún és kiemeltebb eseményeken.  

Alább 4 pontban összegeztem mindazt, ami szerintem ehhez szükséges. 

1. Az első és talán legfontosabb alapelv, ami részben vesszőparipám: az ápoltság.

Eltérő anyagi státusszal rendelkezünk, van, aki megteheti, hogy ilyenkor „beugorjon a fodrászhoz”, vagy igénybe vegyen egy műkörmöst, van, aki nem. Az ápoltság alapvetően arról szól, hogy igényességet sugározzunk kifelé, és ha engem kérdeznek, ebben nincs elnézés. Alapvető higiéniás „folyamatok” mindenkitől elvárhatók egy interjú előtt. Mindig ügyeljünk az ápoltságra, zsíros hajjal, ápolatlan fogsorral, koszos körmökkel és bőrrel nem célszerű megjelenni egy konzultáción. Természetes, hogy ilyenkor mindenki izgul, jobban izzad, ziláltabb, de egy vájt szem rögtön észreveszi, hogy ez állandó vagy csak az adott stresszes pillanatnak szól.

Léket kapott a szénhidrát-elmélet?

2018. szeptember 02.

Érdekes tanulmány látott napvilágot pár nappal ezelőtt a Cell Metabolism című szaklapban: a skóciai Aberdeen-i Egyetem és a Pekingben működő Kínai Tudományegyetem Genetikai és Fejlődésbiológiai Intézetének kutatói állatkísérletek alapján is úgy találták, hogy a zsírban dús étrend magasabb energiafelvételhez, valamint elhízáshoz vezet. Bár a táplálkozással foglalkozó szakemberek korábban is felhívták a figyelmet a túlzott zsírfogyasztás veszélyeire, az utóbbi években több vizsgálat fókuszába a szénhidrátok kerültek, mint a túlsúly kialakulásáért felelős tápanyagok. Ezek hatására is terjedt el széles körben az a nézet, hogy a zsírok fogyasztása nem vezet elhízáshoz, ellentétben a szénhidrátokkal, különösen a cukorral. Bár azt maguk a kutatók sem állítják, hogy vizsgálatuk egyértelmű bizonyítékot szolgáltatna ennek ellenkezőjére, több cikk és híradás máris ezt állítja. Írásunkbn a TÉT Platform és a Magyar Táplálkozástudományi Társaság szakemberei segítenek az eredmények értelmezésében.

A skót és kínai kutatók öt csoportban több mint ezer egeret vizsgáltak három hónapon keresztül, amely emberi élettartamban mintegy kilenc évnek felelhet meg. Az egereket 29 különböző étrenden tartották, melyek tápanyag-összetétele különbözött: a fehérjetartalom 5-30, a zsírtartalom 8,3-80, míg a szénhidrátok aránya 10-80 százalék között mozgott, ez utóbbin belül a cukor pedig 5-30 százalékot tett ki. Az elvégzett mintegy százezer mérés és MRI vizsgálat alapján úgy találták, hogy sem a sok szénhidrátot tartalmazó, sem a magas fehérjetartalmú étrend nem vezetett elhízáshoz, azonban a nagy zsírtartalmú étrenden lévő egerek több energiát fogyasztottak és súlyuk jóval magasabb lett a többi csoport átlagánál.

Vörösboros meleg rukkolasaláta

2018. szeptember 01.

Az eredeti recept ha jól emlékszem Jamie Olivertől származik, kissé tovább egyszerűsítettem rajta és elérhetőbb alapanyagokat használtam fel hozzá, és nálunk ez most ilyen formában fogyasztjuk.  

Ez a szuper saláta gyors nyári ebédnek vagy vacsorának kiváló!

Könnyű mégis laktató, finom és sok íztől egész ízorgia alakul ki a szájban. Pirítóssal vagy csak magában is fogyasztható.

Hozzávalók (2 adag):

• 1/2 csomag rukkolasaláta (kb. 100 g)
• 5-6 szelet vékony császárszalonna vagy fekete erdei sonka (kb 50-70 g)
• 1 marék dió (kb. 50 g)
• 1 nagyobb vagy 2 kisebb fej lilahagyma
• 1 dl száraz vörösbor
• só, bors
• parmezán forgács

A diót apróra vágjuk és száraz serpenyőben megpirítjuk. A császárszalonnából vagy nagyon vékony szeleteket vágunk vagy már leszeletelve vesszük, ugyanerre a célra jó a fekete erdei sonka is. Elvághatjuk kisebb csíkokra és egy kevés zsiradékon megpirítjuk jó ropogósra. Közben megpucoljuk a lilahagymát majd cikkekre vágjuk. Amikor a szalonna megpirult akkor kivesszük a serpenyőből és félretesszük. A lilahagymát elkezdjük pirítani, majd a seprenyőbe beleöntjük a bort, és ízlés szerint megsózzuk, borsozzuk. Hagyjuk hogy egy kissé besűrűsödjön. A rukkolát megmossuk és megszárítjuk, vagy eredetileg is mosottat veszünk. Kiszedjük egy tálkába. Ráöntünk a még meleg lilahagymás – vörösboros mártásból, majd teszünk rá szalonna pörcöt, pirított diót és reszelt parmezánnal vagy permezánforgáccsal és frissen őrölt fekete borssal meghintve tálaljuk még melegen.

Mikor mondjam el, hogy terhes vagyok?

2018. szeptember 01.

Nagy dilemma a nők számára, hogy mikor is jelentsék be a munkahelyükön, hogy várandósak. Várjanak az első trimeszter végéig? Vagy az túl hosszú idő? Esetleg már a legelső pillanatban szóljanak?  És mi történik, ha mégsem marad meg a terhesség?

Amikor a nő számára kiderül a várandósság ténye, a határtalan öröm mellett rögtön gyülekezni kezdenek a fekete felhők is. Mit fog szólni a főnököm? Mi lesz, ha kirúgnak? Mikor mondjam el a munkahelyemen? Ezek a kérdések meglepően nagy stresszel járnak, ami pedig kifejezetten ártalmas lehet a babára, és nem csak a terhesség elején!

A stressz vetélést is okozhat

Fontos tisztázni, hogy tervezett baba esetén a nők hajlamosabbak a baba érdekeit szem előtt tartani, míg amikor csak „becsúszik” a kicsi, akkor a tudatos felkészülést kisebb pánik előzi meg. A baba számára a stressz nagyon rossz, mivel hatalmas energiát visz el a szervezettől. A stressz sajnos kiválthat vetélést vagy koraszülést is, illetve az immunrendszer működésére is hatást gyakorol, fokozva számos betegség, nem utolsó sorban  az úgynevezett felszálló fertőzések  kialakulásának valószínűségét, amik a vetélések és koraszülések több mint 50% -áért felelősek!

A stresszt kikerülni pedig szinte lehetetlen abban az esetben, ha a kismama ugyanolyan tevékeny életet él a várandósság ideje alatt, mint azt megelőzően. A mindennapi feladatok, a munkahelyi követelmények nem változnak, nem alkalmazkodnak a terhesség igényeihez.  Pedig a terhesség megváltozott állapotot jelent, nem véletlen nevezik “másállapot”-nak.

Miért nem tűnik már el a narancsbőr?

2018. augusztus 31.

Ezekben a hónapokban minden női magazinban több oldalnyi tuti tippet találsz arról, hogyan tüntesd el a narancsbőrt, és a nyomtatott újságok késésben is vannak, hiszen az interneten már májustól meredeken emelkedik azoknak a száma, akik rákeresnek a narancsbőrre. Kilátástalan küzdelem, vagy van esélyed nyerni? Elmondjuk, mit kell tenned, hogy végleg elfelejthesd a narancsbőrt.  

Majdnem mindenkinek van.

Ma, Magyarországon 10 nőből 9,5-nek (írhattuk volna azt is hogy a nők 95%-nak) van narancsbőre, függetlenül attól, hogy sovány, vagy ducibb, fiatal, vagy idős. Ami ekkora probléma, arra sokan próbálnak ilyen-olyan megoldást kínálni: ezért a világon több millió cég él abból, hogy a tökéletes narancsbőr elleni krémet, eszközt, terápiát árulja: természetesen azt ígérve, hogy a narancsbőr eltűnik, gyorsan, és örökre. Ha azonban ez így lenne, akkor nem lenne ilyen magas a narancsbőrrel küzdők aránya. Mi a probléma?

Cellulitisz: súlyos betegségnek hitték

Ha most 1800-1900-as években lennénk, akkor a legtöbb felcser, és orvos, azt mondaná, hogy betegek vagyunk, mert cellulitiszünk van: azaz bőrkötőszöveti gyulladásunk. Ezért ilyen a combunk, popsink. Régen úgy vélték, hogy a narancsbőr betegség. Erre utal a cellulitisz szó is, ami a latin cellule (sejtek) és az itisz (szintén latin, és gyulladást jelent) szavakból áll össze. Jegyezzük meg, és használjuk helyesen: a cellulitisz nem celluliltisz, hanem cellulit, és nem betegség, állapot. Azt is kevesen tudják, hogy cellulitjuk nem csak a nőknek van, előfordul férfiaknál is. Ma már tudjuk, hogy a cellulit (narancsbőr) oka a vér, és nyirokkeringés funkcionális zavara: pontosabban az a gond, hogy a hajszálerek falán több folyadék jut ki a sejtek közé mint kellene, és ödémákat okoz. Ez a cellulit.

Minden második magyar kövér?

2018. augusztus 31.

Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke szerint éppen ezen tények miatt fontos, hogy  jóval nagyobb szerep jusson az életmódorvoslásnak.

Nem figyelünk eléggé az életmódunkra

Nemrégiben látott napvilágot a KSH friss kutatása, "Egészségi állapot és egészségmagatartás 2016-2017" címmel. A Központi Statisztikai Hivatal tanulmánya szerint a népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek jelentős változások a 2010–2017 közötti időszakban. Az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya 2010-től 2015-ig 55–56 %-on stagnált, majd 2016–2017-ben egy magasabb, 59–60 %-os szintet ért el hazánkban.

Az egészségi állapot önbevallásos megítélése természetesen részben a valóságon alapul, másrészt viszont szubjektív, az egyének egy általuk vélt normához igazítják a véleményüket. Ugyanakkor, ha a tényeket nézzük, a testtömegindex számítás és WHO iránymutatása alapján megállapítható, hogy a 15 év felettieknek csupán 40 %-a tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5 %-ot sem éri el, tehát a lakosság több mint felének súlytöbblete van! Ez utóbbiak nagy része túlsúlyos, enyhe és középsúlyos elhízással a lakosság mintegy kéttizede, súlyos elhízással csak elenyésző része küzd.

Ezzel nyilván összefügg, hogy kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük. Mégis azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem. A nem dolgozók kétharmadának életében semmiféle rendszeres mozgás nem szerepel. Az egészséges életmód másik fontos elemét, a gyümölcs- és zöldségfogyasztást vizsgálva a KSH arra jutott, hogy a 16 évesnél idősebbek 40 %-a fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30 %-a friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12 %-a a heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt és gyümölcslevet, 14 %-uk pedig zöldséget és zöldséglevet. Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2%.